Szerző:Kazinczy Ferenc
Megjelenés
Kazinczy Ferenc |
---|
Lásd még |
Idézetek a Wikidézetben |
Szócikk a Wikipédiában |
Médiaállományok a Wikimedia Commonsban |
Művek a Project Gutenbergben |
Kazinczy Ferenc, (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.), író, költő; a nyelvújítás vezéralakja, az MTA tagja. Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta.
Versei
[szerkesztés]Versek
[szerkesztés]- Baróti Szabó Dávidhoz
- A vallástalan
- A tavaszhoz
- A tanítvány
- Bor mellett
- Gróf Török Lajoshoz
- Az én boldogítóm Nincs millió közt...
- Az én boldogítóm (Milliók közt sincs...)
- A sonetto múzsája r
- Berzsenyihez
- A bugaci csárdához
- A nyelvrontók r
TÖVISEK ÉS VIRÁGOK (1809-1811)
[szerkesztés]- Az olvasóhoz
- A nagy titok r
- A kész írók
- A nehéznyelvű
- Az igazságkereső
- Írói érdem r
- Szokott és szokatlan
- A neo- és paleológus
- Pirító javallás
- Fentebb stylus
- Prózai s poétai szólás
- A két természet
- Lukai
- A szép és a jó
- A békák r
- Himfy r
- Ráday
- Fábchich
- Baróti Szabó
- Sylvester
- Kis és Berzsenyi
- A lúdhattyú
- Epigrammai morál r
VERSEK 2.
[szerkesztés]- A sajka
- Margit szigetén r
- Az Ő képe [1]
- Fény és homály [2]
- A kötés napja [3]
- Prof. Sipos Pálhoz
- A szabad Erdély
- Pór gőg [4]
- Az epigramma [5] r
- A pataki vár erkélyén
- Állovag
- Neologismus
- Vajda-Hunyad
- Új lánc
- Esős nap
- Katonadal
- Csemegékre
- Nehéz és könnyű
- A költő
- Gróf Széchenyi Istvánhoz r
- Kant és Homér
- A mi nyelvünk
- Misoxenia r
Máshonnan, nincs az összes versinek nevezett MEK [6] gyüjteményben
[szerkesztés]- A váradi ferdőben
- Báró Wesselényi Miklós sírjára
- Holnap
- Keresztes Bálint a Szent földön Ómagyar dal
- Horváth Ádámhoz
- Az esthajnalhoz
- Döme Károlyhoz
- Gróf Török Lajoshoz
- A kötés napja
Esszék, tanulmányok
[szerkesztés]Kazinczy Ferencz válogatott munkáiban megjelent további művek [7]
[szerkesztés]Az Első könyvből (Dalok és ódák)
[szerkesztés]- Ajánlás
- Az áldozó
- A kakukhoz
- Zellihez
- Szirmai Jánoshoz
- Minnyihez
- Gátlások
- Édes kín
- Emlékül
- A tisztulás innepe
- Tusakodás
- A hit szava
A Második könyvből (Vegyesek)
[szerkesztés]- A bűnösök
- A lengeséghez
- Nagyság, szépség
- A boldog alkony
- Dédács, Hunyad vármegyében
- Branyicskán, Hunyadban
- Szent-Mihály, Szabolcsban
- Az Inn hátán
- Kis fiú sírjára
- Születésem ötvenegyedik napján
- Gibárt és Irma
- Prolog Goethe Stellájához
- Egy emlékkönyvbe
- Egy másba
- Intés
- A habcsillapitó
- Csemegékre
- A nyírliget
- Történet
- Tisztválasztás utáni
- A német fiú
- Barcsay Ábrahámra
- Búcsú Erdélytől
- Széphalom
A Harmadik könyvből (Epigrammák, görög értelemben)
[szerkesztés]- Az epigramma
- Canova Psychéjére
- Ninon képe
- Antinous
- Venus Callipygos
- Dolce madonnája
- Laokoon
- Lucretia
- Ferenczy Graphidionára
- Io és Jupiter
- Ámor az oroszlánon
- Hebéhez
- Idához
- Apollon
- Heliodorához
- Az özvegy
- Egy ferdőben
- Biharnak két nagyja
- Vay József képénél
- Nagy-Mihály, Zemplényben
- Negyedik gyermekem születésekor
- Mezei virágok
- Vád és béke
- A szép házi kör
- Gróf Draskovich János, az ezredes
- Gróf Ráday Erzsi
- Egy gyermek sírkövére
- Pásztory sírja
- Báró Wesselényi Miklós, az atya
- Ürményi József, az ország birája
- Astyanax
- Spissich
- Az erdő
- Könyörgés
- A lepe
- Themistocles
- Szem és szív
- Mi fáj
- Coptusi intés
- A szerény
- Az egri könyvtár
- Tyrolban
- Férfilélek
- Rákoson
- Vígasztalás
- Hőseink a Kenyérmezején
- Az ál-nagy
- Leonidas
- Thermopylae
- Emberi nagyság
- Állhatatosság
- Férfi-szerelem
- Kufstein 1800. márcz.
- Az érdem
- A teremtés ura
- Szép tévedés
- Egy ivó a feleségéhez
- Chapeau-bas
A Negyedik könyvből (Tövisek és virágok)[1]
[szerkesztés]- Hercules
- Soloecismus
- SynizesisA
- A vak
- Orthoepia
- Correctio
- Egy fecsegőhöz
- Fonákság
- Arbuscula
- A szavas idióta
- A pedant
- Az avatatlan
- Az iskola törvényei
- Purismus
- A legfőbb leczke
- Kocczantyúsi
- A distichon feltalálása
- Péczeli
- Báróczy
- Az én sugallóm
Az Ötödik könyvből (Új tövisek és virágok)[2]
[szerkesztés]- A tusázó
- Neo- és orthologia
- Ungvár-Németihez
- Helmeczyhez
- Anch'io pittore
- Boileau után
- A buta bölcs
- Az újítók
- Zrínyi
- Bölöni Farkas Sándorhoz
- Himfy (Új tövisek...)
- Szemeréhez
- Olcsó dicsőség
- Sibylla
- Intés
- A H. hangja
- A vétkes szép
- Különbség
- Izéhez
- Egy rosz követőhöz
- Fullajtáros vers
- A musához
- A borz és az evet
- Az új czímre
- Szentmiklósy
- A jó és szép
- Glottomachia
- Író és olvasó
- Fülmile és czinke
- Dayka
- Bacsányi János
- Berzeviczy Gergely
- Tanács
A Hatodik könyvből (Epistolák)[3]
[szerkesztés]- Kishez
- Báró Wesselényi Miklóshoz
- Cserei Farkasnak
- Gróf Ráday Pálhoz
- Vitkovics Mihályhoz
- Egy Arcashoz
- Helmeczy Mihályhoz
- Nagy Gáborhoz
- Gróf Dessewffy Józsefnek
- Felsőpenczi Vida Lászlóhoz
- Buczy Emilhez
- Gróf Festetics Györgyhöz
- Gróf Dessewffy Józsefhez
- Gróf Kornis Mihályhoz
- Bártfay Lászlóhoz
- Thaly Antal és Farkas Károly barátoknak
- Wadasi Jankowich Miklóshoz
A Hetedik könyvből (Poetai berek)[4]
[szerkesztés]- Lantom (Anakreon I. dala)[5]
- Az éjjeli vendég (Anakreon III. dala)
- A levélhordó (Anakreon IX. dala)
- A víg öreg (Anakreon XI. dala)
- A példák (Anakreon XIX. dala)
- A szép árny (Anakreon XXII. dala)
- Bor és szerelem (Anakreon XXIII. dala)
- A gondűző (Anakreon XXV. dala)
- A fecskéhez (Anakreon XXXIII. dala)
- Ámor nyílai (Anakreon XLV. dala)
- A szerelem (Anakreon XLVI. dala)
- Olympiai ének (Pindar után)
- Eros, a tanítvány (Bion után)
- Az elszálló lélek (Plato után)
- Lánykámhoz (Meleager)
- Thukydides (görögből)
- A boldog szerető (görögből)
- Apollonhoz (Horác után)
- Maecenashoz (Horác után)
- A hajóhoz (Horác után)
- Orpheus és Eurydice (Virgil után)
- Sulpicia Cerinthushoz (Tibull után)
- A megcsalt öreg (Catullnak V. dala szabadon)
- Venus Anadyomene (Muretusból)
- Közös lélek (Janus Secundus)
- Lollym szája (Janus Secundus)
- A csillagokhoz (Goethe)
- Az ítélet napja (Goethe)
- Művész reggeli dala (Goethe)
- Ganymed (Goethe)
- Prometheus (Goethe)
- Az én istenném → Az én istennőm (Goethe)
- Emberiség határai → Az emberiség határa (Goethe)
- Az első veszteség (Goethe)
- Az isteni (Goethe)
- Reggeli panasz (Goethe)
- Gyászdal Azzán-Agának, szép, de szerencsétlen nője felől (Morlach nyelvből Goethe után)
- Ő és én (Klopstock)
- Blidli (Klopstock)
- Szelmár és Szelma (Klopstock)
- A koránti sirok (Klopstock)
- Az ő halála (Klopstock)
- Az én hazám (Klopstock)
- Az Isten szemlélése (Klopstock)
- Hermann és Thuznelda (Klopstock)
- A tavaszünneplés (Klopstock)
- A karlsbadi fürdőre (Báró Lobkowitz Bohuslav)
- Paramythek (Herder)
- I. Az alvás
- II. A hajnal
- III. A gerlicze teremtetése
- Holnap (Lessing)
- Holnap (Bürger)
- A gyermek poeta (Götz)
- Chloe (Kleist)
- A mennydörgés (Denis)
- Gibraltar (Denis)
- Caesar és Brútusz (Kästner)
- A henye bibliothecarius (Göcking)
- Az álom (Salis)
- Az elkésődött leány (Stolberg)
- A szerelem tekintete (Miller)
- Reggeli dal (Gessner)
- A sajkázás (Gessner)
- Kesergés (Gessner)
- Egy szirtpatakhoz (Gessner)
- Egy schweitzi ifjú dala fegyverbe öltözött kedveséhez (Gessner)
- Evander és Alcimna (Gessner)
- A hárfa (Pyrker)
- Salamon (Majláth János)
- Revistyei dala (Majláth János)
- Édes aggódás (németből)
- A félénk szerelem (Mestastasio)
- Az igazság két barátja (franciából)
- Arabs gnoma
- Oláh népdal
Prózai munkák
[szerkesztés]- Bácsmegyeinek öszveszedett levelei (Költött történet)
- Toldalék (Bácsmegyeinek öszveszedett leveleihez)
- Erdélyi levelek
Irodalmi tanulmányok
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ez az 1811-ben megjelent epigramma-gyűjtemény a nyelvújítási harc kezdetét jelöli
- ↑ E gyűjtemény Kazinczy később írt művészi és irodalmi tárgyú epigrammjáit tartalmazza.
- ↑ Az epistola valódi személyhez írott verses költői levél, amely az író erkölcsi világnézeti elveit tükrözi
- ↑ Fordítások és átköltések
- ↑ Kazinczy korában e verseket Anakreónnak tulajdonították, később azonban filológusok kiderítették, hogy valójában Anakreón modorában írott ógörög dalokról, úgynevezett anakreonteiákról van szó.
Ennek a szerzőnek az összes eredeti munkája közkincs, mert a szerző régen elhunyt. (A munkák fordításai jogvédettek lehetnek.) For non-Hungarian-speakers: All original works by this author are in the public domain, because the author died at least 70 years ago. Translations of this author’s works may, or may not, be in the public domain. |