Szerző:Kazinczy Ferenc
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Kazinczy Ferenc |
---|
![]() |
Lásd még |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Kazinczy Ferenc, (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.), író, költő; a nyelvújítás vezéralakja, az MTA tagja. Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta.
Versei[szerkesztés]
Versek[szerkesztés]
- Baróti Szabó Dávidhoz
- A vallástalan
- A tavaszhoz
- A tanítvány
- Bor mellett
- Gróf Török Lajoshoz
- Az én boldogítóm Nincs millió közt...
- Az én boldogítóm (Milliók közt sincs...)
- A sonetto múzsája r
- Berzsenyihez
- A bugaci csárdához
- A nyelvrontók r
TÖVISEK ÉS VIRÁGOK (1809-1811)[szerkesztés]
- Az olvasóhoz
- A nagy titok r
- A kész írók
- A nehéznyelvű
- Az igazságkereső
- Írói érdem r
- Szokott és szokatlan
- A neo- és paleológus
- Pirító javallás
- Fentebb stylus
- Prózai s poétai szólás
- A két természet
- Lukai
- A szép és a jó
- A békák r
- Himfy r
- Ráday
- Fábchich
- Baróti Szabó
- Sylvester
- Kis és Berzsenyi
- A lúdhattyú
- Epigrammai morál r
VERSEK 2.[szerkesztés]
- A sajka
- Margit szigetén r
- Az Ő képe [1]
- Fény és homály [2]
- A kötés napja [3]
- Prof. Sipos Pálhoz
- A szabad Erdély
- Pór gőg [4]
- Az epigramma [5] r
- A pataki vár erkélyén
- Állovag
- Neologismus
- Vajda-Hunyad
- Új lánc
- Esős nap
- Katonadal
- Csemegékre
- Nehéz és könnyű
- A költő
- Gróf Széchenyi Istvánhoz r
- Kant és Homér
- A mi nyelvünk
- Misoxenia r
Máshonnan, nincs az összes versinek nevezett MEK [6] gyüjteményben[szerkesztés]
- A váradi ferdőben
- Báró Wesselényi Miklós sírjára
- Holnap
- Keresztes Bálint a Szent földön Ómagyar dal
- Horváth Ádámhoz
- Az esthajnalhoz
- Döme Károlyhoz
- Gróf Török Lajoshoz
- A kötés napja
Esszék, tanulmányok[szerkesztés]
Kazinczy Ferencz válogatott munkáiban megjelent további művek [7][szerkesztés]
Az Első könyvből (Dalok és ódák)[szerkesztés]
- Ajánlás
- Az áldozó
- A kakukhoz
- Zellihez
- Szirmai Jánoshoz
- Minnyihez
- Gátlások
- Édes kín
- Emlékül
- A tisztulás innepe
- Tusakodás
- A hit szava
A Második könyvből (Vegyesek)[szerkesztés]
- A bűnösök
- A lengeséghez
- Nagyság, szépség
- A boldog alkony
- Dédács, Hunyad vármegyében
- Branyicskán, Hunyadban
- Szent-Mihály, Szabolcsban
- Az Inn hátán
- Kis fiú sírjára
- Születésem ötvenegyedik napján
- Gibárt és Irma
- Prolog Goethe Stellájához
- Egy emlékkönyvbe
- Egy másba
- Intés
- A habcsillapitó
- Csemegékre
- A nyírliget
- Történet
- Tisztválasztás utáni
- A német fiú
- Barcsay Ábrahámra
- Búcsú Erdélytől
- Széphalom
A Harmadik könyvből (Epigrammák, görög értelemben)[szerkesztés]
- Az epigramma
- Canova Psychéjére
- Ninon képe
- Antinous
- Venus Callipygos
- Dolce madonnája
- Laokoon
- Lucretia
- Ferenczy Graphidionára
- Io és Jupiter
- Ámor az oroszlánon
- Hebéhez
- Idához
- Apollon
- Heliodorához
- Az özvegy
- Egy ferdőben
- Biharnak két nagyja
- Vay József képénél
- Nagy-Mihály, Zemplényben
- Negyedik gyermekem születésekor
- Mezei virágok
- Vád és béke
- A szép házi kör
- Gróf Draskovich János, az ezredes
- Gróf Ráday Erzsi
- Egy gyermek sírkövére
- Pásztory sírja
- Báró Wesselényi Miklós, az atya
- Ürményi József, az ország birája
- Astyanax
- Spissich
- Az erdő
- Könyörgés
- A lepe
- Themistocles
- Szem és szív
- Mi fáj
- Coptusi intés
- A szerény
- Az egri könyvtár
- Tyrolban
- Férfilélek
- Rákoson
- Vígasztalás
- Hőseink a Kenyérmezején
- Az ál-nagy
- Leonidas
- Thermopylae
- Emberi nagyság
- Állhatatosság
- Férfi-szerelem
- Kufstein 1800. márcz.
- Az érdem
- A teremtés ura
- Szép tévedés
- Egy ivó a feleségéhez
- Chapeau-bas
A Negyedik könyvből (Tövisek és virágok)[1][szerkesztés]
- Hercules
- Soloecismus
- SynizesisA
- A vak
- Orthoepia
- Correctio
- Egy fecsegőhöz
- Fonákság
- Arbuscula
- A szavas idióta
- A pedant
- Az avatatlan
- Az iskola törvényei
- Purismus
- A legfőbb leczke
- Kocczantyúsi
- A distichon feltalálása
- Péczeli
- Báróczy
- Az én sugallóm
Az Ötödik könyvből (Új tövisek és virágok)[2][szerkesztés]
- A tusázó
- Neo- és orthologia
- Ungvár-Németihez
- Helmeczyhez
- Anch'io pittore
- Boileau után
- A buta bölcs
- Az újítók
- Zrínyi
- Bölöni Farkas Sándorhoz
- Himfy (Új tövisek...)
- Szemeréhez
- Olcsó dicsőség
- Sibylla
- Intés
- A H. hangja
- A vétkes szép
- Különbség
- Izéhez
- Egy rosz követőhöz
- Fullajtáros vers
- A musához
- A borz és az evet
- Az új czímre
- Szentmiklósy
- A jó és szép
- Glottomachia
- Író és olvasó
- Fülmile és czinke
- Dayka
- Bacsányi János
- Berzeviczy Gergely
- Tanács
A Hatodik könyvből (Epistolák)[3][szerkesztés]
- Kishez
- Báró Wesselényi Miklóshoz
- Cserei Farkasnak
- Gróf Ráday Pálhoz
- Vitkovics Mihályhoz
- Egy Arcashoz
- Helmeczy Mihályhoz
- Nagy Gáborhoz
- Gróf Dessewffy Józsefnek
- Felsőpenczi Vida Lászlóhoz
- Buczy Emilhez
- Gróf Festetics Györgyhöz
- Gróf Dessewffy Józsefhez
- Gróf Kornis Mihályhoz
- Bártfay Lászlóhoz
- Thaly Antal és Farkas Károly barátoknak
- Wadasi Jankowich Miklóshoz
A Hetedik könyvből (Poetai berek)[4][szerkesztés]
- Lantom (Anakreon I. dala)[5]
- Az éjjeli vendég (Anakreon III. dala)
- A levélhordó (Anakreon IX. dala)
- A víg öreg (Anakreon XI. dala)
- A példák (Anakreon XIX. dala)
- A szép árny (Anakreon XXII. dala)
- Bor és szerelem (Anakreon XXIII. dala)
- A gondűző (Anakreon XXV. dala)
- A fecskéhez (Anakreon XXXIII. dala)
- Ámor nyílai (Anakreon XLV. dala)
- A szerelem (Anakreon XLVI. dala)
- Olympiai ének (Pindar után)
- Eros, a tanítvány (Bion után)
- Az elszálló lélek (Plato után)
- Lánykámhoz (Meleager)
- Thukydides (görögből)
- A boldog szerető (görögből)
- Apollonhoz (Horác után)
- Maecenashoz (Horác után)
- A hajóhoz (Horác után)
- Orpheus és Eurydice (Virgil után)
- Sulpicia Cerinthushoz (Tibull után)
- A megcsalt öreg (Catullnak V. dala szabadon)
- Venus Anadyomene (Muretusból)
- Közös lélek (Janus Secundus)
- Lollym szája (Janus Secundus)
- A csillagokhoz (Goethe)
- Az ítélet napja (Goethe)
- Művész reggeli dala (Goethe)
- Ganymed (Goethe)
- Prometheus (Goethe)
- Az én istenném → Az én istennőm (Goethe)
- Emberiség határai → Az emberiség határa (Goethe)
- Az első veszteség (Goethe)
- Az isteni (Goethe)
- Reggeli panasz (Goethe)
- Gyászdal Azzán-Agának, szép, de szerencsétlen nője felől (Morlach nyelvből Goethe után)
- Ő és én (Klopstock)
- Blidli (Klopstock)
- Szelmár és Szelma (Klopstock)
- A koránti sirok (Klopstock)
- Az ő halála (Klopstock)
- Az én hazám (Klopstock)
- Az Isten szemlélése (Klopstock)
- Hermann és Thuznelda (Klopstock)
- A tavaszünneplés (Klopstock)
- A karlsbadi fürdőre (Báró Lobkowitz Bohuslav)
- Paramythek (Herder)
- I. Az alvás
- II. A hajnal
- III. A gerlicze teremtetése
- Holnap (Lessing)
- Holnap (Bürger)
- A gyermek poeta (Götz)
- Chloe (Kleist)
- A mennydörgés (Denis)
- Gibraltar (Denis)
- Caesar és Brútusz (Kästner)
- A henye bibliothecarius (Göcking)
- Az álom (Salis)
- Az elkésődött leány (Stolberg)
- A szerelem tekintete (Miller)
- Reggeli dal (Gessner)
- A sajkázás (Gessner)
- Kesergés (Gessner)
- Egy szirtpatakhoz (Gessner)
- Egy schweitzi ifjú dala fegyverbe öltözött kedveséhez (Gessner)
- Evander és Alcimna (Gessner)
- A hárfa (Pyrker)
- Salamon (Majláth János)
- Revistyei dala (Majláth János)
- Édes aggódás (németből)
- A félénk szerelem (Mestastasio)
- Az igazság két barátja (franciából)
- Arabs gnoma
- Oláh népdal
Prózai munkák[szerkesztés]
- Bácsmegyeinek öszveszedett levelei (Költött történet)
- Toldalék (Bácsmegyeinek öszveszedett leveleihez)
- Erdélyi levelek
Irodalmi tanulmányok[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Ez az 1811-ben megjelent epigramma-gyűjtemény a nyelvújítási harc kezdetét jelöli
- ↑ E gyűjtemény Kazinczy később írt művészi és irodalmi tárgyú epigrammjáit tartalmazza.
- ↑ Az epistola valódi személyhez írott verses költői levél, amely az író erkölcsi világnézeti elveit tükrözi
- ↑ Fordítások és átköltések
- ↑ Kazinczy korában e verseket Anakreónnak tulajdonították, később azonban filológusok kiderítették, hogy valójában Anakreón modorában írott ógörög dalokról, úgynevezett anakreonteiákról van szó.
![]() | Ennek a szerzőnek az összes eredeti munkája közkincs, mert a szerző régen elhunyt. (A munkák fordításai jogvédettek lehetnek.)![]() |