Branyicskán, Hunyadban

A Wikiforrásból
Branyicskán, Hunyadban
szerző: Kazinczy Ferenc

Báró Jósika Jánoshoz.

Martínúzinak itt áll kápolnája, s az útas
      Átnéz a Maroson, s áldva sohajtja nevét.
A kápolna ledől, de az útas látja, hol állott,
      S a bíbort viselő hős papot emlegeti.
Tűnnek az esztendők, szeretett nagy! tűnsz te is egyszer:
      A maradék keresi s nem leli nyomdokidat.
Oh mikor elmegyen itt, mondja ezt is: Az egykori vendég
      Itt lele férfit a hely új ura karjai közt.