Ugrás a tartalomhoz

Vád és béke

A Wikiforrásból
Vád és béke
szerző: Kazinczy Ferenc

Hittem az esknek! ah azt a hold és csillagok hallák,
    S érte kezessé lett, s mennyi gyönyörrel! az éj.
És ím csalva vagyok! Menj, menj! én kába, ki minden
    Boldogságimat egy lyányka kezébe tevém!
Mit ? tagadod? lásd ím levelét; elfogtam. Igaznak
    A legszemtelenebb sem meri vetni cselét. –
Ah, de te sírsz, nyakamat karod általölelte, könyedtől
    Arczomat ázni érzem. – Csalfa! feledve hibád.