Szerkesztő:LinguisticMystic/írók

• Szerző:Aba Iván (Gyöngyös, 1923. március 20. – Budapest, 1982. augusztus 24.) újságíró, író. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen államtudományi doktorátust szerzett. 1945 után az Erdőgazdaságnál dolgozott. A hatvanas években a Többtermelés című lapot szerkesztette. Tájleírásai a Magyarország írásban és képben c. sorozatban jelentek meg (1960–1966). A Műszaki Élet szerkesztője 1974-től, az Autó-Motor főszerkesztő-helyettese 1981-től.
• Szerző:Abádi Ervin vagy Aharón Abádi (Budapest, 1918. április 9. – Tel-Aviv, 1979. május 3.) író, szerkesztő, grafikus.
• Szerző:Abafáy Gusztáv, született Öffenberger Gusztáv (Budapest, 1901. szeptember 12. - Landshut, 1995. március 2.) romániai magyar író, publicista, irodalomtörténész.
• Szerző:Abody Béla (Budapest, 1931. június 14. – Budapest, 1990. augusztus 17.) József Attila-díjas magyar író, műfordító, irodalmi- és zenekritikus, humorista és szerkesztő, színházigazgató.
• Szerző:Abonyi Árpád, születési nevén nagyabonyi Csiba Árpád (Barsszentkereszt, 1865. szeptember 11. – Budapest, 1918. július 25.) író, kolozsvári, majd budapesti újságíró.
• Szerző:Abonyi Lajos, születési nevén zsarolyáni Márton Ferenc József (Kisterenye, 1833. január 9. – Abony, 1898. április 28.) magyar író, földbirtokos.
• Szerző:Aczél Benő (polgári neve: Atzél Benő, 1897-ig Adler Benő. Írói álnevei: Bernardo Alex, Both Bálint; Kolon,
• Szerző:Aczél Lajos (Polgári neve: Atzél Lajos, – 1938)<ref name="kálai">
• Szerző:Aczél Pál, Acél (Siófok, 1885. december 9. – Hamburg, 1949. november 9.) író, filmrendező.
• Szerző:Aczél Tamás (Budapest, 1921. december 16. – Boston, 1994. április 18.) Kossuth- és Sztálin-díjas magyar író, újságíró, magyar–angol szakos tanár.
• Szerző:Acsády Károly (Újpest, 1907. október 27. – Budapest, 1962. február 11.) író, újságíró.
• Szerző:Acsay Antal (Felsőalpár, ma: Lakitelek, 1861. október 28. – Budapest, 1918. szeptember 10.) magyar piarista szerzetes, tanár, elméleti pedagógiatudós, pedagógiatörténész.
• Szerző:Adamovich Ádám, írói álnevein: Csallóközi Kukkó, Dongó (Oszuszkó, 1827. december 24. – Komárom, 1886. augusztus 19.) ügyvéd, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején tüzér főhadnagy volt.
• Szerző:Adaptációk
• Szerző:Adonyi Borbála, Bori néni (Kecskemét, 1915. január 10. – ?) magyar gyermekíró.
• Szerző:Adorján Andor, született Lakenbacher Andor,
• Szerző:Adorján Emil, 1890-ig Auspitz, (Nagyvárad, 1873. augusztus 15. – Mauthausen, 1944 ősze) ügyvéd, író, gyorsírásszakértő.
• Szerző:Adorján Péter (Nagyvárad, 1913. augusztus 14. – Győr, 1944. március) magyar író, újságíró. Adorján Pál öccse.
• Szerző:Adorján Sándor, születési és 1881-ig használt nevén Weiss Sándor (Debrecen, 1858. január 5. – 1944. március után) zsidó származású magyar író, újságíró, műfordító.
• Szerző:Ady Mariska (Hadad, 1888. február 26. – Budapest, 1977. február 4.) magyar költő, elbeszélő. Ady Endre unokatestvére volt.
• Szerző:Agócs Sándor (Jánoshalma, 1957. január 18. –) magyar költő, író, szerkesztő, kritikus, bibliográfus.
• Szerző:Agyagási Károly bölöni (Mezőbánd, 1853. október 19. – Marosvásárhely, 1933. február 7.) orvos, költő, író, műfordító.
• Szerző:Ajtony Árpád (Székelykeresztúr, 1944. január 9. – Párizs, Franciaország, 2013. január 16.) emigráns magyar író, dramaturg, forgatókönyvíró, szociálpszichológus, egyetemi oktató. Avantgárd íróként kezdte pályafutását, később, a rendszerváltás előtt a francia magyar emigráció egyik jelentős személyisége lett.
• Szerző:Aktok és torzók
• Szerző:Alapi Gyula (vagy Alapy) írói álnevein: Aliquis, li-la (Komárom, 1872. október 20. – Komárom, 1936. január 20.) magyar újságíró, levéltáros, múzeumigazgató, csehszlovákiai magyar politikus. Fia, ifjabb Alapi Gyula a Rákosi-rendszer egyik hírhedt népügyésze volt.
• Szerző:Alauda József (egyes forrásokban Aluda; eredeti nevén Lerch József,
• Szerző:Alaxai József (Alakszai, Alaxay József) (Verpelét, Heves vm., 1757. március 19. – 1806 körül) egyházi író, műfordító.
• Szerző:Albert Antal és Pakot Borbála / Házasság: Farkaslaka,
• Szerző:Albert Gábor (Egyházasharaszti, 1929. október 30. – Budakeszi, 2017. december 8.) Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, könyvtáros. A Magyar Művészeti Akadémia néhai tagja (2011–2017).
• Szerző:Albert Zsuzsa (eredeti neve: Marek Zsuzsanna, 1954-ig) (Budapest, 1932. július 23. –) Magyar Örökség díjas és József Attila-díjas magyar író, költő, műsorvezető.
• Szerző:Alexander Brody (eredetileg Bródy Sándor) (Budapest, 1933. január 28. –) üzletember, író, reklámszakember. Bródy Sándor magyar író unokája, Hunyady Sándor unokaöccse.
• Szerző:Alfai Sámuel
• Szerző:Alfay Ilona Mária
• Szerző:Alkalmi költemények listája (nem teljes lista)
• Szerző:Altai Margit, névváltozatok: Altai Rezsőné; Gomperz Margit; Altay (Budapest, 1881. január 16. – Budapest, 1972. február 7.) magyar ifjúsági író.
• Szerző:Altai Rezső, Altmann Ruben Rezső (Kassa, 1873. május 3.<ref>
• Szerző:Alvinczy Sándor (Nagykikinda, 1852. április 16. – Budapest, 1925. december 16.) nyelvpedagógus, újságíró, író.
• Szerző:Amadé Antal (18. század) magyar író. (Nem azonos gróf Amade Antal íróval és báró Amade Antal költővel.)
• Szerző:Ambrozovics Dezső (Buda, 1864. február 24. – Budapest, 1919. január 17.) újságíró, író, műfordító, műgyűjtő.
• Szerző:Ambrus András (Gyergyóalfalu, 1925. november 29. –) romániai magyar színész, író.
• Szerző:Ambrus Gizella, Ambrus Noémi Gizella Szidónia (Budapest, 1888. május 17. – 1982. március 26.) szerkesztő, író, műfordító, pedagógus.
• Szerző:Ambrus Lajos (Gyula, 1950. március 28.–) magyar író, szerkesztő.
• Szerző:Ambrus Lajos (Korond, 1941. november 2.) erdélyi tanár, író, költő, szerkesztő, irodalomszervező, könyvkiadó.
• Szerző:Ambrus Tibor (Budapest, 1919. június 23. – Hatvan, 1973. február 18.) költő, műfordító.
• Szerző:Ambrus Zoltán (Debrecen, 1861. február 22. – Budapest, 1932. február 28.) magyar író, kritikus, műfordító, színigazgató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Írói álneve: Idem.
• Szerző:Amtmann Károly (Németbóly, 1821. február 6. (keresztelés) színműíró, tisztviselő, levéltárnok.
• Szerző:Anda Róza írói álnév, amit báró mollbergi Wimpffen Beatrix Antónia használt (? 1808 – Pest, 1844. október 19.<ref>
• Szerző:Andai Ernő (Budapest, 1900. július 22. – Budapest, 1979. július 4.) író, színész, színházi rendező.
• Szerző:Andor Endre, családi nevén Ráth (Arad, 1897. október 27. – ?) magyar költő, író, irodalmi szervező.
• Szerző:Andor József, Andrásik (Nyíregyháza, 1871. október 3. – Budapest, 1918. október 9.) pedagógus, író, irodalomtörténész.
• Szerző:Andor Károly (1898-ig Kapp) (Makó, 1877. december 18. – Vác, 1948. február 28.) magyar tanár, író.
• Szerző:Andor Leon, szül. Adler Leó (Budapest, 1897. szeptember 30. – Budapest, 1983. szeptember 2.) magyar újságíró, író.
• Szerző:Andorffy Mária (Budapest, 1896. december 28. – Mezőhegyes, 1918. szeptember 7.) költő, regényíró.
• Szerző:Andrássy István (16.–17. század) feltételezett személy, akinek létezéséről egyetlen – már elveszett – mű, a triplex Philosophiae azonosíthatatlan szerzőjeként tudunk.
• Szerző:Andrássy Kálmán (Tarcal, 1852. október 13. – Buj, 1937. április 1.) református lelkész, író.
• Szerző:André Lorant (Loránt Endre) (Budapest, 1930 –) címzetes egyetemi tanár, író.
• Szerző:Andrassew Iván, (eredetileg Andrasev; (Budapest, 1952. július 29. – Budapest, 2015. január 14.) magyar író, hírlapíró.
• Szerző:Andreas Friedsmann, magyaros névalakban Friedsmann András (Andreas Ireneus), Újegyház, 1529. november 15. – 1589) erdélyi szász evangélikus lelkész.
• Szerző:Angyal Anna, szül. Engel, (Veszprém, 1848 – 1874 ősze) írónő.
• Szerző:Anka János (Mezőtóhát, 1883. május 5. – ?) író, újságíró, tisztviselő.
• Szerző:Ankerl Géza (született Ankerl Géza Kornél Tamás) (írói álnevei: Guy Ankerl, Guy G. Ankerl, Guy Géza) (Sopron, 1933. május 30. –) magyar író, építész, szociológus, egyetemi tanár.
• Szerző:Annamanna Orsós (névváltozat: Orsós Anna-manna; Pécs, 1972. március 4. –) magyar beás cigány családból származó tanítónő, írónő, költő, festő.
• Szerző:Anne L. Green, lánykori nevén Líbor Erzsébet (Törökszentmiklós, 1982. augusztus 30. –) magyar írónő, a 2015-ös év elsőkönyves felfedezettje Magyarországon.
• Szerző:Annus József (Püspöklele, 1940. május 6. – Deszk, 2005. december 14.) magyar író, szerkesztő, országgyűlési képviselő.
• Szerző:Antal Áron (Csíkdánfalva, 1881. október 20. – Csíktaploca, 1966. április 28.) romániai magyar író, történész.
• Szerző:Antal Gézáné, született Opzoomer Adél Sofia Cornélia; írói neve: A. S. C. Wallis (Utrecht, 1856. július 12. – Rotterdam, 1925. december 27.) holland–magyar író, műfordító.
• Szerző:Antal János (Budapest, 1907. október 17. – Szovjetunió, 1943. december) magyar költő, író, újságíró.
• Szerző:Antal Sándor, eredeti nevén Adler<ref>
• Szerző:Antalóczy Zoltán (Tolcsva, 1923. március 22. – 2019. június 8.) nemzetközi hírű magyar szívgyógyász orvos, professor emeritus, MTA doktor, filozófus, a Magyar Kultúra Lovagja.
• Szerző:Antalffy Endre (Ratosnya, 1877. február 3. – Marosvásárhely, 1958. február 6.) romániai magyar irodalomtörténész, költő, nyelvész, műfordító.
• Szerző:Antalffy Gyula (Karcag, 1912. október 24. – Budapest, 1997. március 7.) magyar újságíró, művelődéstörténeti író.
• Szerző:Antológiák
• Szerző:Antológiák:
• Szerző:Antológiák:
• Szerző:Apraxin Júlia (Bécs, 1825/1828/1830. október 16. – Spanyolország, 1917 körül) orosz származású grófnő, színésznő, írónő.
• Szerző:Arányi Dezső (Nemesmilitics, 1854. április 18. – Szolnok, 1918. június 28.) színész, író, városi tanácsos.
• Szerző:Arányi Jenő (Nemesmilitics, 1883. március 12. – Szabadka, 1944.) magyar író, újságíró.
• Szerző:Arányi Mária (asszonyneve, Huszka Jenőné (Budapest, 1897. április 2. – Budapest, 1977. november 22.)<ref>
• Szerző:Arányi Miksa (született: Max Aufricht;<ref>CSAPÓ KATALIN: A százéves irodalmi kávéház, a „Newyork”
• Szerző:Aranka György (Szék, 1737. szeptember 15. – Marosvásárhely, 1817. március 11.) magyar művelődésszervező, történész, író, költő, filozófus, esztéta.
• Szerző:Arany Ferenc (Sztálinváros, 1954. július 17.- ) ügyfél-kommunikációs szakértő (tréner, tanácsadó).
• Szerző:Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) magyar költő és népmesegyűjtő. Arany János gyermekeként született Nagyszalontán. Legjelentősebb műve A délibábok hőse.
• Szerző:Aranyhímzés
• Szerző:Aranyosrákosi Székely Sándor (Székelykál, 1797. szeptember 13. – Marosszentkirály, 1854. január 27. vagy 1852. január 22.) magyar író, unitárius lelkész, erdélyi magyar unitárius püspök 1845-től haláláig.
• Szerző:Aranyossi Magda (Aranyossi Pálné Nádas Magda) (Budapest, 1896. szeptember 24. – Budapest, 1977. augusztus 13.) író, újságíró. Aranyossi Pál felesége volt.
• Szerző:Aranyossi Pál (Aranyossy) (Szentendre, 1887. augusztus 4. – Budapest, 1962. szeptember 18.) újságíró, műfordító. Felesége Aranyossi Magda író, újságíró volt.
• Szerző:Aranyvillamos – harmadik szakasz
• Szerző:Aranyvillamos – második szakasz
• Szerző:Arató András (Komandó, 1913. július 18. – Nagyvárad, 1945. május 14.) költő, újságíró.
• Szerző:Ardamica Ferenc (Losonc, 1941. november 30. –) szlovákiai magyar író, műfordító, újságíró.
• Szerző:Arnóthy Krisztina Álnevei: Arnóthy Kriszta, Christine Arnothy, de három bűnügyi regénye először a William Dickinson írói álnéven jelent meg; Budapest, 1930. november 20. – ?, 2015. október 6.) magyar-francia író, újságíró, kritikus. Kovách Aladár író lánya.
• Szerző:Asi-Markovics Péter (szerbül: Petar Asi-Marković, ill. Петар Аси-Марковић) (Baja, 1770. március 23. – Buda, 1844. december 18.), táblabíró, nemesi szerb családból származik.
• Szerző:Asperján György (Újpest, 1939. február 8. –) József Attila-díjas (1985) magyar író, költő.
• Szerző:Aszalai János (egyes forrásokban Aszalay, eredeti nevén Szabó János; Aszaló, 1769. január 25. – Graz, 1796. október 12.) magyar író, műfordító, tanító és nevelő. Németről magyarra fordította Gotthold Ephraim Lessing meséit, Peter Villaume Logika című művét, illetve több színpadi művet. Tanítóként dolgozott Kazinczy Ferenc, majd Kubinyi Ferenc családjánál. A magyar jakobinusok perének egyik vádlottja volt, a börtönben halt meg.
• Szerző:Aszódi Imre (Békésszentandrás, 1921. január 4. – Budapest, 2006. október 11.) jogász, költő.
• Szerző:Aszlányi Dezső, 1911-ig: Ausländer Dezső (Szeged, 1869. április 7. újságíró, filozófus, költő. Aszlányi Károly apja.
• Szerző:Asztalos István (Mikeszásza, 1909. augusztus 28. – Kolozsvár, 1960. március 5.) erdélyi magyar író, publicista.
• Szerző:Asztalos Miklós (Budapest, 1899. július 28. – Körösladány, 1986. február 23.) író, történész.
• Szerző:Asztalos Sándor (Nagyvárad, 1890. augusztus 31. – Budapest, 1959. augusztus 14.) magyar író, újságíró.
• Szerző:Auer István (Bácsordas, 1872. december 31. – Magyarürög, 1938. február 6.) újságíró, író, műfordító.
• Szerző:Auspitz Adolf (Kántorjánosi, 1836. február 24. – 1909. november 3.) író, tanár.
• Szerző:Auspitz Jakab (19. század) földrajzi író. 1898-ban, 66. évében hunyt el.
• [[Szerző:Az Eurovíziós Dalfesztivál magyarországi pontbejelentője]]<br />1994
• Szerző:Az éj puha teste
• Szerző:Az Állami Bábszínházban (1949 - 1954):
• Szerző:Az út Csikvándtól Kínáig
• Szerző:B. Radó Lili, született Radó Lili, férjezett Balassa Árpádné (Budapest, 1896. június 5. – Budapest, 1977. szeptember 19.) magyar költő, ifjúsági író, műfordító.
• Szerző:B. Takács Sára (asszonyneve: Bakkné; Székkutas, 1922. január 31. – Székelyudvarhely, 2010. június 21.) magyar orvos, emlékíró, Bakk Elek (1899-1972) felesége.
• Szerző:Bába Krisztina (Budapest, 1956. július 29. – Budapest, 2011. április 9.) magyar író, műfordító, színháztörténész.
• Szerző:Bácski György, írói álneve: Georgij Silew (Zágráb, 1901. szeptember 20. – Bukarest, 1978. február 10.) magyar író, újságíró, műfordító.
• Szerző:Bácsy Tibor (Marosvásárhely, 1898. november 10. – 1986) magyar tanító, író, ifjúsági író, tankönyvíró.
• Szerző:Bágyoni Szabó István (Bágyon, 1941. június 10. –) költő, prózaíró, műfordító, tanár.
• Szerző:Bálint Ágnes (Németh Sándorné, Adony, 1922. október 23. – Vecsés, 2008. október 24.) József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg.
• Szerző:Bálint Aladár, 1906-ig Blum (Nagypeszek, 1881. december 2. – Budapest, 1924. április 20. ) író, újságíró, kritikus, Bálint Endre festőművész apja, Szerb Antal apósa.
• Szerző:Bálint Dezső, 1898-ig Beck (Budapest, 1873. december 19. – Bécs, 1919. szeptember 19.) újságíró, író, színigazgató, műfordító.
• Szerző:Bálint Erika (Békéscsaba, 1956. július 26.) kortárs magyar író.
• Szerző:Bálint György (Budapest, 1906. július 9. – Ukrajna, Sztarij Nyikolszkoje, 1943. január 21.) magyar író, újságíró, kritikus, műfordító.
• Szerző:Bálint Imre, Oesterreicher (Budapest, 1896. június 21. – Budapest, Terézváros, 1953. december 19.)<ref>
• Szerző:Bálint István (Budapest, 1943. július 11. – Budapest, 2007. október 11.) magyar rendező, színész, költő és író. Édesapja: Bálint Endre festő volt, nagyapja Bálint Aladár író, újságíró, a Nyugat művészeti kritikusa.
• Szerző:Bálint Jenő, 1909-ig Berger (Budapest, 1889. október 6.<ref>
• Szerző:Bálint Lajos, született Bleier Lajos (Újpest, 1886. szeptember 26.<ref>
• Szerző:Bálint Péter (Debrecen, 1958. január 6. –) József Attila-díjas magyar író, esszéista, egyetemi tanár.
• Szerző:Bálint Tibor (Kolozsvár, 1932. június 12. – Kolozsvár, 2002. január 28.) erdélyi magyar író, műfordító.
• Szerző:Bán Ferenc, 1923-ig Baumann<ref>Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 65522/1923. Forrás: MNL-OL 30790. mikrofilm 253. kép 1. karton
• Szerző:Bán Oszkár, született Bergl (Pincehely, 1901. november 14.<ref>
• Szerző:Bán Zoltán András (álnevei: Csont András, Kompolty Zsigmond) (Budapest, 1954. január 6. –) József Attila-díjas (2009) magyar író, drámaíró, műfordító, kritikus, szerkesztő, irodalmár.
• Szerző:Bán Zsófia (Rio de Janeiro, Brazília, 1957. szeptember 23. –) magyar író, irodalomtörténész, kritikus.
• Szerző:Bán Zsuzsa (Szombathely, 1944. december 29. – Ormándlak, 2013. április 20.) író, műfordító, könyvtáros, újságíró.
• Szerző:Bánó Attila (tapolylucskai és kükemezei) (Deggendorf, 1945. május 4.–) író, újságíró, szerkesztő, grafikus.
• Szerző:Bánóczi József, születési nevén Weisz József (Szentgál, 1849. július 4. – Budapest, 1926. november 20.) zsidó származású magyar filozófiai és irodalomtörténeti író, pedagógus, kritikus.
• Szerző:Bánóczi László (Budapest, 1884. november 23.<ref>
• Szerző:Bándy Miklós, született Neumann, külföldön Nicolas Baudy (Marosvásárhely, 1904. augusztus 21. – Párizs, 1971. szeptember 26.) magyar származású francia író, újságíró.
• Szerző:Bánfalvi János dr. (Budapest, 1929. március 8. –) ügyvéd, író.
• Szerző:Bánfalvi Lajos, 1880-ig Leipnik (Bánfalva, 1851. november 3. – Szentes, 1912. január 5.)<ref>
• Szerző:Bánffay Simon (szül. Baumholczer Simon, Szebény, 1819. augusztus 25. – Pécs, 1902. június 2.<ref name="plex">
• Szerző:Bánfi Zsigmond (1879-ig Braun Zsigmond, Gyoma, 1857. március 6. – Gyula, 1894. április 13.) irodalomtörténész és esztéta.
• Szerző:Bánki Éva (Nagykanizsa, 1966–) író, irodalomtörténész.
• Szerző:Bányai Elemér (írói álneve: Zuboly) (Szamosújvár, 1875. augusztus 21. – Oblasce, 1915. április 2.) örmény származású magyar újságíró, író.
• Szerző:Bányai János (Szabadka, 1939. november 20. – Újvidék, 2016. február 21.<ref>
• Szerző:Bányai József (Torda, 1928. január 11. – ?) magyar író, újságíró, szerkesztő.
• Szerző:Bányai László, B. Bányai, eredeti családi nevén Baumgarten (Körösbánya, 1907. november 17. – Bukarest, 1981. június 3.) magyar közíró, történész, antifasiszta ellenálló, nemzetgyűlési képviselő, 1970-től a Román Tudományos Akadémia levelező tagja. Ifj. Bányai László fizikus apja.
• Szerző:Bányai Péter Mihály (Vasvár, 1946. január 1.) magyar publicista.
• Szerző:Bárány Tamás (Budapest, 1922. március 21. – Budapest, 2004. november 10.) magyar író, költő.
• Szerző:Bárányi Ferenc (Nagyszentmiklós, 1936. május 13. – Budapest, 2016. december 9. ) orvos, orvosi szakíró, novellista. Bárányiné László Ildikó férje.
• Szerző:Bárányiné László Ildikó (Csíkcsicsó, 1937. június 8. – Budapest, 2014. május 31.<ref>Elhunyt Bárányi Ildikó orvos, író
• Szerző:Báróczi Sándor (egyéb névalakjai: Báróczy Sándor vagy Bárótzi Sándor) (Ispánlaka, 1735. április 11. – Bécs, 1809. december 24.) magyar királyi testőr, író; a testőrírók közé tartozott.
• Szerző:Bárdos László (Budapest, 1955. április 11. – Budapest, 2016. július 8.) magyar költő, író, műfordító, irodalomtörténész.
• Szerző:Bárdos László, született Berger (Szalárd, 1897. május 30. – Budapest, 1960. szeptember 21.) újságíró, elbeszélő, dramaturg.
• Szerző:Bárdos Pál (Makó, 1936. március 30. – Budapest, 2017. június 26.) magyar író, egyetemi adjunktus (1959–1972), a Magyar Rádió főmunkatársa, a Rádiószínház dramaturgja (1972–1996). Fia: Bárdos András a TV2 Tények című műsorának műsorvezetője. Felesége, Fenákel Judit írónő.<ref>
• Szerző:Bárdos Péter (Magyarfenes, 1864. október 8. – Magyarfenes, 1953. február 27.) magyar népszínműíró, publicista.
• Szerző:Bárdosi Németh János (Eredeti név: Németh János) (Szombathely, 1902. március 8. – Pécs, 1981. március 4.) magyar költő, író, szerkesztő.
• Szerző:Bársony István (Sárkeresztes, 1855. november 15. – Budapest, 1928. március 12.) vadász, író, újságíró.
• Szerző:Bártfai Barnabás (Dombóvár, 1969. február 24. –) szakkönyvíró.
• Szerző:Bártfay József (Szabadka, 1812. január 11. – Pest, 1864. szeptember 19.) ügyvéd, író.
• Szerző:Bártfay László (Felsővadász, 1797. május 6. – Pest, 1858. május 12.) ügyvéd, Károlyi György titkára és központi ügyésze, az MTA tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja. Írói álnevei: Vándorfy, Labancz Lipót.
• Szerző:Báthory Nándorné, született Száhlender Ida (Nagyvárad, 1864. április 13. – 1932.) magyar írónő, több katolikus nőegylet tisztségviselője.
• Szerző:Bátori R. Ella, Radóné (Berettyóújfalu, 1906. október 29. – ?)magyar író.
• Szerző:Báttaszéki Lajos, született Hofmann Lajos néven (Bátaszék, 1844. szeptember 20. – Budapest, 1921. február 14.) ügyvéd, publicista.
• Szerző:Bátyi Zoltán (Szeged, 1956. április 12. –) jogász, újságíró, író, bírósági tisztviselő, a Szegedi Írók Társaságának tagja.
• Szerző:Bächer Iván (Budapest, 1957. március 25. – Budapest, 2013. december 2.) magyar író, újságíró, publicista, tanár.
• Szerző:Békés István (Debrecen, 1900. augusztus 28.<ref>
• Szerző:Békés József (Gádoros, 1923. szeptember 19. - Budapest, 2006. január 5.) Balázs Béla-díjas (1985) magyar író, forgatókönyvíró, dramaturg.
• Szerző:Békés Pál (Budapest, 1956. március 27. – Budapest, 2010. május 28.) magyar író, drámaíró, műfordító, egyetemi tanár.<ref>SZFE
• Szerző:Békeffi István Miklós (Szeged, 1901. augusztus 31. – Budapest, 1977. június 9.) kétszeres József Attila-díjas magyar színműíró, kabarészerző, Békeffi László konferanszié unokaöccse.
• Szerző:Békefi Antal (eredeti neve: Kann Nathan; Szentes, 1858. szeptember 1.
• Szerző:Békessy János (Hans Habe) (Budapest, 1911. február 12. – Locarno, 1977. szeptember 30.) író, újságíró, Békessy Imre újságíró fia.
• Szerző:Bél Károly András (Pozsony, 1717. július 13. – Lipcse, 1782. április 4.) a bölcselet és szépművészetek magistere, történettudós, lipcsei egyetemi tanár, a szász választófejedelem tanácsosa.
• Szerző:Béldi Izor, 1883-ig Goldstein József zenekritikus, zeneszerző, ügyvéd, operettszöveg-író, újságíró.
• Szerző:Bélteky László (Székelyhíd, 1909. április 2. – Budapest, ?) magyar költő, újságíró.
• Szerző:Bényei József (Tiszaladány, 1934. július 7. – Nagyhegyes, 2017. szeptember 7.) magyar újságíró, író, költő, színházigazgató.
• Szerző:Bérczy János, Stand János (Abony, 1776. április 11. – Balassagyarmat, 1839. február 20.) Nógrád megye tisztiorvosa, író.
• Szerző:Bérczy Károly (eredeti neve: Stand Károly) (Balassagyarmat, 1821. március 2. – Pest, 1867. december 11.) magyar író, költő, újságíró, műfordító, szerkesztő, a márciusi ifjak egyike.
• Szerző:Béres Attila (Budapest, 1946. május 6. –) magyar író, költő.
• Szerző:Béri Géza (Budapest, 1933. február 3. – Budapest, 1979. december 24.) költő, drámaíró,<ref>
• Szerző:Bögözi Kádár János (Brassó, 1939. augusztus 18. – Budapest, 2011. május 7.)<ref name="hvgelhunyt">
• Szerző:Böhm Gusztáv (Pest, 1823. június 14. – Újpest, 1878. június 23.) a Nemzeti Színház opera-rendezője.
• Szerző:Bölöni Domokos (Dányán, 1946. augusztus 11.) romániai magyar író, a marosvásárhelyi Népújság művelődési rovatának volt szerkesztője.
• Szerző:Bölöni György (teljes nevén: Bölöni György Sámuel, Szilágysomlyó, 1882. október 30. – Budapest, 1959. szeptember 11.) magyar író, újságíró.
• Szerző:Bölöni Györgyné vagy írói álnevén Kémeri Sándor, román nyelvű forrásokban Otilia Marchiș vagy Otilia Marchiș-Bölöni (Középhomoród, 1873. október 8. – Budapest, 1951. augusztus 26.
• Szerző:Böndör Pál (Újvidék, 1947. szeptember 28. – 2020. október 5. vagy előtte) költő, író, műfordító, dramaturg.
• Szerző:Böszörményi Emil, 1908-ig Blum (Nagykároly, 1890. január 17. – Nagyvárad 1938. november 1.) magyar jogász, újságíró, közíró.
• Szerző:Böszörményi Jenő (Szentes, 1882. május 6. – Szentes, 1955. február 4.) református lelkipásztor, egyházi író, novellista. Irodalmi munkássága és kiváló előadói készsége révén országos ismertségnek örvendett, jó barátságban állt Móricz Zsigmonddal, aki több novellájának anyagát Böszörményitől kapta..
• Szerző:Böszörményi Zoltán (Arad, 1951. december 18. –) József Attila-díjas költő, író, szerkesztő.
• Szerző:Bözödi György, családi nevén Jakab (Bözöd, 1913. március 9. – Budakeszi, 1989. november 25.) magyar író, szociográfus, történész.
• Szerző:Baal Georges (Balassa György) (Budapest, 1938. május 17. – Saint-Mandé, 2013. december 6.) francia-magyar pszichológus, színész, rendező, színházkutató. A Centre National de Recherche Scientifique tudományos igazgatója, a New York University, a Faculté de Médecin és az Université Européenne de Philosophie tanára.
• Szerző:Babay József (Nagyatád, 1898. november 29. – Budapest, 1956. június 10.) magyar író, újságíró.
• Szerző:Babay Kálmán (Gárdony, 1862. december 7. – Balatonkenese, 1933. április 29.) magyar író, református lelkész.
• Szerző:Babik József (Mezőtúr, 1862. március 8. – Tarnaszentmiklós, 1928. január 28.) római katolikus segédlelkész, tanítóképzői tanár, plébános, író, költő és irodalomtörténész.
• Szerző:Bach Gyula (Zsombolya, 1889. április 4. – Temesvár, 1954. október 29.) magyar újságíró, író, műfordító.
• Szerző:Bach Szilvia Ilona (Budapest, 1961. január 12. –) magyar színésznő, humorista, parodista, énekes, író.
• Szerző:Bacher Simon (Liptószentmiklós, 1823. február 1. – Budapest, 1891. november 9.) magyar zsidó költő, író.
• Szerző:Bachich József (Bacsich József) (1765 körül – Sopron, 1851. szeptember 9.) író.
• Szerző:Bacsó Béla (Kassa, 1891. január 6. – Újpest, 1920. február 17.) magyar szocialista író, újságíró.
• Szerző:Badár Sándor (Jászberény, 1964. február 8. –) Karinthy-gyűrűs magyar színész, humorista.
• Szerző:Bagdi Sándor (Köröskisjenő, 1925. január 7. – Izrael, 1997. augusztus 20.) magyar író.
• Szerző:Baghy Gyula (írói nevén: Julio Baghy) (Szeged, 1891. január 13. – Budapest, 1967. március 18.) színész, eszperantó nyelven alkotó magyar költő, író, műfordító. Az eszperantó mozgalom egyik jeles úttörője volt.
• Szerző:Bagi Aranka (Rajkai Zsomborné, Tiszagyenda, 1945. április 1. –) magyar-orosz szakos középiskolai tanár, író, újságíró.
• Szerző:Bahil Mátyás (Matej Bahil, Süvete, 1706. február 14. – 1761. december 22.) szlovák evangélikus lelkész.
• Szerző:Bajkó Erzsébet, Taufferné (Ditró, 1909. december 9. – Ditró, 2008) magyar író, újságíró.
• Szerző:Bajomi Lázár Endre, eredeti neve: Lázár András Iván, francia nyelvű művein André Lazar (Biharnagybajom, 1914. augusztus 19. – Budapest, 1987. május 17.), magyar író, műfordító, szerkesztő, irodalomtörténész.
• Szerző:Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szeptember 30. – Debrecen, 1991. január 24.) romániai magyar író, költő, humorista.
• Szerző:Bajza Jenő (Pest, 1840. március 4. – Pest, 1863. október 28.) magyar író. Bajza József fia, Beniczkyné Bajza Lenke öccse.
• Szerző:Bak Béla Sándor (feltehetően 1915 előtt született és 1942 után hunyt el) író, kiadói sorozatszerkesztő
• Szerző:Bakóczi Károly (Hajdúböszörmény, 1883. január 24. – Székelyudvarhely, 1956. szeptember 3.) magyar író, irodalomtörténész, műfordító.
• Szerző:Bakonyi István (eredeti neve: Kovács István, 1976-1978 között: B. Kovács István) (Székesfehérvár, 1952. július 30. –) irodalomtörténész, író, kritikus, főiskolai tanár.
• Szerző:Bakonyi Károly (Nagyvárad, 1873. július 28. – Budapest, 1926. október 25.<ref>
• Szerző:Bakonyi Miksa, 1906-ig Bleicher
• Szerző:Baksa-Soós Attila (Budapest, 1972. május 24. –) magyar író, költő, zenész, építész. Írásait az alábbi művészneveken is publikálja: felhőjáró Sokcsillagos Írókéz, Frank Cloudwalker, Skystep.
• Szerző:Baksay Sándor (Nagypeterd, 1832. augusztus 1. – Kunszentmiklós, 1915. június 18.) református lelkész, a Dunamelléki református egyházkerület püspöke 1904-től haláláig, szépíró, költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1884, rendes: 1903, tiszteleti: 1910).
• Szerző:Balásfy Tamás (Kolozsvár, 1580. december 3. – Pozsony, 1625. március 10.) Pécs 50. püspöke.<ref name="plex">
• Szerző:Balássy László (Budapest, 1928. június 26. – Budapest, 1990. július 21.) magyar író, költő, újságíró, műfordító. Fia, Balássy Péter (1955) műfordító. A Magyar Írószövetség tagja volt.
• Szerző:Balázs Ágnes (Budapest, 1967. március 25. –) színésznő, műsorvezető, szövegkönyvíró, zeneszerző, dalszövegíró, író. Második férje Gáspár András színművész. Két gyermeke született, Barnabás 1991-ben az első házasságából és Bianka 1997-ben a másodikból.
• Szerző:Balázs Anna (Budapest, 1907. augusztus 8. – Budapest, 1998. október 30.) magyar író, újságíró.
• Szerző:Balázs Attila (Újvidék, 1955. november 5.) József Attila-díjas (2010) író, újságíró, műfordító, szerkesztő. Az Ex Symposion című folyóirat egyik alapítója.
• Szerző:Balázs Béla, születési és 1913-ig használt nevén Bauer Herbert Béla
• Szerző:Balázs F. Attila (Balázs Ferenc Attila) (Marosvásárhely, 1954. január 15. –) költő, prózaíró, műfordító, szerkesztő, lap- és könyvkiadó, a pozsonyi Szőrös Kő című irodalmi folyóirat kiadója.
• Szerző:Balázs Ferenc (Kolozsvár, 1901. október 24. – Torda, 1937. május 22.) erdélyi magyar író, költő és unitárius lelkész. Közösségszervező és társadalomformáló munkássága messze túlmutatott a két világháború közötti korszak világnézetein, melyben kifejtette tevékenységét.
• Szerző:Balázs Ildikó (Marosvásárhely, 1965. május 13.) Wass Albert-díjas és Wass Albert Örökség Díjas író, újságíró, fordító. Budapesten él.
• Szerző:Balázs Imre (Székelyudvarhely, 1926. február 25. – Székelyudvarhely, 2003. szeptember 24.) magyar humorista.
• Szerző:Balázs János (Alsókubin, 1905. november 27. – Salgótarján, 1977. március 18.) roma származású magyar költő és festőművész. A magyarországi roma költészet és festészet úttörő egyénisége.
• Szerző:Balázs József, (Vitka, 1944. március 19. – Budapest, 1997. október 13.) József Attila-díjas író, dramaturg.
• Szerző:Balázs Sándor (Nagygeresd, 1883. szeptember 17. – Budapest, 1982. április 25.) magyartanár, színműíró és ifjúsági író. Felesége Beczássy Judit írónő. Leánya H. Balázs Éva történész.
• Szerző:Balaskó Jenő (Budapest, 1937. október 12. – Vác, 2009. február 18.) magyar költő, író, újságíró, zenetanár.
• Szerző:Balassa Ármin (eredeti neve: Aron Weisz; szignói: W. A., B., Blasius, Bramin; Hódmezővásárhely, 1861. augusztus 4. – Szeged, 1924. január 12.) ügyvéd, újságíró, író.
• Szerző:Balassa Emil, 1919-ig Berger
• Szerző:Balassa Imre, született Schweiger Imre (Szeged, 1886. november 25.<ref>
• Szerző:Balassa József, született Grünbaum
• Szerző:Balassa Sándor, 1900-ig Blaustein Salamon
• Szerző:Balatoni József, Jocó bácsi (Veszprém, 1987. augusztus 16. –) magyar médiaszemélyiség, történelemtanár, író.
• Szerző:Bóc Imre (Budapest, 1923. február 3. – Budapest, 2019. december 4.) magyar közgazdász, újságíró, író.
• Szerző:Bódi Attila (Szatmárnémeti, 1970. március 5. –) író.
• Szerző:Bódis Kriszta (Budapest, 1967. június 9. –) író, pszichológus, dokumentumfilmes.
• Szerző:Bóka László Károly, teljes nevén: Bóka László Károly Gyula Nándor Zoltán (Budapest, 1910. június 19.) József Attila-díjas (1960) magyar író, költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1953).
• Szerző:Balkányi Szabó Lajos (Mihálydi, 1823. április 5. – Debrecen, 1889. szeptember 24.) magyar ügyvéd, költő.
• Szerző:Büki Attila (Szombathely, 1948. október 7. –) magyar költő, író, festőművész.
• Szerző:Balla D. Károly (Ungvár, 1957. január 17., más források szerint 1956. szeptember 9. ) József Attila-díjas kárpátaljai magyar író, szerkesztő, blogger. Költőként indult, majd verseskötetei után sorra megjelentek novellái, publicisztikai kötetei, drámái, regényei. Közel harminc önálló könyv szerzője. Írócsoportok vezetése, folyóiratok és kiadók alapítása, internetes portálok indítása fűződik nevéhez. A 2000-es években fokozatosan felszámolta közéleti és irodalomszervezői kötöttségeit. Meglehetős visszavonultságban él és alkot, azonban sokat publikál, és az interneten is intenzív a jelenléte.
• Szerző:Balla Erzsébet, egyes írásai alatt Balla Böske (Arad, 1902. március 17. — ?) magyar költő, író. Fáskerti Tibor felesége, Fáskerthy György anyja.
• Szerző:Balla Ignác (eredeti neve: Braun Ignác) (Pécska, 1883. augusztus 23. – Nervi, 1976. szeptember 10.) magyar író, költő, újságíró, műfordító és hírlapíró. Balla Frigyes Fülöp testvére.
• Szerző:Balla Károly, eredeti családi nevén Blau; írói álnevei: Kéki Károly, Szövő Károly. (Ratosnya, 1913. november 10. – Kolozsvár, 1959. november 14.) magyar író, újságíró. Balla Zsófia apja.
• Szerző:Balla László (Pálóc, 1927. július 23. – Ungvár, 2010. október 28.) kárpátaljai magyar költő, író, műfordító és újságíró. A második világháború utáni évtizedekben a Szovjetunióhoz tartozó Kárpátalja egyik jelentős magyar közéleti személyisége volt, az 1960-as évektől az 1980-as évekig íróként és irodalomszervezőként is meghatározó szerepet játszott a kárpátaljai magyar irodalmi életben.
• Szerző:Balla Vilmos, 1899-ig Blau
• Szerző:Ballagi László (Szarvas, 1846. november 7. – Pest, 1867. április 14.) író, műfordító, joghallgató.
• Szerző:Bólya Péter (Érsekújvár, 1944. június 27. – Budapest, 1993. szeptember 14.) magyar orvos, író.
• Szerző:Bónyi Adorján (Margitta, 1892. december 12. – Budapest, 1967. január 31.) író, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság tagja.
• Szerző:Balogh Anna
• Szerző:Balogh Attila (Szikszó, 1956. február 3. –) magyar-cigány költő, író, újságíró.
• Szerző:Balogh Attila, írói nevei: G. Balogh, családi nevén Gajdos (Kolozsvár, 1937. szeptember 16. –) romániai magyar író.
• Szerző:Balogh Béla (Kolozsvár, 1955. július 10. –) író, előadó, híd- és útépítő mérnök.
• Szerző:Balogh Béni (Nekézseny, 1922. augusztus 1. – Keszthely, 2000.) magyar író, pedagógus, mondagyűjtő.
• Szerző:Balogh Elemér (Nyitra, 1938. január 19. –)<ref name="nap">
• Szerző:Balogh Endre (Marosvásárhely, 1881. március 30. – Kolozsvár, 1925. március 8.) erdélyi magyar író.
• Szerző:Balogh Endre (Paks, 1971. március 12. –) magyar író, szerkesztő.
• Szerző:Balogh György (Barcaújfalu, 1864. június 12. – Barcaújfalu, 1934) magyar író, népköltő, falubíró, topográfus, autodidakta.
• Szerző:Balogh Irma, Lakatosné (Börvely, 1930. október 6. –) romániai magyar újságíró, ifjúsági író.
• Szerző:Balogh István (Málnás, 1880. január 6. – Málnás, 1951. július 28.) magyar jogász, író.
• Szerző:Balogh István (Zenta, 1946. október 31. –) vajdasági magyar író, költő, tanár, a Vajdasági Írók Egyesületének tagja.
• Szerző:Balogh János (Torda, 1812 – Torda, 1877) ügyvéd.
• Szerző:Balogh János, Sági Balogh János; Ipolysági Balog Jancsi (Ipolyság, 1802 – Selmecbánya, 1876.) cigányzenész, zenekarigazgató, szótáríró.
• Szerző:Balogh József (Bukarest, 1931. július 18.— Bukarest, 2006. március 30.) romániai magyar újságíró, író, műfordító.
• Szerző:Barát Ármin, született Freund
• Szerző:Barát Endre (Nagykáta, 1907. április 24. – Budapest, 1976. március 17.) író, újságíró.
• Szerző:Baráth Katalin (1978–) magyar krimiíró, történész, reklámszövegíró.
• Szerző:Baráth Viktória (Mezőtúr, 1989. december 19. –) magyar írónő.
• Szerző:Barabás Gyula (Marosvásárhely, 1894. október 5. – Budapest, 1973. május 5.) író, újságíró.
• Szerző:Barabás Miklós, árkosi (Verespatak, 1902. március 22. – Nagyenyed, 1988. április 12.) költő, író, unitárius lelkész.
• Szerző:Barabás Tibor (Pécel, 1911. augusztus 27. – Budapest, 1984. május 1.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író.
• Szerző:Barabási László (Kolozsvár, 1943. április 15. – Csíksomlyó, 2013. július 15.) író, történész. Hosszú ideig a Hargita megyei múzeumhálózat igazgatója volt. A romániai változásokat követően kényszerűségből Budapesten újságíróként dolgozott, majd visszatért Székelyföldre, ahol a Hargita lábánál élt. Főként a magyar, azon belül is kiváltképpen a székely történelem kutatásával foglalkozott.
• Szerző:Baradlai László névváltozat: Baradlay (Budapest, 1902. november 29. – Mauthausen, 1945 április 14.<ref>
• Szerző:Barak László (Muzsla, 1953. szeptember 8.) felvidéki költő, író, publicista, novellista, közíró.
• Szerző:Bíró András (Székesfehérvár, 1923. május 3. – Érd, 2016. június 27.<ref>Meghalt Bíró András
• Szerző:Bíró János (Kide, 1913. január 21. – Kolozsvár, 1948. április 4.) magyar újságíró, novellaíró.
• Szerző:Bíró László Ferenc (szerzői névváltozatok : Biró László Ferenc, Bíró Ferenc, Bíró László, Bíró L. Ferenc) (Kolozsvár, 1960. április 9. – Kolozsvár, 2012) költő, irodalomkritikus, irodalomtörténész.
• Szerző:Bíró Lajos, születési nevén Blau Lajos (Bécs, 1880. augusztus 22. – London, 1948. szeptember 9.) zsidó származású magyar író, újságíró, forgatókönyvíró. Felesége Vészi Jolán, Vészi József lánya volt.<ref>
• Szerző:Bíró Szabolcs (Dunaszerdahely, 1988. július 29. –) szlovákiai magyar író, hagyományőrző, művelődésszervező, vállalkozó. A székirodalom fogalmának megalkotója, a Szent György Lovagrend tagja, Eger Kulturális Nagykövete. Első néhány könyvét Francis W. Scott álnéven írta, emellett újságíróként, rockénekesként, könyvkiadóként, antikváriusként és a szlovákiai magyar Pátria Rádió munkatársaként is tevékenykedett.
• Szerző:Bíró Yvette (Budapest, 1930. április 3. – ?) filmesztéta, filmkritikus, forgatókönyvíró.
• Szerző:Baróti Géza (született Szabó) (Déva, 1914. augusztus 22. – Biatorbágy, 1993. szeptember 2.) író, újságíró. Írói név gyanánt a Baróti Szabó Gézát is használta.
• Szerző:Baróti Lajos József (1881-ig: Bartl; írói álneve: Lajos bácsi) (Makó, 1858. augusztus 22.) magyar író, irodalomtörténész. A Nemzeti Kaszinó könyvtárosa is volt.
• Szerző:Baróti Pál, írói álneve Persán Béla. (Budapest, 1930. június 1. – Budapest, 1981. július 23.) magyar irodalomkritikus, újságíró. Bretter György testvére, Baróti Judit férje.
• Szerző:Baranyai-Bosnyák István (Darázs, 1940. október 8. – Budapest, 2009. március 22.), Bosnyák István, Baranyai B. István: jugoszláviai magyar író.
• Szerző:Baranyay Ferenc (1753 körül – Esztergom, 1823. október 20.) táblabíró.
• Szerző:Baranyi Ferenc (írói álneve: Francesco del Sarto) (Pilis, 1937. január 24. –) Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító.
• Szerző:Barczafalvi Szabó Dávid (Bodrogkeresztúr, 1752 körül – Sárospatak, 1828. március 20.) magyar tanár, író, nyelvújító, műfordító, lapszerkesztő.
• Szerző:Bardócz Lajos (Kézdiszászfalu, 1832. augusztus 9. – Kézdiszászfalu, 1898. október 27.) jogtudor, természettudományi író.
• Szerző:Bari Ágoston, született Rosenthal Hugó (Pest, 1872. május 27.<ref>
• Szerző:Bari Máriusz (írói nevén Damage (von Rock), Debrecen, 1979. május 31. –) magyar író, újságíró, forgatókönyvíró, 2001 és 2008 között az ld50.hu alternatív közösségi oldal főszerkesztője.
• Szerző:Barlabás Piroska, Bitay Károlyné (Nagyenyed, 1898. január 13. – 1980 után<ref>
• Szerző:Barna Márta (Kunmadaras, 1955. március 5. –) filmesztéta, filmkritikus, író, költő, szakíró.
• Szerző:Barna Sándor (eredeti, teljes nevén: Matkovich Sándor Sámuel Antal) (Pest, Józsefváros, 1863. december 25. – Budapest, 1883. augusztus 14.) író.
• Szerző:Barnás Ferenc (Debrecen, 1959. szeptember 29.) magyar író.
• Szerző:Barnassin Anna (férjezett nevén: Kazán Istvánné) (Sátoraljaújhely, 1928. január 13. –) magyar író, dramaturg.
• Szerző:Baross Katinka, Justh Jánosné (Budapest, 1897. szeptember 30. – ?) magyar írónő.
• Szerző:Barsi Ödön (Budapest, 1904. április 18. – Budapest, 1963. február 5.) magyar színész, író, műfordító, rendező. Eredeti neve Rodriguez Ödön. Rodriguez Endre filmrendező testvére.
• Szerző:Barsi Dénes (eredeti neve: Harcsa Dénes) (Jóka, 1905. július 7. – Dunaújváros, 1968. január 5.) József Attila-díjas (1962) író, újságíró.
• Szerző:Bart István (Budapest, 1944. július 1. – 2019. június 27.) magyar író, műfordító, könyvkiadó. Felesége Klaudy Kinga nyelvész.
• Szerző:Barta András (Gyöngyös, 1973. január 1. –) író, énekes, reklámszakember és tévés személyiség.
• Szerző:Barta Lajos, született Krausz Lajos (Kistapolca, 1878. október 20.<ref>
• Szerző:Barta Sándor (Nagyvárad, 1890. május 28. – Auschwitz, 1944. augusztus 7.) magyar gyógyszerész, író, népművelő.
• Szerző:Barta Sándor, írói álnevein: (b. s.), Besnyő Sándor, (B. S.) (Budapest, 1897. október 7. – Moszkva, butovói kivégzőhely, 1938. június 3.) magyar regényíró, költő és szerkesztő. Felesége Kassák Erzsébet volt.
• Szerző:Bartók Imre (Budapest, 1985. március 30. –) magyar író.
• Szerző:Bartóky József (Békéscsaba, 1865. november 27. – Budapest, 1928. július 4.) író, a földművelésügyi minisztérium államtitkára, a Kisfaludy Társaság (1922) és Petőfi Társaság (1924) tagja.
• Szerző:Barth Péter
• Szerző:Barth Péter<ref>
• Szerző:Barth Péter<ref>
• Szerző:Bartha István (Marosvécs, 1889. december 23. – Marosvásárhely, 1979. január 17.) magyar tanító, költő, író.
• Szerző:Bartis Attila (Marosvásárhely, 1968. január 22. –) József Attila-díjas magyar író, fotográfus.
• Szerző:Bartis Ferenc írói neve Karda (Gyergyószárhegy, Erdély, 1936. július 4. – Budapest, 2006. június 9.) magyar író, költő, Bartis Attila író apja.
• Szerző:Bartos Erika (Budapest, 1974. február 7.–) magyar író, építészmérnök.
• Szerző:Bartus Gyula (Miskolc, 1962. november 10. –) Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, író.
• Szerző:Bartus László (Budapest, 1961. július 21. –) magyar újságíró, író, lapkiadó, szociológus, tanár. Az Amerikai Magyar Népszava tulajdonosa és publicistája, oknyomozó újságíró, számos nagy, közéleti visszhangot keltő tényfeltáró újságcikk szerzője. Munkásságát több elismeréssel díjazták. Hét könyve jelent meg.
• Szerző:Bartusz-Dobosi László (Siófok, 1971. augusztus 18. –) magyar író, szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész, újságíró, tanár.
• Szerző:Bús-Fekete László, született Schwarcz, névváltozatok: Fekete, Bús, Trauerschwarz Pinkász (Kecskemét, 1896. január 29. – Palm Springs, 1971. július 25.) író, forgatókönyvíró.
• Szerző:Batári Gábor (Budapest, 1967. március 9. –) magyar költő, író, újságíró.
• Szerző:Bauer-Márkfi Herman (Bauer Marcussohn Herman; Szenic, 1801 – Szeged, 1874. március 14.) a szegedi zsidó hitközség titkára, majd jegyzője.
• Szerző:Bauer Hilda, teljes születési nevén Bauer Hildegárd Hilda, Schilling Oszkárné Családjával kapcsolatos emlékiratait 1985-ben adta ki az MTA Filozófiai Intézete Emlékeim címme.
• Szerző:Bay Gyula (Nagyrábé, 1926. március 19. – Budapest, 1994. november 30.<ref>
• Szerző:Bazsó Zsigmond – írói álneve: Kőműves Zsigmond
• Szerző:Beöthy László (Komárom, 1826. május 1. – Pest, 1857. május 20.) <ref>Halálának napja Szinnyeinél május 20., A Pallas nagy lexikonában május 27.
• Szerző:Beck Vilma (Magyarország, 1810. – Birmingham, Anglia, 1851. augusztus) írónő.
• Szerző:Beczássy Judit (Szeged, 1888. szeptember 20. – Budapest, 1961. február 20.) magyar tanár, író. Balázs Sándor felesége.
• Szerző:Beczner Tamás, írói álnevén Huszty Tamás (Budapest, 1926 – ?) író, kritikus.
• Szerző:Becsky Andor, családi nevén Becski, álnevei: Babos Antal, Pap Gábor (Sárközújlak, 1898. február 28. – Budapest, 1978. október 31.) magyar újságíró, költő, író. Becski Irén bátyja.
• Szerző:Bede Jób, születési nevén Rosenberg Jób (Szilágysomlyó, 1869. január 8. – Budapest, 1919. február 16.) író, újságíró.
• Szerző:Bede Olga (Dicsőszentmárton, 1908. november 24. – Marosvásárhely, 1985.) romániai magyar ifjúsági író.
• Szerző:Bedeő Pál (Ásvány, 1805. január 29. – Buda, 1873. október 31.) egyházi író, katolikus plébános.
• Szerző:Beier Sándor álnevei: Bérci Darázs, Héthelyi Sándor (Gyergyószentmiklós, 1913. március 28. – Kolozsvár, 1992. január 21.) magyar közgazdász, eszperantista író.
• Szerző:Beke György, álnevei: Faragó György, Bárdócz Gergely (Uzon, 1927. augusztus 3. – Budapest, 2007. január 20.) erdélyi magyar József Attila-díjas író, újságíró, műfordító.
• Szerző:Beke Kata (Budapest, 1936. december 22. – Budapest, 2009. december 3.) magyar író, publicista, tanár, országgyűlési képviselő, az Antall-kormány oktatási államtitkára.
• Szerző:Beke Mihály András (Bukarest, 1956. május 5. –) magyar író, újságíró, műfordító, kultúrdiplomata. Beke György fia.
• Szerző:Belányi Ferenc (Buda, 1844. június 29. – Budapest, 1881. július 27.) magyar királyi pénzügyigazgatósági titkár.
• Szerző:Belényesi Julianna Tünde, írói álnevén Julia Lewis Thomson (Mátészalka, 1985. július 10.) Aranykönyv-jelölt magyar írónő.
• Szerző:Belső szervek és nemi szervek
• Szerző:Benamy Sándor álnév Ben Ami (Sáp, 1899. május 6. – Budapest, 1989. október 13.) író, újságíró, műfordító.
• Szerző:Bence Lajos (Göntérháza, 1956. július 1. –) József Attila-díjas szlovéniai magyar költő, tanulmányíró, publicista, pedagógus, szerkesztő.<ref>
• Szerző:Bencz Mihály (Bácsföldvár, 1913. szeptember 27. – Bácsföldvár, 1970. május 14.) magyar író, költő, műfordító, újságíró. Bencz Boldizsár testvére.
• Szerző:Bencsik Imre (Győr, 1924. január 14. – Budapest, 1993. május 6.<ref>
• Szerző:Bene Zoltán (Kecskemét, 1973. április 8. –) Szegeden élő magyar író.
• Szerző:Benedek András (Budapest, 1913. június 21. – Budapest, 1995. december 10.) magyar író, dramaturg, színikritikus, műfordító; Benedek Elek (1859–1929) újságíró, író unokája, Benedek Marcell (1885–1969) író, irodalomtörténész, műfordító fia, Benedek István (1915–1996) orvos, író, művelődéstörténész bátyja.
• Szerző:Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
• Szerző:Benedek Ernő (1936-ig Bechinger Ernő; polgári iskolai tanár, író.
• Szerző:Benedek Ferenc (Nagyvárad, 1900. szeptember 7. – Auschwitz, 1944.) magyar orvos, költő, író.
• Szerző:Benedek István (Budapest, 1915. január 17. – Velence, Olaszország, 1996. június 9.) magyar orvos, író, művelődéstörténész, polihisztor. Benedek Elek unokája, Benedek Marcell fia.
• Szerző:Benedek Marcell (Budapest, 1885. szeptember 22. – Budapest, 1969. május 30.) magyar egyetemi tanár, író, irodalomtörténész és műfordító, színházigazgató. Benedek Elek író és Fischer Mária fia, Benedek András és Benedek István apja. Író álneve: Marcellus.
• Szerző:Benedek Szabolcs (Budapest, 1973. március 18.) magyar író.
• Szerző:Benedikty Tamás (eredeti neve: Horváth Tamás, Szeged, 1940. július 4. –) magyar író, költő.
• Szerző:Beney Zsuzsa (Budapest, 1930. április 21. – Leányfalu, 2006. július 12.) magyar költő, író, esszéista, irodalomtörténész, tüdőgyógyász szakorvos, egyetemi tanár.
• Szerző:Beniczkyné Bajza Lenke (Pest, 1839. február 7. – Budapest, Terézváros, 1905. április 2.) magyar írónő, újságírónő. Bajza József költő lánya, Bajza Jenő költő testvére.
• Szerző:Benjámin Ferenc (Debrecen, 1888. március 7.<ref>
• Szerző:Benke László (Újvárfalva, 1943. április 28. –) költő, író, újságíró, könyvkiadó.
• Szerző:Benkő László (Szombathely, 1952. március 13.), magyar író.
• Szerző:Benkő Mihály (Budapest, 1940. november 22.) történész, orientalista, író.
• Szerző:Benyák Zoltán (Budapest, 1976. június 4.) magyar író. Leginkább fantasy és szürrealista témájú munkáiról ismert.
• Szerző:Berényi Andrásné (szül. Nagy Rozália Tarnabod, 1887. január 14. – Karácsond, 1973. április 15.) urasági cseléd, emlékíró.
• Szerző:Berényi Antal, névváltozatok: Szahlinger, Szálinger (Lovasberény, 1828. szeptember 15. (keresztelés) – Budatétény, 1856. április 30.) földbirtokos, színműíró.
• Szerző:Berczeli Anzelm Károly, Vyhnalek Károly (Szeged, 1904. július 7. – Budapest, 1982. január 3.) magyar író, költő, műfordító, könyvtáros.
• Szerző:Berde Amál, Dóczyné (Névváltozat: Amália) (Kackó, 1886. december 15. – Kolozsvár, 1976. december 12.) magyar festőművész, művészeti és néprajzi író, Berde Mária testvérnénje.
• Szerző:Berde Mária Julianna, teljes nevén Berde Juliánna Mária, asszonynevén Róth Jenőné (Kackó, 1889. február 5. – Kolozsvár, 1949. február 20.) erdélyi magyar író, költő, műfordító, tanár. Berde Amál testvérhúga. Használta a Laborfalvi Berde Mária, 1924-től pedig az R. Berde Mária nevet is (férje, Róth Jenő német irodalomszakos tanár után).
• Szerző:Berecz Anna
• Szerző:Berecz István
• Szerző:Bereményi Géza, Bereményi Géza Sándor
• Szerző:Berend Miklósné szül. Kilényi Júlia Adél Sarolta (Budapest, 1881. november 21. – Budapest, 1956. április 22.) magyar író, műfordító, költő.
• Szerző:Berey Géza (Szatmárnémeti, 1908. január 17. – Budapest, 1982. augusztus 20.) erdélyi magyar író, újságíró. Csányi Piroska férje.
• Szerző:Berg Judit (Budapest, 1974. január 28. –) József Attila-díjas író.
• Szerző:Bergel József, névváltozat:Bergl József (1799 – Kaposvár, 1884 februárja) magyar orvos, hebraista.
• Szerző:Berger Illés (Breznóbánya, 1562 – Szakolca, 1644. október 16.) magyar királyi történetíró.
• Szerző:Berkes Imre, született Bergl Izidor
• Szerző:Berkes Péter (Sopron, 1931. november 12.) magyar író, forgatókönyvíró.
• Szerző:Berkesi András (születéskori neve Bencsik András) (Budapest, 1919. november 30. – Budapest, 1997. szeptember 14.) 1945-től a Katonapolitikai Osztály, majd az ÁVH tisztje,<ref group="j">
• Szerző:Berkovits György (Orosháza, 1940. október 21. – Budapest, 2018. május 22.)
• Szerző:Bernáth Aurél (Marcali, 1895. november 13. – Budapest, 1982. március 13.) kétszeres Kossuth-díjas magyar festőművész, grafikus, művészpedagógus, művészeti író, Roboz István újságíró és lapszerkesztő unokája.
• Szerző:Bernáth Zsolt (Dunaújváros, 1973. április 21. –) magyar filmrendező, író.
• Szerző:Bertalan Tivadar (Budapest, 1930. október 2. –) Kossuth-díjas magyar festő, grafikus, író és látványtervező. Táblaképek és mintegy 200 film látványtervezése alkotja főműveit. Életműdíjas, a Magyar Művészeti Akadémia tagja (2012).
• Szerző:Bertók László (Vése, 1935. december 6. – Pécs, 2020. szeptember 14.)<ref name="plex">
• Szerző:Bertha Bulcsu (Nagykanizsa, 1935. május 9. – Budapest, 1997. január 19.<ref name="plex">
• Szerző:Berzeviczy Pál (berzevicei) (1758 – Buda, 1828. március 18.) tanácsos.
• Szerző:Besse János Károly (ógyallai) (Ógyalla, 1765. augusztus 31. – Marseille, kb. 1841. június) utazó, a Kaukázus és Kelet-Ázsia kutatója.
• Szerző:Bessenyei György (Tiszabercel, 1746 vagy 1747 – Pusztakovácsi (ma Bakonszeg), 1811. február 24.) császári testőrtiszt, költő, a magyar felvilágosodás egyik meghatározó egyénisége, a bihari remete.
• Szerző:Bethlen Ferenc (bethleni gróf) (1800 – Bethlen, 1875. szeptember 3.) író, mecénás.
• Szerző:Bevilaqua-Borsodi Béla (eredeti neve 1928-ig: Bevilaqua Béla, becenevei: Budai Hárombék effendi, Bevil) (Miskolc, 1885. február 23. – Budapest, 1962. március 12.) író, város- és művészettörténész, muzeológus, a két világháború közötti időkben a lengyel–magyar kapcsolatok kiemelkedő alakja.
• Szerző:Bibliográfiák
• Szerző:Bihari Kálmán (Okány, 1855. december 6. polgári iskolai tanár.
• Szerző:Bihari Klára (Nagyszalonta, 1917. december 8. – Budapest, 1997. június 6.) József Attila-díjas (1958) író, költő. Férje, Barát Endre (1907-1976) író volt.
• Szerző:Bikácsy Gergely (álnév: Glauziusz Tamás) (Szécsény, 1941. október 9. –) Balázs Béla-díjas magyar író, film- és irodalomkritikus, esszéíró, filmesztéta, filmtörténész, dramaturg, szerkesztő, színész, egyetemi tanár, a magyar esszéirodalom jelentős képviselője. A Szépírók Társaságának tagja. A francia filmművészet legavatottabb hazai szakértője.
• Szerző:Birányi Ákos, Schultz Ágost (Selmecbánya, 1816 – Pest, 1855. június 10.) újságíró, író, Birányi István testvére.
• Szerző:Birkás Endre (Budapest, 1913. augusztus 5. – Budapest, 1975. november 29.) író, könyvtáros.
• Szerző:Birtalan Balázs (Budapest, 1969. október 12. – 2016. május 14.<ref name="444halálhír">
• Szerző:Birtalan Ferenc (Budapest, 1945. július 25. – 2018. április 10.) magyar költő, író.
• Szerző:Bistey András (Diósgyőr, 1942. november 24.) magyar író, újságíró.
• Szerző:Bisztray Ádám (eredeti neve: Bisztray-Balku Ádám) (Bukarest, 1935. november 5. – Budapest, 1998. december 26.) romániai magyar költő, író, könyvtáros, agrármérnök.
• Szerző:Bitó János (Szeged, 1936. július 21. –) magyar tudományos író, tudós.
• Szerző:Bitó László (Budapest, 1934. szeptember 7. –) magyar író, orvoskutató.
• Szerző:Blaskó Mária Emília Terézia (Lugos, Krassó-Szörény vármegye, 1891. szeptember 20. – Malsch b. Ettlingen, NSZK, 1956. május 26.) tanárnő, írónő.
• Szerző:Blomberg Carla, írói nevén Czegei (Gardánfalva, 1907. április 19. – NSZK, 1983.) ifjúsági írónő.
• Szerző:Bocatius János (Wetzschau, 1569 – Uherský Brod, 1621. október 31.) kassai főbíró és iskolaigazgató, költő.
• Szerző:Bod Péter (Felsőcsernáton, 1712. február 22. – Magyarigen, 1769. március 2.
• Szerző:Boda István (Kisvárda, 1928. december 19.) költő, író, újságíró.
• Szerző:Bodó Béla, 1947-ig Blum (Budapest, Józsefváros, 1903. július 15.<ref>
• Szerző:Bodansky György (Budapest, 1953. augusztus 16.–) magyar író, újságíró, szerkesztő, dramaturg és rendező.
• Szerző:Bodnár István (Semjén, 1912. október 11. – Budapest, 1988. augusztus 23.) író, költő, újságíró, lapszerkesztő, műfordító, könyvkiadó.
• Szerző:Bodnár Mária C. Bodnár (Nagyvárad, 1900. február 16. – Nagyvárad, 1959. március 24.) magyar tanítónő, írónő.
• Szerző:Bodon József (Rimaszombat, 1845. szeptember 29. – Rimaszombat, 1908. február 10.) novellaíró, a Petőfi Társaság tagja.
• Szerző:Bodor Ádám (Kolozsvár, 1936. február 22. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
• Szerző:Bodor Béla (Budapest, 1954. február 24. – Budapest, 2010. augusztus 10.
• Szerző:Bodor Klára (Budapest, 1904. augusztus 15. – Kolozsvár, 1973. július 28.) magyar elbeszélő, gyermekíró. Bodor Pál anyja.
• Szerző:Bodor Pál (írói álnevein Diurnus, Tóth Balázs, Zaláni János, Bóra Gábor) (Budapest, 1930. július 28. – 2017. március 12.) magyar szerkesztő, költő, közíró, műfordító. Bodor Klára fia.
• Szerző:Bogdán László (Sepsiszentgyörgy, 1948. március 8. – 2020. augusztus 10.)<ref>
• Szerző:Bogdányi Mór, született Bienenstock magyar újságíró, író, lapszerkesztő, kereskedelmi tanácsos.
• Szerző:Bognár Róbert (Braunau am Inn, 1947. május 30.) József Attila-díjas (2004) magyar író, műfordító, újságíró, szerkesztő.
• Szerző:Bokányi Dezső (Pest, 1871. február 11. – Moszkva, 1943 júniusa) kőfaragó, író, újságíró, fordító, szóvivő, politikus, a Magyarországi Tanácsköztársaság időszakában munkaügyi és népjóléti népbiztos.
• Szerző:Bokor Imre, 1908-ig Blum
• Szerző:Bokor Katalin (Bukarest, 1935. március 10.– ?) magyar költő, író, újságíró, szerkesztő.
• Szerző:Bokor Malvin, S. Bokor Malvin, születési és 1889-ig használt nevén Bruck Malvin;<ref>Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 65940/1889. Forrás:
• Szerző:Bokor Pál (Budapest, 1942. május 2. –) magyar író, újságíró, az Atlantic Press Kiadó igazgatója.
• Szerző:Bokor Péter (Pécs, 1924. szeptember 19. – Budapest, 2014. október 7.) magyar filmrendező, író, történész, dramaturg.
• Szerző:Boldizsár Ildikó (Dunaújváros, 1963. március 10.) magyar szerkesztő, mesekutató, író, kritikus, esszéista, etnográfus, meseterapeuta; a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója.
• Szerző:Boldizsár Iván (született Bettelheim Iván, később Bethlen Iván, 1934-től Boldizsár Iván) (Budapest, 1912. október 30. – Budapest, 1988. december 22.) Kossuth-díjas magyar író, újságíró. Fiai Boldizsár Gábor tanár, köztisztviselő és Boldizsár Miklós drámaíró. Lánya Boldizsár Anna, menye Koncz Zsuzsa Kossuth-díjas énekesnő.
• Szerző:Boldizsár Miklós (Budapest, 1945. március 13. — Budapest, 2003. augusztus 5.) drámaíró, dramaturg. Boldizsár Iván Kossuth-díjas író fia. Koncz Zsuzsa Kossuth-díjas énekesnő férje volt.
• Szerző:Bolgár György (Budapest, 1946. július 15.–) magyar rádiós, televíziós újságíró, az ATV Újságíróklubjának résztvevője. 2002 óta vezeti a Klubrádióban Megbeszéljük című betelefonálós műsorát, ennek elődje 1992-től futott a Kossuth Rádióban Beszéljük meg! címen.
• Szerző:Bonaniné Tamás-Tarr Melinda (Dombóvár, 1953. december 12.) magyar-történelem szakos és minden fokon külföldieket oktató olasztanár, újságíró, tudományos történész-újságíró, publicista, irodalomkritikus,<ref>
• Szerző:Bonczos István álnevei: Bognár Imre, Köleséri István, Szentmiklósi István, Szalontai István (Nagyszalonta, 1912. február 4. – Nagyszalonta, 1979. május 21.) magyar író. Felesége, Nagy Ilona író.
• Szerző:Bonyhay Benjamin (Füzesgyarmat, 1805. október 11. – Mezőberény, 1885. szeptember 9.) ügyvéd és megyei hivatalnok.
• Szerző:Bor Ambrus (eredetileg Hovhannesian Zaven János, majd 1959-től Lukács János, írói neve Bottyán János<ref>G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn
• Szerző:Borbándi Gyula (Budapest, 1919. szeptember 24. – Budapest, 2014. július 23.) Széchenyi-díjas magyar író, történész, szerkesztő. Az Országos Széchényi Szövetség kulturális alelnöke. "Apám családi neve Brutofszky, anyámé Wágner volt. Az egyik lengyel, a másik német eredetet sejtet. (...) Családi nevem belügyminiszteri határozattal 1939 nyarán lett Borbándi."
• Szerző:Borbás Edina<ref>
• Szerző:Borbás Mária Anna (Budapest, 1930. április 23. – Budapest, 2020. május 1.) József Attila-díjas magyar műfordító, író, kiadói szerkesztő.
• Szerző:Borbély László (Budapest, 1905. április 21. – 2002. április) magyar író, újságíró, banktisztviselő. Álneve: Rizai.
• Szerző:Borbély László (Budapest, 1968 –) író, újságíró, sportíró.
• Szerző:Borbély Szilárd József (Fehérgyarmat, 1963. november 1. – Debrecen, 2014. február 19.) József Attila-díjas magyar költő, író, irodalomtörténész, egyetemi oktató, az irodalomtudományok kandidátusa (1998).
• Szerző:Bordás Győző (Verbász, 1948. március 5.) vajdasági magyar könyvkiadó, prózaíró, szerkesztő.
• Szerző:Bori Imre (Bácsföldvár, 1929. december 28. – Újvidék, 2004. április 22.) Széchenyi-díjas (2003) író, irodalomtörténész, egyetemi tanár, kritikus, szerkesztő.
• Szerző:Bornagius Pál (Felka, 1674. szeptember 28. – 1737. december 4.) evangélikus lelkész, hit- és törvénytudományi író.
• Szerző:Bornemisza Péter (Abstemius) (Pest, 1535. február 22. – Rárbok, 1584 tavasza) evangélikus lelkész és szuperintendens, író; Balassi Bálint nevelője.
• Szerző:Boros Ferenc (Nagyvárad, 1908. április 3. – Nagyvárad, 1963. június 30.) református lelkész, író, költő, műfordító.
• Szerző:Boross Elemér, 1933-ig Bernstein (álneve: L. M. Ehrwein) (Budapest, Erzsébetváros, 1900. február 4.<ref>
• Szerző:Boross Mihály (Ószőny, 1815. január 9. – Sárbogárd, 1899. március 5.) újságíró, regényíró, történetíró, politikus. A népies novella és regényirodalom jeles képviselője a Bach-korszakban.
• Szerző:Boross Mihály, Weiner Miksa
• Szerző:Borostyáni Nándor (Szeged, 1848. január 14. – Párizs, 1902. augusztus 5.) magyar újságíró, író.
• Szerző:Borsa Brown (Szobonya Erzsébet, Vác, 1975. november 16. –) álnéven publikáló magyar író.
• Szerző:Borsai Mária (Bánffyhunyad, 1906. június 6. – Montréal, Kanada, 1990.) magyar meseíró.
• Szerző:Borsodi Lajos, 1909-ig Klein (Nagybecskerek, 1883. május 8. – Jabuka, 1941. októbere) magyar szerkesztő, író.
• Szerző:Borsos István (Ászár, 1863. február 8. református lelkész, főiskolai tanár, klasszika-filológus, könyvtáros, numizmatikus.
• Szerző:Borsos Károly (Vérteskethely, 1871. március 4. református pedagógus, gimnáziumi és főiskolai tanár, a Mezőtúri Református Kollégium igazgatója, klasszika-filológus, vallásfilozófus, szabadkőműves.
• Szerző:Borsos Márton (Ságvár, 1796. november 14. – Monor, 1876. május 19.) ügyvéd, szerkesztő, Borsos József festőművész, fényképész apja.
• Szerző:Bosnyák Viktória (Budapest, 1966. október 27. –) magyar ifjúsági író, műfordító.
• Szerző:Both Gábor (Budapest, 1971. szeptember 19. –) író, költő, szerkesztő, fotós.
• Szerző:Botz Domonkos (Eger, 1952 –) magyar író, újságíró, szerkesztő, művelődésszervező.
• Szerző:Bottyáni Anna
• Szerző:Bozóky Éva (Budapest, 1923. október 29. – 2004. május 27.) magyar író, újságíró, tanár, könyvtáros; Donáth Ferenc politikus felesége.
• Szerző:Bozóky István (18. század – 19. század) magyar ügyvéd, költő.
• Szerző:Bozóky Mihály (Kicsind, 1755. – Pilismarót, 1829. május 16.) falusi kántor és jegyző.
• Szerző:Bozsik Valéria (Jászberény, 1932. november 24. –) magyar író, újságíró.
• Szerző:Brázay Emil (Perjámos, 1888. március 16. – Bulcs, 1968. augusztus 12.) magyar újságíró, író, műfordító.
• Szerző:Bréda Ferenc (François Bréda) (Déva, 1956. február 20. – Kolozsvár, 2018. május 16.<ref>
• Szerző:Brachfeld Olivér Ferenc (Budapest, 1908. február 18.) magyar irodalomtörténész, író, műfordító.
• Szerző:Bradányi Iván (Budapest, 1930. április 11. –) többszörös EMeRTon-díjas magyar dalszövegíró, műfordító, író.
• Szerző:Bródy Imre (Budapest, 1918. augusztus 19. – Budapest, 1983. április) újságíró, író, színész.
• Szerző:Bródy László (Sátoraljaújhely, 1897. február 21. – Budapest, 1984. április 23.)<ref>
• Szerző:Bródy Miksa (Nagyvárad, 1873. szeptember 23. – Budapest, 1924. június 4.)<ref>
• Szerző:Bródy Sándor (Eger, 1863. július 23. – Budapest, 1924. augusztus 12.) magyar író, drámaíró és publicista. Hatással volt többek között Ady Endrére, Móricz Zsigmondra, Krúdy Gyulára, Szomory Dezsőre és Molnár Ferencre is. Hunyady Sándor apja.
• Szerző:Bródy Zsigmond (Miskolc, 1840. november 15. – Budapest, 1906. január 6.)<ref>
• Szerző:Brassai Zoltán, polgári nevén Kovács Gábor Zoltán (Mosonmagyaróvár, 1948. december 3. – Várpalota, 2018. november 16.) magyar író, irodalomtörténész, középiskolai tanár.
• Szerző:Bratka László (Budapest, 1949. április 18. – Budapest, 2006. július 3.) magyar költő, műfordító.
• Szerző:Bresztovszky Ede Emil (Nagyvárad, 1889. február 23. – Budapest, 1963. május 30.) író, újságíró, műfordító.
• Szerző:Bresztovszky Ernő (Rimaszombat, 1882. november 7. – Bécs, 1922. február 18.) magyar író, újságíró, zenekritikus, filmesztéta és műfordító, aki 1904-ben lefordította az Internacionálét.
• Szerző:Bruck Edith (Tiszakarád, 1932. május 3. –) magyar származású, Olaszországban élő költőnő. Sokan az „életben maradt Anna Frank”-ként említik. Műveit olaszul írja, emellett több magyar szerző, köztük József Attila, Radnóti Miklós és Illyés Gyula műveit fordította olaszra.
• Szerző:Buchholtz György, ifjabb (Késmárk, 1688. november 3. – Késmárk, 1737. augusztus 3.) író, költő, természettudós.
• Szerző:Budai Ézsaiás (Szilágypér, 1766. május 7. – Debrecen, 1841. július 14.) bölcsészet- és hittudós, író, történész, református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1822-től haláláig.
• Szerző:Buday Géza, Buday Géza Dezső (Ófehértó, 1882. augusztus 20. – Makó, 1956. március 25.) magyar író, tanár.
• Szerző:Bugél Jenő (Pozsony, 1882. november 22. – Temesvár, 1933. június 3.) író, újságíró, szerkesztő.
• Szerző:Buji Ferenc (Nyíregyháza, 1962–) filozófiai író, műfordító, szerkesztő, a tradicionális létszemlélet egyik ismert magyar képviselője.
• Szerző:Bulcsú Károly (családi nevén Paltsó Károly) (Kassa, 1823. április 8. – Kecskemét, 1865. augusztus 29.) református lelkész, tanár, író, költő.
• Szerző:Burány Béla (Zenta, 1931. február 12. – Zenta, 2008. december 9.) vajdasági orvos, epidemiológus, néprajzkutató, szociológus és közíró.
• Szerző:Burány Nándor (eredeti neve: Burányi Nándor) (Zenta, 1932. december 6. – 2017. augusztus 1.<ref>
• Szerző:Burger István (Budapest, 1964. június 9. –) költő, író, publicista, főszerkesztő. 2004 és 2019 januárja között a Galaktika magazin főszerkesztője volt.
• Szerző:Bussaeus Mihály (névváltozatain Michael vagy Michal Bussaeus, aláírásban Michael Bussaeus Pomer.; Pomeránia, 16. század vége – 17. század) német származású magyar evangélikus pap, lelkész, plébános, egyházi író. Ortodox lutheránus papként tevékenykedett, több irodalmi munkája is fennmaradt. Tudományos képzettséggel rendelkezett. 1614 után több alkalommal volt hitvitája Alvinczi Péter (1570–1634) református lelkésszel.<ref name="szazeves">
• Szerző:Buzás Gerő (Miklósvár, 1904. szeptember 21. – Szentkirályszabadja, 1987. február 21.) katolikus pap, író.
• Szerző:Centauri (1970/1972?) álnéven publikáló magyar író. Sokáig egy ismert szerzőt sejtettek a név mögött, 2016-ban viszont a Petőfi Irodalmi Múzeumban a közönség elé állt.
• Szerző:Choli Daróczi József (Bedő, 1939. május 26. – 2018. május 12.) magyar cigány író, költő, műfordító, pedagógus, népművelő, újságíró. Fia Daróczi Dávid, lánya Daróczi Anna, unokatestvére Daróczi Ágnes újságíró-szerkesztő, etnológus.
• Szerző:Cholnoky László (Veszprém, 1879. július 11. – Budapest, 1929. április 21.) író.
• Szerző:Cholnoky Viktor, Cholnoky Győző (Veszprém, 1868. december 23. – Budapest, Józsefváros, 1912. június 5.) magyar író, újságíró, műfordító. Cholnoky Jenő és Cholnoky László testvérbátyja.
• Szerző:Chorin Zsigmond (1829 – Budapest, 1879. március 25.) újságíró, lapszerkesztő, író.
• Szerző:Clair Vilmos Emil (Pest, 1858. május 21. – Budapest–Budaliget, 1951. február 4.) magyar jogász, újságíró, párbajszakértő; az egyik legismertebb magyar párbajkódex szerzője.
• Szerző:Claire Kenneth (Kölcsey Kende Klára) (Budapest, 1908. július 22. – 2000. április 21.) magyar írónő.
• Szerző:Cohné József, (később: Kondor József; névváltozat: Coné Oman Israel (Szentpéterúr, 1832. január 12. – Budapest, 1903. január 3.) rabbi.
• Szerző:Czére Béla (Budapest, 1942. március 29. –) magyar író, irodalomtörténész, kritikus.
• Szerző:Czövek István (Alsóvadász, 1777. december 26. k. – Buda, 1828. június 24.) ügyvéd, író.
• Szerző:Czabán György (Kolbász) (Budapest, 1957) fényképész, filmrendező, producer, szerkesztő, író. A KVB alapítója, a Tilos Rádió műsorkészítője, a Mediawave fesztivál alapítója, a Magyar Független Film és Videó Szövetség elnöke, a Pergő Képek című folyóirat főszerkesztője (1999-2012).
• Szerző:Czakó Elemér (Szolnok, 1876. december 16. – Budapest, 1945. április 29.) könyvkiadó és iparművészeti szakíró.
• Szerző:Czakó Gábor Csaba (Decs, 1942. szeptember 14. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar író, publicista, képzőművész, a magyar katolikus újságíróképzés megszervezője. Dolgozott Antall József miniszterelnök tanácsadó testületében. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (2007).
• Szerző:Czímer József (Rákoscsaba, 1913. október 24. – 2008. december 22.<ref name="plex">
• Szerző:Czegő Zoltán (Bukarest, 1938. június 18. –) romániai magyar költő, író, újságíró. A második Forrás-nemzedék költője.
• Szerző:Czeglédy Sándor (Nádasdladány, 1883. március 28. – Cegléd, 1944. december 23.) magyar református lelkész, író, műfordító, bibliafordító.
• Szerző:Czeke Sándor (Pécs, 1828 – Dublin, 1891) zenész, újságíró, író.
• Szerző:Cziczó Attila (Budapest, 1970. február 8.) magyar író, drámaíró, színházi rendező, újságíró, drámatanár, zeneszerző, zenész. Drámák, mini-drámák, zenés darabok, dalok, versek, novellák, egy drámakötet és három kisregény szerzője, a Fészek Színház alapítója, rendezője.
• Szerző:Cziffra Géza (Géza von Cziffra) (Arad, 1900. december 19. — Dießen am Ammersee, NSZK, 1989. április 28.) magyar író, költő, filmrendező.
• Szerző:Czifra Éva (Miskolc, 1966. január 20.) magyar író, nyelvtanár.
• Szerző:Czigány György (Budapest, 1931. augusztus 12. –) Erkel Ferenc-, Liszt Ferenc- és József Attila-díjas magyar író, költő, újságíró, szerkesztő, zenei rendező, műsorvezető, érdemes művész.
• Szerző:Czigány Lóránt (álneve: Girnóczy Antal) (Sátoraljaújhely, 1935. június 3. – Budapest, 2008. november 8.) József Attila-díjas (2000) magyar író, irodalomtörténész, diplomata, egyetemi tanár.
• Szerző:Czigány Zoltán (Zebegény, 1965. július 6. – Budapest, 2011. május 30.) magyar író, költő, filmrendező.
• Szerző:Czike László (Budapest, 1950. április 10. –) magyar közgazdász, gazdasági tanácsadó, író és publicista.
• Szerző:Cziklay Lajos, születési és 1876-ig használt nevén Czinner Lajos (Szeged, 1852. augusztus 31. – Budapest, 1927. december 9.) magyar újságíró és ifjúsági író.
• Szerző:Czilczer Olga (Szegvár, 1940. február 20. –) magyar költőnő, írónő, zenepedagógus.
• Szerző:Czinczár Miklós (Álnevei:Bencze Miklós, Czinczár Bence, Csősz) (Budapest, 1893. május 4. — Auschwitz, 1945. május 9.) magyar író, költő, újságíró.
• Szerző:Czincziri (Andrási) Borbála (Oroszhegy, 1806-?)/Házasság: Oroszhegy, 1826. júl. 10.
• Szerző:Czincziri András (Oroszhegy, 1778-1854.máj.16. Oroszhegy) és
• Szerző:Czipott György (Budapest, 1951. július 19. –) magyar költő, író, szerkesztő.
• Szerző:Cs. Kovács Katalin (Kolozsvár, 1947. január 28.) erdélyi magyartanár, író.
• Szerző:Cs. Szabó László (Budapest, 1905. november 11. – Budapest, 1984. szeptember 28.) magyar író, esszéíró, kritikus. Nevében a Cs. a csekefalvi rövidítése, barátai Csének szólították.
• Szerző:Csák Gyöngyi (Kisvaszar, 1950. április 28. –) költő, író. 2013 óta a Magyar Írószövetség tagja.
• Szerző:Csák Gyula (Nyíregyháza, 1930. január 12. –) József Attila-díjas (1975) magyar író, szociográfus.
• Szerző:Csákányi András
• Szerző:Csákányi György
• Szerző:Csákányi Julianna
• Szerző:Csáktornyai Mátyás 16. századi protestáns prédikátor, széphistóriaszerző.
• Szerző:Csáky Károly (Kelenye, 1950. október 24.) magyar–angol–néprajz szakos tanár, okleveles néprajzkutató, helytörténész. A Magyar Néprajzi Társaság külföldi tiszteletbeli tagja.
• Szerző:Csányi János (Tschány János) (17. század) soproni polgár.
• Szerző:Csányi Piroska, Berey Gézáné (álneve: Berry Scarlett; Kassa, 1909. február 23. – Budapest, 1981. július 2.) magyar író, újságíró. Csányi Mátyás leánya.
• Szerző:Császár István (Újpest, 1936. június 23. – Budapest, 1998. március 26.) József Attila-díjas (1978) magyar író.
• Szerző:Csátaljai József (eredeti neve Weber József, írói álnevei: J. Werg, J. Werg Dewer, Bart Darton, M. Wallory?, E. Ralph?; feltehetően 1920 előtt született és 1943 után hunyt el) író, könyvkiadó.
• Szerző:Csáthy Géza (1847 – Kolozsvár, 1875. február 7.) író, költő, színműíró, polgári foglalkozása köz- és váltóügyvéd.
• Szerző:Cséby Géza (Keszthely, 1947. január 7. –) magyar író, költő, műfordító, irodalomtörténész, művelődéskutató.
• Szerző:Csécsy Imre (Budapest, 1893. október 15. – Budapest, 1961. február 6.) polgári radikális politikus, író, politikai író, műfordító, országgyűlési képviselő, a Társadalomtudományi Társaság elnöke.
• Szerző:Csépe Imre (Kishegyes, 1914. szeptember 23. – Szabadka/Szeged,<ref>
• Szerző:Csöndes Géza (feltehetően 1900 előtt született és 1940 után hunyt el) magyar író, újságíró, kabarészerző, dalszövegíró.
• Szerző:Csörsz István (Baja, 1942. május 21. – Vác, 2018. február 15.) magyar író.
• Szerző:Csabai László (Nyíregyháza, 1969. március 28. –) magyar író.
• Szerző:Csabai Márk (Budapest, 1985. október 21.) magyar krimiíró, blogíró. Stílusa Rejtő Jenőéhez, Raymond Chandleréhez hasonló.
• Szerző:Csajka Gábor Cyprian (Budapest, 1954. november 8. – Budapest, 2005. augusztus 25.) magyar író, költő, grafikus.
• Szerző:Családi háttér
• Szerző:Csóka József (1770 – Ekecs, 1826. június 23.) református lelkész.
• Szerző:Csókay András (Budapest, 1956. február 16. –) magyar idegsebész, felesége Altay Daniella, akivel négy gyermeket nevel.<ref>
• Szerző:Csalog Zsolt (Szekszárd, 1935. november 30. – Budapest, 1997. július 18.), magyar író, szociográfus, szociológus. 1985–1986 között Kocsis Annamária álnéven alkotott.
• Szerző:Csanádi Imre (Zámoly, 1920. január 10. – Budapest, 1991. február 23.) költő, író, műfordító, balladagyűjtő; publicista, szerkesztő.
• Szerző:Csanády János (Lajoskomárom, 1932. május 26. –) kétszeres József Attila-díjas (1965, 1980) magyar költő, író.
• Szerző:Csapó Endre (Répcelak, 1921. november 11. – Sydney, 2019. június 24.) író, újságíró, szerkesztő, a Magyar Élet főszerkesztője.
• Szerző:Csaplár Vilmos (Újpest, 1947. június 29. –) magyar író, forgatókönyvíró, a Szépírók Társaságának elnöke.
• Szerző:Csatári János (Tsatári János) (sarkadi) (Debrecen, 1730 – Debrecen, 1782. február 7.) városi tanácsos.
• Szerző:Csatlós Melinda (Győr, 1990. december 13. - ) magyar író, pedagógus, népzenész.
• Szerző:Cseke Gábor (Kolozsvár, 1941. július 29.) magyar költő, író, újságíró. Cseke Vilmos matematikus fia.
• Szerző:Cselényi László (Gömörpanyit, 1938. március 15. –) József Attila-díjas (2003) író, költő, újságíró, műfordító, egyetemi tanár.
• Szerző:Cselenyák Imre (Nyírkáta, 1957. január 1. – ) magyar író, zenész, dalszövegíró,
• Szerző:Cseley Géza (1851 – Budapest, 1882. február 6.) hivatalnok.
• Szerző:Csemiczky Sándor (csemicei) (18. század – 19. század) katona, író.
• Szerző:Csender Levente (Székelyudvarhely, 1977.–) József Attila-díjas író, pedagógus. 1991 óta él Magyarországon.
• Szerző:Csengery Ilona, Somboriné (Budapest, 1894. július 30. – Budapest, 1974. január 29.) magyar ifjúsági író. Csengery János klasszika-filológus, műfordító leánya.
• Szerző:Csengey Dénes (Szekszárd, 1953. január 24. – Budapest, 1991. április 8.) magyar író, politikus.
• Szerző:Csepécz Szilvia (férjezett névváltozata szerint: M. Csepécz Szilvia; Érsekújvár, 1965. május 19. – Párkány, 2011. december 4.) Madách és IBBY-díjas szlovákiai magyar író, költő, szerkesztő-riporter, könyvtárvezető.
• Szerző:Csepeli Szabó Béla (Csepel, 1924. május 14. – Budapest, 2013. március 21.<ref>
• Szerző:Csepelyi Rudolf (Kőröshegy, 1920. július 25. – Melbourne, 2000. július 21.) író, költő, újságíró.
• Szerző:Csepreghy Ferenc (Szalka, 1842. augusztus 15. – Görbersdorf (mostani nevén: Sokołowsko), 1880. február 6.) író, költő, a Petőfi Társaság tagja.
• Szerző:Csepregi János (Pécs, 1980. augusztus 10. –) magyar író, költő.
• Szerző:Csepregi Lajos (Lápafő, 1818. november 1. (keresztelés) – Gödöllő, 1890. február 14.) énekes-színész, színházi titkár, színházvezető, drámafordító.
• Szerző:Cser Gábor (Budapest, 1942. november 30. – 2018. október 31. vagy előtte) magyar újságíró, lapszerkesztő, ifjúsági író.
• Szerző:Cserényi Anna
• Szerző:Cseres Tibor (eredeti nevén Portik Cseres Tibor, Gyergyóremete, 1915. április 1. – Budapest, 1993. május 23.) magyar író, 1987 és 1989 között a Magyar Írók Szövetsége elnöke.
• Szerző:Csergő Hugó (Budapest, 1877. január 18. – Sachsenhausen, 1945. január 1.)<ref>
• Szerző:Csergő Tamás (Gyergyószárhegy, 1888. december 28. – Kolozsvár, 1948. április 17.) magyar író, újságíró, szerkesztő.
• Szerző:Cserhalmi Imre (Budapest, 1934. június 21.) magyar író, újságíró, színházigazgató, egyetemi tanár.
• Szerző:Cserhalmi Irén (született: Hecht Irén) (Budapest, 1871. szeptember 12. – Budapest, 1908. április 6.<ref name="hal"/>) irodalomtörténész, műfordító, író.
• Szerző:Csermely Gyula, született Bruck Júdás (Dunaszerdahely, 1866. június 5.<ref>
• Szerző:Cserna-Szabó András (Szentes, 1974. március 9. –) József Attila-díjas (2010) magyar író, újságíró.
• Szerző:Csernák Árpád (Budapest, 1943. augusztus 19. –) magyar író, színész, a Búvópatak főszerkesztője. A Magyar Írószövetség<ref>
• Szerző:Csernus János (Janox) (Budapest, 1973. szeptember 4.–) magyar író, szerkesztő, könyvtáros, énekes.
• Szerző:Csernyei Gyula (Varannó, 1834. szeptember 25. – ?) író, újságíró.
• Szerző:Csery Péter (1778. július 11. – Buda, 1830. július 11.) jegyző, író, költő, a magyar királyi helytartótanács hiteles jegyzője.
• Szerző:Cserzy Mihály (Szeged, 1865. október 16. – Szeged, 1925. december 16.) magyar író.
• Szerző:Csicsery-Rónay István (Budapest, 1917. december 13. – Budapest, 2011. április 22.) magyar író, könyvkiadó, könyvtáros, politikus (FKGP).
• Szerző:Csiha Kálmán (Érsemjén, 1929. szeptember 17. – Marosvásárhely, 2007. november 7.) református lelkész, az Erdélyi református egyházkerület püspöke 1990-től 2000-ig, költő, memoáríró.
• Szerző:Csikós Attila (Szombathely, 1969. április 27. –) magyar író, publicista, dramaturg.<ref>
• Szerző:Csiki László (Sepsiszentgyörgy, 1944. október 5. – Budapest, 2008. október 2.) magyar költő, elbeszélő, drámaíró, forgatókönyvíró, műfordító.
• Szerző:Csink János (Duránd, 1823. november 5. – Eperjes, 1905. november 26.) nyelvész, evangélikus tanító, az első magyar nyelvű angol nyelvkönyv írója. Ügyvédi diplomával rendelkezett, de az 1848/49. évi szabadságharcban vállalt tevékenysége miatt ettől eltiltották. Elsősorban tanítóként, iskola szervezőként és nyelvtanárként dolgozott, írói munkássága is e területekhez kapcsolódik.
• Szerző:Csipáky József (19. század) író.
• Szerző:Csire Gabriella (Marosújvár, 1938. április 21. –) bukaresti magyar író, gyermek- és ifjúsági író. Csire József zeneszerző özvegye.
• Szerző:Csizmarek (Csizmarik) Mátyás (Újpest, 1907. november 7. – Budapest, 1973. december 10.) magyar zeneszerző, újságíró, író, karnagy, hivatalnok.
• Szerző:Csűrös Emília, Bérczes Istvánné (Dálya, 1897. október 5. – Budapest, 1970. szeptember 9.) magyar ifjúsági író. Csűrös István nővére.
• Szerző:Csoór István (Szeghalom, 1910. október 10. – Gyula, 1990. április 22.) magyar író, helytörténész.
• Szerző:Csoóri Sándor (Zámoly, 1930. február 3. – Üröm vagy Budapest, 2016. szeptember 12.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, esszéíró, prózaíró, politikus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
• Szerző:Csobánka Zsuzsa Emese (Miskolc, 1983. április 15. –) magyar író, költő, tanár.
• Szerző:Csongrádi Kata (Csongrádi Katalin) (Budapest, 1953. május 18. –) magyar színésznő, musical-énekesnő, író, színpadi szerző.
• Szerző:Csongrádi Mária (Budapest, 1926. június 6. – Budapest, 2012. március 11.) Jászai Mari-díjas magyar színházi rendező, színésznő, író.
• Szerző:Csonka Emil (Szombathely, 1923. július 5. – München, 1982. október 16.) újságíró, történész.
• Szerző:Csontos István (Szentes, 1787. november 10. – Kassa, 1831.) hivatalnok, író.
• Szerző:Csontos János (Ózd, 1962. június 16. – Budapest, 2017. december 4.) József Attila-díjas magyar író, költő, Kós Károly-díjas filmrendező.
• Szerző:Csorba Ákos, Palotai (Szent-Margita puszta, Szabolcs vármegye, 1838. április 8. - Budapest, 1902. január) magyar író, műfordító, újságíró, ügyvéd.
• Szerző:Csorba András (19. század) gazdatiszt.
• Szerző:Csorba Géza (Lőrinci, 1932. május 10. –Budapest, 2014. november 2.) magyar művészettörténész, művészeti író.
• Szerző:Csorba Piroska (Szuhakálló, 1952. augusztus 10. –) magyar költő, író, tankönyvíró, tanár.
• Szerző:Csorba Tibor, Szakácsi (Szepesváralja, 1906. március 15. – Budapest, 1985. szeptember 5.) bölcsészdoktor, író, műfordító, filológus, festőművész.
• Szerző:Csuka Ferenc, írói nevén Kanizsai Ferenc (Magyarkanizsa, 1879. november 28. – Budapest, 1914. május 2.) író, újságíró, kritikus.
• Szerző:Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. – Budapest, 2020. február 24.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, író, ifjúsági szerző, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
• Szerző:Csukássy József (néhol Csukássiként említik, született Hechtl) (Győr, 1841. február 12. – Budapest, 1891. május 27.) magyar publicista, hírlapszerkesztő, műfordító. Számos lapot szerkesztett, a Budapesti Hírlap című politikai napilapnak egyik alapítója, tulajdonos kiadója és szerkesztője volt 1881. június 6-ától haláláig.
• Szerző:Csurka István (Budapest, 1934. március 27. – Budapest, 2012. február 4.) kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus. Irodalmi munkásságát elsősorban drámaíróként folytatta. A rendszerváltás hajnalán a monori találkozó vitaindító előadását ő tartotta „Új magyar önépítés” címmel, illetve aktívan részt vett a lakiteleki találkozó munkájában is, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt. 1993-ban kizárták az MDF-ből, ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek haláláig elnöke volt. 1990–1994 között az MDF, majd 1998–2002 között a MIÉP színeiben országgyűlési képviselő volt. Csurka Péter újságíró fia, és Csurka László színművész bátyja.
• Szerző:Csurka Péter (Békés, 1894. július 6. – Balatonalmádi, 1964. szeptember 29.) újságíró, író.
• Szerző:Csutak Kálmán (kászonimpérfalvai) (Makó, 1820. április 13. – Cegléd, 1896. március 28.) 1848-1849-es honvédezredes.
• Szerző:Dálnoky Lajos, családi nevén Dálnoki Nagy (Miskolc, 1862. április 9. – Arad, 1937. március 2.) magyar színműíró, költő, műfordító.
• Szerző:Dálnoky Márton (18. század – 19. század) leánytanító, író.
• Szerző:Dánér Lajos (Brassó, 1911. március 7. – Svájc, 1964. március 6.) magyar református lelkész, költő, író.
• Szerző:Dáner Béla (Uzon, 1884. – Balatonmáriafürdő, 1930. szeptember 5.) olimpikon tornász, diákvezető, újságíró, jegyző, jogász, katona, nemzetgyűlési képviselő és ügyész.
• Szerző:Dániel Anna (Budapest, 1908. július 10. – Budapest, 2003. szeptember 17.) József Attila-díjas magyar író, műfordító, irodalomtörténész, tanár.
• Szerző:Dániel Arnold (Tata, 1878. szeptember 15. – Leatherhead, Nagy-Britannia, 1967. december vagy 1968. február) közgazdász, közíró.
• Szerző:Dániel Miklósné Lengyel Laura (született: Pollák Laura; Újfehértó, 1874. március 28.
• Szerző:Dános Miklós (Marosvásárhely, 1923. január 16. – Frankfurt am Main, 1996. október 1.) magyar író, újságíró.
• Szerző:Dávid Antal, 1944-ig Dávid Iván (Kézdivásárhely, 1913. július 30. – Budapest, 1988. július 26.) magyar író, újságíró. Dávid István fia.
• Szerző:Décsi Borbély Ervin, írói álnevén Ékes Ákos (1911. március 2. – 2002. március 13.) magyar költő, esztéta, ügyvéd, volt miniszteri tanácsos, ezoterikus író, polihisztor. Foglalkozott irodalommal, filozófiával és asztrológiával egyaránt. Civilként az építési minisztérium elnöki osztályának vezetőjeként dolgozott. 1974-ben vonult nyugállományba. Költőként és íróként sokáig mellőzött, háttérbe szorított volt, monumentális munkásságának nagy része csak magánkiadásban jelent meg, de számos műve és írása – így például barátjával, Kodolányi Jánossal folytatott mintegy 500 oldalas levelezése is – mind a mai napig kiadatlan maradt. Írói hagyatékának gondozására, kéziratainak sajtó alá rendezésére hozták létre Budapesten a művésznevét őrző Ékes Ákos Alapítványt.
• Szerző:Décsy Eszter (Budapest, 1987 –) magyar író, újságíró. A szubjektív újságírást képviseli, prózáját vizualitás és impresszionizmus jellemzi.
• Szerző:Dékány András (Kecskemét, 1903. január 11. – Budapest, 1967. május 30.) magyar író, újságíró.
• Szerző:Dékány Kálmán (Cibakháza, 1921. december 22. – Budapest, 1999. december 27.) író, újságíró.
• Szerző:Dénémeth István [eredeti név: Németh István; írói név: 1985-ig D. Németh István, álnév: Jeremy Taylor] (Budapest, 1952. október 13. – 2000. június 22.) író, költő, műfordító.
• Szerző:Dénes Gizella, születési nevén Deutsch Gizella Anna (Ócsárd, 1897. június 25.<ref>
• Szerző:Dénes Zsófia, szül. Deutsch Zsófia Stefánia Mária (Budapest, 1885. január 14.<ref>
• Szerző:Dér Endre (Békéscsaba, 1922. július 7. – 2004. május 21.) József Attila-díjas (1956) író, evangélikus lelkész.
• Szerző:Déry Júlia, született Deutsch
• Szerző:Déry Tibor (Budapest, 1894. október 18. – Budapest, 1977. augusztus 18.) Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar író, költő. Több külföldi akadémia dísztagja (Berlin, Hamburg, Mainz stb.). Álnevei: Dániel Tibor, Verdes Pál.
• Szerző:Dés Mihály (Budapest, 1950. február 4. – Barcelona, Spanyolország, 2017. május 18.) magyar író, műfordító, szerkesztő, újságíró. Dés László bátyja.
• Szerző:Dési Ábel, eredeti nevén Sárkány Szilveszter (Bácsgyulafalva, 1929. január 24. – Szabadka, 2008. február 29.), a vajdasági magyar irodalom kiemelkedő képviselője, költő, prózaíró, kritikus és publicista.
• Szerző:Dévényi Róbert (Budapest, 1931. április 14. – Budapest, 1987. június 27.) magyar operarendező, dramaturg, író, tanár.
• Szerző:Dévavári Zoltán, írói nevén Dér Zoltán, (Szabadka, 1928. október 22. – 2007. március 31.) vajdasági magyar író, irodalomtörténész, újságíró. Csáth Géza és Kosztolányi Dezső életének és műveinek kutatója, írói hagyatékaik gondozója.
• Szerző:Dévay András, Dévai Endre (Gyöngyös, 1686 – 1770) alispán.
• Szerző:Dézsi Csaba András (Győr, 1962. augusztus 5. – politikus, író, 2020. január 26. óta Győr polgármestere.
• Szerző:Dézsi Zsigmond (névváltozatán Déési vagy Deési;<ref name="szinnyei">
• Szerző:Döbrentei Kornél (Pestszentimre, 1946. november 3. –) József Attila-díjas magyar író, költő, újságíró.
• Szerző:Döme Barbara, született Kovács Barbara (Debrecen, 1973. február 7. –) magyar író, újságíró. Debrecenben született, napjainkban Budapesten él és alkot.
• Szerző:Dövényi Nagy Lajos (Szihalom, 1906. december 12. – Budapest, 1964. december), író, újságíró, rádióbemondó.
• Szerző:Dabas Tibor (eredeti neve: Dampf Tibor, írói álneve: Dombrády Tibor?; Tornyospálca, 1915. június 6. – ?) magántisztviselő, költő, író, könyvkiadó.
• Szerző:Dadányi György, gyülvészi (Temesvár, 1893. február 28. – Munro, Argentína, 1969. június 10.) magyar író, újságíró. A grúziai Mingrélia uralkodócsaládjának, a Dadiani-háznak a magyar ágából származott, és IV. Leó (Levan) mingréliai fejedelem (herceg) 7. (generációs) leszármazottja volt.
• Szerző:Daday Loránd (Álnevei:Székely Mózes, Derzsi Mihály, Kovács Bálint) (Beszterce, 1893. november 6. – Dés, 1954. július 23.) magyar író.
• Szerző:Díjai
• Szerző:Dallos István (Nyitra, 1901. december 25. – Felsőbodok, 1972. április 21.) író, újságíró, emlékiratíró, néprajzi szakíró, szerkesztő.
• Szerző:Dallos Sándor (Győrszentmárton, 1901. október 31. – Budapest, 1964. március 10.) József Attila-díjas (1953) magyar író, újságíró, forgatókönyvíró.
• Szerző:Dallos Szilvia (Budapest, 1935. január 30. –) Balázs Béla-díj<nowiki/>as magyar színésznő, író. A Magyar Szinkron Egyesület elnökségi tagja.
• Szerző:Dalos György (eredeti neve: Deutsch György) (Budapest, 1943. szeptember 23. –) Füst Milán-díjas és az NSZK Szövetségi Érdemrendjének Első Osztályú Érdemkeresztjével kitüntetett magyar író, műfordító és költő.
• Szerző:Dalszöveg:
• Szerző:Dózsa Endre (Póka, 1857. január 13. – Kolozsvár, 1944. március 3.) magyar közíró, regényíró. Dózsa Dániel közíró, szerkesztő és műfordító fia.
• Szerző:Damó Oszkár (eredeti neve: Devits Oszkár) (Szeged, 1886. március 5. – Miskolc, 1927. január 21.) író, újságíró, filmrendező.
• Szerző:Dancsecs József más forrásokban Dantsets (Kethely, 1789. november 29. – Ikervár, 1860. augusztus 26.) római katolikus pap, író, a sárvári kerület esperese és tanfelügyelője.
• Szerző:Daróczi Lajos, családi nevén Daróczi Kiss (Zilah, 1903. április 3. – Nagyvárad, 1970. május 14.) magyar író, újságíró.
• Szerző:Darkó István (született Székely István, Szentendre, 1902. március 19. – Budapest, 1972. augusztus 6.) író, újságíró, lapszerkesztő.
• Szerző:Darmay Viktor (családi nevén: Viczmándy Győző) (Darma, 1850. december 2. – Kozma, 1878. március 28.) költő, író, újságíró, lapszerkesztő.
• [[Szerző:Darvas (Konstantin (Budapest, 1909. november 30. – Budapest, 1961. március 9.) magyar költő, humorista, konferanszié; a második világháború előtt ]]Szarvas Dénes álnéven jelentek meg humoros írásai. A legsokoldalúbb magyar írók egyike.
• Szerző:Darvas József (született Dumitrás József, Orosháza, 1912. február 10. – Budapest, 1973. december 3.) író, publicista, politikus, a népi írók mozgalmának egyik legjelentősebb tagja.
• Szerző:Darvas Simon, született Deszberg Simon (Budapest, 1892. január 16.<ref>
• Szerző:Darvasi László (álnevei: Szív Ernő, Eric Moussambani) (Törökszentmiklós, 1962. október 17.) József Attila-díjas (1998) magyar pedagógus, költő, író, újságíró, szerkesztő.
• Szerző:Dúcz László (1945 – 2009. január 9.) magyar erdész, író, őstörténet-kutató, solymász. Pomáz város díszpolgára volt.
• Szerző:De Gerando Antonina (Párizs, 1845. február 13. – Kolozsvár, 1914. április 6.) pedagógus, író, műfordító, a magyar nőnevelés harmadik nemzedékének vezéregyénisége, Teleki Emma lánya.
• Szerző:Deák-Sárosi László (Deák László) (Székelyudvarhely, 1969. október 18. –) magyar költő, filmesztéta, klasszikus gitáros.
• Szerző:Deák Ferenc (Magyarittabé, 1938. január 1. – Szabadka, 2011. október 23.) vajdasági magyar író, költő, forgatókönyvíró.
• Szerző:Deák Júlia (Budapest, 1943. április 7. –) író, filmrendező (rövidfilm).
• Szerző:Deák László (Budapest, 1946. október 9. – Budapest, 2009. december 30.) költő, író, szerkesztő, képzőművész, könyvkiadó, a Magyar Írószövetség választmányi tagja.
• Szerző:Deák Mór (Mór, 1959. november 22.) magyar költő, író, szerkesztő.
• Szerző:Deák Tamás (Arad, 1928. március 23. – Budapest, 1986. január 24.) magyar költő, író, drámaíró, műfordító.
• Szerző:Debreceni Boglárka (Salgótarján, 1981. augusztus 11.) író, költő, szerkesztő, kritikus.
• Szerző:Debreczeni Éva (írói álneve: Venczerédi Bea) (Szatmárnémeti, 1957. október 20. – Szatmárnémeti, 2011. június 7.) erdélyi újságíró, szerkesztő, író.
• Szerző:Dedinszky Izabella (Selmecbánya, 1904. május 12. – 1994
• Szerző:Degré Alajos (Lippa, 1819. január 6. – Budapest, 1896. november 1.) ügyvéd, író, a márciusi ifjak egyike.
• Szerző:Dehel Gábor (Szatmár, 1940. április 29. – Kolozsvár, 2014. szeptember 8.) magyar író, színművész, rendező.
• Szerző:Demény Péter (Kolozsvár, 1972. július 24. –) költő, író, szerkesztő.
• Szerző:Deme Zoltán (Szolnok, 1949. május 31.) magyar filmrendező, irodalomtörténész, író, műfordító.
• Szerző:Demerácz János (teljes nevén Demerácz Nepomuk János;<ref name="hathitrust">
• Szerző:Demeter János (Kecsekemét, 18 – Kecskemét, 19. század?) költő, tanácsos.
• Szerző:Demeter Szilárd (Székelyudvarhely, 1976. július 1. – ) magyar író, filozófus, politikai elemző, publicista, 2018 decemberétől a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója. Írói álneve Tempetőfi.
• Szerző:Demkó Attila (Budapest, 1976. július 31.) író (David Autere néven), biztonságpolitikai szakértő.<ref>
• Szerző:Demse Márton (Somoska, 1943 –) csángó író, költő.
• Szerző:Dengi János (Nagybánya, 1853. november 28. – Lugos, 1903. december 20.) gimnáziumi tanár, író, költő, tanfelügyelő.
• Szerző:Deréki Antal, született Leipnik (Bánfalva, 1849. május 1. – Budapest, 1931. december 28.)<ref>
• Szerző:Deres Kornélia (Miskolc, 1987) Makói Medáliák-díjas költő, író, színháztörténész, szerkesztő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója.
• Szerző:Deres Péter (Miskolc, 1978. december 24.<ref name=":0">
• Szerző:Dernath Lipót, Leopold van Dernath (Bécs, 1783. július 26. – Kassa, 1849. július 31.) aranykulcsos lovag, főrend.
• Szerző:Deskó András (Deskófalva, 1816 – Szentpétervár, 1874 ősze) orosz államtanácsos, gimnáziumi tanár, író.
• Szerző:Dettre János (Budapest, 1886. május 15. – Topolya, 1944. április vége) publicista, szerkesztő, Balázs Béla gyermekkori jóbarátja.
• Szerző:Deutsch Menáchem (Vágújhely, 1819 – Vukovár, 1904) rabbi.
• Szerző:Devecseri Gábor (Budapest, 1917. február 27. – Budapest, 1971. július 31.) József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, klasszika-filológus. Az európai ókor klasszikusai munkáinak legnagyobb részét – így az Iliaszt és az Odüsszeiát is – Devecseri Gábor korszerű és élvezetes fordításában ismerheti meg a mai magyar olvasó.
• Szerző:Devecseri Ignác (Devecser, 1841. május 21. – Budapest, 1899. június 26.) író, újságíró.
• Szerző:Devecseriné Guthi Erzsébet (Budapest, 1892. augusztus 28. – Budapest, 1965. április 28.) operaénekes, író, műfordító.
• Szerző:Devecsery László (Vasszilvágy, 1949. november 24.) József Attila-díjas magyar író, költő, rendező, tanár.
• Szerző:Dezséry László (Budapest, 1914. február 18. – Budapest, 1977. november 8.) evangélikus lelkész, a déli egyházkerület püspöke, országgyűlési képviselő, az Országos Béketanács főtitkára; író, publicista, rádiós szerkesztő, író, újságíró.
• Szerző:Diénes Jenő, ikafalvi (írói neve Jenő bácsi) (Kézdivásárhely, 1876. augusztus 6. – Kézdivásárhely, 1946. június 8.) magyar jogász, magyar ifjúsági és művelődéstörténeti író, tájképfestő és rézkarcoló. Diénes Ödön öccse, Diénes Zsombor apja.
• Szerző:Diósy Márton (1818 – London, 1892. március 21.) hírlapíró, borkereskedő.
• Szerző:Diószegi Dezső (Paptamási, 1904. május 22. – ?) erdélyi magyar magyar költő, író.
• Szerző:Diamandy Viktória (Nagyvárad, 1896. március 3. – Nagyvárad, 1943. augusztus 17.) magyar költő, író, drámaíró.
• Szerző:Dienes András (Kassa, 1904. november 30. – Balatonalmádi, 1962. augusztus 30.) író és irodalomtörténész, az irodalomtudományok kandidátusa (1960).
• Szerző:Dienes László (Tokaj, 1889. március 27. – Budapest, 1953. április 5.) magyar szociológus, esztéta, szerkesztő, könyvtárigazgató, egyetemi tanár. Dienes Pál testvére. Felesége Götz Irén Júlia.
• Szerző:Dienes Lajos (Bars vármegye, 1816 – Budapest, 1874. április 4.) nevelő, költő, újságíró.
• Szerző:Dimény István, családi neve 1947-ig Herczka (Budapest, 1913. augusztus 17. – Budapest, 1973. június 19.) magyar író, újságíró.
• Szerző:Diner-Dénes József, Diener-Dénes József, 1917-ig Diner (Liptószentmiklós, 1857. június 27. – Párizs, 1937. augusztus 5.) szociáldemokrata politikus, művészettörténész, író, újságíró, lapszerkesztő.
• Szerző:Dinyés László (Székesfehérvár, 1948. április 29. – Budapest, 2015. szeptember 8.<ref>
• Szerző:Dippold Pál (írói álneve: Schwarzenegger Pál) (Székesfehérvár, 1954. április 19. –) József Attila-díjas magyar író, újságíró, pedagógus.
• Szerző:Dlusztus Imre (írói neve Vecsernyés Imre) (Szeged, 1960. január 25. –) magyar újságíró, költő, labdarúgó-vezető, borszakíró.
• Szerző:Dobai István (Dobay István) (1666 körül – 1736 után) erdélyi földbirtokos.
• Szerző:Dobai Péter (Budapest, 1944. augusztus 12. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és József Attila-díjas (1976) magyar költő, író, forgatókönyvíró, dramaturg. A Mafilm dramaturgja és a Balázs Béla Stúdió filmrendezője. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1992).
• Szerző:Dobó Piroska (Pécel, 1938. november 17. – Budapest, 1986. október 5.) író, tanár.
• Szerző:Dobner Ábrahám Egyed (Sopron, 1693 – ?) jegyző, író.
• Szerző:Dobner Ferdinánd (Sopron, 1659. január 4. – Sopron, 1730. február 12.) polgármester.
• Szerző:Dobos László (Királyhelmec, 1930. október 28. – Pozsonypüspöki, 2014. július 25.<ref>
• Szerző:Dobozi Eszter (Cegléd, 1956. április 30. – 2019. október 9.<ref>
• Szerző:Dobozy Imre (Vál, 1917. október 30. – Budapest, 1982. szeptember 23.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, újságíró.
• Szerző:Dobrossy István (Mezőkeresztes, 1810. november 12. – Mezőkövesd, 1853. december 28.) ügyvéd, költő, műfordító, gyorsíró.
• Szerző:Doby Béla (feöldi) (1859 – Ungvár, 1885. október 23.) vasúti pénztárnok.
• Szerző:Domahidy András (Szatmárnémeti, 1920. február 23. – Perth, 2012. augusztus 8.) magyar író, könyvtáros. Domahidy Miklós író bátyja.
• Szerző:Domahidy Miklós (írói álneve: Szatmári György) (Budapest, 1922. január 6. – 2008. november 21.) magyar író, forgatókönyvíró, borász. A Magyar Írószövetség tagja volt.
• Szerző:Domaniczky Antal (Vácszentmiklós, 1796. november 6. (keresztelés) – Vác, 1861. december 5.) esküdt, költő.
• Szerző:Dombrádi Horváth Géza (Kisvárda, 1953−)<ref>
• Szerző:Domokos Eszter, családi nevén Deutsch Vera (Csíksomlyó, 1941. január 4. – Budapest, 1994. május 7.) magyar író, újságíró, rendező.
• Szerző:Domokos Géza (Brassó, 1928. május 18. – Marosvásárhely, 2007. június 26.) erdélyi magyar író, politikus, műfordító.
• Szerző:Domonkos István (Ókér, 1940. augusztus 7. –) József Attila-díjas író, költő. Diósi Illés álnéven is írt.
• Szerző:Domonkos László (Szeged, 1951. szeptember 11. –) magyar író, újságíró, televíziós szerkesztő.
• Szerző:Donászy Ferenc (Zalaegerszeg, 1864. március 16. – Budapest, 1923. november 10.) magyar ifjúsági író.
• Szerző:Donáth László (Etéd, 1883. április 5. – Nyárádszentsimon, 1967. december 2.) magyar református pap és író.
• Szerző:Doncsecz Ákos (1988) Magyarországon élő szlovén író, szlavista, műfordító, kutató.
• Szerző:Dormándi László, született Engel
• Szerző:Dorosmai János (Adásztevel, 1886. április 26. – Sopron, 1966. november 29.) magyar meseíró, költő.
• Szerző:Dr. Ágoston Imre Julián életének főbb eseményei, időrendben:
• Szerző:Dr. Balás Gábor (Gyergyószentmiklós, 1909. november 7. – Budapest, 1995. január 6.) magyar jogtörténész, író.
• Szerző:Dr. Baloghy Mária (Kassa, 1895. február 22. – Budapest, 1967. szeptember 3.) író, műfordító, középiskolai tanár, reformpedagógus, a gyárgondozónői képzés alapítója.<ref>
• Szerző:Dr. Csík Ibolya (írói álnevén: Viola Henderson; Budapest, 1953. december 3. –) magyar újságíró, író, jogász.
• Szerző:Dr. Csontos Márta (Győr, 1951. október 11. –) magyar író, költő, műfordító, irodalomtörténész.
• Szerző:Dr. Erős Zoltán (Budapest, 1948. április 12. –) író, újságíró, irodalomtörténész, a Füles magazin volt főszerkesztője.
• Szerző:Dr. Fedina Lídia (Budapest, 1960 –) író, műfordító, szakfordító, gyógyszerész.
• Szerző:Dr. Fráter Zoltán (Szob, 1956. április 26. –) magyar író, irodalomtörténész, szerkesztő.
• Szerző:Dr. Gyenge Miklós (írói álneve: Derzsi Mihály) (Makó, 1893. december 6. – Budapest, 1985. február 13.) magyar író, újságíró, lapszerkesztő.
• Szerző:Dr. Jócsik Lajos (Érsekújvár, 1910. május 4. – Esztergom, 1980. december 31.) jeles közgazdász, szociológus, író és politikus.
• Szerző:Dr. Laczkó András, (Szikszó, 1943. június 11. –) író, irodalomtörténész, kritikus.
• Szerző:Dr. Siklóssy László (Budapest, 1881. január 21. – Budapest, 1951. június 19.) író, ügyvéd, művelődéstörténész, esztéta, újságíró és szerkesztő.
• Szerző:Dr. Szigeti Zoltán (Tura, 1943. szeptember 15. –) nyugdíjas szemész főorvos, író. Legfőképpen a szépirodalom műfajában alkot.
• Szerző:Dráma:
• Szerző:Drámái
• Szerző:Drámák
• Szerző:Drégely Ferenc, családi nevén Jäger (Temesvár, 1907. január 21. – Temesvár, 1957. január 11.) magyar jogász, újságíró, író.
• Szerző:Drégely Gábor, 1901-ig Dessauer Gábor
• Szerző:Dragomán György (Marosvásárhely, 1973. szeptember 10. –) József Attila-díjas magyar író, műfordító.
• Szerző:Draskovits Miklós (trakostyáni gróf) (1630 körül – 1687. november 1.) országbíró.
• Szerző:Drumár János (írói álneve: Tycho) (Arad, 1866. augusztus 4. – Debrecen, 1922. január 20.<ref name="pim">
• Szerző:Duba Gyula (Hontfüzesgyarmat, 1930. június 8. –) József Attila-díjas szlovákiai magyar író.
• Szerző:Dudás Erzsébet
• Szerző:Dudás Ferenc
• Szerző:Dudok Pál (1811. november 26. <small>(keresztelés dátuma)</small> – Miskolc, 1853. február 1.) ügyvéd, költő, író
• Szerző:Dugonics András (
• Szerző:Duka János (Margitta, 1907. január 2. – Csíkszereda, 1990. december 2.) ifjúsági író, folklórgyűjtő, tanító.
• Szerző:Dukay Nagy Ádám (Salgótarján, 1975. október 22. – 2017. június 21.) magyar író, költő, újságíró, kritikus, szerkesztő.
• Szerző:Duma-István András (Klézse, 1955. november 27. –) autodidakta moldvai csángó költő, író, művelődés- és iskolaszervező, lapszerkesztő.
• Szerző:Dunajcsik Mátyás (Budapest, 1983. december 9.) költő, író, műfordító, kritikus.
• Szerző:Dupka György (Tiszabökény, 1952. április 11. –) ukrajnai és kárpátaljai magyar író, újságíró, szerkesztő, kisebbségi és kultúrpolitikus, civilszervezeti vezető, történész és lágerkutató. A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének (MÉKK) elnöke, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet egyik alapítója és jelenlegi igazgatója, a Szolyvai Emlékpark Bizottság titkára.
• Szerző:Duray Miklós (Losonc, 1945. július 18. –) felvidéki magyar politikus, író és egyetemi tanár, eredeti foglalkozása szerint geológus.
• Szerző:Durica Katarina
• Szerző:Dusza István (Gömörhorka, 1951. április 12. – Pozsony, 2002. január 9.) szlovákiai magyar író, irodalom- és színikritikus, publicista.
• Szerző:Dutkay Ignác (Bodony, 1771. december 7. – Bátor, 1808<ref name="szinnyei">
• Szerző:Dvihally Emil (Kőrösmező, 1847. december 20. – Besztercebánya, 1887. július 24.) főgimnáziumi tanár.
• Szerző:Eördögh István (Eördegh István) (lászlófalvai) (Acsád, 1824 – Pest, 1842. április 12.) költő, író.
• Szerző:Eörsi István, eredeti nevén Schleiffer Ede (Budapest, 1931. június 16. – Budapest, 2005. október 13.) Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító, publicista.
• Szerző:Ebenspanger Emil (Liebling, 1869. november 24. – Felsőlövő, 1888. június 4.) író, költő.
• Szerző:Edelmann Hédi (Nagyvárad, 1902. március 24. – Budapest, 1957. május 18.) magyar író, újságíró. Edelmann Menyhért orvosnak, a gyermekvédelem nagyváradi úttörőjének leánya.
• Szerző:Edvi Illés Károly (Somogyszil, 1842. június 26. – Budapest, 1919. április 6.) jogi doktor, jog- és váltóügyvéd, királyi ügyész, az MTA levelező tagja (1895), Edvi Illés Pál unokaöccse.
• Szerző:Edvi Illés László (Réti, 1813. december 29. – Jászberény, 1877. június 1.) orvos, író.
• Szerző:Edvi Illés Pál (Réti, 1793. június 29. – Pest, 1871. június 22.) evangélikus lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, költő.
• Szerző:Efrájim Kishon (
• Szerző:Egervári Ödön, Potemkin (Nagyszilva, Sáros megye, 1823. február 4. – Budapest, 1895. február 16.) író, színész, könyvtáros, színpadi szerző, történetíró.
• Szerző:Egressy Béni (eredetileg Galambos Benjámin, Sajókazinc, 1814. április 21. – Pest, 1851. július 17.) zeneszerző, író, színész.
• Szerző:Egri (vagy Eisler<ref>
• Szerző:Egyéb
• Szerző:Egyéb:
• Szerző:Egyéb írásaiból
• Szerző:Egyéb elismerések:
• Szerző:Egyéb megjelent írásai:
• Szerző:Egyéb művei
• Szerző:Egyed Péter (Kolozsvár, 1954. április 6. – Kolozsvár, 2018. augusztus 2.) romániai magyar költő, író, filozófus és kritikus. Egyed Ákos fia, Egyed Emese bátyja.
• Szerző:Ehrentheil Móric (Szilágynagyfalu, 1825. – Budapest, 1893. december 27.)<ref>
• Szerző:Eigel István (Újpest, 1922. november 23. – Budapest, 2000. július 25.) festő, iparművész, író.
• Szerző:Eisele Erzsébet
• Szerző:Elbeszélései, novellái, anekdotái, karcolatai
• Szerző:Elbeszélések
• Szerző:Elbeszélések, esszék és tanulmányok:
• Szerző:Elbeszélések, novellák
• Szerző:Elek Artúr (Budapest, 1876. február 8. – Budapest, 1944. április 25.) magyar író, műfordító, művészettörténész, műkritikus, tanár.
• Szerző:Elmer István (Esztergom, 1952. június 8. –) író, újságíró.
• Szerző:Ember Karolina, György Aladárné (Furta, 1841. november 29. – Budapest, 1882. október 10.) az országos nőiparegylet iskolaigazgatója.
• Szerző:Ember Mária, 1950-ig Elsner (Abádszalók, 1931. április 19. – Budapest, 2001. december 30.) magyar író, újságíró, műkritikus, műfordító, történész, kutató.
• Szerző:Enczi Endre, született Eisler (Erzsébetfalva, 1902. október 18.<ref>
• Szerző:Endrei Zalán, született Ehmann Ödön (Vért, 1870. október 31. – Sátoraljaújhely, 1933. december 24.)<ref>
• Szerző:Endrődi Sándor (Veszprém, 1850. január 16. – Budapest, 1920. november 7.) magyar költő, író, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Engel Gyula (Zalaegerszeg, 1844. december 12. – Balatonfüred, 1911. december 27.) magyar orvos, író.
• Szerző:Erényi Nándor (Sátoraljaújhely, 1879. május 1.<ref>
• Szerző:Erdély Miklós (Budapest, 1928. július 4. – Budapest, 1986. május 22.) építész, író, költő, képzőművész, filmrendező, teoretikus.
• Szerző:Erdélyi Ágnes, családi nevén Glatter (Budapest, 1914. május 23. – Auschwitz, 1944. június 3.) magyar költő, író. Radnóti Miklós féltestvére.
• Szerző:Erdélyi János (Nagykapos, 1814. április 1. – Sárospatak, 1868. január 23.) ügyvéd, költő, kritikus, esztéta, népköltési gyűjtő, tanár, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság titkára.
• Szerző:Erdélyi József (Eger, 1827 – Eger, 1869. május 17.) megyei főjegyző.
• Szerző:Erdei Ferenc (Makó, 1910. december 24.
• Szerző:Erdei Sándor (Makó, 1915. március 17. – Budapest, 1984. július 9.) magyar író, újságíró, irodalompolitikus. Erdei Ferenc fivére.
• Szerző:Erdődy János [1927 és 1931 között Zagróczky Elek; álneve: Alec Forest, A. Forest] (Budapest, 1909. április 2. – Szigliget, 1996. március 23.) író, műfordító.
• Szerző:Erdős László János (Budapest, 1913. július 20. – Budapest, 1997. március 27.) magyar író, költő, újságíró.
• Szerző:Erdős Renée, 1897-ig eredeti nevén: Ehrenthal Regina (Érseklél, 1878. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1956. július 7.) író, költő. Álnevei: Réz Bálint, Myriam, René du Bois.
• Szerző:Erdős Virág (Budapest, 1968. február 27. –) József Attila-díjas magyar költő, író, drámaíró.
• Szerző:Erdősi Dezső (eredeti neve: Ehrenwald Dezső) (Esztergom, 1875. november 4. – Budapest, 1931. április 21.) magyar író, újságíró.
• Szerző:Erg Ágoston (Szatmár, 1905. május 9. – Milánó, 1939) magyar orvos, költő, író, kritikus, műfordító.
• Szerző:Erős Blanka (Marosvásárhely, 1917. november 3. –) magyar újságíró, szerkesztő. Erős László felesége.
• Szerző:Erős Péter (Budapest, 1949. március 24.) magyar rendező, operatőr, filmproducer, író, egyetemi tanár.
• Szerző:Erőss Attila (Küküllővár, 1925. július 27. –) magyar jogász, író, újságíró.
• Szerző:Erőss Lajos (Csíkborzsova, 1919. október 10. – Gyulafehérvár, 2004. december 30.) nagyprépost.
• Szerző:Erőss Vilmos Ferenc (Csíkszereda, 1950. június 30. –) romániai magyar tervezőtechnikus, numizmatikus, helytörténész, író, képeslap- és bélyeggyűjtő, a csíki filatélia egyik kiemelkedő művelője.<ref>
• Szerző:Erneszt Zsuzsanna
• Szerző:Ernyey Béla (Budapest, 1942. június 10. –), születési neve: Ernyey Béla István, magyar színész és író (osztrák állampolgár).<ref name=":0" /> (Eredeti nevén Ernyey Aczél Béla. Főiskolás korában hagyta el az Aczél nevet, mert nem akarta, hogy Aczél György politikussal kapcsolatba hozzák.) Neve gyakran tévesen Ernyei Béla írásmóddal szerepel az interneten és a magyarországi médiában.<ref name="self"/><ref name=":0">
• Szerző:Esőváros
• Szerző:Esterházy Gábor (galántai gróf) (1673. április 15. – 1704 eleje) császári ezredes, főispán.
• Szerző:Esterházy Mihály (galántai gróf, később herceg) (Fraknó, 1671. május 4. – Bécs, 1721. március 24.) császári és királyi kamarás és tanácsos.
• Szerző:Esterházy Tamás (galántai) (16. század – 17. század) pozsony megyei birtokos.
• Szerző:Esze Dóra (eredetileg Esze Dóra Emma), (Budapest, 1969. december 24.–) író, újságíró, műfordító.
• Szerző:Eszterhás Péter (Budapest, 1940. szeptember 5. –) magyar író, műfordító, rendező, színész. A koppenhágai nagykövetség kulturális attaséja.
• Szerző:Evva Lajos (Kétfegyvernek, 1851. augusztus 17. – Budapest, 1912. október 12.) színházigazgató, író, műfordító.
• Szerző:F. Rácz Kálmán (Lugos, 1910. szeptember 1. – Budapest, 1980. február 12.) író, műfordító, szerkesztő.
• Szerző:Fábián Béla, született Feuerman Béla
• Szerző:Fábián Ervinné, Beer Ilona Mária vagy Elen Mary (Szolnok, 1894. március 15. – ?) ifjúsági író, újságíró, Brassóban élt, a Brassói Petőfi Sándor Irodalmi Kör (1947) tagja.
• Szerző:Fábián Gábor (Álneve: Nőzséri) (Vörösberény, 1795. december 28. – Arad, 1877. december 10.) író, költő, műfordító, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja.
• Szerző:Fábián Gyula (Losonc, 1884. április 12. – Szombathely, 1955. szeptember 22.) magyar rajztanár, etnográfus, ifjúsági író, festőművész.
• Szerző:Fábián Janka (eredeti neve Mezei Johanna) (Vác, 1973 –) magyar író.
• Szerző:Fábián László (Zsennye, 1940. május 9.) író, költő, esztéta.
• Szerző:Fábián Zoltán (Nyíregyháza, 1926. január 30. – Szentendre, 1983. május 2.) József Attila-díjas magyar író.
• Szerző:Fábri Péter (Budapest, 1953. december 21. –) magyar író, költő, dalszövegíró, műfordító.
• Szerző:Fábry Viktor (Késmárk, 1884. december 23. – Eperjes, 1940. június 14.) magyar író, szerkesztő, evangélikus lelkész.
• Szerző:Fábry Zoltán (Stósz, 1897. augusztus 10. – Stósz, 1970. május 31.) felvidéki protestáns pap- és írástudó családból származó, első világháborús rokkant hadnagy, baloldali író, közíró, kritikus. Munkásságának etikai irányát az antimilitarizmus, az antifasizmus és az emberséges magatartás kérdése határozta meg, ugyanakkor az esztétikai értékekre is fogékony kiváló íráskészséggel rendelkező írói egyéniség, kezdetben az expresszionizmus irányvonala indította útjára.
• Szerző:Fáncsy Lajos (Pécs, 1809. augusztus 25. – Pest, 1854. december 22.) magyar színész.
• Szerző:Fáskerthy György, családi nevén Fáskerti (Arad, 1923. március 9. – Bukarest, 1977. december 2.) romániai magyar szerkesztő, író, műfordító. Fáskerti Tibor és Balla Erzsébet fia.
• Szerző:Fáskerti Tibor (Arad, 1899. április 13. – Bukarest, 1964. június 8.) magyar író, közíró, újságíró. Balla Erzsébet férje, Fáskerthy György apja.
• Szerző:Féja Géza (Féja Géza Sándor, Léva-Szentjánospuszta, 1900. december 19. – Budapest, 1978. augusztus 14.) magyar író, újságíró, szerkesztő, állami polgári iskolai tanár.
• Szerző:Fémes László (Margitta, 1894. szeptember 13. – ?) magyar író, színműíró, újságíró.
• Szerző:Fényes Samu, 1881-ig Feierlicht Salamon
• Szerző:Fényképek róla
• Szerző:Fésűs Éva (asszonynevén Temesi Lajosné, Cegléd, 1926. május 14. – Kaposvár, 2019. február 21.)<ref name=":0">
• Szerző:Föld S. Péter (1978-ig Földes) (Budapest, 1951. október 4. –) magyar újságíró, író, humorista. Felesége Szűcs Édua restaurátor festőművész.
• Szerző:Földeák János (Budapest, 1910. február 20. – Budapest, 1997. október 19.) József Attila-díjas (1958, 1970) magyar író, költő, szerkesztő.
• Szerző:Földes Anna (Budapest, 1930. augusztus 15. – 2017. április 24.) magyar író, újságíró, kritikus, irodalomtörténész, főiskolai tanár.
• Szerző:Földes Ferenc (Beszterce, 1910. március 16. – Ukrajna, 1943. január 13.) magyar nyelvtanár, filozófus, író.
• Szerző:Földes Imre, született Fleischmann Imre (Kaposvár, 1881. szeptember 15.<ref>
• Szerző:Földes Jolán, születési és 1908-ig használt nevén Friedländer Jolán<ref>A Belügyminisztérium 1908. évi 115577. sz. rendelete.
• Szerző:Földes Mária (Arad, 1925. szeptember 5. – Tel-Aviv, 1976. december 18.) magyar színműíró. Földes László felesége.
• Szerző:Földes Mihály (Budapest, 1905. január 6. – Budapest, 1984. február 20.) József Attila-díjas (1950, 1954) magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár.
• Szerző:Földes Péter (Budapest, 1916. május 7. – Budapest, 2005. március 26.) József Attila-díjas (1953, 1962) magyar író, esszéista.
• Szerző:Földes Zoltán (Csíksomlyó, 1884. október 15. – Budajenő, 1956. július 28.) magyar elbeszélő, tankönyvíró.
• Szerző:Földi István (Kézdivásárhely, 1903. április 23. – Dombóvár, 1967. június 28.) pedagógus, író, tankönyvíró. Szülővárosában 2007 nyarán utcát neveztek el róla.
• Szerző:Földi Janka (Biharpüspöki, 1918. szeptember 15. –) erdélyi magyar író.
• Szerző:Földi László (Csantavér, 1956. június 2. –) vajdasági magyar színész, szakíró.
• Szerző:Földi Mihály Miklós, szül. Frankl Miksa (Budapest, 1894. október 14. – Budapest, 1943. október 16.) orvos, író, újságíró, kritikus, a Pesti Napló szerkesztője; a Petőfi Társaság tagja.
• Szerző:Földi Pál (Budapest, 1938. április 8. –) honvéd ezredes, hadtörténeti író, hagyományőrző. <!--Ez utóbbi hivatás/foglalkozás?-->
• Szerző:Földvári György (Kaposvár, 1951. november 29. – Kaposvár, 2012. augusztus 31.) magyar író, költő, publicista, képzőművész.
• Szerző:Fördős Lajos (Gyönk, 1817. június 7. – Kecskemét, 1884. május 5.) református lelkész, főesperes, író, költő.
• Szerző:Fagyas Mária (álneve: Mary Helen Fay) (Budapest, 1905. február 14. – Palm Springs, Kalifornia, USA, 1985. június 24.) Amerikába emigrált magyar író, forgatókönyvíró.
• Szerző:Fahidi-Pusztai Éva (született Fahidi Éva, Debrecen, 1925. október 22. –) magyar kortárs szemtanú, író, színésznő, a holokauszt túlélője.
• Szerző:Fajcsák Henrietta (írói álnéven Seth F. Henriett; Eger, 1980. október 27. –) gyermekkori autizmussal élő (más néven: Kanner-szindrómás) költő, festőművész, író.
• Szerző:Faliczky Jánosné (? – Váradolaszi, 1855. március 19.) írónő, az első magyar színműírónő.<ref>
• Szerző:Falk Miksa (Pest, 1828. október 7. – Budapest, 1908. szeptember 10.) magyar író, politikus, országgyűlési képviselő, az MTA tagja, a Szent István-rend középkeresztese, a bölcselet arany okleveles és az államtudományok tiszteletbeli tudora, a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének az elnöke.
• Szerző:Falk Richárd (Debrecen, 1878. október 28. – Budapest, Józsefváros, 1920. február 27.
• Szerző:Falk Zsigmond Károly (Pest, 1870. március 30.<ref>
• Szerző:Fülöp György (Debrecen, 1923. január 19. –) magyar karikaturista, újságíró, író, humorista. Szignója: fül
• Szerző:Fülöp János (Budapest, 1929. július 16. – Szeged, 1983. augusztus 2.) József Attila-díjas (1962) író, forgatókönyvíró.
• Szerző:Fülöp Miklós (Kolozsvár, 1935. április 4. –) erdélyi magyar író.
• Szerző:Füredi Ignác, 1883-ig Führer
• Szerző:Füsi József, szül. Horváth József (Hajmáskér, 1909. április 2.) magyar író, műfordító, pedagógus.
• Szerző:Füst
• Szerző:Füst Milán, Fürst<ref name="Kulturális enciklopédia">
• Szerző:Fóthy János, született Fleiner
• Szerző:Fóti Andor (Szabadka, 1907. március 8. – Budapest, 1979. május 16.) nyomozótiszt, rendőr-ezredes, író.
• Szerző:Fóti József Lajos, született Fischer
• Szerző:Falu Tamás (Eredeti neve Balassa Lajos, 1911-ben vette fel a Falu Tamás nevet) (Kiskunfélegyháza, 1881. november 10. — Ócsa, 1977. július 13.) magyar jogász, költő és regényíró.
• Szerző:Falus Ferenc, született Frank
• Szerző:Faluvégi Dénes (Székelyszentistván, 1888. december 17. – Buchenwald, 1945. április) magyar pedagógus, író, újságíró, lapszerkesztő, a Jehova tanúi felekezet erdélyi vezető alakja.
• Szerző:Füzesi Magda (Nagybereg, 1952. május 3. –) József Attila-díjas magyar költő, író.
• Szerző:Faragó József (Balassagyarmat, 1964. április 13.) magyar újságíró, író, közgazdász, producer.
• Szerző:Faragó Jenő (Szeged, 1925. július 12. – 2019. május 23.) Rózsa Ferenc-díjas (1985) magyar újságíró, író, költő.
• Szerző:Faragó Jenő, született Frankfurter (Pest, 1872. április 6.<ref>
• Szerző:Faragó Sándor (Budapest, 1899. május 16. – Stockholm, 1958. január) író, hírlapíró.
• Szerző:Farkas Árpád (Siménfalva, 1944. április 3. –) Balassi-kardos, Kossuth-díjas erdélyi magyar író, költő, műfordító. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (2005).
• Szerző:Farkas Aladár (Debrecen, 1898 – Stockholm, 1979) magyar író, újságíró.
• Szerző:Farkas Albert (Szilágysomlyó, 1842. augusztus 1. – Budapest, 1915. október 9.) újságíró, író, műfordító, közíró.
• Szerző:Farkas András vagy humanista nevén Andreas Lupus (Esztergom, ? – 1531 után) 16. századi magyar író.
• Szerző:Farkas Antal (Szentes, 1875. szeptember 13. – Budapest, 1940. szeptember 28.) magyar újságíró, író, költő.
• Szerző:Farkas Balázs (Zalaegerszeg, 1987. november 6. –) író.
• Szerző:Farkas Bertalan (Átány, Heves megye, 1847. augusztus 9. – 1913 után) királyi járásbíró, ítélőtáblai bíró, lapszerkesztő.
• Szerző:Farkas Csaba (Szeged, 1965. január 23. –) magyar író, újságíró.
• Szerző:Farkas Pál, korábbi nevén Wolfner Pál (Budapest, 1878. november 27. – Budapest, Terézváros, 1921. április 23.) író, szociológus, ügyvéd, országgyűlési képviselő.
• Szerző:Farkas Péter (Budapest, 1955. november 15. –) magyar író, szerkesztő, újságíró.
• Szerző:Faylné Hentaller Mariska (Jászberény, 1850. július 7. – Budapest, 1927. október ?) író. Fayl Frigyes felesége.
• Szerző:Fazekas Anna (Budapest, 1905. november 15. – Budapest, 1973. január 2.) magyar író, szerkesztő, tanár. Fazekas Erzsébet történész húga, Gerő Ernő sógornője.
• Szerző:Fazekas György (Miskolc, 1914. június 6. – Budapest, 1984. május 22.) író, újságíró.
• Szerző:Fazekas Imre, született Frey (Budapest, 1887. január 29. – Budapest, 1949. február 6.)<ref>
• Szerző:Fazekas László (Pápa, 1924. július 20. – Dunakeszi, 1982. november 24.) költő, író.
• Szerző:Fecske András (Budapest, 1947. szeptember 29. – 2020. június 26.) magyar művészettörténész, galériavezető, író, a Hollósy Simon Galéria alapítója.
• Szerző:Fedor Ágnes (Orosháza, 1909. december 31. – Budapest, 1990. december 24.), születési neve: Fischer Eszter Terézia, második házassága révén: Wesselényi Miklósné, magyar írónő, újságíró, grafikus, szobrász, keramikus, báró Wesselényi Miklós újságíró özvegye.
• Szerző:Fehér Béla (Debrecen, 1949. június 1. –) magyar esszéíró, prózaíró, újságíró.
• Szerző:Fehér Dezső 1896-ig Fecher Dávid (Borsodszentgyörgy, 1869. december 21.<ref>
• Szerző:Fehér Ferenc (Nagyfény, 1928. augusztus 3. – Újvidék, 1989. július 31.) vajdasági (jugoszláv) magyar költő.
• Szerző:Fehér Ferenc, olykor František Fehér,<ref name=katlex>
• Szerző:Fehér Gábor (Hajdúszoboszló, 1893. április 27. – Nyíregyháza, 1941. december 1.) író, költő, kritikus, tanár.
• Szerző:Fehér Lili, született Klein (Budapest, Terézváros, 1899. április 8.<ref>
• Szerző:Fehér Márton (Nagyoroszi, 1878. szeptember 6. – Nagyvárad, 1938. október 11.) magyar ügyvéd, író, újságíró.
• Szerző:Fehér Olga, született Weisz Olga (Kecskemét, 1885. december 10.<ref>
• Szerző:Fejes Endre (Budapest, Józsefváros, 1923. szeptember 15. – Budapest, 2015. augusztus 25.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
• Szerző:Fejős Éva (Budapest, 1967. március 8.) magyar író, újságíró. Írói álnevei: Carol N. Fire, Sydney Scott.
• Szerző:Fekete (Schwartz) Antal Kelemen
• Szerző:Fekete Árpád Ferenc (Ó-Dombóvár, 1863. okt. 5. – Budapest, 1933. jan. 17.)
• Szerző:Fekete Aliz (művésznevén Alice Caine Tarian, Kiskunfélegyháza, 1977.) magyar írónő, aki főleg fantasy és kaland témakörökben alkot.
• Szerző:Fekete István (Ajka, 1932. február 28. -) író, közíró, fizikoterapeuta, Fekete István fia.
• Szerző:Fekete István (Gölle, 1900. január 25.
• Szerző:Fekete J. József (Bácskossuthfalva, 1957. március 1. –) József Attila-díjas magyar irodalomtörténész, író, kritikus, publicista. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (2005).
• Szerző:Fekete János (Budapest, 1928. március 4. – 2013. április 21.) író. Felesége Fekete Jánosné Szekfű Katalin (1930), két fiuk született.
• Szerző:Fekete József, született Schwarz
• Szerző:Fekete Klári (Debrecen, 1938. június 26. –) modell, manöken, író, újságíró, producer.
• Szerző:Fekete Lajos, Erdélyi Fekete (Szentábrahám, 1897. június 25. – Brassó, 1945. április 23.) magyar unitárius lelkész, író, költő.
• Szerző:Fekete Mihály írói álneve Csongrád, született Svarcz Mór (Csongrád, 1884. december 31.<ref>
• Szerző:Fekete Sándor (álnév: Hungaricus) (Miskolc, 1927. február 11. – Budapest, 2001. június 11.) író, újságíró, irodalomtörténész, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
• Szerző:Fekete Soma (Fekete Sámuel) (? - 1859 márciusának vége) írnok
• Szerző:Fekete Tivadar (Pécs, 1894. november 2. – Segesvár, 1940. november 4.) író, újságíró, műfordító.
• Szerző:Fekete Vince (Kézdivásárhely, 1965. április 7.) romániai magyar költő, szerkesztő, műfordító.
• Szerző:Feld Mátyás, 1929-től Föld Mátyás,<ref>Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 254778/1929. Forrás: MNL-OL 30793. mikrofilm 436. kép 3. karton
• Szerző:Feleki László (Szatmárnémeti, 1909. január 9. – Budapest, 1989. július 7.) magyar író, újságíró, sportújságíró, humorista.
• Szerző:Feleky Sándor egyes helyeken Feleki Sándor, született Füchsl
• Szerző:Felkai Ferenc (Folkmann Ferenc; Kőrösmező, 1894. május 26. – Budapest, 1972. december 8.) magyar író, újságíró.
• Szerző:Fenákel Fábián<ref>
• Szerző:Fenákel Judit (Budapest, 1936. június 25. –) magyar író, újságíró. Számos hangjáték, tárca, újságcikk szerzője.
• Szerző:Fenákel Lajos
• Szerző:Fenákel Lajos<ref>
• Szerző:Fendrik Ferenc (teljes nevén: Fendrik Ferenc Gyula József; Zalaegerszeg, 1911. augusztus 24. – Budapest, 1985. október 29.) író, újságíró. Bulla Elma férje.
• Szerző:Fenyéri Mór (Peterdi; 1875-ig Popper, Pest, 1857. szeptember 27. – Budapest, 1927. január 31.) színész, drámaíró.
• Szerző:Fenyő Miksa, szül. Fleischmann Miksa, írói álnevein: Dallos Ferenc, Kúthy Mihály, Balassi Menyhért, Hungaricus Viator (Mélykút, 1877. december 8. – Bécs, 1972. április 4.) író, a Nyugat alapító főszerkesztője, a GYOSZ-igazgatója, mecénás, országgyűlési képviselő.
• Szerző:Fenyvesi Ottó (Gunaras, Bácska, 1954. október 28.–) József Attila-díjas magyar költő, író, szerkesztő, képzőművész.
• Szerző:Ferdinandy György (Georges) (Budapest, 1935. október 11. –) József Attila-díjas (1995) magyar író, költő, kritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár. A francia írószövetség, a Magyar Írószövetség, a Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság tagja.
• Szerző:Ferencz Zsuzsanna (Kolozsvár, 1943. november 20.
• Szerző:Ferenczes István (Csíkpálfalva, 1945. január 1. –) Kossuth-díjas magyar költő, író, újságíró.
• Szerző:Ferenczi Krisztina (Budapest, 1950. december 9.
• Szerző:Ferenczi Magda (Kolozsvár, 1890. január 11. – Sztána, 1913. január 2.) erdélyi írónő. Ferenczi Zoltán irodalomtörténész lánya, Ferenczi Sári írónő testvére.
• Szerző:Ferenczi Sári (Kolozsvár, 1887. június 23. – Budapest, 1952. március 8.) író, irodalomtörténész. Ferenczi Zoltán (1857–1927) irodalomtörténész, könyvtáros lánya, Ferenczi Magda (1890–1913) író testvére, Bató József (1888–1966) festőművész felesége.
• Szerző:Ferenczy György (Kolozsvár, 1901. április 14. – Bukarest, 1967. április 27.) magyar író, újságíró. Ferenczy Gyula és Ferenczy Zsizsi testvére.
• Szerző:Ferenczy János, névváltozat: Kardos Adorján (Pápa?, 1784. – 1833. május 26. előtt) ügyvéd, földrajzi szakíró.
• Szerző:Feriencsik Miklós István (Zólyom, 1825. július 30. – Turócszentmárton, 1881. március 3.) megyei segédszolgabíró.
• Szerző:Film
• Szerző:Filmek
• Szerző:Filmek:
• Szerző:Finkei József, Finkey (Szendrőlád, 1824. január 7. – Sárospatak, 1872. december 20.) gimnáziumi tanár, tankönyvíró, műfordító.
• Szerző:Finta Zoltán (Nagyajta, 1896. április 7. – Budapest, Józsefváros, 1947. október 6.) magyar költő, író, újságíró.
• Szerző:Finy Petra (Budapest, 1978. június 4.) író, költő.
• Szerző:Fischer Sándor József (Buda, 1853. április 14.<ref>
• Szerző:Fodor Ágnes (Budapest, 1952. március 25.) magyar rendező, író.
• Szerző:Fodor András (1947-ig: Fodor Andor) (Kaposmérő, 1929. február 27. – Fonyód, 1997. június 27.) Kossuth-díjas magyar költő, esszéíró, könyvtáros.
• Szerző:Fodor József (Nagyilonda, 1898. április 22. – Budapest, 1973. október 7.) magyar költő, író, újságíró, műfordító.
• Szerző:Fodor László, született Friedländer,
• Szerző:Fodor Nándor (született Friedländer) (Beregszász, 1895. május 13. – New York, 1964. május 17.) parapszichológus, pszichoanalitikus, újságíró. Kutatásai középpontjában az okkult jelenségek, különösen a poltergeist állt. Jelentős a pszichoanalízis terén kifejtett munkássága is.
• Szerző:Fodor Oszkár, született Eichhorn Oszkár (Liptószentmiklós, 1886. október 5. – Budapest, 1968. december 28.) hírlapíró és közgazdasági író.
• Szerző:Fodor Sándor (Csíksomlyó, 1927. december 7. – Kolozsvár, 2012. március 28.) romániai magyar író, műfordító, Fodor Nagy Éva férje.
• Szerző:Fogarassy Miklós (Budapest, 1939. június 27. – 2013. augusztus 14.) magyar könyvtáros, irodalomtörténész, író, műkritikus, szociológus. A Mészöly Miklós Társaság alelnöke volt.
• Szerző:Folnesics János Lajos, Johann-Ludwig Folnesics (Nagyvárad, 1780 – Bécs, 1823. január 29.) tanár, író.
• Szerző:Folyóiratokban megjelent cikkei:
• Szerző:Fontosabb események az író halálát követően:
• Szerző:Fontosabb műfordításai
• Szerző:Forbáth Imre, született Fuchs (Böhönye, 1898. november 17.<ref>
• Szerző:Fordításai
• Szerző:Fordított idő (regénytrilógia)
• Szerző:Forgách András (Budapest, 1952. július 18. –) magyar író, forgatókönyvíró, dramaturg, műfordító, egyetemi oktató.<ref>
• Szerző:Forgách József (ghymesi és gácsi gróf) (1756 – Szécsény, 1832. december 27.) császári és királyi kamarás.
• Szerző:Forgács-Hann Erzsébet (születési név: Hann Erzsébet Anna) – Budapest, Józsefváros, 1954. január 8.) magyar szobrász, grafikus, író.
• Szerző:Forgács Róbert (Budapest, 1958. február 20.) tanár, drámapedagógus, nyelvmester, világutazó.
• Szerző:Forgács Zsuzsa Bruria (Budapest, 1955. –)<ref>
• Szerző:Forgó Léda (Kazincbarcika, 1973. július 27. –) magyar nemzetiségű, német nyelvű író.
• Szerző:Forgatókönyvek
• Szerző:Forró László (írói álneve Györgyjakab János; Sepsiszentgyörgy, 1932. február 18. – Sepsiszentgyörgy, 2001. augusztus 11.) író, újságíró, műfordító.
• Szerző:Forró Pál, 1899-ig Fischer
• Szerző:Forster György (1905–1942) író, újságíró.
• Szerző:Forster Károly Sándor (Paks, 1810. június 14. – Paks, 1879. június 26.) ügyvéd, császári és király biztos, Tolna vármegye megyefőnöke.
• Szerző:Fröhlich János Hugó (Budapest, 1873. április 2. – Budapest, 1926. augusztus 29.) magyar operatőr, újságíró, filmrendező, színész, filmhíradó-szerkesztő.
• Szerző:Francesca H. Nielk (Klein Zsanett, Budapest, 1994. június 23. –) álnéven publikáló magyar író.
• Szerző:Frankenburg Adolf, (Németkeresztúr, 1811. november 2. – Eggenberg (Graz mellett), 1884. július 3.<ref name="plex">
• Szerző:Franyó Zoltán (Kismargita, 1887. július 30. – Temesvár, 1978. december 29.) erdélyi magyar író, műfordító, szerkesztő.
• Szerző:Frideczky Katalin (Budapest, 1950. július 11. –) zongoraművész, zenepedagógus, írónő.
• Szerző:Fried Margit, férjezett Rózsavölgyi Mórné (Budapest, 1881. október 22.<ref>
• Szerző:Frigyes Marcell, családi nevén Feldstrich (Berettyóújfalu, 1900. november 20. – Ukrajna, 1943. augusztus 23.) magyar író, újságíró.
• Szerző:G. Beke Margit (Gödöllő, 1890. július 11. – Budapest, 1988. augusztus 30.) író, műfordító. Beke Manó matematikus lánya, Görög Imre műfordító felesége, Ata Kandó fotográfus édesanyja.
• Szerző:G. Görgényi István (feltehetően 1940 után hunyt el) magyar író.
• Szerző:G. Hajnóczy Rózsa, Hajnóczy Rózsa Erzsébet Eugénia (Lőcse, 1892. július 19. magyar írónő.
• Szerző:G. Szabó Ferenc (Sepsiszentgyörgy, 1968. december 29. –) erdélyi magyar költő, író, közíró.
• Szerző:G. Szabó Judit (Sopron, 1925. május 15. – Sopron, 2010. március 17.) ifjúsági író.
• Szerző:Gábor Éva (Budapest, 1914. április 18. – 2003.) magyar báb- és díszlettervező, grafikus, bélyegtervező, karikaturista, író.
• Szerző:Gábor Áron (Kaposvár, 1911. április 20. – Saarbrücken, 1982. december 28.) magyar újságíró, író.
• Szerző:Gábor Andor, születési nevén Greiner Andor (Újnéppuszta, 1884. január 20. – Budapest, 1953. január 21.) Kossuth-díjas magyar regényíró, költő, humorista, publicista, dalszövegíró.
• Szerző:Gábor István (Nagyvárad, 1908. szeptember 9. – Nordhausen, 1944. november) magyar újságíró, író.
• Szerző:Gács Anna (Budapest, 1970. december 30.) magyar irodalomkritikus, szerkesztő, fordító.
• Szerző:Gádor Béla (született Guttman) (Nyíregyháza, 1906. május 22. – Budapest, 1961. január 28.) József Attila-díjas (1953) magyar író, újságíró, humorista, forgatókönyvíró.
• Szerző:Gágyor Péter (Ipolyság, 1946. április 6.–) színházi rendező, drámaíró, színműfordító, publicista.
• Szerző:Gál Elemér (Csíkszereda-Csíkzsögöd, 1929. február 28. – Eger, 2007. május 31.) magyar író, újságíró, tanár, pedagógiai szakíró.
• Szerző:Gál György Sándor (Budapest, Terézváros, 1907. augusztus 4.<ref>
• Szerző:Gál Sándor (Búcs, 1937. november 29. –) József Attila-díjas (1994) szlovákiai magyar költő, író, publicista. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (2005).
• Szerző:Gál Vilmos (Gál Vilmos Attila, Budapest, 1972. május 18. –) magyar történész-muzeológus, William Gallen álnéven regényíró.
• Szerző:Gáli József (Gyula, 1930. február 10. – Budapest, 1981. március 5.) József Attila-díjas magyar író, műfordító.
• Szerző:Gáll András (Kolozsvár, 1930. március 31. –) romániai magyar író, újságíró, publicista.
• Szerző:Gáll István (Budapest, 1931. december 28. – Budapest, 1982. október 20.<ref name="plex">
• Szerző:Gáll Margit (Nagykároly, 1920. július 2. – Kolozsvár, 1960. február 22.) erdélyi magyar ifjúsági író, műfordító. Gáll Ernő volt felesége.
• Szerző:Gárdonyi Géza, született Ziegler Géza (Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) magyar író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.
• Szerző:Gárdonyi István (Temesvár, 1907. január 22. – Frankfurt am Main, 1979. július 7.) erdélyi magyar író, újságíró.
• Szerző:Gárdos Mária (eredeti neve: Grünfeld Mariska) (Pintér Györgyné) (Nagyberény, 1885. október 1. – Budapest, 1973. január 23.) magyar írónő, újságíró, a szocialista nőmozgalom egyik vezetője.
• Szerző:Gárdos Sándor, született Groszmann Sándor (Sátoraljaújhely, 1892. szeptember 8. – Szeged, 1947. május 11.) magyar író, újságíró.
• Szerző:Gáspár Endre, 1935-ig Gottlieb (Debrecen, 1897. január 22.<ref name="szül"/> – Budapest, 1955. április 15.) műfordító, esztéta, író, újságíró, József Attila-díjas (1953).
• Szerző:Gáspár Ferenc (Budapest 1957. április 26. –) író, újságíró, a Coldwell kiadó vezetője.
• Szerző:Gáspár Jenő (Szentlélek, 1894. november 16. – Budapest, 1964. december 17.) magyar költő, író, szerkesztő.
• Szerző:Gáspár Margit (írói név 1924-1945 közöttː Gáspár Miklós, Gáspár Gitta és Boni Gáspár Gitta) (Budapest, 1905. augusztus 1. – Budapest, 1994. augusztus 29.) Kossuth-díjas magyar író, műfordító, színigazgató.
• Szerző:Géczi János (Monostorpályi, 1954. május 4. –) József Attila-díjas író és képzőművész. Egyetemi oktató (élettudomány-történet, művelődéstörténet, neveléstörténet, szimbólumtörténet, antropológia).
• Szerző:Gévai Csilla (Budapest, 1974. október 13. –) író, képzőművész.
• Szerző:Göncz Árpád (Budapest, 1922. február 10. – Budapest, 2015. október 6.)<ref>
• Szerző:Göntér Gábor Endre (Csömödér, 1860. május 28. – Tata, 1940. október 25.), tanító, író, publicista.
• Szerző:Görög Ibolya (1947. december 11.) magyar protokollszakértő, író, előadó, a GProtokoll Szaktanácsadó Bt. ügyvezetője.<ref name=":1">
• Szerző:Görög Imre (Nagyvárad, 1818 körül – Budapest, 1881. június 24.) magán elemi tan- és nevelő-intézet tulajdonos.
• Szerző:Görög Imre, születési és 1901-ig használt nevén Gussmann Ignác
• Szerző:Görgey Gábor, ered. Görgey Arthur (Budapest, 1929. november 22. –) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, dramaturg, rendező. 2002 és 2003 között a nemzeti kulturális örökség minisztere.
• Szerző:Görgey Guidó (Bécs, 1920. október 13. – Brooklyn, 2013. május 31.) magyar katonatiszt, a második világháború idején az ellenállási mozgalom tagja, később diplomata. Görgei Artúr, az 1848-49-es magyar szabadságharc honvédseregének fővezére Görgey Guidó dédapjának fivére volt.
• Szerző:Gaál Andor, névváltozata: Gál, 1916-ig Gansel (Balassagyarmat, 1895. augusztus 18. – Auschwitzi koncentrációs tábor, 1944.) író, újságíró, műfordító. Testvére Gál Dezső újságíró volt.
• Szerző:Gaál Mózes (Barót, Háromszék megye, 1863. augusztus 2. – Budapest, 1936. július 12.) főgimnáziumi tanár, tankerületi főigazgató, ifjúsági író, Gaál Mózes ifjúsági író, műfordító, dramaturg édesapja.
• Szerző:Gaál Mózes, Gaál Sándor Mózes (Pozsony, 1894. augusztus 12. író, ifjúsági író, rendező, dramaturg, esztéta.
• Szerző:Gaál Viktor (Budapest, 1979. július 29. –) író, forgatókönyvíró, pszichológus.
• Szerző:Gaal György vagy Gaál György<ref>G-Section.doc - Magyarországi Evangélikus Egyház
• Szerző:Gaal József vagy Gaál József (Nagykároly, 1811. december 12. – Pest, 1866. február 26.) költő, író, drámaíró, a Magyar Tudós Társaság levelező (1837) tagja.
• Szerző:Gaal Karolina (Vörös Lászlóné, V. Gaál Karolina, Tiszainoka, 1825. szeptember 29. – Budapest, 1907. március 19.) írónő.
• Szerző:Gabnai Katalin (Orosháza, 1948. szeptember 18. –) magyar színműíró, kritikus, egyetemi tanár.
• Szerző:Gabriel Wolf (született Farkas Gábor, Budapest, 1977. szeptember 2. –) magyar zenész, író és designer.
• Szerző:Gagyi László (Fintaháza, 1910. június 22. – Marosvásárhely, 1991. december 20.) romániai magyar író. A lírai hangú próza jellegzetes képviselője a romániai magyar elbeszélő irodalomban.
• Szerző:Gahse Zsuzsanna (született: Vajda Zsuzsanna, írói nevén Zsuzsanna Gahse; Budapest, 1946. június 27.<ref name="lex">
• Szerző:Gajzágó Salamon (Túrpásztó, 1830. február 2. – Budapest, 1898. március 9.) valóságos belső titkos tanácsos, a Vaskoronarend lovagja, katona, az Állami Számvevőszék első elnöke, 1893-tól haláláig pedig a főrendiház tagja a magyar Országgyűlésben.
• Szerző:Galántai Tibor (Nagyvárad, 1920. szeptember 27. – Szeged, 2015. december 16.) magyar emlékíró.
• Szerző:Galabárdi Zoltán (eredeti név: Horváth Zoltán; Nagykutas, 1928. január 20. – 1997. augusztus 15.) József Attila-díjas (1962) író.
• Szerző:Galabárdi Zoltán író 1928-ban született a Zala megyei Nagykutason, mezőgazdasági cselédek gyermekeként. 1946-ig Budapesten dolgozott gyári munkásként, 1946-tól 1955-ig pártfunkcionárius volt, utána a rádiónál és a Pannónia Filmstúdiónál dolgozott, később írásaiból élt.
• Szerző:Galambos Lajos (Kótaj, 1929. október 14. – Nyíregyháza, 1986. szeptember 16.) József Attila-díjas (1962) magyar drámaíró, filmdramaturg, forgatókönyvíró.
• Szerző:Galambos Szilveszter, eredeti neve: Glattstein György (Budapest, 1927. május 24. – Budapest, 2018. március 13.) magyar humorista.
• Szerző:Galambosi László (Berkesd, 1928. július 2. – Budapest, 1999. március 11.) magyar költő, író, gyógypedagógus, tanár.
• Szerző:Galgóczi Erzsébet (Ménfőcsanak, 1930. augusztus 27. – Ménfőcsanak, 1989. május 20.) Kossuth-díjas magyar író, forgatókönyvíró, országgyűlési képviselő (1980–1985).
• Szerző:Galgóczy Árpád (Szamosangyalos, 1928. november 8. –) magyar költő, műfordító.
• Szerző:Gülch Csaba (Tét, 1959. július 1. –) újságíró, író, tanár.
• Szerző:Galsai Pongrác (Pécs, 1927. október 31. – Budapest, 1988. április 22.<ref name="plex">
• Szerző:Gara Ákos eredeti neve Gottlieb, álneve: Gara Bonciás (Nagyvárad, 1877. február 4. – 1944) erdélyi magyar író, újságíró, műfordító, szerkesztő.
• Szerző:Gara László (született Goldmann László, Budapest, 1904. július 18. – Párizs, 1966. május 9.) magyar író, újságíró, műfordító, irodalomtörténész, szerkesztő. Francia nyelvű művein Ladislas Gara, fordítói álneve László Imre.
• Szerző:Garaczi László (Budapest, 1956. július 17. –) magyar költő, próza-, esszé, dráma-, forgatókönyvíró, műfordító.
• Szerző:Garai Gábor (eredeti neve: virtsológi Rupprecht Gábor) (Budapest, 1929. január 27. – Budapest, 1987. szeptember 9.) Kossuth-díjas (1965) magyar költő, író, műfordító, kritikus.
• Szerző:Garai János (Gyöngyös, 1913. május 29. – Komárom, 1945 eleje.) magyar költő, író, újságíró. Fia Garai László pszichológus.
• Szerző:Garami Árpád, született Goldmann
• Szerző:Garay János (Szekszárd, 1812. október 10. – Pest, 1853. november 5.<ref name="plex">
• Szerző:Gúzs Imre (Köpec, 1936. február 9. – Szatmárnémeti, 2013. december 28.<ref>Gúzs Imre letette a tollat.
• Szerző:Gauser Károly (Ráckeve, 1924. június 19. – 1980. április 14., Budapest) ismeretterjesztő író, újságíró, amatőr csillagász. A hazai tudomány népszerűsítés, amatőr csillagász mozgalom egyik kiemelkedő egyénisége. Írásainak száma több ezerre, de előadásainak száma is több százra tehető.
• Szerző:Gazdag József (Kassa, 1977. május 3.–) magyar író, újságíró.
• Szerző:Gedényi Mihály, Gremsperger (Budapest, 1908. június 16. – Budapest, 1988. július 5.) író, irodalomtörténész. Írói álnevei: Gáborján Mihály, Gábor Mihály, Guy de Pygrinier, Cseri-Vas Pál, Negyedi Balázs.
• Szerző:Gelei József (Alacska, 1754. december 6. – Miskolc, 1838. március 1.) tanár, író, műfordító; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1832).
• Szerző:Gelléri Andor Endre (Budapest, 1906. március 30. – Wels, Ausztria, 1945. május 6–20. között) magyar író, novellista.
• Szerző:Gellért Anikó (férjezett nevén: Nádorné Gellért Anikó; Budapest, 1919. október 18.) író, Gellért Lajos és Ürmössy Anikó színész házaspár lánya, Nádor György felesége. Szülei halála után írásaikat magánkiadásban jelentette meg.
• Szerző:Gellért Lajos, Grünfeld (Irsa, 1885. november 5. – Budapest, 1963. január 28.) színész, író.
• Szerző:Geréb László (Budapest, 1905. június 2. – Budapest, 1962. december 10.) magyar író, irodalomtörténész, műfordító.
• Szerző:Gerely Józsa Jolán, eredeti 1892-ig használt vezetéknevén Geiduschek Józsa Jolán) magyar polgári iskolai tanárnő, katolikus vallási írónő, aki elsősorban a Horthy-korszakban írt nőnevelési könyveiről ismert.
• Szerző:Gerencsér Miklós (Győr, 1932. december 4. – Aszófő, 2010. május 17.) magyar író, újságíró, lapszerkesztő.
• Szerző:Gerengay Zsuzsanna
• Szerző:Gerevich József (Budapest, 1948. december 5. –) pszichiáter, neurológus, addiktológus és pszichoterapeuta, egyetemi tanár, író.
• Szerző:Gergely Ágnes (eredeti neve: Guttmann Ágnes)<ref>
• Szerző:Gergely Győző (1903-ig Ungár, Helpa, 1877. február 20. – Budapest, 1945. január 4.) magyar író, újságíró, műfordító, színikritikus, a Népszava főmunkatársa.
• Szerző:Gergely Mihály (eredeti neve 1945-ig: Gergely Sándor, majd 1945-1950 között ifj. Gergely Sándor) (Varbó, 1921. november 9. – 2007. július 28.) József Attila-díjas magyar író, újságíró.
• Szerző:Gergely Sándor, 1911-ig Grünbaum Sándor (Németkeresztúr, 1896. február 2.<ref name=szul/> – Budapest, 1966. június 14.) szociáldemokrata és kommunista író, újságíró és lapszerkesztő.
• Szerző:Gergely Tamás (Brassó, 1952. augusztus 19. –) erdélyi magyar író, újságíró.
• Szerző:Gerő Ödön, 1883-ig Grünhut
• Szerző:Gerő Attila, 1897-ig Guttmann Ármin
• Szerző:Gerő János (Berettyóújfalu, 1927. január 5. – 2004. szeptember 29.) József Attila-díjas (1971) magyar író, újságíró, szerkesztő.
• Szerző:Gerő Károly, Grün
• Szerző:Gerő Katalin (Hévízgyörk, 1853 – Budapest, 1944. május 29.) magyar pedagógus, író, árvaház-igazgató. Alakját több író és költő is megörökítette műveiben.
• Szerző:Gerőcs Péter (Budapest, 1985. július 26. –) magyar író, szerkesztő, kritikus, esszéista.
• Szerző:Gerlóczy Márton (született Váczi, Budapest, 1981. augusztus 18. –)<ref name=":0">
• Szerző:Germanusné Kajári Kató, Kajári Katalin Borbála; Aisha (Budapest, 1903. augusztus 28. – Budapest, 1991. március 28.) írónő, Germanus Gyula második felesége.
• Szerző:Giesswein Sándor (Tata, Komárom vm., 1856. február 4. – Budapest, 1923. november 15.) pápai prelátus, politikus, író, társadalomtudós, az MTA levelező tagja, keresztényszocialista politikus, országgyűlési képviselő, 1916-tól 1921-ig a Szent István Akadémia elnöke, a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnöke.
• Szerző:Gion Nándor (Szenttamás, 1941. február 1. – Szeged, 2002. augusztus 27.) vajdasági magyar író, újságíró, forgatókönyvíró, tanár; az újvidéki rádió magyar főszerkesztője.
• Szerző:Giorgio Pressburger (Budapest, 1937. április 21. – Trieszt, 2017. október 5.) magyar származású olasz író, újságíró, műfordító, dramaturg, rendező, a Budapesti Olasz Kultúrintézet egykori igazgatója.
• Szerző:Girókuti Ferenc (Pinczker Ferenc, Juta, Somogy megye, 1816. július 23. – Budapest, 1895. november 6.) mezőgazdasági szakíró, lapszerkesztő, a Budapesti Gazdasági Múzeum igazgatója és a tanszermúzeum felügyelője.
• Szerző:Giszkalay János (Giszkalai János) (eredeti nevén Widder Dávid, névváltozat: Jochánán Gus-Cháláv) (1886. április 3. – Haifa, Izrael, 1951. április 4.), romániai magyar nyelvű író, költő, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, könyvkiadó, közéleti személyiség, politikus, a cionizmus egyik legjelentősebb irodalmi képviselője.
• Szerző:Gitta Sereny (Bécs, 1921. március 13. – Cambridge, Egyesült Királyság, 2012. június 14.) magyar-osztrák származású újságíró, író. Érdeklődése középpontjában elsősorban a német Harmadik Birodalom és a szélsőségesen problémás gyermeksorsok álltak.
• Szerző:Glósz Miksa (Szepestamásfalva, 1845. október 12. – Nagyszeben, 1906. november 27.)
• Szerző:Gobby Fehér Gyula (Bácsfeketehegy, 1943. április 11. –) vajdasági író, újságíró.
• Szerző:Goda Gábor (született Grünfeld) (Budapest, 1911. április 1. – Budapest, 1996. április 12.) magyar író, műfordító, színházigazgató.
• Szerző:Goda Géza, 1915-ig Grünfeld
• Szerző:Gombó Pál (Budapest, 1919. június 6. – Budapest, 1990. május 7.) magyar újságíró, író, humorista. Vasvári Anna (1923-1990) divattervező férje volt.
• Szerző:Gombos Ferenc Albin (eredetileg Gombos Ferenc, 1892-től 1895-ig Gombos Albin, később gyakran Gombos F. Albin; Ambrózfalva, 1873. október 3. – Budapest, Terézváros, 1938. december 25.) magyar történész, pedagógus, író, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A középkori Magyar Királyság és Európa történetének kutatója, korabeli forrásainak feltérképezője volt, több jelentős forráskiadvány gondozása fűződik a nevéhez. Miklósy Ilona (1873–1958) színésznő, író férje.
• Szerző:Gombos Imre, (Sajólád, 1791. július 6. – Bécs, 1840. január 12.) jogi doktor, császári és királyi kamarás, udvari tanácsos, Heves vármegye főispáni helyettese, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, drámaíró.
• Szerző:Gonda József, 1901-ig Gravátz József Lajos, író, újságíró, városi tanácsnok.
• Szerző:Gondol Dániel (Inota, 1815 – Alvinc, 1891. május 7.)<ref>
• Szerző:Gordon Agáta (Debrecen, 1963. május 15. –) író és költő. 2005-től 2011-ig Bódis Krisztával az Irodalmi Centrifuga vezetője. Korábban a Tilos Rádió Zártkörű lányok című műsorának vezetője és a Petőfi Rádió Önazonos című melegműsorának munkatársa volt.
• Szerző:Gosztonyi Ádám (Budapest), January 11, 1892. – October 4, 1955, Arlington, Virginia, Amerikai Egyesült Államok) magyar író, újságíró.
• Szerző:Gozsdu Elek (Ercsi, 1849. november 28. – Temesvár, 1919. május 26.) magyar író, elbeszélő, drámaíró, ügyvéd, kirendelt főügyész, Gozsdu Manó unokaöccse.
• Szerző:Grätzer József (Csanád (Érsekcsanád), 1897. február 15.<ref>
• Szerző:Gracza György (Vehéc, 1856. szeptember 12. – Budapest, 1908. május 14.) újságíró, író, történetíró.
• Szerző:Gróh István (Nagyberezna, 1867. június 2. – Budapest, Kőbánya, 1936. március 16.) iparművész, művészetelméleti író. Az Iparművészeti Főiskola egykori rektora.
• Szerző:Grósz Róza
• Szerző:Granasztói Pál (eredeti neve 1946-ig Rihmer Pál; Budapest, 1908. augusztus 29. – Budapest, 1985. július 3.) Ybl Miklós-díjas (1969) magyar építészmérnök, író, a műszaki tudományok doktora (1967).
• Szerző:Grandpierre Atilla (Budapest, 1951. július 4. –) magyar fizikus, csillagász. Korábban<ref name="oszmi">
• Szerző:Grandpierre K. Endre, születési nevén Kolozsvári Grandpierre Endre (Hódság, 1916. október 6. – Budapest, 2003. július 17.) magyar író, költő, gondolkodó és magyarságkutató. Nemesi származású ősei Franciaországból elűzött hugenották voltak. Fiai Grandpierre Attila csillagász, író, költő, a fizikai tudományok kandidátusa, zenész, valamint Grandpierre Károly festőművész.<ref name="mame" />
• Szerző:Grandpierre Lajos (Debrecen, 1905. január 8. – Debrecen, 1986. április 30.) magyar író, újságíró.
• Szerző:Grecsó Krisztián (Szegvár, 1976. május 18. –) József Attila-díjas magyar költő, író, dalszerző, az Élet és Irodalom munkatársa, Szegvár díszpolgára. Öccse, Grecsó Zoltán táncművész, koreográfus.
• Szerző:Gregus Gábor (Budapest) magyar író. A fantasztikus irodalom tárgykörében alkot.
• Szerző:Gregus Gábor Budapesten született. Középiskolai tanulmányait a Bay Zoltán Szakközépiskolában végezte. Diplomáját a Károli Gáspár Református Egyetemen szerezte, magyar nyelv és irodalom szakon.
• Szerző:Greguss Ágost (Eperjes, 1825. április 27. – Budapest, 1882. december 13.) bölcseleti doktor, egyetemi tanár, esztéta, az MTA tagja, a Kisfaludy Társaság másodelnöke. Greguss Gyula bátyja.
• Szerző:Greguss Mihály (Pusztafödémes, Pozsony vármegye, 1793. július 1. – Pozsony, 1838. szeptember 27.) esztéta, evangélikus főiskolai tanár, író, filozófus. Greguss Ágost és Greguss Gyula édesapja.
• Szerző:Grendel Lajos (Léva, 1948. április 6. – Pozsony, 2018. december 18.) Kossuth-díjas szlovákiai magyar író, kritikus, egyetemi tanár.
• Szerző:Gronszki József
• Szerző:Gronszki Jozefa 
• Szerző:Gubányi Károly (Jobbágyi, 1867. január 13. – Pilis, 1935. január 14.) magyar vasútmérnök, földrajzi utazó, író.
• Szerző:Gulyás Ferenc (Székesfehérvár, 1944. július 27.–) magyar költő, író.
• Szerző:Gulyás Károly (Debrecen, 1873. december 15. – Dévaványa, 1948. január 27.) magyar grafikus, festőművész, író, könyvtáros.
• Szerző:Gutai István (Sárpilis, 1950. szeptember 16. –) író, helytörténész, a paksi Pákolitz István Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója.
• Szerző:Gutai Magda (Eger, 1942. március 16. – 2013. február 24.) József Attila-díjas magyar író, költő, orvos.
• Szerző:Guthi Soma, Guthi Szimcha Sámuel, 1886-ig Guttmann Soma
• Szerző:Guttenberg Pál (Nagykálló, 1859. március 14.<ref>
• Szerző:Guzmics Izidor (eredetileg Guzmics László; Jánosfa, 1786. április 7. – Bakonybél, 1839. szeptember 1.) bencés szerzetes, közíró, teológus, nyelvész, író, drámaíró, műfordító, a Magyar Tudós Társaság rendes, utóbb tiszteleti tagja. A reformkori magyar művelődés jeles alakja volt, publicisztikai tevékenységével síkra szállt a katolikus–protestáns unió megteremtéséért, a nemzeti nyelv és irodalom megújulásáért. 1832-től 1839-ig a bakonybéli bencés monostor apátja volt.
• Szerző:Gy. Horváth László (Egyed, 1950. szeptember 23. –) József Attila-díjas műfordító, író, esszéista.
• Szerző:Gy. Szabó Gyula, Gyergyói, álnevei: Szárhegyi Gyula, Tamás Gyula. (Gyergyószárhegy, 1933. július 24. –) erdélyi magyar újságíró, riporter, novellista.
• Szerző:Gyárfás Endre (Szeged, 1936. május 6. –) József Attila-díjas (2004) magyar író, költő, tanár.
• Szerző:Gyárfás Miklós (Győr, 1915. december 6. – Budapest, 1992. október 3.)
• Szerző:Gyökössy Endre (Szeghalom, 1880. november 30. – Budapest, 1957. február 13.) MÁV-felügyelő, író, költő, lapszerkesztő. Gyökössy Endre református lelkész édesapja.
• Szerző:Gyömrői Edit (névváltozatai: Gelb, Rényi, Glück, Ujvári, Ludowyk;<ref>
• Szerző:Gyöngyösi Gábor (Szatmár, 1935. szeptember 20. – Kazincbarcika, 2017. október 29. előtt) erdélyi magyar dramaturg, műfordító, író.
• Szerző:Györe Balázs (Budapest, 1951. május 8. –) József Attila-díjas magyar költő, író.
• Szerző:Györe Imre (Keszthely, 1934. december 2. – Budapest, 2009. október 27.) magyar költő, drámaíró, publicista.
• Szerző:Györffi Kálmán (Erdőszentgyörgy, 1945. március 26. –) prózaíró.
• Szerző:Györffy László (Budapest, 1940. október 2. – Budapest, 2009. január 27.) színész, író, publicista.
• Szerző:Györffy Miklós (Budapest, 1942. január 27. – ) irodalom- és filmtörténész, műfordító, egyetemi oktató.
• Szerző:Györffy Rózsa (Köpec, 1923. június 30. – 2015. november 10.<ref>
• Szerző:György Aladár (Huszt, Máramaros megye, 1844. április 11. – Budapest, 1906. január 16.) író, újságíró, kultúrpolitikus, műfordító, művelődéstörténész, az Országos Statisztikai Hivatal beltagja, a marxizmus egyik első magyar ismertetője. György Endre politikus testvére.
• Szerző:György Attila (Csíkszereda, 1971. augusztus 15. –) József Attila-díjas romániai magyar író, újságíró, szerkesztő.
• Szerző:György István (született Groszmann) (Budapest, 1912. augusztus 13.<ref>
• Szerző:Györgyey Ferenc Aladár (Budapest, 1925. március 14. – 2014. október 1.
• Szerző:Györgyey Klára (eredeti neve: Takács Klára) (Budapest, 1936. május 23. – Orange, Connecticut állam, 2010. január 11.) amerikai magyar író, műfordító, kritikus, rendező, producer. Györgyey Ferenc Aladár (1925 – 2014) orvostörténész, író felesége volt.
• Szerző:Györkös Ferenc, családi nevén Györkös Zsidó (Tordaszentlászló, 1878. május 25. – Kolozsvár, 1946. január 25.) erdélyi magyar színműíró.
• Szerző:Gyallay Pap Domokos (Bencéd, Hargita megye, 1880. augusztus 4. – Budapest, 1970. április 11.) író, újságíró, szerkesztő volt. A két világháború között a Magyar Nép főszerkesztője, 1927-ig a kolozsvári Unitárius Kollégium történelemtanára. Számos novellát, történelmi regényt rendezett kiadás alá.
• Szerző:Gyalui Farkas, álnevei: Forgách, Timon, Gyufa; szignója: egy nyilazó férfialak (Gyalu, 1866. november 24. – Kolozsvár, 1952. április 17.) erdélyi magyar művelődés- és irodalomtörténész, könyvtártudományi szakíró, publicista, szépíró. Gyalui Jenő apja.
• Szerző:Gyenge Valéria, Garai Jánosné (Budapest, 1933. április 3. –) olimpiai és Európa-bajnok magyar úszónő, fotóművész, író. Az 1952. évi nyári olimpiai játékokon aranyérmet nyert 400 méteres gyorsúszásban.
• Szerző:Gyergyai Albert, 1901-ig Schlesinger Albert, 1901 után Szegő Albert, később Gyergyai (Nagybajom, 1893. január 20. – Budapest, 1981. július 7.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, író, műfordító.
• Szerző:Gyermekei:
• Szerző:Győrfi András (Kaposvár, 1964. december 4. –)<ref name=":0">
• Szerző:Győri Andrea (Székesfehérvár, 1973. december 23. –) író, újságíró, kommunikációs szakember. Édesanyja P. Boda Ilona festőművész (Munkái olaj hatású akvarellek. Számos díjjal rendelkezik, kiállításai népszerűek a stílust kedvelők körében.) Testvére Péterfi Ádám Axel büntetőjogász-közgazdász.
• Szerző:Győri Ernő (Budapest, 1893. november 12.<ref>
• Szerző:Győri Illés István szignója Gyil. (Zilah, 1892. május 9. – Budapest, 1970. december 11.) erdélyi magyar író, költő, újságíró, szerkesztő.
• Szerző:Győry Dezső (eredeti neve: Wallentinyi Dezső) (Rimaszombat, 1900. március 18. – Budapest, 1974. február 1.) háromszoros József Attila-díjas (1956, 1958, 1970) magyar költő, író, újságíró.
• Szerző:Győry Vilmos (Győr, 1838. január 7. – Budapest, 1885. április 14.) magyar evangélikus lelkész, teológus, író, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja. Győry Loránd miniszter és Győry Ilona tanítónő, író, műfordító édesapja.
• Szerző:Gyűjteményes kiadásai
• Szerző:Gyulai Csaba (írói álneve: Ficsku Pál) (Debrecen, 1967. január 22. –) magyar író, könyvkiadó, szerkesztő, hírügynök.
• Szerző:Gyulai Pál (Kolozsvár, 1826. január 25. – Budapest, 1909. november 9.) magyar irodalomtörténész, költő, író, egyetemi tanár, műkritikus, 1879-től 1899-ig Kisfaludy Társaság 4. elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, a magyar főrendiház tagja és jegyzője.
• Szerző:Gyurkó László (Budapest, 1930. április 22. – Budapest, 2007. augusztus 25.) Kossuth-díjas magyar író, újságíró, országgyűlési képviselő, színigazgató, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Unokaöccse Koltay Gábor filmrendező.
• Szerző:Gyurkovics Tibor (Budapest, 1931. december 18. – Budapest, 2008. november 16.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, pszichológus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
• Szerző:Hámori Ottó (Budapest, 1928. október 21. – Budapest, 1983. december 13.) Rózsa Ferenc-díjas magyar újságíró, író.
• Szerző:Hámori Tibor (Budapest, 1931. április 22. – 2013. március 12.<ref>
• Szerző:Hámos György (Budapest, 1910. június 1. – Budapest, 1976. január 9.) magyar elbeszélő, forgatókönyvíró, műkritikus, újságíró, humorista.
• Szerző:Hárs László, Herczog (Budapest, Terézváros, 1911. május 7.<ref>
• Szerző:Hársing Lajos (Kisújszállás, 1925. július 4. – Budapest, 2000. április 16.) tanár, irodalmár, író, műfordító, szinkrondramaturg.
• Szerző:Hász Róbert (Doroszló, 1964. november 1. –) József Attila-díjas magyar író, szerkesztő.
• Szerző:Háy Gyula (írói álneve: Stefan Faber) (Abony, 1900. május 5. – Ascona, 1975. május 7.) Kossuth-díjas (1951) magyar író, drámaíró, műfordító, forgatókönyvíró. Háy Károly László (1907-1961) festő testvére.
• Szerző:Háy János, eredeti nevén Horváth János (Vámosmikola, 1960. április 1. –) József Attila-díjas magyar író, költő, festő, illusztrátor, a Palatinus Könyvkiadó alapítója.
• Szerző:Háy Károly László (Abony, 1907. április 27. – Budapest, 1961. január 22.) Munkácsy Mihály-díjas (1960) magyar festő, grafikus, díszlettervező, művészeti író, egyetemi tanár. Háy Gyula író (1900–1975) testvére.
• Szerző:Héher Anna Genovéva&nbsp;
• Szerző:Hétvári Andrea (Budapest, 1975. július 24. –) költő, író, meseíró, szerkesztő.
• Szerző:Haáz István (Budapest, 1877. június 11.<ref>
• Szerző:Habsburg-Lotharingiai Eduárd Károly főherceg (teljes nevén: Habsburg-Lotharingiai Eduárd Károly József Mihály Márk Antal Kálmán Folkold Mária, németül: Eduard Karl Joseph Michael Marcus Antonius Koloman Volkhold Maria von Habsburg-Lothringen, 1967. január 12., München –) német-magyar katolikus író, forgatókönyvíró, Magyarország nagykövete a Szent Széknél a Vatikánban és Máltai Lovagrendnél.
• Szerző:Hadházi László (Debrecen, 1964. február 10. –) Karinthy-gyűrűs magyar humorista, író, rádiós műsorvezető.
• Szerző:Hadobás István (Facsád, 1918. október 27. – Temesvár, 1998. október 13.) erdélyi magyar színműíró, novellista.
• Szerző:Hain Gáspár (Kassa, 1632. február 17. – Lőcse, 1687) városbíró, krónikaíró.
• Szerző:Hajas Tibor (Szül. Frankl Tibor, "Biki" [1]
• Szerző:Hajdó András (Szentlélek, 1745.nov.29.-?) és Berkeczi Borbála (Szentlélek, 1749.ápr.17.-?)
• Szerző:Hajdó András (Szentlélek,1714?-1782.dec.29.)
• Szerző:Hajdú Farkas-Zoltán (Csíkszereda, 1959. december 15. –) székelyföldi magyar író, rendező. 1987-ben Németországba költözött.
• Szerző:Hajdu Ferenc (Spánics)<ref name="KMI" /> (Budapest, 1956. április 10.) magyar író, költő.
• Szerző:Hajdu Győző (Székelykocsárd, 1929. augusztus 3. – Marosvásárhely, 2018. november 30.) erdélyi magyar író, szerkesztő. Hajdu Zoltán öccse.
• Szerző:Hajdu Henrik, születési és 1913-ig használt nevén Klein Henrik
• Szerző:Hajdu Imre (Bogács, 1947. március 12. –) magyar újságíró, író, lapszerkesztő, könyvkiadó.
• Szerző:Hajdu Miklós, született Honig Miksa
• Szerző:Hajnal László, eredeti neve Grün (Békéscsaba, 1902. december 31.<ref>
• Szerző:Hajnóczy Péter (eredetileg Hasznos Ödön, majd Hajnóczi Béla, később Hajnóczy Béla Ödön) (Budapest, egyes források szerint Porcsalma, 1942. augusztus 10. – Budapest, egyes források szerint Balatonfüred, 1981. augusztus 7. vagy 8.) Füst Milán-díjas (1980) és Aszú-díjas író.
• Szerző:Hajnik János (Vác, 1811. június 22. – Ceglédbercel, 1887. június 25.) agrárközgazdász, királyi tanácsos, jószágigazgató, gazdasági író. Hajnik Pál rendőrfőnök öccse.
• Szerző:Hajtman Béla (Párkány, 1966. június 28. –) a szlovákiai magyar irodalom művelője. Az alsóbodoki magán szakközépiskola igazgatója illetve tanára.
• Szerző:Haklik Norbert (Ózd, 1976. január 10. –) magyar író, műfordító, újságíró.
• Szerző:Halák László, dr. (Budapest, 1935. november 26. – 2015. július 17.<ref>
• Szerző:Halála után megjelent kötetek:
• Szerző:Halálos bűn
• Szerző:Halász Anna (írói álnevei: Vajnovszky Anna, Bogár András, Hosszú Ádám, Gyergyai Éva) (Nagyvárad, 1928. január 6. – Bukarest, 2002. november 18.) romániai magyar színi- és filmkritikus, író.
• Szerző:Halász Gábor
• Szerző:Halász Gábor (Budapest, 1901. július 4. – Balf, 1945. márciusa) magyar kritikus, irodalomtörténész, író.
• Szerző:Halász Gábor<ref>
• Szerző:Halász Margit (Vámospércs, 1964. október 14.–) magyar író, forgatókönyvíró, tanár.
• Szerző:Halász Péter (Budapest, 1922. április 10. – München, 2013. január 7.<ref>
• Szerző:Halász Péter (Budapest, 1943. augusztus 20. – New York, 2006. március 9.) magyar avantgárd író, rendező, színész.
• Szerző:Halász Péter Budapesten született, majd Németországban dolgozó magyar író. Írói munkásságának érdekessége: 1939 és 1943 között P. Hard, P. Deeds, T. Mollock, P. Shering, Pierre Pescer és Ravasz Miklós Volt a MAFILM dramaturgja is. 1956-ban elhagyta Magyarországot, 1957-től New Yorkban, 1970-től Londonban élt és 1975-ben Münchenben telepedett le és ott hunyt el 2013. január 7-én.
• Szerző:Halász Sándor (Szatmárnémeti, 1892. június 2. – Bukarest, 1976. február 5.) erdélyi magyar újságíró.
• Szerző:Halász Zoltán (Budapest, 1914. december 31. – Budapest, 2007. március 22.)
• Szerző:Halasi Mária (Budapest, 1931. május 5. – Budapest, 1978. április 30.) újságíró, író, Halasi Andor leánya.
• Szerző:Halasi Zoltán (Budapest, 1954. december 6. –) József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító.
• Szerző:Halis István (Nagykanizsa, 1855. augusztus 21. – Nagykanizsa, 1927. február 23.): Nagykanizsai helytörténész, várospolitikus, író. A Múzeum és Könyvtár alapításának fáradhatatlan szervezője, melynek megszületésétől – 1919-től 1925-ig – első vezetője, hűséges kutatója és támogatója.
• Szerző:Hallama Erzsébet (Kispest, 1937. január 5. – Pécs, 1991. június 1.<ref name="plex">
• Szerző:Halmos Antal (Bakonysárkány, 1935. március 10. –) magyar repülőmérnök, közgazdász, író, blogger.
• Szerző:Hamar Gergely Róbert (Budapest, 1980. november 20. –) nívódíjas magyar költő, író és dalszerző. A kortárs magyar költészet egyik színes alakja, a Sokatmondó című magyar–angol nyelvű verseskötet szerzője. Írói karrierje 2002-ben az Accordia Kiadó irodalmi pályázatának részvételével indult el, ám első nagyobb sikerét az Amerikai Egyesült Államokba való áttelepülése után a Lovers (Szeretők) című műve hozta meg 2006-ban. A könyv kritikailag elismerést nyert, és a világ legnagyobb internetes könyvterjesztői is árulták. Számos írói díjat nyert el eddig műveivel. Az International Society of Poets-nek (Nemzetközi Költők Szövetsége), Academy of American Poets-nek (Amerikai Költők Akadémiája), a Poetry Society of America-nak (Amerika Költészet Szövetsége) és az AKIOSZ-nak (Alkotó Írók és Képzőművészek Országos Szövetsége) a tagja. Rendszeres támogatója az AIDS kutatással foglalkozó jótékonysági non-profit szervezeteknek.
• Szerző:Hampel Józsefné, született cselfalvi és lubóczi Pulszky Polixénia (avagy Polyxena, Polixéna, Polyxénia stb., London, 1857. június 21. – Budapest, 1921. április 23.) írónő, a Pulszky család tagja.
• Szerző:Hamvai Kornél (Budapest, 1969. július 12. –) magyar író, műfordító, dramaturg.
• Szerző:Hamvai Sándor, családi nevén Hegedűs (Szilágysomlyó, 1861. március 18. – Szilágysomlyó, 1925. január 31.) erdélyi magyar író.
• Szerző:Hamvas Béla (Eperjes, 1897. március 23. – Budapest, 1968. november 7.) magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros, Hamvas József evangélikus lelkész, tanár, író és hírlapszerkesztő fia.
• Szerző:Hamvas H. Sándor, szül. Hutter (Szlatina, 1896. július 12. – Budapest, 1967. november 4.) író, újságíró, szociográfus.
• Szerző:Hamvas József, születési és 1893-ig használt nevén Aschendorf József (Győr, 1871. május 13. – Budapest, 1948. augusztus 16.) evangélikus lelkész, magyar-német szakos tanár, író, Hamvas Béla filozófus édesapja.
• Szerző:Hír a dzsungelből <br>
• Szerző:Haraszti Miklós (Jeruzsálem, 1945. január 2. –) író, újságíró, politikus.
• Szerző:Harcos Bálint (Budapest, 1976. május 7. –) magyar költő, író.
• Szerző:Harkányi Endre, született Hirschel Sámuel
• Szerző:Harmath Imre, névváltozat: Hartmann, született: Hoffmann Imre (Budapest, 1890. július 23. – Budapest, 1940. szeptember 16.)<ref>
• Szerző:Harsányi Kálmán (eredeti neve Hlavács Kálmán, Mezőkövesd, 1876. december 11. – Budapest, 1929. május 31.) magyar költő, író, drámaíró, színikritikus.
• Szerző:Harsányi Lajos (Nagyigmánd, 1883. szeptember 29. – Győr, 1959. november 2.) magyar költő, író, római katolikus pap, a magyar katolikus líra egyik megújítója. A bábolnai gazdaság irodatisztjének fia és egy falusi kántortanító unokaöccse volt.
• Szerző:Harsányi Zsolt (Korompa, 1887. január 27.<ref>
• Szerző:Hartay Csaba (Gyula, 1977. június 16.) magyar költő, író, blogger.
• Szerző:Határ Győző (szül. Hack Viktor, Gyoma, 1914. november 13. – London, 2006. november 27.) Építész, Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, filozófus, a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) alapító tagja.
• Szerző:Hatvani Dániel (Tiszaderzs, 1937. január 30. – Kecskemét, 2006. október 13.) magyar író, költő, újságíró, szerkesztő.
• Szerző:Hatvany Lajos, hatvani báró (1897-ig Deutsch, 1917-ig Hatvany-Deutsch) (Budapest, 1880. október 28. – Budapest, 1961. január 12.) Kossuth-díjas író, kritikus, irodalomtörténész, az MTA tagja; "az utolsó mecénás".
• Szerző:Hatvany Lili (Hatvan, 1890. június 8. – Manhattan, New York, USA, 1968. október 7.) magyar írónő. Hatvany-Deutsch József lánya.
• Szerző:Havas István, Hlavacsek (Csárad, tanító, költő és író, a Petőfi Társaság tagja.
• Szerző:Havas Zsigmond (teljes nevén Havas Antal Zsigmond) (Budapest, 1900. január 19. – Budapest, 1972. augusztus 28.) újságíró, ifjúsági- és detektívregény író, lapszerkesztő. Műveiben több írói álnevet használt: Spencer Walls, S. Walls, Zsiga bácsi, Anthony Astor, Anthony S. Astor, Hawass A. Zs., Zsigmondy Antal.
• Szerző:Havris Zsuzsanna
• Szerző:Hazai Attila (Budapest, 1967. április 30. – 2012. április 5.) magyar prózaíró, műfordító.
• Szerző:Hazai Hugó, született Haslinger író, újságíró, lapszerkesztő, államvasúti főintéző.
• Szerző:Hefty Gyula Andor
• Szerző:Hegedüs Géza (Budapest, 1912. május 14. – Budapest, 1999. április 9.) háromszoros József Attila-díjas magyar író, újságíró, költő, színházi szakíró, kritikus, egyetemi tanár.
• Szerző:Hegedűs Lajos (Kisújszállás, 1818. április 18. (keresztelés) – Pest, 1860. július 18.) színész, igazgató, drámaíró.
• Szerző:Hegedűs Mária (Hajdúnánás, 1951. március 18. – Kazincbarcika, 2017. december 24.) magyar költő, vizuális művész, pedagógus.
• Szerző:Hegedűs Péter (Kazincbarcika, 1976. január 13.–) író, műfordító, szakfordító.
• Szerző:Hegyi Ilona, M. Hegyi (Marosvásárhely, 1902. augusztus 3. – Auschwitz, 1944. december) erdélyi magyar író, újságíró. Metz István orvos, majd Révész Imre költő felesége.
• Szerző:Hegyi István (Betfalva, 1886. július 1. – Budapest, 1975. november 20.) költő, író.
• Szerző:Hegyi István (Szegvár, 1896. november 10. – Szeged, 1951. november 29.) magyar novellista. Az 1870-es évektől egészen az 1930-as évekig főleg Szegeden divatos, sajátos irodalmi műfajnak, a parasztnovellának kismestere volt.
• Szerző:Heilprin Mihály (Piotrków, (Lengyelország), 1823 – Summit (New Jersey) 1888. május 10.) író és publicista, az 1849-es magyar emigráció tevékeny tagja.
• Szerző:Hekerle László (Budapest, 1956. október 19. – Budapest, 1986. július 1.) magyar író, esszéíró.
• Szerző:Heksch Sándor (Alexander Franz Heksch, Pest, 1836. november 29. – Bécs, 1885. január 9.) magyarországi származású bécsi író. 1867 körül a pesti Lloyd-társulat hivatalnoka volt.
• Szerző:Hellenbárt László (Baja, 1979. július 7. –) költő, író.
• Szerző:Helmeczy Mihály (Királyhelmec, Zemplén vármegye, 1788. szeptember 27. – Pest, 1852. december 1.) magyar író, a Kisfaludy Társaság tagja és a nyelvújítás jelentős alakja.
• Szerző:Heltai Jenő, született Herzl Eugen (Pest, 1871. augusztus 11.) író, költő, újságíró, producer, dramaturg, Herzl Tivadar politikus, publicista és író unokatestvére.
• Szerző:Hendi Ilma (Székelyudvarhely, 1947 –) költő, író, fordító.
• Szerző:Hendi Péter (Budapest, 1943 –) író.
• Szerző:Henry Felbermann (Mándok, 1850 – Frankfurt, 1927) író, újságíró.
• Szerző:Herédi Gusztáv (Kolozsvár, 1925. május 14. – Kolozsvár, 1997. július 11.) erdélyi magyar szerkesztő, prózaíró, közíró. Álneve: Dombi Géza.
• Szerző:Herczeg Ferenc (született: Franz Herzog, Versec, 1863. szeptember 22. – Budapest, 1954. február 24.) magyar író, színműíró, újságíró, az MTA tagja és másodelnöke, 1904-től 1919-ig a Petőfi Társaság elnöke. Álneve: Katang. A Horthy-korszak legnépszerűbb írója, az Új Idők című irodalmi hetilap főszerkesztője és a Magyar Revíziós Liga elnöke.
• Szerző:Hermányi Dienes József (Olasztelek, 1699. szeptember 26. – Nagyenyed, 1763. április 12.) református lelkész.
• Szerző:Hermann Róbert (Székesfehérvár, 1963. augusztus 24. –) magyar történész, publicista, író. Számos, az 1848-as forradalom és szabadságharccal foglalkozó könyv szerzője. 2015-től a Magyar Történelmi Társulat elnöke.
• Szerző:Hernádi György, 1946-ig Hercz (Székesfehérvár, 1899. július 17. – Budapest, 1958. november 20.)<ref>
• Szerző:Hernádi Gyula (Oroszvár, 1926. augusztus 23. – Budapest, 2005. július 21.) József Attila-díjas (1976) és Kossuth-díjas (1999) magyar író, forgatókönyvíró.
• Szerző:Hernádi Miklós (Budapest, 1944. január 16. – 2020. szeptember 9.) magyar művészeti író, műfordító, szociológus.
• Szerző:Herold Ágnes (Budapest, Ferencváros, 1970. július 8. – Budapest, 2017. július 14.) magyar író, szinkrondramaturg.
• Szerző:Herskovits Ferenc (Zazár, 1902. december 31. – Bukarest, 1935. június 4.) orvos, szakíró, publicista, író. Herskovits Jenő és Izidor öccse.
• Szerző:Hertzka Tivadar, másképp Theodor Hertzka (Pest, 1845. július 14.<ref>
• Szerző:Hervay Frigyes, 1883-ig Herzfeld,
• Szerző:Hervay Gizella (Makó, 1934. október 10. – Budapest, 1982. július 2.) erdélyi költő, író és műfordító. Szilágyi Domokos első felesége. Hervay István (1861–1938) Makó díszpolgárának unokája volt.
• Szerző:Hessling Hegyi Erika (született: Hegyi Erika, Győr, 1965. november 7. –) író, újságíró, költő, novellista.
• Szerző:Hetényi Varga Károly (Hosszúhetény, 1932. október 7. – Pécs, 2002. január 2.) író, fordító, tanár, a nyilas és kommunista rezsimek alatti egyházi ellenállás feltárásának szimbolikus alakja. Varga Károly volt az eredeti neve, a Hetényi előnevet szülőhelyére utalásként vette fel a nevébe.
• Szerző:Heves Renée (Tasnád, 1902. október 11. – Auschwitz, 1944. június 11. után) erdélyi magyar író. Heves Ferenc felesége.
• Szerző:Hevesi József, 1877-ig Kronstein
• Szerző:Hevesi Lajos (eredetileg Lőwy Lajos) Heves, 1843. december 20. – Bécs, 1910. február 17.) magyar újságíró, író, műkritikus, művészettörténész.
• Szerző:Hevesi Sándor, születési nevén Hoffmann Sándor (Nagykanizsa, 1873. május 3. – Budapest, 1939. szeptember 8.) magyar rendező, egyetemi tanár, drámaíró, kritikus, író, műfordító, színházigazgató.
• Szerző:Hidas Antal (eredeti nevén Szántó Gyula; oroszul Антал Гидаш vagy Анатолий Гидаш; Gödöllő, 1899. december 18. – Budapest, 1980. január 22.) oroszul is alkotó magyar író, költő, műfordító. A második világháború előtti agitatív kommunista költészet, s az 1945 utáni szocialista realista irodalom jeles alakja.
• Szerző:Hidas Judit (Budapest, 1976. december 17. –) író, szerkesztő, újságíró.
• Szerző:Hidvári Imre (Dömsöd, 1945. március 5. – Kazincbarcika, 2019. november 25.) magyar költő, író, okleveles mérnök, középiskolai tanár.
• Szerző:Hoblik Márton (Igal, 1791. december 1. – Eszék, 1845. május 26.) bölcseleti doktor, megyei főügyész, az MTA levelező tagja, a Katona József előtti drámaírás alakja.
• Szerző:Hock János (Devecser, 1859. december 31. – Budapest, 1936. október 10.) katolikus plébános, politikus és író, a tiszavirág életű Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
• Szerző:Hohenauer Ignác (Pest, 1833. július 10. – Kassa, 1915. szeptember 23.) bölcseleti doktor, hírlapíró, ifjúsági író.
• Szerző:Holdosi József (Vép, 1951. szeptember 18. - Szombathely, 2005. május 4.) magyar író.
• Szerző:Holitscher Artur (Pest, 1869. augusztus 22.<ref>
• Szerző:Holitscher Fülöp (Philipp Holitscher, Buda, 1822. augusztus 19. – Budapest, 1904. október 3.) földbirtokos, író.
• Szerző:Holló Márton, született Holländer Mór
• Szerző:Hollós Korvin Lajos (Weisz Lajos, a Korvin nevet Korvin Ottó emlékére vette fel) (Budapest, 1905. december 8. – Budapest, 1971. március 27.) költő, író, lapszerkesztő. Felesége Tóth Eszter írónő, Tóth Árpád lánya. Fia Hollós Máté zeneszerző.
• Szerző:Hollenda Terézia
• Szerző:Holler Mária Magdaléna
• Szerző:Horárik János (Alsóozor, 1808. május 19. – Besztercebánya, 1864. május 20.) író, újságíró, pap, evangélikus lelkész, az utópikus szocializmus eszméinek egyik első magyarországi terjesztője.
• Szerző:Horgas Béla (Homokszentgyörgy, 1937. november 29. – Budapest, 2018. május 5.)<ref>
• Szerző:Horgas Judit (Budapest, 1974. –) író, szerkesztő.
• Szerző:Horkay Elemér (Szeged, 1876. március 27. – Nagyvárad, 1924. január 12.) újságíró, író.
• Szerző:Hornyák József (Gilvács, 1920. március 8. – 2005. március 3.) erdélyi magyar prózaíró, szerkesztő.
• Szerző:Hornyák Tibor (Újpest, 1926. július 17. – 2006. december 25.<ref>STOP.hu
• Szerző:Hornyik Miklós (Újvidék, 1944. január 12. – Budapest, 2012. február 12.) magyar író, újságíró, kritikus, szerkesztő.
• Szerző:Horvát Boldizsár (olykor Horváth, Szombathely, 1822. január 1. – Budapest, 1898. október 28.) magyar író, költő, jogtudós, politikus, igazságügy-miniszter az Andrássy-kormányban. Az MTA és a Kisfaludy Társaság tagja.
• Szerző:Horváth Árpád dr. (Győr, 1907. augusztus 3. – Budapest, 1990. január 6.) technika- és tudománytörténeti író, vegyészmérnök.
• Szerző:Horváth Döme (Kecskemét, 1819. október 16. – Kecskemét, 1899. február 14.) író, jogász, országgyűlési képviselő, királyi ítélőtáblai tanácselnök, Horváth Cirill József filozófus, egyetemi tanár testvéröccse.
• Szerző:Horváth Dezső (Nemesszalók, 1936. január 14.) Táncsics Mihály-díjas (1996) magyar író, újságíró, pedagógus.
• Szerző:Horváth István (Magyarózd, 1909. október 9. – Kolozsvár, 1977. január 5.) erdélyi magyar költő, regényíró, elbeszélő. Álneve Náci Pista, a család falusi ragadványneve után. Panek Kati nagyapja.
• Szerző:Horváth János (Csepreg, 1853. március 1. – Budapest, 1945. október 20.) ügyvéd, lapszerkesztő, OKH-igazgató, politikus, író, szövetkezeti vezető.
• Szerző:Horváth Júlia Borbála, PhD – író, kulturális antropológus.
• Szerző:Horváth Jenő (Budapest, 1921. május 16. – 1994. december 21.) színművész, rendező, forgatókönyvíró, Érdemes művész.
• Szerző:Horváth Jenő (Marosújvár, 1900. október 13. – Kolozsvár, 1989. szeptember 13.) erdélyi magyar író, költő, publicista.
• Szerző:Horváth Péter (Budapest, 1951. május 7. –) József Attila-díjas (1998) magyar író, rendező, forgatókönyvíró és színész.
• Szerző:Horváth Sándor Domonkos (Győr, 1967. február 16. –) magyar könyvtáros, szabályozási szakjogász, Győry Domonkos szerzői néven szépíró.
• Szerző:Horváth Viktor (Pécs, 1962. –) magyar író műfordító. Novellákat, versfordításokat, regényeket publikál.
• Szerző:Hozleiter Fanny, Mosolyka (Budapest, 1988. november 17.<ref>Hozleiter Fanny Mosolyka: Te döntesz; Libri, 2013;
• Szerző:Huber Győző (Tapolca, 1892. január 25. – Dés, 1957. február 27.) erdélyi magyar regényíró. Dési Huber István bátyja, Huber András apja.
• Szerző:Hugó Károly, eredeti neve Bernstein Hugó Károly (Pest, 1808. szeptember 1. – Milánó, 1877. november 13.) magyar drámaíró.
• Szerző:Hules Béla (Adalberto Hulesˆ) (Zalabér, 1926. november 29. – Tinnye, 2002. március 7.) magyar író, költő, filozófus, eszperantista, egyetemi tanár.
• Szerző:Hunčík Péter (Ipolyság, Csehszlovákia 1951. május 25.<ref>Hunčik Péter önéletrajza
• Szerző:Hunyady József (Pécs, 1921. április 14. – Budapest, 1983. december 4.) író, újságíró, publicista.
• Szerző:Hunyady Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 15. – Budapest, Terézváros, 1942. október 10.) regény- és drámaíró.
• Szerző:Huszár Sándor (Kolozsvár, 1929. április 15. – Békéscsaba, 2005. december 13.) prózaíró, színműíró, műfordító, szerkesztő. Huszár Irma férje.
• Szerző:Idézet "Az analfabéta" című műből
• [[Szerző:Idézetek Molnár Gál Péter esszéjéből]]
• Szerző:Időszaki kiadványokban megjelent tanulmányok, írások:
• Szerző:Ignácz Rózsa (Kovászna, 1909. január 25. – Budapest, 1979. szeptember 25.) magyar színésznő, író, műfordító. Férje Makkai János újságíró, politikus volt. Fia Makkai Ádám Kossuth-díjas költő.
• Szerző:Ignotus Hugó, (szül. Veigelsberg Hugó, Pest, 1869. november 17. – Budapest, 1949. augusztus 3.) magyar költő, író és újságíró. A magyar kritikatörténelem meghatározó alakja, a Nyugat első húsz évében a folyóirat főszerkesztője. A városi költészet egyik kiemelkedő képviselője.
• Szerző:Ihász-Kovács Éva (Székesfehérvár, 1930. május 16. – Budapest, 2013. június 8.) költő, író, esztéta.
• Szerző:Ijjas Tamás (Budapest, 1978. szeptember 2.) költő, író.
• Szerző:Illés Béla (született Lipner Béla) (Kassa, 1895. március 25.<ref>
• Szerző:Illés Endre (Csütörtökhely, 1902. június 4. – Budapest, 1986. július 22.) magyar elbeszélő, drámaíró, könyvkiadó igazgató, műfordító, műkritikus.
• Szerző:Illés György (Budapest, 1950. december 4. –) magyar író, irodalomtörténész, tanár. Népszerű történelmi, ifjúsági és dokumentumregények szerzője. 27 könyve jelent meg. A gyermek- és ifjúsági irodalom kutatója. Úttörő, összegző munkája „A magyar ifjúsági irodalom kézikönyve” (2012).
• Szerző:Illés Sándor (Temerin, 1914. február 12. – 2009. július 8.) magyar újságíró, költő, író, műfordító.
• Szerző:Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Digitális Irodalmi Akadémia megalakulásától annak posztumusz tagja.
• Szerző:Imets Béla (Tusnádi Imets Béla, T. Imets Béla) (Gyergyószentmiklós, 1896 – Balatonfüred, 1944) romániai magyar szerkesztő, író.
• Szerző:Imets Fülöp Jákó (Tusnád, 1837. november 12. – Tusnád, 1912. október 24.) kanonok, főesperes, tanár, gimnáziumi igazgató, iskolaszervező és könyvtáralapító, író, műfordító, az akkori országhatárokon kívül élő magyarság ismert kutatója.
• Szerző:Imre Flóra (Budapest, 1961. június 1. –) József Attila-díjas költő, műfordító, tankönyvíró.
• Szerző:Imre Sándor, született Schönfeld Sándor (Nagyvárad, 1891. december 26. – Ismeretlen hely, 1944 körül) magyar dramaturg, műfordító, író, színháztörténész.
• Szerző:Imreh András (Budapest, 1966. március 5. –) magyar költő, író, műfordító.
• Szerző:Imreh Barna, írói álnevei: Tikósy, Módy Pál (Angyalos, 1908. június 20. – Sepsiszentgyörgy, 1982. március 15. ) erdélyi magyar református lelkipásztor, író, helytörténész, néprajzi író.
• Szerző:Inczédy Tamás (Eger, 1982. július 9. –) magyar író.
• Szerző:Incze Sándor (1908-ig Stein Mór) (Kolozsvár, 1889. augusztus 10. – New York, 1966. január 24.) magyar lapszerkesztő, író, pedagógus.
• Szerző:Indali Gyula (Felsőábrány, ma Bükkábrány, 1851. február 23. – Budapest, 1880. június 29.) magyar költő, jogász, író, újságíró. Édesapja, Indali Péter (1824–1885) pedagógus volt.
• Szerző:Indig Ottó (Brassó, 1890. november 18. – Bellinzona, Svájc, 1969. május 22.) színműíró, forgatókönyvíró, újságíró.
• Szerző:Indig Ottó, teljes nevén Indig Ottó László (Gyertyámos 1936. október 18. – Nagyvárad, 2005. december 9.) romániai magyar irodalomtörténész, művelődéskutató, kritikus.
• Szerző:Interjúk Bódis Krisztával
• Szerző:Interjúk Gordon Agátával
• Szerző:Interjúk vele
• Szerző:Interneten elérhető művei
• Szerző:Interneten elérhető művei
• Szerző:Interneten elérhető művei
• Szerző:Interneten olvasható irodalmi művek:
• Szerző:Inze Henrik, 1896-ig Izrael Henrich, magyar író, lapszerkesztő, librettista.
• Szerző:Ioan Ferenț (Dormánfalva, 1886 – Butea, 1933. augusztus 3.) csángó katolikus pap, történész.
• Szerző:Ipolyi-Keller Gyula, Ipolyi-Keller Gyula Imre (Gyula, 1869. április 5.<ref>
• Szerző:Irányi Dezső, 1891-ig Iritz Dávid
• Szerző:Ircsik Vilmos (születési nevén Klein Vilmos, Városlőd, 1944. október 7. –) író, műfordító, esszéista, publicista.
• Szerző:Irodalmi munkái
• Szerző:Irodalmi munkásság
• Szerző:Istenes Erzsébet
• Szerző:Istenes István
• Szerző:Istenes János
• Szerző:Iszlai Zoltán (Szeged, 1933. november 7. –) József Attila-díjas (1982) magyar költő, író, műkritikus, könyvtáros.
• Szerző:Iván Katalin (Budapest, 1947. február 20. –) magyar újságíró, író, a Füles magazin szerkesztője.
• Szerző:Iványi Ödön (Nagyvárad, 1854. november 18. – Nagyvárad, 1893. október 19.) magyar író, újságíró.
• Szerző:Izsák Domokos (Csehétfalva, 1895. november 5. – Bencéd, 1977. május 26.) erdélyi magyar parasztköltő, népi elbeszélő, országgyűlési képviselő.
• Szerző:Izsák László, írói álnevei: Bálint István, Bálint László, Bálint-Izsák László (Marosvásárhely, 1911. május 25. – Temesvár, 1986. szeptember 27.) erdélyi magyar író, újságíró, publicista. Izsák Sámuel bátyja.
• Szerző:Izsáky Margit, Izsáki (Budapest, 1899. május 29. – Budapest, 1977. december 30.) újságíró, író, szerkesztő. Kádár Imre író felesége.
• Szerző:Izsó Zita (Budapest, 1986. május 9. –) magyar költő, író.
• Szerző:Izsóf Alajos (Vághosszúfalu, 1870. július 21. – Budapest, 1945. december 28.) író.
• Szerző:Jámbor Pál (álneve Hiador, Paks, 1821. január 16. – Szabadka, 1897. április 14.) római katolikus pap, magyar költő és író.
• Szerző:Jámborné Balog Tünde (Hódmezővásárhely, 1938. október 2. –) magyar író, festő, pedagógus.
• Szerző:Jánosi Boldizsár (Veszprém, 1846. január 6. – 1919. december 19.) főgimnáziumi tanár, író. Jánosi Gusztáv testvéröccse.
• Szerző:Jánosi Engel József (Pécs, 1851. november 21. – Mecsekjánosi, 1939. november 25.) magyar üzletember, zeneszerző, zenekritikus, műgyűjtő és író volt. Irodalmi művei németül, az anagrammatikus J. E. de Sinoja álnév alatt jelentek meg.
• Szerző:Jánosi György (Beregszász, 1889. február 8. – Szekszárd, 1966. április 29.) református lelkész, író, egyházmegyei főjegyző.
• Szerző:Jánosy István (Besztercebánya, 1919. május 18. – Gyenesdiás, 2006. augusztus 19.) magyar író, költő, műfordító, pedagógus, evangélikus lelkész.
• Szerző:Jász Dezső (született Lichtschein), álnevein: D. Cosma, Paul Jansen, D. Jonescu, Paul Kessler, Lestian, Juan de Pablo, (Nagykároly, 1897. december 15. – Berlin, 1981. október 11.) erdélyi magyar szerkesztő, író, dandárparancsnok, hadtörténész.
• Szerző:Jászberényi Sándor (Sopron, 1980. október 8. —) magyar újságíró, költő, novellista.
• Szerző:Jásznigi Sándor, írói álneve: Oskar von Krücken (Privigye, 1861. június 14.<ref>
• [[Szerző:Játékáról Szomory Dezső írt áradozó kritikát a Színházi Élet című újságba]]
• Szerző:Jávor Ottó (Székesfehérvár, 1925. október 7. – Budapest, 1995. október 20.) magyar író, műfordító.
• Szerző:Jávori István József (Miskolc, 1960. szeptember 20. –) általános iskolai tanár, író, wikipédista.
• Szerző:Jávorszky Béla (Budapest, 1940. január 14. –) József Attila-díjas magyar író, műfordító, diplomata.
• Szerző:Jékely Zoltán (Nagyenyed, 1913. április 24. – Budapest, 1982. március 20.) magyar író, költő, műfordító, könyvtáros, Áprily Lajos fia. 2000-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjává választotta.
• Szerző:Jakab Ödön (Vadasd, 1854. július 26. – Budapest, Erzsébetváros, 1931. március 5.) költő, író, drámaíró, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1924). Kora irodalmának egyik legnépszerűbb alakja volt, népi-nemzeti irányú verseinek, prózai és színpadi műveinek köszönhetően a 19–20. század fordulójának legkedveltebb szerzői közé tartozott.
• Szerző:Jakab Erzsébet Házasság: Oroszhegy, 1800.
• Szerző:Jakab László (írói álneve: Bakai László; Szilágysomlyó, 1892. február 4. – Szilágysomlyó, 1967. január 6.) szilágysomlyói magyar nyomdász-író.
• Szerző:Jakos Kata (1973. április 28. –) költő, író, a pestszentlőrinci Szabad Alkotók Körének alapító tagja.
• Szerző:Jób Dániel (Arad, 1880. december 22. – Budapest, 1955. november 20.) magyar rendező, író, műfordító, újságíró, színházigazgató. Felesége Simon Böske (1909-1970), az első magyar szépségkirálynő volt.
• Szerző:Jókai Anna (Budapest, Józsefváros, 1932. november 24. – Budapest, 2017. június 5.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író- és költőnő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 2015-ben a Forbes őt választotta a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában.
• Szerző:Jókai Róza (Feszty Árpádné) (Pest, 1861. február 19. – Budapest, 1936. január 28.) magyar festő, író. Laborfalvi Róza unokája, ásvai Jókai Mór fogadott lánya, martosi Feszty Árpád felesége és martosi Feszty Masa édesanyja.
• Szerző:Jónás Tamás (Ózd, 1973. március 14. – ) roma származású magyar költő, író, programozó.
• Szerző:Jósika Júlia, családi nevén báró Jósika Miklósné báró Podmaniczky Júlia (Pest, 1813. – Drezda, 1893. június 10.) író, műfordító, Jósika Miklós író felesége.
• Szerző:Józsa Márta (Kolozsvár, 1962. január 26. –) író, szerkesztő.
• Szerző:József János (Szentábrahám, 1859. november 3. – Brassó, 1935. március 16.) erdélyi magyar elbeszélő, költő.
• Szerző:József Jolán, 1919 és 1928 között Lippe Lucie (Budapest, 1899. január 16. – Budapest, 1950. június 25.) író, József Attila és József Etelka nővére.
• Szerző:Jancsó Béla (Marosújvár, 1903. július 25. – Kolozsvár, 1967. július 28.) közíró, kritikus, orvosi szakíró, Jancsó Elemér bátyja.
• Szerző:Jancsó Ilona, Csománé (Szilágysomlyó, 1869. július 17. – Szilágysomlyó, 1927. augusztus 1.) erdélyi magyar írónő.
• Szerző:Jancsó Miklós (Kolozsvár, 1946. augusztus 12. – Kolozsvár, 2017. július 17.) színművész, író, egyetemi oktató, Jancsó Elemér fia, Rekita Rozália férje, Jancsó Noémi apja.
• Szerző:Jancsó Noémi (Kolozsvár, 1988. március 7. – Kolozsvár, 2010. július 25.) romániai magyar költő, prózaíró.
• Szerző:Janikovszky Éva (utóbb Kispál Éva, született Kucses) (Szeged, 1926. április 23. – Budapest, 2003. július 14.) Kossuth-díjas és József Attila-díjas író, költő, szerkesztő.
• Szerző:Jankovich Ferenc (Székesfehérvár, 1907. november 29. – Budapest, 1971. március 9.) Kossuth-, József Attila- és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító.
• Szerző:Jankovics Marcell (Budapest, 1941. október 21. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus. 1998-tól 2000-ig, majd 2010. augusztus 1. és 2011. október 15. között a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke volt.
• Szerző:Jankovics Marcell (eredetileg Jankovich) (Gárdospuszta, 1874. november 3. – Budapest, 1949. november 12.) író, politikus, ügyvéd, éremgyűjtő alpinista. A 20. század eleji magyar hegymászás egyik vezető egyénisége. Unokája Jankovics Marcell filmrendező.
• Szerző:Janovecz Terézia
• Szerző:Jarnó József, Jarno, született: Kohner (Budapest, 1904. május 5. – Bejrút, Libanon, 1934. november 3.) költő, író, műfordító, újságíró.
• Szerző:Jelenits István (Berettyóújfalu, 1932. december 16. –) Magyar Corvin-lánccal kitüntetett Széchenyi-díjas piarista szerzetes, teológus, író, magyar és hittan szakos tanár. Tótfalusy István írói álnéven verseket is írt (de nem azonos Tótfalusi István műfordítóval és nyelvésszel).
• Szerző:Jenei László (Miskolc, 1964. május 3.) író, szerkesztő.
• Szerző:Jeney Zoltán (Budapest, 1973. február 18.), író és műfordító.
• Szerző:Jeszenszky Iván (Szeged, 1945. május 18. –) magyar író.
• Szerző:John Barbara 
• Szerző:John Cure (Mátészalka, 1977. október 14. –) magyar író. Születési neve Győrffy-Kiss József. Angolszász álnéven alkotó, elsősorban misztikus thrillereket és lélektani horrort író magyar szerző.
• Szerző:John Ferenc
• Szerző:Jolsvai András (eredeti neve: Juhász István) (álneve: Mák István) (Budapest, 1953. december 19. –) magyar szerkesztő, író, újságíró.
• Szerző:Juhász Árpád, Schäffer (Szepsi, 1894. december 2. – Budapest, 1946 után) író, újságíró, költő.
• Szerző:Juhász Ferenc (sz. Halmi, 1946. május 6.) magyar író, drámaíró, dramaturg, egyetemi tanár.
• Szerző:Juhász József (Szentistván, 1914. március 18. – 2003. október 9.) író, költő, festőművész. Borsod-Abaúj-Zemplén megye irodalmi életének ismert alakja volt.
• Szerző:Juhász József (Szentistván, 1920. május 27. –) író, szerkesztő.
• Szerző:Juhász Lajos (Budapest, 1903. március 2. – Budapest, 1945. január 19.) magyar újságíró, író. Néhány regénye J.H. Busher és a Duff Kerr írói álneveken jelent meg.<br>A hazai ponyvairodalomban vált ismertté a neve.
• Szerző:Juhász Vilmos (született Haas) (Budapest, 1899. augusztus 2. – New York, 1967. szeptember 29.) kultúrtörténész, író, újságíró, szerkesztő, műfordító, egyetemi tanár.
• Szerző:Juhani Nagy János (Nagy János, Debrecen, 1953. május 3. – 2007. augusztus 11.<ref>Elhunyt Juhani Nagy János újságíró
• Szerző:Just Béla, Raabstern (Budapest/Pozsony, 1906. január 15. – Palma de Mallorca, Spanyolország, 1954. július 7.) író, műfordító, lapszerkesztő.
• Szerző:K. Hamar Ilona, Kovásznai Gáborné (Kálnok, 1893. április 8. – Sepsiszentgyörgy 1952. február 26. ) magyar regényíró. Kovásznai Gábor felesége.
• Szerző:Kácsor András, szerzetesi nevén Szent Imréről nevezett Kátsor Keresztély (Pest, 1710. november 28. – Pest, 1792. augusztus 28.) történetíró, költő, levéltárnok, kegyes tanítórendi áldozópap és tanár.
• Szerző:Kácsor Zsolt (Eger, 1972. március 26.) magyar író, újságíró.
• Szerző:Kádár Endre, Schwartz (Kunhegyes, 1886. december 9. – Auschwitz, 1944. novembere)<ref>
• Szerző:Kádár Erzsébet (születési nevén mácsai Csernovics Erzsébet, olykor Csernovits formában is, férjezett neve: gyülvészi Dadányi Györgyné; Arad,
• Szerző:Kádár Imre (Hódmezővásárhely, Csongrád megye, 1854. július 22. – Karcag, 1950. február 2.) városi számvevő, tanító, író.
• Szerző:Kádár Imre, Klein (Komárom, 1894. január 12.<ref>
• Szerző:Kádár István György (Kraszna, 1920. április 5. – Jugoszlávia, 1981. október 9.) magyar költő, műfordító, színműíró.
• Szerző:Kádár Lajos (Alpár, 1896. május 19. – Budapest, 1982. február 14.) író, Móricz Zsigmond felfedezettje.
• Szerző:Káli Király István, eredeti családi nevén Király (Marosvásárhely, 1947. május 10. –) romániai magyar vegyészmérnök, író, szerkesztő és kiadó. Leánya Király Kinga Júlia író, műfordító.
• Szerző:Kállai István (Budapest, 1929. május 7. – Budapest, 2015. július 2.) magyar író, dramaturg, humorista. Számtalan nagy sikerű vígjáték, kabarétréfa fűződik nevéhez. Filmes és tévés forgatókönyvíróként is nevet szerzett magának. Idősebb korában szerepléseinél kezében tartott eszköze nyomán „a pipás Kállai” néven volt ismert. Kállai Gábor sakknagymester édesapja.
• Szerző:Kálmán Jenő (eredeti neve: Kreisler Jenő (1904-ig)) (Szakcs, 1885. december 27.<ref>
• Szerző:Kálnay Adél (Ózd, 1952. február 5. –) magyar pedagógus, József Attila-díjas költő, író.
• Szerző:Kálnoki Izidor, születési és 1885-ig használt nevén Kaufmann Izidor újságíró, író, műfordító.
• Szerző:Kántor Zsolt (Debrecen, 1958. szeptember 20. –) magyar költő, író, szerkesztő, pedagógus.
• Szerző:Kánya Emília (vagy Kanya Emília; Pest, 1828. november 10. – Fiume, 1905. december 29.) író, újságíró, lapszerkesztő, Kanya Pál evangélikus gimnáziumi igazgató leánya. Az ország első női lapszerkesztője, Szegfi Mór felesége.
• Szerző:Káplány Géza (Pétervására, 1843. december 5. – Budapest, 1927. február 26.) királyi ítélőtáblai bíró, költő, író, telekkönyvi jogász; Káplány Antal tanár bátyja. Álneve: Justus.
• Szerző:Kárász József (1931-ig Karasz; Szeged, 1914. május 12. – Hódmezővásárhely, 1996. november 9.) magyar író, könyvtáros.
• Szerző:Kárffy Titusz (Karpf Titusz, Körmöcbánya, 1825. március 21. – Budapest, 1895. március 26.) ügyvéd, miniszteri tanácsos.
• Szerző:Kármán Irén dr. (Tiszaföldvár, 1967. január 12. –) többszörösen díjazott dokumentumfilm-rendező, újságíró, író, jogász, blogger. Televíziós szerkesztő-riporter, majd műsorvezető. Nevéhez fűződik a 85 évre titkosított olajakták nyilvánosságra hozatalának követelése.
• Szerző:Kármán József (Losonc, 1769. március 14. – Losonc, 1795. június 3.) magyar író, ügyvéd.
• Szerző:Károli Gáspár (Nagydisznód ?, 1510. ? – Kolozsvár, 1574. ?) reformátor, protestáns lelkész, szépíró, műfordító és nyomdász. A magyar késő reneszánsz irodalom kiemelkedő képviselője, a Biblia magyarra fordítója, az európai színvonalú magyar széppróza egyik megteremtője.
• Szerző:Károly György (Budapest, 1953. augusztus 31. – Szigetszentmiklós, 2018. október 26.) magyar költő, író.
• Szerző:Károly József (Arad, 1886. augusztus 28. – Arad, 1960. január 30.) magyar író, újságíró. Károly Sándor bátyja.
• Szerző:Károly Sándor (Arad, 1894. március 27. – Arad, 1964. január 29.) nyomdász, író, újságíró, regényíró. Károly József író öccse.
• Szerző:Károlyi Csaba (Debrecen, 1962. február 23.–) irodalomkritikus, író, szerkesztő. 1986-ban végzett az ELTE bölcsészkarán.
• Szerző:Károlyi S. Mihály, családi nevén Schwarzkopf-Erni (Nagykároly, 1950. május 1. – Nyírábrány, 2004. december 19.) magyar pedagógus, író, színműíró.
• Szerző:Károsy Pál (Erzsébetfalva, 1904. február 22.<ref>
• Szerző:Kárpáti Aurél, született Gungl Aurél Miklós (Cegléd, 1884. december 5.<ref>
• Szerző:Kárpáti Kamil (Pesterzsébet, 1929. május 4. –) József Attila-díjas magyar író, költő, esszéíró, szerkesztő, Budapest XX. kerületének díszpolgára.
• Szerző:Kázmér Ernő, 1911-ig Klein Ernő (Máramarossziget, 1892. október 5. – Pancsova, 1941. júniusa ?) magyar esszéíró, kritikus.
• Szerző:Kéri Edit (Budapest, 1926. december 13. –) magyar színművésznő, publicista.
• Szerző:Kéri Piroska (Budapest, 1952. február 9. – 2020. május 29.) magyar szerkesztő, kiadó, irodalom- és művelődésszervező, a Szépírók Társasága alelnöke.
• Szerző:Kései kisprózái • Noha elsősorban nagyprózai művei – történeti és társadalmi-lélektani regényei – hozták el számára a sikert, Gárdonyi elsősorban mindvégig novellista volt. Regényeinek és színműveinek legtöbbje előbb novellaként vagy elbeszélésként született meg, Gárdonyi ezt a tartalmi magot fejtette tovább, de míg dramaturgiai készsége, helyzet- és feszültségteremtő ereje elbeszéléseiben érvényesült, regényeit lazán összefűzött szerkezeti elemek, a megkomponáltság részleges hiánya és a meseszövés romantikus csapongása jellemzi. Az Egri csillagok szövegével soha nem volt elégedett, az 1913-as kiadásig minden egyes megjelenés előtt újra és újra átírta, átstilizálta a regényt. A munkássága utolsó évtizedében írott nagyprózái már kiérleltebb, letisztultabb képet mutatnak, szerkezetileg egységesebbek és lélektanilag is elmélyültebbek. Az irodalomtörténeti és -esztétikai elemzések azonban egyaránt a kisprózában jelölik meg azt a műfajt, amelyben Gárdonyi maradéktalanul kibontakoztathatta írói tehetségét. Csakhogy míg a századforduló környékén született, Az én falum ciklusába tartozó novellákból sugárzott az idill, későbbi elbeszéléseiben ennek helyét a forrongó, ellentmondásoktól terhes világ vette át. Társadalmi problémákkal szembesülő alakjait nyugtalanság, a sorsuk elleni lázadás fűti, de kiszolgáltatottságuk és tehetetlenségük megpecsételi sorsukat, az egyetlen járható út az élet nyomorúságának elfogadása. E kései novelláiban reagált a legérzékenyebben kora társadalmának olyan problémáira, mint például a széleskörű szegénység, az Amerikába való tömeges kivándorlás és a világháború nyomában járó testi-lelki nyomorúság. A Hosszúhajú veszedelemben (1912) a magára maradt, társat kereső ember félelmei és vágyódásai fogalmazódnak meg parabolaszerűen. A Messze van odáig (1913) történeteiben az egyszerű ember hazaszeretetével szembeállítva a külsőségekben és frázisokban megnyilvánuló, álságos honfiúi hévről rántja le a leplet. Megrázó háborúellenes történeteiben a humanizmust sárba tipró öncélú kegyetlenséggel vet számot, főt hajtva a háború terheit viselő egyszerű emberek előtt (Krisztus bankója, 1914–1915).
• Szerző:Készült az ELTE BTK Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén, szerk. Sipos Lajos, változó kiadókkal, 1997–
• Szerző:Kéziratai:
• Szerző:Kölcsey Antónia (Cseke, 1821. december 15. – Apa, 1876.) naplóíró. Katona Clementina (1856–1932) író édesanyja.
• Szerző:Köntös-Szabó Zoltán, 1974-ig Szabó (Tordaszentmihály, 1940. március 3. –) erdélyi magyar író, újságíró.
• Szerző:Könyvei
• Szerző:Könyvek
• Szerző:Könyvek, Cikkek, tanulmányok róla
• Szerző:Könyves Tóth Kálmán (Debrecen, 1837. augusztus 31. – 1924. július 16.) író, református lelkész. Könyves Tóth Mihály református lelkész fia, dr. Könyves Tóth Kálmán unokabátyja.<ref>
• Szerző:Könyves Tóth Mihály (Debrecen, 1809. november 30. – Debrecen, 1895. február 4.) író, református lelkész, Könyves Tóth Mihály mérnök apja.
• Szerző:Körösfői-Kriesch Aladár (egyes forrásokban Körösfői Kriesch) (Buda, 1863. október 29.– Budakeszi, 1920. június 16.) magyar festő, szobrász, iparművész, a szecesszió kiváló képviselője.
• Szerző:Körmendi Ferenc (Budapest, Terézváros, 1900. február 12.<ref>
• Szerző:Körmendi Lajos (Karcag, 1946. június 6. – Karcag, 2005. január 1.) magyar író, költő, szerkesztő, a Nagykunság irodalmi életének kiváló szervezője. Sokoldalú irodalmár volt: írt publicisztikát, esszét, hangjátékot, kritikát, tanulmányt, készített fordításokat, vizuális költeményeket.
• Szerző:Körmendi Zoltán, előző név: Frim Zoltán<ref>
• Szerző:Köteles Pál, (álnevei: Váradi Péter, K. Varga Pál, K. Bíró Pál mellett a Teles és Les szignókat is használta; (Gyanta, 1927. április 24. – Budapest, 1991. december 13.) erdélyi magyar író, publicista.
• Szerző:Kötetek, amelyeket szerkesztett:
• Szerző:Kötetek:
• Szerző:Kötter Tamás (Csorna, 1970. január 8. –) magyar író, ügyvéd.
• Szerző:Kövér Ilma (Pest, 1862. június 25. – Budapest, 1928. április 26.) magyar írónő. Kövér Lajos drámaíró és Kövérné Komlóssy Ida színésznő leánya.
• Szerző:Köves József (Budapest, 1938. július 7. –) magyar könyvkiadó, író, újságíró.
• Szerző:Kabai Lóránt (k.kabai lóránt) (Miskolc, 1977. március 23. –) költő, író, szerkesztő, kritikus, vizuális művész. Írói álneve: Spiegelmann Laura.
• Szerző:Kabarédarabok
• Szerző:Kabdebó Erna (Brassó, 1886. december 19. – Marosvásárhely, 1972. november 6.) romániai magyar színműíró, előadóművész.
• Szerző:Kabdebó Tamás (Thomas Kabdebo) (Budapest, 1934. február 5. – Dublin, 2018. május 23.)<ref>
• Szerző:Kabos Ede, születési nevén Rosenberg Albert Ede (Nagykároly, 1864. december 2. – Abbázia, 1923. augusztus 8.) író, újságíró, szerkesztő. Lánya Kabos Ilonka (1898-1973) zongoraművész volt.
• Szerző:Kaczér Illés, 1912-ig Stern Ignác (Szatmár, 1887. október 10. – Tel-Aviv, 1980. március 20.) magyar író, újságíró.
• Szerző:Kacziány Géza (Arad, 1856 – Budapest, 1939. december 16.) bölcseleti doktor, középiskolai tanár, író, műfordító, független párti politikus, publicista, magyar királyi vallás- és közoktatásügyi minisztériumi miniszteri tanácsos.
• Szerző:Kacsó Sándor írói álneve: Őrhegyi Sándor (Mikháza, 1901. február 21. – Kolozsvár, 1984. február 17.) erdélyi magyar író, szerkesztő, közíró, baloldali politikus.
• Szerző:Kacsir Mária (Kolozsvár, 1929. január 7. – Bukarest, 2005. április 4.) magyar író, újságíró, szerkesztő, kritikus, műfordító.
• Szerző:Kadek Mária
• Szerző:Kaffka Margit, teljes nevén Kaffka Margit Emília Johanna, névváltozat: Kafka (Nagykároly, 1880. június 10. – Budapest, 1918. december 1.) író, költő.
• Szerző:Kahána Mózes (írói álnevei: Gyergyai Zoltán, Joel Béla, Térítő Pál, Köves Miklós, Teo Zare) (Gyergyóbékás, 1897. november 26. – Budapest, 1974. április 11.) erdélyi magyar költő, novellista.
• Szerző:Kaiser László (Budapest, 1953. május 25. –) magyar költő, író, szerkesztő, dramaturg.
• Szerző:Kakassy Endre, írói álneve: Régeni András (Marosludas, 1903. május 15. – Kolozsvár, 1963. október 18.) közíró, szerkesztő, író, fordító.
• Szerző:Kalász Márton (Somberek, 1934. szeptember 8. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas (1971, 1987) magyar költő, író, műfordító, egyetemi tanár. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (2009).
• Szerző:Kóbor Noémi, születési és 1905-ig használt nevén Bermann Noémi,
• Szerző:Kóbor Tamás, születési és 1905-ig használt nevén Bermann Adolf zsidó származású magyar író, publicista.
• Szerző:Kalinovszky Dezső (Kolozsvár, 1933. június 6. – Kolozsvár, 2009. december 19.) romániai magyar szakmérnök, író, újságíró.
• Szerző:Kóka Rozália (Bajmok, 1943. március 12. –) Magyar Örökség díjas mesemondó, népdal- és népmesegyűjtő, népdalénekes, néprajzkutató, újságíró, író, a Népművészet Mestere.
• Szerző:Kalkovits Gyula (Marosvásárhely, 1891. augusztus 2. – Marosvásárhely, 1968. augusztus 30.) magyar író, újságíró, szerkesztő.
• Szerző:Kalmár Tibor, írói álnevén: K. T. Zelenay (Székesfehérvár, 1978. október 14. –) magyar újságíró, médiaszakember, író.
• Szerző:Kónya Lajos (Felsőgalla, 1914. november 2. – Budapest, 1972. július 13.) Kossuth-díjas (1950, 1953) magyar költő, író, pedagógus.
• Szerző:Kónyi János (18. század második fele – 1792 körül) strázsamester, író és műfordító.
• Szerző:Kalocsa Róza (Reformátuskovácsháza, 1838. február 5. – Debrecen, 1901. február 16.) az első magyar diplomás tanítónő, református felső leányiskolai tanárnő, internátusigazgató, író.
• Szerző:Kalotai Gábor (Budapest, 1905. április 15. – Budapest, 1962. május 18.) magyar újságíró, dramaturg, író. Novellákat, humoreszkeket, elbeszéléseket írt, regényeket szerzett vagy dramatizált. Gaál Gábor szerint "ízig-vérig kulturált és urbánus lélek..."
• Szerző:Kürthy Károly (Dabolc, 1887. november 21. – Debrecen, 1957. augusztus 27.) erdélyi magyar református lelkész, költő, író.
• Szerző:Kürti András (Temesvár, 1922. augusztus 22. – 1996) tudományos-fantasztikus író, újságíró, ifjúsági szerző.
• Szerző:Kós Károly, eredeti nevén Kosch Károly (Temesvár, 1883. december 16. – Kolozsvár, 1977. augusztus 24.) magyar népies stílusú építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus.
• Szerző:Kótay Pál (Halmi, 1910. szeptember 21. – Marosvásárhely, 1986. december 25.) orvosi szakíró, orvostörténész, író.
• Szerző:Kamenyitzky Etelka, írói nevén Ádám Éva (Barót, 1875. augusztus 20. – Kulcs, 1958) tanító, író, haditudósító, lapszerkesztő.
• Szerző:Kamjén István (Mezőtúr, 1907. május 30. – Budapest, 1976. szeptember 9.) József Attila-díjas magyar író, országgyűlési képviselő.
• Szerző:Kamondy László (eredeti neve: Tóth László) (Balatonmagyaród, 1928. november 27. – Budapest, 1972. október 23.) magyar József Attila-díjas (1965) író, drámaíró.
• Szerző:Kapecz Zsuzsa (Budapest, 1956. november 19.) író, költő, forgatókönyvíró, kritikus.
• Szerző:Kaplonyi Károly (Budapest, 1918. július 31. – Budapest, 1971. január 22.) agrármérnök, író, kiadói szerkesztő.
• Szerző:Kaposvári Bertalan (Budapest, 1939. április 1. –) magyar jogász, író, a Legfelsőbb Bíróság elnöki jogkörben eljáró alelnöke 2008 júniusa és 2009 márciusa között.
• Szerző:Kaposy K. Ödön (eredetileg: Klaszek) (Budafok, 1914. április 14. – Budapest, 1996. október 9.) festőművész.
• Szerző:Kaposy Miklós (Budapest, 1933. június 4.) szerkesztő, író, humorista, a Magyar Rádió Karinthy Színpadának alapítója.
• Szerző:Karácsony Benő (sz. Klärmann Bernát, Gyulafehérvár, 1888. szeptember 7. – Auschwitz, 1944 nyara), erdélyi magyar író.
• Szerző:Karácsony Emmy, Törökné, T. Karácsony (Kékes, 1896. augusztus 19. – Kolozsvár, 1980. június 24.) magyar festőművész, emlékíró.
• Szerző:Karátson Gábor (Budapest, 1935. május 21. – Budapest, 2015. július 23.) Kossuth, József Attila- és Munkácsy Mihály-díjas magyar író, műfordító, festő, filozófus, művészetpedagógus.
• Szerző:Karczag György (Budapest, 1941. március 14. – Budapest, 1978. június 23.) magyar író.
• Szerző:Karczag Vilmos, 1881-ig Kramer Farkas Lipót
• Szerző:Karcsai Kulcsár István (Budapest, 1925. május 20. – Budapest, 2009. február 25.) magyar író, film- és színháztörténész, rendező, szerkesztő.
• Szerző:Kardos Andor, született Kohn Henrik magyar színműíró.
• Szerző:Kardos Ferenc (Kaposvár, 1964. július 14.
• Szerző:Kardos G. György (Budapest, 1925. május 10. – Budapest, 1997. november 22.) József Attila-díjas (1978) magyar író, újságíró, dramaturg.
• Szerző:Kardos György (eredetileg Kastreiner György, (Budapest, 1918. október 20. – Budapest, 1985. december 27.) újságíró, a Katonapolitikai Osztály, majd az ÁVH alezredese, 1956 után a HM határon túli katonai hírszerzésének ezredese, vállalati igazgató, könyvkiadó.
• Szerző:Kardos István (Galánta (ma: Szlovákia), 1942. május 12. – Budapest, 2002. szeptember 24.) Balázs Béla-díjas (1981) magyar író, forgatókönyvíró, producer, dramaturg, tanár. Kardos Ferenc filmrendező testvére volt.
• Szerző:Kardos Klára, 1942-ig Ingeborg (Budapest, 1920. október 5. – Klagenfurt, 1984. szeptember 25.) író, műfordító, tanár.
• Szerző:Karig Sára (Baja, 1914. június 13. – Budapest, 1999. február 2.) magyar műfordító, politikai fogoly.
• Szerző:Karikás Frigyes, írói álnevein: Bálint, Katona Fjodor, K. F., Virág Ferenc (Körösbökény, 1891. november 4. – Moszkva, butovói kivégzőhely, 1938. május 29.<ref name="butovo"/>) író, politikus, újságíró, műfordító, pártmunkás.
• Szerző:Karinthy Ferenc (Budapest, 1921. június 2. – Budapest, 1992. február 29.) Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, dramaturg. Fia Karinthy Márton.
• Szerző:Karinthy Frigyes (született Karinthi Frigyes Ernő) (Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.) magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse, Karinthy Ferenc apja.
• Szerző:Karinthy Márton (Budapest, 1949. szeptember 1. – 2019. november 6.) Kossuth-díjas magyar színigazgató, színházrendező, író, a Karinthy Színház (és ennek elődje, a Hököm Színpad) alapító igazgatója. 2002-ben a Színház és Filmművészeti Főiskolán summa cum laude minősítéssel Doctor of Liberal Arts (DLA) tudományos fokozatot szerzett. Karinthy Ferenc író fia, Karinthy Frigyes író unokája. Lánya Karinthy Vera, unokái Karinthy-Oláh Janka Liza<ref>
• Szerző:Karlecz János Antal<ref>
• Szerző:Karlecz Mária Jozefa<ref>
• Szerző:Karolus János Jakab
• Szerző:Karolus Lujza Anna<ref>
• Szerző:Kassák István
• Szerző:Kassák János
• Szerző:Kassák Lajos (Érsekújvár, 1887. március 21. – Budapest, 1967. július 22.) Kossuth-díjas autodidakta<ref>
• Szerző:Kassák Mihály
• Szerző:Kassai Balázs János (Miskolc, 1988. május 31.) pedagógus, író, zenész, parasportoló.
• Szerző:Kassay Adolf (Vác, 1828. április 18. – Budapest, 1903. május 29.) ügyvéd és földbirtokos, jogi szakíró.
• Szerző:Kassay Miklós, írói álneve: Kass Miklós (Bukarest, 1936. október 26. –) romániai magyar prózaíró, újságíró.
• Szerző:Kaszap Antal (Soroksár, 1852. február 26. – Galgóc, 1883. március 17.) főreáliskolai tanár.
• Szerző:Katkó István (Jászjákóhalma, 1923. június 17. – Budapest, 2000. február 13.) író, újságíró.
• Szerző:Katona Béla (Gyöngyös, 1891. június 12. – Nagyvárad, 1948. július 11.) magyar újságíró, szerkesztő.

Katona Clementina (Klementin), geleji, id. Ábrányi Kornélné (Apa, 1856. november 29. – Budapest, 1932. július 6.) magyar író, publicista, zenekritikus.

• Szerző:Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) főügyész, drámaíró, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.
• Szerző:Katona Judit (Makó, 1942. július 25. – Szeged, 2011. február 20.) magyar tanár, író, költő.
• Szerző:Katona Szabó István, családi neve Szabó, írói álneve: Kézdi István. (Kézdivásárhely, 1922. november 10. – Gödöllő, 2013. február 6.) magyar elbeszélő, regényíró, újságíró, szerkesztő.
• Szerző:Katz Cecil (? – Nagyvárad?, 1895. szeptember 20.) magyar író, műfordító.
• Szerző:Kausz József (írói álnevei: Nagysolymosi József, Gábor Géza; Csém, 1879. december 20. – Budapest, 1967. június 2.) plébános, költő, író és közíró.
• Szerző:Kautzky Norbert (Budapest, 1925. augusztus 2. – Budapest, 2000. január 3.) magyar költő, író.
• Szerző:Kazár Emil (Titzer Manó), (Nagyvárad, 1843. június 23. – Budapest, 1922. május 15.) hírlap- és regényíró.
• Szerző:Kecskeméti György (Makó, 1901. október 31. magyar író, újságíró.
• Szerző:Kecskeméti Pál; (Paul Kecskeméti, Peter Schmiedt) (Makó, 1901. október 31. – Washington, USA, 1980. október 30.) politológus, történész és szociológus, író, újságíró. Kecskeméti Ármin főrabbi fia, Kecskeméti György (1901–1944) újságíró ikertestvére.
• Szerző:Kelecsényi László György (Budapest, 1947. március 6. –) Balázs Béla-díjas magyar író, filmtörténész.
• Szerző:Kelemenné Zathureczky Berta (Homoródszentmárton, 1855. február 1. – Sepsiszentgyörgy, 1924. január 20.) magyar író, zeneszerző.
• Szerző:Kelen István (Budapest, 1912. március 21. – Sydney, 2003. május 1.), Klein néven született hétszeres világbajnok asztaliteniszező, újságíró, író.
• Szerző:Kellár F. János Immánuel (Budapest, 1984. március 14. –) író-költő, nemzetközi borszakértő, az Európai Borlovagrend Lovagja (a Szentendrei Lovagi Szék vezetője), a Csevej kulturális, művészeti, karitatív est alapítója és házigazdája, művészettörténész, előadóművész, a Gizella-díj alapítója, a Jóra Való Törekvés Alapítvány igazgatója Törőcsik Marival,<ref>
• Szerző:Kellér Andor, született Keller (Budapest, 1903. május 5. – Budapest, 1963. augusztus 20.) író, újságíró, Kellér Dezső bátyja.
• Szerző:Kellér Dezső (Budapest, Erzsébetváros, 1905. december 1. – Budapest, 1986. szeptember 24.) magyar író, humorista, dramaturg, konferanszié.
• Szerző:Kelmenfy László, családi nevén nemes kelemenfalvai Hazucha Xavér Ferenc (Nagyvárad, 1815. december 1. – Buda, 1851. április 21.), mérnök, író, kritikus, drámaíró, fordító; a Kisfaludy Társaság tagja.
• Szerző:Kemény Dezső (Budapest, 1925. március 6. – Dunaújváros, 2002. szeptember 24.) magyar író, műfordító.
• Szerző:Kemény István (Budapest, 1961. október 28. –) József Attila-díjas magyar író, költő. Kemény Lili és Kemény Zsófi apja.
• Szerző:Kemény Katalin (Torda, 1909. augusztus 31. – Budapest, 2004. január 10.), író, művészettörténész, műfordító. Kemény Gábor pedagógus lánya, Hamvas Béla író, filozófus felesége.
• Szerző:Kemény Zsófi (Budapest, 1994 –) költő, író, forgatókönyvíró, slammer és Sophie Hard néven rapper. Kemény István lánya, Kemény Lili és Kemény Márton húga.
• Szerző:Keményfy K. Dániel (Keményfy Kálmán Dániel, Esztergom, 1866. augusztus 11. – Esztergom, 1935. augusztus 21.) Szent Ferenc-rendi áldozópap.
• Szerző:Kemenes Géfin László (Szombathely, 1937. október 16. –) József Attila-díjas író, költő, kritikus, műfordító, egyetemi tanár.
• Szerző:Kempelen Győző (Buda, 1829. – Pest, 1865. április 6.) gimnáziumi tanár, hírlapíró. Tóth Riza férje.
• Szerző:Kempelen Riza (született Tóth Riza, Baja, 1829. – Jászberény, 1858. január 1.) írónő. Kempelen Győző író felesége, Tóth Kálmán költő testvére.
• Szerző:Kenéz Ferenc (Nagyszalonta, 1944. március 24. –) romániai magyar költő, író.
• Szerző:Kenéz Heka Etelka (Hercegmárok (Gajić), Jugoszlávia (ma Horvátország), 1936. október 26. –), születési neve: Heka Etelka, magyar írónő, költőnő, énekesnő, Kenéz Ernő operaénekes özvegye.
• Szerző:Kende Géza, született Kohn Géza (Budapest, 1878. november 13.<ref>
• Szerző:Kende Sándor (Budapest, 1918. május 27. – Budapest, 1992. november 16.<ref name="plex">
• Szerző:Kenderesi Mihály (Felsőszálláspatak, 1758. november 17. – Kolozsvár, 1824. április 26.) költő, országgyűlési követ, táblabíró, író.
• Szerző:Kenedi János (Budapest, 1947. július 12. –) magyar író, műkritikus. A Máshonnan Beszélő társszerkesztője.
• Szerző:Kenessei András (Budapest, 1942. január 12. –) művészettörténész, író, újságíró.
• Szerző:Kenyeres Imre (Budapest, 1911. május 23.<ref>
• Szerző:Kerékgyártó István (Kaposvár, 1953. augusztus 27.) író, jogász.
• Szerző:Kerényi Grácia (Budapest, 1925. április 9. – Budapest, 1985. április 7.) költőnő, magyar-lengyel műfordító, esszéíró; a lengyel irodalom kutatója, a német megszállás alatt az ellenállási mozgalom, a nyolcvanas években a lengyel ellenzéki mozgalom résztvevője.
• Szerző:Kercsó Attila, (Gyergyószentmiklós, 1939. március 20. – Gyergyószentmiklós, 2008. május 21.) erdélyi magyar orvos, költő.
• Szerző:Kerekes Tamás (Budapest, 1957–) magyar író, kritikus, tanár. Szolnokon él.
• Szerző:Kerekesházy József, Kerekess (Budapest, 1912. április 4. – Bécs, 2003. augusztus 12.) író, történész.
• Szerző:Keresztes Attila (Sardzsa, Egyesült Arab Emírségek, 1982. május 5. –) Az oktatói tevékenységével összefüggő témáról orvosi szaklapokban folyamatosan publikál. Rendszeres szereplője TV és rádió műsoroknak, ahol főként pszichológiai témák kapcsán hívják meg szakértőként.
• Szerző:Keresztes Zoltán (Gyulafehérvár, 1929. december 23. – Kolozsvár, 1996. november 3.) romániai magyar közíró, bibliográfus, szerkesztő. Keresztes Endre és Gállné Keresztes Erzsébet testvére.
• Szerző:Keresztszeghy Etta (püspöki és keresztszegi) (Nyír-Gebe, 1866. május 1. – ?) írónő.
• Szerző:Keresztszeghy Etta 1866-ban született Szatmár vármegyében, az egykori Nyírgebén (ma Nyírkáta). Keresztszeghy Albert és Dessewffy Anna gyermekeként. Mivel apja Nyírmeggyesen korán, 1866-ban elhunyt, nevelése anyjára maradt, aki később 1893-ban férjhez ment Strozzi Vidats Jánoshoz, de egy év múlva 1894-ben el is vált tőle.
• Szerző:Keresztury Dezső (Zalaegerszeg, 1904. szeptember 6. – Budapest, 1996. április 30.) Széchenyi-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, egyetemi tanár, az MTA tagja, a Goethe Társaság magyar tagozatának elnöke.
• Szerző:Keresztury Tibor (Debrecen, 1962. november 7.–) József Attila-díjas (2006) író, szerkesztő, irodalomtörténész, irodalomkritikus.
• Szerző:Kereszty András (Budapest, 1942. szeptember 21. –) magyar újságíró, író.
• Szerző:Kern András (Budapest, 1948. január 28. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, író, énekes, humorista, érdemes és kiváló művész.
• Szerző:Kertész Ákos (Budapest, 1932. július 18. –) Kanadában élő Kossuth-díjas
• Szerző:Kertész Erzsébet (álnevei: Elbert S. Payne, Marjorie Wyne) (Szolnok, 1909. szeptember 29.<ref>
• Szerző:Kertész Imre (Budapest, 1929. november 9. – Budapest, 2016. március 31.<ref>
• Szerző:Kertész Mihály Miksa, született Kohn Miksa,
• Szerző:Kertbeny Károly Mária (eredetileg Karl-Maria Benkert, Bécs, 1824. február 28. – Budapest, 1882. január 23.) magyar újságíró, műfordító, könyvész, bibliográfus és biográfus. A homoszexuálisok jogaival foglalkozó írásai a legkorábbiak közé tartoznak, és ő alkotta meg a szinte minden nyelvben átvett és használt homoszexualitás és heteroszexualitás szavakat.
• Szerző:Keserüi Dajka János (Érkeserű, 1580 – Gyulafehérvár, 1633. május 18.) református lelkész, az Erdélyi református egyházkerület püspöke 1618-tól haláláig, egyházi író, Bethlen Gábor udvari papja.
• Szerző:Keszeli Ferenc (Pozsony, 1947. április 14. –) költő, író, újságíró, műfordító.
• Szerző:Keszi Imre (eredeti neve: Kramer Imre) (Budapest, 1910. június 16. – Budapest, 1974. november 26.) magyar író, kritikus, zenetudós, műfordító, pedagógus, egyetemi tanár. Felesége Hajnal Anna (1907-1977) József Attila-díjas (1966) költőnő volt 1937-től.
• Szerző:Keszthelyi Rezső (Szolnok, 1933. február 5. – Budapest, 2016. június 8.) író, költő, szerkesztő.
• Szerző:Keszthelyi Zoltán, született Rotschild Zoltán (Keszthely, 1909. december 1.<ref>
• Szerző:Kibédi Sándor (Nagysomkút, 1897. március 3. – Kolozsvár, 1941. december 16.) költő, drámaíró, műfordító, szerkesztő. Családi neve: Hapka; írásait édesanyja, Kibédi László Teréz családi előnevével jegyezte; Kibédi László Sándor néven is közölt.
• Szerző:Kibédi Varga Sándor, eredetileg Varga Sándor (Marosvásárhely, 1946. október 14. – Budapest, 2015. május 17. ) erdélyi származású újságíró, író, tanár.
• Szerző:Kilényi Mária (Budapest, 1895. október 16. – Budapest, 1967. május 15.) magyar műfordító, író.
• Szerző:Kimmel Berta (Temesvár, 1900. június 17. – Temesvár, 1942. február 24.) – író, filológus, műfordító.
• Szerző:Kincses Elemér (Marosvásárhely, 1946. március 9. –) romániai magyar író, drámaíró, rendező. Kincses Előd öccse.
• Szerző:Kinde Annamária (Nagyvárad, 1956. június 10. – 2014. január 5.<ref>
• Szerző:KINIZSI, Mátyás király hadvezére (2019)
• Szerző:Kipke Tamás (Székesfehérvár, 1952. április 6. –) magyar író, költő, újságíró, egyetemi tanár.
• Szerző:Király Béla (Sóvárad, 1957. január 25.) romániai magyar író.
• Szerző:Király Kinga Júlia (Marosvásárhely, 1976. szeptember 8.) író, műfordító, dramaturg.
• Szerző:Király László, írói álneve Vass László (Sóvárad, 1943. november 19. –) erdélyi magyar költő, író. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja (2011).
• Szerző:Király Levente (Szeged, 1976. november 13. –) író, költő, szerkesztő.
• Szerző:Király Péter (Szilágyzovány, 1868. szeptember 22. – Szilágyzovány, 1933. január 6.) magyar jogász, író.
• Szerző:Király Zoltán (Kerepestarcsa, 1983. december 5. –) József Attila-díjas magyar író, közgazdász
• Szerző:Királyhegyi Pál (Budapest, Erzsébetváros, 1900. december 27. – Budapest, 1981. augusztus 7.) magyar író, újságíró, humorista, forgatókönyvíró. Az USA-ban, angol nyelvterületen használt álneveː Paul King.
• Szerző:Kirsch János (Mezőtúr, 1961. január 12. – Szekszárd, 2012. május 22. ) író, költő, diakónus, eszperantista, templomigazgató, középiskolai tanár, 6 gyermek édesapja, a keresztény és polgárértékek elkötelezett híve. "Kettős állampolgár" -nak vallotta magát: legfőbb életcéljának a földi és égi haza szolgálatát tekintette. Többnyire az igehirdetésben elhangzó elmélkedései olykor írásban is megjelentek a helyi lapokban. Igény szerint eszperantó nyelven is prédikált, illetve publikált. E nyelven írt versei olykor szinte tükörképei a magyar változatnak, máskor viszont ugyanabból az ihletből, alapötletből egészen más végkifejletekig jutottak el. Több mint három évtizeden keresztül vett részt az eszperantó mozgalomban. Családjának tagjai is beszélik a nyelvet.
• Szerző:Kisgyörgy Réka, álneve: Szentgyörgyi Mária (Barót, 1967. november 8. –) romániai magyar író, újságíró, Kisgyörgy Zoltán geológus leánya.
• Szerző:Kiss Anna (Gyula, 1939. január 26.–) A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas (1975, 1992) magyar költő, drámaíró, író. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (2007).
• Szerző:Kiss Arnold, születési nevén Klein Adolf (Ungvár, 1869. november 2. – Budapest, 1940. november 14.) magyar főrabbi, műfordító, költő, író.
• Szerző:Kiss Dénes (Pacsa, 1936. január 1. – Budapest, 2013. június 21.<ref>
• Szerző:Kiss Gyula (Budapest, 1893. március 20. – Budapest, 1923. november 25.) magyar színész, író, drámaíró, műfordító, szerkesztő.
• Szerző:Kiss Ida, Tamás Ernőné (Nagyvárad, 1902. április 4. – Budapest, 1936. december 21.) magyar prózaíró.
• Szerző:Kiss Irén (Budapest, 1947. szeptember 25. –) magyar író, költő, színműíró. Az irodalomtudományok kandidátusa (1992).
• Szerző:Kiss János, szignója is (Kolozsvár, 1933. február 26. – Kolozsvár, 2018. március 21.) romániai magyar író, szerkesztő, a második Forrás-nemzedékkel indult pályája.
• Szerző:Kiss József (Bölcske, 1922. október 19. – Budapest, 1989. február 21.) tanár, iskolaigazgató, ifjúsági regényíró.
• Szerző:Kiss József (személyi adatai ismeretlenek) katolikus pap, egyházi író, tankönyvek és ifjúsági színművek szerzője. P. Bernhard Zsigmond nyomán megírta a jezsuita rend történetét és céljait (Mi a jezsuita rend? Szatmárnémeti, 1924), magyar tannyelvű elemi iskolák számára a román nemzet rövid története tankönyvét, alkotmányjogi függelékkel, s útmutatót szerkesztett tanítók számára Románia földrajzának tanításához (Gyulafehérvár, 1925). A kereszt apródja című háromfelvonásos ifjúsági színműve a Voggenreiter Verlagnál jelent meg Berlinben (1925). Három kis színművét (Füstbe ment bosszú; Teréz; Karcsi szívgárdista lesz) a Szívgárda Könyvtára sorozat közölte (Szatmárnémeti, 1926).
• Szerző:Kiss Judit Ágnes (Budapest, 1973. május 11. –) magyar költő, író, tanár.
• Szerző:Kiss Károly (Buda, 1793. augusztus 12. – Pest, 1866. február 17.) katonatiszt, hadtudós, hadtörténész, költő, író, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Katonatisztként részt vett a napóleoni háborúk több ütközetében, majd az 1848–1849-es szabadságharcban is fontos szerepet vállalt mint a nemzetőrség szervezésével megbízott főtiszt. Fiatalabb korában a pest-budai irodalmi élet jeles alakjai közé tartozott, később a török elleni háborúk hadtörténeti vizsgálatával és általános hadtudományi munkáival tüntette ki magát. Egyebek mellett a nevéhez fűződik az első magyar nyelvű hadászati műszótár megírása.
• Szerző:Kiss Károly (Makó, 1930. augusztus 22. – Budapest, 1998. december 8.) magyar költő, műfordító, publicista.
• Szerző:Kiss László (Ipolyság, 1950. március 18. –) felvidéki magyar orvos, író, orvostörténész (2011-ben habilitált a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán).
• Szerző:Kiss László György (Pécs, 1955. április 24. – Solymár, 2013. december 14.) költő, író.
• Szerző:Kiss Lídia
• Szerző:Kiss Lajos, Kis (Gyoma, 1888. december 5. – Szovjetunió, 1943.) nyomdász, kommunista forradalmár, író.
• Szerző:Kiss Mária Hortenzia (Kiszombor, 1911. július 4. – Verőcemaros, 1994. augusztus 4.) tanár, írónő, helytörténet-kutató. Kiss Mária néven született, a Hortenzia, vagy régiesen írva Hortensia nevet akkor kapta, amikor apáca lett.
• Szerző:Kiss Noémi (Gödöllő, 1974–) magyar író, műfordító, kritikus.
• Szerző:Kiss Ottó (Battonya, 1963. október 10. –) József Attila-díjas magyar költő, író.
• Szerző:Kiss Tamás (Kisújszállás, 1912. szeptember 5. – Debrecen, 2003. december 8.) költő, író, műfordító.
• Szerző:Kisteleki Ede, 1897-ig Reichlinger
• Szerző:Kiszely Gábor (Budapest, 1949. július 10. – Budapest, 2011. október 13.) író, történész, állambiztonsági szakértő.
• Szerző:Kitüntetések: 2006 -  POFOSZ  (Magyar Politikai  Foglyok Szövetsége)
• Szerző:Kőbányai János (Budapest, 1951. augusztus 25. –) magyar író, szerkesztő, szociográfus, fotóművész.
• Szerző:Kőmüves Géza (Nagyvárad, 1902. október 24. – Bukarest, 1983. március 7.) magyar újságíró, író, műfordító.
• Szerző:Kőnigsegg-Rottenfels Lajos (Feltót, 1874. április 11. – Szekszárd, 1930. február 25.) utazó, író, császári és királyi őrnagy, II. Menelik etióp császár kormánytanácsosa.
• Szerző:Kőrösi Henrik, született Reich Herman
• Szerző:Kőrösi Zoltán (Budapest, 1962. március 14. – 2016. február 5.) író, film-forgatókönyvíró, dramaturg.
• Szerző:Kőszegi Imre (Kőszeg, 1903. február 4. – Budapest, 1995. április 23.) magyar író, műfordító, újságíró. Elsősorban ifjúsági regények szerzőjeként vált a maga korában ismertté, de műfordítóként is sokat foglalkoztatták.
• Szerző:Kőváry Gyula névvariáns: Kővári (Rimaszombat, 1884. május 17. – Bécs, 1967. július 15.) magyar színész, konferanszié, író, forgatókönyvíró és rendező.
• Szerző:Klein Mór (Miskolc, 1842. július 7. – Nagybecskerek, 1915. március 29.) rabbi, zsidó hittudós.
• Szerző:Kneszl Beáta Carmen (Magyarország, Budapest, 1979. május 24.) Antistigma Díjas Író , BPD expert . 2016. novemberében jelent meg az Én, a megbélyegzett című könyve, mely a Borderline személyiségzavarról szól. Egyedüliként Ő vállalta a világon névvel arccal ezt a személyiségzavar típust, melyet az ELTE Pszichológia szakán is oktatnak.
• Szerző:Koós Ferenc (Magyarrégen, 1828 – Brassó, 1905) református lelkész, író.
• Szerző:Koós Kovács István (Zilah, 1910. augusztus 17. – Kolozsvár, 1937. szeptember 12.) író, költő, újságíró, szerkesztő.
• Szerző:Kocsi Csergő Bálint (Kocs, 1647. augusztus – 1698), református tanár, a magyarországi barokk gályarab-irodalom egyik jeles írója.
• Szerző:Kocsi Csergő Bálint a gályarabságra ítélt református prédikátor, Kocs község szülötte 1713-ban, 77 éves korában irt visszaemlékezéséből:
• Szerző:Kocsis István (Ombod, 1940. május 7. –) József Attila-díjas erdélyi magyar író, drámaíró.
• Szerző:Kohut Sándor (
• Szerző:Kollár Béla (Eredeti családneve Freireich, külföldön leggyakrabbanː Bela Kollar,Szöllősi Antal Kollár születési évének 1902-t adja meg. Szöllősi Antal: Argentína: magyar folyóiratok, 2012. november 11.
• Szerző:Koller Eszter (New York, 1988. szeptember 13. –) írónő, novelláskötetek szerzője.
• Szerző:Kolozs Pál, született Hanasiewicz Pál Gusztáv (Kőszeg, 1906. március 26.<ref>
• Szerző:Kolozsi Ildikó (Gyergyószentmiklós, 1970. április 6. –) magyar író, újságíró, médiaszemélyiség. Első ifjúsági regénye 2012-ben jelent meg Rejtőző kavicsok címmel. Írói név: L. I. Lázár.
• Szerző:Kolozsvári Grandpierre Emil (Kolozsvár, 1907. január 15. – Budapest, 1992. május 11.) magyar író, műfordító és kritikus.
• Szerző:Kolozsvári Papp László (Kolozsvár, 1940. március 18. – Budapest, 2005. április 8.) kétszeres József Attila-díjas (1994, 1999) magyar író, műfordító.
• Szerző:Kolozsváry József (Berekeresztúr, 1904. május 9. – Berekeresztúr, 1944. január 21.) magyar író.
• Szerző:Koltai M. Gábor (Budapest, 1976. december 2. –) magyar rendező, műfordító, esszéista.
• Szerző:Komáromi János, 1908-ig Komár író, újságíró. Több tucat elbeszélés és regény szerzője.
• Szerző:Komáromy Zoltán (eredeti neve: Stettler Zoltán Komárom, 1900. – ?) író, műfordító.
• Szerző:Komjáthy István (Ekel, 1917. március 30. – Budapest, 1963. december 20.) író, műfordító.
• Szerző:Komlós János (Budapest, 1922. február 9. – Budapest, 1980. július 18.) magyar újságíró, kabaréigazgató, humorista, konferanszié, író, kritikus, műfordító, dramaturg, ÁVH vizsgáló-kihallgató, rendőr és kémelhárító tiszt.
• Szerző:Komor András (Liptószentmiklós, 1898. április 26. – Budapest, Erzsébetváros, 1944. október 26.) magyar költő, író, filmkritikus.
• Szerző:Komor Gyula, született Kohn Gyula (Pest, 1867. február 3.<ref>
• Szerző:Koncz István
• Szerző:Koncz Karolina
• Szerző:Konczek József (1971-ig: Koncz József) (Magyarnándor, 1942. február 14.) magyar költő, író, újságíró, tanár. A Kilencek néven ismert költői csoport tagja.
• Szerző:Koncsek László (Szarajevó, 1905. január 27. – Budapest, 1981. június 6.) magyar író, újságíró, szerkesztő.
• Szerző:Kondor László (írói álneve: L. Condor; Pécs, 1895 – Budapest, 1972. január ?.) író, újságíró, műfordító.
• Szerző:Kondor Vilmos (1954 (?) –) magyar író, első regénye, A Budapest noir 2008-ban jelent meg.
• Szerző:Konrád György (Debrecen, 1933. április 2. – Budapest, 2019. szeptember 13.) Kossuth-díjas magyar író, esszéíró, szociológus. Művei többek között angol, cseh, dán, finn, francia, héber, holland, német, norvég, olasz, orosz, spanyol és szerb nyelven jelentek meg. A kortárs magyar próza világszerte egyik legismertebb alakja.
• Szerző:Kontra Ferenc (Darázs, Jugoszlávia, 1958. június 18. –) József Attila-díjas költő, író, műfordító.
• Szerző:Kopányi György (eredeti neve: Kereki György) (Pécs, 1921. július 29. – 2011. február 21.) Jászai Mari-díjas (1981) magyar dramaturg, író, költő, forgatókönyvíró.
• Szerző:Kopacz Mária (Marosvásárhely, 1941. december 21. –) erdélyi magyar író, neoavantgárd grafikus és festő.
• Szerző:Kopcsányi Márton, (előfordul Kopcsányi Pap Márton néven is; írásmódok: Kopcsányi (Pap) Márton, Kopchányi, Kopchani és Koptsani. Kopcsány, 1579 – Nagyszombat, 1638. július 28.) ferences szerzetes, egyházi író.
• Szerző:Koppány Zsolt (Budapest, 1955. augusztus 20.–) magyar író, esszéista, kritikus. Híres felmenője Diebold Hermann (1877–1960) 20. századi építész.
• Szerző:Korach Mór vagy Maurizio Korach, Marcello Cora (Miskolc, 1888. február 8.<ref>
• Szerző:Korai kisprózái • Első irodalmi értékű prózai munkája az 1890-ben Szegeden, saját költségén megjelentetett, Figurák című elbeszéléskötete volt, amelyet a nagy szegedi zsurnalisztaelőd, Mikszáth Kálmán látott el bevezetővel. A részint derűs, szellemes történetek, részint gyilkos humorral megírt karcolatok a nagynevű ajánló dacára sem keltettek feltűnést. Ugyancsak szegedi időszakában adta nyomdába – Mummery Róbert álnév alatt – néhány ponyvaízű, szatirikus kalandregényét, amelyek közül az Afrika-felfedező Henry Morton Stanley paródiáját (A legfeketébb Afrikában) a szegedi Csillag börtön ideiglenes – párbajvétségért elítélt – lakójaként írta meg. Budapestre kerülése után, 1892. június 6-án<!--Gárdonyi 1934, de Szalai szerint 1893. április 11-én--> a Magyar Hírlap hasábjain született meg Gárdonyi tollából Göre Gábor, a látszólag korlátolt, de minden iránt érdeklődő és kíváncsi lepéndi bíró első olvasói levele. A vaskosan népies nyelvezetű, ironikus hangvételű, karikatúraszerű beszámolót a lap olvasói tetszéssel fogadták, s ezt követően Göre Gábor ki sem maradhatott a redakcióból. A Magyar Hírlap oldalain hétről hétre helyük volt a később tíz kötetet megtöltő Göre-leveleknek, amelyekben Gárdonyi „Göre Gábor bíró uram” szemüvegén keresztül láttatta a vidéki életet és a nagyvilág történéseit. Írói pályája későbbi szakaszában szégyenérzettel tekintett vissza a paraszti világból és szemléletből akaratán kívül is gúnyt űző történetekre. A nagyközönség szintén kedvezően fogadta Parlamentünk jeles figurái címen, Nemeskéry Sándor álnéven megjelent 1894-es politikai karcolatgyűjteményét, szatirikus politikai arcképcsarnokát, amelynek szabadelvű gondolatisága, ironikus hangvétele és anekdotikus találékonysága Mikszáth hatását tükrözte. Ezek voltak tehát az első prózai kalandozások; szépirodalmi útkeresése ezt követően vált egyre határozottabbá, és ezek az esztendők hozták el a sikert és a népszerűséget is a harmincas évei elején járó írónak. 1894-ben jelent meg a Nemzeti Iskola lapjain folytatásokban A lámpás című kisregénye, amelyben egy néptanító vívódásait és küzdelmeit dolgozta fel (a következő évben kötetben is kiadták), majd 1895-ben a népszerű Pöhölyék-ciklus népies elbeszélésfüzére. Népies prózaírói munkásságának folytatásaként, s egyúttal lezárásaként 1898-ban adta ki Az én falum – 1895 óta írt – népi zsánertörténeteit és rövid elbeszéléseit, amelyekben vándorlással telt gyermekkora és nélkülözésekkel terhes néptanítósága élményeit dolgozta fel. Nevét ezek a naiv romantikájú, a tiszta paraszti erkölcsöt idealizáló, keserédesen lírai elbeszélések tették elismertté az irodalmi körökben. Gárdonyinak eztán megbecsült helye volt az asztaltársaságokban, befutott írónak számított.
• Szerző:Korda István (Arad, 1911. október 11. – Kolozsvár, 1984. október 18.) erdélyi magyar költő, regényíró, szerkesztő, műfordító.
• Szerző:Kordás Ferenc (Balmazújváros, 1911. december 13. – Hajdúböszörmény, 1993. december 5.) író, költő, műfordító, tanár.
• Szerző:Kormos Gyula, családi nevén Székely; használta a Székely Dávid családnevet is, álnevei Rákosi Péter, Szabó Dávid (Gyergyószentmiklós, 1917. augusztus 8. – Kolozsvár, 1981. július 10.) erdélyi magyar újságíró, szerkesztő, író, műfordító.
• Szerző:Kormos István (Mosonszentmiklós, 1923. október 28. – Budapest, 1977. október 6.) magyar költő, író, műfordító, dramaturg, kiadói szerkesztő; második felesége Rab Zsuzsa költőnő.
• Szerző:Kornis Mihály (született Kertész) (Budapest, 1949. május 10. –) József Attila-díjas magyar író, drámaíró, rendező és tanár, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Irodalmi osztályának tagja 2013-tól<ref>
• Szerző:Kosáryné Réz Lola, teljes nevén Kosáry Jánosné Réz Eleonóra Mária Anna (Selmecbánya, 1892. december 7. – Budapest, 1984. december 27.) író, műfordító.
• Szerző:Kossovich Károly Lázár Tamás (Nyitraivánka, 1803. december 16. – Nyitra, 1841. június 19.) magyar publicista, jogtudományi író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Kostyál István (Temesvár, 1920. augusztus 15. – 2003.) romániai magyar regényíró, novellista, nyugalmazott tábornok.
• Szerző:Kosztolányi Dezsőné (Budapest, 1885. február 21. – Budapest, 1967. december 5.) színésznő, író. Leánykori neve Schlesinger, később Harmos Ilona, írói álneve: Görög Ilona.
• Szerző:Kottanner Jánosné, született: Wolfram Ilona,
• Szerző:Kovách Aladár (Keller, előneve: szendrői, de néhol szerepel a Szendrői-Kovách névváltozatként is; Dés, 1908. február 19. – Bécs, 1979. augusztus 14.) író, dramaturg. Lánya Arnóthy Krisztina (Christine Arnothy) írónő.
• Szerző:Kovács „Tücsi” Mihály (Budapest, 1967. február 12. –) magyar író, blogger, újságíró, szerkesztő. Íróként Toochee és korábban Michael T. Cricket néven publikált.
• Szerző:Kovács Ákos (Győr, 1968 –) magyar sci-fi-író.
• Szerző:Kovács András (Bözödújfalu, 1926. január 9. – Sepsiszentgyörgy, 2004. szeptember 29.) magyar újságíró, szerkesztő, író. A Zsil-völgyi bányászok, az erdélyi szombatosok és a lerombolt Bözödújfalu hű krónikása. B. Kovács András apja.
• Szerző:Kovács András Ferenc (Szatmárnémeti, 1959. július 17. –) Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas,<ref>
• Szerző:Kovács Dániel Gábor (Karcag, 1981. augusztus 12. –) író, drámaíró
• Szerző:Kovács Dezső (Magyarlápos, 1866. december 29. – Kolozsvár, 1935. június 17.) magyar író, kritikus, szerkesztő. Felesége Pap Mária ifjúsági író.
• Szerző:Kovács Dezsőné, sz. kézdivásárhelyi Pap Mária (Déva, 1865. február 24. – Kolozsvár, 1937. december 14.) tanítónő, polgári iskolai tanárnő, ifjúsági író. Kovács Dezső felesége.
• Szerző:Kovács Endre (Paks, 1911. május 19. – Budapest, 1985. április 18.) Kossuth-díjas történész, irodalomtörténész, író.
• Szerző:Kovács Ferenc, S. Kovács (Temesvár, 1907. szeptember 15. – Arad, 1959. augusztus 10.) magyar néprajzkutató, regényíró, újságíró.
• Szerző:Kovács Gábor (Pécs, 1958–) tanár, író, költő.
• Szerző:Kovács György (Budapest, Terézváros, 1900. április 10. – Budapest, 1965. július 31.) fogorvos, szájsebész, író, műfordító, az orvostudományok kandidátusa (1964).
• Szerző:Kovács György (Küsmöd, 1911. április 27. – Marosvásárhely, 1990. október 21.) erdélyi magyar író, közíró, politikus.
• Szerző:Kovács Imre (Alcsút, 1913. március 10. – New York, 1980. október 27.) magyar politikus, a két világháború közti népi mozgalom kiemelkedő alakja, népi író, később parasztpárti politikus, aki a Magyar Kommunista Párt (MKP) hatalomátvétele előtt emigrált.
• Szerző:Kovács István (Budapest, 1945. augusztus 19. –) Széchenyi- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, történész, polonista. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (2010).
• Szerző:Kovács István (Budapest, 1952. július 20.–), művésznevén HayKováts: magyar képzőművész, író, vállalkozó.
• Szerző:Kovács István (Kolozs, 1902. március 11. – ?) szervezett munkás, emlékíró.
• Szerző:Kovács István (Kolozsvár, 1919. január 1. – Marosvásárhely, 2001. október 31.<ref>
• Szerző:Kovács János (1970) magyar költő, író.
• Szerző:Kovács Katona Jenő (Alsószopor, 1910. február 8. – Kolozsvár, 1944. október 9.) író, újságíró, szerkesztő.
• Szerző:Kovács Klaudia (Eger, ? –) többszörös díjnyertes magyar-amerikai rendező, színművésznő, producer, író.
• Szerző:Kovács László (
• Szerző:Kovács László, álneve: R. Nagy András (Gerendkeresztúr, 1892. december 25. – Budapest, 1963. július 2.) magyar író, szerkesztő, kritikus.
• Szerző:Kovács Lajos Kováts (Homok, 1812. február 25. – Szatmárnémeti, 1890. december 19.) politikus, publicista.
• Szerző:Kovács Nemere (Kolozsvár, 1942. április 28. – Kolozsvár, 2003. május 7.<ref>
• Szerző:Kovács Noémi (Nyíregyháza, 1981. május 14.) újságíró, krimiíró, történész.
• Szerző:Kovács Pál vagy Kováts Pál (Dég, 1808. július 1. – Győr, 1886. augusztus 13.) orvos, író, drámaíró, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az első magyarországi homeopata orvosok egyike volt. Irodalmi munkáival, elbeszéléseivel, novelláival és színpadi műveivel az 1830-as–1840-es évek polgárias szellemű magyar irodalmának jeles alakjai közé tartozott. Egy életen át tartó művelődésszervezői tevékenységével jelentős szerepet játszott Győr haladó szellemiségű és pezsgő kulturális életének kialakulásában.
• Szerző:Kovács Vilmos (Gát, 1927. június 5. – Budapest, 1977. november 13.) költő, író.
• Szerző:Kovács Zsigmond (Alsószuha, 1846. április 26.
• Szerző:Kovásznai György, (Budapest, 1934. május 15. – Budapest, 1983. június 28.) magyar festő, animációs rendező, író.
• Szerző:Kováts Anna
• Szerző:Kováts Benedek (Uzon, 1888. április 4. – Marosvásárhely, 1975. május 16.) magyar pedagógus és író. Kováts Iván atyja.
• Szerző:Kováts Ferenc (Győr, 1746 körül – Dég, 1819. február 9.) író, lapszerkesztő, drámafordító. Okleveles mérnök és megyei főmérnök volt Veszprémben, később Festetich Antal királyi kamarásnak jószágigazgatója.
• Szerző:Kováts József (Kolozsvár, 1906. május 16. – Kolozsvár, 1937. december 23.) erdélyi magyar író, újságíró, kritikus.
• Szerző:Kovátsné Perecz Ilona (Avasújváros, 1901. június 16. — Sepsiszentgyörgy, 1985. március 23.) költő, elbeszélő.
• Szerző:Kovacsóczy Mihály (Gödöllő, 1801. március 19. – Pest, 1846. január 13.) ügyvéd, lapszerkesztő.
• Szerző:Kovai Lőrinc (Szentpétervár, 1912. december 1. – Budapest, 1986. február 22.) író, újságíró, tanár.
• Szerző:Kozma György (Kecskeméti Kozma György) (álnevei: Úri Kozmosz, Közmagyar, Geo Cosmos) (Budapest, 1954. május 27. –) magyar író, grafikus, előadóművész, egyetemi oktató, dramaturg, kántor.
• Szerző:Kozma Imre (Keszthely, 1887. augusztus 10. – Budapest, 1939. június 24.) tanító, iskolaigazgató, író.
• Szerző:Kozma Mária (Karcfalva, 1948. augusztus 18. –) erdélyi magyar író, szerkesztő, újságíró, 1994 óta a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője, a román és magyar írószövetség tagja.<ref name="ujkelet.ro">
• Szerző:Krüzselyi Erzsébet, írói álnevén Viski Böske (Máramarossziget, 1875. március 21.<ref>A
• Szerző:Krasznahorkai László (Gyula, 1954. január 5. –) Kossuth-díjas magyar író, 2004 óta a Digitális Irodalmi Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 2015. május 18-án elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat, 2019-ben pedig a legjobb fordítás kategóriában az amerikai Nemzeti Könyvdíjat.
• Szerző:Kristóf Ágota, Agota Kristof (Csikvánd, 1935. október 30. – Neuchâtel, Svájc, 2011. július 27.) Kossuth-díjas, magyar származású svájci író. Műveit francia nyelven írta.
• Szerző:Kristóf Attila (írói álneve: Shriek Black) (Csikvánd, 1938. április 12. – Budapest, 2015. május 17.<ref>
• Szerző:Kristóf Károly (Budapest, 1904. március 3. – Budapest, 1994. július 12.) magyar újságíró, író.
• Szerző:Krizsán Géza (Bikszád, 1942. augusztus 22. –) erdélyi magyar író, újságíró.
• Szerző:Krizsán P. Pál, írói álneve: ego, (Nagybánya, 1891. június 11. – Nagybánya, 1965. március 7.) magyar újságíró, szerkesztő.
• Szerző:Kubiszyn Viktor (Miskolc, 1979. november 16. –) magyar író, újságíró. A kétezres évek elején filmes újságíró, filmkritikus.
• Szerző:Kukorelly Endre (Budapest, 1951. április 26. –) József Attila-díjas magyar író, költő, újságíró, kritikus. Irodalmi munkássága mellett a Kalligram című folyóirat rovatvezetője és a kreatív írás tanára. A 2010-es magyarországi országgyűlési választáson a Lehet Más a Politika Pest megyei területi listájáról szerzett mandátumot, amelyről 2012-ben mondott le.
• Szerző:Kulcsár György (Alsólendva?, ? – Alsólendva, 1577. június 11.) magyar evangélikus lelkész, egyházi író.
• Szerző:Kulcsár Lajos (Budapest, 1959. január 1. –) magyar színész, író.
• Szerző:Kulcsár Sándor, írói álneve Kulcsár Kálmán és (rodostói). (Arad, 1911. április 22. – ?) író, újságíró, közíró, szerkesztő. Öccse Kulcsár Mihály római katolikus lelkész és egyházi közíró.
• Szerző:Kulinyi Ernő (Szeged, 1893. június 18. – Bruck an der Leitha, 1945. február 2.) magyar újságíró, kritikus.
• Szerző:Kulka Miklós (írói álnevei: Kultsár Miklós, Nicolas Keynes; Szignói: K. M., kl; Kassa, 1902 – 1945. január 11., Gmünd) író, költő, újságíró, lapszerkesztő, kritikus.
• Szerző:Kultsár István (Komárom, 1760. szeptember 16. – Pest, 1828. március 28.) író, szerkesztő, kiadó és színigazgató.
• Szerző:Kumlik Emil (Pozsony, 1868. június 5. – Budapest, 1944. december 31.) könyvtáros, újságíró, író.
• Szerző:Kun Árpád (Sopron, 1965. március 22.) József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító.
• Szerző:Kun Erzsébet (alias Kunitzer Szonja, Budapest, 1926. július 10. – Budapest, 1996. május 1.) magyar író, újságíró. A Hétfői Hírek publicistája, majd a Magyar Nemzet újságírója. A Füles magazin munkatársa szerkesztőként 1971-től 1990-ig, szerzőként a lap alapításától haláláig. Elsősorban rejtvény-, ill. viccgyűjteményeiről közismert. Élete utolsó évtizedében vallásos műveket publikált.
• Szerző:Kuncz Aladár (Arad, 1885. december 31. – Budapest, 1931. június 24.) budapesti és erdélyi magyar író, szerkesztő, kritikus, műfordító. A Fekete kolostor című regényével vonult be a két világháború közti klasszikus magyar és világirodalomba.
• Szerző:Kunda Andor (született Kohn) (Debrecen, 1905. február 24.<ref>
• Szerző:Kunfalvy Ákos (Budapest, 1970. október 24. –) Versei publikálásakor előszeretettel használja a gecsei Kunfalvy Ákos nevet. Hétszeres országos bajnok, egyszeres ezüstérmes tőrvívó,<ref>
• Szerző:Kunszabó Ferenc (Nyírpazony, 1932. február 6. – Budapest, 2008. február 10.) magyar író, szociográfus.
• Szerző:Kunszery Gyula (néhol Kunszeri, szül. Kunczer, Budapest, 1906. június 10. – Budapest, 1973. május 1.) tanár, író, politikus.
• Szerző:Kupcsay Felicián (Hosszúfalu, ma Négyfalu része, 1876. június 8. – Budapest, 1964. február 5.) író, miniszteri tanácsos (jogász)
• Szerző:Kurdy Fehér János (írói álneve: Szerb Máté) (Vác, 1964. május 12. –) költő, művészeti író, forgatókönyvíró.
• Szerző:Kurkó Gyárfás (Csíkszentdomokos, 1909. december 2. – Brassó, 1983. május 21.) romániai magyar regényíró, publicista, politikus.
• Szerző:Kurucz Gyula (Nyíregyháza, 1944. május 21. – 2015. december 17.<ref>
• Szerző:Kuszálik Péter (Kolozsvár, 1949. március 4. –) Joseph Pulitzer-emlékdíjas író, szerkesztő, sajtóbibliográfus, publicista, lexikográfus. Kuszálik Piroska fia.
• Szerző:L. Simon László (Székesfehérvár, 1972. március 28. –) József Attila-díjas magyar író, költő, balettszerző, szerkesztő, vállalkozó, politikus. 2004 és 2010 között a Magyar Írószövetség titkára, 2010-től fideszes országgyűlési képviselő, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke, 2011 októberétől a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke, 2012. június 18-tól 2013. február 27-ig a kultúráért felelős államtitkár.<ref>
• Szerző:Lábass Endre (Budapest, 1957. április 28. –) magyar író, festő, fotóművész. Írói (kocsmatúrai) álneve: Kocsis Irma.
• Szerző:Láng György (Budapest, 1908. április 4.<ref>
• Szerző:Láng Ida (Vésztő, 1897 – Békéscsaba, 1944. június 20. v. 21.) regényíró, publicista, költő.
• Szerző:Láng Zsolt (Szatmárnémeti, 1958. október 17. –) József Attila-díjas magyar prózaíró, szerkesztő.
• Szerző:Lángh Júlia (Budapest, 1942. november 6. –) magyar író, műfordító, újságíró.
• Szerző:Lányi András (Budapest, 1948. augusztus 10. –) magyar író, filozófus, filmrendező, a Szabad Kezdeményezések Hálózata (az SZDSZ elődje), a Védegylet, majd az Élőlánc Magyarországért egyik alapítója.
• Szerző:Lányi Viktor Géza (Rákosfalva, 1889. augusztus 8. – Brüsszel, 1962. október 19.) magyar zeneszerző, író, műfordító. Lányi Ernő zeneszerző fia, Lányi Sarolta testvére.
• Szerző:László-Bencsik Sándor (Békésszentandrás, 1925. december 14. – Budapest, 1999. december 9.) magyar író, szociográfus, koreográfus, egyetemi tanár.
• Szerző:László Aladár (Budapest, 1896. október 10. – Los Angeles, 1958. október 19.) magyar író, újságíró, színpadi szerző, forgatókönyvíró.
• Szerző:László Anna (Budapest, 1922. január 5. – Budapest, 1981. március 19.) magyar író, dramaturg, színháztörténész.
• Szerző:László Béla (Székelyudvarhely, 1909. április 24. – Budapest, 1980. szeptember 28.) erdélyi magyar író, újságíró, szerkesztő.
• Szerző:László Erika (Budapest, 1954. október 30. –) magyar író. Komoly témákról ír könnyed, olvasmányos stílusban, valós történeteinek hősei többé-kevésbé kilógnak a sorból. 2017-ig kilenc regénye jelent meg, legutóbbi könyve a Kis Magyar Szépségipar önéletrajzi ihletésű.
• Szerző:László Károly (németül: Carl Laszlo, Pécs, 1923. július 16. – Bázel, 2013. november 8.) magyar-német-zsidó származású és identitású könyvkiadó, műgyűjtő, színész és író.
• Szerző:László Lajos (Szekszárd, 1925. szeptember 15. – Pécs, 2009. augusztus 1.) magyar író, újságíró, szociográfus.
• Szerző:László Marcella, Ferenczyné; Szignója: F. László Marcella. (Kisnamény, 1903. augusztus 22. – Marosvásárhely, 1940. március 6.) erdélyi magyar gyermek- és ifjúsági író, lapszerkesztő.
• Szerző:László Miklós névvariáns: Nikolaus Laszlo (Budapest, Terézváros, 1903. május 20.<ref>
• Szerző:Lászlóffy Aladár (Torda, 1937. május 18. – Budapest, 2009. április 20.) Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, író, műfordító, szerkesztő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Lászlóffy Csaba bátyja.
• Szerző:Látó Anna, álneve Gyulai Anna, (Komandó, 1906. július 8. – Kolozsvár, 1993. június 8. előtt) erdélyi író, újságíró, szerkesztő, műfordító. Erdélyi László neje, Jánosi János anyja.
• Szerző:Lázár Béla (Nagyvárad, 1869. február 8. – Budapest, 1950. május 28.<ref>
• Szerző:Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
• Szerző:Lázár István (Sárospatak, 1933. december 15. – Budapest, 1997. október 19.) író, szociográfus, publicista.
• Szerző:Lázár Miklós szárhegyi gróf (Nagyszeben, 1819. május 26. – Kolozsvár, 1899. január 7.) író, újságíró.
• Szerző:Lázár Miklós, Lederer (Nyíregyháza, 1886. március 22.<ref>
• Szerző:Léka Géza (Budapest, 1957. március 6. –) magyar költő, író.
• Szerző:Lékai János (szül. Leitner) írói álnevein: Köres, Lassen János, John Lassen (Varasd, 1895. június 17. – New York, 1925. július 17.) magyar író, újságíró, lapszerkesztő, politikus, publicista, magánhivatalnok, aki a Galilei Kör tagjaként sikertelen merényletet hajtott végre Tisza István ellen.<ref>
• Szerző:Lénárd Sándor (Budapest, 1910. március 9. – Dona Emma, Brazília, 1972. április 13.) (Lénard Sándor, Alexander Lenard), német, latin, magyar, olasz és angol nyelven publikáló magyar orvos, művelődéstörténész, költő, író, műfordító, klasszika-filológus, gasztrotörténész.
• Szerző:Létay Lajos (Aranyosrákos, 1920. január 23. – Kolozsvár, 2007. szeptember 26.) erdélyi magyar költő, író, szerkesztő, publicista, tanár, képviselő, Létay László műépítész apja.
• Szerző:Lévai Jenő (Budapest, 1892. április 26.<ref>
• Szerző:Lévai Katalin (Budapest, 1954. május 22. –) magyar politikus, európai parlamenti képviselő, szociológus, író, a Medgyessy-kormány esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli minisztere. 2017. szeptember 20-án jelentette be, hogy új pártot alapít Lendülettel Magyarországért néven.
• Szerző:Lévai Lajos (Kolozsvár, 1894. június 27. - Székelyudvarhely, 1974. június 7.) író, helytörténész, tanár.
• Szerző:Löbl Árpád (szerbhorvát kiadványokban: Arpad Lebl. Leggyakrabban használt álnevei Lőrinc Péter és Láng Árpád. (Antalfalva, 1898. június 14. – Újvidék, 1983. február 13.) jugoszláviai magyar pedagógus, író, költő, újságíró, szociológus, művelődéstörténész.
• Szerző:Laboda Kornél (Siklós, 1984. november 28. –) magyar színházrendező, színész, dramaturg, író.<ref>
• Szerző:Lackfi János (születési neve: Oláh János; Budapest, 1971. május 18. –) József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, tanár, Nyugat-kutató, fotós.
• Szerző:Lackner László (Lenti, 1943. október 26. –) magyar író, vállalkozó.
• Szerző:Laczkó Géza (Budapest, 1884. december 3. – Budapest, 1953. december 1.) író, újságíró, műfordító, lapszerkesztő.
• Szerző:Ladányi Imre (Hajdúnánás, 1877. szeptember 1. – Temesvár, 1949. november 17.) magyar színész, rendező, prózaíró.
• Szerző:Ladó Lajos (Lövéte, 1907. március 4. – Kolozsvár, 1964. március 4.). Alkalmi munkás, autodidakta író és szerkesztő.
• Szerző:Lady Nairi, született Homonnai Rita (Eger, 1985–) magyar író.
• Szerző:Lajos Iván (Pécs, 1906. február 3. – Tartagul, Szovjetunió, 1949. szeptember 10.) politikai író.
• Szerző:Lakatos István (Bicske, 1927. április 26. – Budapest, 2002. május 6.) magyar Kossuth-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
• Szerző:Lakatos László, Kellner (Budapest, 1881.<ref>
• Szerző:Lakatos Levente Csaba (Budapest, 1986. február 11. –) író, újságíró, műsorvezető, volt modell.
• Szerző:Lakatos Menyhért (Vésztő, 1926. április 11. – Budapest, 2007. augusztus 21.) cigány származású József Attila-díjas (1976, 1993) magyar író.
• Szerző:Lakatos Vince (Mikelaka, 1907. január 21. – Budapest, 1978. február 20.) magyar filmrendező, fotográfus, író, érdemes és kiváló művész.
• Szerző:Lakner Artúr (Zólyom, 1893. április 7. – Németország, 1944.) magyar író, forgatókönyvíró, filmdramaturg, rendező, színházigazgató, Lakner Bácsi Gyermekszínházának alapítója.
• Szerző:Lakos Lajos (Szentes, 1851. március 5. – Nagyvárad, 1917. április 18.) városi adópénztári ellenőr, főlevéltárnok, író, újságíró.
• Szerző:Laky Demeter (Keszthely, Zala vármegye, 1818. december 25. – Csorna, 1902. augusztus 2.) pedagógiai író, műfordító, a csornapremontrei kanonok-rend perjele.
• Szerző:Lóránt László, Lichter (Baja, 1905. december 2.<ref>
• Szerző:Lantos László, Triceps (Nagykikinda, 1955. szeptember 29. –) színházi és filmrendező, performer, művészeti író, kulturális szervező. Jugoszlávia, Svájc és Románia után 2003 óta Budapesten él. Fia Lantos Ábel (1998) szociológus, élettársa Falcsik Mari költő.<ref>
• Szerző:Lapok Gordon Agátáról
• Szerző:Lírai és prózai művei
• Szerző:Latzkó Lipót
• Szerző:Latzkó Mór<ref>
• Szerző:Latzkó Rózsa
• Szerző:Lauka Gusztáv (Vitka, – ma: Vásárosnamény része – 1818. július 20. – Nagybecskerek, 1902. augusztus 23.<ref>
• Szerző:Lauka János&nbsp;
• Szerző:Lauka Janka (Johanna)&nbsp;
• Szerző:Leiner Laura (Budapest, 1985. április 22. –) magyar író, szakmájában 18 éves kora óta aktív. Ismertségét és népszerűségét A Szent Johanna gimi ifjúsági naplóregény-sorozat hozta meg számára.
• Szerző:Leleszy Béla (Pusztakengyel, 1887. október 10. – Budapest, 1977. július 21.) magyar író, újságíró. Az 1920-as évek második felétől a második világháború végéig tartó időszak sikeres lektűrírója. Főként a korai regényeinek köszönhetően a magyar science fiction irodalom egyik úttörőjeként tartják számon.
• Szerző:Lemouton Emília, férje után Adorján Boldizsárné (Pest, 1824. március 22. – Gortvakisfalud, 1869. január 22.) író, műfordító.
• Szerző:Lencsés Antal (Lencsés József Antal, 1840-ig Lentscho, Rum, Vas vármegye, 1797. január 12. – Buda, 1844. március 2. után) gazdasági és természettudományi író, lapszerkesztő, a Georgikon tanára.
• Szerző:Lendvai Jenő (Temesvár, 1883 – Temesvár, 1946) – közgazdasági szakíró, próza- és drámaíró, műfordító.
• Szerző:Lendvay Ferenc, született Lederer (Győr, 1895. július 9. – Veszprém, 1963. január 11.)<ref>
• Szerző:Lengyel Balázs (Budapest, 1918. augusztus 21. – Budapest, 2007. február 22.) Széchenyi-díjas műkritikus, író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
• Szerző:Lengyel Dénes (Kisbacon, 1910. augusztus 7. – Budapest, 1987. július 19.) magyar író, irodalomtörténész, pedagógus. Kovács Ágnes (1919–1990) néprajzkutató férje, Benedek Elek (1859–1929) író, költő, újságíró unokája. Fia Lengyel László közgazdász, politológus.<ref>
• Szerző:Lengyel Géza, született Lővinger (Heves, 1881. január 4. – Budapest, 1967. november 12.) magyar író, újságíró, szakíró, kritikus, lapszerkesztő.
• Szerző:Lengyel István, 1893-ig Pollák (Budapest, ? – ?) újságíró, író, humorista, lapszerkesztő. A Muskátli Kabaré, a Bonbonnière Kabaré művészeti igazgatója volt. Szerkesztette az Érdekes Újságot, valamint külső munkatársa volt a Pesti Hírlap, a Ma Este, a Magyar Hírlap, a Népszabadság, a Szabadság és a Figyelő című lapoknak.
• Szerző:Lengyel Menyhért, születési nevén Lebovics Menyhért (Balmazújváros, 1880. január 12.<ref>
• Szerző:Lengyel Miklós, született Pollák Mór
• Szerző:Lengyel Olga (Kolozsvár, 1908. október 19. – New York, 2001. április 15.) magyar író, aki az auschwitzi tábor foglya volt, később Five Chimneys címmel írta meg emlékeit.
• Szerző:Lengyel témájú művekː
• Szerző:Lenkei Henrik (született: Gutmann Henrik, Pécs, 1863. június 26. – Budapest, 1943. július 5.)<ref>
• Szerző:Lenkei Lajos, Gutmann
• Szerző:Lestyán Sándor (Nagykároly, 1896. február 1. – Budapest, Józsefváros, 1956. november 11.)<ref>
• Szerző:Levelek:
• Szerző:Leveleskönyv
• Szerző:Levendel Júlia (Budapest, 1944. március 23. –) magyar író, lapszerkesztő.
• Szerző:Ligeti Ernő, 1899-ig Lichtenstein Ernő (Kolozsvár, 1891. február 19. – Budapest, 1945. január 11.) erdélyi magyar író, publicista, szerkesztő, a helikoni közösség tagja.
• Szerző:Ligeti Sándor, Auer (Kaposvár, 1890. november 5. – ?) magyar szociológus, író, bankigazgató.
• Szerző:Ligeti Vilma (Ungvár, 1912. július 1. – Budapest, 1982. szeptember 13.) magyar írónő, zenetanár.
• Szerző:Lipcsey Emőke (Lipcsey Andersson Emőke; Budapest, 1957)<ref>
• Szerző:Lipp Tamás (Székesfehérvár, 1946. október 24. –) író, újságíró, szerkesztő.
• Szerző:Lipták Gábor (Budapest, 1912. június 30. – Balatonfüred, 1985. május 30.) író, újságíró, kultúrtörténész.
• Szerző:Liptai Imre (eredeti neve: Lindenberg Imre) (Miskolc, 1876. augusztus 29. – Budapest, 1927. október 30.) magyar író, újságíró, színműíró.
• Szerző:Lista (nem teljes)
• Szerző:Litkai Gergely (Budapest, 1976. október 19. –) Karinthy-gyűrűs magyar humorista, forgatókönyvíró, főszerkesztő.
• Szerző:Lits Antal (1875–1931. szeptember 25.) író, újságíró.
• Szerző:Lőrincz György (Kápolnásfalu, 1946. május 2. –) erdélyi magyar író, esszéista és a szociográfiai publicisztika művelője.
• Szerző:Lőrincz László (Sepsiszentgyörgy, 1921. március 18. – Mindszent, 2013. február 20.) erdélyi magyar író, szerkesztő, pedagógus.
• Szerző:Lőrincz Miklós (Nagyvárad, 1899. április 21. – Budapest, 1944. július 30.) író, újságíró, kabarészerző, forgatókönyvíró.
• Szerző:Lőrinczy György (Nagykálló, 1860. december 26. – Budapest, 1941. január 28.) író, a Kisfaludy Társaság (1924) és Petőfi Társaság (1908) tagja.
• Szerző:Lőrinczy Judit (Szolnok, 1982. december 12.–) magyar író, kritikus és festő. 2005 óta publikál írásokat különböző magazinokban, és tagja az SFmag.hu és az LFG.hu oldalaknak. Jelenleg Pécsett él; jogászként dolgozik.
• Szerző:Lőrinczy Lajos (Nagyvárad, 1902. augusztus 2. – 1977) erdélyi magyar újságíró, író, színdarabszerző.
• Szerző:Lőw Lipót, születési nevén Júda Leib Löw (
• Szerző:Londesz Elek (Debrecen, 1868. december 13. – Budapest, 1934. február 12.) író, újságíró; a Petőfi Társaság tagja.
• Szerző:Lovász Krisztina (Kolozsvár, 1970. február 16. –) író, költő.
• Szerző:Lovászy Károly (Szentes, 1887. augusztus 2. – Budapest, 1952. október 3.) magyar író, költő, újságíró, humorista, igazgató.
• Szerző:Lovászy Márton Jenő (körülbelül a negyvenes évekig: ifj. Lovászy Márton; Zombor, 1891. április 27. – Budapest, 1975. március 3.)<ref>
• Szerző:Lovászy Márton (Zenta, 1864. november 6. – Budakeszi, 1927. augusztus 21.)<ref>
• Szerző:Lovas Ildikó (Szabadka, 1967. augusztus 18. –) József Attila-díjas magyar író, kritikus, műfordító, szerkesztő.
• Szerző:Lovas Nagy Anna (1964. január 14. –) író, tárgyalkotó, grafikus, műsorvezető.
• Szerző:Lovassy Andor (Nagyszalonta, 1860. február 24. – Kisszántó, 1924. május 2.) erdélyi magyar publicista, színpadi szerző, író. Lovassy Lászlónak, a pozsonyi reformországgyűlés ifjúsági vezérének unokaöccse.
• Szerző:Lovik Károly (Budapest, 1874. március 9. – Budapest, 1915. április 19.) magyar író, újságíró, szabadkőműves, neves lószakértő.
• Szerző:Ludányi Bettina (Hatvan, 1994. május 16. –) magyar írónő.
• Szerző:Lugosi Döme, Lugosi Dömötör (Budapest, 1888. május 19. – Szeged, 1945. november 18.) író, színháztörténész.
• Szerző:Lugosi Viktória (Budapest, 1962. március 3. –) író, televíziós szerkesztő.
• Szerző:Lugossy Gyula (Szombathely, 1939. november 11. –) magyar író.
• Szerző:Lukács Gyula, született Lichtschein
• Szerző:Lukács Pál (Kamocsa, 1801. március 21. – Kamocsa, 1873. augusztus 15.) író, színész, nevelő.
• Szerző:Lukácsy András (Budapest, 1930. április 21. –) író, kritikus, kultúrtörténész.
• Szerző:Lukácsy Sándor (Arad, 1835. február 15. – Budapest, 1907. november 10.) színműíró, a budapesti Népszínház rendezője.
• Szerző:Lukácsy Sándor (Csorna, 1923. április 10. – Budapest, 2001. november 10.) irodalomtörténész, író, az irodalomtudományok kandidátusa (1968).
• Szerző:Lux Terka, családi nevén Szőllőssy Györgyné Dancsházy Oláh Ida (Szilágysomlyó, 1873 – Budapest, 1938. május 9.), magyar írónő, a Pesti Hirlap munkatársa. Elbeszélő munkáiban sok a megértő életbölcselet. Szatirikus éllel rajzolta a pesti világot.
• Szerző:Luzsénszky Alfonz (néhol Luzsánszky, Luzsinszky, Luzsinsky vagy Szentesy-Luzsénszky alakban is, Budapest, 1876. január 13. – Budapest, Józsefváros, 1953. december 30.) katolikus lapkiadó, szélsőjobboldali író-újságíró, természetgyógyász. Munkássága antiszemita, a zsidóságot úgymond „leleplező”, máig közkézen forgó kiadványok megjelentetésében teljesedett ki. Luzsénszky Alfonz pap édesapja.
• Szerző:M. Nagy Miklós (Várpalota, 1963. február 26. –) József Attila-díjas műfordító, esszéista, író, a Helikon Kiadó irodalmi vezetője és főszerkesztője.
• Szerző:M. Veress Zsuzsanna (Lupény, 1946. november 10. – Temesvár, 1991. január 24.) erdélyi magyar költő, prózaíró, Mandics György felesége.
• Szerző:Mácza János (Alsóhrabóc, 1893. augusztus 4. – Moszkva, 1974. november 14.) esztéta, művészettörténész, író. A magyar avantgárd művészet ígéretes alkotójaként indult, majd a kommün bukása után teljes életét emigrációban töltötte.
• Szerző:Mács József (Bátka, 1931. április 18. – Pozsony, 2017. augusztus 31.<ref>
• Szerző:Mán-Várhegyi Réka (Szászrégen, 1979–) magyar író, szerkesztő.
• Szerző:Mándy György
• Szerző:Mándy Gyula<ref>
• Szerző:Mándy Iván (Budapest, 1918. december 23. – Budapest, 1995. október 6.) Kossuth-díjas magyar író, 1999-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjai közé választotta.
• Szerző:Mándy Lajos<ref>
• Szerző:Mányoki Endre (Budapest, 1954. augusztus 14. –) tanár, író, újságíró, kritikus, szerkesztő, riporter.
• Szerző:Mányoki Kornél<br />(szül: Gyönk, 1842. júl. 29. )
• Szerző:Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
• Szerző:Márk Alexandra, Marc (Déda, 1901. október 10. – Déda, 1991. június 17.) magyar ifjúsági író.
• Szerző:Márkó Imre (álnevei: Teleki Mózes, Vásárhelyi Imre; Olasztelek, 1939. november 1. – Sepsiszentgyörgy, 2011. december 19.) magyar novellista, színikritikus, fogorvos; Krizsovánszky Szidónia színésznő férje.
• Szerző:Márki Hugó, Márky, szül. Meisels jogász, közgazdasági író, egyetemi tanár.
• Szerző:Márkos Albert (Tarcsafalva, 1878. június 4. – Székelykeresztúr, 1949. november 17.) magyar tanulmány- és tankönyvíró.
• Szerző:Márton János (Zetelaka, 1921. június 4. – Kolozsvár, 1998. május 31.)<ref name="szekelykapuk">
• Szerző:Márton László (Budapest, 1959. április 23. –) magyar író, drámaíró, műfordító, esszéista, tanár.
• Szerző:Mártonffy Frigyes (Martin Frigyes, Komárom, 1825. november 17. – Újpest, 1895. július 23.) író, műfordító, lapszerkesztő, honvéd főhadnagy, ipartársulati titkár.
• Szerző:Mártonfi Benke Márta (Kunszentmárton, 1958. május 11.–) magyar újságíró, művészeti író, festő.
• Szerző:Mártonvölgyi László (Turócszentmárton, 1910. november 5. – Nyitra, 1984. november 11.) irodalomkritikus, helytörténész, szerkesztő.
• Szerző:Máté Angi (Vajdahunyad, 1971. december 30. –) erdélyi magyar író.
• Szerző:Máthé Dénes (Oklánd, 1952. január 14. –) romániai magyar tanulmányíró, szerkesztő, egyetemi tanár.
• Szerző:Mátis Béla (Szilágyballa, 1927. szeptember 10. – Nagybánya, 1987. február 10.) magyar munkásíró.
• Szerző:Mátray László (Nagyvárad, 1943. május 31. –) magyar színházi szakíró, színész-rendező, előadóművész, író, Mátray Erzsébet testvére.
• Szerző:Mátyás B. Ferenc (eredeti neve: Bráver Ferenc, írói álnevei: Udvardy Ferenc, Zoltán Ferenc) (Csepel, 1943. augusztus 6. –) magyar író.
• Szerző:Mátyás Ferenc (Kispest, 1911. november 22. – Budapest, 1991. február 18.) József Attila-díjas (1960) magyar költő, író.
• Szerző:Mátyás király tetralógia (2020)
• Szerző:Mátyus Aliz (Zalalövő, 1948. március 25. –) író, szociológus, lapszerkesztő.
• Szerző:Méhes Károly (Pécs, 1965. február 20. –) költő, író, újságíró.
• Szerző:Méliusz Anna (Kolozsvár, 1920. május 18. – Bukarest, 1998. január 5.) erdélyi magyar gyermekírónő, Méliusz József író felesége.
• Szerző:Méliusz Juhász Péter, más néven Horhi Juhász Péter, Horhi Melius Péter vagy Melius Juhász Péter (Horhi [Somogy megye, a törökök elpusztították], 1532. – Debrecen, 1572. december 25.) református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1561-től haláláig, egyháztudós, író, botanikus, a magyarországi reformáció legeredetibb és legnagyobb, legszélesebb hatású vezéregyénisége.
• Szerző:Ménes Attila (Debrecen, 1961. június 11. –) magyar író, újságíró.
• Szerző:Mérei Adolf, született Merkl Adolf (Hatvan, 1877. február 7. – Budapest, 1918. március 12.) író, műfordító, rendező, színházigazgató.
• Szerző:Mérő Ferenc (eredeti neve: Mihalik, 1938-tól Mihályi) – ?) magyar író, költő, műfordító, művészettörténész. Az Amerikai Magyar Kiadó Levelei szerkesztője volt.
• Szerző:Mészáros Sándor (Bonyhád, 1959. február 14. –) író, irodalomtörténész, szerkesztő.
• Szerző:Mészöly Ágnes (Budapest, 1971. március 1. –) író, költő, pedagógus.
• Szerző:Mészöly Dezső (Budapest, 1918. augusztus 27. – Budapest, 2011. október 11.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, dramaturg, egyetemi tanár. A Magyar Művészeti Akadémia tagja 1992-től haláláig.
• Szerző:Mészöly Gábor (1940. május 22. –) magyar író, dramaturg.
• Szerző:Mészöly Miklós (eredeti családneve Molnár) (Szekszárd, 1921. január 19. – Budapest, 2001. július 22.) Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
• Szerző:Mörk Leonóra újságíró, író, szerkesztő, műfordító.
• Szerző:Madarász Emil, született Vogel Emil
• Szerző:Madarász Flóris (Nádasdladány, 1872. július 16. – Zirc, 1915. november 3.) - gimnáziumi tanár, író, irodalomtörténész.
• Szerző:Madarász Flóris Géza 1872 július 16-án született Fehér vármegyében, Nádasladányban. Neve 1890-ig Mentler Flóris Géza, volt.
• Szerző:Madarak
• Szerző:Maderspach Viktor (Iszkrony, 1875. február 11. – Budapest, 1941. október 4.) erdélyi német származású magyar mérnök, sportoló, vadászati szakíró.
• Szerző:Mael Ferenc, családi nevén Izmael (Marosvásárhely, 1890. december 26. – Budapest, 1949. augusztus 27.) romániai magyar költő, író.
• Szerző:Magos Ernő (született: Grosz Ernő, ? – Josefstadt, Csehország, 1855. december 9.) ügyvéd, költő, író, lapszerkesztő.
• Szerző:Magos György (Budapest, 1948. január 8.) író, rendező.
• Szerző:Magyar Attila (Debrecen, 1965. szeptember 27. –) magyar színész, rendező, színházi író. A Budaörsi Játékszín művészeti vezetője.
• Szerző:Magyar Dekameron (novellafüzér)
• Szerző:Magyar Elemér, 1903-ig Deutsch – Újpest, 1940) író, újságíró.
• Szerző:Magyar László (Vinkovce, Vukovár-Szerém megye, 1900. június 12. – Szeged, 1971. október 3.) magyar író, újságíró, karikaturista, lapszerkesztő.
• Szerző:Magyar nyelven:
• Szerző:Magyar Tibor (Eredeti családneveː Manovil, írói álnevei: M. T. West, Leon Aumont, Nelly Jack, Hugh Percy; 1912 – 1988. augusztus 5., Budapest) újságíró, író, kabaré szerző, humorista.
• Szerző:Magyari István (1565 körül – Sárvár, 1605) evangélikus prédikátor, a hitvitázó irodalom jelentős alakja.
• Szerző:Magyari Tivadar (Kolozsvár, 1968. január 21. –) erdélyi magyar szociológus, egyetemi docens, újságíró, író, humorista.
• Szerző:Magyary Ágnes (Kolozsvár, 1975. november 8.–) magyar író, tanár.
• Szerző:Majer Anna Mária
• Szerző:Majer István (másként: Májer István, „István bácsi”, Mocsonok (Nyitra vármegye), 1813. augusztus 15. – Esztergom, 1893. november 21.) teológiai doktor, stagni választott püspök és nagyprépost, egyházi, pedagógiai, népszerűsítő író, grafikus.
• Szerző:Major Béla (1842. március 10. – Pest, 1872. április 7.) királyi táblai fogalmazó, író, műfordító.
• Szerző:Major Nándor (Újverbász, 1931. június 13.) vajdasági magyar író, kritikus, esszéista, politikus.
• Szerző:Major Ottó, Mohrer (Budapest, 1924. április 4. – Budapest, 1999. február 22.) magyar író. Az Újhold, a Magyarok, az Alkotás, a Kortárs munkatársa volt. A Lengyel József Kollégium alelnöke és a Kassák Lajos Társaság elnöke volt.
• Szerző:Majoranna a tér tenyerén
• Szerző:Majoros István, született Münz
• Szerző:Majoros Mária Anna
• Szerző:Majoros Sándor (Bácskossuthfalva (Ómorovicza), 1956. július 27. –) József Attila-díjas (2004) író.
• Szerző:Majsányi Katalin (szül. Kurucz; Tunyog, 1948. december 2. –) magyar írónő.
• Szerző:Majtényi Erik (eredeti neve: Mann Erik) (Temesvár, 1922. szeptember 19. – Bukarest, 1982. január 22.) romániai magyar költő, író, szerkesztő, műfordító.
• Szerző:Majtényi Mihály, Markovics (Nagybecskerek, 1901. július 21. – Újvidék, 1974. július 7.) prózaíró, újságíró, műfordító. Írásait az expresszionizmus irányvonala és a sajátosan egyedi vajdasági élményvilág határozta meg.
• Szerző:Majtényi Zoltán (eredeti neve: Lichtmannegger Árpád Zoltán) (Újpest, 1933. április 10.) József Attila-díjas (2008) író, műfordító, irodalomtörténész, szerkesztő.
• Szerző:Makkai-Flóra Ágnes, szül. Flóra Ágnes (Kolozsvár, 1952. március 12. –) író. Flóra Jenő és Finna Márta kolozsvári színművészek lánya, anyai ágon Makkai Sándor erdélyi magyar író, az erdélyi református egyházkerület püspökének unokahúga.
• Szerző:Makkai Sándor (Nagyenyed, 1890. május 13. – Budapest, 1951. július 19.) erdélyi magyar író, pedagógus, református lelkész, az Erdélyi református egyházkerület püspöke 1926-tól 1936-ig.
• Szerző:Makovics János (Dorog, 1963. október 30. –) író, költő, újságíró.
• Szerző:Maksay Albert (Sopron, 1897. június 7. – Kolozsvár, 1971. június 22.) erdélyi magyar költő, író, műfordító, teológiai szakíró.
• Szerző:Módos Péter (Budapest, 1943. február 15.) magyar író, forgatókönyvíró, szerkesztő.
• Szerző:Malgot István (Szombathely, 1941. március 13.–) magyar szobrász, bábművész, rendező, író, színházalapító.
• Szerző:Mallász Margit Eugénia<ref name=angyal:mallasz>
• Szerző:Müller Kálmán (Temesvár, 1891 – Temesvár, 1957. december 31.) magyar munkásmozgalmi író.
• Szerző:Müller Péter (Budapest, 1936. december 1. –) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, dramaturg, forgatókönyvíró, előadó. A hazai spirituális irodalom egyik legismertebb alakja. 1956-ban átesett egy halálélményen. Ez a tapasztalat egész lényét és művészi célkitűzéseit megváltoztatta. Mind színpadi művei, mind regényei és esszé kötetei ennek a megrendítő tapasztalatnak az élményéből születtek. Könyvei minden kétséget kizáróan az utóbbi évek legsikeresebb ezoterikus kötetei közé tartoznak, ezt jelzi a több százezer eladott példány. Spirituális művei mellett drámaíró tevékenysége is meghatározó. Itthon s a világ sok színpadán játszott szerző.
• Szerző:Mónus Áron (1934 – ) magyar író, egykori egyetemi oktató, aki Hódmezővásárhelyen él. Szabadidejében könyveket írt, amelyeknek fő témája a zsidóság, szabadkőművesség és az ezzel összefüggésbe hozható csoportok, emberek.
• Szerző:Malonyai vagy Malonyay Dezső (Pest, 1866. május 3. – Budapest, 1916. április 22.) író, művészettörténész.
• Szerző:Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) magyar író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”. Móra István testvéröccse, Móra László költő nagybátyja.
• Szerző:Móra István
• Szerző:Móra János
• Szerző:Móra Márton
• Szerző:Móricz Lili (Budapest, 1915. április 27. – Budapest, 1999. augusztus 29.) színésznő, író. Móricz Zsigmond legfiatalabb lánya, Both Béla, majd György László színészek felesége.
• Szerző:Móricz Pál (Hajdúnánás, 1870. október 4. – Budapest, 1936. március 30.) író, újságíró, a Petőfi Társaság tagja.
• Szerző:Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.
• Szerző:Móser Zoltán (Szekszárd, 1946. március 11. –) Balogh Rudolf-díjas magyar fotóművész, etnofotográfus és író. A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozatának tagja (2006).
• Szerző:Mózes Attila (álnevei: Kibédi Attila, Finta Balázs; Marosvásárhely, 1952. április 8. – 2017. január 31.) romániai magyar író, irodalomkritikus, szerkesztő.
• Szerző:Mózsi Ferenc (Debrecen, 1947. április 26. –) magyar író, novellista. Polgári neve Sántha Ferenc.
• Szerző:Mózsi Ferenc (Születési neve: Vystup Ferenc,
• Szerző:Mannheim József, Manheim (Pápa,
• Szerző:Marék Antal (Marek) (Mezőtúr, 1903. július 16. – Budapest, 1983. szeptember 1.) orvos, író, kritikus. Marék Veronika apja.
• Szerző:Marék Veronika (Budapest, 1937. december 19. –) József Attila-díjas (2010) magyar író, grafikus.
• Szerző:Marafkó László (Győr, 1944. július 14.–), magyar író, újságíró, szerkesztő, főiskolai oktató.
• Szerző:Marót Sándor (1916-ig Rosenberg; Arad, 1884. július 4. – Auschwitz, 1944. június) zsidó származású romániai magyar író, szerkesztő.
• Szerző:Maróti Lajos József (Budapest, 1930. november 18. – Budapest, 1982. július 14.)<ref>
• Szerző:Marcellus Mihály (Budapest, 1962. május 6. –) író. Eredeti neve Mészáros Mihály, írói neve Michael Mansfield. <!-- Az évezred elejétől más álnéven regényei jelentek meg a misztikus irodalom, vagy a sci-fi berkeiben (ld. Michael Mansfield). -->
• Szerző:Marczell Mihály (Dunaszerdahely, 1883. augusztus 12. – Budapest, 1962. december 6.) a 20. század egyik legnagyobb hatású magyar katolikus nevelője volt - s egyben a budapesti Központi Szeminárium egykori rektora, esztergomi főegyházmegyés áldozópap, pápai kamarás, tiszteletbeli kanonok, prelátus, 1948-tól apostoli protonotárius; egyetemi tanár, rektor, papnevelő, egyházi író, szerkesztő, cenzor és hitszónok.
• Szerző:Margitai József (született: Majhon József, Cserencsóc, Zala vármegye, 1854. március 9. – Budapest, 1934. június 6.) állami képzőintézeti igazgató, kormányfőtanácsos.
• Szerző:Marjay Frigyes, eredetileg: Poppovics, külföldön: Friedrich Marjay, Frederico Pedro Marjay, Frederic P. Marjay (Budapest, 1897. május 18. – 1993 előtt) magyar író, műfordító, újságíró, huszárfőhadnagy.
• Szerző:Markó Béla (Kézdivásárhely, 1951. szeptember 8. –) erdélyi magyar költő és író, tanár, szerkesztő, politikus.
• Szerző:Markovits Ernő (Sárközújlak, 1887. november 22. – Auschwitz, 1944) magyar újságíró, szerkesztő, író.
• Szerző:Markovits Rodion, Markovits Jakab (Kisgérce, 1884. július 15. – Temesvár, 1948. augusztus 27.) magyar író, újságíró.
• Szerző:Marno János (Budapest, 1949. március 3. –) József Attila-díjas író, költő, műfordító, műkritikus, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.<ref>
• Szerző:Marosi Barna (Marosvásárhely, 1931. szeptember 29. – Marosvásárhely, 2015. december 21.) erdélyi magyar író, újságíró. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (2005).
• Szerző:Marosi Gyula (Budapest, 1941. március 20.) József Attila-díjas magyar író, dramaturg, forgatókönyvíró. A József Attila Kör alapító tagja.
• Szerző:Marschalkó Lajos (Hajdúböszörmény, 1903. szeptember 11. – München, 1968. május 20.) magyar író, költő és újságíró.
• Szerző:Marton Árpád (Szeged, 1972. –) szegedi művészeti író, kritikus, újságíró. Koncertek, kiállításmegnyitók, más kulturális események szervezője, illetve házigazdája.
• Szerző:Marton Ernő (Dicsőszentmárton, 1896. május 17. – Tel-Aviv, 1960. augusztus 28.) magyar író, szerkesztő, műfordító.
• Szerző:Marton Kati, külföldön Kati Marton néven ismert (Budapest, 1949. február 3. –) magyar származású amerikai írónő. Az ABC külföldi hírtudósítója és több könyv írója, a Nemzetközi Női Egészségügyi Koalíció elnöke, 2006-ban kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést és 2009-ben A magyar kultúra követe címet.<ref name="kultúrakövete">
• Szerző:Marton Lili (Budapest, 1914. december 12. – Kolozsvár, 2000. március 27.) író, színműíró, ifjúsági író, műfordító. Írói álneve Kászoni Kata.
• Szerző:Marton Mária (Budapest, 1953. október 2. –) magyar író, publicista.
• Szerző:Matkovich Pál, Matkovics, írói nevén Bús Vitéz vagy Senki Pál (Kiliti, Somogy vármegye, 1836. február 22. – Budapest, 1887. február 25.) magyar író, humorista, lapszerkesztő, publicista, műfordító.
• Szerző:Mattyasovszky Jenő (1932 – 1984. szeptember 20.) magyar krimiíró és újságíró.
• Szerző:Mayer Miksa (Lugos, 1842. május 6. – Budapest, 1886. március 19.) pedagógus, író, vallás- és közoktatásügyi miniszteri titkár.
• Szerző:Medgyesi Emese (Marosvásárhely, 1961. július 29.) erdélyi magyar író.
• Szerző:Medveczky Bella (Detre Lászlóné) (Zombor, 1897. május 26. – Budapest, 1969. október 24.) író, műfordító, operaénekes. A Magyar Népköztársaság Irodalmi Alapja, a Magyar Pen Club tagja, a Pest Megyei Tanács Kórházai Orvosi Szakkönyvtárainak vezetője. Nagybátyja, Medveczky Frigyes (1855–1914) professzor volt.
• Szerző:Megjelent kötetei
• Szerző:Megyeri Károly (született Stand) (Tótmegyer, 1799. január 8. – Pest, 1842. december 12.) színész, drámaíró és -fordító.
• Szerző:Megyery Sári (Balassagyarmat, 1897. július 28. – Párizs, 1983. február 5.) színésznő, író, költő, újságíró. Sacy von Blondel néven a némafilmkorszak sztárja. Negyvenkilenc magyar és német film női főszerepét játszotta el. Megyery István (1859–1931) jogász lánya és Megyery Ella (1889–1962) író, újságíró húga.
• Szerző:Melis Ilona
• Szerző:Melis János
• Szerző:Meller Rózsi (Budapest, 1902. március 31. – Budapest, 1960. október 11.) magyar író, Heller Ágnes filozófus nagynénje.
• Szerző:Melocco János (Fiume, 1909. december 26. – Budapest, 1951. február 22.) jogász, író, újságíró, a kommunizmus áldozata, Melocco Miklós szobrászművész édesapja.
• Szerző:Mensáros Zoltán (Budapest, 1921. november 23. – Budapest, 2008. december 2.) magyar író. Mensáros László (1926-1993) testvére.
• Szerző:Menyhért János (Gönc, 1814 körül – Nagyvarsány, 1873. október 23.) református lelkész, író.
• Szerző:Meséi
• Szerző:Mesejátékok
• Szerző:Mester Zsolt (Marosvásárhely, 1929. május 3. – Pilisborosjenő, 2002. június 25.) romániai magyar orvos, orvosi szakíró, regényíró.
• Szerző:Meszlényi Attila (Budapest, 1954. május 2.–) képzőművész, ökológiai (saját kifejezésével: létrendi) író, gondolkodó, festő, grafikus, animációs filmek rendezője, zenész, zeneszerző. Festői és gondolkodói munkásságát egyaránt a természeti téma, illetve a természethez való viszonyunk problematikája uralja.
• Szerző:Metz István (Budapest, 1894. május 8. – Marosvásárhely, 1983. május 10.) magyar orvos, orvostörténész, színműíró, novellista. Metz Albert fia, Metz Katalin apja.
• Szerző:Mezei András (Budapest, 1930. december 23. – Budapest, 2008. május 30.) magyar író, költő, szerkesztő.
• Szerző:Mezey Katalin (Budapest, 1943. május 30. –) Kossuth- és József Attila-díjas prózaíró, költő, műfordító. Férje Oláh János (1942–2016) író, fiuk Lackfi János (1971) költő, lányuk, Oláh Katalin (1974) és kisebbik fiuk, Oláh Mátyás László (1975) képzőművészek.
• Szerző:Mezey László Miklós (Budapest, 1953. december 2. –) magyar író, kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő.
• Szerző:Michael Mansfield (Marcellus Mihály, Budapest 1962. május 6. –) író az évezred első éveiben tűnt fel misztikus regényeivel.
• Szerző:Mihály István, eredeti neve: Merkler István (Budapest, 1892. június 28.<ref>
• Szerző:Mihály László Barna (Cs. Mihály, álnevén Pasquino; Székelyudvarhely, 1902. december 29. – Budapest, 1977. július 5.) magyar költő, regényíró, közíró, újságíró. Jánossy Margit írónő férje.
• Szerző:Mihályi Ödön, született Schwartz
• Szerző:Mihalovics Éva (Budapest, 1957–) magyar képzőművész, író.
• Szerző:Mikó Imre, álnevei: Könyves Tóth László, 1944 előtt; Farkas Sándor, Miklós István, 1955 után (Bánffyhunyad, 1911. március 27. – Kolozsvár, 1977. március 21.) magyar jog- és államtudományi író, műfordító, író. Mikó Lőrinc apja.
• Szerző:Mikes György (
• Szerző:Mikes Lajos, dr., 1905-ig Misek (Budapest, 1872. augusztus 10. – Bécs, 1930. augusztus 19.) magyar újságíró, szerkesztő, műfordító. Mikes Margit költő apja.
• Szerző:Mikey Lajos; Csizmadia (Cegléd, 1846. december 26. – Szabadka, 1892. december 18.) színész, rendező, színműíró.
• Szerző:Miklós Tibor (Budapest, 1947. június 5. – 2013. szeptember 7.<ref name="quartelhunyt">
• Szerző:Miklósi Anna (2008-ig Sivók Irén) (Cegléd, 1962. március 9. –) énekes-színész, író.
• Szerző:Miklósy Ilona Margit, Gombos Ferencné, G. Miklóssy Ilona (Pest, Terézváros, színésznő, írónő.
• Szerző:Miklya Luzsányi Mónika Éva (Békéscsaba, 1965. április 6. –) magyar író, publicista, pedagógus, teológus.
• Szerző:Mikszáth Kálmán (Szklabonya,
• Szerző:Mikusay József (Nagyvárad, 1873. március 19. – Nagyvárad, 1947. december 1.) nagyváradi magyar pedagógus, író, közíró.
• Szerző:Milotay István (Nyírbátor, 1883. május 3. – Stein am Rhein, Svájc, 1963. február 10.), szélsőjobboldali újságíró, politikus, író.
• Szerző:Mindszenthy Antal (Komárom, 1786. augusztus 25. – Komárom, 1859 körül) megyei táblabíró, író.
• Szerző:Mireisz László (Budapest, 1950. február 2. –), író, orientalista, asztrológus, buddhista filozófus, a magyarországi buddhizmus képviselője. A Tan Kapuja Buddhista Egyház egyik alapítója és vezetője.
• Szerző:Mireisz László (Budapest, 1950. február 2. –), író, spirituális tanító, filozófus, a magyarországi buddhizmus képviselője.
• Szerző:Mirnics Zsuzsa (születési neve: Roncsák Zsuzsanna, Bácskossuthfalva, 1940. február 11. –) Neven-díjas vajdasági magyar író, újságíró, szerkesztő.
• Szerző:Mirtse Zsuzsa (1967–) magyar író, költő, szerkesztő.
• Szerző:Miska János, John Miska (Nyírbéltek, 1932. január 20. –) kanadai magyar író, újságíró.
• Szerző:Miskolczi Miklós (Szabadka, 1938. július 2. –) újságíró, író.
• Szerző:Mixadt János
• Szerző:Mixadt Sámuel
• Szerző:Mixadt Sámuel
• Szerző:Mizser Attila (Losonc, 1975. január 26. –) felvidéki magyar író, költő, irodalomtörténész, szerkesztő, 2017-től az egri Eszterházy Károly Egyetem tanára, 2016-tól az Irodalmi Szemle (Pozsony) főszerkesztője. Szépirodalmi munkái, tanulmányai, kritikái 1994-től jelennek meg folyóiratokban, antológiákban. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének.<ref>
• Szerző:Műfordításai
• Szerző:Műfordítások, átdolgozások (nem teljes lista)
• Szerző:Műfordítói hitvallását a következő idézet fejezi ki a legjobban:
• Szerző:Művei
• Szerző:Mocsár Gábor (Nyírmártonfalva-Gut, 1921. február 24. – Debrecen, 1988. december 3.) József Attila-díjas (1968) magyar író, újságíró. Unokája Mocsár Zsófia (1991–2016) látványtervező.
• Szerző:Mocsári Erika, írói álneve Evelyn Marsh (1933 – 2012. október 6.), magyar író, újságíró.
• Szerző:Mocsáry Béla (Nagyvárad, 1851. július 31. – Nagyvárad, 1917. július 24.) magyar szépíró, minisztériumi titkár, jogász, pénzügyi szakember.
• Szerző:Mohácsi Jenő, 1903-ig Klein Jenő,
• Szerző:Moldova György, születési nevén Reif György (Budapest, 1934. március 12. –) Kossuth-díjas, Karinthy-gyűrűs, Prima Primissima díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A legolvasottabb kortárs magyar író. Legfőképpen a riport és a szatíra műfajában alkot.
• Szerző:Molnár Ákos, született Mandel (Budapest, 1893. december 10.<ref>
• Szerző:Molnár Dénes írói álnéven:
• Szerző:Molnár Gábor (Budapest, 1908. december 2. – Budapest, 1980. október 29.)
• Szerző:Molnár Géza (álneve: G. H. Miller) (Rákospalota, 1923. november 6. – Budapest, 2011. október 11.) József Attila-díjas magyar író, újságíró. A Magyar PEN Club intézőbizottsági tagja volt.
• Szerző:Molnár Géza, született Müller Géza (Pest, 1870. szeptember 7.<ref>
• Szerző:Molnár Gyula, született Müller író, jogi doktor, ügyvéd.
• Szerző:Molnár H. Lajos (Marosvásárhely, 1946. május 16. – Budapest, 2016. november 2. ) erdélyi magyar író, közíró, szerkesztő, dramaturg, riporter, pszichológus, Ronald Roogam álnéven krimiszerző.
• Szerző:Molnár János (Csécsény, Győr vármegye, 1728. június 13. (keresztelték) – Szepesváralja, 1804. február 15.) bölcseleti és teológiai doktor, Jézus-társasági áldozópap és tanár, később apát, költő, író, szerkesztő, a magyar nyelvű ismeretterjesztő irodalom jeles egyénisége.
• Szerző:Molnár József (Budapest, 1918. augusztus 27. – München, 2009. december 1.) magyar népi író, folyóirat-szerkesztő, könyvkiadó és nyomdász.
• Szerző:Molnár Jenő, 1903-ig Müller Jenő (Szabadka, 1880. március 20. – Budapest, 1933. március 28.) író, költő, hírlapíró, lapszerkesztő.
• Szerző:Molnár Mihály (Nagyszalonta, 1903. január 19. – Nagyszalonta, 1991. július 25.) magyar református hitépítő, költő, író.
• Szerző:Molnár Miklós (írói álnevei: Rohonczi Nóra, Veres Dávid, Pathó Laura, Cseke Imola) (Kecskemét, 1946. január 13. –) József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító, publicista.
• Szerző:Molnár Sándor (Szatmárcseke, 1895. június 12. – Arad, 1960. március 17.) munkásköltő, -író, szerkesztő, műfordító.
• Szerző:Molnár Tamás (Mezőtúr,<ref name="kiki">
• Szerző:Molnár Zoltán (Debrecen, 1920. november 24.<ref>
• Szerző:Molnár Zsófi (Arad, 1967. augusztus 1. –) magyar meseíró, ifjúsági elbeszélő, műfordító. Molnár Szabolcs és Molnár Erzsébet leánya.
• Szerző:Molter Károly (Óverbász, 1890. december 2. – Marosvásárhely, 1981. november 30.) magyar író, kritikus, irodalomtörténész. Marosi Péter, Pál és Barna apja.
• Szerző:Moly Tamás, született Leitner Mór (Budapest, 1875. január 27.<ref>
• Szerző:Mondy Miklós (Bély, 1898. október 13. – Dámóc, 1986. február 19.) görögkatolikus esperes, író.
• Szerző:Monoszlóy Dezső (Budapest, 1923. december 28. – Bécs, 2012. május 1.),<ref>
• Szerző:Morócz István (martosi) (Ludas, Heves vármegye, 1816. december 25. – Budapest, 1881. október 10.) királyi tanácsos, gazdasági egyesületi titkár és író, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Moravcsik Géza (Bér, 1855. július 28. – Budapest, Terézváros, 1929. szeptember 21.) zenepedagógus, a Zeneakadémia titkára.
• Szerző:Moravetz Levente (Beszterce, 1957. augusztus 17. –) színész, rendező, író. <!-- Felesége Somogyvári Andrea. -->
• Szerző:Morländer Mór, eredetileg Engländer (Kismarton, 1818. február 20. – Budapest, Terézváros, 1898. március 6.)<ref>
• Szerző:Morsányi Bernadett (Budapest, 1981. október 18. - ) irodalomtörténész, Dobai-kutató, forgatókönyvíró, művészeti író. Első novelláskötete 2016-ban rögtön elnyerte a Budapest a fiatal tehetségekért program különdíját.
• Szerző:Morvay Zoltán (Debrecen, 1875. november 28. – Siófok, 1945. március 24.) magyar nyomdász, nyomdászíró, szerkesztő, közíró. Morvay Pál atyja.
• Szerző:Mosdóssy Imre (Alsóbogát, 1862. október 21. – Budapest, 1945. február 19.) pedagógus, író, királyi tanfelügyelő, miniszteri tanácsos.
• Szerző:Moskát Anita (1989 –) magyar biológus és író, aki leginkább a fantasztikus irodalom témájában alkot.
• Szerző:Mosonyi Aliz (Keszthely, 1944. február 19. –) Déry Tibor-díjas és IBBY-életműdíjas magyar írónő, újságíró, dramaturg. 1973 óta publikál gyermekkönyveket, versei, színpadi művei jelentek meg.
• Szerző:Moyzes Ilona (Deresk, 1921. október 27. – USA, Los Angeles, 2007. február 19.) költő, író.
• Szerző:Mudrony Pál (Késmárk, Szepes megye, 1843. szeptember 23. – Budapest, 1891. november 1.) újságíró, közgazdasági szakíró, gyorsíró, a magyar királyi miniszterelnöki sajtóosztály hivatalnoka, Mudrony Soma testvéröccse.
• Szerző:Muhorai Ágnes
• Szerző:Munkácsi Miklós (Budapest, 1941. december 15.) magyar író, forgatókönyvíró, újságíró.
• Szerző:Murányi Ármin, 1881-ig Pick
• Szerző:Murányi Zita (Budapest, 1982. január 17. –) magyar író, költő, újságíró.
• Szerző:Muráti Lili (sz. Muráti Teodóra Aurélia; Nagyvárad, 1911. július 22. – Madrid, 2003. április 17.) magyar színésznő és írónő.
• Szerző:Muzsnayné Csizmadia Gabriella (Vágújhely, Nyitra vármegye, 1893. – Székelyudvarhely, 1989. december 22.) ifjúsági író.
• Szerző:N. Kósa Judit (született Kósa Judit,<ref>Nevének kiegészítésére - vagyis az "N" betű felvételére - a Magyar Rádió munkatársától, Kósa Judittól (Kokas Ignác feleségétől) való megkülönböztetés érdekében került sor. Az "N" betű jelentése: "N"em az a Kósa Judit
• Szerző:Nádai Pál, Neumann
• Szerző:Nádas Péter (Budapest, 1942. október 14. –) Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, esszéista. Fotóriporterként, újságíróként is dolgozott. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, 2000 óta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
• Szerző:Nádas Sándor 1910-ig Neumann Sándor
• Szerző:Nádasdi Péter, ifjabb Veres Péter vagy Nádasdi Veres Péter (Balmazújváros, 1920. január 2. – Debrecen, 1976. április 30.), születési neve: Veres Péter, újságíró, író, Veres Péter író, politikus fia.
• Szerző:Nádasi László (eredeti neve: Schwarcz László, említik még: Nádasy, Nádassy néven is; Budapest, 1907. május 30. – Budapest, 1978. február 17.) magyar humorista, dramaturg, kabaréművész, konferanszié, színpadi szerző. Rejtő Jenő barátja és alkotótársa.
• Szerző:Nádaskay Lajos (Külsőbőcs, 1816. október 30. – Pest, 1860. szeptember 15.) író, hírlapszerkesztő, Nádaskay Béla apja.
• Szerző:Nádass József (eredeti neve: Nuszbaum József) Budapest, 1897. május 22. – Budapest, 1975. július 30.) magyar költő, író, újságíró, műfordító.
• Szerző:Nádor Gyula (Nagykőrös, 1860 – Budapest 1889. december 30.) magyar zeneszerző, népzenegyűjtő, író.
• Szerző:Nádor Tamás (eredeti neve: Kanitz Tamás) (Budapest, 1934. október 4. – Budapest, 2008. december 6.) magyar író, újságíró, rádiós, pedagógus.
• Szerző:Nádudvari Anna (Karácsond, 1946. május 10.) magyar író, újságíró.
• Szerző:Német nyelven:
• Szerző:Németh Antal (Budapest, 1903. május 19. – Budapest, 1968. október 28.<ref>
• Szerző:Németh Gábor (írói álneve: Gabriely György) (Budapest, 1956. november 23. –) József Attila-díjas (2004) magyar író, forgatókönyvíró, szerkesztő, egyetemi oktató.
• Szerző:Németh István (Kishegyes, 1930. augusztus 18. – Újvidék, 2019. szeptember 30.) vajdasági magyar író, újságíró.
• Szerző:Németh István, írói nevén Németh István Péter (Tapolca, 1960. március 8. –) költő-irodalomtörténész, magyar nyelv és irodalom szakos előadó, könyvtáros tanár.
• Szerző:Németh László (teljes nevén: Németh László Károly,<ref>
• Szerző:Németh Zoltán (Kishegyes, 1956. március 18.–) vajdasági magyar újságíró, Németh István idősebb fia.
• Szerző:Nényei Pál (Budapest, 1974)<ref name=zarj>
• Szerző:Nacsinák Gergely András (Budapest, 1977. október 29.) görög ortodox pap, vallástörténész, író, dalszövegíró, tanár.
• Szerző:Nadányi Zoltán (Feketegyörös, 1892. október 9. – Budapest, 1955. február 2.) költő, író, műfordító.
• Szerző:Nadaszky Katalin
• Szerző:Nadler Herbert (Budapest, 1883. május 13. – Budapest, 1951. június 7.) magyar vadászati szakíró, állatkerti igazgató, fényképész, vadász, zoológus.
• Szerző:Nagy András (Budapest, 1956. június 8. –) magyar író, drámaíró, forgatókönyvíró, egyetemi tanár.
• Szerző:Nagy Attila (Debrecen, 1982. október 13. –) költő, író, a Bele Minden Vackot punk zenekar énekese. Capoeira apelidoja Cabeludo (Jelentése: Hosszúhajú).
• Szerző:Nagy Attila Kristóf (Budapest, 1963. február 18. – Budapest, 1998. május 29.) magyar író, költő, szerkesztő.
• Szerző:Nagy B. Viktor, Bágyi (Szárazajta, 1923. augusztus 7. – Sepsiszentgyörgy, 2009. december 15.) munkásíró.
• Szerző:Nagy Benedek álneve: Tivai Miklós (Kolozsvár, 1937. május 29. –) erdélyi magyar közíró, helytörténész, dr. Nagy András György fia.
• Szerző:Nagy Borbála (Csíkszereda, 1904. augusztus 2. – Kolozsvár, 1994. február 5.) regény- és színműíró, műfordító, Nagy András György testvére.
• Szerző:Nagy Dániel (Battonya, 1886. augusztus 11. író, újságíró.
• Szerző:Nagy Elek (Nagybacon, 1883. december 20. – Szászrégen, 1935. március 19.) író, református lelkész.
• Szerző:Nagy Elek, írói álnevén: Méhes György (Székelyudvarhely, 1916. május 14. – Budapest, 2007. április 10.) Kossuth-díjas erdélyi magyar író, újságíró. Fia Nagy Elek
• Szerző:Nagy Endre, születési és 1900-ig használt nevén Grosz Endre zsidó származású magyar újságíró, író, konferanszié, kabaréigazgató. „A magyar kabaré atyja.”
• Szerző:Nagy Eszter (Budapest, 1984. január 6. –) magyar írónő.
• Szerző:Nagy Franciska (Bertha Bulcsúné, Újpest, 1943. augusztus 21. –) magyar József Attila-díjas (1998) író.
• Szerző:Nagy Gábor (Körmend, 1972. február 11. –) József Attila-díjas (2013) magyar költő, író, irodalomtörténész.
• Szerző:Nagy Gáspár (Bérbaltavár, 1949. május 4. – Budapest, 2007. január 3.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, prózaíró, szerkesztő.
• Szerző:Nagy Gabriella (Budapest, 1964. június 17.) író, szerkesztő, irodalomszervező (költő, kritikus).
• Szerző:Nagy György (Budapest, 1905. március 5. – Harka, 1945. január 8.) magyar színész, író, illusztrátor.
• Szerző:Nagy Ignác (Keszthely, 1810. október 7. – Pest, 1854. március 19.) író, újságíró, lapszerkesztő, költő, zenekritikus, a Kisfaludy Társaság tagja és az MTA levelező tagja.
• Szerző:Nagy Ilona (Nagyvárad, 1919. augusztus 14. – Nagyszalonta, 2007. október ?) erdélyi magyar írónő. Férje Bonczos István volt.
• Szerző:Nagy Irén (szül. Hadnagy Irén, Nyikómalomfalva, 1953. május 1. –) erdélyi magyar költő, novellista.
• Szerző:Nagy István álneve Gyökér István (Kolozsvár, 1904. február 22. – Kolozsvár, 1977. április 24.) erdélyi magyar író, a Román Akadémia tagja, Nagy Károly pedagógus apja.
• Szerző:Nagy István, írói álneve Abodi (Székelyszenterzsébet, 1916. április 8. – Kolozsvár, 2003. április 29.) református lelkész, magyar református egyházi író, szerkesztő, műfordító. Nagy Géza fia, Nagy Géza és Abodi Nagy Béla fivére.
• Szerző:Nagy István Attila (Debrecen, 1947. október 27. –) író, költő, irodalomtörténész.
• Szerző:Nagy Jánosné (névváltozatok: Nagy Katalin; leánykori neve: Csernák Katalin; Zenta, 1928. július 13. – Budapest, 1988. április 10. tanár, író, a neveléstudományok kandidátusa (1970), József Attila-díjas (1985).
• Szerző:Nagy Jenő (Hagymásbodon, 1912. július 8. – Debrecen, 1974. október 31.) erdélyi származású magyar író és könnyűipari szakíró.
• Szerző:Nagy Károly (1909–1942) fiatalon, munkaszolgálatban elhunyt magyar író, költő. Elsődlegesen légiós és kalandregényeiről ismert.<ref>
• Szerző:Nagy Karola (Segesvár, 1906. május 17. – Brassó, 1933. február 27.) erdélyi magyar író, újságíró.
• Szerző:Nagy Koppány Zsolt (Marosvásárhely, 1978. október 5. –) romániai magyar író, fordító, szerkesztő.
• Szerző:Nagy László Mihály álnevei: Kézdi Mihály, Nalám. (Kézdivásárhely, 1957. július 30. – Marosvásárhely, 2019. február 26.) romániai magyar író, újságíró.
• Szerző:Nagy Lajos (Apostag–Tabányitelek, 1883. február 5. – Budapest, 1954. október 28.) Kossuth-díjas magyar író, publicista.
• Szerző:Nagy Márton írói álneve: B. Endrődy Károly (Nagyvárad, 1860. augusztus 29. – Nagyvárad, 1941. augusztus 15.) erdélyi magyar író, szerkesztő, publicista, főszolgabíró.
• Szerző:Nagy Natália (Szeged, 1970. december 7. –) magyar színésznő, humorista, író.
• Szerző:Nagy Pál (Salgótarján, 1934. augusztus 23. –) író, műfordító, tipográfus.
• Szerző:Nagy Sándor (Nagybaracska, 1922. június 10. – Budapest, 1990. április 4.) Kossuth-díjas (1949) magyar író, újságíró, politikus. Házasságot kötött Vas Gizellával. Három gyermekük született: Nagy Zsuzsanna (1947), Nagy Sándor (1949), Nagy Ildikó (1954). Válásuk után még háromszor kötött házasságot ahonnan 3 gyermeke született.
• Szerző:Nagy Sára (Farkaslaka, 1816. márc. 17.-1882. okt. 17.)/
• Szerző:Nagy Samu, született Neuhaus
• Szerző:Nagy Zoltán (Kántorjánosi, 1890. október 1. – Kisjenő, 1978. május 26.) magyar református lelkész, egyházi író, ifjúsági író.
• Szerző:Nagy Zoltán, született Grosz Zoltán
• Szerző:Nagy Zoltán Mihály (Nagymuzsaly, Szovjetunió, 1949. április 8. –) József Attila-díjas kárpátaljai magyar költő, író. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (2005).
• Szerző:Nagy Zopán (Gyoma, 1973. január 5. –) költő, író, fotográfus.
• Szerző:Nagy Zsigmond és Dénes Anna
• Szerző:Nagyiványi Zoltán (Aranyosmarót (maː Szlovákia), 1879. február 4. magyar író, újságíró. Korábbi foglalkozása ügyvéd volt.
• Szerző:Najmányi László (Hermagor, Ausztria, 1946. február 9. – 2020. június 28. vagy előtte) magyar író, díszlettervező, képző- és performanszművész, filmrendező.
• Szerző:Nógrádi Béla (Neubert?, Budapest, 1905. május 7. – 1966. június 7., Tampa, Florida, Amerikai Egyesült Államok) magyar író, újságíró.
• Szerző:Nógrádi Gábor (Nyíregyháza, 1947. június 22. –) magyar költő, író, újságíró, hangjáték-, tévéjáték- és filmforgatókönyv-író.
• Szerző:Nógrádi Gergely (Budapest, 1971. február 7. –) operaénekes, kántor, író, újságíró.
• Szerző:Nóti Károly (Tasnád, 1892. február 1. – Budapest, Terézváros, 1954. május 29.)<ref>
• Szerző:Naszódi Zsigmond, szül. Nuszbaum (Sopron, 1875. április 4. – Vitnyéd, 1906. április 13.<ref>
• Szerző:Nehéz Ferenc (Dunamocs, 1912. október 16. – Los Angeles, 1979. január 29.) író, újságíró.
• Szerző:Nemes György (született Klein) (Debrecen, 1910. március 26.<ref>
• Szerző:Nemes István, írói álneve: Falka István (Szövérd, 1915. augusztus 6. – Kolozsvár, 1985. november 24.) erdélyi magyar jogász, író, újságíró, jogi szakíró, egyetemi oktató.
• Szerző:Nemes László (Budapest, 1920. május 29. – 2018. február 20.) író, újságíró, műfordító, Fehér Klára férje.
• Szerző:Nemeskürty István (Budapest, 1925. május 14. – Budapest, 2015. október 8.) Széchenyi-, József Attila-, Balázs Béla- és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár, nyugállományú dandártábornok.<ref>
• Szerző:Nemess László, családi nevén Nemes, álnevein Hajós, Vásárhelyi, Somos László (Marosvásárhely, 1944. április 24. – Marosvásárhely, 1999. július 27.) erdélyi magyar tengerésztiszt, író.
• Szerző:Nemlaha György, álneve: Derűs György (a Korunkban); számos írását a napisajtóban ngy szignóval jelezte (Szolnok, 1941. július 21. –) magyar újságíró, szerkesztő, művészeti és zenei író.
• Szerző:Nikodémusz Károly (Hajdúszoboszló, 1887. január 18. – Érmihályfalva, 1978. március 9.) magyar evangélikus lelkész, író, szerkesztő.
• Szerző:Nikolits Árpád (Bukarest, 1937. június 14. – Budapest, 2020. június 17.)<ref>
• Szerző:Nogáll János (Győr, 1820. június 24. – Nagyvárad, 1899. július 19.) bölcseleti és teológiai doktor, nagyprépost, hittanár, fölszentelt püspök, tankönyvíró. Nogáll Károly testvéröccse.
• Szerző:Novák Éva (Körmend, 1955 –) magyar kortárs költő, író.
• Szerző:Novák Anna, családi nevén Harsányi Zimra, Ana Novac (Nagyvárad, 1929. június 29. – Párizs, 2010. március 31.) erdélyi magyar színműíró.
• Szerző:Novák Valentin (Budapest, 1969. október 2. –) kortárs magyar költő és író.
• Szerző:Novellák
• Szerző:Novelláskötet
• Szerző:NOVELLÁK
• Szerző:Nyáry Krisztián (Budapest, 1972. július 6. –) kommunikációs szakember, könyvkiadó, író, irodalomtörténész, az Így szerettek ők 1–2., az Igazi hősök – 33 magyar, a Merész magyarok – 30 emberi történet és a Festői szerelmek című könyvek szerzője.
• Szerző:Nyíri János (Budapest, 1932. november 9. – London, 2002. október 23.<ref name=timesonline>
• Szerző:Nyíri Tibor névvariáns: Nyiri (Újfehértó, 1906. december 16. – Budapest, 1977. december 30.) magyar író, forgatókönyvíró, színpadi szerző.
• Szerző:Nyelvészeti szempontok
• Szerző:Nyelvezete • Gárdonyi nagy jelentőséget tulajdonított a nyelv stiláris szerepének, hivatásának tekintette a magyar nyelv művelését és formálását, hagyatékában több száz oldalasra rúgnak az általa írt nyelvészeti jegyzetek. Műveiben szinte már megszállottan kerülte a nemzetközi szavak használatát és az idegen neveket is fonetikusan írta le (Aëtius helyett Aéciusz, Troyes helyett Troá stb.). Gárdonyi egyik legjellemzőbb írói védjegye nyelvezete, illetve annak sajátos kettőssége. Bár szóhasználata lakonikus, a keresetlenségig letisztult és puritán, műveit mégis egyedi kifejező- és ábrázolóerő, gyors ütemű balladai tömörség jellemzi. A természetből vett hasonlatok egyéni alkalmazásával (medveként alvó lélek, malacszínszőke leány, bodzabél kisasszony stb.) pár vonással is találó szóképeket alkotott, képes volt bonyolultabb összefüggéseket és gondolatokat is hiánytalanul megragadni egyszerű mondatok segítségével. Magyaros nyelvezetét és az abban tükröződő észjárást elsősorban ízes somogyi nyelvjárást beszélő édesanyjának köszönhette. Ugyanakkor nem tájnyelven írt, írásban is erőltetve a népnyelv hangtani sajátosságait – ahogy később Móricz vagy ő maga a Göre-levelekben –, hanem a magyar nyelvterület tájnyelvi sajátosságaiból egyfajta népies színezetű desztillátumot, sajátos gondolat- és mondatfűzést alakított ki.
• Szerző:Nyerges Ágnes, lánykori nevén Fülöp Ágnes (Visegrád, 1920. augusztus 12. – Budapest, 1988. szeptember 21.) író, újságíró. Fülöp Zsigmond szakíró, műfordító lánya. Fia Nyerges András író, költő.
• Szerző:Nyeszó Juhász Anna
• Szerző:Nyeszó Juhász István
• Szerző:Nyiszli Miklós (Szilágysomlyó, 1901. június 17. – Nagyvárad, 1956. május 5.) orvos, író, memoáríró.
• Szerző:Nyizsnyay Gusztáv (született Nyizsnyánszky; Eger, 1829. október 12. – Hódmezővásárhely, 1882. január 7.) vándorlantos, zeneszerző, a „magyar trubadúr”.
• Szerző:Obál Béla (Vashidegkút, 1882. május 17. – Bécs, 1951. július 25.) szlovén származású magyar történetíró, teológia tanár, újságíró.
• Szerző:Obernyik Károly (Kömlőd, 1814. október 22. – Pest, 1855. augusztus 17.) író, a magyar társadalmi dráma egyik megteremtője, Petőfi Sándor barátja, a Tizek Társaságának tagja.
• Szerző:Obersovszky Gyula [írói név: Oby Gyula] (Pécs, 1927. január 1. – Budapest, 2001. március 15.) költő, író, újságíró, Obersovszky Péter újságíró nagybátyja.
• Szerző:Oberten János (Aranyág, 1944. április 8. – 2020. július 27.) erdélyi próza- és drámaíró, lapszerkesztő.
• Szerző:Odze György (Budapest, 1949. július 22. –) író, műfordító
• Szerző:Oláh András (Hajdúnánás, 1959. január 21. –) magyar költő, író, pedagógus. Szülei: Oláh András és Mezei Julianna.
• Szerző:Oláh Gábor (Tapolca, 1938. augusztus 19.–) filmrendező, író, képzőművész.
• Szerző:Oláh János (Nagyberki, 1942. november 24. – Budapest, 2016. július 25.) József Attila-díjas magyar költő, író, szerkesztő, a Kilencek költőcsoport tagja, Mezey Katalin férje, Lackfi János, Oláh Katalin és Oláh Mátyás apja.
• Szerző:Oltyán László (Marosvásárhely, 1935. augusztus 19. – Marosvásárhely, 1990. november 16.) erdélyi magyar író, újságíró. Álneve: Faragó László, betűjelei: O. L., o. l.
• Szerző:Operaszövegkönyv
• Szerző:Oravecz Paula (Budapest, 1903. november 26. – Budapest, 1990. október 15.) József Attila-díjas (1961) magyar író. Déry Tibor második felesége.
• Szerző:Orbán Dezső (Írói álneveː Gyulai Ádám; Gyulapuszta, 1882. február 11. – Budapest, 1964. szeptember 12.) író.
• Szerző:Orbán János Dénes (OJD)
• Szerző:Ordas Iván (eredeti nevén Mihailovits Iván; Budapest, 1928. június 5. – Budapest, 1998. március 28.) magyar író, újságíró, publicista, számos történelmi regény szerzője.
• Szerző:Ormos Gerő Vilmos, Orlik (Pozsony, 1907. október 14. – Szeged, 1987. december 18.): magyar író, drámaíró, újságíró, szerkesztő. A háború előtt befutott író volt nyolc regénnyel. Postai tisztviselőként kezdte pályáját Székesfehérváron. 23 évesen már drámáját mutatták be a királyi városban, számos novella után hamarosan regényekkel jelentkezett. A nyilvánosság korán meghozta számára az íráskedvet lendületbe hozó elismerést és sikert. Olyan buzdítói és támogatói voltak fiatalon, mint Herczeg Ferenc, Benedek Marcell, Zsigray Julianna vagy Vikár Béla - utóbbihoz később szoros baráti szálak fűzték, mint pécsi kapcsolatai révén Weöres Sándorhoz is.
• Szerző:Ormos Iván (Borosjenő, 1902. november 29. – Budapest, 1958. március 10.) erdélyi magyar költő, író, újságíró.
• Szerző:Orosz Dénes (Debrecen, 1977. január 20. –) magyar filmrendező, forgatókönyvíró, író, producer.
• Szerző:Orosz Irén (Arad, 1907. szeptember 22. – Kolozsvár, 2001. április 28.) erdélyi magyar író, szerkesztő.
• Szerző:Orosz István (Kecskemét, 1951. október 24. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas grafikusművész, animációsfilm-rendező, író. Apja Orosz László irodalomtörténész. Felesége Keresztes Dóra, grafikusművész, animációsfilm-rendező.
• Szerző:Orosz Iván (Szarvas, 1902. augusztus 16. – Miskolc, 1974. november 14.) magyar lapszerkesztő, költő, novellista.
• Szerző:Orsós Jakab (névváltozatok: Fafaragó, Orsós Jakab; Nagykanizsa, 1920. − Gellénháza, 2002. május 19.) beás cigány családból származó fafaragó művész, szobrász.
• Szerző:Ortutay Tivadar (Hegygombás,<ref>
• Szerző:Orvosi munkái
• Szerző:Osvát Ernő (Roth Ezékiel, Nagyvárad, 1876. április 7. – Budapest, 1929. október 28.) szerkesztő, irodalomkritikus, író. 1908–1929 között a Nyugat folyóirat szerkesztője, Osvát Kálmán író testvére.
• Szerző:Osvát Kálmán, 1916-ig Roth (Nagyvárad, 1880. január 18. – Budapest, 1953. augusztus 1.) orvos, magyar író, szerkesztő, Osvát Ernő öccse.
• Szerző:Osváth Gábor (Arad, 1939. január 18. – Kézdivásárhely, 1991. június 30.) erdélyi magyar novellaíró. Osváth Anna Ágnes férje.
• Szerző:Osztojkán Béla (néhol Osztojkán-Farkas Béla) (Csenger, 1948. február 8. – Budapest, 2008. június 22.) magyarországi roma író, közéleti személyiség.
• Szerző:Ottinger Katalin
• Szerző:Ottlik Géza (Budapest, 1912. május 9. – Budapest, 1990. október 9.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, műfordító. A magyar intellektuális próza kiváló alkotója. Kiemelkedő tudású bridzsversenyző, többszörös magyar bajnok és válogatott, valamint világhírű szakíró, a bridzsjáték megújítója.
• Szerző:Ozorai Imre (Ozora, 1500/1510 körül – 1550 előtt) az első magyar reformátorok egyike, a református vallásos értekező próza egyik első képviselője.
• Szerző:Ozorai József (Érsekújvár, 1855. október 3. – Érsekújvár, 1930. október 4.) író, költő, újságíró, jogi doktor és ügyvéd, az érsekújvári kisgazda és kisiparos párt elnöke. <!-- 1932? -->
• Szerző:P. („Peking”) Szabó József (Újpest, 1931. szeptember 17. –) magyar újságíró.
• Szerző:P. Jánossy Béla (Erdőszentgyörgy, 1883. október 20. – Kolozsvár, 1945. április 23.) próza- és drámaíró, költő, kritikus, szerkesztő.
• Szerző:P. Lengyel József, családi nevén Polacsek (Bukarest, 1938. szeptember 15. – Kolozsvár, 1989. május 18.) erdélyi magyar író, rádióriporter.
• Szerző:P. Szabó István (Szolnok, 1972. december 10. –) színész, rendező, író, fotós és táncos-koreográfus. Csoportos- és személyi edző, táplálkozási tanácsadó.
• Szerző:P. Szathmáry Károly, Péterfalvi Szathmáry Károly (Szilágysomlyó, 1831. július 24. – Budapest, 1891. január 14.), a születési neve: Szathmáry Károly, író, tanár. A Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság tagja. 1855-ben a Georgia utolsó királynője című regényének megjelenésekor a Vasárnapi Ujságban jelezte: „Félreértések kikerülése végett ezután megjelenendő műveimnél nevem előtt P. bötűt használok.”
• Szerző:Páál Ferenc (szül. Popper, Győr, 1904. július 20. – Budapest, 1969. július 11.) író, publicista, újságíró. 1967-től haláláig a Budapester Rundschau alapító főszerkesztője volt.
• Szerző:Pákh Albert (Rozsnyó, 1823. március 11. – Pest, 1867. február 10.) ügyvéd, az MTA levelező, valamint a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a Vasárnapi Ujság alapítója és szerkesztője.
• Szerző:Pákolitz István (Paks, 1919. szeptember 18. – Pécs, 1996. május 14.<ref name="plex">
• Szerző:Pákozdy Miklós (Szeged, 1930 – Hódmezővásárhely, 2013. január 30.) író, műfordító, református lelkész, tudós tanár.
• Szerző:Pál András (Tatrang, 1886. szeptember 25. – Brassó, 1971. december 21.) költő, novellista.
• Szerző:Pálóczi Horváth Ádám (Kömlőd, 1760. május 11. – Nagybajom, 1820. január 28.) költő, író, hagyománygyűjtő. Kazinczy Klára költőnő férje.
• Szerző:Pálóczi Horváth György (Egyes forrásokban kötőjellel: Pálóczi-Horváth György, külföldönː George Paloczi-Horvath, Budapest, 1908. március 20. – 1973. január 3., London) író, újságíró, műfordító, publicista.
• Szerző:Pálúr István (Piskolt, 1884. november 17. – Hagymásbodon, 1960. április 12.) erdélyi magyar író, publicista.
• Szerző:Pálfalvi Lajos (Pécs, 1959. október 23. –) József Attila-díjas műfordító, irodalomtörténész.
• Szerző:Pálffy Albert született: Pálfi Albert (Gyula, 1820. április 20. – Budapest, 1897. december 22.) ügyvéd, lapszerkesztő, író, politikus, 1884-től az MTA tagja. Nevét több formában találhatjuk meg, szerepelhet még Pálfiként vagy Pálffiként is.
• Szerző:Pálffy István (Debrecen, 1959. november 21. –) magyar újságíró, műsorvezető, politikus, 2010 és 2014 között országgyűlési képviselő.
• Szerző:Pálfi Miklós (Tordaszentmihály, 1895. szeptember 5. – Tordaszentmihály, 1981. november 3.) erdélyi magyar író, politikus.
• Szerző:Páll Árpád (Torda, 1927. február 10. – Kolozsvár, 1997. március 10.) erdélyi magyar író, színikritikus.
• Szerző:Páll Szilárd (Brassó, 1959. május 21. –) erdélyi származású magyar író
• Szerző:Pálnagy László (1963–) magyar író, költő, grafikus, szobrász.
• Szerző:Pályi András (Budapest, 1942. december 1. –) író, műfordító. Dramaturgként és újságíróként is dolgozott.
• Szerző:Pán Imre, eredeti nevén Mezei Imre (Budapest, 1904. április 13. – Párizs, 1972. március 4.): művészeti író, szervező, szerkesztő, kiadó, költő, műgyűjtő. Mezei Árpád testvére, Mezei Gábor apja. Első felesége Hauswirth Magda, második Mireille Kastler volt.
• Szerző:Pánczél Lajos Gáspár (Temesvár, 1897. január 10. – Budapest, 1971. március 16.<ref>
• Szerző:Pánczélné Nagy Judit (Budapest, 1931. április 25. – Budapest, 1983. augusztus 26.) magyar újságíró, színházi rendező, író.
• Szerző:Pápai Páriz Ferenc (Dés, 1649. május 10. – Nagyenyed, 1716. szeptember 10.) tanár, az orvoslás és a filozófia doktora.
• Szerző:Pápay Klára, született Vratarics Klára Sarolta Emma Mária (Eger, 1900. október 1.<ref>
• Szerző:Páskándi Géza (Szatmárhegy, 1933. május 18. – Budapest, 1995. május 19.) erdélyi magyar író, költő, esszéíró, drámaíró, publicista, a Nemzeti Színház irodalmi tanácsadója. A Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1992–1995 között elnökségi tagja.
• Szerző:Pásty Júlia (írói álneve Jusztin Harsona)
• Szerző:Pásztor Árpád, született Pikler
• Szerző:Pásztor Mihály (Margitta, 1876. november 9. – Budapest, 1944. december 19.) újságíró, közgazdasági szakíró.
• Szerző:Pávai Vajna Gábor (Debrecen, 1851. február 18. – Pozsony, 1913. május 31.) orvos-sebészdoktor, szülészmester, a pozsonyi magyar királyi országos kórház főorvosa.
• Szerző:Pázmándi Horváth Endre (eredeti neve: Horváth András, névváltozat: Horvát) (Pázmándfalu, 1778. november 28. – Pázmándfalu, 1839. március 7.) magyar költő, római katolikus plébános, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1830).
• Szerző:Péchy Blanka (született Greiner) (Pécs, 1894. szeptember 21.<ref>
• Szerző:Péczely József (Dunapataj, 1876. szeptember 12. – Budapest, 1944. december 30.) író, újságíró, intézeti igazgató, publicista, műfordító, lapszerkesztő.
• Szerző:Pécsi Mária, olykor Dobosi Pécsi Mária (Túrkeve, 1885 – ?1932 után), magyar írónő, Dobosi Márton orvos neje. Regényeit az életszemlélet nemessége, a stílus fínomsága és a meseszövés gondossága jellemzi. Lírai hangulatú elbeszélő. Helyet ad a váratlan fordulatoknak, de nem dolgozik hatásvadászó eszközökkel. Figyelmes jellemrajza bölcselő hajlammal párosul.
• Szerző:Péli Tamás Károly (Budapest, 1948. augusztus 7. – Budapest, 1994. november 22.) roma festőművész, író, politikus, országgyűlési képviselő.
• Szerző:Péntek Orsolya író, képzőművész.
• Szerző:Pénzes Tímea (Érsekújvár, 1976. február 5. –) költő, író, műfordító, újságíró.
• Szerző:Péter Erika (Szarvas, 1947. március 12.) magyar költő, író.
• Szerző:Péterffi Gyula (Nagykede 1878. augusztus 10. – Torockó, 1942. május 7.) erdélyi magyar színpadi író.
• Szerző:Péterfy-Novák Éva (Miskolc, 1961. december 5. –) magyar írónő.
• Szerző:Péterfy Emília (Homoródalmás, 1915. november 15. – Kolozsvár, 2000. június 13. ) erdélyi magyar író, tankönyvszerző.
• Szerző:Péterfy Gergely (Budapest, 1966. október 31. –) József Attila-díjas magyar író, forgatókönyvíró, szerkesztő, egyetemi oktató. Testvére: Péterfy Bori színésznő és Péterfy Sarolt irodalomtörténész.
• Szerző:Péterfy Tamás (Nagyajta, Háromszék vármegye, 1871. március 22. – Budapest, 1955. november 28.) székely író, az országos magyar gazdasági egyesület tisztviselője.
• Szerző:Pétery Károly (Mezőtúr, Külső-Szolnok vármegye, 1819. február 6. – Pusztapó, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, 1877. október 21.) író, ügyvéd, földbirtokos és országgyűlési képviselő.
• Szerző:Paal Gyula (Tata, 1852. augusztus 29. – Rimaszombat, 1931) színműíró, hírlapíró, állami tanító.
• Szerző:Padisák Mihály (Budapest, 1930. június 13. – 2014. június 21.<ref>
• Szerző:Pajor András (Budapest, 1958. június 26. –) római katolikus pap, író, újságíró, a Keresztény Kulturális Akadémia elnöke.
• Szerző:Pajor Gáspár (Királyi,

Pakocs (Pakots) Károly (Nagykároly, 1892. november 17. – Bukarest, 1966. október 23.) költő, elbeszélő, római katolikus pap, kanonok.

• Szerző:Pakot Bálint és Nagy Ilona
• Szerző:Pakots József (Alvinc, 1877. március 22. – Budapest, Erzsébetváros, 1933. június 12.) író, újságíró, országgyűlési képviselő, a Petőfi Társaság tagja.
• Szerző:Palánkay Tibor SJ, 1947-ig Gausz Tibor (Palánka, 1907. április 11. – München, 1982. február 23.) magyar jezsuita szerzetes, a leánynevelés és a családpasztoráció apostola, lelkiségi író.
• Szerző:Palásti László (Budapest, 1903. április 3. – Budapest, 1979. szeptember 15.) magyar újságíró, író. Írói álneve: Lessly Pallas.
• Szerző:Palasovszky Ödön (Budapest, 1899. március 5. – Budapest, 1980. december 18.) költő, a magyar avantgárd mozgalom és az aktivista színjátszás egyik legjelentősebb alakja.
• Szerző:Palatinus Aranka (teljes nevén Palatinus Samú Aranka; Muzslya, 1951. december 12. –) vajdasági magyar jogász, író, művész, kritikus, esszéista, újságíró, a Muzslyai Újság első nemzedékének tagja.
• Szerző:Pallavicini Zita Borbála (Budapest, 1971. január 5. –) író, újságíró, televíziós személyiség, az olasz eredetű magyar őrgróf Pallavicini család sarja, illetve apai dédanyja, Andrássy Borbála volt, ami által a gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy család egyik képviselője Magyarországon.
• Szerző:Pünkösti Árpád (Debrecen, 1936. április 21. – Budapest, 2014. június 9.) magyar író, újságíró, szociográfus.
• Szerző:Pünkösti Andor (Kassa, 1892. október 31. – Budapest, 1944. július 12.<ref>
• Szerző:Palotás Dezső (Kolozsvár, 1951. március 11. – Budapest, 1999. március 7.) erdélyi magyar költő, író, grafikus.
• Szerző:Palotás Fausztin (Szeged, 1855. február 15. – Szeged, 1922. április 2.) katonatiszt, író.
• Szerző:Palotai Boris (Nagyvárad, 1904. május 23. – Budapest, 1983. szeptember 13.) József Attila-díjas magyar író, költő, Bacsó Péter filmrendező édesanyja, Palotai Erzsi testvére.
• Szerző:Palotai Erzsi (Nagyvárad, 1907. szeptember 24. – Budapest, 1988. augusztus 19.) előadóművész, író, műfordító. Palotai Boris (1904–1983) húga, Komlós Aladár (1892–1980) felesége.
• Szerző:Pósa Zoltán (Debrecen, 1948. szeptember 6. –) József Attila-díjas (2000) magyar író, költő, újságíró, irodalomtörténész, pedagógus. Írói álnevei: Kutassy Máté, Korsós György és Barna Zoltán.
• Szerző:Palugyay Zoltán (Liptóbodafalva, 1898. november 9. – Gyömbér, 1935. szeptember 18.) író, festőművész.
• Szerző:Panek Zoltán (Terep, 1928. január 22. – Budapest, 2001. július 1.) erdélyi magyar prózaíró, költő.
• Szerző:Panigay Róbert (Szatmárnémeti, 1937. február 12. –) erdélyi magyar író.
• Szerző:Pantik Zsuzsanna
• Szerző:Pap József (Brassó, 1896 – ?) erdélyi magyar író, költő.
• Szerző:Pap Károly (Sopron, 1897. szeptember 24. – Bergen-belseni koncentrációs tábor, 1945. január 31.) író.
• Szerző:Pap Lajos (Alsóboldogfalva, 1922. augusztus 26. – Alsóboldogfalva, 1962. február 3.) erdélyi magyar meseíró. Pap István és Pap Géza testvére.
• Szerző:Papes Katalin
• Szerző:Papp Árpád (Somogyaszaló, 1937. március 19. – Ajka, 2010. augusztus 10.) magyar költő, irodalomtörténész, műfordító, tanár. Az irodalomtudományok kandidátusa (1995).
• Szerző:Papp Andor (?, 1870. december 16. – Arad, ?) erdélyi magyar újságíró, író, szerkesztő.
• Szerző:Papp Csilla (Debrecen, 1976. január 2. –) magyar írónő, cégvezető.
• Szerző:Papp Dániel (Ómoravica, 1868. február 11. – Józsefváros, 1900. augusztus 14.) magyar író, újságíró.
• Szerző:Papp Dóra (írói álnevén Dora Craiban; Baja, 1992. január 5.) kortárs magyar írónő.
• Szerző:Papp Diána (Budapest, 1976 –) magyar író, újságíró.
• Szerző:Papp Endre (F. Papp Endre) (Szeghalom, 1967. április 15. –) magyar író, irodalomkritikus, szerkesztő.
• Szerző:Papp Ferenc álnevei: Bálint István, Sün Sanyi (Bihar, 1924. december 15. – Marosvásárhely, 2006. április 5.) erdélyi magyar prózaíró, műfordító.
• Szerző:Papp Jenő (Csujafalva, 1891. március 30. – Budapest, 1967. november 11.) író, újságíró, kritikus, dramaturg.
• Szerző:Papp Márió (Budapest, 1948. július 27. –) magyar újságíró, író, egyetemi tanár, sakkozó.
• Szerző:Papp Olivér (Vác, 1975. október 19. –) kortárs magyar író.
• Szerző:Papp Sándor Zsigmond (Radóc, 1972. május 22. –) erdélyi magyar író, újságíró.
• Szerző:Papp Tibor (Tokaj, 1936. április 2. – Budapest, 2018. július 18.)<ref>
• Szerző:Para-Kovács Imre (Miskolc, 1965. április 5. –) magyar író, újságíró, rádiós műsorvezető, szerkesztő.
• Szerző:Pariss Pál, írói nevén Nagyapó (Budapest, 1877. augusztus 12.<ref>
• Szerző:Parti Nagy Lajos (Szekszárd, 1953. október 12. –)<ref name="plex">
• Szerző:Passuth László (Budapest, 1900. július 15. – Balatonfüred, 1979. június 19.) író, műfordító, Passuth Krisztina művészettörténész édesapja.
• Szerző:Patai József (héberül: יוסף פטאי, születési nevén Klein József, álneve: Secundus, Gyöngyöspata, 1882. január 5. – Givatajim, 1953. február 21.) zsidó származású magyar író, költő, műfordító, folklorista.
• Szerző:Pataki Éva (Budapest, 1954. augusztus 23. –) Balázs Béla-díjas magyar író, forgatókönyvíró, filmrendező, dramaturg.
• Szerző:Pataki Füsüs János, névváltozatok: P. Füzös, Fűsős, Füsös, Fűsűs (Sárospatak, 1600 körül – Szatmár, 1629 tavasza) református prédikátor, író.
• Szerző:Paulini Béla János (Csákvár, 1881. június 20. – Baj, 1945. január 1.) magyar író, újságíró, illusztrátor.
• Szerző:Paulinyi Tamás (Budapest, 1962. június 17. –) magyar író, költő, lapszerkesztő, rovatvezető, publicista, pszi-kutató.
• Szerző:Peéry Piri (eredeti neve: Mersich Piroska) (Budapest, 1904. május 12. – Pécs, 1962. december 31.)<ref>
• Szerző:Pegazus Alkotópályázat:
• Szerző:Pelle János (Budapest, 1950. február 7– ) magyar író, újságíró, publicista, történész, irodalomtörténész, műfordító. Nős, felesége dr. Rátvai Edina orvosnő.
• Szerző:Perjéssy-Horváth Barnabás (Miskolc, 1965. július 19. –) magyar író, szerkesztő, újságíró.
• Szerző:Perneczky Géza (Keszthely, 1936. május 21. –) Széchenyi-díjas (2006) magyar művészettörténész, képzőművész, festő, író, pedagógus.
• Szerző:Pesti (Mizsér) Gábor (Pest, ? – ? , 1542 és 1550 között) magyar meseíró, szótárszerző és bibliafordító. A magyar nyelvű irodalom művelésének első, Erasmus programjának öntudatos hirdetője.
• Szerző:Petelei István (Marosvásárhely, 1852. szeptember 13. – Kolozsvár, 1910. január 5.) erdélyi magyar szépíró, hírlapíró. Életművét nagyban meghatározta a korszak, amelyben élt: a 19. század utolsó harmadában és a századfordulón a szépírói pálya összefonódott az újságírói hivatással.
• Szerző:Peterdi Mária (Budapest, 1919. október 12. – Budapest, 1970. szeptember 30.) író, műfordító. Várnai Zseni és Peterdi Andor leánya.
• Szerző:Peterdi Sándor, névváltozat: Peterdy, született Popper Simon (Pest, 1868. november 23.<ref>
• Szerző:Pethes Mária (Budapest, 1955. január 24.) költő, író, kiadó.
• Szerző:Petőcz András (Budapest, 1959. augusztus 27. –) József Attila-díjas, Márai Sándor-díjas és Magyarország Babérkoszorúja díjas magyar író, költő, szerkesztő.
• Szerző:Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza körül, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja. Rövid élete alatt közel ezer verset írt magyarul, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra, és az ismertebbeket sok más nyelvre lefordították.<ref>
• Szerző:Petneházy Kiss Bence (született John Benga) (Pennsylvania, 1924 – Kistarcsa, 2013. október 22.) népművész, író, költő, olvasószerkesztő.
• Szerző:Petrichevich-Horváth Lázár, széplaki (Kolozsvár, 1807. május 17. – Bécs, 1851. február 5.) magyar író, hírlapíró, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Petrőczi Éva (eredeti neve: Ludwig Éva) (Pécs, 1951. április 7. –) József Attila-díjas költő, író, műfordító, irodalomtörténész, publicista, a Károli Gáspár Református Egyetem nyugalmazott egyetemi docense.
• Szerző:Petrovácz István (Budapest, 1933. június 22. – Budapest, 2007. december 21.) író, műfordító, a Magyar Írószövetség tagja, a Móra Kiadó volt irodalmi vezetője, főszerkesztője.
• Szerző:Pilisi Lajos, Grósz (Kalocsa, 1878. február 23. – Budapest, 1918. szeptember 6.) színész, haditudósító, igazgató.
• Szerző:Pintér Imre (Vác, 1864. október 6. – Budapest, 1946. január 17.) színész, operetténekes, rendező, színműíró.
• Szerző:Pintér Lajos (Arad, 1910. január 18. – 2005. április 20.) erdélyi magyar újságíró, zenekritikus.
• Szerző:Pintér Lajos (Szeged, 1953. március 20. –) magyar költő, szerkesztő.
• Szerző:Pintér Tamás (Dunaharaszti, 1930. augusztus 4.
• Szerző:Pintér Tibor (Szeged, 1960. június 4. –) magyar költő, író és esszéíró.
• Szerző:Plesz Artúr (Plesz-Páll, Nagybecskerek, 1905. augusztus 20. – Rishon Lezion, Izrael, 1968. január 18.) erdélyi magyar író, újságíró, lapszerkesztő.
• Szerző:Pluhár Gábor (Székelyudvarhely, 1877. június 11. – Székelyudvarhely, 1947. december 30.) erdélyi magyar elbeszélő, publicista.
• Szerző:Poós Zoltán (Battonya, 1970. április 8. –) magyar író, költő. 1992 óta Budapesten él.
• Szerző:Pocsolya
• Szerző:Podmaniczky Szilárd (Cegléd, 1963. július 24. –) magyar író, költő, újságíró, tanár, forgatókönyvíró és dramaturg.
• Szerző:Podonyi Hedvig (Budapest, 1964. február 9. –) magyar író, újságíró.
• Szerző:Pohárnok Jenő (1941-ig Pohárnik; Győr, 1898. november 24. – München, 1962. november 14.) tanító, költő, író, újságíró.
• Szerző:Poldesz Albert (Ráksi, Magyarország, 1925. október 11. – 1997. április 23., Bázel, Svájc) Svájcban élő, magyar származású író, költő. Az 1956 – os forradalom egyik kaposvári vezetője. Somogy megye forradalmi nemzeti tanácsának titkára.
• Szerző:Polgár András (Budapest, 1937. augusztus 9. – Budapest, 2010. szeptember 1.) író, dramaturg, operatőr. Híres felmenője volt dr. Polgár József (apai nagyapja) Akadémiai Díjas író.
• Szerző:Polgár Ernő (Bácsalmás, 1954. január 27. – Brunei, 2018. október 28.<ref>
• Szerző:Pollák Illés (Szombathely, 1852. december 13. – Budapest, 1930. szeptember 20.)
• Szerző:Polner Zoltán (Szeged, 1933. január 24. – 2017. november 21.
• Szerző:Pompéry János (Miskolc, 1819. június 21. – Budapest, 1884. szeptember 28.) magyar író, újságíró, az MTA levelező tagja (1859).
• Szerző:Pongrácz P. Mária (Székelyudvarhely, 1941. december 25. –) erdélyi magyar prózaíró, újságíró, szerkesztő, műfordító.
• Szerző:Ponori Thewrewk István (Pest, 1863. július 28. – Budapest, 1931. március) író, hírlapíró. Ponori Thewrewk Emil fia, Ponori Thewrewk József unokája, nevét Thewrewk Istvánként is hordta.
• Szerző:Ponori Thewrewk József (Josephus Thewrewk de Ponor; Déva, 1793. február 20. – Pest, 1870. november 4.) magyar író, régiséggyűjtő. Ponori Thewrewk Árpád, Ponori Thewrewk Emil és Török Aurél édesapja, Ponori Thewrewk Aurél dédapja.
• Szerző:Popper Péter (Budapest, 1933. november 19. – Budapest, 2010. április 16.) pszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár, író.
• Szerző:Potozky László (Csíkszereda, 1988. szeptember 27. –) magyar író és szerkesztő.
• Szerző:Pozsonyi Ádám, (1969 –) író, publicista, zenész.
• Szerző:Prágai Tamás (Budapest, 1968. július 2. – Budapest, 2015. augusztus 7.) József Attila-díjas író, költő, szerkesztő, irodalomtörténész.
• Szerző:Prém József (Pest, 1850. március 7. – Budapest, 1910. október 12.<ref>
• Szerző:Próza:
• Szerző:Prózai művek
• Szerző:Pribojszky Mátyás (Okány, Békés megye, 1931. június 24. – 2014. október 17.<ref>
• Szerző:Probst Anna
• Szerző:Prohászka Elvira (Elek, 1902. május 16. – Sydney, Ausztrália, 1981. augusztus 1.) magyar író, szerkesztő, irodalomszervező, Prohászka László felesége.
• Szerző:Prohászka Ottokár (Nyitra, 1858. október 10. – Budapest, 1927. április 2.) magyar római katolikus pap, egyházi író, kétszeres, filozófiai és teológiai doktor, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, országgyűlési képviselő, 1905-től haláláig Székesfehérvár tizenötödik megyés püspöke.<ref name=katlexprh>
• Szerző:Prokop Péter (Kalocsa, 1919. január 6. – Budapest, 2003. november 11.) katolikus pap, festőművész, író. A XX. századi magyar pap-festők egyik legjelentősebb alakja. Fő példaképei Aba Novák, Csontváry, Paul Klee, stílusát az átélt vallásoság és a modern, expresszionista kifejezésmód határozza meg.
• Szerző:Publicisztikái
• Szerző:Publicisztikák, cikkek
• Szerző:Publikálatlan gyermekversek
• Szerző:Publikálatlan versek
• Szerző:Publikált versek listája (nem teljes)
• Szerző:Pungor András (Celldömölk, 1967. június 20. –) magyar író, újságíró.
• Szerző:Puskás Ferenc Hugolin (Gyergyóremete, 1908. január 15. – Dés, 1993. december 27.) erdélyi magyar egyházi író.
• Szerző:Pusztai János (Írói név. Polgári neve: Pászkán János) (Szatmárnémeti, 1934. június 19. – Budapest, 2014. augusztus 29.) erdélyi magyar prózaíró.
• Szerző:R. Kelényi Angelika (Kazincbarcika, 1970. december 2.) Terézanyu-díjas magyar írónő.
• Szerző:Rába György (Budapest, 1924. június 13. – Budapest, 2011. január 29.) Kossuth- és Széchenyi-díjas magyar költő, író, műfordító, irodalomtörténész, pedagógus, kritikus, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. Az irodalomtudomány kandidátusa (1970), az irodalomtudomány doktora (1983).
• Szerző:Rába Leó (Budapest, 1901. november 15. – 1945. január 15.) magántisztviselő, újságíró, író.
• Szerző:Rácz György (Budapest, 1911. október 6. – Budapest, 1994. október 28. előtt ) magyar rendező, író, dramaturg, műfordító, érdemes művész.
• Szerző:Rácz Gyula (Hódmezővásárhely, 1874. december 25. – Budapest, Józsefváros, 1948. november 3.) közgazdasági író, statisztikus, földművelésügyi államtitkár.
• Szerző:Rácz Ráchel (Budapest, 1991. április 10. –) író, kreatív producer.
• Szerző:Rácz Zsuzsa (Miskolc, 1972. február 5. –) magyar író, újságíró, az Állítsátok meg Terézanyut! című könyv szerzője.
• Szerző:Rádiójátékok
• Szerző:Rádiós színházi közvetítések
• Szerző:Rádl Ödön (Alsólugos, 1848. március 30. – Nagyvárad, 1916. december 20.) író, ügyvéd, a Petőfi Társaság tagja.
• Szerző:Ráduly János (Korond, 1937. október 27. –) néprajzkutató, költő, műfordító.
• Szerző:Rákosi Viktor, születési nevén Kremsner Viktor, írói nevén Sipulusz (Ukk, Zala vármegye, 1860. szeptember 20. – Budapest, 1923. szeptember 15.) író, újságíró, humorista, országgyűlési képviselő, sportvezető. Rákosi Szidi, Rákosi Jenő és Rákosi Béla testvére.
• Szerző:Rákosy Gergely (Budapest, 1924. szeptember 30. – Budapest, 1998. április 20.) magyar író, újságíró, forgatókönyvíró és lapszerkesztő.
• Szerző:Ráskai Ferenc, született Krausz Ferenc (Komárom, 1880. november 23.<ref>
• Szerző:Rátai János Kristóf (Kecskemét, 1944. május 19. –) író, költő, publicista, televíziós szerkesztő, dramaturg.
• Szerző:Ráth-Végh István (1909-ig Ráth István) (Budapest, 1870. november 23. – Budapest, 1959. december 18.) jogász, táblabíró, ügyvéd, író, művelődéstörténész.
• Szerző:Récsei Ede (Zsámbék, 1868. március 15. – Kolozsvár, 1927. május 26.) ifjúsági író.

Részlet a Halál kilovagolt Perzsiából című kisregényből

• Szerző:Réti Ödön, született Rosenberger Ödön (Zalaszentiván, 1871. október 4. – Mátyásföld, 1939. április 12.) magyar író, festő, tanár.
• Szerző:Réti Attila (Mosonmagyaróvár, 1963. május 31. −) író, agrármérnök, címzetes egyetemi docens,
• Szerző:Réti G. Péter (Budapest, 1943 –) orvos, író.
• Szerző:Révész Andor (Galgóc, 1890. október 4. – Madrid, 1970. június 13.) magyar újságíró, író. Az első világháború kitörésekor Spanyolországban telepedett le, munkássága nagyrészt oda köti.
• Szerző:Révész Béla, született Róth Benjámin (Esztergom, 1876. február 17.<ref>
• Szerző:Révész Ferenc (Budapest, 1912. december 9. – Budapest, 1985. április 21.) magyar politikus, könyvtáros, tanulmányíró, újságíró, író. Nagybátyja Révész Mihály újságíró, unokabátyja Révész András szociáldemokrata politikus, történész.
• Szerző:Révész János, 1898-ig Riszdorfer (Nyíregyháza, 1863. március 17. – Nagybánya, 1933. december 18.) elbeszélő, egyházi író, szerkesztő, evangélikus lelkész. Révész Mitó apja.
• Szerző:Révai Gábor (Budapest, 1947. május 13. – 2020. november 7.) magyar író, műfordító, Révai József fia.
• Szerző:Révai Károly (Abrudbánya, 1856. október 2. – Nagybánya, 1923. április 16.) író, költő, műfordító.
• Szerző:Révai Sámuel, születési és 1881-ig használt nevén Rosenberg Sámuel (Sebeskellemes, 1833. április 13. – Budapest, 1908. november 13.) zsidó származású magyar könyvkereskedő és könyvkiadó, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság megalapítója.
• Szerző:Révay József (Kecskemét, 1881. november 22. – Budapest, 1970. február 19.) klasszika-filológus, író, költő, műfordító, irodalomtörténész.
• Szerző:Révay Mór János, olykor Révai formában is, születési nevén Rosenberg Móric (Eperjes, 1860. február 24. – Budapest, 1926. július 7.) zsidó származású magyar könyvkiadó, író és országgyűlési képviselő; Révai Sámuel, a Révai Testvérek egyik alapítójának fia.
• Szerző:Réz András (Budapest, 1951. szeptember 28. –) magyar filmesztéta, műfordító, forgatókönyvíró, reklámszakember.
• Szerző:Rab Gusztáv, született Rohoska József (Sárospatak, 1901. május 14. – Dreux, 1963. január 4.) magyar író, újságíró.
• Szerző:Rab Zsuzsa (Pápa, 1926. július 3. – Budapest, 1998. március 5.) József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító, újságíró. Az Írószövetség választmányi tagja; a Magyar-Szovjet Baráti Társaság orosz elnökségének tagja; a Magyar-Örmény Társaság tagja; a Pápai Jókai Kör; a Veszprém Megyei Irodalomtörténeti Társaság valamint a Pápai Honismereti Társaság tagja volt.
• Szerző:Radó Antal, születési nevén Roder Antal (Mór, 1862. június 29. – Budapest, 1944. november 22.) zsidó származású magyar író, költő, irodalomtörténész, egyben kora egyik legnagyobb műfordítója. Roder Adolf pedagógus fia.
• Szerző:Radó György (teljes nevén: Radó György Endre) (Budapest, 1912. október 10.<ref>
• Szerző:Radó Imre (Pécel, 1885. július 31. – Auschwitz, 1944) próza- és drámaíró, „a jugoszláviai magyar irodalom két világháború közötti időszakának legtermékenyebb regényírója”.
• Szerző:Radó Sámuel, születési nevén Róthfeld Salamon<ref>
• Szerző:Radó Vilmos, születési és 1881-ig használt nevén Roth Vilmos (Eger, 1847. április 23. – Budapest, 1919. december 9.) képzőintézeti tanár, ifjúsági író.
• Szerző:Radics József
• Szerző:Radics Mária
• Szerző:Radics Szilveszter (Cered, 1952. – Zabar?, 2004. május 1.) roma származású költő, író, tájképfestő.
• Szerző:Radics Viktória (Zombor, Jugoszlávia, Vajdaság, 1960. január 13.) magyar költő, esszéíró, kritikus, műfordító. 1996 óta magyar állampolgár.
• Szerző:Radnai Rezső, született Reisinger (Sankt Pölten, Ausztria, 1864. május 13. – Szombathely, 1934. június 24.) bölcseleti doktor, miniszteri titkár, irodalomtörténész, pedagógiai író.
• Szerző:Raffai Sarolta (Kecel, 1930. május 23. – Kalocsa, 1989. szeptember 20.) magyar író, költő, pedagógus, országgyűlési képviselő.
• Szerző:Raics István László (Baja, 1912. május 25. – Budapest, 1986. október 3.) magyar költő, műfordító, író, zenekritikus, zongoraművész.
• Szerző:Raj Tamás (Budapest, 1940. február 9. – Budapest, 2010. március 8.) magyar történész, főrabbi. Élete során számos könyvet jelentetett meg, többségét azzal a céllal, hogy a zsidó vallást közelebb hozza és megismertesse a más vallásúakkal.
• Szerző:Rajcsányi Károly (Budapest, 1921. január 22. – Budapest, 1982. augusztus 10.) magyar újságíró, író.

Rajthy (Raith) Tivadar (Budapest, 1893. szeptember 21. – Budapest, 1958. február 22.) költő, író, üzemgazdasági szakíró.

• Szerző:Rakovszky Zsuzsa (Sopron, 1950. december 4. –) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító; a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
• Szerző:Róka Gedeon (teljes nevén Róka Imre Gedeon; Budapest, 1906. május 7. – 1974. október 5., Budapest) csillagászati ismeretterjesztő író, amatőr csillagász. 1950–1974 között a Természettudományi Társulat, majd a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat központi csillagászati szervezeteinek titkára volt.
• Szerző:Róna Béla, 1893-ig Rosenfeld
• Szerző:Róna J. László (Budapest, 1953. április 11. –) magyar író, költő.
• Szerző:Róna Tibor (Budapest, 1923. április 14. – London, 2002. november 2.) magyar humorista, író, újságíró, kabarészerző, színházigazgató.
• Szerző:Rónai Ernő (Nagyvárad, 1896. december 8. – Budapest, 1970. január 28.<ref>
• Szerző:Rónai Mihály András (Budapest, 1913. március 14. – Budapest, 1992. február 22.) magyar író, költő, műfordító, publicista. Rónai Mihály író fia. Nagybátyja Rónai Dénes fényképész, nagynénje Rónai Hermin (1877–1926) színésznő volt. Felesége Gábor Marianne festőművésznő.
• Szerző:Rónaszéki Gusztáv, Kirchbaum Ágoston (Királyvölgy, 1854. ? – Budapest, 1913. február 8.<ref>
• Szerző:Rónay György (eredeti neve: Morócz György József) (Budapest, 1913. október 8. – Budapest, 1978. április 8.) József Attila-díjas (1967) költő, író, műfordító, esszéíró, irodalomkritikus, irodalomtörténész, országgyűlési képviselő.
• Szerző:Rónay Mária, Rónai (Budapest, 1899. december 8.<ref>
• Szerző:Rózsa-Flores Eduardo (Santa Cruz, Bolívia, 1960. március 31. – Santa Cruz, 2009. április 16.) bolíviai-magyar katona, színész, író, költő és publicista, a KISZ Eötvös Loránd Tudományegyetemi Bizottságának utolsó titkára,<ref>
• Szerző:Rózsa Ágnes (Nagyvárad, 1910. december 17. – Kolozsvár, 1984. július 30.) műfordító, naplóíró.
• Szerző:Rózsa Alíz, családi nevén Rosen (Nagyvárad, 1909 – Izrael, 1985) újságíró, író.
• Szerző:Rózsa Ignác, 1897-ig Róth
• Szerző:Rózsa József (Tusnádfürdő, 1893. március 3. – Kolozsvár, 1968. július 10.) tanár, ifjúsági író.
• Szerző:Rózsa Mór, Rosenzweig Salamon
• Szerző:Rózsás János (Budapest, 1926. augusztus 6. – Nagykanizsa, 2012. november 2.) magyar író, nyugalmazott könyvelő, német-orosz műszaki tolmács. 1944–53 között kilenc éven át ártatlanul politikai fogoly volt a Gulágon. Könyvei a rendszerváltás előtt csak külföldön jelenhettek meg, 1997-től lett a Magyar Írószövetség tagja.
• Szerző:Rózsaági Antal, Rózsa, született: Rosenzweig (Sajólád, 1829. november 30. – Arad, 1886. október 4.) író.
• Szerző:Rapai Ágnes (Szekszárd, 1952. március 13. –) magyar költő, író, műfordító.
• Szerző:Rapcsányi László (Jánoshalma, 1925. április 23. – Budapest, 2013. február 10.) Kazinczy-díjas magyar író, újságíró, ügyvéd, szerkesztő.
• Szerző:Rappaport Ottó (Nagyvárad, 1921. július 20. – Tel-Aviv, 1993. december 2.) újságíró, színházi rendező, szerkesztő.
• Szerző:Rass Károly (Aranyosgyéres, 1872. április 12. – Kolozsvár, 1962. május 28.) irodalomtörténész, író.
• Szerző:Realizmus
• Szerző:Realizmus és szentimentalizmus határán • Gárdonyi novelláiban és regényeiben egyaránt törekedett a realista ábrázolásra, a történeti hűségre, de őrizkedett a hosszadalmas és túlzottan részletező leírásoktól, seregszemléktől. Történelmi regényei megírásakor mélyreható kutatásokat végzett, tüzetesen megismerkedett az elsődleges forrásokkal és a legfontosabb szakirodalommal, levéltárakban kutatott és terepszemlét végzett a történetei hátteréül szolgáló helyszíneken. Forrásait kritikával kezelte, s kutatásai során több kisebb jelentőségű felfedezést is tett. Ő tisztázta egyebek mellett levéltári források alapján az egri várvédő Mekcsey István nevének írásmódját; rámutatott Priszkosz rétornak a hun fejedelem, Attila udvaráról írott beszámolójában, illetve Iordanesnek a catalaunumi csatáról írt krónikájában fellelhető ellentmondásokra; forrásismeretére támaszkodva megmutatta az ásatásokat felügyelő Lux Kálmánnak, hol fogja megtalálni a Margit-szigeti domonkos apácakolostor kútját; stb. A részletek aprólékos valósághűsége azonban csupán a környezet leírására terjedt ki, szereplőinek jellemábrázolását szentimentális elnagyoltság jellemzi. Hőseit élő emberekről mintázta ugyan – külön füzetet vezetett ismerőseiről és legjellemzőbb alapvonásaikról –, ábrázolásuk mégis gyakran egyoldalúra és sommásra sikeredett. Legismertebb műve, az Egri csillagok valamennyi alakja – az árulóvá lett Hegedűs hadnagy kivételével – statikus, jellemük nem fejlődik a regény során, az olvasót nem érheti meglepetés a szereplők érzéseit, cselekedeteit és viszonyulásait illetően. Jellemző Gárdonyira élet- és társadalomszemlélete: szentimentálisan szemet huny az élet és az emberi lélek rútságai felett, hajlamos elfordítani tekintetét a nyers életérzésekről és a húsba vágóan kellemetlen élményekről, hogy ehelyett egy nyugalmasabb eszményvilágba nyújtson betekintést. Műveit pozitív hősök népesítik be, de legalábbis emberi sorsok együttérző, lírai ábrázolásai, ennek következményeként gyakran didaktikus színezetűek. Későbbi regényeinek társadalmi élét ugyancsak csökkentette Gárdonyi idegenkedése és tudatos elhatárolódása a naturalizmus írói kellékeitől. A szereplők társadalmi súrlódásai, a testi-lelki nyomorúságuk hátterében álló monoton, beszűkült életforma ábrázolása szegényes, hőseinek érzelmi magányosságát, lelki vívódásait pusztán önnön gondolataik illusztrálják, az események alakulására alig van befolyásuk. A naturalista eszközöktől való szemérmes távolságtartás további következményeként műveire egyáltalán nem jellemző az esetenként a hitelességet erősítő durva beszédmód (már az 1890-es évek Göre-történeteiben is szemérmes „ö. m. a. f.” rövidítéssel váltotta ki az ártatlan „ögye mög a fene” kiszólást). Juhász Gyula egyenesen a magyar irodalom „legkevésbé erotikus jelenségének” tartotta Gárdonyit, akinek szívéhez közelebb állt a pipázás, mint a szerelem; férfi és nő kapcsolatából csupán az éteri vágykép utáni, mindent elsöprő boldogtalan sóvárgás ihlette meg írói képzeletét. Talán e tekintetben ragadható meg a főbb stíluskorszakain – novelláin, történelmi nagyprózáin és tézisregényein – átívelő, illetve azokat összekötő közös jelleg: az emberi lélek rezdülésein és az élet értelmén filozófusi kedvvel töprengő és szemlélődő, az eszményvilágot kereső Gárdonyi Géza egyénisége és lírai művészete.
• Szerző:Reflexiók a filmekre
• Szerző:Regál
• Szerző:Regényei
• Szerző:Regényei
• Szerző:Regényei
• Szerző:Regényei, elbeszélései
• Szerző:Regényeiből készült filmek:
• Szerző:Regények
• Szerző:Regények, novellák, elbeszélések
• Szerző:Regények:
• Szerző:REGÉNYEK
• Szerző:Reich Ignác (Zsámbék, 1821 – Budapest, 1887. április 18.)
• Szerző:Reitter Celesztin<ref>
• Szerző:Reitter József
• Szerző:Relle Pál, született Reichmann
• Szerző:Reményi Béla (Budapest, 1914. január 26.<ref>
• Szerző:Reményi Ede (Chicago, 1861. június 14. – Budapest, 1908. március 5.) bölcseleti doktor, királyi katolikus főgimnáziumi tanár, író.
• Szerző:Reményi Gyenes István (eredeti neve: Gyenes István) (Kaposvár, 1909. február 24. – Budapest, 2001. május 28.) magyar újságíró, költő, író, műfordító, zenész.
• Szerző:Reményi József (Pozsony, 1891. december 1. – Cleveland, USA, 1956. szeptember 25.), Joseph Reményi, amerikai magyar író, irodalomtörténész.
• Szerző:Reményi Sándor (Szinérváralja, 1901. május 13. – Nagyvárad, 1963. január 20.) újságíró, szerkesztő, író.
• Szerző:Remellay Gusztáv (Pest, 1819. január 5. – Pest, 1866. március 31.) magyar író, újságíró.
• Szerző:Remenyik Zsigmond László (Dormánd, 1900. július 19. – Budapest, 1962. december 30.) magyar író.
• Szerző:Remsey Jenő György (Nagykőrös, 1885. november 2. – Gödöllő, 1980. július 26.) magyar festő, grafikus, lapszerkesztő, író.
• Szerző:Restár Sándor (Budapest, 1952. május 11. –) magyar költő, író, kritikus.
• Szerző:Reviczky Szevér (Nagyvárad, 1840 – Pest, 1864. szeptember 24.) író, újságíró.
• Szerző:Rezik János (Koros, Nyitra vármegye, ? – Eperjes, 1710. augusztus 4.) evangélikus tanár, író.
• Szerző:Rideg Gábor (Budapest, 1940. szeptember 25. – Budapest, 2001. március 15.) magyar művészettörténész, író, kritikus.
• Szerző:Rideg Sándor (Törtel, 1903. február 12. – Budapest, 1966. február 8.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író.
• Szerző:Riersch Zoltán (Kiskomárom, 1948. november 2. –) újságíró, szerkesztő, író, költő, esszéista, publicista.
• Szerző:Rigó Béla (Kolozsvár, 1942. augusztus 19. – Budapest, 2017. május 9.<ref>
• Szerző:Ritoók Emma (Nagyvárad, 1868. július 15. – Budapest, 1945. április 3.)<ref>
• Szerző:Roboz Andor, született Rosenzweig Ármin
• Szerző:Román György (Budapest, 1903. január 13. – Budapest, 1981. szeptember 1.) magyar író, magyar festőművész. Azon képzett festőművészek egyike, aki világlátása, érzékenysége folytán a naiv művészethez áll közel.
• Szerző:Romhányi József (Nagytétény, 1921. március 8. – Budapest, 1983. május 7.) magyar író, költő, műfordító, érdemes művész (1983).<ref name="mél">
• Szerző:Rosenfeld Regina
• Szerző:Rosenfeld Rubi
• Szerző:Rosenfeld Száli
• Szerző:Rosenzweig Janka
• Szerző:Rostás-Farkas György (Újkígyós, 1949. február 28. –) József Attila-díj<nowiki/>as magyar cigány író, költő, műfordító, újságíró, népművelő, a cigányság hagyományainak és nyelveinek kutatója. A Magyar Írószövetség, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének és a Magyar Művészeti Akadémiának tagja.
• Szerző:Roth Endre (Temesvár, 1927. szeptember 30. – Kolozsvár, 2009. március 10.<ref>
• Szerző:Rozványi Vilmos, született Rzepka Vilmos Mihály (Budapest, 1892. február 7.<ref>
• Szerző:Rozs Kálmán, vitéz (feltehetően 1900 előtt született és 1940 után hunyt el) író, könyvkiadó.
• Szerző:Rozsnyai Dávid, névvariánsai: Rozsnyay Dávid, Rosnyai Dávid (Marosvásárhely, 1641 – Fogaras, 1718. március 4.), erdélyi diplomata, történetíró, török tolmács, a barokk próza egyik képviselője.
• Szerző:Rubin László (Szeged, 1888. szeptember 5.<ref>
• Szerző:Rubin Péter (Szeged, 1918. november 14.<ref>
• Szerző:Rubin Szilárd (Budapest, 1927. szeptember 6. – Tapolca, 2010. április 14.) magyar költő, író, műfordító.
• Szerző:Rudnóy Teréz (Léva, 1910. január 20. – Esztergom, 1947. március 12.) szlovákiai, zsidó származású magyar írónő.
• Szerző:Ruffy Péter (Nagyvárad, 1914. július 28. – Budapest, 1993. december 28.) Pulitzer-emlékdíjas (1991) erdélyi magyar újságíró, író.
• Szerző:Rupáner-Gallé Margó (Kalocsa, 1982. március 18.–) író, a Ráday Pál Oktatási-Nevelési Alapítvány kuratóriumának tagja, a Rupáner-konyha megalkotója, gasztroblogger.
• Szerző:Ruschek Antal (Győr, 1851. március 5. – Győr, 1914. január 30.) magyar katolikus pap, győri kanonok, egyházi író.
• Szerző:Ruttkay György, 1905-ig Rothauser,
• Szerző:S. Szabó István (Budapest, 1954 –) író, újságíró, vívóedző
• Szerző:Ságh József (Pest, 1852. március 13 – Vác, 1922. január 25.) zeneíró és tanár.
• Szerző:Sági János (1900-ig Stegmüller, Keszthely, 1874. június 23. – Budapest, 1938. szeptember 10.) író, néprajzi író, lapszerkesztő, telekkönyvi szakértő.
• Szerző:Ságodi József, névváltozata: Ságody (Nagyláng, 1904. október 16.<ref>
• Szerző:Sándor György, Streit (Budapest, 1938. április 4. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas író, előadóművész, „humoralista”.
• Szerző:Sándor Imre, 1913-ig Stark
• Szerző:Sándor Iván (Budapest, 1930. március 11. –) József Attila-díjas (1985), Márai Sándor-díjas (2000) és Kossuth-díjas (2005) magyar író, kritikus, esszéista.
• Szerző:Sándor Kálmán (született Schőn) (Újpest, 1903. január 14.<ref>
• Szerző:Sánta Ferenc (Brassó, 1927. szeptember 4. – Budapest, 2008. június 6.) Kossuth-díjas magyar író. Munkái legalább 23 nyelven jelentek meg.
• Szerző:Sárándi József, eredeti neve: Papp József (Cserepesmajor,
• Szerző:Sári László (Budapest, 1950. október 28. –) József Attila-díjas magyar tibetológus, író, műfordító, könyvkiadó, rádiós szerkesztő. Tibetológusként kutatási témája a tibeti irodalom, költészet. Rádiós szerkesztőként a nevéhez fűződnek a Magyar Rádió A Kelet kapujában és a Keleti Társalgó című műsorok. Íróként a Su-la-ce néven kiadott Lin-csi történeteivel vált ismertté és népszerűvé.
• Szerző:Sárközi Márta, született Molnár Márta (Budapest, 1907. március 21. – Budapest, 1966. augusztus 8.) magyar szerkesztő, ifjúsági író, műfordító.
• Szerző:Sárközi Mátyás (Budapest, 1937. július 19. –) Kossuth-díjas magyar író, kritikus, műfordító, szerkesztő.
• Szerző:Sárvári Éva (Budapest, 1931. március 9. –) író.
• Szerző:Sásdi Sándor (eredeti neve: Tintner Sándor) – Budapest, 1992. május 23.) József Attila-díjas (1955) magyar író, újságíró.
• Szerző:Saáry Éva (Larroudé-Saáry Éva) (Balatonkenese, 1929. november 28. – Lugano, 2014. szeptember 26.<ref name="OTRS TICKET: 2014110410025713" />) magyar gyémántdiplomás geológus, utazó, költő, író, festő- és fotóművész, irodalmi szervező. Első férje Dedinszky János geológus, országgyűlési képviselő, 1956-os munkástanácstag volt. Második férje Joseph Larroudé olajmérnök, akivel 1960-tól Svájcban élt.
• Szerző:Sajó András (Budapest, 1949. március 25. –) magyar jogtudós, egyetemi tanár, író, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Széles kutatási területe van, amely átöleli a jogszociológia, a polgári jog, az alkotmányjog és a környezetvédelmi jog kérdéseit. 1991 és 1992 között a Közép-európai Egyetem Jogi Kara alapító dékánja. 2008-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága bírájává választották.
• Szerző:Sík Csaba (Celldömölk, 1934. július 9. – Budapest, 1997. november 25.) magyar művészeti író, kritikus, művészettörténész.
• Szerző:Salgó Olga (Nagyenyed, 1903. április 27. – ?) erdélyi magyar költő, elbeszélő.
• Szerző:Salinger Richárd író, hipnoterapeuta, terapeuta.
• Szerző:Sükösd Mihály (Budapest, 1933. október 4. – Budapest, 2000. október 12.) József Attila-díjas (1982) magyar író, irodalomtörténész, kritikus, újságíró.
• Szerző:Sükösd Sámuel (Sepsiszentkirály, 1816. – Tömösi-szoros, 1849. június 20.) református lelkész, pap, író. Édesapja, Sükösd József is református lelkész volt.
• Szerző:Sall László (írói álneve: Lukács Zoltán; Nagyvárad, 1961. március 8. ) erdélyi magyar költő, író.
• Szerző:Sallai Elemér, eredetileg Salamon Elemér (Farkasaszó, 1910. július 6. – Budapest, 1983. május 12.) író, szakíró, katonatiszt, hadtörténész.
• Szerző:Sós Endre (Budapest, 1905. július 18. – Budapest, 1969. július 12.)<ref>
• Szerző:Sós György (Mezőtúr, 1927. augusztus 25. – Budapest, 1993. augusztus 11.) magyar író, dramaturg, orvos.
• Szerző:Sütő András (Pusztakamarás, 1927. június 17. – Budapest, 2006. szeptember 30.) Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író.
• Szerző:Saly Noémi (Budapest, 1956. június 7.<ref>Saly Noémi
• Szerző:Sarbu Aladár (Budapest, 1940. szeptember 28. –) magyar irodalomtörténész, író, egyetemi tanár.
• Szerző:Sarkadi Imre (Debrecen, 1921. augusztus 13.<ref>
• Szerző:Sarkadi Leó (Budapest, 1879. május 24. – New York, 1947. március 24.) író és festőművész.
• Szerző:Sarmaságh Géza (Nagybánya, 1852. november 5. – Nagybánya, 1911. április 5.) magyar főgimnáziumi tanár, katolikus áldozópap.
• Szerző:Sarusi Mihály (Békéscsaba, 1944. április 7. –) József Attila-díjas magyar író, újságíró, költő, könyvtáros, népművelő, fodrász.
• Szerző:Sas Ede, születési nevén Hille Ede (Pest, 1869. december 23. – Budapest, Kőbánya, 1928. június 28.) író, újságíró, lapszerkesztő.
• Szerző:Sas László, született Schossberger László (Szabadka, 1893. április 8. – Budapest, 1974. augusztus 16.) magyar író, hírlapíró.
• Szerző:Sass Béla (Albis, 1865. január 20. – Debrecen, 1928. január 19.) egyházi író, egyetemi tanár.
• Szerző:Sass Irén, Kellner, névváltozata: Sas Irén (Budapest, Óbuda, 1898. február 4.<ref>
• Szerző:Saszet Győző (Havadtő, 1901. május 17. – Nagyvárad, 1981. május 30.) erdélyi magyar református segédlelkész, népművelő, költő, író. Saszet Géza apja.
• Szerző:Schön Dezső (Hidalmás, 1906. október 11. – Tel Aviv, 2000. július 8.) erdélyi, később izraeli magyar újságíró, író, a kolozsvári Új Kelet, majd az izraeli Új Kelet szerkesztője, főszerkesztője, az Istenkeresők a Kárpátok alatt szerzője.
• Szerző:Schöpflin Aladár (teljes nevén Schöpflin Aladár Mihály, Maniga, 1872. október 4. – Budapest, 1950. augusztus 8.) magyar műkritikus, irodalomtörténész, író, műfordító. Schöpflin Géza (1876-1960) költő, műfordító bátyja, Schöpflin Gyula (1910–2004) író apja, Schöpflin György (1939-) politológus, politikus nagyapja.
• Szerző:Schöpflin Gyula (írói álneve: Nagypál István) (Budapest, 1910. augusztus 24. – Sorrento, 2004. június 18.) magyar író, műfordító, diplomata, Schöpflin György apja.
• Szerző:Schirkhuber Móric (Dobapinkóc (Sólyomvár), 1807. január 8. – Budapest, 1877. szeptember 14.) bölcseleti doktor, kegyes tanítórendi főgimnáziumi igazgató, a rend vagyoni gondnoka, tankönyvíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1858).
• Szerző:Schmidt Egon (Budapest, 1931. június 16. –) ornitológus, Kossuth-díjas író.
• Szerző:Schreyer Viktor Győző (írói álnevei: Kiáltosy Győző, Szentmiklósy Viktor; Nagyszentmiklós, 1846. szeptember 4. – Nagyszentmiklós, 1937. május 31.) erdélyi magyar költő, író, lapszerkesztő, helytörténész.
• Szerző:Schuller Rudolf (írói álneve Pávai Mihály; Erdőszentgyörgy, 1916. június 2. – Kolozsvár, 1995. január 30.) erdélyi magyar műfordító, író.
• Szerző:Schulpe György (Törökkanizsa, 1867. október 7. – Pozsony, 1936. március 27.) jogász, humanista, író, műfordító, a szociálpolitika úttörője.
• Szerző:Schulz Ignác (másként Sándor Ernő; Galánta, 1894. március 21. – Amerikai Egyesült Államok, 1954. október 6.
• Szerző:Schwarcz Benjámin
• Szerző:Schwarcz Rozália (Riza)
• Szerző:Schwartz György
• Szerző:Schwarz Sándor (Debrecen, 1911. augusztus 30. – Debrecen, 2007. március 2.) zsidó származású magyar író, holokauszttúlélő.<ref>
• Szerző:Schweinburger Regina
• Szerző:Sebeő Talán (2004-től Far Severő Sapirico; Budapest, 1958. szeptember 15. –) magyar filozófus, író, esztéta, képzőművész.
• Szerző:Sebeők János (Budapest, 1958. július 20. –) magyar író, esszéíró, bulvárszereplő.
• Szerző:Sebes Árpád (Budapest, 1896. január 11. – Budapest, 1963. október 13.) író, költő, újságíró.
• Szerző:Sebesi Ernő névvariáns: Fried (Sebeskellemes, 1893. december 9.<ref>
• Szerző:Sebesi Samu (írói álneve: Tüske Pál; Rugonfalva, 1859. január 20. – Kolozsvár, 1930. március 25.) erdélyi magyar író, újságíró.
• Szerző:Sebestyén Ede, Schosberger
• Szerző:Sebők Zsigmond, Sternfeld
• Szerző:Sediánszky Nóra (Zebegény, 1970. május 3. –) magyar dramaturg és színházi rendező, műfordító, író. Bátran kísérletezik irodalmi anyagokkal, különböző műfajú zenékkel szellemi, művészi társításokat, asszociációkat hozva létre, gyakran felolvasó színház formájában.
• Szerző:Segesdy László (írói álneve: Harry Hood; Budapest, 1899. január 17. – München, 1975. december 12.) író, forgatókönyvíró, költő, dalszövegíró.
• Szerző:Selyem Zsuzsa (Marosvásárhely, 1967. május 15. –) romániai magyar irodalomtörténész, író, esszéíró, egyetemi oktató.
• Szerző:Sellyei József (született Miskovics József, Vágsellye, 1904. január 4. – Vágsellye, 1941. március 6.) autodidakta író.
• Szerző:Semlyén Hugó (Szamosújvár, 1888. – Kolozsvár, 1966.) erdélyi magyar publicista, elbeszélő, műfordító.
• Szerző:Seprődi Anna (Kolozsvár, 1902. január 25. – Budapest, 1988. január 25.) erdélyi magyar ifjúsági színműíró. Seprődi János lánya, Kiss Árpád felesége, Seprődi Kiss Attila édesanyja.
• Szerző:Serédy Izabella, Fajth Péterné (? - Budapest, 1893 márciusa) írónő.
• Szerző:Serényi József (családi neve: Steinfeld; Arad, 1905. február 7. – Arad, 1956. április 24.) aradi magyar újságíró, szerkesztő, költő, novellista.
• Szerző:Seres József (Kunágota, 1910. január 4. – Budapest, 1984. október 9.) magyar pedagógus, szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész, pedagógiai író.
• Szerző:Seress Imre (Jászfényszaru, 1860. november 1. – Budapest, 1938. június 10.) költő, író, hírlapíró és szerkesztő.
• Szerző:Seress László, 1898-ig Scheer Lázár
• Szerző:Serfőző Attila, (Debrecen, 1960. július 13.–) festőművész,<ref>
• Szerző:Sigmond István (Torda, 1936. július 31. – Kolozsvár, 2014. január 18.) romániai magyar író, műfordító. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (2005).
• Szerző:Sikerlistás helyezések
• Szerző:Siklós Olga (Kolozsvár, 1926. november 6. – Budapest, 2006. július 22.) dramaturg, rendező, író, az irodalomtudományok kandidátusa (1968).
• Szerző:Silberstein Adolf, Ötvös Adolf (Pest, 1845. július 1.<ref>
• Szerző:Sima László (Szentes, 1884. augusztus 26. – Szentes, 1952. május 14.) újságíró, lapszerkesztő, történetíró, szülővárosa jeles monográfusa. Két ízben is életre keltette az édesapja, Sima Ferenc által alapított Szentesi Lap című újságot, a korabeli ellenzék legjelentősebb helyi lapját. Fő műve az 1914-ben megjelent Szentes város története alapvető várostörténeti forrásmunka.
• Szerző:Simándi Béla Antal, 1916-ig Simoncsics<ref>Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 75950/1916. Forrás: MNL-OL 30804. mikrofilm 949. kép 1. karton
• Szerző:Simó Márton (Urikány, 1963. április 25. –) erdélyi magyar költő, elbeszélő, szerkesztő.
• Szerző:Simon Adri (Simon Adrienn) (Szeged, 1974. augusztus 22. –) magyar költő, irodalomkritikus, szerkesztő.
• Szerző:Simonffy András [eredeti név: Simonffy-Tóth András] (Szeged, 1941. augusztus 6. – Ajka, 1995. december 16.) kétszeres József Attila-díjas (1974, 1982) magyar író.
• Szerző:Simor András (Budapest, 1938. július 5. –) magyar költő, író, műfordító, főszerkesztő, tanár.
• Szerző:Singer Magdolna (Budapest, 1952. október 30. –) magyar író, újságíró, tréner, mentálhigiénés szakember, hospice- és gyásztanácsadó, a gyászolókat segítő Napfogyatkozás Egyesület elnöke. Rendszeresen tart előadásokat különböző képzéseken, szakmai konferenciákon hospice, gyász, válás és újrakezdés témakörökben. Önkéntes hospice tevékenységének elismeréseként 2001-ben a kormány Pro Sanitate kitüntetését vehette át. Négy gyermek édesanyja.
• Szerző:Sinka István (Nagyszalonta, 1897. szeptember 24. – Budapest, 1969. június 17.) Kossuth-díjas (1990) költő, író.
• Szerző:Sinka József (Budapest, 1931. február 28. – Budapest, 1987. május 28.) magyar fizikus, amatőr csillagász, tudományos író, lapszerkesztő, az űrhajózás propagandistája.
• Szerző:Sinkó Zoltán (Kolozsvár, 1938. március 19. – Veszprém, 2002. október 19.) író, szerkesztő, humorista.
• Szerző:Sipkay Barna (Nyíregyháza, 1927. július 10. – Nyíregyháza,<ref name="Olvass">
• Szerző:Sipos Anna Terézia
• Szerző:Sipos Domokos (Dicsőszentmárton, 1892. augusztus 4. – Dicsőszentmárton, 1927. december 22.) erdélyi magyar költő, író.<ref>
• Szerző:Sipos Ferenc
• Szerző:Sipos István
• Szerző:Siposhegyi Péter (eredeti neve: Erdős Péter) (Kaposvár, 1957. május 12. – Budaörs, 2009. október 26.) magyar drámaíró, publicista, kritikus, forgatókönyvíró, egyetemi tanár.
• Szerző:Sisa István, Stephen Sisa (Budapest, 1918. június 3.Sisa István Magyarország lelkét ápolta
• Szerző:Sivirsky Antal (további keresztnevei Lajos István; írói álnév: Antal Maros) (Budapest, 1909. december 14. – Hága, 1993. február 6.) hollandiai magyar író, nyelvész, irodalomtörténész, műfordító.
• Szerző:Skultéty Csaba (álnevei: Ambrus Márton és Kassai Csaba; Nagykapos, 1920. december 31. – Budapest?, 2015. december 15.) író, újságíró, publicista, a Szabad Európa Rádió egykori külpolitikai szerkesztője. 1948-1994-ig emigrációban élt Franciaországban, majd Németországban. 1994-ben tért haza Magyarországra.
• Szerző:Sőtér István (Szeged, 1913. június 1. – Budapest, 1988. október 7.) Kossuth-díjas író, irodalomtörténész, esszéista, egyetemi tanár. Felesége, Jász Veronika grafikus-iparművész volt.
• Szerző:Soóky Margit (Cselyovszky Istvánné, Cselyovszkyné Soóky Margit, eredeti leánykori neve: Soóki Margit; Izsák, 1905. január 9. – Budapest, 2004. november 21.) író, könyvkiadó.
• Szerző:Sobor Antal (Székesfehérvár, 1933. január 16. – 2010. április 15.) magyar József Attila-díjas (2003) író, festőművész, pedagógus, újságíró.
• Szerző:Sohonyai Edit (Székesfehérvár, 1970. szeptember 14. –) magyar író.
• Szerző:Soltész József (Szatmárnémeti, 1945. szeptember 17. – Szatmárnémeti, 2006. szeptember 18.) erdélyi magyar költő, író.
• Szerző:Solymár József (Tállya, 1929. március 19. – 2013. november 27. (más forrásban november 28.<ref name="PRAE.hu">
• Szerző:Solymosi Bálint (Kunszentmárton, 1959. július 19.) József Attila-díjas (2009) magyar költő, író.
• Szerző:Solymosi Elek, névváltozat: Solymossy, született: Sipos (Tövis, 1847. január 25. – Budapest, 1914. január 3.) népszínmű- és operetténekes, színész, rendező, színigazgató.
• Szerző:Solymossy Olivér (Noszoly, 1914. április 27. – Stockholm, 1986. január 30.) erdélyi magyar költő, elbeszélő.
• Szerző:Sombori Sándor (családneve: Salamon Sándor, e nevet használta 1948-ig írásain is.) (Barátka, 1920. október 14. – Sepsiszentgyörgy, 1998. június 20.) erdélyi magyar irodalomtörténész, dráma- és regényíró, műfordító. Salamon Anikó apja.
• Szerző:Somló Sári (Arad, 1886. március 7. – Kerepes, 1970. március 18.) szobrász, költő, író.
• Szerző:Somlyai Gábor (Békés, 1824. március 5., – Békés, 1900. március 7.) földművelő, históriaíró
• Szerző:Somlyó György (Balatonboglár, 1920. november 28. – Budapest, 2006. május 8.) Kossuth-díjas és többszörös József Attila-díjas magyar költő, író, esszéíró, műfordító, a párizsi Mallarmé Akadémia tagja, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (1992) és a Digitális Irodalmi Akadémia (1998) alapító tagja, számtalan díj és elismerés birtokosa, a Magyar Költészet Napjának kezdeményezője.
• Szerző:Somogyi Csizmazia Sándor, más írásmódban Somogyi Cs. Sándor (Farkasd, 1772. november 4. – Pest, 1860. november 21.) ügyvéd, író, történész és színműfordító. Somogyi Károly esztergomi kanonok és szegedi könyvtáralapító édesapja.
• Szerző:Somogyi Ede, Frankl (Kaposvár, 1852. január 17.<ref>
• Szerző:Somogyi György (Budapest, 1968. augusztus 14. –) magyar író, forgatókönyvíró.
• Szerző:Somogyi Győző (Budapest, 1942. július 28. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar grafikus és festő kiváló művész. A magyar történelmi viseleteket, a népi építészetet kutatja és rajzolja. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1997).
• Szerző:Somogyi Imre (Abony, 1902. május 26. – Budapest, 1947. augusztus 5.) író, szobrász, népnevelő, kertész, mezőgazdasági szakíró, országgyűlési képviselő. Gyakran használt mellékneve: „Kertmagyarország apostola”: Legismertebb műve Kertmagyarország felé című könyve, amelynek címe fogalommá vált. Posztumusz Kossuth-díjas (1948).
• Szerző:Somogyi Pál, 1949-ig Steiner (Kaposvár, 1894. május 23.<ref>
• Szerző:Somogyi Tóth Sándor (1963-ig: Tóth) (Kaposvár, 1923. június 15. – Budapest, 2000. november 6.) magyar író, pedagógus, forgatókönyvíró.
• Szerző:Somorjai Ferenc (Szeged, 1941. május 9. –) idegenvezető, tanár, útikönyvíró, művészettörténész, illusztrátor.
• Szerző:Spiró György (Budapest, 1946. április 4. –) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész és műfordító; a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, az irodalomtudományok kandidátusa, habilitált egyetemi docens.<ref name=":0">
• Szerző:Stadler Frieda vagy magyaros írásmóddal Frida (Temesvár, 1889. december 15. – Budapest, 1969. április 29.) tanítónő, nevelési művek írója, a magyar katolikus leányifjúsági mozgalom megalapítója.
• Szerző:Stancsics Erzsébet (Székesfehérvár, 1944–) magyar író, költő
• Szerző:Stanley Steel (valódi nevén Pál Tamás, Szeged, 1971. február 22. –) író, humorista, a modern magyar paródia-irodalom egyik alkotója.
• Szerző:Steiner Kristóf (1982. február 19. –) magyar újságíró, szinkrondramaturg, színész, a magyar Viva Tv zenecsatorna és számos más tévécsatorna műsorvezetőjeként és szerkesztőjeként vált ismertté. Rendszeresen publikál a Cosmopolitan, Fashion Street, HBO Star, PEP!, Nők Lapja, Évszakok, Psziché és Marie Claire magazinokban, filmkritikái az Exit magazinban olvashatók. 2008 tavasza óta a PEP! magazin felelős szerkesztője, N. Forgács Gábor Álom.net című filmjében társíróként működött közre. Első könyve, a Gumimatrac a Gangeszen a Jaffa kiadó gondozásában jelent meg. 2011. február óta a MusicPlus televízió főszerkesztője, és ez év októberében jelent meg Lélekbonbon című második könyve. Legfrissebb kötete, a Kristóf konyhája 108 vegán receptet tartalmaz.
• Szerző:Steinitz Dávid
• Szerző:Steinitz Katalin
• Szerző:Stella Adorján (Középlak, 1897. január 30. - Budapest, 1967. augusztus 26.) magyar újságíró, humorista, műfordító, színpadi szerző.
• Szerző:Stepper Vilmos (álneve: Tristis; Temesvár, 1899. szeptember 3. – ?) erdélyi magyar író, újságíró.
• Szerző:Stern Fáni
• Szerző:Stettler Zoltán (írói álnevei: Z. I. Maxbell, Charles Potte; Komárom, 1900. szeptember 6. – ?) író, könyvkiadó.
• Szerző:Stima Ilona, Tartally Józsefné (Oros, 1890. október 28. – Nyíregyháza, 1980. augusztus 12.) író, költő.
• Szerző:Stoffán György (Budapest, 1958. január 16. –) író, újságíró, egyháztörténet-kutató.
• Szerző:Stolte István (Teljes nevén: Stolte István Miklós, külföldön: Stefan C. Tanár, irodalomtörténész, újságíró, író. A Rajk-per egyik koronatanúja majd vádlottja.
• Szerző:Streleczky Sándor (Szatmár­ököritó, 1887. január 20. – Resicabánya, 1953. szeptember 28.) erdélyi magyar református lelkész, ifjúsági író, közíró.
• Szerző:Stumpf Benedek András, S. Benedek András (Munkács, 1947. február 1. – Budapest, 2009. szeptember 8.) Arany János-díjas író, költő, irodalomtörténész.
• Szerző:Sugár Erzsébet (közölt Kovács Erzsébet néven is; Nagyvárad, 1920. december 26. – Budapest, 1999) erdélyi magyar szerkesztő, Kovács János felesége.
• Szerző:Sultz Sándor (Budapest, 1955. július 13. –) író, drámaíró, forgatókönyvíró, dramaturg.
• Szerző:Sulyok Vince (eredeti neve: Sklánicz Vince) (Ménfő, 1932. július 7. – Oslo, 2009. augusztus 9.) magyar könyvtáros, költő, író, műfordító.
• Szerző:Sumonyi Zoltán vagy Sumonyi Papp Zoltán (született: Papp Zoltán) (Szatmárnémeti (ma: Románia), 1942. február 5. –) József Attila-díjas (1985) magyar író, költő, rádiós szerkesztő, a Munkásőr magazin egykori főszerkesztője. Szépirodalmi munkásságában változtatta meg a nevét, mivel több Papp Zoltán nevű alkotó is létezett.<ref>
• Szerző:Supka Géza, Supka Géza Ernő Károly (Budapest, 1883. április 8. – Budapest, 1956. május 25.) magyar régész, művészettörténész, író, újságíró, az MTA levelező tagja, a Literatura c. folyóirat és a Világ c. lap főszerkesztője, az Ünnepi Könyvhét kezdeményezője.
• Szerző:Surányi Miklós (Felsőmindszent, 1882. február 16. – Budapest, 1936. június 23.) újságíró, író.
• Szerző:Sylvester Lajos (Alsócsernáton, 1934. június 3. – Kolozsvár, 2012. május 10.) romániai magyar író, újságíró, közíró, drámaíró, színházigazgató, dokumentumfilm-rendező.
• Szerző:Sz. Szigethy Vilmos (Gyorok, Arad vármegye, 1877. március 7. – Szeged, 1956. február 18.) magyar író, újságíró, szerkesztő, levéltáros.
• Szerző:Számadás (1935), magyar líra egyik csúcsteljesítménye, mely poétikai szempontból is szintetizáló jellegű. Megőrzi a költészet játékosságát, azaz visszatér a Meztelenül kötet előtti rímjátékokhoz, viszont megőrzi az élőbeszéd természetességét is. A lexikát megfosztja emelkedettségétől, pontosabban a köznapiságot emeli fel a költészet régióiba. A megformáltság és a természetesség egyszerre jellemzi ezt a költészetet. Eszmei-világképi szempontból a halál és a szenvedés problémaköre kerül előtérbe, együtt a leltárkészítés és összegzés igényével, a semmivel való küzdelemmel, az egyéniség és a személyiség védelmével, nagyszerűségének és megismételhetetlen egyediségének hirdetésével.
• Szerző:Szántai János (Kolozsvár, 1969. március 5. –) író, költő, esszéíró, producer, forgatókönyvíró, filmkritikus.
• Szerző:Szántó András (Budapest, 1964. január 1. –) New Yorkban élő író, kutató és művészeti, kulturális, valamint média-tanácsadó.
• Szerző:Szántó Dániel (Szombathely, 1989. március 24. –) magyar krimiíró.
• Szerző:Szántó Erika (Budapest, 1941. szeptember 17. –) Balázs Béla-díjas (1979) színházi rendező, filmrendező, író, filmdramaturg, forgatókönyvíró, egyetemi tanár.
• Szerző:Szántó György (Vágújhely, 1893. június 7.<ref>
• Szerző:Szántó Judit, Szántó Gyuláné, született Czvechó/Ludna Julianna, névváltozatok: Ludman, Ludmann (Budapest, Erzsébetváros, 1903. január 6. – Budapest, 1963. április 25.) szavalóművész, muzeológus, író, költő, PIM osztályvezető, József Attila élettársa, József Attila-díjas (1950).
• Szerző:Szántó Péter (Pécs, 1952. január 10. – Budapest, 2018. április 12.) magyar író,MTI ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. 
• Szerző:Szántó Piroska (Kiskunfélegyháza, 1913. december 7.<ref>
• Szerző:Szántó T. Gábor (Budapest, 1966. július 10. –) író, a Szombat című folyóirat főszerkesztője.
• Szerző:Száraz György (Budapest, 1930. november 3. – Budapest, 1987. december 29.) Kossuth-díjas (1985) magyar író, esszé- és színműíró.
• Szerző:Száraz Miklós György (Budapest, 1958. május 19.–) József Attila-díjas (2003) magyar író.
• Szerző:Szász András (teljes neve: Szász András Csaba) (Nagyvárad, 1951. április 15. –) író, újságíró, fotós.
• Szerző:Szász Imre (Budapest, 1927. március 19. – Budapest, 2003. április 8.) József Attila-díjas magyar író, műfordító.
• Szerző:Szász János (Belgrád, 1927. július 14. – Bukarest, 2006. július 29.) romániai magyar író, költő, újságíró, műfordító.
• Szerző:Szász Katalin
• Szerző:Szász Menyhért, született Schwarz
• Szerző:Szász Zoltán (Kolozsvár, 1877. január 28. – Budapest, 1940. március 16.) író, újságíró.
• Szerző:Szásztóth Sándor (Erdőhorváti, 1933. február 2. – Budapest, 2016. július 24.) magyar író, publicista.
• Szerző:Száva István (Budapest, 1907. augusztus 2. – Budapest, 1970. június 4., ) regényíró, újságíró, műfordító, tanár. Szociáldemokrata politikus, parlamenti képviselő.
• Szerző:Szávai Géza (Küsmöd, 1950. december 4. –) Déry Tibor-díjas (2001) magyar író, műfordító, esszéíró.
• Szerző:Százdi Sztakó Zsolt (Ipolyság, 1967. április 4. –) szlovákiai magyar író, a „székirodalom” egyik zászlóvivője.
• Szerző:Szécsén Mihály, született Gelbmann Manó (Budapest, 1897. december 28.<ref>
• Szerző:Szécsi Ferenc (Dobrica, 1905. május 5. – Budapest, 1945. január 7.) magyar író, nyelvész, művelődéstörténész, Szécsi Pál táncdalénekes édesapja.
• Szerző:Szécsi Magda (Komádi, 1958. május 9.−) roma származású magyar keramikus, író, grafikus, festő, illusztrátor.
• Szerző:Szécsi Noémi (Szentes, 1976. március 29. –) József Attila-díjas magyar író.
• Szerző:Széfeddin Sefket bej magyar névváltozataiban Széfeddin Seffket, Széfeddin Sefket bey, Szeffedin Sefket bey, Szefy Sefket bey, Séfeddin Sevket Tibor, Seffedin Sevket, Sefket Széfi, Sefket Széfy, Sefket Széyfeddik ; törökül Seyfettin Şevket; arabul سيف الدين شوكت, Seif el Din Khaw khat, Seif el Dine Shawkat, Eddine Shawkat Seif, Eddine Chawkat Seif, Seif-Eddine Shawkat, Seif-Ed-Din Shawkat,[http://74.125.43.132/translate_c?hl=fr&langpair=en%7Cfr&u=http://www.citwf.com/person486673.htm&prev=/translate_s%3Fhl%3Dfr%26q%3DSeif%2BEddina%26tq%3DSeif%2BEddine%26sl%3Dfr%26tl%3Den%26start%3D10&usg=ALkJrhixeBrtKIBrWZzSOyhD9z8FufPLhw
• Szerző:Székedi Ferenc (írói álnevei: Ferencz Levente, Zsögödi Ferenc; Nemestördemic, 1945. január 6.) erdélyi magyar újságíró, szerkesztő, műfordító.
• Szerző:Székely Ödön (Kézdivásárhely, 1870. május 31. – Kolozsvár, 1915. július 25.) gimnáziumi és kollégiumi tanár, író.
• Szerző:Székely Ákos (Nagysimonyi, 1945. november 6. –) magyar költő, író, kritikus, irodalomtörténész, irodalomszervező, szerkesztő, műfordító.
• Szerző:Székely János (Torda, 1929. március 7. – Marosvásárhely, 1992. augusztus 23.) a 20. század második felében a magyar irodalom sokoldalú egyénisége, költő, prózaíró, drámaíró, tanulmány- és esszéíró, műfordító. Felesége Varró Ilona.
• Szerző:Székely János, írói álnevén John Pen, született Freund
• Szerző:Székely Júlia, Staud Gézáné (Budapest, 1906. május 8. – Budapest, 1986. március 19.) író, zongoraművész, tanár.
• Szerző:Székely Tibor (Szepesszombat, 1912. február 14. – Szabadka, 1988. szeptember 20.) zsidó származású<!-- magyar--> felfedező, eszperantista, író és világutazó. Élete során 74 országban, mind az öt kontinensen tett nagyobb utakat. Anyanyelve a magyar volt, de élete során 22 nyelvet használt, ebből élete végéig nyolc nyelvet társalgási szinten (szerb-horvát, német, angol, francia, eszperantó, spanyol, olasz). Tagja volt az Eszperantó Nyelvi Akadémiának és tiszteletbeli tagja volt az Eszperantó Világszövetségnek (Universala Esperanto-Asocio, UEA). Számos könyvet, esszét és novellát írt eszperantó, spanyol és szerb-horvát nyelven.
• Szerző:Székely Tibor (Eredeti családneve Spitzer. Használta a Molnár Dénes írói álnevet is. Budapest, 1908. április 11. – Ágfalva, 1945. január 22.) író, újságíró.
• Szerző:Székely Tibor néven:
• Szerző:Székelyhidi Ágoston (írói neve: Székely Gusztáv) (Medgyesbodzás, 1935. december 19. – Hajdúböszörmény, 2010. november 30.) magyar író, újságíró, kritikus, pedagógus.
• Szerző:Székelyhidi Zsolt (Debrecen, 1973. október 11. –) magyar zenész, zeneszerző, író, költő.
• Szerző:Széll Lajos (Arad, 1882. március 13. – Arad, 1960. február 6.) aradi magyar jogász, politikus, önéletrajzíró.
• Szerző:Szép Ernő (Schön Ezékiel)<ref>
• Szerző:Szépírói munkái, verseskötetei, színművei
• Szerző:Szépirodalmi kötetei:
• Szerző:Szépirodalmi művei
• Szerző:Szépirodalmi művei
• Szerző:Szépirodalom:
• Szerző:Szépréti Lilla (eredeti neve Szépréthy; írói álneve Zsigmond Márta; Brassó, 1937. március 14. – Olthévíz, 1992. május 15.) erdélyi magyar elbeszélő, riporter.
• Szerző:Szögi Csaba (Szabadka, 1975. november 30. –) magyar költő, író, szerkesztő, zenész.
• Szerző:Szöllősi Zsigmond (Születési neve: Deutsch, névváltozat: Szőllősi, Tiszaszőllős, 1872. augusztus 18. – Budapest, 1953. augusztus 14.) magyar író, újságíró. Szőllősi Zoltán testvére.
• Szerző:Szörényi László (Budapest, 1945. március 22. –) irodalomtörténész, kritikus, 1997 és 2012 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének igazgatója.
• Szerző:Szöveggondozások
• Szerző:Szabár Jakab szlovénül Jakob Sabar (Horvátzsidány, 1802. vagy 1803. július 15. – Cserensócz 1863. december 14.) horvát származású római katolikus pap, vallási író. A Muravidéken működött és vend, illetve magyar nyelven is írt.
• Szerző:Szabad Imre (eredeti neve: Freireich;
• Szerző:Szabados Árpád (Szatmárnémeti, 1896. szeptember 13. – Kolozsvár, 1945. szeptember 2.) erdélyi magyar színműíró és színházi rendező.
• Szerző:Szabó Attila Henrik (Budapest, 1970. január 31. –) író, műfordító, televíziós és rádiós újságíró, producer, kommunikációs szakember.
• Szerző:Szabó Borbála
• Szerző:Szabó Dénes Zoltán (Győr, 1932. –) magyar gépészmérnök, író, szakíró.
• Szerző:Szabó Dezső (Kolozsvár, 1879. június 10. – Budapest, 1945. január 13.) magyar író, kritikus, publicista, főreáliskolai tanár. A két világháború közötti magyar irodalom nagy hatású képviselője. Bátyja Szabó Jenő református lelkész, költő.
• Szerző:Szabó Endre (Nagytoronya, 1849. június 3. – Budapest, 1924. február 4.) költő, író, hírlapíró, műfordító. A Petőfi Társaság tagja.
• Szerző:Szabó Ferenc S. J. (Kálócfa, 1931. február 4. –) jezsuita szerzetes, teológus, tanár, költő, publicista, rádióműsor-szerkesztő, a Távlatok c. folyóirat főszerkesztője, A Szív folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.
• Szerző:Szabó Gyula (Homoródalmás, 1930. szeptember 11.<ref name="unitkozlony">
• Szerző:Szabó Ignác (Eger, 1832. február 1. – Eger, 1900. július 2.) főgimnáziumi tanár.
• Szerző:Szabó Illés (Budapest, 1948 –) magyar író.
• Szerző:Szabó István (Cserszegtomaj, 1931. március 7. – Budapest, 1976. március 16.) magyar író.
• Szerző:Szabó László (Baja, 1931. május 2. – Budapest, 2015. november 8.) újságíró, jogtanácsos, magánnyomozó, a Magyar Televízió Kék fény című műsorának egykori műsorvezetője.
• Szerző:Szabó László (Kerelőszentpál, 1918. augusztus 6. – Kolozsvár, 1997. február 3.) erdélyi magyar művelődési szakember, újságíró, író.
• Szerző:Szabó Lajos (Alsóbölkény, 1912. szeptember 21. – Marosvásárhely, 1983. augusztus 13.) erdélyi magyar drámaíró, főiskolai tanár.
• Szerző:Szabó Márton István (Budapest, 1993. június 20. –) költő, tervező.
• Szerző:Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes,<ref>
• Szerző:Szabó Miklós (Budapest, 1922. október 27.) író, újságíró, egykori kisgazda politikus, Kerekes Mihály fedőnéven a magyar hírszerzés nyugati emigrációban tevékenykedő ügynöke.
• Szerző:Szabó Pál (Biharugra, 1893. április 5. – Budapest, 1970. október 31.) regényíró, politikus, elbeszélő.
• Szerző:Szabó Palócz Attila (Zenta, 1971. november 30. –) vajdasági magyar költő, próza- és drámaíró, újságíró, szerkesztő, műfordító, színművész, rendező, blogger. 2004 óta Budapesten él. A Magyar Írószövetség tagja.
• Szerző:Szabó Róbert Csaba (Szilágybagos, 1981. április 26. –) erdélyi magyar író, szerkesztő.
• Szerző:Szabó Richárd (Szentgyörgyvölgy, Zala megye; 1820. május 6. – Felsőkázsmárk, Abaúj megye; 1873. augusztus 9.) író, hírlapíró és szerkesztő.
• Szerző:Szabó Stein Imre (1966. január 17.) író, műfordító, újságíró, műsorvezető, kulturális menedzser és kommunikációs stratéga, producer, rendező.
• Szerző:Szabó Tibor Benjámin (Gyula, 1976. augusztus 21. –) magyar író, szerkesztő, könyvkiadási szakember.
• Szerző:Szabó Virág (Miskolc, 1980. szeptember 9. –) magyar író, újságíró, pedagógus, önismereti tréner, új oktatási programok kidolgozója.A Fénypont Kreatív Műhely Közhasznú Alapítvány elnöke.
• Szerző:Szabó Zoltán (Budapest, 1912. június 5. – Vannes, 1984. augusztus 19.) Baumgarten-díjas magyar író, falukutató, publicista, lap- és könyvszerkesztő, a szociográfiai irodalom klasszikusa, A tardi helyzet és a Cifra nyomorúság című művek szerzője. A Magyar Nemzet munkatársaként, 1939 nyarán „Szellemi Honvédelem” elnevezéssel mozgalmat hirdetett a nemzetiszocialista és nyilas befolyás ellen. 1949-től haláláig nyugat-európai emigrációban élt és dolgozott.
• Szerző:Szabóky Adolf, Schneider (Buda, 1821. szeptember 9. – Budapest, 1880. július 21.) bölcseleti doktor, kegyes-tanítórendi áldozópap és tanár, író, lapszerkesztő.
• Szerző:Szabóné Nogáll Janka (Gyula, 1861. október 13. – Budapest, 1924. november 7.) írónő. A Petőfi Társaság tagja. Szabó Endre költő, műfordító felesége.
• Szerző:Szabolcsi Lajos (Budapest, 1889. október 17.<ref>
• Szerző:Szíjgyártó László (Budapest, 1916. július 11. – Budapest, 1983. október 1.) író, újságíró, műfordító.
• Szerző:Szakács Eszter (Pécs, 1964. április 21. –) magyar költő, író, könyvtáros.
• Szerző:Szakasits Klára (Budapest, 1918. szeptember 6.<ref>
• Szerző:Szakirodalom
• Szerző:Szakonyi Károly (eredeti neve: Németh Károly) (Budapest, 1931. október 26. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, drámaíró, dramaturg. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. A Magyar Művészeti Akadémia Színházi Tagozatának alapítója, de 2013 elején kilépett a szervezetből.
• Szerző:Szalóczy Bertalan (Miskolc, 1842. június 20. – Bőcs, 1895. november 2.) író, református pap.
• Szerző:Szalóczy Pál (Budapest, 1945. november 15. –) magyar újságíró, riporter, rádió- és tévébemondó. Jellegzetes, mélyen zengő orgánuma tette különösen alkalmassá a bemondói hivatásra, emellett narrátori és információs szövegek bemondását is leggyakrabban ő végezte, emiatt hallani a hangját többek közt a budapesti metró, valamint a magyarországi vasúti pályaudvarok tájékoztató hangjaként.
• Szerző:Szalay Jeromos István (Nóráp, 1896. április 16. – Párizs, 1964. december 12.) római katolikus pap, bencés szerzetes, gimnáziumi tanár, irodalomtörténész, nyelvész, történetíró.
• Szerző:Szalay Károly (Kecskemét, 1929. május 7. –) József Attila-díjas magyar író, irodalomtörténész, szerkesztő, újságíró, kandidátus. A Sánta Kutya díj bizottságának tagja.
• Szerző:Szalay Károly (Sárospatak, 1859. december 17. – Lajosmizse, 1938. június 23.) magyar tanár, író, műfordító.
• Szerző:Szalay Krisztina (Budapest, 1963. május 16. –) magyar színész-, írónő. Volt már producer, rendező is és több színtársulás alapítója. 2008-ban megálmodója, majd létrehozója és azóta fő szervezője a Kapcsolda programnak.
• Szerző:Szalki Bernáth Attila (Szalkszentmárton, 1935. december 22. –) író, műfordító, újságíró.
• Szerző:Szóládi József (Mezőtúr, 1955. –) magyar író.
• Szerző:Szalontay Zoltán (Kisvárda, 1935. február 14. – 2006. június 28.) magyar erdőmérnök, író, a Nyírség és a Bakony helytörténeti írója.
• Szerző:Szüry Dénes (Rétalap, 1849. július 2. – Budapest, 1909. október 28.) író, műfordító, miniszteri tanácsos a közoktatásügyi minisztériumban, a Kisfaludy Társaság (1893) tagja.
• Szerző:Szüts Mihály, névváltozat: Szűcs (Szeged, 1846. május 6. – Szeged, 1924. december 22.) gazdasági tanár, mezőgazdasági író.
• Szerző:Szamos Rudolf (Szekszárd, 1929. június 10. – Szombathely, 2009. augusztus 4.) magyar író, kritikus.
• Szerző:Szandai (Szabó) Sándor (Szandaszőlős, 1903. március 7. – Budapest, 1978. október 1.) Munkácsy-díjas magyar szobrász.
• Szerző:Színházi előadások:
• Szerző:Színházi munkái - Műfordítóként
• Szerző:Színházi munkái - Szerzőként
• Szerző:Színműve
• Szerző:Színművei:
• Szerző:Színpadi művei
• Szerző:Színpadi művei
• Szerző:Szappanos Gábor (Budapest, 1962. június 21. –) magyar író, műfordító, szerkesztő, tanár.
• Szerző:Szapudi András (Győrsövényház, 1939. augusztus 30. – Siófok, 2001. szeptember 19.) újságíró, író.
• Szerző:Szathmáry György (Alpestes, 1845. április 9. – Budapest, 1898. január 14.) újságíró, országgyűlési képviselő, miniszteri tanácsos, művelődéspolitikus, író, műfordító, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1895).
• Szerző:Szathmáry Lajos (Rákospalota, 1919. június 2. – Chicago, 1996. október 4.), Louis Szathmáry, magyar újságíró, író, pszichológus, konyhafőnök, gasztronómus, műgyűjtő.
• Szerző:Szívós Béla (Hajdúszoboszló, 1849. május 7. – Budapest, 1912. április 6.)<ref>
• Szerző:Szívós Donát Bálint OSB (Kiskeszthely, 1898. január 6. – Pannonhalma, 1973. június 28.) bencés szerzetes, gimnáziumi tanár, egyházi író.
• Szerző:Szeberényi Lehel (Losonc, 1921. június 19. – Leányfalu, 1998. április 27.) háromszoros József Attila-díjas (1951, 1953, 1983) magyar író.
• Szerző:Szederkényi Anna, Párniczky Edéné, született: Klein Karolina (Mezőnyárád, 1882. november 26. – Budapest, 1948. december 21.) magyar író, hírlapíró, lapszerkesztő, drámaíró. Első férje Haraszthy Lajos (1881-1959) költő volt.
• Szerző:Szederkényi Ervin (Budapest, 1934. április 20. – Pécs, 1987. február 21.) József Attila-díjas (1987) magyar író, szerkesztő, pedagógus.
• Szerző:Szegfi Mór Mihály (Szil, 1825. március 5. – Tab, 1896. augusztus 28.) a márciusi ifjak egyike, író, újságíró, főreáliskolai tanár, miniszteri titkár.
• Szerző:Szegő György (Budapest, 1947. december 23. –) Jászai Mari-díjas építész, látvány- és díszlettervező, művészeti író, egyetemi tanár, érdemes művész és kiváló művész .
• Szerző:Szekér Joákim Alajos (más néven: Szekér Joakim Aloysius, Komárom, 1752. július 5. – Kolozsvár, 1810. szeptember 26.) ciszterci szerzetes, író, hadtudományi író, tábori pap.
• Szerző:Szekrényessy Endre (székelyhídi) (Győr, 1805. november 13. – Budapest 1874. február 26.) Pest rendőrfőkapitánya, királyi tanácsos, septemvir, törvényszéki bíró, író, nyelvújító.
• Szerző:Szekrényessy Józsefné zajdeli Slachta Etelka (Temesvár, 1821. január 1. – Budapest, 1876. február 20.) magyar író, földbirtokos.
• Szerző:Szekrényi Lajos (Hódmezővásárhely, Csongrád megye, 1858. július 26. – Kassa, 1915. április 18.) római katolikus plébános, író, műfordító.
• Szerző:Szekula Jenő (Kúla, 1880. december 29. – Budapest, 1970. január 19.) író.
• Szerző:Szele Péter (írói álneve: szelep; Kolozsvár, 1940. február 8.) erdélyi magyar tördelőszerkesztő, újságíró, író.
• Szerző:Szeles Judit (Csenger, 1969. május 1.) magyar költő, író, tanár.
• Szerző:Szemadám György (Budapest, 1947. október 25. –) Munkácsy Mihály-díjas magyar festőművész, művészeti író és filmrendező, érdemes művész. A Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti tagozatának tagja (2004).
• Szerző:Szemere György, Szemere Artúr György (Szabolcs, 1863. október 30. – Budapest, 1930. szeptember 6.) földbirtokos, író, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság tagja. Szemere Huba lapszerkesztő és országgyűlési képviselő testvérbátyja.
• Szerző:Szemerjai Szász Károly (Szabadszállás, 1865. november 11. – 1950. március 21.) politikus, irodalomtörténész, író, a Magyar Tudományos Akadémia, Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság tagja. Közoktatásügyi miniszteri tanácsos, utóbb országgyűlési képviselő, a képviselőház elnöke.
• Szerző:Szemlér Ferenc, I. Szemlér Ferenc (Székelyudvarhely, 1906. április 3. – Bukarest, 1978. január 9.) romániai magyar költő, író, műfordító, kritikus, atyja id. Szemlér Ferenc költő, író, magyar nyelvész.
• Szerző:Szemlér Ferenc, id. (Székesfehérvár, 1871. november 24. – Brassó, 1938. március 18.) magyar költő, elbeszélő, magyar nyelvész, fia Szemlér Ferenc (1906–1978).
• Szerző:Szenczei László (Gyulafehérvár, 1909. július 1. – Budapest, 1980. szeptember 30.) erdélyi magyar elbeszélő, műfordító, irodalomkritikus, filozófus.
• Szerző:Szendrey Júlia (Keszthely, 1828. december 29. – Pest, 1868. szeptember 6.) magyar költő, író, fordító; előbb Petőfi Sándor költő, majd Horvát Árpád történész felesége.
• Szerző:Szenes Béla (Budapest, 1894. január 18. Szenes Hanna édesapja. Tragikusan rövid élete ellenére életműve jelentős.
• Szerző:Szenes Iván (Budapest, 1924. április 25. – Budapest, 2010. szeptember 13.) EMeRTon-díjas magyar író, dalszövegíró, dramaturg, zeneszerző, érdemes művész. A családi hagyomány ápolója, folytatója. Statisztikák és az Artisjus 2000-es kimutatása szerint Magyarország legtöbbet játszott szerzője; a Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma több mint 400. Csak az Imádok férjhez menni című darabjának 2010-ig harminchárom bemutatója volt.
• Szerző:Szenes Piroska (Marosszalatna, 1897. november 25. – New York, 1972. április 28.) felvidéki magyar regényíró, újságíró.
• Szerző:Szenteleky Kornél (eredeti nevén Sztankovits Kornél) (Pécs, 1893. július 27. – Ószivác, 1933. augusztus 20.) szerb származású magyar író, költő, műfordító, szerkesztő. A jugoszláviai magyar irodalom egyik jelentős képviselője volt. Kortársai az irodalmi vezért, a Vajdaság Kazinczyját tisztelték benne, az utókor pedig elsősorban az írót tartja számon.
• Szerző:Szentgyörgyi Ferenc (írói álnevei: F. St. George; St. Georges; 1892. július 24. – valószínűleg 1944 után) író, újságíró, műfordító. Az 1930-as évek második felében megjelent kalandregényeiről, kisregényeiről lett ismert.
• Szerző:Szentgyörgyvári Gyenes Lajos (Szentgyörgyvár, 1890. október 14. – Budapest, 1971. november 18.) festőművész, rajztanár, szakíró.
• Szerző:Szenti Tibor (Hódmezővásárhely, 1939. november 9. –) író, etnográfus.
• Szerző:Szentimrei Jenő (született Kovács Jenő) (Arad, 1891. december 14.– Csucsa, 1959. szeptember 2.) erdélyi magyar költő, író, drámaíró, kritikus, színháztörténész, színházigazgató, a helikoni közösségben fejlődött és vált ismertté. Szentimrei Jenő Medgyes Lajos unokaöccse, Szentimrei unokája Szabó Bálint építész, műemlék-restaurátor és Lengyel László közgazdász.<ref>
• Szerző:Szentiványi Jenő (Ercsi, 1909. július 18. – Budapest, 1986. szeptember 8.) tudományos-fantasztikus és ifjúsági író.
• Szerző:Szentiványi Kálmán (Peremarton, 1921. május 9. – Budapest, 1996. február 28.) író, újságíró.
• Szerző:Szentiványi Róbert (eredeti neve: Zeisinger Róbert József) (Budapest, 1880. december 11. – Szeged, 1961. szeptember 16.) magyar római katolikus pap, egyházi író, könyvtáros, bibliográfus, egyetemi tanár.
• Szerző:Szentkuthy Miklós (eredetileg Pfisterer Miklós, Budapest, 1908. június 2.
• Szerző:Szentmihályiné Szabó Mária (írói neve 1930-ig Szabó Mária, álneve Visontai Mária; Ottomány, 1888. október 31. – Leányfalu, 1982. június 24.) erdélyi magyar újságírónő, írónő.
• Szerző:Szentmiklósi Tamás (Budapest, 1953. július 10. –) író, műfordító, tanár.
• Szerző:Szentmiklóssy Alajos (Sajókirályi, 1793. október 12. – Erdőtarcsa, 1849. április 6.) író, ügyvéd.
• Szerző:Szenyei Sándor (újságírói álneve: Szamosi Barna; Torda, 1934. május 20. – Brassó, 1993. február 15.) erdélyi magyar újságíró, sportújságíró, író.
• Szerző:Szepessy László családi nevén Szijártó László (Dombóvár, 1880. szeptember 8. – Doberdó, 1915. augusztus 1.) tanár, költő, újságíró.
• Szerző:Szepsi Csombor Márton (Czombor Márton) (Szepsi, 1594 – 1623 előtt) református lelkész, az első magyar nyelvű európai útleírás szerzője.
• Szerző:Szerb Antal (Budapest, 1901. május 1. – Balf, 1945. január 27.) magyar író, irodalomtörténész, nemzetközileg népszerű regények szerzője.
• Szerző:Szerbhorváth György (Topolya, 1972. október 18.) író, kritikus, újságíró, szerkesztő, szociológus. Horváth László testvére.
• Szerző:Szerecz Imre Alajos (írói álneve: Hungarus, Murafüzes, 1890. június 13. – Keszthely, 1972. február 13.) magyar szerzetes, kanonok, tanár, iskolaigazgató, író.
• Szerző:Szeredi-Saupe Gusztáv, a közéletben többnyire Szeredi S. Gusztáv (Budapest, 1909. április 3. – 1988. szeptember 3., Budapest) brácsaművész, tanár, író. A Magyar Hárfástrió alapítója.
• Szerző:Szeremlei Sámuel, Szeremlei Császár Sámuel (Gelej, 1837. szeptember 4. – Hódmezővásárhely, 1924. november 20.) református lelkész, történelmi és egyházi író, utazó, az Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1908).
• Szerző:Szerk. Sipos Lajos, változó kiadókkal, 1996–2010, 15 db
• Szerző:Szerk. Sipos Lajos, változó kiadókkal, 2002–
• Szerző:Szerkesztette:
• Szerző:Szerkesztői munkáinak listája (nem teljes)
• Szerző:Szigethy András (Jászapáti, 1944. november 10. – 2017. július 30.) magyar író, újságíró.
• Szerző:Szijj Ferenc (Szombathely, 1958. október 18. –) József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító, könyvtáros, szerkesztő.
• Szerző:Sziklay György (Szabadka, 1854 – Detta, 1936. szeptember 25.) magyar költő, író, műfordító.
• Szerző:Sziklay János, 1895-ig Frömmel János (Veszprém, 1857. április 2. – Budapest, 1945. november 25.) bölcsészdoktor, hírlapíró.
• Szerző:Sziládi János (eredeti neve: Szilágyi János) (Budapest, 1939. április 11. – Budapest, 1999. augusztus 18.) magyar könyvkiadó, író, színházigazgató.
• Szerző:Szilágyi-Nagy Ildikó (Veszprém, 1978. május 13. –) író, szerkesztő. Írói álneve: Emma Ovary.
• Szerző:Szilágyi Andor (Szolnok, 1955. május 29. –) magyar író, filmrendező, forgatókönyvíró.
• Szerző:Szilágyi András (Bálinc, 1904. április 25. – Budapest, 1984. december 10.) bánsági orvos, elbeszélő, riporter.
• Szerző:Szilágyi Domokos (Nagysomkút, 1938. július 2. – Kolozsvár, 1976. november 2.) erdélyi magyar költő, író, irodalomtörténész és műfordító.
• Szerző:Szilágyi Géza, született Silbermann Géza (Budapest, 1875. december 29.<ref>
• Szerző:Szilágyi György (Budapest, 1928. december 15. – Budapest, 2010. október 21.) magyar író, humorista, költő, színpadi szerző, színházigazgató. 1969-ben a Rádió Kabarészínház egyik alapítója volt. Romhányi József mellett a modern magyar kabaré másik szövegvirtuóza.
• Szerző:Szilágyi István (Kolozsvár, 1938. október 10. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és József Attila-díjas erdélyi magyar író. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (2009).
• Szerző:Szilágyi Sándor (Kolozsvár, 1827. augusztus 30. – Budapest, 1899. január 12.) magyar történész, az MTA rendes tagja, Szilágyi Ferenc történész (1797–1876) fia.
• Szerző:Szili Leontin, Palkovich Károlyné, Bánhegyi Leontin Mária Vilma (Budapest, 1901. május 16. – Budapest, 1987. május 29.) tisztviselő, író, dramaturg.
• Szerző:Szilvási Lajos (Szolnok, 1932. január 13. – Budapest, 1996. november 9.) József Attila-díjas magyar író, újságíró.
• Szerző:Szinetár György (Debrecen, 1905. február 22.<ref>
• Szerző:Szini Gyula (Budapest, 1876. október 9.<ref>
• Szerző:Szini Károly (Pazony,
• Szerző:Szini Péter (Kis-Lónya, 1860. november 24. – Debrecen, 1906. december 9.) író, állami tanító.
• Szerző:Szinnai Tivadar, született Grünberg Tivadar (Budapest, 1894. december 20. – Budapest, 1972. július 15.) magyar író, műfordító. Tábor Béla (1907-1992) író, műfordító bátyja.
• Szerző:Szinnyei Júlia, névváltozat: Szinnyei Ilona (Kispest, 1914. május 3. – Budapest, 1986. augusztus 20.) magyar író.
• Szerző:Szinnyei Otmár (Pozsony, 1859. május 15. – Budapest, 1904. február 5.) a budapesti Első Hazai Takarékpénztár-egyesület titkára.
• Szerző:Sziráky Judith, asszonyneve: Hárs Lászlóné (Felsővisó, 1904. szeptember 16. – Budapest, 1992. június 2.) író.
• Szerző:Szirbik Antal (Makó, 1888. augusztus 15. – Budapest, 1971. június 7.) magyar költő, író, publicista, a zöld gondolat egyik magyarországi előfutára.
• Szerző:Szirmai Károly (Temerin, 1890. június 27. – Verbász, 1972. október 6.) író, kritikus, lapszerkesztő.
• Szerző:Szirmai Rezső, született Schwarczkopf magyar író, újságíró, színműíró.
• Szerző:Sziszeki Márk eredeti nevén Zsizsek Márk szlovénül Marko Žižek (Ganicsa, 1819. április 25. k. – Szombathely, 1890. május 4.) szlovén származású magyar római katolikus pap, újságíró, író.
• Szerző:Szitnyai Zoltán (Selmecbánya, 1893. május 27. – Salzburg, 1978. június 11.) író.
• Szerző:Szkárosi Endre (eredeti neve: Horváth Endre) (Budapest, 1952. május 28. –) József Attila-díjas (2007) magyar költő, művészeti író, műfordító, kritikus, irodalomtörténész, az ELTE egyetemi tanára. Intermediális művész, előadó.
• Szerző:Szőcs István (Marosvásárhely, 1928. augusztus 2. – Kolozsvár, 2020. szeptember 10.)<ref>
• Szerző:Szőcs Mihály (Ozsdola, 1894. március 30. – Kézdivásárhely, ?) erdélyi magyar pedagógiai író, színdarabíró.
• Szerző:Szőcs Ráchel (leánykori neve: Márton Ráchel; Magyardécse, 1928. január 28.–) erdélyi magyar műfordító, szerkesztő. Szőcs Géza anyja, Szőcs István felesége.
• Szerző:Szőke József (Nyitranagykér, 1928. szeptember 16. – 2010. október 24.) szlovákiai magyar író, szerkesztő, bibliográfus, művelődésszervező, a szlovákiai magyarság jeles közéleti személyisége.
• Szerző:Szőllősy Ferenc, névvariáns: Szöllősy (?, 1796. körül<ref>
• Szerző:Szőllősy Klára<ref>Nevének első ő-jét néhol rövid alakban is írták, saját szerzőségű könyveiben azonban mindenütt hosszú ő-vel szerepel – Kiklász-kalandozások, Az Olimposztól Angyalföldig, A szivárvány velünk marad, Gyalogszerrel a huszadik században –, mint ahogy a Széchényi Könyvtár katalógusában
• Szerző:Szőnyi Sándor, Szpisják 1937-ig (Budapest, 1910. március 5. – Budapest vagy Vác, 1989. január 11.) József Attila-díjas (1957) író, Földi Mihály fia.
• Szerző:Szűcs László (Nagyvárad, 1965. május 4. –) erdélyi magyar költő, újságíró, szerkesztő.
• Szerző:Szűcs László István (Abony, 1901. február 19. – Budapest, 1976. augusztus 21.) magyar dramaturg, író, egyetemi tanár. Gáspár Margit (1905–1994) írónő férje volt.
• Szerző:Szloboda János (Temesliget, 1917. december 15. – ?) romániai magyar költő, elbeszélő.
• Szerző:Szoboszlai Margit (Kisújszállás, 1939. július 27. –) író, műfordító.
• Szerző:Szoboszlai Pap István (Újfehértó, 1786. november 12. – Debrecen, 1855. augusztus 14.) református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1841-től haláláig, királyi tanácsos, egyházi író.
• Szerző:Szobotka Tibor (Budapest, 1913. március 19. – Budapest, 1982. február 26.) József Attila-díjas magyar író, műfordító, irodalomtörténész, pedagógus, az irodalomtudományok kandidátusa. Szabó Magda író és költő férje. Fordítói tevékenységének legismertebb darabja J. R. R. Tolkien világhírű fantasy-író A babó (más fordításokban: A hobbit) című művének eredeti magyarítása.
• Szerző:Szokolay Zoltán (Hódmezővásárhely, 1956. szeptember 9. –) író, költő, műfordító, versmondó-, előadóművész, politikus, országgyűlési képviselő.
• Szerző:Szomaházy István, névváltozat: Szomaházi, eredeti neve Steiner Arnold (Veszprém, 1864. február 28. – Budapest, Terézváros, 1927. november 10.) író, hírlapíró.
• Szerző:Szombathy Bálint (művésznevei: Art Lover, Karen Eliot) (Pacsér, 1950. október 17. –) szerbiai magyar költő, kritikus, képzőművész, művészeti író, performansz<nowiki/>művész.
• Szerző:Szombati Gille Ottó (Nagyvárad, 1930. január 29. – Nagyvárad, 2012. május 24.) erdélyi magyar színházi rendező, író.
• Szerző:Szomory Dezső, eredetileg Weisz Mór
• Szerző:Szomory Emil (születési nevén Weisz Manó; Budapest, 1874. február 12. – Auschwitz, 1944?) zsidó származású magyar író, újságíró, hírlapíró, színikritikus, színműíró, operettszerző. Szomory Dezső (1869–1944) író, drámaíró öccse. Színházi vonatkozású és szépirodalmi jellegű munkákat is írt.
• Szerző:Szotyori Lajos (Alsócsernáton, 1884. január 30. – Székelyudvarhely, 1960. február 2.) erdélyi magyar elbeszélő, színpadi író.
• Szerző:Sztáray Zoltán (Magyarcsaholy, 1918. június 20. – Portland, 2011. április 20.) magyar író, újságíró, közgazdász, szerkesztő, a Recski Szövetség alapítója.
• Szerző:Sztrókay Kálmán (Szabadka, 1886. december 21. – 1956. december 23., Budapest) író, újságíró, műfordító, a magyar természettudományos és műszaki ismeretterjesztő irodalom egyik kiemelkedő egyénisége.
• Szerző:Szuda M. Barna (Budapest, 1988. július 8. –) magyar festőművész, író, költő.
• Szerző:Szulik József (Baja, 1841. február 28. – Óbecse, 1890. május 31.) író, költő, műfordító, prépost és esperes-plébános.
• Szerző:Szunyogh Szabolcs (Budapest, 1950. február 5. –) író, újságíró, szerkesztő.
• Szerző:Szurdi András (Gyöngyös, 1944. július 28. –) filmrendező, író, forgatókönyvíró
• Szerző:Szurovecz Kitti (1984. április 9. –) magyar író, újságíró, tévériporter.
• Szerző:Szuszai Antal (Eperjes, 1864. április 17. – Dobsina, 1917. február 6.) katolikus pap, egyházi író.
• Szerző:Szvoren Edina (Budapest, 1974 –) József Attila-díjas író.
• Szerző:T. Ágoston László (Tass, 1942. október 14. – Budapest, 2017. július 13.
• Szerző:T. Thury Zoltán (Írói álneve: G. Th. Harring, G. T. Harring?; feltehetően 1920 előtt született és 1940 után hunyt el); magyar író.
• Szerző:Tábor Béla (Budapest, 1907. június 4. – Budapest, 1992. december 10.) magyar író, műfordító, filozófus. Mándy Stefánia (1918-2001) férje, Tábor Ádám (1947-) és Tábor Eszter (1952-) apja. A Budapesti Dialogikus Iskola egyik alapítója.
• Szerző:Tábori Emil, 1913-ig Tyroler
• Szerző:Tábori György, vagy nemzetközileg ismert nevén George Tabori (Budapest, 1914. május 24. – Berlin, 2007. július 23.) magyar író, forgatókönyvíró és színházi rendező, a 20. századi világszínház meghatározó alakja, Tábori Kornél fia, Tábori Pál magyar író, újságíró bátyja. Műfordítóként a Tábory György névváltozatot is használta.
• Szerző:Tábori Kornél, születési és 1902-ig használt nevén Tauber Kornél író, újságíró, műfordító, szerkesztő és riporter. Tábori Pál és Tábori György apja. Írói álnevei: Old Boy, Öreg Medve.
• Szerző:Tábori Pál (Tábory, Paul Tabori, írói álneve: Tamás Pál angol írói álnevei: Christopher Stevens, Peter Stafford) (Budapest, 1908. május 8. – London, 1974. november 9.) magyar író, újságíró, Tábori Kornél fia, Tábori György testvére.
• Szerző:Tábori Piroska (Z. Tábori Piroska, Závodszky Zoltánné; Budapest, 1892. november 20.<ref>
• Szerző:Tábori Róbert, született Tauber
• Szerző:Táncsics Mihály (született Mihajlo Stančić,<ref>
• Szerző:Tápay-Szabó László, Szabó János László (Szeged, 1874. június 20. – Budapest, 1941. május 18.) újságíró, író, művelődéstörténész, jogász, publicista, egyetemi tanár; Tápay-Szabó Gabriella író apja.
• Szerző:Tárcák
• Szerző:Tárnok Zoltán (1977-ig Farkasházi Zoltán) (Pestszenterzsébet, 1943. november 8.– 2020. október 20.?) József Attila-díjas magyar író, szerkesztő.
• Szerző:Társadalompolitika:
• Szerző:Térey János) magyar író, költő, drámaíró, műfordító.
• Szerző:Térey Sándor (eredeti nevén Kuthy Sándor, Debrecen, 1886. október 2.<ref>
• Szerző:Tévéfilm:
• Szerző:Tézisregényei • Ugyancsak az 1900-as évektől jelentkezett társadalmi regényeivel, amelyek ugyanakkor a századelő lélektani regényirodalmának is úttörő darabjai voltak. Lírai nyelvezete hangulatos olvasmánnyá teszi olyan műveit, mint például az 1905-ben folytatásokban megjelent Ábel és Eszter, amelyet maga Gárdonyi „az epedés végtelen énekének” titulált. Ugyanebben az évben adták ki Az öreg tekintetes című munkáját, amelyben a magyar műveltség szárba szökkenését elősegítő és a polgári nemzetet megteremtő, a történelem színpadáról levonulni kényszerülő nemesi középosztálynak állított egyszerre elégikus és ironikus irodalmi emlékművet, amelyben Gárdonyinak a „visszájára fordult világ”-ról alkotott elképzelései is megjelennek. Egyes irodalomtörténészek ezt a regényt tartják legjobban megszerkesztett, letisztult tudatosságról való alkotásának. 1912–1913-ban írt, de könyvformában csak halála után megjelent, Te, Berkenye! című regényében a letűnő 19. századi feudalista és az új típusú 20. századi kapitalista világeszmény összecsapását jeleníti meg egy össze nem illő emberpár élettörténetén keresztül. Az első világháborús pusztítás és az annak terheit viselő egyszerű nép sorsa felett érzett aggodalom ihlette naturalista háborúellenes kisregényeit, amelyekben visszanyúlt a vidéki életérzés idillikus ábrázolásához, ám ezúttal a háború dúlta könyörtelen világgal állította szembe az egyszerű emberek életét (A kapitány, 1914; A kürt, 1915; Aggyisten, Biri!, 1915–1916). 1916-ban jelent meg prózaírói munkásságának egyik jelentős darabja, a tézisregényként számon tartott, 1913-ban írt Szunyoghy miatyánkja, amely művével a főszereplő jellemvonásainak, sorsának lélektani és társadalmi ábrázolása terén korábban nem látott gazdagságra és hitelességre jutott el. Utolsó nagy munkája az 1918–1920 között írt Ida regénye volt, amelyben Gárdonyi egy apácának szánt, de szerelemről ábrándozó leány kiszolgáltatottságát, lázadását, majd végül a kényszerű látszatházasságban megtalált boldogságát írja le romantikus fordulatokban bővelkedő formában.
• Szerző:Tömörkény István (született Steingassner István, Cegléd, 1866. december 21. – Szeged, 1917. április 24.) magyar író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgató.
• Szerző:Török András (álneveː Simplicissimus; Budapest, 1954. május 30. –) művelődéstörténész, kulturális menedzser, non-fiction könyvek szerzője, non-profit üzletember.
• Szerző:Török Gyula (Simánd, 1888. július 16. – Budapest, 1918. október 20.) magyar író, hírlapíró.
• Szerző:Török János (Tapolca, 1809. június 6./1807. június 6.
• Szerző:Török Rezső, született Spitzer Rezső (Budapest, 1895. december 12. – Dunabogdány, 1966. november 7.) magyar író, újságíró, regényíró, forgatókönyvíró, színpadi szerző.
• Szerző:Török Sándor (Homoróddaróc, 1904. február 25. – Budapest, 1985. április 30.) író, műfordító, újságíró, antropozófus.
• Szerző:Török Sophie, született Tanner Ilona, teljes nevén: Tanner Ilona Irén Lujza Kamilla (Budapest, Kőbánya, 1895. december 10.) Baumgarten-díjas író, költő, Babits Mihály felesége, Babits Ildikó anyja.
• Szerző:Török Tamás (Budapest, 1925. május 31. – Budapest, 1993. április 7.) Jászai Mari-díj-as magyar rendező, író, dramaturg, Érdemes Művész.
• Szerző:Törös Tivadar (született Marusán Tivadar Lukács, álnevén Afgánisztán Vártán, Szamosújvár, 1859 – Budapest, 1895. november 19.)<ref name="geneanet.org">
• Szerző:Törő István (Nagydobos, 1949. december 5. –) magyar író, költő, újságíró, mezőgazdász.
• Szerző:Történelem:
• Szerző:Történelmi regényei • Gárdonyi írói életműve szempontjából az 1897 utáni egri évek bizonyultak a legtermékenyebbnek. Már Az én falum elbeszéléseiben is realista leírásra, ugyanakkor lírai mesemondásra törekedett: az aprólékosan kidolgozott háttér egy-egy személyes probléma, emberi sors díszletéül szolgált csupán. A történeti hűség és a lírai mondandó kettős igénye nyomán bontakozott ki prózaírói munkásságának legjelentősebb vonulata és legmaradandóbb alkotásai: történelmi regényei. 1899 végén a Pesti Hírlap kezdte folytatásokban közölni Az egri csillagokat (1905 óta Egri csillagok cím alatt jelenik meg), amely a magyar irodalmi panteonban biztosította Gárdonyi számára azt a helyet, amely ma is megilleti. A maga korában is elnyerte az olvasóközönség és a pályatársak tetszését, a Magyar Tudományos Akadémia pedig 1902-ben Péczely-díjjal jutalmazta a regényt. A mű egyfelől a nemzeti önfeláldozás, a hazafiasság hőskölteménye a török uralom alá kerülő 16. századi Magyarország kulisszájával, ugyanakkor egy idillikus költői eszközökkel ábrázolt szerelem – Bornemissza Gergely és Cecey Éva – sorsát is végigkövetheti benne az olvasó. Ahogy naplójából és feljegyzéseiből kiderül: a századforduló önáltató és hamis magyarságkultuszával szemben a történelemismereten és demokratizmuson alapuló nemzetképet kívánta megfogalmazni művében. További történelmi regényeinek hősei – a szerző életérzéséből merítve – a csöndes szenvedés és az egész életet végigkísérő magányosság hősei, Gárdonyi eme műveiben a századforduló eszmeiségét behálózó gondolatok jelképteremtő módon érvényesülnek. A Láthatatlan ember (1901, 1975 óta A láthatatlan ember címen jelenik meg) című műve a hun Attila udvarában játszódik, kerettörténetéül a görög rabszolgának, Zétának az előkelő hun leány, Emőke iránt táplált szerelme szolgál. Irodalomtörténetünk a magyar szecessziós népiesség egyik fő műveként tartja számon. Az egyes szám első személyben megírt énregény élményszerű, lírai önvallomás, amely a szerzőt foglalkoztató misztikus témák, a halál, az álom, a hatalom, a magány stb. szimbólumsorára fűződik fel. Gárdonyi voltaképpen ugyanazt az idill utáni sóvárgást idézi fel A láthatatlan emberben, amely már megjelent Az én falumban is, csak éppen szereplőit történelmi környezetben helyezi el. E párhuzam felismerése késztette a 20. század nagy irodalomtörténészét, Schöpflin Aladárt arra a megállapításra, hogy Gárdonyi az egyszerű falusi emberek és a rég letűnt korok világában is egyetemes emberi problémákra, érzésekre koncentrál. Másik jelentős műve, a középkori Magyarországon játszódó, Árpád-házi Szent Margit sorsát felelevenítő Isten rabjai (1908) történetében az egyszerre valóságos és metaforikus rabság értelmezése szorosan egybefűződik az egyidejűleg földi és transzcendentális szerelem szimbolikájával, Margit alakjában az erkölcsi tökéletességet rajzolta meg. Olyan kérdéseket is feszegetett ebben a művében Gárdonyi, mint a keresztény dogmatika és a lélekvándorlás viszonya, vagy éppen a szabadság és a rabság paradox azonossága. Egyházi körökben eleinte rosszallóan fogadták, keresztényietlennek tartották az Isten rabjait, és a mű irodalmi értékeit vitatva a kritikusok is fanyalogtak. Az olvasóközönség azonban megszerette a könyvet, s a 20. század első felében – főként Sík Sándor értelmezése nyomán – már az irodalmi kánonba is úgy vonult be a regény, mint a korábban vallástalan Gárdonyi katolikus íróvá válásának mérföldköve. A későbbiekben sokban módosult a mű irodalomtörténeti helyének értékelése, s többnyire legenda és történelem összefonódásából fogant, lírai tónusú, romantikus történelmi regényként tartják számon.
• Szerző:Tabák András (Budapest, 1938. december 15. – Budapest, 2014. április 23.) magyar író. Híres felmenője többek között; Tabák Lajos (1904-2007) szociofotós, fotóművész és Tabán Gyula (1909-1944) költő.
• Szerző:Tabák Endre (Kecskemét, 1908. augusztus 11. – Budapest, 1994. május 8.) magyar nemzeti labdarúgó-játékvezető, sportvezető, sportíró, publicista. Beceneve Bubu.
• Szerző:Tabéry Géza (Nagyvárad, 1890. július 17. – Nagyvárad, 1958. január 6.) romániai magyar író, újságíró.
• Szerző:Tabi László (Budapest, 1910. október 7. – Budapest, 1989. április 28.), eredetileg Taub László, József Attila-díjas (1954, 1962) magyar író, újságíró, szerkesztő, publicista, humorista. Mottója: „Nincsenek régi viccek, csak öreg emberek vannak. Egy újszülöttnek minden vicc új.”
• Szerző:Takács Éva, Takáts (Rákospalota, 1779. március 10. – Pest, 1845. október 19.) írónő, Karacs Ferenc rézmetsző neje, az első magyar nőjogi publicista.
• Szerző:Takács Tibor (1949-ig T. István) (Szeged, 1927. július 29. – 2014. március 16.) Táncsics Mihály-díjas magyar író, költő, újságíró, rádiós szerkesztő.
• Szerző:Takács Zsuzsa (Budapest, 1938. november 23. –) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, tanár.
• Szerző:Takáts Gábor (névváltozat: Polgár, Izsák, 1862. szeptember 12. – 1925 után) posta- és távíró segéd-, majd főellenőr, vegyész, író.
• Szerző:Takáts Gyula (Tab, 1911. február 4. – Kaposvár, 2008. november 20.) Kossuth-díjas magyar költő, író, műfordító, kritikus, tanár, múzeumigazgató.
• Szerző:Tóbiás Áron (Szekszárd, 1927. június 17. – 2017. november 13.) magyar író, újságíró.
• Szerző:Türk Sándorné, Stern Fanny (Szlanica, 1867. április 24. – 1934 után) író, fényképész.
• Szerző:Tótfalusi István, 1960-ig Tóth István (Budapest, 1936. december 8. – 2020. augusztus 29.) József Attila-díjas (1997) magyar író, műfordító, nyelvész, szerkesztő.
• Szerző:Tóth-Máthé Miklós korábban: Tóth Miklós (Tiszalúc, 1936. július 7. – Debrecen, 2019. október 20.<ref>
• Szerző:Tóth Bálint (Keszthely, 1929. december 17. – Budapest, 2017. március 29.) József Attila-díjas költő, író, műfordító. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (2000).
• Szerző:Tóth Béla (Dombiratos, 1924. december 21. – Szeged, 2013. január 25.) magyar író.
• Szerző:Tóth Béla (Pest, 1857. október 20. – Budapest, 1907. április 3.) magyar újságíró, filológus, művelődéstörténész, író és műfordító. A századforduló elismert, sokoldalú publicistája volt, de jelentős munkásságot fejtett ki a magyar nyelvű proverbiumok, anekdoták, aforizmák és szállóigék összegyűjtése és filológiai feldolgozása terén is. Tóth Kálmán (1831–1881) költő, író és Majthényi Flóra (1837–1915) költő fia.
• Szerző:Tóth Elemér (Hanva, 1940. január 14. – Pozsony, 2018. február 15.) felvidéki magyar költő, író, műfordító, szerkesztő.
• Szerző:Tóth Endre (született Tóth András) (Debrecen, 1914. november 17.<ref>
• Szerző:Tóth Eszter, Hollós Korvin Lajosné (Debrecen, 1920. május 26. – Budapest, 2001. szeptember 3.) magyar költő, író, műfordító.
• Szerző:Tóth Gábor Ákos (Budapest, 1955. július 8. –) író, újságíró.
• Szerző:Tóth József (Szentes, 1823. július 5. – Pest, 1870. március 1.) magyar színész. Tóth Imre színművész édesapja.
• Szerző:Tóth Judit (Judit Guillaume) (Budapest, 1936. május 10. –) József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító.
• Szerző:Tóth Kálmán (Budapest, 1907. december 8. – Kolozsvár, 1985.) magyar prózaíró, újságíró.
• Szerző:Tóth Krisztina (Budapest, 1967. december 5. –) magyar költő, író, műfordító, üvegművész, a Szépírók Társaságának tagja.<ref>
• Szerző:Tóth László (Budapest, 1889. december 22. – Vác, 1951. szeptember 13.) író, publicista - világi katolikus újságíró.<ref>Izsák Lajos: A Mindszenti-per és Esterházy Pál
• Szerző:Tóth László (Budapest, 1949. szeptember 26. –) József Attila-díjas (1994) magyar költő, író, műfordító, szerkesztő.
• Szerző:Tóth Sándor (Győr, 1854. február 24. – Budapest, 1937. május 4.) bölcseleti doktor, főgimnáziumi rendes tanár, író, irodalomtörténész, a Kemény Zsigmond- és Dugonics Társaság rendes tagja.
• Szerző:Tóth Tamás Antal (Miskolc, 1960. augusztus 30. –) jogász, író, költő.
• Szerző:Tímár Máté (Endrőd, 1922. november 21. – Budapest, 1999. május 8.) József Attila-díjas (1962) magyar író. A PEN Club, a Veres Péter Társaság, a Magyar Néppárt tagja volt.
• Szerző:Tamás Aladár (Halmi, 1899. március 10. – Budapest, 1992. október 17.) költő, író, műfordító, szerkesztő, politikus, diplomata.
• Szerző:Tamás István - Gömöri Poéta (Putnok, 1955. szeptember 2. –) magyar költő, író, újságíró. A putnoki Tóth Ede Alkotókör elnöke.
• Szerző:Tamás Mária (Sárkány, 1930. november 8. – Kolozsvár, 1987. november 17.) erdélyi magyar költő, író, műfordító, húga Tamás Klára grafikus.
• Szerző:Tamás Márton községi jegyző (1769?-1836. okt. 17./ +kolera) és Bálint Borbála
• Szerző:Tamás Menyhért (Hadikfalva, 1940. július 24. –) Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja (2002).
• Szerző:Tamás Mihály (Beregszász, 1897. február 27. – Melbourne, Ausztrália, 1967. augusztus 27.) író, építészmérnök, egyetemi tanár.
• Szerző:Tamási Áron (született: Tamás János, Farkaslaka, Osztrák–Magyar Monarchia, 1897. szeptember 19. vagy 20..
• Szerző:Tamási Zoltán (Budapest, 1961. augusztus 4. –) magyar színművész, rendező, író.
• Szerző:Tamas Garam (Debrecen, 1979. november 23. –) magyar író.
• Szerző:Tandori Ágnes, született Nagy Ágnes (Pécs, 1942. október 28. – 2020. január 1.) magyar író, műfordító. Tandori Dezső felesége.
• Szerző:Tandori Dezső (Budapest, 1938. december 8. – Budapest, 2019. február 13.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Nat Roid álnéven krimit, Hc. G. S. Solenard néven pedig fantasztikus regényt írt.
• Szerző:Tanulmánykötet:
• Szerző:TANULMÁNYOK
• Szerző:Tar Károly, írói álnevén Transsylvanicus, Dombi Károly, Koppány Zsolt, Ligeti Pál (Kolozsvár, 1935. augusztus 30. –) erdélyi magyar író, költő, újságíró, közíró, szerkesztő.
• Szerző:Tar Sándor (Hajdúsámson, 1941. április 5. – Debrecen, 2005. január 30.) József Attila-díjas író, szociográfus.
• Szerző:Tarbay Ede Rezső (Budapest, 1932. március 11. – Budapest, 2019. november 9.) József Attila-díjas (1993) magyar dramaturg, író, költő, műfordító (angol, német, francia, török, orosz, norvég, spanyol, horvát, szerb, lengyel), filmkritikus, főiskolai tanár.
• Szerző:Tarcsai Szabó Tibor (Gödöllő, 1955. október 28. –) író, meseíró.
• Szerző:Tardos Tibor (Berettyóújfalu, 1918. január 20. – Párizs, 2004. január 7.) József Attila-díjas magyar író, műfordító, forgatókönyvíró, újságíró.
• Szerző:Tarpai Borbála
• Szerző:Tasnádi István (Budapest, 1970. június 9. –) József Attila- és Balázs Béla-díjas drámaíró, forgatókönyvíró, rendező.
• Szerző:Tatay Sándor (Bakonytamási, 1910. május 6. – Budapest, 1991. december 2.) magyar író.
• Szerző:Telegdi Polgár István (Budapest, 1918. április 19. – Budapest, 1987. július 3.) magyar író, műfordító, újságíró, szerkesztő, kritikus. A Magyar Írószövetség tagja volt.
• Szerző:Telek József (Tarnóc, Nógrád vármegye, 1716 – Vác, 1773. június 3.) ferences rendi szerzetes, teológiai tanár, hitszónok.
• Szerző:Telepák János
• Szerző:Telepák Zsuzsanna
• Szerző:Temesi Ferenc (Szeged, 1949. november 30. –) Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író, műfordító, drámaíró, forgatókönyvíró. Legsikeresebb regénye az 1986–1987-ben megjelent kétkötetes Por című. E művével létrehozta a „szótárregény” műfaját Magyarországon. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (2004).
• Szerző:Temlin Mátyás (? – Lutherstadt Wittenberg, 1746. május 25.) magyar író, neve alapján feltehetően szlovén származású. Az adatok szerint vas vármegyei, feltételezhetően Krajna (Véghely) községben élő evangélikus családból való, a Tótságból. Egy vele azonos családnevű lelkész, Temlin Ferenc 1715-ben adta ki az első nyomtatott vend könyvet.
• Szerző:Templomtornyok
• Szerző:Terék Anna (Topolya, 1984. március 22. –) magyar költő, drámaíró.
• Szerző:Terézia Mora (eredetileg Móra Terézia, Sopron, 1971. február 5. –) író, forgatókönyvíró és műfordító.
• Szerző:Terebess Gábor (Szeged, 1944. május 22. –) író, műfordító, keramikus, könyvtervező, orientalista könyvkiadó.
• Szerző:Terescsényi György (Szeged, 1890. november 2. – Szombathely, 1965. szeptember 17.) költő, író.
• Szerző:Tersánszky Józsi Jenő (Nagybánya, 1888. szeptember 12. – Budapest, 1969. június 12.) Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja, a 20. századi magyar prózairodalom egyik kiemelkedő alakja.
• Szerző:Teslár Ákos (Budapest, 1980. február 24. –) magyar író.
• Szerző:Tessedik Ferenc (Szarvas, 1800. február 22. – Bécs, 1844. június 17.) ügyvéd, földrajzi utazó, író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Testvérei:
• Szerző:Testvérei:
• Szerző:Thiery Árpád (Budapest, 1928. június 21. – 1995. május 9.) magyar író, újságíró.
• Szerző:Thuróczy Katalin (Budapest, 1948. július 4. –) magyar dramaturg, író, újságíró.
• Szerző:Thury Lajos (Budapest, 1896. augusztus 11. – New York, 1989. szeptember 15.) magyar író, újságíró, Thury Zoltán fia, Thury Zsuzsa és Thury Erzsébet fivére, Sándor Kálmán író sógora, ifj. Thury Zoltán apja.
• Szerző:Thury Zoltán (Kolozsvár, 1870. március 7. – Budapest, 1906. augusztus 27.) író, újságíró. Eredeti családneve Köpe volt. Thury Lajos, Thury Erzsébet, Thury Zsuzsa apja. Bächer Iván dédapja.
• Szerző:Thury Zsuzsa (Budapest, 1901. április 22. – Budapest, 1989. október 14.) magyar író, Thury Zoltán lánya, Thury Lajos húga, Sándor Kálmán író felesége. Nővérének, Thury Erzsébetnek az unokája Bächer Iván, író, újságíró, publicista.
• Szerző:Thurzó Gábor (született Rutterschmidt Károly) (Budapest, 1912. március 26. – Budapest, 1979. február 7.) háromszoros József Attila-díjas (1953, 1958, 1967) magyar író, kritikus, műfordító, forgatókönyvíró.
• Szerző:Tibor Fischer (Stockport, 1959. november 15. –) magyar származású angol író, akinek első regénye, az 1992-ben megjelent A béka segge alatt Betty Trask-díjat kapott, valamit felkerült a Man Booker-díj rövid listájára.<ref name="council"/> Műveit 25 nyelvre fordították le.<ref name="tampa"/>
• Szerző:Tichy Kálmán (írói álnevén: Nyíresi-Tichy Kálmán, Rozsnyó, 1888. október 31. – Budapest, 1968. október 23.) magyar grafikus, író és néprajzkutató, a Rozsnyó Városi Múzeum igazgatója, Tichy Gyula öccse.
• Szerző:Timár György (Budapest, 1929. június 23. – Budapest, 2003. szeptember 24.) magyar író, költő, kritikus, műfordító, újságíró, humorista.
• Szerző:Timiáry-Handl Rozália&nbsp;
• Szerző:Tisza Kata (Tisza Katalin Erzsébet; Marosvásárhely, 1980. augusztus 30. –) magyar írónő; a borosjenői és szegedi gróf Tisza család leszármazottja, Tisza Kálmán miniszterelnök ükunokája.
• Szerző:Tiszay Andor (Győr, 1900. július 5. – Budapest, 1986. február 19.) magyar színész, színházi titkár, író, rendező, dramaturg, újságíró, műfordító, művelődéstörténész, bibliográfus.
• Szerző:Tittel Kinga (Marosvásárhely, 1975. október 9.<ref>
• Szerző:Tőzsér Árpád (Gömörpéterfala, 1935. október 6. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és József Attila-díjas szlovákiai magyar író, költő, szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész, műfordító (cseh, szlovák, lengyel, orosz, francia) és egyetemi oktató, érdemes művész.
• Szerző:Toót-Holló Tamás (Ózd, 1966. február 27. –), korábbi névalakjai: Tóth Zsolt, Tót H. Zsolt, Toót H. Zsolt. Az irodalomtudomány kandidátusa<ref name=":0">
• Szerző:Tokaji Zsolt (Debrecen, 1971. március 25. –) magyar író, műfordító, szerkesztő, forgatókönyvíró, sinológus és wikipédista. Íróként ifjúsági és lektűrkönyveiről ismert, több kínai tárgyú népszerűsítő mű szerzője, műfordítóként pedig a klasszikus kínai kultúra számos alkotásának magyar nyelvű tolmácsolója. (Kínai neve: pinjin hangsúlyjelekkel: Táo Kǎi; magyar népszerű: Tao Kaj; hagyományos kínai: 陶凱; egyszerűsített kínai: 陶凯.)
• Szerző:Toldy István (Pest, 1844. június 4. – Budapest, Ferencváros, 1879. december 6.)<ref name="Gyász">
• Szerző:Tolnai Gábor (Kunszentmiklós, 1910. december 29.
• Szerző:Tolnai Lajos, születési nevén Hagymássy Lajos (Györköny, 1837. január 31. – Budapest, 1902. március 19.) író, publicista. A modern magyar irodalom egyik korai előhírnöke.
• Szerző:Tolnai Ottó (Magyarkanizsa, 1940. július 5. –) Kossuth-díjas szerbiai magyar író, költő, műfordító. A vajdasági magyar irodalom sokoldalú és egyik legkiemelkedőbb alakja. Műveit német, francia és szerb nyelvre fordították le.
• Szerző:Tolvaly Ferenc (Marosvásárhely, 1957. április 12. –) író, filmrendező, üzletember, médiaszemélyiség.
• Szerző:Tomcsa Sándor (Székelyudvarhely, 1897. augusztus 27. – Székelyudvarhely, 1963. január 18.) magyar író, karikaturista, újságíró elbeszélő, színműíró, művelődési irányító.
• Szerző:Tomka Ágoston, SJ (Budapest, 1892. február 7. – Pannonhalma, 1976. október 7.) jezsuita hitszónok, író, Kiss Ernő honvédtábornok, aradi vértanú unokája.
• Szerző:Tomkiss Tamás (Szolnok, 1974. március 14. –) író, költő, szerkesztő.
• Szerző:Tomor Anita (Monekné Tomor Anita) (Budapest, 1982. március 4.<ref>
• Szerző:Tomory Jenő (született Stanisits, Hódmezővásárhely, 1872. június 13. — Budapest, 1929. november 25.) magyar író, költő, újságíró, műfordító, nemzetgyűlési képviselő.
• Szerző:Tompa Andrea (Kolozsvár, 1971. július 4. –) író, színikritikus. 1990 óta Budapesten él. A Színház folyóirat főszerkesztője. 2009–2015 között a Színházi Kritikusok Céhének vezetője.
• Szerző:Tompa István (Tatrang, 1924. február 9. – Kolozsvár, 1996. október 29.) romániai magyar közgazdász, politikus és író.
• Szerző:Toró Árpád (Kányád, 1930. augusztus 1.) erdélyi magyar orvos és emlékíró.
• Szerző:Tordai Zádor (Kolozsvár, 1924. augusztus 20. – Budapest, 2010. március 12.) Kossuth-díjas író, filozófus.
• Szerző:Tordon Ákos Miklós (Érsekújvár, 1924. szeptember 19. – Budapest, 2012. július 12.) magyar gyermek- és ifjúsági író, műfordító.
• Szerző:Torkos László (Kőszeg, 1839. október 2. – Budapest, 1939. március 15.) magyar író, esztéta, műfordító, állami felső leányiskolai igazgató, a Kisfaludy- és Petőfi Társaság tagja.
• Szerző:Tornai Helga (Szeged, 1963. június 8. –) író, nyelvtanár.
• Szerző:Tornai József (Dunaharaszti, 1927. október 9.– Budapest, 2020. január 31.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas, Balassi Bálint-emlékkard<nowiki/>dal kitüntetett magyar költő, író, műfordító.
• Szerző:Trunkó Barnabás (Budapest, 1948. május 1. –) magyar humorista, író, dramaturg, forgatókönyvíró, jogász, biztosítási szakember.
• Szerző:Tudomány- és művészettörténet:
• Szerző:Tuli József (Döbörhegy, 1927. november 24. – Budapest, 1992. augusztus 28.) József Attila-díjas magyar író, újságíró, dramaturg.
• Szerző:Tumó István (Étienne Tumó; Fajsz, 1939. március 23. –)<ref name="Fajsz község honlapja">
• Szerző:Turbuly Lilla (Nova, 1965. február 24. –) magyar költő, író, kritikus.
• Szerző:Turczi István (Tata, 1957. október 17. –) József Attila-díjas, Babérkoszorú-díjas és Prima Primissima díjas magyar költő, író, műfordító, szerkesztő, egyetemi doktor, irodalomszervező, a Parnasszus költészeti folyóirat és kiadó alapító főszerkesztője.
• Szerző:Turcsány Péter (Budapest, 1951. március 7. – 2015. szeptember 29.
• Szerző:Turcsányi Elek (Budapest, 1889. május 28. – Budapest, 1944. november 2.) magyar író, költő, tanácsjegyző.
• Szerző:Turcsányi Sámuel
• Szerző:Turcsányi Zsuzsanna
• Szerző:Turi András (a felszabadulás előtt: Turi Turgonyi András; Pozsony, 1918. március 9. – ?, 2002. január) író, újságíró. Turi Elemér fia.
• Szerző:Turi Tímea (Makó, 1984. október 4. ) magyar költő, író, újságíró.
• Szerző:Tutsek Anna, teljes nevén Tutsek Anna Emília (asszonyneve: Tábori Róbertné) (Kolozsvár, 1865. március 12. – Budapest, 1944. december 17.) író, Tábori Róbert második felesége, Tábori Piroska író mostohaanyja.
• Szerző:Ujlaki Antal, eredetileg Vortgang; 1891-ig Dorganz (Debrecen, 1867. április 24. – Szeged, 1921. október 7.) magyar író, újságíró. 1900 és 1921 között a alapító, egyben felelős szerkesztője volt a Szegedi Friss Újságnak.
• Szerző:Ujvári Béla, születési nevén Moravicz Béla (Érsekújvár, 1852. április 16. – Budapest, 1926. november 7.) királyi tanácsos, állami főreáliskolai igazgató, író, színműíró, szerkesztő.
• Szerző:Unger Ilona, írói álnevén Alba Nevis (Eresztevénypuszta, 1886 – ?) költő, író.
• Szerző:Ungvári Tamás (Budapest, 1930. szeptember 25. – 2019. június 29.) Széchenyi-díjas és József Attila-díjas magyar író, műfordító, kritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár. Az irodalomtudományok kandidátusa és doktora, professor emeritus, szakterülete a művelődéstörténet volt.
• Szerző:Ungváry Rudolf (Budapest, 1936. november 11. –) gépészmérnök, író, újságíró, filmkritikus, könyvtáros.
• Szerző:Urbán Ernő (Sárvár, 1918. szeptember 4. – Budapest, 1974. szeptember 19.<ref name="Gyász"/>) József Attila-díjas (1971) magyar költő, író, újságíró.
• Szerző:Urbán Gyula (Székesfehérvár, 1938. május 24. –) magyar író, költő, bábrendező.
• Szerző:Urbán János (Ada, 1921. április 30. - Szabadka, 1993. június 5.) vajdasági író, költő, helytörténész. Urbán Farkas Gábor (1953-) költő apja.
• Szerző:Urbánszki László (Alberttelep, 1954. augusztus 7. –) magyar faműves, író.
• Szerző:Vágó Márta (Budapest, 1903. július 6. – Budapest, 1976. április 22.) magyar író, József Attila (1905-1937) szerelme, múzsája; édesapja Vágó József (1877-1948) a Pester Lloyd közgazdasági szakírója volt.
• Szerző:Vághidi Ferenc (Budapest, 1904. március 12. – Budapest, 1945. január) író, újságíró.
• Szerző:Vágvölgyi B. András (Szeged, 1959. augusztus 25.) író, újságíró, filmrendező, filmesztéta, politikai és kulturális kommentátor.
• Szerző:Váli Béla (Szabadka, 1858. június 3.<ref>
• Szerző:Válogatás a "Tarka magyar"-ról szóló sajtómegjelenésekből:
• Szerző:Válogatások:
• Szerző:Válogatott filmográfia
• Szerző:Vámos Imre (Mezőhegyes, 1927. február 11. – Budapest, 1993. január 17.) író, újságíró, parasztpárti politikus, országgyűlési képviselő. A Látóhatár című folyóirat alapító szerkesztője, a Szabad Európa Rádió munkatársa.
• Szerző:Vámos Magda (Budapest, 1907. január 24. – Budapest, 1997. március 1.) író, újságíró, műfordító.<ref name=":0">
• Szerző:Vámos Miklós (eredetileg Vámos Tibor Miklós) (Budapest, 1950. január 29. –) József Attila-díjas magyar író, forgatókönyvíró, dramaturg, kiadóigazgató, műsorvezető.
• Szerző:Vándor Kálmán, született Breitfeld Kálmán István József, névváltozat: Bretfeld (Szombathely, 1898. március 19. író, újságíró, a szórakoztató irodalom művelője.
• Szerző:Váradi Antal, születési nevén Weber Antal (Závod, 1854. május 2. – Budapest, 1923. március 5.) bölcseleti doktor, drámaíró, a Kisfaludy Társaság tagja és a Petőfi Társaság főtitkára, udvari tanácsos, országos színművészeti akadémiai igazgató. Váradi Aranka színésznő édesapja.
• Szerző:Váradi B. László (Nagyvárad, 1946. augusztus 3. – 2014. május 26.) erdélyi magyar író, tudományos ismeretterjesztő, erdészeti és vadbiológiai tanulmányok szerzője, vadász.
• Szerző:Váradi Tibor (Budapest, 1975. augusztus 16.) magyar vallásbölcsész, előadó, író, természetgyógyász.<ref name=":0">
• Szerző:Várady Ilona, író álneve Vándor Iván, születési és 1885-ig használt nevén Weisz Ilona
• Szerző:Várdy Huszár Ágnes (Balkány, Debrecen<!--most melyik???-->, 1939. január 3. –) professzor, irodalomtörténész és regényíró.
• Szerző:Várhelyi András, dr. (Szilvásvárad, 1953. október 21. –) magyar újságíró, költő, író, jogász, országgyűlési képviselő, FKGP-tag, egyetemi tanár.
• Szerző:Vári Attila (Sáromberke, 1946. március 3. –) erdélyi magyar költő, próza és esszéíró.
• Szerző:Várkonyi Mihály (Újpest, 1931. január 25. –) magyar író, forgatókönyvíró.
• Szerző:Várkonyi Nándor (Pécs, 1896. május 19.<ref>
• Szerző:Várkonyi Tibor (Budapest, 1924. június 11. – 2018. december 31.) magyar újságíró, író, szerkesztő.
• Szerző:Várkonyi Tibor (Budapest, 1971. szeptember 7.) ügyvéd, családtörténet kutató, író
• Szerző:Várnai Dániel, született Weisz Dezső
• Szerző:Várospolitikai írásai
• Szerző:Várossy Mihály, Városi Mihály Illés (Szeged, 1844. szeptember 21. – Rákospalota, 1922. október 28.) polgáriskolai tanár, író, költő.
• Szerző:Várostörténet:
• Szerző:Vásárhelyi Vera (Kállay Kristófné, Lőkösháza, 1920. november 15. – Budapest, 2000. augusztus 27.) író, újságíró.
• Szerző:Vécsey Leó (Budapest, 1893. április 14. – Budapest, 1945. február 2.) magyar író, újságíró, szerkesztő, műfordító.
• Szerző:Vécsey Zoltán (Fogaras 1892. március 3. – Sümeg, 1984. március 31. ) premontrei rendi tanár, író, sakkszakíró.
• Szerző:Végel László (Szenttamás, 1941. február 1. –) Kossuth-díjas író, drámaíró, esszéista.
• Szerző:Végh Antal (Jánkmajtis, 1933. október 14. – Budapest, 2000. december 19.) magyar író, szociográfus, pedagógus, újságíró.
• Szerző:Végh György, (Áporka, 1919. augusztus 31. – Budapest, 1982. szeptember 7.), magyar költő, író, műfordító. A nyugatosok egyik szinte elfeledett tagja.
• Szerző:Véghelyi Balázs (Budapest, 1983. augusztus 22. –) magyar költő, író, szerkesztő, zenész.
• Szerző:Vékony Antal (Tiszaújlak, 1848. június 20. – Máramarossziget, 1903. március 15.) tanár, író, költő.
• Szerző:Vér Andor, született Weisz, névváltozata: Vért (Sátoraljaújhely, 1897. augusztus 6.<ref>
• Szerző:Vér Mátyás, született Wertheimer Manó (Debrecen, 1874. november 25.<ref>
• Szerző:Vértes György (Budapest, 1902. december 21. – Budapest, 1976. február 9.) író, szerkesztő, könyvtáros.
• Szerző:Vértesi Arnold, teljes nevén Vértesy Arnold Bernát Rafael, születési nevén Viklida Arnold (Eger, 1834. augusztus 16. – Budapest, 1911. augusztus 1.) író, újságíró és lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság rendes tagja. Vértesy Jenő irodalomtörténetész és Vértessy Kornél mérnök apja, Vértesy Gyula újságíró és tanfelügyelő nagybátyja.
• Szerző:Vértesy Gyula (Balassagyarmat, 1867. szeptember 22. – Budapest, 1925. június 10.) író, tanfelügyelő, újságíró, a Petőfi Társaság tagja.
• Szerző:Vészi Endre (Budapest, 1916. október 19. – Budapest, 1987. július 9.) Kossuth-díjas magyar költő, író.
• Szerző:Vészi József (szül. Weiss József<ref>
• Szerző:Vészi Margit
• Szerző:Vörös Julianna, Vörös Júlia (Vác, 1864. március 5. – ?) festő, grafikus és okleveles rajztanítónő.
• Szerző:Vörösváry Ernő (Tornóc, 1867. december 26. – Piliscsaba, 1938. november 19.) tábori főesperes.
• Szerző:Vadász Ferenc (Komárom, 1916. június 22. – 2009. július 21.) magyar író, újságíró.
• Szerző:Vadnai Károly, olykor Vadnay formában is (Miskolc, 1832. április 28. – Budapest, 1902. július 27.) író, újságíró, az egykori Fővárosi Lapok szerkesztője; a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság tagja.
• Szerző:Vadnay Dezső (Szatmárnémeti, 1894. június 2. – Budapest, 1977. október 26.) újságíró, ifjúsági író.
• Szerző:Vadnay László (Budapest, 1904. március 21. – Budapest, 1967. április 18.) magyar író, humorista, konferanszié, filmforgatókönyv-író; a Hacsek és Sajó-jelenetek, illetve -figurák megteremtője.
• Szerző:Vajda Ernő, külföldön Ernest Vajda, 1904-ig Weisz (Pápa, 1886. május 27. – Woodland Hills, USA, 1954. április 3.) újságíró, színpadi szerző.
• Szerző:Vajda Ferenc (írói álnevei: Marosi Ferenc, Sashalmi Ferenc; Magyaró, 1936. február 10. –) erdélyi magyar költő, szerkesztő.
• Szerző:Vajda Pál Rezső (Budapest, 1907. december 10. – Budapest, 1982. június 8.)<ref>
• Szerző:Vajda Sándor (Máramarossziget, 1903. január 8. – Bécs, 1979. július 14.) költő, műfordító, kritikus, grafikus.
• Szerző:Vallási művek:
• Szerző:Vanczák János (Pest, 1870. október 19. – Budapest, 1932. július 8.) nemzetgyűlési képviselő, 1920 és 1926 között a Népszava szerkesztője, 1918 és 1919 márciusa között a Budapesti Munkástanács egyik elnöke.
• Szerző:Vanda örök
• Szerző:Varannai Aurél, született Stern
• Szerző:Varecza László (Vác, 1936. augusztus 8. – Szombathely, 2019. december 18.) matematikus, író és régiségkereskedő. Több mint száz könyve jelent meg.
• Szerző:Varga Domokos (családnév: Vargha) (Kunszentmiklós, 1922. október 8. – Budapest, 2002. május 12.) József Attila- (1973) és Kossuth-díjas magyar író, újságíró. Varga Tamás matematikatanár és Vargha Balázs irodalomtörténész testvére.
• Szerző:Varga Domokos György (Budapest, 1952. október 2.) magyar író, újságíró, szerkesztő.
• Szerző:Varga Gábor (Nagyvárad, 1948. augusztus 5.) erdélyi magyar vegyészmérnök, politikus, elbeszélő, drámaíró. Felesége Tavaszi Hajnal (1956).
• Szerző:Varga Géza (Biharkeresztes, 1947. –) amatőr<ref>
• Szerző:Varga Ilona (Háromfa, 1960. április –) magyarországi cigány újságíró, műfordító, szótárszerkesztő.
• Szerző:Varga Katalin (Budapest, 1928. március 26. – 2011. augusztus 4.) József Attila-díjas (1976) magyar költő, író.
• Szerző:Varga László (Budapest, 1910. december 18. – Budapest, 2003. május 17.) magyar politikus, ügyvéd, író. 1947 és 1948 között a Demokrata Néppárt jelöltjeként, majd 1994-től 1997-ig a Kereszténydemokrata Néppárt, végül 1997-től haláláig a Fidesz jelöltjeként országgyűlési képviselő. 1994 és 2003 között az Országgyűlés korelnöke. 2002–2003-ban a KDNP elnöke. A nyugati magyar emigráció egyik vezető képviselője volt.
• Szerző:Varga Márton (Monostorapáti, 1767. március 20. – Nagyvenyim, 1818. április 5.) természettudós, földrajzi író, bölcseleti doktor, akadémiai tanár, a zirci apátság gazdaságának igazgatója.
• Szerző:Varga Mihály (Kunágota, 1928. január 4. – Kecskemét, 2015. április 18.) tanár, író, költő, újságíró, szerkesztő, a Forrás című folyóirat alapító főszerkesztője, majd a Petőfi Népe című napilap rovatvezetője és főmunkatársa. Irodalomtörténeti, szociográfiai és szépirodalmi művek szerzője.
• Szerző:Vargha Balázs (Kunszentmiklós, 1921. március 14. – Budapest, 1996. március 24.) magyar író, irodalomtörténész, forgatókönyvíró, könyvtáros, pedagógus. Varga Domokos és Varga Tamás testvére.
• Szerző:Varnus Xavér (Budapest, 1964. április 29. –) magyar-kanadai orgonaművész.
• Szerző:Varró Ilona (írói álneve: Balog Anna; Marosvásárhely, 1933. november 6. – Marosvásárhely, 1993. január 16.) erdélyi magyar novellista, szerkesztő, Székely János felesége.
• Szerző:Varró János (Marosvécs, 1927. november 21. – Kecskemét, 2004. március 22.) erdélyi magyar irodalomtörténész, regényíró, műfordító.
• Szerző:Varsányi Gyula, született Klein (Varsány, 1863 – Budapest, 1908. augusztus 21.) költő, író, újságíró.
• Szerző:Vas Gereben (született Radákovits József, Fürged, 1823. április 7. – Bécs, 1868. január 26.) ügyvéd és hírlapíró, a szabadságharc utáni években Jókai után a legnépszerűbb elbeszélők egyike. Írói álneve: Harapófogó Dániel.
• Szerző:Vas István (Budapest, 1910. szeptember 24. – Budapest, 1991. december 16.) kétszeres Kossuth-, háromszoros József Attila- és egyszeres Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító. Harmadik felesége Szántó Piroska festő, grafikus író volt. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja (2015).
• Szerző:Vasadi Péter (Újpest, 1926. június 1. – Budapest, 2017. november 24.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar költő, író, esszéíró, irodalomkritikus, műfordító.
• Szerző:Vass László Levente (Székelyudvarhely, 1955. július 5. – Homoródalmás, 1979. április 23.) erdélyi magyar költő.
• Szerző:Vass Mátyás (Dorozsma, 1837. február 20. – Szeged, 1903. május 1.) magyar pedagógus, író, újságíró.
• Szerző:Vass Margit (Márta) (1690?-1749.ápr.05.)
• Szerző:Vass Virág (Budapest, 1969. szeptember 18. –) magyar író, újságíró.
• Szerző:Vasvári István (Budapest, 1916. december 19. – Budapest, 1972. április 4.) költő, író.
• Szerző:Vasváry-Tóth Tibor (Budapest, 1962. szeptember 26. –) magyar író, teológus, filozófus, könyvtáros, költő, zeneszerző
• Szerző:Vaszary Gábor (Budapest, 1897. július 1.<ref>
• Szerző:Vaszary János (Budapest, 1899. január 11.<ref>
• Szerző:Vathy Zsuzsa (Pápa, 1940. április 15. – Budapest, 2017. január 7.) József Attila-díjas író, újságíró, szerkesztő, vegyészmérnök. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (1996).
• Szerző:Vavyan Fable, eredeti nevén: Molnár Éva (Budapest, 1956. március 20. –) magyar krimiíró.
• Szerző:Vay Sándor gróf, született Vay Sarolta grófnő
• Szerző:Vekerdy Tamás (Budapest, 1935. szeptember 21. – Budapest, 2019. október 9.<ref>
• Szerző:Venyige Sándor (Berettyóújfalu, 1967. május 19.) színész, színházi dramaturg, író, egyetemi tanár, rendező.
• Szerző:Verbőczy Antal (Budapest, 1948. október 11. – Budapest, 1982. július 22.) költő, író.
• Szerző:Veres Attila (Nyíregyháza, 1985. szeptember 30. –) író, forgatókönyvíró.
• Szerző:Veres Péter (Balmazújváros, 1897. január 6. – Budapest, 1970. április 16.) író, politikus. A szegényparasztság érdekeiért fellépő népi íróként és politikusként 1945–1949 között a Nemzeti Parasztpárt elnöke, 1947–1948 között – kommunista nyomásra – földművelési helyett honvédelmi miniszter, a koalíciós idők (1945–1948) politikai életének egyik legnépszerűbb közéleti személyisége.
• Szerző:Veress István (Budapest, 1932. június 1. –) író, újságíró, szerkesztő.
• Szerző:Verő Bán Linda (Budapest, 1976 –) rebecen, író,<ref>
• Szerző:Vermes Éva (Budapest, 1939. február 9. – Budapest, 2010. május 30.) magyar író, újságíró. Újságírói pályájának egészét először munkatársként, később főszerkesztő-helyettesként, végül pedig főszerkesztőként a Családi Lapnál töltötte. Íróként a fiatalkori zsengék után a 20-21. század fordulóján megjelent regényeivel vált a kortárs hazai irodalom jelentős alkotójává.
• Szerző:Versánszky Ernő (Kolozsvár, 1944. január 20. – Kolozsvár, 2020. április 4.) erdélyi magyar műkereskedő és író.
• Szerző:Versényi György (Szucság, 1852. február 2. – Kolozsvár, 1918. június 20.) író, költő.
• Szerző:Verseghy Ferenc (Szolnok, 1757. április 3. – Buda, 1822. december 15.) magyar költő, polihisztor, műfordító, irodalomszervező, nyelvész, énekes, hárfás és zeneszerző.