Szerző:Váradi Antal

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Váradi Antal
Váradi Antal 1897-23.JPG
Lásd még
Szócikk a Wikipédiában
Médiaállományok a Wikimedia Commonsban

Váradi Antal, születési nevén Weber Antal (Závod, 1854. május 2. – Budapest, 1923. március 5.) bölcseleti doktor, drámaíró, a Kisfaludy Társaság tagja és a Petőfi Társaság főtitkára, udvari tanácsos, országos színművészeti akadémiai igazgató. Váradi Aranka színésznő édesapja.

Írásai[szerkesztés]

Cikkei a következő hírlapokban:

  • Igazmondó (1876-77. elbeszélések, rajzok);
  • Petőfi Társaság Lapja (1877. Coppée szelleméről és lyrájáról, A népszínmű felvirágzásának okairól, költ. és elbeszélés);
  • Koszorú (1879. Dr. Arday Albert, 1880. Az utolsó garas, 1881. Schauer Ferencz, Tinódi Sebestyén, 1882. Az Atala szerzője; Schauer Ferencz);
  • Magyarország (1880. 170. sz. Kitől kapta Petőfi az első aranyát?, 1909. 32. sz. Vörösmarty polémiája);
  • Pesti Hírlap (1884. 123. sz. A magvatlan ágyu. Karcolat.)
  • Magyar Salon (1887. Látogatás Brassai Sámuelnál); Budapesti Napló (1896. 128. sz. Az új nemzeti színház);
  • Magyar Hírlap (1897. 94. sz. »Bánk-bán«-ról);
  • Fővárosi Lapok (1900. 24. sz. Az utolsó nagy színész: Tóth József;
  • Uj Világ (1902. 41., 42. sz. Hugó Viktor);
  • Ország-Világ (1904. 20. sz. Első találkozásom Jókaival, 1906. 13. sz.; Az én első mesterem: Toldy Ferencz, 1908. 33. sz.; Angol Shakespeare színészek stb.);
  • Az Ujság (1904. 87. Egy kopott könyv: Az első színházi zsebkönyv, A magyar játékszín I. esztendő II. kötete, 118. Költő színészek: Katona József, Kisfaludy Károly, Arany János, Petőfi, Szigligeti, 1907. 138. sz. A »Színházi Látcső«, egy színházi napilap a hatvanas években, 140., 159. Benza bácsi, 195. Székelyné, 286. Laborfalvi Benke Judit, 306. Lánd Ádám rendező 1813-ban, 245., 252. sz. Elfelejtett írók: Balás Sándor, 169. Petőfi színészélete, 292. Don Gunárosz: Lauka Gusztáv, 1908. 8. sz. Éjszaky Károlyról, 48. Fáy András vendégei, 124. Garay Jánosról, II. Mózes: Hugo Károly 281. sz. Goethe mint színházigazgató, 1910. 83. Az öreg takács levelei: Katona József életéből, 102. sz. Katona József színészi pályája); Egyetértés (267. Petőfi: Színészélet, Katonaélet, 287. Gyermekévek, 1908. 282. Egressy Gábor leveles ládája, 290. Vahot Imréről, 264. Az első Bánk, 1909. 23. Silberstein Adolf, 83. Vas Gereben, 178. Petőfiné »Testvéri szózata«, 1910. 59. Katona József családja, 65. Hogy írt Jókai? 84. Sopron régi színészetéről);
  • Neues Pester Journal (1908. 263. sz. Der junge Gabriel Galambos: Zum 100. Geburtstag Gabriel Egressy’’s).

A Pallas nagy lexikona négy utolsó kötetében a színészeti cikkeket részben ő írta.

Munkái[szerkesztés]

  • Christen Ada, Egy elveszett nő dalai. Ford. Nagy-Kanizsa, 1873.
  • A magyar irodalomtörténet-írás Bod Pétertől Toldy Ferencig, Budapest, 1874. (Doktori értekezés).
  • A szerelem mint orvos. Molière után ford. U. ott, 1874. (Molière vígjátékai. Kiadta a Kisfaludy-Társaság. VI., 7. kiadás. Budapest, 1884.).
  • Költemények. Budapest, 1875.
  • Iskarioth. Tragoedia 5 felv. Budapest, 1876. (Nemzeti Színház Könyvtára 104. Először adták a budapesti Nemzeti Színházban 1876. szept. 22.; 2. kiadás. Budapest, 1891., 3. kiadás. V. A. színművei I. Budapest, 1897.).
  • Ujabb költemények. Budapest, 1877.
  • Az én világom. Költemények. Kiadja a Petőfi-társaság. Budapest. (1879. Ism. Koszorú 190. I. P. Hirlap 43. sz.).
  • Szív örvényei. Két költői elbeszélés. Budapest, 1876. (Ism. Uj Idők 46. sz., M. Könyvesház 36.).
  • Tamora, tragoedia 4 felv., gróf Teleki-féle 100 arany pályadíjat nyert. Budapest, 1879. (N. Színház Könyvtára 121. Először a N. Színházban febr. 12. Ism. Beőthy Zsolt, Drámaírók 197. 1.).
  • Az eredendő bűn, eredeti dr. 4 felv. Budapest, 1879. (N. Színház Könyvtára 128. Először a N. Színházban máj. 2.).
  • A tér, ered. vígj. 3 felv. A gróf teleki 100 arany pályadíjat nyert. Budapest, 1980. (Nemzeti Színház Könyvtára 136. Először a N. Színházban 1880. ápr. 23.).
  • Aesthetika dióhéjban. Az orsz. színészeti tanoda növendékeinek használatára. Budapest, 1881.
  • Atala, opera 5 felv. zenéje Schauer Ferencztől. Budapest, 1881. (Először a M. Színházban 1881. nov. 5.).
  • Gondinet E. és Gille F., Jean de Nivelle, vígopera 3 felv. Ford. Zenéje Delibes Leotól. Budapest, 1881. (Nemzeti Színház Könyvtára 138. Először adták a Nemzeti Színházban 1881. márc. 17.).
  • Magyar olvasókönyv a népiskolák I-IV. oszt. számára. Budapest, 1881-82. Négy kötet. (Tömör Ferenccel. I. 2. átdolg. kiadás 1882., 3. k. 1884., 4. k. 1886., II. 2. k. 1887., 3. k. 1886. III. 2. k. 1884., 3. k. 1885., IV. 2. k. 1886. Budapest).
  • Prolog az eperjesi színház megnyitására egy felv. Pályamű. Eperjes, 1881.
  • Színművek. Az orsz. színészeti tanoda I. és II. éves növendékeinek használatára. Budapest, 1883.
  • Szavalókönyv. Az orsz. színészeti tanoda I. és II. éves növendékeinek használatára. Budapest, 1883.
  • Az orsz. színészeti tanoda könyvtárának betűrendes jegyzéke szerzők szerint. Budapest, 1883.
  • A nürnbergi mester-dalnokok, dalmű 3 felv., 4 képben; szövege és zenéje Wagner Richardtól, ford. Budapest, 1883. (Először a Nemzeti Színházban 1883. szept. 8. Nemzeti Színház Könyvtára 148.).
  • Az aesthetikai testtartás- és mozgástan kézikönyve. Függelékül: Illemtan. Budapest, 1884.
  • Jelmeztan, a különféle nemzetek ruházatának rövid leírása a történeti fejlődés alapján. Számos ábrával. Az orsz. színészeti tanoda növendékeinek használatára. Budapest, 1884.
  • A kísértet, vagy nem jó a hirtelen harag. Budapest, (1884. Jó Könyvek 11.).
  • A mérges bötű, vagy ne olvass rosz könyveket. Budapest, (1884. Jó Könyvek 27 versben).
  • Virág Bencze, vagy Ne ítélj, hogy ne ítéltessél. Budapest, 1884. (Jó Könyvek 43.).
  • Petőfi a magyar nemzet büszkesége. Budapest, (1884. versben. Jó Könyvek 49.).
  • István király, opera 4 felv. Dobsa Lajos »Első István király« c. tragoediája nyomán, zenéje Erkel Ferenctől. Budapest, (1885. Operaház Könyvtára 6.).
  • Hagbarth és Signe. Regényes opera 3 f. Szövegét írta Stern Adolf, ford... zenéje Mihalovich Ödöntől. Budapest, 1885. (Operaház Könyvtára 7.).
  • Goethe, Faust. A tragédia második része. Ford, bevezetéssel és commentátorokkal ellátta. Budapest, 1887. (2. kiadás. Budapest, 1900. Olcsó Könyvtár 1171-1182).
  • A vers- és költészettan vázlata. Az orsz. színésziskola növendékeinek használatára. Budapest, 1888. (2. kiadás. Budapest, 1900.).
  • Schrattenthal tanulmánya Taine Hippolite-ről és Schwarcz Gyuláról. Német eredeti után ford. Budapest, 1889.
  • Az ekébe fogott gróf, vagyis hogy áll bosszút a magyar ember. Budapest, év n. (Magyar Mesemondó 2.).
  • Huszonöt év: az országos zene- és színművészeti akadémia színészeti osztályának (azelőtt országos színésziskola) keletkezése, fennállása és fejlődése 1864-1889-ig rövid áttekintésben. Függelékül: Mult és jövő, drámai prológ egy felvonásban. A színészeti osztályok negyedszázados jubileumára. Budapest, 1890. és 1896. (Francziául: Budapest, 1899.).
  • Költemények. Budapest, 1890. (Szépirodalmi Könyvtár II. Ism. Budapesti Szemle LXXVI. 1893.).
  • Az üveglábú Jóska, vagy hogyan verték ki a boszorkányt Kölesdről? A magyar népnek versekben elbeszéli. Budapest, év n. (M. Mesemondó 43.).
  • Démon. Eredeti dráma 4 felv. Budapest, 1891.
  • Urhatnám Ferkó, vagy a kevélyek megaláztatnak. Budapest, év n. (Historiák, nóták 105.).
  • Nem a ruha teszi az embert. Százszor megtörtént historia. Budapest, év n. (Historiák, nóták 114.).
  • Hogy kapott fel Cseni Pál az ugorkafára? A magyar népnek versben elbeszéli. Budapest, év n. (Historiák, nóták 124.).
  • A csizió minden bölcsességnek forrása, vagyis hogy kurálta kódissá Panna asszony az ő egész falamiáját. Versben. Budapest, év n. (Historiák, nóták 135.).
  • A szent korona. Tört. képek öt szakaszban a koronázás 25 éves fordulójára. Budapest, 1892.
  • Festett világ. Regény a színészéletből. Budapest, 1892. Két kötet. (Szépirodalmi Könyvtár II. 10., 11. Ism. Főv. Lapok 207., P. Napló 190. sz.).
  • A koldus asszony. Színmű egy felv. Budapest, 1892. (Az Én Ujságom gyermekszínháza 6.).
  • Elmult évekből. Elbeszélések. Budapest, 1892. (Egyetemes Regénytár VII. 8. Ism. Nemzet 139. sz., Élet 167. 1.).
  • Hamis istenek. Regény a társadalmi és művészéletből. Pataky László rajzaival. Budapest, 1893. (Könyves Kálmán Regénytára I. Ism. Főv. Lapok 280. sz., Élet 704. 1. Kath. Szemle 1894., Őrálló 2. sz.).
  • Charitas, történelmi szomorújáték. 3 felv. A m. tudom. Akadémia által az 1892. Koczán-díjjal jutalmazott pályamű. Budapest, 1893. (Szépirodalmi Könyvtár III. 9.; 2. kiadás. M. Tört. Színműtár IV. Budapest, 1898. Első előadása a Nemzeti Színházban. 1894. okt. 19.).
  • Rákóczy Ferencz Rodostón. Melodráma. Zombor, 1893.
  • Alienor. Dalmű 4 felvonásban és egy epilogban. Zenéje Hubay Jenőtől; szövegét írta. Budapest, (1893. M. kir. Operaház Könyvtára 43.).
  • Rafael. Dráma 4 felv. Budapest, 1894. (Első elaődása a Nemzeti Színházban jan. 19. Ism. P. Napló 20. Németül: ford. Somogyi Péter. Budapest, 1894.).
  • Ébredés. Drámai prologus egy felv. a pécsi állandó színház megnyitására. Pécs, 1895.
  • Legendák könyve. Budapest, 1895. (2. kiadás. Budapest, 1904. M. Könyvtár 388. Ism. M. Állam 1905. 92. sz.).
  • Az aesthetika rövid kivonata. Az orsz. színészeti akadémia növendékeinek használatára. Budapest, 1896.
  • A falu rossza, eredeti magyar opera 4 felv. 4 képben. Tóth Ede népszínműve után szövegét írta, zenéje Hubay Jenőtől. Budapest, 1896. (M. kir. Operaház).
  • Prolog, a »Csak szorosan« magyarországi könyvkereskedő-segédek egyesülete huszonöt éves fennállásának ünnepélye alkalmából 1898. jan. 36. Budapest.
  • Schiller, A messzinai menyasszony, tragoedia chorusokkal. Budapest, 1898.
  • Az utolsó előadás. Drámai epilog a várszínházi búcsúelőadásra egy felv. Budapest, 1899.
  • Az új oltár. Előjáték a nagyváradi állandó színház megnyitására. Budapest, (1900).
  • Aeschylos, Agamemnon, ford. Budapest, 1900. (Magyar Könyvtár 162.).
  • Mindörökké. Legenda. Budapest, (1901).
  • Tell Vilmos, színmű 5 felv. Írta Schiller Frigyes, ford. Budapest, 1901. (M. Könyvtár 255., 256.).
  • Az országos színművészeti akadémia gyakorló színműtára. Budapest, 1902.
  • Az országos színművészeti akadémia új szavaló könyve. Budapest, 1901.
  • Szent Agata levelei. Budapest, 1903. (Egyetemes Regénytár XVIII. 15.).
  • Molière, A képzelt beteg, énekes táncos vígjáték 3 felv., ford. Budapest, 1903. (Magyar Könyvtár 356., 357.).
  • Emlékeim. Budapest, 1904. (Vidám Könyvek).
  • Ifjuságom. Budapest, 1904. (Különnyomat az Ország-Világból).
  • A láthatatlan írás. Regény. Budapest, 1905.
  • A szavallás és színpadi gyakorlat kézikönyve. Budapest, 1905.
  • Flóra. Költői elbeszélés. Zenéje Erney Józseftől. Budapest, (1907).
  • Szent Margit asszony, szomorújáték 3 felv. Budapest, 1907. (Az Akadémián Kóczán-díjat nyert. M. tört. Színműtár Kóczán Ferenc alapítványából VII.).
  • Regényes rajzok Petőfi életéből. Mühlbeck Károly rajzaival. Budapest, 1908. (Petőfi Könyvtár III.).
  • Régi magyar színészvilág. Budapest, 1911. Kiadja a Kisfaludy-társaság.
  • A régi Pest emlékeiből. 1921.
  • Színészhistóriák. Vidám és borús történetek a magyar színészvilágból. Budapest, 1922, Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság.

Szerkesztette az Ország-Világot 1893-tól 1923-ig Budapesten.

Álnevei és jegyei[szerkesztés]

Ostor, Ribes, Don Dongó, Ruy Blas, (V. A.) néhányszor a Fővárosi Lapokban; -i -l. és -al.