Wikiforrás:Elnevezési szokások

Ez a lap arról szól, hogy hogyan szoktuk a lapjainkat elnevezni. A szokások eltérőek a különböző névterekben. Az itt leírtak követése nem kötelező, de sok munkát meg lehet azzal spórolni, ha mindenki követi az itt leírtakat. Eltérés indokát az eltérő nevű lap vitalapjára illik ráírni. Általános elv az elnevezésekre vonatkozóan, hogy a nevek legyenek kifejezőek, de lehetőleg rövidek.

Mielőtt létrehozol egy új lapot, érdemes elolvasnod egy rövid iránymutatást.

Lapok nevei

Cikk névtér

Ide tartoznak az (alap) névtérben levő lapok, (kivéve a Kezdőlap).

A lap neve mindig megegyezik a mű címével, például A rab gólya, A Tisza-parton. Nagyon hosszú művek esetén könyv formát használunk, részletesen lásd lejjebb.

Azonos című művek

Lásd még: Wikiforrás:Egyértelműsítő lapok

• Ha két különböző műnek azonos a címe, akkor a Wikipédiában az egyértelműsítő lapoknál megszokott módon kell eljárni:
  • Ha az egyik mű sokkal ismertebb, mint a másik, akkor az lesz a mű címével megegyező nevű lapon, a másiknál zárójelben a címbe kell írni a szerzőt. (Ha esetleg a szerző is megegyezik, akkor valamilyen más megkülönböztetést.) Példa: Himnusz és Himnusz (Kaffka Margit)
  • Ha nincs (nagy) különbség ismertségben a művek között, akkor mindkét lapot zárójeles kiegészítéssel kell elnevezni.
  • Kettőnél több vagy két egyforma ismertségű műnél egyértelműsítő lapot kell létrehozni. Az egyértelműsítő lap neve Műcím (ha itt nem ezen a lapon van valamelyik mű) vagy Műcím (egyértelműsítő lap) (ha a Műcím című lapon van az egyik mű).

    Példák:

    • A holló (egyértelműsítő), A holló (Kosztolányi Dezső fordítása), A holló (Tóth Árpád fordítása), A holló (Rossner Roberto fordítása)
    • Litánia (egyértelműsítő), Litánia (Kaffka Margit), Litánia (Az én koromban, Kosztolányi Dezső), Litánia (Az őszi utcán fuj a szél, Kosztolányi Dezső)

Nagyon hosszú művek

Lásd még: Segítség:Allapok, Segítség:Könyv forma

A 32 KB körüli vagy hosszabb szövegeket nem célszerű egy lapra tenni, mert néhány böngészőnek problémája van ezek szerkesztésével. Ezeket a műveket – ha lehetséges – fejezethatárok, vagy más, a szerző által megállapított határok mentén feldaraboljuk, és allapokra rakjuk. Erre példa a Hamlet.

Az allapok nevei kövessék a Műcím/Fejezetcím formát. Általában ha nincs túl sok fejezet, akkor érdemes a fejezeteket a Műcím lap közvelen allapjaként létrehozni. Például a Hamlet lap allapjai a Hamlet/Első felvonás, 1. szín elnevezést követik, nem a Hamlet/Első felvonás/1. szín elnevezést. Az előbbi előnye, hogy nem hozzuk létre a Hamlet/Első felvonás lapot. (Ezt az utóbbinál sem szükséges feltétlenül létrehozni, de akkor marad egy lyuk a névrendszerben.) Csak akkor érdemes Műcím/Fejezetcím/Alfejezetcím néven hozni létre az allapokat, ha különben a Műcím lapon a tartalomjegyzék nagyon zsúfolt lenne.

Szerző névtér

Ebben a névtérben vannak a szerzők portáljai. Ezeken a lapokon egy-egy szerzőről van néhány adat, hivatkozás a szerzőről szóló Wikipédia szócikkre és a szerző feltöltött műveire.

Ezeknek a lapoknak a neve mindig Szerző: előtaggal kezdődik, és nevük a szerzőnek a legelterjedtebb magyar neve. Ha több név ütközik, akkor az egyértelműsítés szokásos szabályai szerint járunk el. (Az elv a Wikipédia elvével egyezik.)

Példák: Szerző:Petőfi Sándor, Szerző:Ady Endre, Szerző:William Shakespeare.

Egyes neveknél lehet átirányítást létrehozni más, használt névről, hogy aki ezen a néven keresi, az is megtalálja a szerző lapját.

Wikiforrás névtér

A névterekről bővebben a Segítség:Névterek lapon olvashatsz.

A Wikiforrás névtérbe azok a lapok tartoznak, amelyek neve Wikiforrás: kezdetű.

• Segítség lapoknak nevezzük azokat a lapokat, amik a szerkesztéshez szükséges technikai információt – például hogyan tudsz kategóriát létrehozni – tartalmazzák. Ezeknek a nevei Segítség:Kategóriák formában használatosak.
• Irányelvek azok a lapok, amiken a közösség által hozott szabályok vannak. Ezek egy része a közösség működését segíti – például hol kell megbeszélni egy új kategória létrehozását – a többi a lapok egységeségéhez kell – például hogy milyen kategóriákat lehet létrehozni. Ezek a lapok a Wikiforrás:Törlési irányelvek formában kapnak nevet.
• Közösségi lapok azok a lapok, amiket a szerkesztők közti kommunikációra használunk. Az ilyen lapok egy része a minden egyes cikkhez kapcsolódó vitalap, amiknek a névterében a vita' szó van, a másik része a Wikiforrás: névtérben van. Ezek a névtéren kívül nem követnek más szabályt a nevükben. Ebbe a kategóriába tartozik például a Wikiforrás:Társalgó és a Wikiforrás:Szavazás.

Sablonok nevei

A sablonok használatáról a Segítség:Sablonok és a Wikiforrás:Sablonok listája lapok szólnak.

• Az olyan sablonok nevét, amikről feltételezhető, hogy csak egyetlen lapon vagy műben fogjuk használni őket, képződjenek a lap vagy mű nevéből, olyan képzési szabállyal, hogy a sablonnévből kiderüljön, melyik könyvhöz tartozik. Ennek az a hátránya, hogy hosszú sablonneveink lesznek, de ezeket a sablonokat úgysem használjuk sokat általában. Például: Sablon:KL Társlapok helyett Sablon:Kezdőlap/Társlapok vagy Sablon:KezdőlapTárslapok. A kezdőlapon az utóbbit használjuk, a többi lapon az előbbit. (A perjelnek nincs speciális hatása, nem lesznek alsablonok.)
• A több műben használt sablonok nevének nem kell kapcsolódniuk műnévhez. A nevük legyen kifejező, de lehetőleg ne túl hosszú. Például: Sablon:Széptáblázat egy jó sablonnév. Sablon:Lapozó első fejezet szintén jó. Ha szükséges, lehet átirányítás rövidítésről, de ez csak az igen sokat használt sablonoknál indokolt.
• A karbantartási sablonok nevei, amiket folyton fel-le rakosgatunk a lapokra/lapokról, legyenek rövidek, legfeljebb 8-10 betűsek. Lehetnek ékezetesek, és jó ha van átirányítása más projektekben használt nevekről is, ha itt esetleg nem azt használjuk. Létre lehet hozni átirányítást rövidített névről. Régi sablonknál előfordulhat, hogy más projektben a régi ékezet nélküli nevet is használják. Például: Sablon:Törlés egy jó név, Sablon:Összevon szintén. A sablon:az átirányítás a sablon:azonnali sablonra.

Képek nevei

Mielőtt képet küldesz fel, ismerd meg a Képhasználati irányelveket és a Felküldési útmutatót.

A képeket általában érdemes a Commonsba küldeni. Itt is, ott is érvényes az az elv, ami általában a lapokra, hogy a kép neve legyen kifejező, de rövid. A képnévből derüljön ki, hogy mi van a képen. Jó képnév például a Kép:Hungary pecs kisvasut 1.jpg, rossz képnév lenne például a 060519.jpg.

Kategóriák nevei

A kategóriákról lásd még: Segítség:Kategóriák.

A kategóriáknál meg kell különböztetni egy művön belüli és általános kategóriákat.

• Egy művön belüli kategóriák: A többlapos művekhez létrehozandó kategória neve rendszerint megegyezik a mű címével. Például: A Hamlet kategóriája: Kategória:Hamlet. Ez az adott mű főkategóriája. Az egyetlen műhőz kapcsolódó további kategóriák ebből a névből képzendők. A képzés módja a következő: Kategória:Műcím/Akármi (Itt a perjelnek nincs speciális hatása, nem lesz automatikusan alkategória.) Ez azért jó, mert egyértelműen meg lehet állapítani, hogy a kategória melyik műhöz tartozik.

• Általános kategóriák: Nevük legyen többes számban, kivéve ha ez értelmetlen. Például: Kategória:Költők, írók többes szám, Kategória:Irodalom nincs többes számban.

Lásd még

• Segítség:Átirányítás Ha valamit több különböző néven is elérhetővé akarunk tenni, átirányítást használunk.
• Wikiforrás:Formai útmutató
• Irányelvek A Wikiforrás irányelvei és útmutatói...
• Segítség Felhasználók munkáját segítő lapok...
• Wikiforrás Mi is a Wikiforrás, hogyan működik, egyéb lehetőségek és szabályok...