Wikiforrás-vita:Elnevezési szokások

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Mi köze van az elnevezési szokásoknak a szerzői joghoz? Az utóbbi is fontos téma. de nem kell minden lapon ezt hirdetni. Szerintem töröljük a #Szerzői jog szakaszt. Az elején pedig az új lap létrehozásáról szóló szöveg helyett csak oda kéne linkelni a Wikiforrás:Irányelvek/Első lapod irányelvet.FBöbe 2006. június 19., 20:59 (UTC)

Problémák az irányelvtervezettel[szerkesztés]

Nem kezeli az olyan eseteket, mikor egy kategóriára több különböző tartalomnak is szüksége lenne. Ez egyelőre még nem merült fel, de lehetséges.

Lapcímben szerző legyen/ne legyen[szerkesztés]

Ha jól emlékszem, a többség:) (NCurse és én) úgy gondolja, hogy ne legyen a szerző allapja a szerző minden egyes műve. Azt még nem döntöttük el, hogy benne legyen a lapcímben a szerző neve más formában, vagy ne. Az irányelvtervezetbe azt írtam, hogy a kivételes eseteket kivéve ne. Most sok lap van allapként és sok kettősponttal, és néhány szerző nélkül. Ha jár erre valaki, írja le, hogy hogy gondolja. FBöbe 2006. június 20., 20:48 (UTC)

Abba az irányba egységesítettem, hogy ne legyen a címekben a szerző neve. FBöbe 2007. január 29., 20:36 (CET)

Példák[szerkesztés]

Minden ponthoz kellenének minden esetre konkrét, létező példák! --grin 2007. július 19., 11:15 (CEST)

Így van. És aktualizálni, ha még nincs, mert változik a világ. FBöbe 2007. július 20., 21:59 (CEST)

Ahova lehet, oda írtam, a többihez még nem létezik példa. Kicsit át is kell rendezni, mert a Szerző névtér most már valódi, nem a cikk névtér része. FBöbe 2007. december 8., 21:00 (CET)

Átrendeztem, szerintem most jó. A példák is gyűlnek lassan. FBöbe 2007. december 11., 16:28 (CET)

Magyar szerzők művei egyértelműsítésnél viselkedjenek úgy, mintha ismertebbek lennének[szerkesztés]

Szerintem ha két mű nagyjából egyformán ismert, és az egyik szerzője (eredeti nyelve) magyar, a másiké külföldi (eredeti nyelve nem magyar, le lett fordítva), akkor kapja meg a zárójeles kiegészítés nélküli lapnevet a magyar szerző műve, és a külföldi szerző műve kapjon zárójeles résszel kiegészített címet. Például: A szerető (Kölcsey verse), A szerető (Rilke).

Ez azért jó, mert az egyértelműsítőre valószínűleg ritkábban akarunk hivatkozni, mint akármelyik műre. Két azonos ismertségű mű esetén a szimmetria miatt mondjuk azt, hogy egyik sem kapja meg a zárójel nélküli címet. Ha az egyik szerző magyar, akkor nincs probléma a szimmetriával.

Annak, hogy a magyar kapja a zárójel nélküli címet, és nem a külföldi, a célja a szimmetria kerülése: a külföldi szerző művének lehet, hogy több egyformán ismert fordítása van.

Az elv kiterjeszthető n darab nagyjából egyformán ismert műre, mikor ezekből egynek magyar a szerzője, a többié külföldi.

Bevezethetjük? Vélemények?

FBöbe 2007. december 11., 16:26 (CET)