Trienti Káté/NEGYEDIK RÉSZ. IV. FEJEZET.

← NEGYEDIK RÉSZ. III. FEJEZET.

Trienti Káté szerző: Trienti Zsinat, fordító: Szombathelyi Papneveldében fennálló Szt. Ágoston Társulat tagjai NEGYEDIK RÉSZ. IV. FEJEZET.

NEGYEDIK RÉSZ. V. FEJEZET. →

IV. FEJEZET.

Azokról, a miket kérni kell.

I. Mit kell Istentől kérni?

Mivel az egyes kéréseknél a maga helyén úgyis megmondatik, mit kell kérnünk és mit nem, elég lesz a hívőket általában figyelmeztetni, hogy csak a mik jók és igazságosak, kérjék az Istentől: nehogy, ha valamit kérnek, a mi nem illik, azon felelettel utasíttassanak vissza:^[1] „Nem tudjátok, mit kértek.” A mit pedig bűntelenül kívánni lehet, kérni is szabad. Amint bizonyítják az Úrnak bőséges ígéretei:^[2] „A mit akartok, kérjétek és meglesz nektek.” Mert azt ígéri, hogy mindent meg fogadni.

II. Mit kell először is önmagáért kérni Istentől?

Azért mindenekelőtt úgy szabályozzuk kívánságunkat és óhajtásunkat, hogy legfőbb törekvésünk és óhajunk Istenre, mint a legfőbb jóra legyen irányozva. Azután kívánjuk azokat, amik bennünket Istennel leginkább összekapcsolnak; amik pedig tőle elszakasztanak vagy az elszakasztásra némileg okot szolgáltatnak, törekvésünktől és óhajtásunktól eltávolítandók. Ebből érthető hogyan kell a többit, a mi jónak mondatik, azon legfőbb és tökéletes jó szerint óhajtani és Istentől, a mi atyánktól kérni.

III. Hogyan kell a testi s külső javakat Istentől kérni?

Az úgynevezett testi és külső javak, úgymint az egészség, erő, szépség, gazdagság, tisztelet, dicsőség, minthogy gyakran alkalmat és táplálékot nyújtanak a bűnre, (ez okból jámborul és üdvösen nem kérhetők:) azok kérését úgy korlátozzuk, hogy az élet ezen javait szükségből kérjük; mely kérésmód Istenre irányoztatik. Mert szabad nekünk imával kérnünk, a miket mind Jakab mind Salamon kértek, amaz eképpen:^[3] „Ha kenyeret adand nekem ételül és ruhát öltözetül, az Úr lesz nekem Istenem Salamon pedig e szavakkal:^[4] „Csak élelmemre add meg a szükségeseket.”

IV. Hogyan kell a gazdagságot és más testi javakat használnunk, ha azokkal Isten kegyelméből bírunk?

Minthogy pedig nekünk Isten jósága az élelemre és ruházatra szükségeset megadja, illő, hogy megemlékezzünk az apostol azon intéséről:^[5] „A kik vesznek, mintha nem bírnának és a kik élnek a világgal, mintha nem élnének: mert elmúlik a világ alakja.” Ismét:^[6] „ha bővelkedtek gazdagsággal, szíveteket ahhoz ne tegyétek”, melyre nézve magától Istentől tanultuk, hogy csak gyümölcse és használata a mienk, de úgy, hogy azt másokkal megosszuk. Ha egészségnek örvendünk, ha a többi külső és testi javakkal bővelkedünk, emlékezzünk meg, hogy azért adattak nekünk, hogy mind Istennek könnyebben szolgálhassunk, mind felebarátunknak azokkal segedelmére lehessünk.

V. Hogyan kell az ész és tudomány javait kérni?

Az ész javait és ékességeit is szabad kérni, milyenek a művészetek és tudományok, de csak azon feltétellel, ha Isten dicsőségére és üdvösségünkre szolgálnak. A mit pedig magában, minden hozzáadás és feltétel nélkül kell óhajtanunk, keresnünk és kívánnunk, az, – mint fentebb említettük, – az Isten dicsősége, s azután mindaz, a mi bennünket ama legfőbb jóval egyesíthet, mint a hit, Isten félelme és szeretető; melyekről bőven szólunk az egyes kérések fejtegetésében.

1. Mát. 20, 22.
2. Ján. 15, 7.
3. Móz. I. K. 28, 20.21.
4. Példab. 30, 8.
5. I. Kor. 7, 30. 31.
6. 61. zsolt. 11.