Julius Caesar/Második felvonás, 2. szín

← Második felvonás, 1. szín

Julius Caesar
szerző: William Shakespeare, fordító: Vörösmarty Mihály
Második felvonás, 2. szín

Második felvonás, 3. szín →

Vörösmarty Mihály szövegét átdolgozta:

Caesar palotája. Dörgés, villámlás, Caesar jő éji köntösben.	SCENE II. A room in Caesar's palace. Thunder and lightning. Enter Caesar, in his nightgown.
CAESAR Sem föld, sem ég nem nyughatott az éjjel. Calpurnia alva háromszor kiáltott: Segítség! Caesart gyilkolják. - Ki van benn? Szolga jő.	CAESAR. Nor heaven nor earth have been at peace tonight: Thrice hath Calpurnia in her sleep cried out, "Help, ho! They murder Caesar!"—Who's within? Enter a Servant.
SZOLGA Uram!	SERVANT. My lord?
CAESAR Menj a papokhoz, mondd, áldozzanak, S hozd véleményök hírét a sikerről.	CAESAR. Go bid the priests do present sacrifice, And bring me their opinions of success.
SZOLGA Igen, uram. El Calpurnia jő.	SERVANT. I will, my lord. Exit. Enter Calpurnia.
CALPURNIA Mit gondolsz, Caesar? Szándékod kimenni? Ma hazunnan távoznod nem kellene.	CALPURNIA. What mean you, Caesar? Think you to walk forth? You shall not stir out of your house to-day.
CAESAR Caesar megyen. Mind, ami még ijeszte, Hátam megett állott; ha látni fogja Caesarnak arcát, semmivé tünik.	CAESAR. Caesar shall forth: the things that threaten me Ne'er look but on my back; when they shall see The face of Caesar, they are vanished.
CALPURNIA Caesar, jelekre nem hajték soha; Most elrémítenek. Van itt egy ember, Ki az általunk látott s hallott felett Borzasztó látványt mond az őr körül. Az utcán nő-oroszlán kölykezett; A sírok megnyilának s felveték Holtaikat, s a fellegek között Tüzes, vad férfiak harcoltanak, Sorban, csapatban, egész hadrend szerint, Hogy vér hullt le a Capitoliumra. A léget hadzaj verdesé: lovak Nyihogtanak és haldoklók nyögének, S lelkek visongtak, zúgtak fel s alá. Ó, Caesar, rendkivűli tűnemény ez: Én rettegek.	CALPURNIA. Caesar, I never stood on ceremonies, Yet now they fright me. There is one within, Besides the things that we have heard and seen, Recounts most horrid sights seen by the watch. A lioness hath whelped in the streets; And graves have yawn'd, and yielded up their dead; Fierce fiery warriors fight upon the clouds, In ranks and squadrons and right form of war, Which drizzled blood upon the Capitol; The noise of battle hurtled in the air, Horses did neigh, and dying men did groan; And ghosts did shriek and squeal about the streets. O Caesar,these things are beyond all use, And I do fear them!
CAESAR Mit a hatalmas istenek Végzének, azt mi mellőzhetjük-e? S Caesar mégis megyen: mert e jelek Úgy a világot, mint őt illetik.	CAESAR. What can be avoided Whose end is purposed by the mighty gods? Yet Caesar shall go forth; for these predictions Are to the world in general as to Caesar.
CALPURNIA Koldus ha vész, nem tűn fel üstökös. Ha fejedelemnek halni kell, Lánggal jelenti azt az ég maga.	CALPURNIA. When beggars die, there are no comets seen; The heavens themselves blaze forth the death of princes.
CAESAR A gyáva többször hal meg sír előtt, A bátor egyszer ízli a halált. Minden csodák közt, melyeket tudok, Legrendkivűlibbnek találom azt, Hogy ember félni tud. Holott a kényszerű vég, a halál Eljő, ha jőnie kell. Szolga visszajő. Mit szólnak jósaim?	CAESAR. Cowards die many times before their deaths; The valiant never taste of death but once. Of all the wonders that I yet have heard, It seems to me most strange that men should fear; Seeing that death, a necessary end, Will come when it will come.— Re-enter Servant. What say the augurers?
SZOLGA Nem akarják, hogy ma távozzál hazunnan; Egy áldozatnak felbontván belét, Nem lelhetének szívet a baromban.	SERVANT. They would not have you to stir forth to-day. Plucking the entrails of an offering forth, They could not find a heart within the beast.
CAESAR Ez istenektől gúny a gyávaságra: Szivetlen marha volna Caesar úgy, Ha félelemből honn maradna most. De nem marad. Jól tudja a veszély, Hogy nála Caesar még veszélyesebb; Mi, két oroszlán, egy napon születtünk, De a korosb és rettentőbbik én. És Caesar menni fog.	CAESAR. The gods do this in shame of cowardice: Caesar should be a beast without a heart, If he should stay at home today for fear. No, Caesar shall not: danger knows full well That Caesar is more dangerous than he: We are two lions litter'd in one day, And I the elder and more terrible; And Caesar shall go forth.
CALPURNIA Hajh! bölcsességedet Bizalmad ejti meg! Ne menj ma el; Mondd félelmemnek, ami honn maraszt, Nem a tiédnek. Majd Antoniust Küldjük tanácsba és az mondja meg, Hogy most bajod van. Ó, hagyj térdemen Esengve tőled megnyerhetnem ezt.	CALPURNIA. Alas, my lord, Your wisdom is consumed in confidence! Do not go forth to-day: call it my fear That keeps you in the house, and not your own. We'll send Mark Antony to the Senate-house, And he shall say you are not well to-day: Let me, upon my knee, prevail in this.
CAESAR Antonius hadd mondja, hogy bajom van; S szeszélyedért ma itthon maradok. Decius Brutus jő. Itt Decius Brutus; majd ő hírt viszen.	CAESAR. Mark Antony shall say I am not well, And, for thy humor, I will stay at home. Enter Decius. Here's Decius Brutus, he shall tell them so.
DECIUS Dicső Caesar, jó reggelt s minden üdvöt. Jövök, hogy a tanácsba híjalak.	DECIUS. Caesar, all hail! Good morrow, worthy Caesar: I come to fetch you to the Senate-house.
CAESAR S éppen jókor jövél, hogy megvigyed Szenátoroknak üdvözlésemet, És hogy ma nem megyek. Nem mehetek? Nem igaz! Hogy nem merek? Még kevésbé! Nem akarok, mondd meg, Decius, nekik.	CAESAR. And you are come in very happy time To bear my greeting to the Senators, And tell them that I will not come to-day. Cannot, is false; and that I dare not, falser: I will not come to-day. Tell them so, Decius.
CALPURNIA Mondd, hogy beteg.	CALPURNIA. Say he is sick.
CAESAR Caesar hazudjon-e? Oly messze ért el hóditó karom, S most félve szóljak ősz szakálluaknak? Mondd, hogy ma Caesar menni nem akar.	CAESAR. Shall Caesar send a lie? Have I in conquest stretch'd mine arm so far, To be afeard to tell grey-beards the truth?— Decius, go tell them Caesar will not come.
DECIUS Hatalmas Caesar, tudnom hagyd okát, Mert megkacagnak majd, ha így beszélek.	DECIUS. Most mighty Caesar, let me know some cause, Lest I be laugh'd at when I tell them so.
CAESAR Akaratom az ok: mondd, hogy nem akarok. És a tanácsnak tudni ezt elég. Személyes nyugtatásodúl azonban, Mivel szeretlek, ím, okát adom: Calpurnia, nőm, tartóztat honn maradnom. Azt álmodá, hogy látta szobromat, Mely, mint szökőkút száz csövön, csupa Vért áradott. S több izmos római Mosolygva fürdeté meg benn kezét. S ő ebben intést, gyászos jóslatot, Gonosz jövendőt lát és térdein Kért honn maradnom ez napon.	CAESAR. The cause is in my will; I will not come: That is enough to satisfy the Senate. But, for your private satisfaction, Because I love you, I will let you know: Calpurnia here, my wife, stays me at home: She dreamt to-night she saw my statua, Which, like a fountain with an hundred spouts, Did run pure blood; and many lusty Romans Came smiling and did bathe their hands in it: And these does she apply for warnings and portents And evils imminent; and on her knee Hath begg'd that I will stay at home to-day.
DECIUS Balul van így ez álom fejtegetve; Az szép, szerencsés látomány vala. Képszobrod több nyitáson vért buzogva, Melyben mosolygva rómaiak fürödtek, Jelenti, hogy ma Róma éltető Vért szí belőled és nagy emberek Ereklye- s díszjelül kérendik azt. Calpurniának álma ezt jelenti.	DECIUS. This dream is all amiss interpreted: It was a vision fair and fortunate. Your statue spouting blood in many pipes, In which so many smiling Romans bathed, Signifies that from you great Rome shall suck Reviving blood; and that great men shall press For tinctures, stains, relics, and cognizance. This by Calpurnia's dream is signified.
CAESAR S ez értelemben jól fejtéd meg azt.	CAESAR. And this way have you well expounded it.
DECIUS Hát még ha hallanád; mit én tudok. De halld: dicső Caesarnak koronát Határzott adni a tanács. S ha most Azt mondatod, hogy jőni nem akarsz, Szándéka megfordulhat. Efölött Gúny tárgya is lehetne, mondanák majd: Halasszuk más időre a gyülést, Ha Caesar nője jobbat álmodik. Ha Caesar rejtezik, nem fognak-e Sugdosni: íme, Caesar fél. Bocsáss meg, Caesar: mert vonzalmam az, Mely ezt javadra sürget mondanom. S e vonzalomnak enged minden ok.	DECIUS. I have, when you have heard what I can say; And know it now: The Senate have concluded To give this day a crown to mighty Caesar. If you shall send them word you will not come, Their minds may change. Besides, it were a mock Apt to be render'd, for someone to say "Break up the Senate till another time, When Caesar's wife shall meet with better dreams." If Caesar hide himself, shall they not whisper "Lo, Caesar is afraid"? Pardon me, Caesar; for my dear dear love To your proceeding bids me tell you this; And reason to my love is liable.
CAESAR Most látni, félelmed mily dőre volt, Calpurnia: szégyenlem, hogy hallgaték rá. Add köntösöm, mert én megyek. Publius, Brutus, Ligarius, Metellus, Casca, Trebonius, Cinna jőnek. És nézzed, itt jön értem Publius.	CAESAR. How foolish do your fears seem now, Calpurnia! I am ashamed I did yield to them. Give me my robe, for I will go. Enter Publius, Brutus, Ligarius, Metellus, Casca, Trebonius, and Cinna. And look where Publius is come to fetch me.
PUBLIUS Jó reggelt, Caesar.	PUBLIUS. Good morrow, Caesar.
CAESAR Légy üdvöz, Publius. S Brutus, te is fenn vagy már íly korán? Jó reggelt, Casca. Ah, Ligarius, Oly ellened nem volt Caesar soha, Mint a gonosz láz, mely így elsanyart. Hány óra?	CAESAR. Welcome, Publius.— What, Brutus, are you stirr'd so early too?— Good morrow, Casca.—Caius Ligarius, Caesar was ne'er so much your enemy As that same ague which hath made you lean.— What is't o'clock?
BRUTUS Éppen nyolc múlt.	BRUTUS. Caesar, 'tis strucken eight.
CAESAR Köszönöm A figyelmet és fáradástokat. Antonius jő Antonius, ím, ki hajnalig mulat, Már fenn van. Jó reggelt, Antonius.	CAESAR. I thank you for your pains and courtesy. Enter Antony. See! Antony, that revels long o'nights, Is notwithstanding up.—Good morrow, Antony.
ANTONIUS Dicső Caesar! Légy üdvöz.	ANTONY. So to most noble Caesar.
CAESAR Mondjátok, hogy benn elkészüljenek. Nem szép, hogy íly sokáig váratok rám. Ah, Cinna, ah, Metellus! S ím, Trebonius; Beszédem van veled, vagy egy órai. Megemlékezzél, hogy hozzám beszólj, S közel maradj, hogy rád megemlékezzem.	CAESAR. Bid them prepare within: I am to blame to be thus waited for.— Now, Cinna;—now, Metellus;—what, Trebonius! I have an hour's talk in store for you: Remember that you call on me to-day; Be near me, that I may remember you.
TREBONIUS Igen, Caesar. Félre. Majd oly közel leszek, hogy Legjobb barátid távolabb kivánnak.	TREBONIUS. Caesar, I will. Aside. and so near will I be, That your best friends shall wish I had been further.
CAESAR Jertek, barátim, egy kis borra be, S mint jó barátok, aztán indulunk.	CAESAR. Good friends, go in, and taste some wine with me; And we, like friends, will straightway go together.
BRUTUS félre. Hogy a mint nem mindenkor egy, oh, Caesar, Brutus szivének fáj e gondolat.	BRUTUS. Aside. That every like is not the same, O Caesar, The heart of Brutus yearns to think upon! Exeunt.