Vita:Új s új lovat

Információ erről a kiadásról
Eredeti kiadás:
Forrás:
Szerkesztő(k):	Dorotheosz
Feldolgozottsági szint:	Többen ellenőrizték
Megjegyzések:
A szöveg pontosságát ellenőrizték:	FBöbe☀, Csega✎

Én ez alapján ellenőriztem: Ady összes versei, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1955. Csega ✎ 2008. augusztus 31., 16:18 (CEST)

Itt valami nem kóser! Ady meghalt 1919-ben, ehhez a vershez meg az van írva, hogy keletkezett 1923-ban. Légyszi nézd meg! --Burumbátor ^{privátügyek adminügyek} 2007. augusztus 30., 18:09 (CEST)

Hát kedves Burumbátor, az úgy volt, hogy Ady műveinek egy részét csak 1923-ban publikálták post mortem (ez a vers is abból a kötetből van), a Az utolsó hajók c. kötet-ről van szó.--Dorotheosz 2007. augusztus 30., 18:32 (CEST)

Ok, láttam már én is ilyet, filmek is szoktak évekig dobozban heverni. Csak akkor szerintem a "keletkezett" kifejezés nem helytálló. Hiszen vélhetőleg az élő Ady írta meg, majd csak később jelent meg.

Ez a kérdés egyébként túlmutat a konkrétumon, hiszen valószínűleg nem az egyetlen mű, amellyel ez a helyzet. Hogyan oldjuk meg? Írjuk a MEGJELENÉS évét, vagy kutassuk ki a keletkezés (=eredeti megírás) időpontját, esetleg szerepeltessük mindet?--Burumbátor ^{privátügyek adminügyek} 2007. szeptember 5., 19:42 (CEST)

Az élet mindíg túlmutat a sablonokon, a rohadt életbe...OsvátA Palackposta 2007. szeptember 6., 09:50 (CEST)

Fogalmam nincs mikor írta, de megpróbálok utánanézni ha ennyire fontos, valahol biztos van valami róla. A könyvben (Ady összes versei; Szépirodalmi Könyvkiadó, 1955) nincs feltüntetve mikor keletkezett.--Immanuel 2007. szeptember 6., 17:23 (CEST)

Ezekszerint (a lap alján) 1914 novemberében jelent meg először. Szerintem akkoriban írhatta, mivel a ló motívum 1913-ban jelenik meg először a verseiben, de ezt pontosan csak Ő tudja :).--Immanuel 2007. szeptember 6., 17:35 (CEST)

Menjünk tovább a probléma vizsgálatában: Minek kellett egyáltalán odaírni, hogy mikor keletkezett? Régi jó bevett szokás szerint a kötetekhez mindig oda van írva, hogy mikor jelentek meg, ez a hivatalos sztenderd. Ahol a költő jónak látta, odaírta a vers aljára, hogy mikor és/vagy hol írta azt. Ha ez ott van a vers végén, akkor jó, egyébként meg a kötet megjelenési ideje a mérvadó. (És most már kötetek szerint van rendezve, nemsokára befejezem teljesen az átalakítást.) Esetleg ha valakinek van ideje/energiája/meglévő adatbázisa, akkor az ilyenekhez kikeresheti, hogy melyik folyóirat melyik számában jelent meg először...;) Csega ✎ 2008. augusztus 18., 16:55 (CEST)

Megkerestem

Másolat: Egyetlen tömör mondatban igyekszik megragadni a vers lényegét Földessy Gyula: „A »betűk«, az »írás« egy-egy új ideálja az emberiségnek, ami kitart egypár száz évig”. S utal e vers hasonlóságára az Új s új lovat c. költemény mondandójával. (Ez utóbbi vers a Ny 1914. nov. 1-jei számában jelent meg, kötetben pedig csak a postumus Az utolsó hajók-ban került kiadásra.) (Földessy: Amt 82.)

Itt:[1]

Ny 1914. nov. 1 >> Nyugat Zlajos

Itt vannak speciális (kritikai?) kiadások:

Költemények, alkalmi versek (1906. jan. 28. - 1907.)  :[2]

Költemények, alkalmi versek (1908–1909)

[3]

Zlajos 2009. január 24., 16:28 (CET)

Lássuk a Nyugat-ot:

Uj s uj lovat szerző: Ady Endre

Segítsd meg Isten új lovaddal
A régi, hű útra-kelőt,
Hogy só-bálvánnyá ne meredjek
Mai csodák előtt.

Az Irgalmatlant küld társamnak,
A rohanó, büszke hevet
S az emberségem ezután már
Legyen kegyetlenebb.

Ne rendeld romló nyájaidnak
Sorsa alá a sorsomat,
Az embered, ha nem ma-ember,
Kapjon uj s uj lovat.

A nagy Nyil kilövi alóla
Kegyelmed egy-egy szép lovát,
De ültesd szebb lóra az embert,
Hadd vágtasson tovább.

A végesség: halhatatlanság
S csak a Máé a rettenet,
Az Embernek, mig csak van ember,
Megállni nem lehet.

A nagy Nyil az útját kiszabta,
Teljes és nyugodt mámorok
Célját áhíttatja süvöltve,
Míg a Föld háborog.

Változat és Halál adódtak
Belül egy-egy gyarló körön,
De várja az Embert víg célja:
Piros, tartós öröm.

Élet s Halál együtt-mérendők
S akit a nagy Nyil útja bánt,
Hadd, óh, Uram, szépülten futni,
Megérkezett gyanánt.

Boldogits, hogy a nagy Nyil útján
Megállás nélkül az Öröm
Álmát álmodhassam magamba
Minden mértföld-kövön.

Riadó, szennyes, kerge nyájak
Ne állítsák meg uj lovát
Emberednek, hogy hadd nyargaljon
Előbbre és tovább.

A nagy Nyil útján, meg nem állva,
Hitesen és szerelmesen,
Förtelmeit egy rövid Mának
Nézze túl a szemem.

A címben rövid u. Az itteni Megyei Könyvtárban (bocs, levették a címet az épületről, TUDÁSHÁZ van kiírva...) megvannak a Nyugat példányok, lehet hogy megnézem, mert hogy a MEK trehányul készült (benne a Nyugat is), de nem is ellenőrizték le, azt már többször szóvá tettem. (A fenti két link III. IV. de már nincs I. és II. )Most néztem az Europeáne projektet, Nem újat ad, hanem a MEK szövegeinek linkjeit tartalmazza. Zlajos 2009. január 24., 16:46 (CET) Mégegyszer:A két változatban a rövid és hosszú ékezetes u, i karakterek össze-vissza nem egyeznek, ami nem jelenti azt, hogy a nyomtatott kötetből származó szöveg a jó!!! A nyomtatott Nyugat az autentikus Zlajos 2009. január 24., 16:54 (CET)