Ha...
Ha fejedet megőrzöd zavarban, bár csak szidás ér jóságodért.
Ha kétkedők közt bízni tudsz magadban, de megérted a mások kételyét.
Ha várni tudsz, s a várás el nem fáraszt. Rágalmaznak, s nem ejtesz csalfa szót,
Nem gyűlölködsz, bár a gyűlölség eláraszt, s mégse játszod a bölcset és a jót.
Ha álmodod, de nem úr az álom rajtad, gondolkodol, de végcélod nem ez.
Ha balsors sújt is megmarad nyugalmad, s nincs oly siker, mely lábadról levesz.
Ha az igazságot amit kimondtál, más aljas eszközül használja fel;
Ha élted munkája tiszta rom már, s tört szerszámmal előlről kezded el.
Ha van szíved, hogy mindazt amit elértél, ha kell, egyetlen kockára rakd,
s túltegyed magad, ha vesztesség ér, s ne legyen róla többé egy szavad;
Ha tudsz még küzdeni, mikor a lelked, ideged, izmod régesrég halott,
s helytállnak, mikor nincs más benned, csak a tudat, hogy ki kell tartanod.
Ha tiszta tudsz maradni tömegben, s király előtt is őszinte, emberi;
Ha nem bánthat meg sem barát, sem ellen, ha nem szolgálva, de tudsz segíteni;
Ha az egész órát úgy betöltöd, hogy benne érték hatvan percnyi van,
minden kincsével bírod ezt a földet, s ami még több, ember vagy fiam.
