Szendrey Júlia naplója/Júlia kézírásával kétoldalas töredék
Az eredeti naplót közzétevő Mikes Lajos és Dernői Kocsis László leírása szerint:
Levélpapiros (12×19 cm.), tintával írva. Az első oldal élén: Levelek Naplómból, october 5. 1854.
»Oh, asszony, gyöngeség a te neved« mondja Shakespeare, s senki ennek igaz voltát nem érzi jobban nálamnál, ki úgy bámulom a mások erejét és úgy megvetem saját gyengeségemet. Oh lelkierő, míg te meg nem törsz, addig a sorsnak minden csapása csak nemesíti és edzi szellemünk, de ha iszonytató veszteségeink téged is magokkal sodortak a kétségbeesés megsemmisítő örvényébe, akkor aztán valóban mindent, de mindent elvesztettünk, el a hitet, mely föltarthatna, a reményt, mely még előre vezethetne, s a szeretetet, mely szint és meleget kölcsönöz az életnek.
És százszorosan szánandó az, ki gyöngeségének, tehetetlenségének tudatával bir. Határozatlan lépteit a félelem tántorgóvá, készségét az önbizalom hiánya ügyetlenséggé és törekvéseit az erélytelenség mind hasztalanná teszi. S az ilyen céltalan ide s tova kapkodó élet sem a tragikum megrenditő szenvedéseivel, sem a komikum kedélyes csalódásaival nem bir, izetlen, s ez sem könyeket, sem mosolyt nem bir előidézni, legfeljebb lealázó szánalmat, melyet csak –