MÁRTHA, AZ ISKOLAALAPITÓNÖ.
Jeruzsálem pusztulása előtt körülbelől tiz évvel, élt ottan egy igen gazdag özvegy, Mártha, Boëthos leánya; tán épen azon Boëthosé, ki főpapi állását leánya, Mariamne — a nagy Heródes fentebb emlitett neje — szépségének köszönheté. Mártha Jósua ben Gamalával jegyzé el magát, és leendő férje számára megvásárolá a tékozló és a pénznek mindig szükében levő Agrippa királytól három mérték dénárért a főpapi méltóságot, melyet azelőtt Jézus ben Damai viselt volt. Valószinüleg a Mártha befolyásának tulajdonitható, hogy Jósua ben Gamala, daczára annak, hogy mint Flavius Josephus meghittje, a rómaiak iránt hajlandósággal viseltetett, mégis állásához méltóan viselte magát. Mindjárt a mint elfoglalá méltóságát, az engesztelődés napjakor használtatni szokott sorsjegyeket, melyek addig puszpángfából valának készitve, saját költségén aranyból készitteté; és midőn először végezé az isteni tiszteletet az engesztelődés ünnepén, Mártha el nem mulasztotta volna templomba menni, hogy férjét főpapi ornátusában, és mint az isteni tanok felolvasóját láthassa. Ezen alkalommal az utat lakásától egész a templomig a legértékesebb szőnyegekkel borittatá be. Különös érdemet szerzett magának Jósua, e rendkivül kicsiny
