természetes részvét, akár Heródes elleni irigysége és gyülölete inditotta, de nem kesett imádóját, Marcus Antóniust, a zsidó király ellen felingerelni, hogy büntesse meg az elkövetett gyilkosságért.
Antónius erre Laodiceába hivatá Heródest, és felszólitotta, hogy tisztázza, magát a gyilkosság vádja alól. Ez engedelmeskedett. Lehet, hogy a szenvedélyes Kleopátra gyülöletétől való féltében, vagy talán azért, mert súlyosan megterhelt lelkiismerete bántotta, csak hogy elutazása előtt azon titkos megbizást adta bátyjának, Józsefnek, ki mint hozzá, hasonló lelkületü nővérének Saloménak férje, egyszersmind sógora is volt, hogy vigyázzon Mariamnára, és azon esetre, ha ő Antóniusnál kegyvesztetté lenne és többé vissza nem térhetne, rögtön ölje meg; nem akarta, hogy más valaki, és annál kevésbbé, hogy Antónius, ki már arczképe által is annyira elragadtatott, magáénak mondhassa nejét.
Naponként közlekedve vele, József gyakran értésére adá Mariamnának, hogy Heródes mondhatatlanul szereti őt; s midőn ez állitása a királyné, de különösen Alexandra által hangosan kétségbe vonatott, sőt egyenesen tagadtatott, a gyönge József elárulá a Heródestől kapott titkos megbizást, melynek inditó oka ugy is csak a legnagyobb fokú szerelem lehete. Mennyire
