meg a hatalma tetőpontján álló Marcus Antoniust, kit bájaival fogva tartott, hogy érvényesitse befolyását fiának főpappá leendő kineveztetése érdekében. Sőt meggondolatlanságában még tovább ment. A triumvir egy barátjának tanácsára, ki egy ideig Jeruzsálemben tartózkodott, és Alexandra gyermekeinek szépsége által elbájoltatott, elküldé ezek arczképeit Antoniushoz. Ez, meglepetve a képek szépsége által, égett a vágytól a szép ifjut megláthatni, és avval a kéréssel fordult Heródeshez, hogy küldje el ifjú sógorát az egyiptomi udvarhoz. Heródes azonban tanácsosabbnak tartotta sógorát a római kényurtól távol tartani, és inkább kinevezte főpapnak. Alexandra e siker által felbátoritva, nehezen kielégithető nagyravágyásában most már arra gondolt, hogy fiának a koronát is megszerezze. A Heródes iránt ellenséges indulattal viseltető Cleopátra támogatására számitott, ki csakugyan biztatta is segitségével, és azon tanácsot adta neki, hogy jőjjön fiával együtt hozzá Egyiptomba. Alexandra e czélból két koporsót készittetett; ezekbe lettek volna ő és fia fektetendők, és a tervbe beavatott szolgák által éjjel egy indulásra kész hajóra vitetendők. Heródes, ki egyik hive által értesült a szándékolt szökés felől, meglepé az anyát és fiát a koporsókban. Szivében mély gyűlölséggel eltelve, töprengett, mi módon tehetné el láb alól a
