des sürgető kérelmei következtében Marcus Antónius római triumvir parancsára lefejeztetett.
Minél nagyobb volt a szerelem, melyet Heródes Mariamne iránt szinlelt, vagy talán csakugyan érzett, annál nagyobb volt viszont a gyűlölet, melylyel emez férje, mint családja öldöklő angyala ellenében viseltetett. Szeretteinek sora megritkult; már csak anyja, fivére, és agg nagyatyja valának életben. De ezek is egymásután áldozatai lőnek az idumei fondorkodó terveinek.
Az öreg Hyrkán, szabadon bocsáttatva a párthusok által, kiknek foglya volt, és a babyloni zsidók által tisztelettel és kitüntetésekkel halmoztatva el, elhagyja magát Heródes hizelgései és igéretei által ámittatni, visszatér Jeruzsálembe, bele megy a kivetett tőrbe, és csakhamar hóhér kezébe jut.
A főpapi méltóságra Mariamne egyetlen fivérének, Aristobulnak, egy bámulatraméltó termetü és ritka szépségü ifjunak volt legtöbb joga Heródes, sógorát mellőzve egy Eufratontúli idegent, bizonyos Ananelt ruházott fel a tiarával. E mellőzést az anya, Alexandra nem birta nyugton elviselni és oly lépést tőn, mely végzetessé vált gyermekeire nézve. Azon kérelemmel fordult Cleopátra egyiptomi királynőhöz, e szépsége és a kaczérság minden müvészetében való jártassága miatt hirhedt nőhöz, hogy nyerje
