Oldal:Trienti Káté.pdf/403

A Wikiforrásból
A lap nincsen korrektúrázva

hogy azokat meggyűlöltessék s a hívő népet ez istentelen gonoszságtól elriaszszák. De térjünk át e bűn különféle nemeire.

IX. Melyek a lopás fő nemei és kik számítandók a tolvajok közé?

Tehát azok is tolvajok, kik a lopott jószágot megveszik, vagy az akármiként találtat, elfoglaltat vagy eltulajdonítottat megtartják; azt mondja ugyanis sz. Ágoston: „Ha találtad és vissza nem adtad, raboltad”.[1] Ha a jószág tulajdonosát épen nem lehet feltalálni, azt a szegények hasznára kell fordítani, kit a visszatérítésre nem lehet rábírni, az világosan bizonyítja, hogy, ha tehetné, mindenünnen mindent elvinne. Ugyanazon bűnnel terhelik magokat, kik az adás és verésben csalárdsággal vagy kétértelműséggel élnek; ezek csalárdságát megbosszulandja az Úr. Súlyosabban s igazságtalanabbal vétkeznek a lopás ezen nemében azok, kik hamisított és romlott áruczikkeket jók és épek gyanánt adnak el: s a kik a vevőket a fontban, mértékben, vagy számításban és rőfben megcsalják. Mert Mózes V. könyvében írva van:[2] „Ne legyen zsákodban különféle mérték”; és III. könyvében:[3] „Ne cselekedjetek valami igazságtalant az ítéletben, a rőfben, fontban, mértékben. Igaz mérleg és igaz font, igaz véka és igaz meszely legyen köztetek”. És más helyen:[4] „Utálatosság az Úrnál a kétféle font; az álnok mérleg nem jó”. Világos tolvajlást követnek el a munkások és kézművesek is, kik az egész s teljes bért követelik azoktól, a kik számára a rajok bízott munkát nem az igazság és kötelezettség szerint teljesítették. Nem különböznek a tolvajoktól a hűtelen cselédek és felügyelők sem; sőt rosszabbak a külső tolvajoknál, mivel a tolvaj cseléd elől a házban semmit lepecsételni vagy elzárni nem lehet. Továbbá lopást követnek el azok is, kik költött vagy szinlett szavakkal, vagy a szegénység álarcza alatt pénzt csikarnak ki, kiknek bűne annál súlyosabb, mivel a lopást hazugsággal tetézik. A tolvajok számába tartoznak azok is, kik valamely köz- vagy magán tisztséget elvállalván, arra semmi vagy csak csekély gondot fordítanak, kötelességüket elhanyagolják és csak a bért és fizetést tekintik. A lopások nagy számát, melyeket az ügyes

  1. Sz. Ágost. 178. besz. 8. f.
  2. Móz. V. K. 15, 13.
  3. Móz. III. K. 19, 35. 36.
  4. Példab. 20, 23.