Oldal:Trienti Káté.pdf/308

A Wikiforrásból
A lap nincsen korrektúrázva

A mi pedig az utolsó helyen áll: „fölbonthatlan életközösségre ez a feloldhatatlan kötelék természetét fejezi ki, melylyel a férj és feleség összeköttetnek.

IV. Miben áll főkép en a házasság lényege?

Ezekből kitűnik, hogy a házasság mivolta és lényege ama kötelékben áll. Mert ha ezt más jeles férfiak meghatározásai látszatra a beleegyezésbe helyezik, mint, midőn a házasságot a férfi és nő közti megegyezésnek mondják: ezt úgy kell venni, hogy maga a beleegyezés a házasság létesitő oka, mint az atyák a florenczi zsinatban tanították.[1] Mert a lekötelezettség és kötelék csak a beleegyezés és szerződésből származhatik.

V. Milyen beleegyezés szükséges a házasságban és hogyan kell azt kijelenteni?

Mindenekelőtt szükséges, hogy a beleegyezés a jelen időre vonatkozó szavakkal fejeztessék ki. Mert a házasság nem egyszerű átadás, hanem kölcsönös szerződés; és innen van, hogy csak egyiknek beleegyezése a házasság megkötésére elégséges nem lehet, hanem a beleegyezésnek a kettő között kölcsönösnek kell lenni. Már pedig világos, hogy a kölcsönös beleegyezés kijelentésére szavak szükségesek: mert ha csak a benső megegyezésből minden külső kijelentésre házasság jöhetne létre, akkor ebből az is következni látszanék, hogy, midőn ketten, kik egymástól távol levő s különböző helyeken vannak, a házasságba beleegyeznek, mielőtt akaratát egyik a másiknak vagy levél vagy hírnök által kijelentette volna, igazi és érvényes házasságban volnának összekötve; a mi mégis mind az észszel, mind a sz. egyház szokásával és határozataival ellenkezik.

VI. A kölcsönös megegyezés, ha a jövőre vonatkozó szavakkal fejeztetik ki, nem létesíti a házasságot.

Helyesen van pedig mondva, hogy a beleegyezésnek a jelen időre vonatkozó szavakkal kell kifejeztetnie; mert, a melyek a jövő időt jelentik, azok által a házasság nem köttetik meg,

  1. IV. Jenő, a flor. zsin.