I. Szerelem rózsái 21
Mint a vándormadár
Messze, messze szállok.
Idegen helyeken
Egyedül megállok.
13.
Ángyom, ángyom, édes ángyom.
Mért szeret kend olyan nagyon ?
Ha szeret kend, titkolja kend,
Ki ne világosítsa kend.
Jó szeretni, de titkosan.
Nem mindenkor világosan.
A ki világosan szeret :
Megitélik az emberek.
14.
A pünkösdi rózsa kihajlott az utra,
Az én szekeremnek kifelé a rudja.
Jóra-e vagy rosszra, a jó isten tudja.
Minden horgast-borgast ő fordíthat jóra.
Kimenék, kimenék, kimének az utra,
Látám édesemet, ő is láta engem,
Akarám kérdeni, szánom busitani,
Mint gyenge iffiat megszomorítani.
Áldott az az anya, ki tégedet szült volt,
A ki téged szült volt, téged fölnevelt volt,
Adjon isten annak ezernyi ezer jót,
Ki a te bölcsődet megrendítette volt.
Nem egyszer, nem egyszer, ezernyi ezerszer,
Ugy halottam, rózsám, rózsafán termettél,
Piros pünkösd napján hajnalban születtél,
Áldott az a napom, melyen megszerettél!
