ugynevezett bécsi pirositó rongy mellett, finom parfumerie-carmin, réz gyüszű szomszédságában, ezüstből vert; rongyszedői gyűrük közt, aranykarikák sőt drágakövesek is; s izmos kan polturák s krajczárok közt, csillogó huszasok s egy pár koronás tallér is, és egy kis csinosan kötött imakönyvecske. Végre Ignácz ur örvendő bámulatára, kikerült ládafenékről a csigaszelencze és gyöngyház etuis is.
A drágább czikkek iránt Visky tanácsosnénak, kinél Erzsi legközelebb hat hónapig szolgált, irt lovas hadnagya által a biztos, s attól azt a választ kapa, hogy az előszámlált jószágok mind sajátjai, természetesen a kétfaju pirositókat kivéve. Azonban jutott a kutató inventátióból Avar Máténak is egy bökkenőcske. A láda fiókjából, egy papirkába betakargatott gyűrücske került napfényre, Ambrus boldogtalan emlékezetü jegygyűrüje, a gyöngyökkel koszoruzott türkisz. Avar álmélattal veté rá szemét, s egyszerre fölismeré abban, volt nejének tulajdonát, mellyel még a mézes hetek előkorában vala
