hajdan előzékeny megtisztelni őt. Miként jöhete ehhez a leány? meg nem foghatá. Vallatására Erzsi Ambrusra utalt; kitől a gyűrüt nyeré; mi képviselet alatt? ovatosan elhallgatá. Ambrus előidézteték.
Ismered e gyűrüt Ambrus? kérdé szokott vallatói nyerseségével a biztos, melly a megrezzent szolgának nyakát egészén vállba zsugoritá bé, miként teknősbékáét.
Ismerem, rebegé alázattal, nem tudva czélját a vallatásnak; jegyváltási ármányos elcsábitásnak az ő cerimoniájára ajándékoztam Erzsi leányasszonynak.
Jegyváltás? hol jár az eszed ficzkó?
Nincs másképen, tekintetes Avar Máté biztos ur. Szégyenlem is, bánom is; mert megbánta a koholmányos és rászedő álnokságot nehány forintom!
Ambrusnak el kelle eleitől fogva végig beszélnie, szerelmi és vőlegényi kalandját, melly az ő sajátos és panaszos modorában, mosolyt vona még Avar officiosus arczára is.
Tehát Pintestől vetted a gyűrüt? kérdé ez.
