Oldal:András Fáy - Jávor orvos és szolgája, Bakator Ambrus 1855.pdf/244

A Wikiforrásból
A lap korrektúrázva van

nyult a galuskához, mit különben nem tőn vala. Legátumos kincse átvételével még sulyosodott a baj; mert most már ábrándjai némi tárgyat lelének jövendő életpályájának kiczirkalmazásában. Beképzelé Erzsit, annak nyomos lépteit és markos motozásait, nyitandó szatócsboltjába, magát a boldogot melléje, s a négy szövetséges marok által beveendő nyereséget, zsebébe.

Most elővette és telhetően potencirozta Ambrus, minden szeretetre méltóságát, gondosabban toilettirozott, megyszin avittas öltönyét, salátaszin zölddel cserélte fel, martiusi hóval mosta arczának és kezeinek kissé hoportos epidermiseit; Pintes tanácslása után risporral kendőzött, szőke bajuszát szagos kenőcscsel olly hegyesre pödrötte, hogy a madár sem mert volna, félve a fölspékeltetéstől, szállni rája; bozontos hajának tisztes czopfját pedig egészen uj galandszalaggal kerité körűl. Adonissága még Luczának is felötlő vala. – Pénzmagra tett szert a fiu! szóla Katinkához! hadd járja a bolondját,