Ugrás a tartalomhoz

Oldal:Ambrus Zoltán - Giroflé és Girofla.djvu/297

A Wikiforrásból
A lap korrektúrázva van

ható. Esküvő, családi boldogság, vagyoni és szinpadi diadalok sora – mind e kivánatos dolgok máris szépen elrendeződtek Fröhlichné képzeletében; egy élő álmoskönyv volt ez a derék asszony.

– Engem már csak az bosszant, – folytatta Lola ridegen, – hogy el se titkolhatjuk a dolgot. Holnap kellett volna először énekelnie Hoffmann meséi-t s ezt az előadást itt nagyon kiváncsian várják. Egy hete hirdetik, szó se volt róla, hogy a műsor megváltozik; semmiféle hazugság nem segíthet rajtunk. Holnap este az egész város tele lesz a hírrel.

– Azt fogjuk mondani, hogy haza utazott atyádhoz, aki hirtelen beteg lett.

– Csak legyen, aki elhigyje. Egyelőre jó lenne, ha megkeresnéd a szerepet. Mit van mit tenni, elénekelem próba nélkül is. Még se lesz olyan feltünő a dolog, mint ha a műsort is meg kell változtatni.

Másnap, korán reggel, átment a szinházba, félreszólította impresszárióját s elbeszélte,