tefeléd fordul, mikor azt énekli, hogy: „Szép vőlegény, szerelmesen köszöntlek!“…
– Jobb, ha ma beszélek így, mint ha tíz év mulva mondanám ugyanezt.
– Eh, az ördög nem olyan fekete, mint amilyennek festik. A házasság sem.
– És mégis mindenkit káröröm fog el, amikor a másik megházasodik. Többet mondok. A lány maga is érzi, hogy gyöngeséget követsz el, amikor elveszed. Attól fogva, hogy kiléptetek a templomból, nem imponálsz neki úgy, mint az előtt. Már csak a férje vagy.
– Nem tudom, miféle asszonyok tanulmányozásából szűrted le az életbölcseségedet. Van asszony, aki maga az istenáldás.
– Millió ember közül egy mindig megüti a főnyereményt. Azért ne játszszál a lotérián; ha játszol, veszíteni fogsz.
– Felelj őszintén. Ha ez a kis lány véletlenül a te világodból, a te körödből, a te rendes társaságodból való, ha nem a szini-iskolából jön, hanem a kolostorból,
