Oldal:Ambrus Zoltán - Giroflé és Girofla.djvu/224

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap korrektúrázva van


olyan föltétlenül, mint annakelőtte. Valami hiba esett benne. S a roppant lépcsőn az a férj, akit nem a felesége vonszol fölfelé, – ne irigyeld tőle, szegénytől, parányi szárnyacskáját! – el-elmaradozik a többi gúlamászótól; a felesége és a porontyai, akiket magával cipel, vissza-visszatartják. Persze olyan férjről és olyan családfőről szólok, aki komolyan megházasodott, a boldogtalan. Mert vannak, akik csak addig férjek és családfők, amíg kilépnek az utcára; kinn már legényemberek, akik vígan járnak-kelnek a világban s minden leánynyal törődnek, csak a tulajdon leányaikkal nem. Ezek a valójában garçonok el tudják felejtetni a többiekkel, hogy egy gyönge órájokban elég oktalanok voltak megházasodni… de ha az ember ilyen házaséletet akar élni: talán még fölöslegesebb, még poltronabb s még esztelenebb dolgot művel, mint aki egyszer s mindenkorra, végképpen megházasodik.

– Az ember azt hinné, hogy egy válókeresetet hall. S a szegény Friquet Rózsi-