hogy attól fogva nem győzök eleget vitatkozni vele. Nem volt szorgalmas; sem a duettet, sem a nagy hármast nem tudta eléggé. S most azzal bosszant, hogy neki nincs tehetsége.
– Minden bizonynyal okosabb lett volna, ha tanítónőt nevelnek belőlem.
– Ilyen hanggal!…
– Hagyjuk el, kedves Lolám. Mindez egy csöppet sem érdekli Vidovics urat.
Vidovics úr sietett tiltakozni. De Mira másra terelte a szót s Lola elhallgatott.
A szőke lánynak szeget ütött a fejébe a Vidovics úr föltünő tájékozatlansága.
– Te, Mira, – szólalt meg, a mikor otthon magukra maradtak, – ha a Remete csöngettyűjé-ről, meg a többi, egy szót se szóltál neki, miről beszélgettél vele egy fél fölvonáson át?
– Okos dolgokról, – felelt Mira, s ezzel véget vetett a vitának.
Sietett levetkőzni, s bebújt az ágyába.
