Oldal:Ambrus Zoltán - Giroflé és Girofla.djvu/202

A Wikiforrásból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap nincsen korrektúrázva


VIII.

Özv. Fröhlich Nándorné – Haller Xav. Ferenc urnak

Budapesten,

Kedves Rokon!

Szegény boldogult férjem, akit, ha Isten életben tartott volna, most nem volnék Önnek terhére… pedig még élhetett volna vagy tíz esztendőt, mások elélnek hetven-nyolcvan éves korukig, s őt hatvanhárom éves korában szólította el az Úr, ámbár rendes életü ember volt, bort se ivott soha… azt szokta mondani, ne fujd, ami nem éget s Isten mentsen engem, hogy más dolgába avatkozzam, kiki maga tudja legjobban, mit tegyen, mit ne tegyen s én már csak azért sem szeretek beleszólni