ladikba, az ingatag alkotmány közel volt a fölforduláshoz. De a hölgyeket ez nem aggasztotta.
A fürdő intézője fejcsóválva nézte, amint eltüntek az éjben. Ha véletlenül nem ismeri Vidovicsot, szökött őrülteknek tartotta volna őket. De Szilas-Bodrog vármegyében megtanulja az ember, hogy soha semmin se csodálkozzék.
Van der Kerkhoven kisasszony jól imádkozott: a hold teljes pompájában jelent meg tiszteletükre. Egyszerre azonban felhőfátyolt öltött magára; épp amikor a legmesszebb voltak a parttól.
– Nem félnek? – kérdezte Vidovics.
– Már hogy félnénk, mikor pezsgő van velünk! – felelt Van der Kerkhoven kisasszony.
Vidovics eleresztette az evezőket és koccintott vele.
Ez a felelet szinte meghódította.
– Derék leány, azt meg kell adni, – szólt magában. – Tartalmasabb feje van,
