ből ment férjhez. Jóska legénykorában egyetlen egy farsang alatt nyolcszor verekedett meg s tizennégy embert vágott pofon; ilyen legénynek nem volt mód ellenállani. Természetesen, maga is csalódott, mint a többiek. Az ura, mióta megházasodott, senkit se vág pofon.
– Igazán kár volt magával szóba állanom. Ha tudtam volna, hogy tíz percig se tud okosan beszélgetni…
– Előre is lemondott volna erről a szép tervről, ugy-e? De így gondolkozott: „Ez a fiu nem csinál semmit a világon. Semmi okos elfoglaltsága; nem tudja, mihez fogjon, minő ambiciónak éljen… Unalmában talán meg fog házasodni.“ Nem, még nem jutottam idáig. A politizáláshoz ugyan semmi kedvem; pénzt se akarok szerezni a szegény emberektől azzal, hogy bélyeges papírra írjam a bajaikat; más okosabb dologhoz nem értek… de csak hogy életjelt adjak s valahára csináljak valamit, azért még nem házasodom meg.
