Ugrás a tartalomhoz

Oldal:A Magyar Természettudományi Társulat évkönyvei 3. kötet 1857.djvu/13

A Wikiforrásból
A lap nincsen korrektúrázva
A meleg forr. földt. viszonyai 3

(A alakú) vonalt képezve búvik ki. Tekintve a nummulitmész átalános vastagságának csekélységét, könnyen feltehetni hogy a nyilás le egész a nummulitmész alatt fekvő dolomit határáig ér. A Józsefhegy egyébb forrásai közvetlen a márgábol, sőt igen sok közvetlen a márgát boritó agyagból nyomul elő.

Ebből látni, hogy e két hegynek földtani szerkezete egymástól lényegesen el nem tér.

Menjünk most át a források rejtettebb viszonyaikra, s különösen vegyük figyelembe, hogy mire vezet a vegytaniösszetétel, a hőfok és a források helyenkénti eloszlása.

A vegytani összetétel e két forráscsoportnál, egészben tekintve, megegyezik. Minőségre nézve különbség alig van, s ez abban áll: hogy a gellérthegyiek hydrothionsavat vagy épen nem, vagy csak alig s valószinüleg utólagos képzésűt tartalmaznak, mig a józsefhegyiek némelyikében meg van. — Mennyiségre nézve a különbség szintén nem nagy, mert mig a gellérthegyieknél 1000 részben 1,4—1,5, a józsefhegyieknél 0,9—1,0 szilárd rész van.

A vegytani összetétel tehát azt mondja: hogy a viznek a föld mélyében hasonló körülmények között kell működni az egyik és a másik helyen; a Gellérthegy forrásainak nagyobb tartalma arra mutat, hogy ezek hosszabb ideig hatottak a sziklafajokra mint a józsefhegyiek, hogy tehát ez utóbbiak valószinüleg rövidebb, amazok hosszabb uton jőnek eredetök helyéről a föld felületére.

A hőfok között jelentékesb különbség adja elő magát: a gellérthegyi legmelegebb forrás +45 °C, mig a császárfürdői ivókút +61,3 °C hőfokkal bir, s átalában itt melegebb források vannak, mint amott. Ez azt mutatja, hogy vagy nagyobb mélységből erednek a józsefhegyiek, vagy hogy egyenlő mélységből eredvén a gellérthegyiek hosszabb utat tesznek s jobban kihűlnek.

A mi végre az eloszlást illeti, a józsefhegyi forrásoknak száma sokkal nagyobb mint a gellérthegyieknek; ugy szintén a kiömlő viz mennyisége is jóval tetemesb ott mint itt, minek következtében a Józsefhegyet mint fontosabb meleg viz fészket kell tekintenünk.

Nem vagyunk azonban oly adathiányában sem, mely kétségen kivül helyezi, mit különben igen valószinünek okkal tartottunk volna, hogy t i. a Józsefhegy a meleg források