Ugrás a tartalomhoz

Oldal:A Magyar Természettudományi Társulat évkönyvei 3. kötet 1857.djvu/12

A Wikiforrásból
A lap korrektúrázva van
2 Szabó

Ezen képlettagok közül a meleg forrásokat a földszinén érintkezésben látjuk lenni az alsó agyaggal, az eocen márgával, a nummulitmészszel és a dolomittal. A fehér tömött mésszel és az ez alatt fekvő trachyttal, miként alább következend, okunk van hinni, hogy a mélyben érintkeznek, mig másrészt az a’só agyag fölötti képlettagok 6—10 meleg forrásainkkal semmi viszonyban sem állnak.

A leirt források a Gellért- és Józsefhegyből folynak ki, lássuk tehát általában e két hegynek földtani szerkezetét.

Gellérthegy. — A Gellérthegy főtömege dolomit, azt a déli oldalon szarukőbreccia, eocenmárga és az alsó agyag — az éjszakin csupán az eocenmárga — és végre a keletin lenn a dunaparti országut vonalán az alsó agyag boritja.

A dolomit tömött s összeálló, azonban vannak tömegében tetemes repedések sőt egész barlangok nem csak tetején, hanem derekán és az allyán is.

A szarukőbreccia, egy megelőző földtani korban működött kovasav tartalmu forrásnak fenn maradt emléke, most távolabb esik a meleg forrásoktól, azért azt csupán megemlítve az alsó tengeri agyag leirására megyek át. Ez forrásainkra nézve igen fontos: tömött annyira, hogy vizet alig ereszt át, s azon kivül vastagsága is tetemes. Ezen agyag képezi Budapest közt a Dunának szilárd fenekét, ez képezi Budán a folyó partját a Gellérthegytől egész Ó-Budáig, csak egy kis helyen a bombatér táján szakadván meg, hol néhány lábnyi mélységre kavics boritja.

A Gellérthegyből három forrás bugyog ki: a sárosfürdői, a rudasfürdői és a ráczfürdői. Az első kettő a hegy keleti vagy dunai oldalán van s közvetlenül dolomitból fakad, még pedig a sárosfürdői egy nyilásból, a rudasfürdöi egész egy barlangból, mely miként meggyőződtem igen messze beterjed; a ráczfürdöi végre a hegy éjszaki vagy a vár felé néző részén egy csepköves barlangból jő ki, melyhez közvetlen férni ugyan nem lehetett, de a melyről bizvást állithatom, hogy felületesen a margában van.

Józsefhegy. — A Józsefhegy áll nummulitmészből s eocenmárgából melyet agyag fed.

A nummulitmész épen ott hol a császármalom tavába bőven ömlik egy forrás, rétegeiben megtörve, s egy u. n. antiklinál