Nosza felejtsük el bajunkat

Népdalok és mondák (1. kötet)
szerző: Erdélyi János
Nosza felejtsük el bajunkat

Nosza, felejtsük el bajunkat,
A bor elűzi minden búnkat,
     Föröszszük torkunkat a borban,
     S víg nóta mellett igyunk sorban.
          Bort ide, bort, bort adjatok!
          Megvidul ettül a torok,
          Bortól az ember meghizik,
          Nem magyar, a ki nem iszik.

Viz csak a hal gyomrát frissíti,
Kedvre szivünket a bor deríti,
     Haljegy alatt én nem születtem,
     Vizre tehát nincs is szükségem.
          Bort ide, bort, bort adjatok sat.

Sert iszik a német, ha fázik,
Minket a bor táplál halálig,
     Mert a ser is csak vizbül vagyon,
     Két itczét adnak egy garason.
          Bort ide, bort, bort adjatok sat.

Él, hal a tót a pálinkáért,
Bor tüzesíti a magyar vért;
     A raki meggyúlad gyomrában,
     Bor legyen a mi poharunkban.
          Bort ide, bort, bort adjatok sat.

Jó patikaszer a bor nedve,
Éled ettől az ember kedve.
     A ki tehát betegséget lát,
     Borral öblítse száraz torkát.
          Bort ide, bort, bort adjatok sat.

Jó a bor, legyen nyár, avagy tél,
Nem magyar, a ki a bortól fél,
     Nyáron elűzi az éhséget,
     Télben szerez jó melegséget.
          Bort ide, bort, bort adjatok sat.

Félre menyecske! szép orczáddal,
Bor nélkül a csók meg nem bájol,
     Félre barát! az olvasóval,
     Eb, a ki nem tart a kancsóval.
          Bort ide, bort, bort adjatok sat.

Jőj el halál, még ma, nem bánom,
Csak bor legyen a más világon,
     Ha megtalálom Ábrahámot,
     Majd rá köszöntöm csutorámot.
          Bort ide, bort, bort adjatok!
          Megvidul ettül a torok,
          Bortól az ember meghizik,
          Nem magyar, a ki nem iszik.