Ugrás a tartalomhoz

Megsavanyult már az uj bor

A Wikiforrásból
Pinczeszeri dal sz. Mártonnap-tájban.
Halkkal.

Megsavanyult már az uj bor,
Ihatunk pajtás!
Félre a vizes kancsóval,
Van helyette más.

Frissen.

Szopogassuk a kulacsot,
Szinte kotyogjon,
Ollyant igyék kiki, hogy a
Könye potyogjon.

Halkkal.

Megkapáltuk a szőlőnket,
Három izben is,
Nem sajnáltuk rá erőnket,
De van haszna is.

Frissen.

Emlegettük fáradozva
A szüret nevét,
Mostan azért vígadozva,
Igyuk a levét.

Halkkal.

Mindennapi bajainkat
Most igyuk félre,
Akaszsznk szegre gondunkat,
Nem kell az télre.

Frissen.

Majd befognak a tavaszkor.
Ujra kapálni,
Most igyuk meg, a mit akkor
Meg kell szolgálni.

Halkkal.

Ne sirj, édes feleségem,
Többé nem bántlak,
Sőt leszesz gyönyörűségem,
Tánczba is rántlak.

Frissen.

Mit epeszted igy magadat?
A kulacs tele,
Dobd pokolba a kontyodat,
Ne gondolj vele.