Lám megmondtam Angyal Bandi

Népdalok és mondák (1. kötet)
szerző: Erdélyi János
Lám megmondtam Angyal Bandi

Lám megmondtam Angyal Bandi, ne menj az
          Alföldre,
Csikósoknak, gulyásoknak közibe,
          Közibe.

Mert megtanulsz lovat lopni ízibe,
          Izibe.
Majd ugy kerülsz a vármegye kezibe,
          Kezibe.

Mikor kezdi Angyal Bandi a lovát
          Nyergelni,
Czifra csikós kantárjával fékelni,
          Fékelni.

Kurta süveg a fejében, módosan,
          Módosan,
Fejér fátyol a nyakában, bokrosan,
          Bokrosan.

Czifra bunda válla hegyét nyomitja,
          Nyomitja,
A sallangja lába fejét boritja,
          Boritja.

Rajta van az arany rojtu gatyája,
          Gatyája.
Slézsiából van az matériája,
          Riája.

Alabastrom az homloka nem márvány,
          Nem márvány,
Fekete két szemöldöke szivárvány,
          Szivárvány.

Mikor megyen Angyal Bandi tanyára,
          Tanyára,
Ama gyönge borjuhus vacsorára,
          Csorára.

Rajta üte Göncz városa megfogni,
          Megfogni,
A két kezét kötéllel is megkötni,
          Megkötni.

Akkor kezde Angyal Bandi bámulni,
          Bámulni.
A szinében egészen elváltozni,
          Változni.

Megkötözik Angyal Bandit kötéllel,
          Kötéllel,
Ugy kisérik fel Kassára, fegyverrel,
          Fegyverrel.

Egy itcze viz, egy font kenyér a Bandi
          Számára.
Harmincz három fontos vasat kezére,
          Lábára.