Jaj istenem, jaj mindenem

Népdalok és mondák (2. kötet)
szerző: Erdélyi János
Jaj istenem, jaj mindenem

Jaj istenem, jaj mindenem!
Jaj, hogy kell elfelejtenem
Azt a sok szép szavad, lelkem,
Mellyel vigasztaltál engem.

Tudtad, tudtad, még sem mondtad,
Hogy a kezed másnak adtad;
Én te reád várakoztam,
Szeretőt sem választottam.

Azért bizony csak házasodj,
Én rám többé ne várakozz,
Mert ha én rám várakozol:
Soha meg nem házasodol.