János király/Ötödik felvonás, 4. szín

A Wikiforrásból
← Ötödik felvonás, 3. színJános király
szerző: William Shakespeare, fordító: Arany János
Ötödik felvonás, 4. szín
Ötödik felvonás, 5. szín →
Ugyanott. A csatatér más része.
Salisbury, Pembroke, Bigot és mások jőnek.
SCENE 4. The same. Another part of the same.
Enter SALISBURY, PEMBROKE, and others.
SALISBURY
Nem gondolám, hogy a királynak ennyi
Barátja van még.
SALISBURY.
I did not think the king so stor'd with friends.
PEMBROKE
Rajta hát megint,
A franciába lelket önteni!
Ha ő ebül jár, úgy járunk mi is.
PEMBROKE.
Up once again; put spirit in the French;
If they miscarry, we miscarry too.
SALISBURY
Az a kurafi ördög, Faulconbridge,
Körömszakadtig helyt áll, egymaga.
SALISBURY.
That misbegotten devil, Falconbridge,
In spite of spite, alone upholds the day.
PEMBROKE
János király, azt mondják, betegen
Hagyá el a tért.
Melun, sebesülten, katonáktól vezetve jő.
PEMBROKE.
They say King John, sore sick, hath left the field.
Enter MELUN wounded, and led by Soldiers.
MELUN
Vezess az ángol pártütőkhöz itt.
MELUN.
Lead me to the revolts of England here.
SALISBURY
Míg volt szerencsénk, más volt a nevünk.
SALISBURY.
When we were happy we had other names.
PEMBROKE
Hisz ez Melun gróf.
PEMBROKE.
It is the Count Melun.
SALISBURY
Sebje van, halálos.
SALISBURY.
Wounded to death.
MELUN
Eladtak, angol lordok! fussatok;
Fejtsétek föl goromba szálait
A pártütésnek s menjetek haza
Az eldobott hűséget üdvözölni.
Keressétek fel, és boruljatok
János király lábához: mert ha győz
Ma a dauphin, el van tökélve, azzal
Díjazni annyi fáradságtokat,
Hogy lenyakaztat. Erre tőn hitet,
Én szinte, és több mások is velem,
Oltár előtt Szent-Edmunds-Buryben:
Azon oltárnál, hol nektek baráti
Örök hűséget, frígyet esküvénk.
MELUN.
Fly, noble English, you are bought and sold;
Unthread the rude eye of rebellion,
And welcome home again discarded faith.
Seek out King John, and fall before his feet;
For if the French be lords of this loud day,
He means to recompense the pains you take
By cutting off your heads: thus hath he sworn,
And I with him, and many more with me,
Upon the altar at Saint Edmunds-bury;
Even on that altar where we swore to you
Dear amity and everlasting love.
SALISBURY
Lehetne? és való lehetne ez?
SALISBURY.
May this be possible? may this be true?
MELUN
Nincs-é előttem a szörnyű halál?
Nem egy parányi van már életemből,
Mely vérben elfoly, mint viasz-alak
Idomtalanná olvad tűz előtt?
Miért akarnék csalni, a világon,
Ki már csalásban mit sem nyerhetek?
Miért hazudnám, tudva igazán:
Hogy itt halál vár, ott élet s igazság?
Ismételem: ha e nap Lajosé
S ti újra láttok egy kelő napot:
Úgy ő hamishitű; de már ez éjjel,
Melynek ragályos, barna gőzei
Ott füstölögnek a vén s fáradott nap
Égő taréján, már ez éjszaka
Végsőt lehelltek ti mindannyian,
Így a szegődött árulás diját
Árúló nyakszegéssel adva meg,
Ha győz, segélytek által, a dauphin.
Köszöntsetek majd egy Hubert nevűt
János királynál: a hozzá való
Barátság (és hogy ángol volt ösöm)
Furdalta lelkem, hogy kivalljam ezt.
Miért cserébe, kérlek, vígyetek
El innen, a harc tomboló zajából,
Hogy hátralévő gondolatimat
Békében elgondolhassam, s kegyes
Elmélkedésben, szent fohász között
Vehesse lelkem a testtől bucsúját.
MELUN.
Have I not hideous death within my view,
Retaining but a quantity of life,
Which bleeds away even as a form of wax
Resolveth from his figure 'gainst the fire?
What in the world should make me now deceive,
Since I must lose the use of all deceit?
Why should I then be false, since it is true
That I must die here, and live hence by truth?
I say again, if Louis do will the day,
He is forsworn if e'er those eyes of yours
Behold another day break in the east:
But even this night,—whose black contagious breath
Already smokes about the burning crest
Of the old, feeble, and day-wearied sun,—
Even this ill night, your breathing shall expire;
Paying the fine of rated treachery
Even with a treacherous fine of all your lives,
If Louis by your assistance win the day.
Commend me to one Hubert, with your king;
The love of him,—and this respect besides,
For that my grandsire was an Englishman,—
Awakes my conscience to confess all this.
In lieu whereof, I pray you, bear me hence
From forth the noise and rumour of the field,
Where I may think the remnant of my thoughts
In peace, and part this body and my soul
With contemplation and devout desires.
SALISBURY
Hiszünk szavadnak. - S vesszek el, ha e
Szép alkalomnak arca és alakja
Kedvemre nincs, mely által a szökésnek
Visszatapodjuk átkos ösvenyét;
S mint a dagály, ha megtér, meglohad,
Elhagyva árt és rendetlen folyást,
A túlcsapott part közzé megvonúlunk
És folydogálunk engedelmesen
Az óceánba: János nagy királyhoz. -
Jer, elsegítlek innét karomon,
Mert a halálos szörnyü kínokat
Látom szemedben. - El, barátaim!
Szöknünk kell újra; de kedves dolog
Az újítás, ha célja régi jog.
Melunt vive, mind el.
SALISBURY.
We do believe thee:—and beshrew my soul
But I do love the favour and the form
Of this most fair occasion, by the which
We will untread the steps of damned flight;
And like a bated and retired flood,
Leaving our rankness and irregular course,
Stoop low within those bounds we have o'erlook'd,
And calmly run on in obedience
Even to our ocean, to our great King John.—
My arm shall give thee help to bear thee hence;
For I do see the cruel pangs of death
Right in thine eye.—Away, my friends! New flight,
And happy newness, that intends old right.
Exeunt, leading off MELUN.