Három széki czedele

← Jaj az én életem e világon immár

Népdalok és mondák (2. kötet) szerző: Erdélyi János Három széki czedele

Már angyalom, isten hozzád →

Három széki czedele,
S vörös gallérú zeke;
Az a székely átilla,
Mert szőke leány varrja.

Csíkszéki volt az apám,
S háromszéki az anyám,
Azért tartós a gatyám,
S vérzsinóros harisnyám.

Hát most nekem árvának,
Ki fog fonni gatyának?
Jöjj hozzám édes rózsám,
Mert már meghalt az anyám.

Apámnál dúsabb vagyok,
Mert én négy ökröt tartok,
Mert a midőn ő megholt
Neki csak két ökre volt.

Hát már nekem árvának,
Ki fog mosni tisztának?
Jöjj hozzám édes rózsám,
Mert szennyes lett a gatyám.

Apámnál dúsabb vagyok,
Mert pej lovakat tartok,
Mert a midőn ő megholt,
Neki még csak egy sem volt.

Hát már nekem árvának,
Ki főz még vacsorára?
Jöjj hozzám édes rózsám;
Hogy legyen jó vacsorám.

Apámnál dúsabb vagyok,
Mert teheneket tartok;
Mert a midőn ő megholt,
Neki még csak egy sem volt.

Szántok, vetek, kaszálok,
Még veled is elhálok;
Jöjj hozzám édes rózsám,
És legyél az én babám.

Apámnál dúsabb vagyok,
Mert szerelmesebb vagyok;
Mert a midőn ő megholt,
Illy szerelmes ő nem volt.