Fáj a szivem, majd meghasad
Fáj a szivem, majd meghasad,
Szeretnélek, de nem szabad.
Nem szabad, mert semmim sincsen,
Szolgabérem minden kincsem.
Ne nézd hogy én szegény vagyok,
Hogy divatosan nem járok.
Én egy szegény szolga vagyok,
De nincsen lelkemen piszok.
Zúg a harang vasárnapra,
Ne várj kedves, a templomba.
Ám azért ne tarts pogánynak,
Nincs vasárnap a szolgának.
Ebéd után hiába vársz,
Nálam nélkül fogy el a táncz.
Tánczolj mással, ne várj engem,
Lovak után kell sietnem.
Mint az égő gyertya fogyok,
Azt gondolod, beteg vagyok,
Beteg ám a szivem tája.
Te vagy annak patikája.