Azt gondolta egy kis leány

← Magyar leány az én rózsám

Népdalok és mondák (2. kötet) szerző: Erdélyi János Azt gondolta egy kis leány

Fáj a szivem, majd meghasad →

Azt gondolta egy kis leány,
Vendég kopogtat ajtaján.
     Vendég ha jő, isten neki,
     Csak a baját feledje ki.

„Szabad”! s pirulva hallgatott,
Hát senki sem kopogtatott.
     „Uram, bocsásd meg bűnömet,
     Távoztasd a kisértetet.”

Csalatkozott a kis leány,
Volt mit csudálni jó magán.
     Hiszen a szive dobogott,
     Mint kalitka, madárt fogott.

Csalfa vendég a szerelem.
Ajtón által is bent terem.
     Aztán a lány nem idei.
     Szerető is meg illeti.