De mit töröm fejemet

Népdalok és mondák (2. kötet)
szerző: Erdélyi János
De mit töröm fejemet

De mit töröm fejemet?
Hiszen nem csak engemet
          Érdekelnek
A sok gondok s bajok is,
Illy szomorún mások is
          Énekelnek.
Alig vagyon, ki olly nagyon
          Örülhessen,
Hogy néha ne keseregjen
          Keservesen.

Vigasztalják magokat,
Ha találják sorsokat,
          A szegények,
Mint fáradtan utazó,
Egymásra találkozó,
          Jövevények.
Könnyebb a baj, és a sok jaj
          Fogyatkozik,
Ha sokára bus társára
          Találkozik.

Hát ne sirasd sorsodat,
Forditsd szivem, bajodat
          Vig örömre.
Abban boldoggá lettél,
Hogy nem csak te születtél
          Gyötrelemre.
E világban, nincs is másban
          Gyönyörűség,
Hanem abban, hogy közös a
          Keserűség.

Én ezer bajomban is,
Ha még annyi volna is,
          Vigan élnék.
Tudok ollyat eleget,
Kivel én még életet
          Nem cserélnék.
Félre gondok! hoppot mondok,
          Ha sántán is,
Hopp éjfélkor, hopp ebédkor,
          Vacsorán is.

Hogy sokáig éljetek,
Én is iszom veletek
          Egy pohár bort.
Ha köztetek lehetek,
Sokasítom veletek
          Én is a sort.
Ha köztetek nem lehetek,
          Jaj de bánom;
Mert unalmas a magános
          Dinom, dánom.