Én vagyok a magyar gyerek
Én vagyok a magyar gyerek!
Dicsekedni avval merek.
Fogadom is, a mig élek,
Száz némettel sem cserélek.
Félreteszem a kalpagom,
Pengő csizmám öszvecsapom,
Tánczra lábom billegetem,
A németet kinevetem.
Galambomat tánczra rántom,
Kemény fogással nem bántom.
Megölelem, megcsókolom
Szép piros magyar angyalom.
Neki eresztem kedvemet,
Összeverem tenyeremet,
Ez az élet! — Vig kedvemben
Kiáltom nagy örömemben.
Csak csuszog a német lába,
Mert nincs sarkantyús csizmája,
Hímét ő csak egyről varrja,
De a magyar, mint akarja.
Isten hozzád gyáva német,
Ugy nézlek mint tarka gémet.
Én vagyok a magyar gyerek,
Kérkedni magamnak merek.