Csúszik szürke lovam

A Wikiforrásból
← Vezekényben, meg ÁtánybanNépdalok és mondák (2. kötet)
szerző: Erdélyi János
Csúszik szürke lovam
Én már azt teszem →

Csúszik szürke lovam
Télen patkó nélkül;
Én már nem lehetek
Rózsám, nálad nélkül.

Lefelé megy a víz,
Arra van folyása,
Az én szivemnek is
Arra van vágyása.

Borulnak a hegyek,
Zugnak dühös szelek,
De én azt nem bánom,
Galambomhoz megyek.

Ha megver az eső,
Majd megszárít a nap,
Ha nem szárít, ugy is
Összeadhat a pap.

Ugy is szeret engem
Szép szőke galambom,
Én is szeretem őt,
Csak ugy, mint szárazon.