A szép magyar legény beteg
A szép magyar legény beteg,
Bántja a szerelemhideg.
Vetett ágya búfalevél,
S magán kivül ő igy beszél:
Én ültettem a rózsafát,
S más szedi le a bimbaját,
Én szerettem a szép barnát,
S más éli vele világát.
Piros ómát szakajtottam,
Barna galambomnak adtam,
Ő az ómát tőrbe rakta,
Barna legényt fogott rajta.
Barna legény barna lányhoz,
Nem illenek ők egymáshoz.
Nézd babám, én szőke vagyok,
Épen hozzád való vagyok.
A szép legény folyvást beteg,
Gyötri a szerelemhideg.
Ki gyógyitja őtet szegényt,
A sinlődő magyar legényt?