A szép magyar legény beteg

Népdalok és mondák (2. kötet)
szerző: Erdélyi János
A szép magyar legény beteg

A szép magyar legény beteg,
Bántja a szerelemhideg.
          Vetett ágya búfalevél,
          S magán kivül ő igy beszél:

Én ültettem a rózsafát,
S más szedi le a bimbaját,
          Én szerettem a szép barnát,
          S más éli vele világát.

Piros ómát szakajtottam,
Barna galambomnak adtam,
          Ő az ómát tőrbe rakta,
          Barna legényt fogott rajta.

Barna legény barna lányhoz,
Nem illenek ők egymáshoz.
          Nézd babám, én szőke vagyok,
          Épen hozzád való vagyok.

A szép legény folyvást beteg,
Gyötri a szerelemhideg.
          Ki gyógyitja őtet szegényt,
          A sinlődő magyar legényt?