5/1990. (IX. 30.) Főv. Tan. rendelet
1. A főváros gótikus, vörös színű címerpajzsát a Dunát jelképező ezüst (fehér) színű, hullámos szalag (pólya) választja ketté.
A pajzs felső mezejében Pestet jelképező egy tornyú, egy kapus, arany (sárga) színű, az alsó mezejében Budát és Óbudát jelképező három tornyú, két kapus, arany (sárga) színű vár lebeg. Mindkét vár kapuja nyitott, bejáratának háttere égszínkék. A címerpajzsot jobb oldalról egy arany (sárga) színű oroszlán, bal oldaláról egy arany (sárga) színű griffmadár tartja.
A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik.
A címer mind teljes, mind a címerállatok és a Szentkorona nélküli, egyszerűsített formájában is használható.
2. A főváros zászlója vörös, arany (sárga) és égszínkék színű, téglalap alakú.
Az oldalak egymáshoz viszonyított aránya 2:3.
A zászló közepén – középpontosan – a főváros címere helyezkedik el. A címer magassága a zászló magasságának fele.
A zászló rúdja lándzsahegyben végződik, a rúd piros, arany (sárga), égszínkék színű. A színek szalag formájában fonják végig a rudat.
1. A fővárosi címer és zászló használat köréről, módjáról és engedélyezésének eljárásáról a fővárosi közgyűlés rendelkezik.
2. A fővárosi kerületek saját jelképeiket a fővárosi címerrel, zászlóval együtt is használhatják.
A tanácsrendelet kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a fővárosi zászló és címer használatáról szóló 5/1983. sz. tanácsrendelet, valamint a Fővárosi Tanács és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 1/1980. sz. tanácsrendelet 3. §-a hatályát veszti.
a vb-titkára |
tanácselnök |
Budapest Főváros Tanács 1990 januárjában állást foglalt abban, hogy Budapestet a főváros jelképeinek és közterület elnevezéseinek felülvizsgálatával foglalkozó ideiglenes bizottság, valamint a közvélemény többségének álláspontját tükrözően az 1873-ban megalkotott címer és zászló hivatott jelképezni. A Fővárosi Tanács a címer végleges elfogadását az országcímerrel összhangban, annak megalkotását követően tartotta indokoltnak.
A javaslat szerint a címer ábrázolása összhangban van az 1873-as budapesti, valamint az 1990. évi XLIV. törvénnyel elfogadott állami címerrel is.
Célszerű, hogy a címer mind teljes, mind egyszerűsített formájában is alkalmazható legyen. Az utóbbin a címerállatok és a Szentkorona nélküli pajzsot kell érteni.
A főváros címerének színei: vörös, arany (sárga), égszínkék, ezüst (fehér).
A fővárosi zászló meghatározásánál a címerrel azonos szempontok vezérelték a testületet. A lobogó színeiben azonos az 1873-ban elfogadottéval.
A fővárosi címer és zászló színeinek meghatározása a Pantone színkártya alapján:
vörös: 18-1664
sárga: 15-1058
égszínkék: 17-4139
A testület álláspontja szerint a szeptemberi helyhatósági választások közelsége miatt nem célszerű a jelképek használatát és az ahhoz kapcsolódó szabályokat rendezni. Erre indokolt, hogy a fővárosi közgyűlés alkosson rendeletet.
A kerületi önkormányzatok önállóságát jelképező címer és zászló megalkotásának, illetve használatának joga – a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint – a kerületi önkormányzatot is megilleti. Ezek megalakulásáig, illetve ezt követően is indokolt, hogy a korábbi önálló települések saját jelképeiket a fővárosi címerrel és zászlóval együtt is használhassák.
A korábbi címer és zászló használatának megszüntetése miatt a kihirdetés napjával javasolt a rendelet hatályba léptetése.