Ördög (Magyar mythologia) 4.
Megfelelőleg az ördög pokoli saját laka, hona, a rosz szellemek egy külön országa s világához képest, a hitregék őt külön társasági élet, sőt családi viszonyokban állítják elő. Sajátlagi ily ős hitregei képzetnek tartom már azt, mint a keleti regékben a divek és dzsinek, külön világuk és országaikban, seregesen képzelvék, egy főbb uralkodó div alatt, bizonyos fokozatban, kisebb hadak és seregekre osztva, mi mellett azonban mindenütt elterjedt végtelen számuk, és seregeikrőli tudat jelentkezik, egészen megfelelőleg a dev és divekrőli azon ős pantheisticai eszmékhez, melyeket fenebb érinténk. És így tudják még saját nyomaink is, a sánta leláncolt fő ördög a km. szerint ördögök céhmestere, hadnagya E. 6080, ki alatt egész sereg ördög áll; gy. 149 midőn az ördögök az elragadott leányért pörlekednek, a legfőbbik ördög itéletére bizzák ügyöket; ide magyarázom a kmdásos kifejezéseket egy süveg ördög B. 5804, hét ördög E. 6068, ördög hada és mint a név vizsgálatban véleményeztük, maga a rosz szellem mai ör-dög neve, ily összetételben a fő-dögöt, főördögöt jelentheti, mi már az alárendeltek egész seregét feltételezi; — lejebb a boszorkányoknál, (XIV.) igy történik említés, az ördög főnöksége, vezérlete, zászlói alatt rendezett hadcsapataik és osztályaikról, míg ellenben ismét a vén banyát, boszorkányt ócsárló kmdásban ez tétetik az ördögök főnökévé: vén bába ördögök hadnagya E. 590; e nemű eredeti kép lesz még a meséinkbeni gyakran előforduló vonás, hogy a bűvös gyűrű fordítására, (gy. 42) melyet a bátor mondahős a pokolban kiszolgált az ördögöktől, vagy a hasonló varázssíp megfújására (népd. 3. 221), számos ördögök szállanak elő segítségére, kivánságát, parancsolatját teljesitendők; a Tompánáli népregéb. (183) egész ördög sereg kerüli meg, fejetlen méneken, hétszer az átkos várat. — Eltérőbbnek vélném azonban az eredeti ördögrőli hitképzettől, ama szorosb családi viszanyokat, melyben még a mesék szinte felemlítik; a népd. (3. 293) az ördögöt testvéri viszonyban állítja elő, öcsjéről, bátyjáról és a legöregebb ördögről szól u. o. (222) az ördög neje és fia jő elő; a km. is: ördög sógora E. 6064, ördögfi, és ördög fiak ringatták a bölcsőjét is D. 2. 42, 175, ördög rajja ― progenies diaboli Kreszn. ördögfi ördög atyától, ördög lány ördög anyától származik D. 2. 217. ha esik és a nap süt: ördög veri a feleségét E. 8829, forgószélben ördög tartja lakadalmát és így a számos boszorkányi mondákban is (l. ezt), vendégeskedik, tánc s lakadalmat tart. Hasonlón az ördögrőli más népeknéli összes regékben és néphitben; mibe kétségtelenül más mythosi, sajátlag így képzelt lények és alakokróli vonások vegyülhettek: így jő már elő, a közönségesen ekkép előállított óriásróli vonás mondáinkban (gy. 43) az ördög öreganyjáról, hogy a hozzá betérő vándort elrejti, hazajövő kegyetlen, emberhúst szagláló fia előtt, míg végre azt is megkérleli iránta; hasonl. (a népd. 3. 222) az ördög fia jár el ismét a közönségesen ördög anyja, vagy nejének tulajdonított könyörületes szerepben. — E féle sajátlag az óriásról, gyakran azonban a tündéreknél is (l. ez.) előjövő képzetek, mentek volna át az ördögre, ha hogy felőle és ily sajátlagi hitregei képzetek nem léteztek; miben a sokoldalúlag képzelt tündéri szellemi st. főbblények közt nehéz az elválasztó vonalt kijelölni; a keleti regékben például a divektől elválóbb, és a tündérekhez közelebb álló dzsinek, hasonlón ezekhez, szinte királyok és királynőkkel birnak, kik azután hasonlón a tündérekhez halandó királyfiak v. leányokkal párosulnak.