Ugrás a tartalomhoz

Ördög (Magyar mythologia) 3.

A Wikiforrásból
← II.
Magyar mythologia
szerző: Ipolyi Arnold
Ördög (3)
IV. →


     Laka a pokol, pokolbéli ördög, pokol fajzata azaz ördög, a km. mivel az ördög maga a pokolban lakik, mást is oda kíván, és bánja hogy nem ördög pokolba vinne mindent D. 2. 39; a fentebbi vigyen ördög tartson pokol E. 6081, és mindegy pokol, ördög fene st. D. 1. 70. azért a meséb. (gy. 42) az ördögnek igért fiú egyenest ide, a pokolba rándul az ördög felkeresésére; hasonlón más merész mondahősök (u. o. 8) kik az ördög szolgálatjába akarnak állni, a pokolba vándorolnak hozzá. Innét setét, fekete, füstös, tüzes alakja l. felj. a pokoli laktól, hol setétség, izzó hőség uralkodik — a km. setét v. fekete mint a pokol v. ördög, füstös v. meleg mint a pokol v. ördög E. 6421; — itt az ördög s őt szolgálók, a mese (gy. 8) szerint, a vaskatlanok alá fűtenek, tüzelnek, melyekben a szenvedők sülnek, — a km. pokol sültje D. 2. 34., — hol kénkőbűz terjed el, miért az ördög jelenségében is tüzes képlete mellett, ezen kénkőláng és büdösség, s általánosan a népregékben, a hatalmát vesztett, megsemmisült, eltünő ördög kénkő és szurokká olvad el. Mindezen tüzes, kénkőbűz st. jelenségekben már eltérőbb későbbi gehennai képzetek jelentkeznek; de egyiránt tudnak a mythosok is: a hephaistos ― vulcani, tűzokádó hegyaknák, a tartarusba lesujtott titánok, cyclopsok tüzes, kénkő bűzű lakhelyeik, kovácsolásokról, minőkre nálunk ismét a pokol és ördög képzetével összefüggőleg több nyomok utalnak, így a km. ördög üllőn koholt dárda (?) D. 2. 41; a mondákban: (gy. 72, 42) hogy a pokolban vert zsindely szegekkel abrakoltatják az ördögök, a lovaikká vált hatalmukba került bűnösöket, vas dorongokkal verik pokoli méneik, és kés borotva ágyakra terítik (l. XII), különösen hogy: láncra veretik, kovácsoltatik a fő ördög, mint a f. idézett mesében a rimezett folytonosan ismétlődő refrain, az ördögről szól: hogy tányér talpú, láncos farkú, és mikép a: fő cinkos ördög a pokol közepén az asztal lábához le láncolva ül, a km. is: ördög is könnyen ült egyideig láncon E. 6060. Zrinyinél i. h. 34: száz lánccal van kötve, száz bilincs az kezén; mi azonban még inkább, a keresztyénség ördög feletti győzelmére vonatkozhatik, ha bár ismét hasonló hitregei nyomok is jelentkeznek: Ariman is 1000 évre bilincseltetik le, és a Kaukasus szikláihoz az istenektől leláncolt Prometheus. A német regében (Grimm d. sag. 9) az ördög az asztal alatt fekszik, mely felett két végzetnő fon.

     Úgy látszik azonban, hogy meséink az ördögnek még eme pokoli talán csak későbbi hona mellett, sajátlagi eredetibb lakáról is tudnak, midőn határozatlan messze tájra, erdő közepére, de hová madár sem száll, teszik lakát; m. gy. 72, hegyen, völgyön túl; egy kis házba, a népd. (3. 221) hol szinte büdöskővel világít, és az elragadott gyermeket házába vive, bagolytollal töltött párnákra fekteti; így lakik máskor aknák-üregekben; Kővárinál (erd. rég. 161) a rege: hogy Gyalu vára melletti sziklaüreg fenekén, mélyen a föld alatt, létezett az ördög gyönyörű kertje, előbb pokoli setétségen kellett áthaladni, s csak ezután kezd virradni, minél alább mén, mind vakítóbb fény és világosság jön elő, ezen földalatti fényárban volt az ördög kerlje, földi nyelven le nem írható virágokkal. Leggyakoribb lakhelye a néphit s regében, az egyes kísérteteseknek tartott helyek, düledék rom várak, s a mesékben az elátkozott paloták, miről al. — Így tudják ismét a keleti regék is még a divek és dzsinek rosz kárhozatos szellemek lakait. Firdusinál (1. 181) hegyen és völgyön túl érhetni a div végtelen hoszaságú, feneketlen mélységű barlangját; máskor ismét erdő közepett, átkos dús várak, s országban honolnak seregeik; hasonlón az 1001 éjb. (p. 393.) hegyek magasságán, köd s fellegekből épült lakban, bűvös, kisértetes kincstelt várakban; — míg a finn regékbeni: hiitola ― hiisi laka, mint égő tüzes pokoli ház és lak jő elő, hol a leölt tatárok tetemei, a lelőtt szarvasok, és legyőzött oroszlányok függenek (Schröt. 67); majd egy iszonyatos borzalmas pokoli lak (Ganand. m. 15), de ismét erdők, berkek, tavak, sziklák, aknák is így nevezve hiittis, hiitola, mint a bennök honoló hiisi lakai, még a sajátlagi pokol ettől, mint a halottak lakhelye, Kalma birodalma eltér.