Szerkesztő:LinguisticMystic/MTA

• Szerző:Abay Gyula, 1943-ig Neubauer Gyula (Budapest, 1891. augusztus 15. – Budapest, 1978. augusztus 29. közgazdász, statisztikus, miniszteri tanácsos, egyetemi tanár, az MTA és a Szent István Akadémia tagja.
• Szerző:Abdus Salam, (Jhang, Brit India, 1926. január 29. – Oxford, Egyesült Királyság, 1996. november 21.) Nobel-díjas pakisztáni fizikus, asztrofizikus.
• Szerző:Aczél János (Budapest, 1924. december 26. – Waterloo, Ontario, Kanada, 2020. január 1.) kanadai-magyar matematikus. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (1990).
• Szerző:Acsády (eredetileg: Adler) Ignác Nagykárolyban (Szatmár vármegye, ma: Carei, Románia) született, ahol apja, Adler Farkas bérlő élt. A család az 1850-es években Hajdúszoboszlóra költözött. Apja fokozatos anyagi gyarapodásával földbirtokot szerzett, s középosztálybeli helyzetben tudta nevelni gyermekeit. Ignác, az elsőszülött fiú, református középiskolákban tanult Debrecenben és Pesten, és ügyvédi pályára készült.
• Szerző:Acsády Ignác, születési nevén Adler Ignác (Nagykároly, 1845. szeptember 9. – Budapest, 1906. december 17.) zsidó származású magyar történész, az MTA levelező tagja (1888). Több önálló monográfiáján kívül szerkesztőségi tagja volt a Szilágyi Sándor-féle Millenniumi történelemnek, illetve írója A magyar birodalom története és A magyar jobbágyság története című nagy szintéziseknek.
• Szerző:Acsády László (Budapest, 1966. július 29. –) magyar neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (2019).
• Szerző:Adriányi Gábor (Nagykanizsa, 1935. március 31. –) római katolikus pap, egyháztörténész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Szent Mária Magdolnáról nevezett felsőörsi prépost.
• Szerző:Ajtai Miklós (Budapest, 1946. július 2. –) magyar származású amerikai matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Ajtai Miklós politikus és Jóború Magda könyvtári főigazgató fia.
• Szerző:Akin Károly (Buda, 1830. január 15. – Fiume, 1893. október 31.) fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A levelezőlap feltalálója.
• Szerző:Alan Baker (London, 1939. augusztus 19. – Cambridge, 2018. február 4.) brit matematikus, a Royal Society tagja, 2001 óta az MTA tiszteleti tagja.
• Szerző:Albert Antal és Pakot Borbála / Házasság: Farkaslaka,
• Szerző:Albert Bruce Sabin (Białystok, 1906. augusztus 26. – Georgetown, 1993. március 3.) bakteriológus, virológus, gyermekgyógyász.
• Szerző:Albert Réka (Szászrégen, 1972. március 2. –) romániai magyar tudományos kutató, fizikus, biológus, a Barabási–Albert-modell egyik névadója, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Fizikát és biológiát ad elő a Pennsylvania Állami Egyetemen. A skálafüggetlen hálózatokkal és biológiai rendszerek logikai modellezésével foglalkozik.
• Szerző:Alekszej Alekszejevics Abrikoszov (orosz nyelven: Алексе́й Алексе́евич Абрико́сов) (Moszkva, 1928. június 25. – Palo Alto, 2017. március 29.) fizikai Nobel-díjas orosz-amerikai elméleti fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Alekszej Nyikolajevics Leontyjev (Sablon:Oroszul; Moszkva, 1903. február 18. – Moszkva, 1979. január 21.) orosz-szovjet fejlődéslélektani pszichológus, az aktivitáselmélet kidolgozója.
• Szerző:Alekszej Pavlovics Okladnyikov (Алексе́й Па́влович Окла́дников) (Konsztantyinovka, 1908. október 3. – Novoszibirszk, 1981. november 18.) szovjet régész, történész és néprajzkutató, Szibéria, a csendes-óceáni térség, a Közel-Kelet és a Távol-Kelet szakértője. Háromszor kapott Lenin-rendet (1965, 1975, 1978), megkapta a mongol Vörös Zászló érdemrendet, háromszor (1945, 1947, 1954) a Dicsőség érdemrendet, kétszer (1950, 1973) a Sztálin-díjat, valamint a Szocialista Munka Hőse kitüntetést 1978-ban.
• Szerző:Alexander Apponyi: Hungarica. Ungarn betreffende im Auslande gedruckte Bücher und Flugschriften. I-IV. München, 1903-1927.
• Szerző:Alexander Bernát (Pest, 1850. április 13. – Budapest, 1927. október 23.) magyar filozófus, esztéta, színikritikus és szakfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Alexandru T. Balaban (Temesvár, 1931. április 2. –) román kémikus, matematikus, a kémiai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Fő kutatási területe a szerves kémia, azon belül a reakciómechanizmusok és a vegyületek vizsgálata. Számottevő eredményeket ért el a matematikai eljárások (gráfelmélet, topológia) kémiai alkalmazása terén.
• Szerző:Alexis Charles-Henri Clérel de Tocqueville (Verneuil-sur-Seine, Île-de-France, Franciaország, 1805. július 29. – Cannes, 1859. április 16.) francia politikai gondolkodó, történész, a szabadság és a demokrácia eszméinek tudós szószólója.
• Szerző:Alexits György (Budapest, 1899. január 5. – Budapest, 1978. október 14.) matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Alföldi András (Pomáz, 1895. augusztus 27. – Princeton, New Jersey, 1981. február 12.) régészprofesszor, ókortörténész. Behatóan foglalkozott epigráfiával és numizmatikával is. Legfőképpen a császárkori Pannóniára specializálódott, de érintette a hunok és az avarok hagyatékát is.
• Szerző:Alföldi Lajos (Miskolc, 1927. március 9. –) magyar orvos, bakteriológus, egyetemi oktató, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A mikrobiális genetika neves kutatója. 1978 és 1989 között az MTA Szegedi Biológiai Központ (ma: Kutatóközpont) igazgatója.
• Szerző:Alföldy Géza (Budapest, 1935. június 7. – Athén, 2011. november 6.) világhírű magyar ókortörténész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Heidelbergi Egyetem professzor emeritusa. Iskolateremtő tudós.
• Szerző:Alfred Kastler (Guebwiller, 1902. május 3. – Bandol, 1984. január 7.) Nobel-díjas francia (elzászi nemzetiségű) fizikus.
• Szerző:Almási Miklós (Budapest, 1932. szeptember 26. –) Széchenyi-díjas magyar esztéta, filozófus, esszéíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A drámaelmélet és a filozófiai esztétika neves tudósa. Gazdaságelméleti kérdésekkel is foglalkozik. 1976 és 1978 között a Magyar Színháztudományi Intézet igazgatója.
• Szerző:Alszeghy Zsolt (Nagyszombat, 1888. február 12. – Budapest, 1970. január 14.) magyar irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi tanár, az irodalomtudomány kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A régi magyar és egyházi drámai emlékek és a magyar költészet neves kutatója. Számos irodalmi tankönyv szerzője. 1941 és 1949 között a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke. 1945 és 1952 között a Szent István Akadémia másodelnöke. Alszeghy Zoltán (1912–1991) magyar származású olasz jezsuita teológus apja.
• Szerző:Amédée Thierry (Blois, 1797. augusztus 2. – Párizs, 1873. március 27.) francia történetíró, Augustin Thierry történetíró öccse.
• Szerző:Ambrus Klára (Róma, 1924. december 8. – Buffalo, 2011. február 26.) magyar-amerikai gyermekgyógyász, szülész-nőgyógyász, hematológus, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Ambrus L. Gyula (Budapest, 1924. november 29. – Buffalo, 2020. január 16.) magyar-amerikai belgyógyász professzor, diplomata, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Ambrus Zoltán (Debrecen, 1861. február 22. – Budapest, 1932. február 28.) magyar író, kritikus, műfordító, színigazgató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Írói álneve: Idem.
• Szerző:Ami Boué (Hamburg, 1794. március 16. – Bécs, 1881. november 22.) francia-osztrák geológus.
• Szerző:Anatolij Petrovics Alekszandrov (Tarascsa, 1903. február 13. – Moszkva, 1994. február 3.) szovjet-orosz fizikus. A Kurcsatov Intézet igazgatója, az Szovjet Tudományos Akadémia elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Ancsel Éva (Budapest, 1927. május 23. – Budapest, 1993. május 1.) magyar filozófus (állami díjas), költő, esszéíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Andics Erzsébet (asszonynevén Berei Andorné, álnevén A. E., Budapest, 1902. június 22. – Budapest, 1986. április 2.)
• Szerző:Andorka Rudolf (Budapest, 1931. április 30. – Budapest, 1997. június 30.) Széchenyi-díjas magyar szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Andorka Rudolf katonai attasé gyermeke. A társadalmi rétegződés és a demográfia neves kutatója, 1991-től haláláig a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem rektora volt.
• Szerző:Andrássy Géza, gróf (Pest, 1856. július 22. – Budapest, 1938. augusztus 29.) nagybirtokos, politikus, az MTA igazgatósági tagja (1931). Andrássy Manó fia.
• Szerző:André Michel Lwoff (Ainay-le-Château, 1902. május 8. – Párizs, 1994. szeptember 30.) francia mikrobiológus. 1965-ben François Jacobbal és Jacques Monod-val megosztva elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat "az enzim- és vírustermelés genetikai szabályozásának felfedezéséért". A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Andreas von Ettingshausen (Heidelberg, 1796. november 25. – Bécs, 1878. május 25.) osztrák matematikus, fizikus. Constantin von Ettingshausen paleobotanikus apja.
• Szerző:Andrej Nyikolajevics Kononov (Szentpétervár, 1906. október 27. – Leningrád, 1986. október 30.) orosz nyelvész, filológus, turkológus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Angol nyelvű publikációk (társszerzőként):
• Szerző:Angyal Dávid, születési és 1880-ig használt nevén Engel Dávid
• Szerző:Angyalffy Mátyás András (Naszály, 1776. február 5. – Pozsony, 1839. március 17.) a keszthelyi Georgikon tanára. Gyermekei közül Klára leánya (szül.: 1819) és Mátyás fia (szül.: 1821) mindketten Keszthelyen születtek. Két fiát anyagi nehézségei miatt egy időben maga tanította, az idősebbiket, Andrást külföldre tudta küldeni tanulni.
• Szerző:Antal Mihály (Jászladány, 1793. – Pest, 1850. június 20.), nyelvész, könyvtáros, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Antonín Gindely (néha Gindele) (Prága, 1829. szeptember 3. – Prága, 1892. október 27.) német származású cseh történész.
• Szerző:Antoni Ferenc Vilmos (Budapest, 1928. február 23. – Budapest, 1991. október 8.) magyar orvos, biokémikus, sugárbiológus, immunológus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe az emberi szervezetet felépítő egyes biomolekulák (fehérjék, nukleinsavak, limfociták stb.) immunológiai és élettani szerepének biokémiai háttere, a fehérjeműködés sugárbiológiai vonatkozásai voltak.
• Szerző:Antus Sándor (Szeged, 1944. február 28.) Széchenyi-díjas vegyészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a szerves kémia, ezen belül a természetes eredetű vegyületek kémiája, valamint a kiroptikai spektroszkópia. Munkássága jelentős a tallium(III)-sók természetes eredetű flavonoidok szintézisénél való alkalmazása, illetve természetes eredetű oxigén- és nitrogén-heterociklusok kimutatása, izolálása, szintézise és szerkezetvizsgálata terén.
• Szerző:Apáthy István (Pest, 1863. január 4. – Szeged, 1922. szeptember 27. ) magyar természettudós, zoológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Ő fedezte fel az idegáram vezetésének elemeit, a neurofibrillumokat. Nagy eredményeket ért el a mikrotechnika fejlesztésében (rögzítés, kettős beágyazás, impregnációs eljárások stb.) Tudományos közleményeit német nyelven adta közre, többnyire külföldi szakfolyóiratokban.
• Szerző:Apáthy István (Hidjapuszta, Tolna vármegye, 1829. augusztus 19. – Budapest, 1889. december 4.) jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, országgyűlési képviselő, ifj. Apáthy István zoológus apja.
• Szerző:Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
• Szerző:Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) magyar költő és népmesegyűjtő. Arany János gyermekeként született Nagyszalontán. Legjelentősebb műve A délibábok hőse.
• Szerző:Arató Péter (Budapest, 1942. február 3. –) Széchenyi-díjas magyar villamosmérnök, informatikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a digitális technika és a logikai szintézis. 1998 és 2001 között a Budapesti Műszaki Egyetem (2000-től Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Informatikai Központja igazgatója, majd 2005-ig az egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja.
• Szerző:Arenstein József (Pest, 1816. január 12. – Stuppach, 1892. február 23.) matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Arthur Cayley (Richmond, 1821. augusztus 16. – Cambridge, 1895. január 26.) brit matematikus
• Szerző:Arthur Patterson, Patterson Artúr János (London, 1835. június 7. – Budapest, 1899. szeptember 29.) bölcseleti doktor, egyetemi tanár, a Kisfaludy Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia kültagja.
• Szerző:Asbóth Oszkár (Újarad, 1852. augusztus 10. – Budapest, 1920. augusztus 24.<ref name="ma" />) nyelvész, a szláv nyelvtudomány egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1892, rendes: 1907). Fia, Asbóth János, testvére Asbóth Lajos. Fő munkája a magyar nyelv szláv eredetű elemeinek kutatása.
• Szerző:Atkáry Erzsébet
• Szerző:August Friedrich Pott (Nettelrede (ma Bad Münder am Deister része), 1802. november 14. – Halle, 1887. július 5.) német nyelvész, az összehasonlító nyelvészet egyik megalapítója.
• Szerző:August Wilhelm von Hofmann (Gießen, 1818. április 8. – Berlin, 1892. május 5.) német kémikus; a 19. század legjelentősebb német vegyészeinek egyike. Főképpen szerves kémiával foglalkozott; meghatározta különféle anyagok szerkezetét. Többféle anyag gyártására is új eljárást dolgozott ki.
• Szerző:Avram Hersko (héberül: אברהם הרשקו - Avraham Hershko ; eredetileg Herskó Ferenc; angol átírásban Avram Hershko; Karcag, 1937. december 31. –) magyar származású, Nobel-díjas izraeli biokémikus.
• Szerző:Az Archeológiai Közlönyben:
• Szerző:Az Archeológiai Közleményekben:
• Szerző:Bálint Csanád (Kassa, 1943. szeptember 24. –) Széchenyi-díjas magyar régész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a kora középkor régészete. Szélesebb ismertséget a nagyszentmiklósi kincs kutatási eredményeinek feldolgozásával kapcsolatban szerzett. 1994 és 2012 között az MTA Régészeti Intézete igazgatója. Bálint Alajos (1902–1983) régész, múzeumigazgató fia.
• Szerző:Bálint Elemér, született Bauer matematikus, a matematikai tudományok kandidátusa (1952), a MTA tagja.
• Szerző:Bálint Péter (Budapest, 1911. augusztus 26. – Budapest, 1998. április 17.) magyar orvos, nefrológus, fiziológus, patofiziológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A veseműködés élettani folyamatainak és szabályozórendszerének kiváló tudósa volt, kísérletes úton feltárta az akut és krónikus veseelégtelenség kórlefolyását, kidolgozta terápiás gyógyászatuk módszerét. Három évtizeden keresztül (1950–1981) volt a budapesti orvosegyetem élettani intézetének igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanára.
• Szerző:Bánóczi József, születési nevén Weisz József (Szentgál, 1849. július 4. – Budapest, 1926. november 20.) zsidó származású magyar filozófiai és irodalomtörténeti író, pedagógus, kritikus.
• Szerző:Bánki Donát (eredeti neve Lőwinger Donát, Bakonybánk, 1859. június 6. – Budapest, 1922. augusztus 1.) magyar gépészmérnök, feltaláló és műegyetemi tanár. Korának egyik legnagyobb gépészmérnöke, a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora.
• Szerző:Bárány Imre (Mátyásföld, 1947. december 7.) Széchenyi-díjas magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Szűkebb szakterülete a diszkrét geometria.
• Szerző:Bárány Nándor (Kisbér, 1899. május 31. – Budapest, 1977. október 6.) magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1953), Kossuth-díjas (1951).
• Szerző:Bárczi Géza (Zombor, 1894. január 9. – Budapest, 1975. november 7.) Kossuth-díjas magyar nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A 20. század legkiválóbb magyar nyelvészeinek egyike, a tudós- és tanárképzésnek példamutató egyénisége.
• Szerző:Bárdos János
• Szerző:Bárdos Zsuzsanna
• Szerző:Bárdossy György (Szombathely, 1925. november 17. – Budapest, 2013. április 15.) Széchenyi-díjas magyar geológus, geokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A bauxit kutatásának neves tudósa, a karsztbauxit és a laterit előfordulásával és keletkezésével foglalkozott. Emellett a radioaktív hulladékok elhelyezési lehetőségeit is vizsgálta.
• Szerző:Bártfai Tamás (Budapest, 1948. augusztus 13. –) magyar származású svéd-amerikai biokémikus, neurológus, agykutató.
• Szerző:Bártfay László (Felsővadász, 1797. május 6. – Pest, 1858. május 12.) ügyvéd, Károlyi György titkára és központi ügyésze, az MTA tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja. Írói álnevei: Vándorfy, Labancz Lipót.
• Szerző:Békésy György (Georg von Békésy) (Budapest, 1899. június 3. – Honolulu, 1972. június 13.) magyar-amerikai biofizikus. 1961-ben elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat „a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért”.
• Szerző:Békefi Remig (született: Bröckl József, Hajmáskér, 1858. augusztus 3. – Eger, 1924. május 21.) ciszterci szerzetes, pap, zirci apát, történetíró, neveléstörténész, egyháztörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1896, rendes: 1908)
• Szerző:Bélády László Antal (Budapest, 1928. április 29. –) magyar gépészmérnök, üzletember, amerikai-magyar mérnök-informatikus. Az MTA tagja (k: 1990).
• Szerző:Béll Béla (Uraj, 1908. október 2.<!--MÉL. és MNL.: okt. 3.--> – Budapest, 1988. szeptember 24.) magyar meteorológus, légkörfizikus, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A légkörben zajló meteorológiai, fizikai és kémiai folyamatokra vonatkozó kutatásaival a magyarországi aerológia és légáramlástan iskolateremtő alakja volt.
• Szerző:Bélyácz Iván (Battonya, 1949. február 1. –) magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A tőkefinanszírozás és az amortizáció kérdéskörének neves kutatója.
• Szerző:Bérces Tibor (Németbóly, 1932. május 20. – Budapest, 2007. augusztus 10.) állami díjas magyar vegyész, az MTA rendes tagja (1998).
• Szerző:Bérczy Károly (eredeti neve: Stand Károly) (Balassagyarmat, 1821. március 2. – Pest, 1867. december 11.) magyar író, költő, újságíró, műfordító, szerkesztő, a márciusi ifjak egyike.
• Szerző:Böckh János (1907-től Nagysuri Böckh János) (Pest, 1840. október 20. – Budapest, 1909. május 10.<ref name="plex"/>) okleveles bányamérnök, geológus, miniszteri osztálytanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatója, a Magyarhoni Földtani Társulat alelnöke, majd tiszteleti tagja. A gyakorlati geológia alkalmazója a bányászatban.
• Szerző:Böhm Károly (Besztercebánya, 1846. szeptember 17. – Kolozsvár, 1911. május 19.) filozófus, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező tag 1896; rendes tag 1908). Iskolateremtő filozófus.
• Szerző:Bökönyi Sándor (Vállaj, 1926. március 17. – Budapest, 1994. december 25.) a modern archeozoológia egyik alapítója, a MNM archeozoológiai gyűjteményének megteremtője, a Régészeti Intézet vezetője, professzor.
• Szerző:Bölöni Farkas Sándor (Bölön, 1795. január 15.Sablon:Jegyzet* – Kolozsvár, 1842. február 2.Sablon:Jegyzet*) író, műfordító, utazó, művelődésszervező, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja.
• Szerző:Babai László (Budapest, 1950. július 20. –) magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kombinatorika, a csoportelmélet neves kutatója.
• Szerző:Babics Antal (Lovászpatona, 1902. augusztus 4. – Budapest, 1992. január 17.) Kossuth-díjas orvos, urológus, nefrológus, sebész, egészségpolitikus, szakszervezeti vezető, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Illyés Géza tanítványaként a második világháború utáni magyar urológia és nefrológia iskolateremtő alakja volt, kutatásai a legkülönfélébb vesebetegségek kórélettanára és sebészeti-belgyógyászati kezelésére irányultak. Csaknem egész szakmai pályája a budapesti orvostudományi egyetem urológiai klinikájához kötődött, 1945-től 1974-ig a klinika vezetőjeként irányította a gyógyító- és oktatómunkát. 1950-től évtizedeken keresztül tevékenyen részt vett az egészségügyi dolgozók szakszervezeti képviseletében, az 1956. októberi Nagy Imre-kormányban az egészségügyi tárca vezetésével bízták meg.
• Szerző:Bagi Dániel (Pécs, 1968. augusztus 23. –) dzsesszzongorista, történész, a középkori lengyel-magyar kapcsolatokat kutató polonista.Sablon:Refhely
• Szerző:Baintner János (Liptóújvár, 1815. január 15. – Pusztaberki, 1881. augusztus 14.) magyar jogász, bíró, egyetemi tanár.
• Szerző:Bajza József (Szűcsi, 1804. január 31. – Pest, 1858. március 3.) költő, színigazgató, kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja.
• Szerző:Bakács Tibor, 1945-ig Burger (Budapest, 1912. október 11. orvos, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (1962), az MTA tagja.
• Szerző:Baksay Sándor (Nagypeterd, 1832. augusztus 1. – Kunszentmiklós, 1915. június 18.) református lelkész, a Dunamelléki református egyházkerület püspöke 1904-től haláláig, szépíró, költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1884, rendes: 1903, tiszteleti: 1910).
• Szerző:Balás Péter Elemér (Szabadka, 1883. január 28. – Budapest, 1947. december 17.) jogtudós, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Balássy Ferenc (Betlenfalva, 1821. december 9. – Maklár, 1896. október 4.) történész, római katolikus lelkész, egyháztörténész; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1872).
• Szerző:Balázs Endre (Alexander Balazs Endre) (Budapest, 1920. január 10. – Saint-Tropez, 2015. augusztus 29.) amerikai-magyar kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (2010). Fia, André Balazs Sablon:Wd (1957 –) üzletember.
• Szerző:Balázs Ervin (Budapest, 1948. november 27.) Széchenyi-díjas magyar kertészmérnök, molekuláris biológus, növényvirológus, biotechnológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területei a növényvirológiai kórélettan, a növényi génsebészet, a genomika és az úgynevezett biosafety-szabályozás. 1990 és 2000 között a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont főigazgatója.
• Szerző:Balázs Nándor László (Budapest, 1926. július 7. – Setauket, New York állam, 2003. augusztus 16.) magyar fizikus, 1995-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Balázs Sándor (Szegvár, 1925. november 24. – 2016. február 8.) magyar kertészmérnök, mikológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a makrogombák háziasítása és termesztése, az alkalmazott mikológia és a gombatáptalajok. Jelentős mikológiai (gombakutatási) iskolát hozott létre. 1972 és 1993 között a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézet igazgatója, illetve főigazgatója.
• Szerző:Baló József (Budapest, 1895. november 10. – Budapest, 1979. október 10.) Kossuth-díjas orvos, patológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Öt évtizeden keresztül szolgálta az orvostudományt, felesége Banga Ilona szintén nemzetközi hírű tudós, együtt cikkeztek a Nature című folyóiratba.
• Szerző:Balanyi György (Kecskemét, 1886. február 10. – Budapest, 1963. május 4.) magyar történész, egyháztörténész, piarista szerzetes, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Balassa Béla (Budapest, 1928. április 6. – Washington, 1991. május 10.) magyar közgazdász, a Johns Hopkins Egyetem professzora.
• Szerző:Balassa János (Sárszentlőrinc, 1814. május 5. – Pest, 1868. december 9.) magyar sebész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Bócsa Iván (Arad, 1926. július 9. – Budapest, 2007. május 4.) Széchenyi-díjas agrobotanikus, növénynemesítő, növénygenetikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1990; r. 1995)
• Szerző:Bódiss Jusztin János (Törje, 1863. november 18. – Komárom, 1921. július 31.) bencés pap, egyházi író, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1911).
• Szerző:Bóka László Károly, teljes nevén: Bóka László Károly Gyula Nándor Zoltán (Budapest, 1910. június 19.) József Attila-díjas (1960) magyar író, költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1953).
• Szerző:Balla Antal (Kiskunhalas, 1886. április 26. – Budapest, 1953. november 22.) újságíró, történész és kisgazda politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1945–49).
• Szerző:Balla György (Debrecen, 1953. március 23.) Széchenyi-díjas orvos, gyermekgyógyász, neonatológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a csecsemő- és gyermekgyógyászat, illetve a velük kapcsolatos intenzív terápia. 2007-től a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Gyermekgyógyászati Intézet igazgatója.
• Szerző:Ballagi Aladár (Kecskemét, 1853. október 24. – Budapest, 1928. június 21.) magyar történész, nyelvész a Magyar Tudományos Akadémia tagja, egyetemi tanár.
• Szerző:Ballagi Géza (Szarvas, 1851. május 3. – Sárospatak, 1907. június 17.) történész, jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Ballagi Mór fia.
• Szerző:Ballagi Mór, született Bloch Móric néven (Inóc, 1815. március 18. – Budapest, 1891. szeptember 1.) teológus, nyelvész, királyi tanácsos, a Pesti Református Teológiai Akadémia tanára, a dunamelléki református egyházkerület és a pesti egyházmegye tanácsbírája, a budapesti református egyház presbitere, Budapest főváros bizottsági tagja, a Magyar Tudományos Akadémia első zsidó tagja.
• Szerző:Balló Mátyás (Liptószentmiklós, 1844. november 30. – Budapest, 1930. szeptember 27.) vegyészmérnök, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Bóna István (Heves, 1930. február 10. – Dunaújváros, 2001. június 4.) Széchenyi-díjas régészprofesszor, egyetemi tanár, az MTA tagja (1998).
• Szerző:Balogh Elemér (Záhony, 1917. július 11. – Budapest, 1965. április 6.) filozófus, tanszékvezető egyetemi tanár, a bölcsészettudományok kandidátusa.
• Szerző:Balogh Ernő (Nagyszalonta, 1890. augusztus 11. – Budapest, 1964. november 24.) magyar orvos, patológus, onkológus, egyetemi oktató. Az MTA levelező tagja 1942-1949 közt, helyreállítva 1993-ban.
• Szerző:Balogh János (Lonka, 1913. február 19. – Budapest, 2002. augusztus 15.) Kossuth- és Széchenyi-díjas zoológus, ökológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Balogh Jenő (Devecser, 1864. május 14. – Budapest, 1953. február 15.) magyar jogász, politikus, miniszter.
• Szerző:Balogh Kálmán (Szolnok, 1835. szeptember 28. – Budapest, 1888. július 15.) magyar orvos, egyetemi tanár.
• Szerző:Barabás Miklós (Márkosfalva, 1810. február 10. – Budapest, Ferencváros, 1898. február 12.) magyar festő, az első olyan, aki képes volt festészetből megélni, grafikus, fényképész, az MTA tagja.
• Szerző:Barabás Samu (Papolc, 1855. november 14. – Papolc, 1940. november 18.) magyar történész.
• Szerző:Barabás Zoltán (Budapest, 1926. február 10. – Szeged, 1993. január 23.) agrármérnök, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (1959) és doktora (1980), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Barabási Albert László (Karcfalva, 1967. március 30. –) magyar fizikus, hálózatkutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Apja Barabási László történész, volt múzeumigazgató. Édesanyja, Katalin magyar szakos tanárnő és gyermekszínházi rendező.
• Szerző:Bíró Péter (Újfehértó, 1943. május 8.) magyar hidro-, illetve halbiológus, limnológus, ökológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, kutató professor emeritus. Kutatási területe az ichthiológia (halkutatás), a táplálék- és táplálkozásbiológia, a populációdinamika, valamint a halállományok kezelése. 2004-től az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója.
• Szerző:Bíró Vencel (Vértessomló, 1885. augusztus 9. – Kolozsvár, 1962. december 2.) magyar történész, piarista szerzetes.
• Szerző:Barnabás Beáta Mária (Budapest, 1948. március 29.) Széchenyi-díjas magyar biológus, biotechnológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a növényi szaporodásbiológia, a pollenbiológia, sejt- és szövettenyésztés és a biotechnológia. 1992 és 2014 között az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet tudományos igazgatóhelyettese, 2014–2020 között az MTA főtitkár-helyettese.
• Szerző:Baros Gyula (Budapest, 1876. január 22. – Budapest, Kőbánya, 1936. október 17.) középiskolai tanár, irodalomtörténész, 1927-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Barsi József (Jánosgyarmat, 1810. február 23. – Budapest, 1893. február 18.) magyar publicista, statisztikai és filozófiai író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1870).
• Szerző:Barta György (Poprád, 1915. október 29. – 1992. október 21.) magyar geofizikus, egyetemi tanár, akadémikus. Poprádon született. 1939-ben a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészeti Karának mennyiségtan-természettan szakán szerzett tanári oklevelet. 1947-ben a debreceni Tudományegyetemen szerzett doktorátust. 1952-ben a műszaki tudomány kandidátusa, 1956-ban a tudomány doktora fokozatot szerezte meg. A Magyar Tudományos Akadémia 1970-ben választotta levelező, 1982-ben rendes tagjává.
• Szerző:Barta István (Budapest, 1910. május 22. – Budapest, 1978. április 10.) Kossuth-díjas magyar villamosmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a rádió- és televízió-vevőkészülékek működési elve és elektroakusztikai kérdései voltak, különösen jelentősek a televíziós képátviteli technika fejlesztése terén elért eredményei. Oktatás- és tudományszervezői munkássága szintén jelentős: első vezetője volt a budapesti műegyetem híradástechnikai tanszékének (1949–1972), alapító tagja és elnöke (1953–1974) a Híradástechnikai Tudományos Egyesületnek.
• Szerző:Barta János (Szentes, 1901. augusztus 9. – Debrecen, 1988. április 18.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár.
• Szerző:Bartal Antal (Besztercebánya, 1829. április 24. – Dunaharaszti, 1909. szeptember 6.) klasszika-filológus, szótárszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Bartók Béla Viktor János (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
• Szerző:Bartók Mihály (Szeged, 1933. szeptember 2. – Szeged, 2020. február 28.) Széchenyi-díjas magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a heterogén katalízis a szerves kémiában és a katalitikus szintézisek. 1981–1987 között a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar dékánja.
• Szerző:Bartalus István, (Bálványosváralja, 1821. november 23. – Budapest, 1899. február 9.) magyar zenetanár, zenetörténész, népdalgyűjtő.
• Szerző:Bartha Adorján (Porcsalma, 1923. december 15. – Budapest, 1996. május 27.) magyar állatorvos. A Phylaxia-Sanofi Oltóanyagtermelő Rt. igazgatóságának tagja, valamint az MTA Mikrobiológiai, Járványügyi és Oltóanyag Bizottságának tagja volt. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1993).
• Szerző:Batizfalvy Sámuel (Rimaszombat, 1826. augusztus 26. – Budapest, 1904. november 6.) orvos, az ortopédia egyik első magyarországi művelője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1868). Batizfalvy István író öccse.
• Szerző:Batsányi János (másként: Bacsányi János, Tapolca, Zala vármegye, 1763. május 9. – Linz, Ausztria, 1845. május 12.) magyar költő.
• Szerző:Bayer József (1851. november 13. Baja – 1919. december 14. Budapest) színháztörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Bayer József (Pilisszentiván, 1946. március 1.) magyar filozófus, politológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a politikaelmélet és a globalizáció társadalmi és politikai kérdései. 1998 és 2009 között az MTA Politikatudományi Intézet igazgatója, 2000-től a Zsigmond Király Főiskola főigazgatója, majd rektora volt 2016-ig.
• Szerző:Beély Fidél József (Briedl Fidél József) (Székesfehérvár, 1807. július 5. – Kőszeg, 1863. június 20.) Benedek-rendi szerzetes, pedagógus, esztéta, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Beér János Miklós (Budapest, 1923. február 27. – Winchester, Massachusetts, 2018. december 8.) amerikai magyar vegyész- és gépészmérnök, professzor emeritus, a természettudományok doktora (1968), a Magyar Tudományos Akadémia tagja (t: 1986). A Brit Mérnöki Akadémia tagja.
• Szerző:Beöthy Leó (Nagyvárad, 1839 – Budapest, 1886. január 5.) miniszteri osztálytanácsos és az országos statisztikai hivatal aligazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, szociológiai, közgazdasági és statisztikai író, A Hon című lap közgazdasági rovatvezetője.
• Szerző:Beck József (Budapest, 1952. február 14. –) magyar-amerikai matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (2004).
• Szerző:Beck Mihály Tibor (Szőreg, 1929. november 14. – Budapest, 2017. július 31.) magyar kémikus, tudománytörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a fémkomplexek reakcióinak termodinamikai és kinetikai vizsgálata, a prebiotikus koordinációs kémia, illetve az oszcillációs reakciók. 1982 és 1989 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektorhelyettese, 1987-ben megbízott rektora.
• Szerző:Bedő Zoltán (Debrecen, 1951. október 21.) magyar agrármérnök, agrobotanikus, növénynemesítő, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kalászos gabona, elsősorban a búzafajták nemesítésének neves kutatója. Kutatási területébe tartozik a különböző búzafajták adaptációs és stressztűrő képességeinek vizsgálata, illetve a magyar búzafajták molekuláris és biokémiai elemzése. 1992-től az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatója, 2012-től az Agrártudományi Kutatóközpont (korábbi nevén MTA Agrártudományi Kutatóközpont) főigazgatója.
• Szerző:Beke Ödön, 1900-ig Berger Ödön) magyar nyelvész, finnugrista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Finnugrisztikai munkásságának legjelentősebb eredményei saját nyelvjárási-népköltészeti gyűjtésein, terepmunkáin alapuló mari szövegkiadásai. Beke Dénes (1911–1962) Kossuth-díjas vegyészmérnök, kémikus apja.
• Szerző:Beke Manó (Pápa, 1862. április 24. – Budapest, 1946. június 27.) matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Belák Sándor (Enying, 1886. július 17. – Budapest, 1947. március 12.) kísérleti kórtani kutató, farmakológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1943).
• Szerző:Bella Lajos (Pozsony, 1850. december 29. – Sződliget, 1937. július 8.) földrajz–történelem szakos tanár, régész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1926).
• Szerző:Benczúr Gyula (Nyíregyháza, 1844. január 28. – Dolány (ma Benczúrfalva), 1920. július 16.) magyar festőművész, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Benda Kálmán (Nagyvárad, 1913. november 27. – Budapest, 1994. március 13.) Széchenyi-díjas magyar történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Benedek József (Barót, 1969. augusztus 16. –) erdélyi magyar geográfus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja.
• Szerző:Benedek Pál (Budapest, 1921. április 26. – Budapest, 2009. szeptember 6.) vegyészmérnök, fizikokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Benedikt Ottó (Budapest, 1897. május 18. – Budapest, 1975. november 25.) Kossuth-díjas magyar villamosmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kora ifjúságától kezdve részt vett a kommunista munkásmozgalomban, élete jelentős részében, 1920 és 1955 között ausztriai, majd szovjetunióbeli emigrációban élt. Tudósi életműve alapján a 20. századi magyarországi irányítástechnika, az automatizálási kutatások egyik jeles alakja, szervezőegyénisége volt. Tudományos pályáját kommutátoros motorok tervezésével kezdte, később a villamos gépek automatikájának, önműködő szabályozásának elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. Legjelentősebb fejlesztése és találmánya az autodin néven ismertté vált automatizált erősítőgép. Elméleti munkásságának számottevő eredménye a mágneses kör indukciós, feszültségi stb. jellemzőinek pontos kiszámítására alkalmas nomografikus eljárás kidolgozása. Kezdeményezésének és szervezőmunkájának köszönhetően alakult meg az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének egyik intézményi jogelődje a budapesti műegyetemen, amelynek 1960 és 1970 között vezetője, illetve alapító igazgatója volt.
• Szerző:Benkő Elek (Kolozsvár, 1954. augusztus 23. –) történész, régész, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Benkő Samu és B. Nagy Margit fia.
• Szerző:Benkő Loránd (Nagyvárad, 1921. december 19. – Budapest, 2011. január 17.) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, tudománytörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1967 és 1974 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese. Kutatásai a nyelvtörténet, a nyelvjárások és a nyelvtudomány történetének kérdéseivel foglalkoznak. Öccse Benkő Samu erdélyi művelődéstörténész.
• Szerző:Benkő Samu (Lőrincfalva, 1928. február 25. –) Széchenyi-díjas erdélyi magyar művelődéstörténész, a Bolyai-kutatás kiemelkedő alakja, az MTA külső tagja. Bátyja Benkő Loránd (1921–2011) nyelvész, akadémikus. Felesége B. Nagy Margit (1928–2007) művészettörténész.
• Szerző:Berényi Dénes (Debrecen, 1928. december 26. – 2012. június 27.) magyar atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a magspektroszkópia és az atomi ütközések fizikája. Jelentős a tudománynépszerűsítés és a határon túli magyar tudományosság terén kifejtett munkássága is. 1976 és 1990 között az MTA Atommagkutató Intézet igazgatója. 1990–1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia egyik alelnöke.
• Szerző:Berczik Árpád (Budapest, 1929. május 7.) magyar hidrobiológus, zoológus, ökológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe sekély vizű tavakban az üledék mezofaunája. Jelentősek a dunakutatásban, illetve a Fertő–Hanság hidrobiológiai feltárásában elért eredményei. 1978 és 1991 között az MTA Botanikai Kutatóintézet (1984-től MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet) igazgatója.
• Szerző:Berend T. Iván, teljes nevén Berend Tibor Iván (Budapest, 1930. december 11. –) Kossuth-díjas magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. 1973 és 1979 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora, 1975-től 1982-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke, 1985 és 1990 között az MTA elnöke, 1988 és 1989 között a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagja. 1990-től a University of California at Los Angeles (UCLA) professzora, 2015-ben nyugdíjba vonult. A magyar és közép-európai gazdaságtörténet neves kutatója.
• Szerző:Berzeviczy Vince (berzevicei báró) (Daróc, 1781. március 16. – Kassa, 1834. április 15.) a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

  

  Báró Berzeviczy Vince emléktáblája az egykori Kassai Berzeviczy-ház falán

• Szerző:Beszédes József (Magyarkanizsa, 1787. február 12. – Dunaföldvár, 1852. február 28.): vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Besznyák István (Eger, 1931. október 30. – 2017. november 7.) Széchenyi-díjas magyar orvos, sebész, onkológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a rákkutatás, a daganatellenes szerek vizsgálata és a sebészeti onkológia. Eckhardt Sándor utódaként a magyarországi onkológiai kutatások vezető alakja. 1984 és 1992 között az Országos Onkológiai Intézet klinikai igazgatója volt.
• Szerző:Bezerédj Pál, bezerédi gróf (Sopron, 1840. március 17. – Hidjapuszta (Szedres mellett), 1918. január 21.), mezőgazdász, a magyar selyemhernyó-tenyésztés és selyemgyártás mentora.
• Szerző:Beznák Aladár (Szatmárnémeti, 1901. augusztus 31. – Montréal, 1959. július 17.) magyar orvos, fiziológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1948 után nyugat-európai, majd kanadai emigrációban élt. Fő kutatási területe a táplálkozás-élettan, valamint az anyagcserezavarok kórélettani háttere volt.
• Szerző:Bibó István (Budapest, 1911. augusztus 7. – Budapest, 1979. május 10.) Széchenyi-díjas (posztumusz, 1990), jogi doktor (Szeged, nemzetközi jog, 1933, jogbölcselet, 1934, habilitált, 1940), egyetemi tanár (politikatudomány, Szeged, 1946-1950), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946–1949), a Kelet-európai Intézet elnökhelyettese (1947–1949), könyvtáros (ELTE Egyetemi Könyvtár, 1951–1957, KSH, 1963–1971), politikai fogoly (1957–-1963). Nemzetközileg kimagasló, hazai viszonylatban pedig a 20. században a legnagyobb demokrata politikai gondolkodó, 1956-ban a Harmadik Nagy Imre-kormány – a szovjet megszállás után helyén kitartó, s a megszállás ellen tiltakozó – államminisztere. Bibó István (1877–1935) szegedi egyetemi könyvtárigazgató és Bibó Istvánné Graul Irén (1889–1979) fia.
• Szerző:Bihari Ottó (Temesvár, 1921. január 13. – Pécs, 1983. január 4. állami díjas.
• Szerző:Biró Ferenc (szül. Rákosi Ferenc, Sopron, 1904. június 6. – Budapest, 2006. november 10.) Kossuth-díjas gépészmérnök, Rákosi Mátyás öccse.
• Szerző:Biró Péter (Budapest, 1930. augusztus 8.) Széchenyi-díjas magyar geodéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A geodéziai gravimetria és annak feldolgozási módszereinek neves kutatója. 1991 és 1994 között a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos rektorhelyettese, 1994 és 1997 között rektora.
• Szerző:Bitay Enikő (Kolozsvár, 1960. június 4. –) erdélyi mérnök-informatikus, egyetemi oktató, az MTA külső tagja, az EME főtitkára.
• Szerző:Bitnitz Lajos (Ják, 1790. július 17. – Nagykanizsa, 1871. június 28.) bölcselettudor, címzetes és bosoni választott püspök, szombathelyi nagyprépost, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Bitskey István (Eger, 1941. március 26.) Széchenyi-díjas magyar irodalom- és művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a 16. századtól a 18. századig terjedő magyar irodalom és művelődéstörténet, különösen a reneszánsz időszakában. 1991 és 2003 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (2000-től Debreceni Egyetem) Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézete igazgatója, 1993 és 1998 között az egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja.
• Szerző:Bőke Gyula, 1862-ig Beck (Tata, 1832. november 8. – Budapest, 1918. március 5.) orvos, a MTA tagja.
• Szerző:Bláthy Ottó Titusz (Tata, 1860. augusztus 11. – Budapest, 1939. szeptember 26.) gépészmérnök, feltaláló, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Blaskó Gábor (Szombathely, 1950. március 8. –) Széchenyi-díjas magyar vegyészmérnök, gyógyszerkutató, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A természetes heterociklusos vegyületek (úgynevezett alkaloidok), illetve gyógyszerjelölt-molekulák kutatásának neves tudósa. 1989 és 2007 között az Egis Gyógyszergyár Rt. kutatási igazgatója. 2007-ben a francia gyógyszeripari vállalat, a Servier magyarországi kutatóintézetének igazgatója lett.
• Szerző:Bleyer Jakab (Dunacséb, 1874. január 25. – Budapest, Józsefváros, 1933. december 5.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, a nemzeti kisebbségek tárca nélküli minisztere.
• Szerző:Boér Elek (Kolozsvár, 1899. szeptember 13. — Újfehértó, 1954. június 28.) magyar jogtudós, közgazdász, egyetemi tanár. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1941-1949 közt, tagságát posztumusz 1989-ben kapta vissza. Kutatási területe pénzelmélet, közgazdaságtan.
• Szerző:Bodola Lajos (Sampierdarena (Genova városrésze), Olaszország, 1859. október 9. – Budapest, 1936. június 28.) mérnök, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1905).
• Szerző:Bodor Miklós (Szatmárnémeti, 1939. február 1. –) erdélyi származású amerikai kémikus, gyógyszertervező, egyetemi tanár, az MTA külső tagja.
• Szerző:Bogárdi János (Torontáltorda, 1909. június 11. – Budapest, 1998. november 18.) Széchenyi-díjas magyar vízépítő mérnök, hidrológus, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Hidrológiai–hidraulikai munkássága középpontjában a folyami hordalékmozgás törvényszerűségeinek vizsgálata, dinamikai jellemzőinek és mennyiségi mutatóinak méréselmélete állt. Ötven éven keresztül (1945–1995) volt az Országos Vízjelző Szolgálat vezetője.
• Szerző:Bogisich Mihály (Pest, 1839. január 10. – Esztergom, 1919. augusztus 7.) magyar zenetörténész, római katolikus főpap, pristinai püspök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1880) és a Szent István Akadémia tagja.
• Szerző:Bognár Géza (Budapest, 1909. december 3. – Budapest, 1987. február 7.) kétszeres Kossuth-díjas villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Csaknem három évtizeden keresztül, 1950-től 1977-ig volt a Távközlési Kutatóintézetben folyó tudományos-mérnöki munka meghatározó alakja. Nevéhez fűződik a mikrohullámú rádió-összeköttetések hazai fejlesztésének elméleti és gyakorlati megalapozása.
• Szerző:Bognár József (Szombathely, 1917. február 5. – 1996. november 3.) politikus, 1947 és 1949 között Budapest polgármestere, közgazdász, miniszter, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, állami díjas (1970).
• Szerző:Bognár Rezső (Hódmezővásárhely, 1913. március 7. – Budapest, 1990. február 4.) kétszeres Kossuth-díjas magyar kémikus, növény-biokémikus, gyógyszervegyész, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A 20. századi szerves kémiai kutatások jeles alakja volt, legjelentősebb eredményei az alkaloidok és antibiotikumok gyógyszerkémiai vizsgálatához, izolálásához és szintéziséhez fűződnek.
• Szerző:Bokor József (Tiszadob, 1948. július 22. –) Széchenyi-díjas magyar villamosmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2017. májusától az egyik alelnöke. Kutatási területe a lineáris és nemlineáris, többváltozós dinamikus rendszerek elmélete és automatizálása. 1995-től az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Intézet (SZTAKI) igazgatóhelyettese, majd 2008-tól tudományos igazgatója.
• Szerző:Bolgár Elek, szül. Breuer, (Kassa, 1883. július 3. – Budapest, 1955. június 26.) jogász, történész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja (1949).
• Szerző:Bollobás Béla (Budapest, 1943. augusztus 3. –) Széchenyi-díjas magyar matematikus, a Cambridge-i Egyetem professzora, és a Memphisi Egyetem címzetes professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (1990). Édesapja Bollobás Béla orvos, testvére Bollobás Enikő irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár.
• Szerző:Bollobás Enikő (Budapest, 1952. június 19.) irodalomtörténész, amerikanista, az Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar Amerikanisztika Tanszékének egyetemi tanára.
• Szerző:Bolyai Farkas (Bólya, 1775. február 9. – Marosvásárhely, 1856. november 20.) magyar matematikus, 1832-től a Magyar Tudós Társaság tagja. Első életrajzírója, Paul Stäckel szerint vele kezdődik a magyarországi matematikai kutatás története.
• Szerző:Bonyifatyij Mihajlovics Kedrov (cirill betűkkel Бонифатий Михайлович Кедров; Jaroszlavl, 1903. december 10. – Moszkva, 1985. szeptember 10.) orosz filozófus, tudománytörténész, fizikokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Mihail Szergejevics Kedrov (1878–1941) kommunista politikus fia.
• Szerző:Bor Zsolt (Orosháza, 1949. június 20. –) Széchenyi-díjas lézerfizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A lézerfizika és a femtoszekundumos optika neves kutatója. Legnagyobb újításai a piko- és femtoszekundumos lézerspektroszkópia tárgykörében születtek, itt új irányzat kialakítása fűződik a nevéhez. A lézerek szemészeti alkalmazásában is jelentős a tevékenysége. 2004-ben Bolyai-díjban részesült.
• Szerző:Borbély Samu (Torda, 1907. április 23. – Budapest, 1984. augusztus 14.) magyar matematikus, gépészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1946, rendes 1979). Kutatási területe az alkalmazott matematika, ezen belül ballisztikai, szárnyelméleti, hővezetési témakörökkel foglalkozott.
• Szerző:Borbiró Virgil, születési nevén Bierbauer Virgil, olykor Borbiró-Bierbauer, Nagyenyed, 1893. március 6. – Budapest, 1956. július 25.) építész, építészettörténész, építészetelméleti író.
• Szerző:Borhidi Attila (Budapest, 1932. június 28. – ) Széchenyi-díjas magyar botanikus, ökológus, egyetemi tanár, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A növényrendszertan, az ökológia, a növényföldrajz és a környezetvédelem nemzetközi hírű tudósa. 1989 és 1992 között a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kara, 1992 és 1994 között az újonnan alakult Természettudományi Kar dékánja. 1997 és 2002 között az MTA Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója. Sablon:Botnév
• Szerző:Borhy László Rezső
• Szerző:Bori Imre (Bácsföldvár, 1929. december 28. – Újvidék, 2004. április 22.) Széchenyi-díjas (2003) író, irodalomtörténész, egyetemi tanár, kritikus, szerkesztő.
• Szerző:Borsos Balázs (Budapest, 1961. március 14.) etnográfus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet igazgatóhelyettese, kutatóprofesszora. Kutatási területei az ökológiai antropológia, etnokartográfia és afrikanisztika.
• Szerző:Borzsák István (Monor, 1914. december 24. – Budapest, 2007. december 9.) Széchenyi-díjas magyar klasszika-filológus, ókortudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A római irodalom nemzetközileg is elismert kutatója.
• Szerző:Boskovits Miklós (Budapest, 1935. július 26. – Firenze, Olaszország, 2011. december 19.) magyar művészettörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (1998).
• Szerző:Bozó László (Budapest, 1962. február 3.) magyar meteorológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A levegőkémia, a levegőminőség és a légköri nyomanyagok kutatója, a környezetpolitikai szabályozás szakértője. 1995 és 2005 között az Országos Meteorológiai Szolgálat Légkörfizikai Intézetében az elemzőosztály vezetője. 2005 és 2007 között a szolgálat általános elnökhelyettese, majd 2011-ig elnöke.
• Szerző:Bozóky László (Nagyvárad, 1911. május 4. – Budapest, 1995. december 12.) magyar fizikus, sugárfizikus, mérnökfizikus, egyetemi tanár, a fizikai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A korszerű magyarországi sugárfizikai kutatások iskolateremtő alakja volt. Jelentős eredményeket ért el az elektromágneses, ionizáló és radioaktív sugárzások elméleti alapjainak, valamint gyakorlati vonatkozásainak feltárásában, számos sugárvédelmi, orvosfizikai eljárás és berendezés kifejlesztése fűződik a nevéhez. 1949-től 1982-ig vezette az Országos Onkológiai Intézet sugárfizikai osztályának munkáját.
• Szerző:Brassai Sámuel (Torockó vagy Torockószentgyörgy,
• Szerző:Braun Rozália
• Szerző:Bresztyenszky Béla (Bresztyanszky Béla Adalbert Antal) (Németpróna, 1786. augusztus 5. – Tihany, 1851. február 15.) bencés szerzetes, tihanyi apát, bölcsészdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Brisits Frigyes Ervin OCist (Máza, 1890. március 4. – Vác, 1969. december 7.) ciszterci szerzetes, gimnáziumi tanár, igazgató, irodalomtörténész, Vörösmarty-kutató.
• Szerző:Bronisław Geremek (Varsó, 1932. március 6. – Lubień közelében, 2008. július 13.) lengyel középkortörténész, politikus, a Szabadság Unió (Unia Wolności) volt elnöke, 1997–2000 között külügyminiszter, 1989-2001 között Szejm-képviselő, 2004–2008 között európai parlamenti képviselő.
• Szerző:Bruckner Győző (Késmárk, 1900. november 1. – Budapest, 1980. március 8.) Kossuth-díjas magyar kémikus, gyógyszervegyész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1946), majd rendes (1949) tagja. A 20. századi magyar szerves kémia tudományának kimagasló jelentőségű alakja, az analitikai kémia iskolateremtő egyénisége volt. 1938-tól 1949-ig a szegedi, 1949-től 1970-ig a budapesti tudományegyetemeken folyó szerves kémiai kutatásokat irányította, az általa vezetett intézményeket szakterületének fontos tudományos műhelyeivé, központjaivá fejlesztette. A mikroanalitikai vizsgálatok magyarországi meghonosítása, a hazai peptidkémiai kutatások elindítása, számos gyógyhatású vegyület izolálása és szintetizálása fűződik a nevéhez. Bruckner Győző (1877–1962) jogtörténész, művelődéstörténész unokaöccse, Csűrös Karola nagybátyja.
• Szerző:Bubics Zsigmond Sablon:Szülhal katolikus pap, kassai püspök, művészettörténész, történész. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1893; tiszteletbeli 1900).<ref name=katlexbbc/>
• Szerző:Buchböck Gusztáv (Pozsony, 1869. február 15. – Budapest, 1935. október 1.) magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyarországi fizikai kémia iskolateremtő alakja, közel három évtizeden át (1908–1935) a budapesti tudományegyetem III. számú kémiai intézetének, a fizikokémia legfontosabb hazai kutatóműhelyének igazgatója volt.
• Szerző:Buczy Emil (Kolozsvár, 1782. május 16. – Kolozsvár, 1839. október 28.) magyar költő, piarista-rendi tanár, gyulafehérvári kanonok.
• Szerző:Budai Ézsaiás (Szilágypér, 1766. május 7. – Debrecen, 1841. július 14.) bölcsészet- és hittudós, író, történész, református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1822-től haláláig.
• Szerző:Budó Ágoston (Budapest, 1914. március 4. – Szeged, 1969. december 23.) Kossuth-díjas fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1961 és 1969 között az akadémia elnökségi tagja.
• Szerző:Buday Kálmán (Pécs, 1863. október 13. – Budapest, Józsefváros, 1937. november 17.) orvos, patológus, egyetemi tanár, akadémikus.
• Szerző:Buday László, (Budapest, 1963. november 24. –) Széchenyi-díjas biokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Budenz József (Rasdorf, Németország, 1836. június 13. – Budapest, 1892. április 15.) német származású magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Bugát Pál (Gyöngyös, 1793. április 12. – Pest, 1865. július 9.) orvos, egyetemi tanár, az MTA tagja, nyelvújító, a magyar orvosi nyelv egyik megteremtője. 1841-től 1844-ig a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöke.
• Szerző:Bugarszky István, Bugárszky (Zenta, 1868. május 21. – Budapest, Ferencváros, 1941. március 3.) kémikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1899).
• Szerző:Bulla Béla (Keszthely, 1906. szeptember 22. – Budapest, 1962. szeptember 1.) földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Bunyitay Vince (Sátoraljaújhely, 1837. január 11. – Nagyvárad, 1915. március 16.) egyháztörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1884).
• Szerző:Burger Kálmán (Aszód, 1929. október 19. – Budapest, 2000. június 8.) Széchenyi-díjas magyar gyógyszerész, kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Buza László (Sárospatak, 1885. február 8. – Budapest, 1969. október 18.) nemzetközi jogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1938, rendes: 1946).
• Szerző:Buzágh Aladár (Derencsény, 1895. július 6. – Budapest, 1962. január 20.) kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, kétszeres Kossuth-díjas (1949, 1954).
• Szerző:Carl Bernhard von Cotta (Zillbach, Szász–Meiningeni Hercegség, 1808. október 24. – Freiberg, 1879. szeptember 14.) német geológus, Heinrich Cotta fia.
• Szerző:Carl Friedrich Gauss (Gauß) (Braunschweig, 1777. április 30. – Göttingen, 1855. február 23.) német matematikus, természettudós, csillagász. Munkásságának elismeréseként „a matematika fejedelme” névvel illetik.
• Szerző:Carl Hermann Salemann (Reval, 1849. december 28. – Petrográd, 1916. november 30.) balti német nemzetiségű orosz filológus, iranista, egyetemi tanár, a Szentpétervári Orosz Császári Tudományos Akadémia rendes, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Korának egyik vezető iranistája volt, perzsa nyelvtörténeti kutatásaival, szövegkiadásaival és egész munkásságával hozzájárult a közép- és újperzsa filológia módszertani megújulásához.
• Szerző:Carl Joseph Anton Mittermaier (München, 1787, augusztus 5. – Heidelberg, 1867. augusztus 28.) német jogász, publicista, politikus.
• Szerző:Carl Ritter (Quedlinburg, 1779. augusztus 7. – Berlin, 1859. szeptember 28.) német földrajztudós. Alexander von Humboldt mellett őt tartják a földrajztudomány megalapozójának.
• Szerző:Carlo Rubbia (Gorizia, 1934. március 31. –) olasz Nobel-díjas fizikus.
• Szerző:Charles Babbage (Teignmouth, Nagy-Britannia, 1791. december 26. – London, 1871. október 18.) angol matematikus és korai számítógép-tudós, az első személy, aki előállt a programozható számítógép ötletével.
• Szerző:Charles de Montalembert (teljes nevén: Charles Forbes Comte de Montalembert) (London, 1810. április 15. – Párizs, 1870. március 13.) francia publicista, politikus, az MTA kültagja.
• Szerző:Charles Robert Darwin (Shrewsbury, Shropshire, 1809. február 12. – Downe, 1882. április 19.) angol természettudós, az evolúcióelmélet egyik kidolgozója és névadója, George Darwin angol természettudós apja, Charles Galton Darwin fizikus nagyapja. Sablon:Botnév
• Szerző:Charles Simonyi, születési nevén Simonyi Károly (Budapest, 1948. szeptember 10. –) szoftverfejlesztő, a szándékorientált programozás
• Szerző:Chikán Attila (Budapest, 1944. április 4.) magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a vállalatgazdaság-tan, a vállalati versenyképesség és a logisztika. 1970-től a Rajk László Szakkollégium alapító igazgatója. 1998–1999-ben Magyarország gazdasági minisztere (az első Orbán-kormány elején), majd 2000 és 2003 között a Budapesti Corvinus Egyetem rektora.
• Szerző:Cholnoky László (Ozora, 1899. május 29. – Pécs, 1967. június 12.) Kossuth-díjas (1959) magyar vegyész és gyógyszerész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1960).
• Szerző:Christian Matthias Theodor Mommsen (Garding (Schleswig-Holstein), 1817. november 30. – Charlottenburg, 1903. november 1.) német történész, egyike a 19. század legjelesebb ókortudósainak. A Római Birodalom történetéről szóló műveit a mai kutatók is alapvető fontosságúnak tartják. 1902-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki, elsősorban a Römische Geschichte (Római történelem) című művére tekintettel.
• Szerző:Chyzer Kornél, teljes nevén: Chyzer Kornél Ignác Ferenc (Bártfa, 1836. január 4. – Budapest, 1909. szeptember 21.) magyar orvos, balneológus, zoológus, miniszteri osztálytanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a magyar közegészségügy egyik úttörője. Szerteágazó munkásságot folytatott, hiszen foglalkozott filoxérakutatással, rovartannal, a magyarországi édesvízi halakkal, azonban a balneológiai és népegészségügyi tárgyú munkái a legjelentősebbek.
• Szerző:Cikkei és értekezései a Tudományos Gyűjteményben:
• Szerző:Concha Győző – Budapest, 1933. április 10.) jogász, egyetemi tanár, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1886, rendes: 1900, igazgatója: 1914, tiszteleti: 1931).
• Szerző:Concha Győző munkásságával foglalkozó források
• Szerző:Constantin Ion Parhon (Câmpulung Muscel, 1874. október 15. – Bukarest, 1969. augusztus 9.) román orvos, endokrinológus, ideggyógyász, 1948. április 13. és 1952. június 2. között a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének elnöke.
• Szerző:Corzan Avendano Gábor (Szomolnok, 1827. augusztus 20. – Budapest, 1903. június 24.) matematikus, bölcselettudor, főgimnáziumi igazgató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1864).
• Szerző:Costin D. Nenițescu (nevének írásmódja néha Nenitzescu; Bukarest, 1902. július 15. – Bușteni, 1970. július 28.) román szerveskémikus. Hazájában a modern szerves kémia atyjaként tisztelik.
• Szerző:Cotel Ernő (Salgótarján, 1879. április 23. – Budapest, 1954. november 8.) kohómérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Czech János, néhol Czeh János formában is (Győr, 1798. június 10. – Pest, 1854. november 1.) városi bíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Czelnai Rudolf (Miskolc, 1932. május 3. –) Széchenyi-díjas meteorológus, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A meteorológiai megfigyelőrendszerek tervezésének nemzetközi szakértője. 1974 és 1980 között az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke. 1981 és 1992 között a genfi Meteorológiai Világszervezet (WMO) Tudományos és Technikai Programjainak főigazgatója, a WMO főtitkárhelyettese.
• Szerző:Czibere Tibor (Tapolca, 1930. október 16. –) Kossuth- és Széchenyi-díjas magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a hidromechanika és a termodinamika. 1968 és 1974 között a Nehézipari Műszaki Egyetem (ma Miskolci Egyetem) Gépészmérnöki Kar dékánja, majd 1978 és 1986 között az egyetem rektora. 1988–1989-ben művelődési miniszter.
• Szerző:Czigány Tibor (Budapest, 1963. december 19.) Széchenyi-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az anyagvizsgálat, a gépészet, az anyagtudomány és a hozzá kapcsolódó technológia, a kompozitok és a polimer szerkezeti anyagok. 2012-től a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar dékánja.
• Szerző:Czinár Mór Pál (Szakolca, 1787. március 30. – Pannonhalma, 1875. február 10.) bölcsészdoktor, bencés szerzetes, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Czincziri (Andrási) Borbála (Oroszhegy, 1806-?)/Házasság: Oroszhegy, 1826. júl. 10.
• Szerző:Czincziri András (Oroszhegy, 1778-1854.máj.16. Oroszhegy) és
• Szerző:Czobor Béla István (Székesfehérvár, 1852. május 9. – Budapest, 1904. január 13.) művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Czuczor Gergely (Andód, 1800. december 17. – Pest, Belváros, 1866. szeptember 9.) Eredeti neve Czuczor István, rendi neve lett a Gergely. Jedlik Ányos természettudós unokatestvére.
• Szerző:Czuczor István<br>
• Szerző:Czuczor János<br>
• Szerző:Czuczor Miklós<br>
• Szerző:Cságoly Ferenc (ejtsd: [cságoli]) (Nagykanizsa, 1948. október 1.) Kossuth-díjas magyar építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Csáki Csaba (Túrkeve, 1940. november 13.) Széchenyi-díjas magyar agrárközgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az agrár-közgazdaságtan matematikai modellezése; egyik bevezetője a matematikai eszközökre épülő mezőgazdasági tervezési és elemzési módszerek alkalmazásának. 1979 és 1985 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Ipari Karának dékánja, majd 1991-ig az egyetem rektora. Rektorsága alatt kezdődött el a közgazdász-oktatás átalakítása.
• Szerző:Csáki Frigyes (Budapest, 1921. március 11. – Budapest, 1977. augusztus 29.) állami díjas villamosmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A szabályozáselmélet és az irányítástechnika (automatika) tudományának iskolateremtő egyénisége volt.
• Szerző:Csánki Dezső (Füzesgyarmat, 1857. május 18. – Budapest, 1933. április 29.) történész, levéltáros, történeti topográfus, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi címzetes államtitkár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1891), majd rendes tagja (1900); Csánky Dénes festő apja.
• Szerző:Csányi Dániel (Nagybánya, 1820. január 20. – Debrecen, 1867. január 20.) matematikus, vízépítő mérnök, főiskolai tanár.
• Szerző:Csányi Vilmos (Budapest, 1935. május 9. –) Széchenyi-díjas magyar biológus, biokémikus, etológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudomány volt főszerkesztője. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Tudományterjesztési és szépirodalmi munkássága is jelentős.
• Szerző:Császár Ákos (Budapest, 1924. február 26. – Budapest, 2017. december 14.) Kossuth-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a valós függvénytan és az általános topológia. Nevéhez fűződik a Császár-féle test megalkotása. A „big five”-nak nevezett öt magyar matematikus egyike. 1980 és 1990 között a Bolyai János Matematikai Társulat elnöke. Nagybátyja Császár Elemér (1874–1940) irodalomtörténész, akadémikus. Felesége Cseley Klára matematikus.
• Szerző:Császár Elemér (Budapest, 1874. augusztus 7. – Budakeszi, 1940. július 3.) irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1909-től, rendes tagja 1922-től, tiszteleti tagja 1938-tól, 1937-től 1939-ig a Petőfi Társaság elnöke. Öccse Császár Ernő irodalomtörténész, unokaöccse Császár Ákos (1924–2017) matematikus, egyetemi tanár.
• Szerző:Csécsi Nagy Imre, Csécsy-Nagy Imre (Érkeserű, 1804. november 28. – Debrecen, 1847. július 23.) református tanár, orvos, mineralógus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Csécsi Nagy Miklós lelkész édesapja.
• Szerző:Csépe Valéria (Várpalota, 1951. december 8. –) magyar pszichológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az elemi akusztikus információfeldolgozás, valamint a kognitív pszichológia és idegtudomány neves kutatója. 2008 és 2014 között az MTA főtitkár-helyettese.
• Szerző:Csörgő Sándor (Egerfarmos, 1947. július 16. – Szeged, 2008. február 14.) magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Testvére, Csörgő Miklós szintén matematikus.
• Szerző:Csörnyei Marianna (Budapest, 1975. október 8. –) magyar matematikus.
• Szerző:Csaba László (Budapest, 1954. március 27.–) magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a világgazdaságtan, ezen belül az összehasonlító gazdaságtan, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok. Számos magyar és angol nyelvű monográfia és tudományos publikáció szerzője.
• Szerző:Csíkszentmihályi Mihály (Fiume, Olaszország, 1934. szeptember 29. –) Széchenyi-díjas magyar-amerikai pszichológus. A flow-élmény, vagyis egy nagyon összpontosított elmeállapot pszichológia koncepciójának megalkotója. Jelenleg a Claremont Graduate University Pszichológia és Menedzsment tanszék professzora. Korábban a Chicagói Egyetem Pszichológia Intézetének és a Lake Forest College szociológia és antropológia intézetének vezetője volt. A Magyar Érdemrend nagykeresztjének tulajdonosa, az MTA külső tagja, szakterülete a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás.
• Szerző:Csanádi György (Laibach, 1905. július 28. – Budapest, 1974. április 27.) Kossuth- és állami díjas közlekedéspolitikus, vasútépítő mérnök, közlekedésmérnök, közgazdász, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1956-ban, majd 1963-tól 1974-ig Magyarország közlekedésügyi minisztere volt.
• Szerző:Csaplár Benedek, eredeti nevén Csaplár Gáspár (Dunaszerdahely, 1821. január 3. – Budapest, 1906. augusztus 20.) piarista tanár, irodalomtörténész, néprajzi gyűjtő, „a magyar folklórnak egyik legelső, nem eléggé ismert munkása”; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Csatskó Imre (Csacskó Imre) (Vác, 1804. november 5. – Budapest, 1874. február 23.) bölcsész, ügyvéd, magyar királyi kúria legfőbb itélőszéki osztályának birája, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
• Szerző:Csefkó Gyula (Baja, 1878. december 8. – Szeged, 1954. december 2.) magyar nyelvész, tanító, főiskolai és egyetemi oktató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1943-1949). A népi szóláskincs jeles kutatója.
• Szerző:Cseh-Szombathy László (Budapest, 1925. június 8. – Budapest, 2007. július 21.) Széchenyi-díjas magyar szociológus, társadalomstatisztikus, demográfus, népesedéstörténész, egyetemi tanár, a szociológiai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Édesapja politikai tevékenysége miatt a tudományos pályán csak majd egy évtizedes tanári kényszerpályát követően indulhatott el, amikor 1957-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársa lett. Az 1960-as évektől a szociográfiai hagyományokkal szakító, korszerű tudományos alapokon újjászerveződő magyarországi szociológia jeles művelője, az életmódvizsgálatok és legfőképpen a családszociológiai kutatások iskolateremtő alakja volt. Munkásságával hozzájárult a szociológiai felvételezés, a mindennapok társadalmi szerveződése, a család, a párkapcsolat, a házasság és az időskorúak, a társadalmi deviancia és normaszegés (öngyilkosság, alkoholizmus, válás stb.) szociológiai, szociálpszichológiai, demográfiai szempontú kutatásának módszertani megújulásához. Az elsők között emelte be a matematikai statisztikai eljárásokat a szociológiai vizsgálatokba. A KSH után 1975-től az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa, 1983-tól 1988-ig igazgatója volt. Jelentősen hozzájárult a szociológia elszigetelődésének megszüntetéséhez, felsőfokú oktatásának és tudományos szervezeti hátterének megújításához. 1973-tól oktatott az ELTE szociológiai tanszékén, elnöke volt a Magyar Szociológiai Társaságnak és az Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaságnak.
• Szerző:Cselőtei László (Rákospalota, 1925. január 3. – Alcsútdoboz, 2012. február 29.) Állami Díjas kertészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az öntözés, zöldségtermesztés, egyes zöldségfélék vízhasznosítása vizsgálatának területén folytatott kutatómunkát. 1960 és 1962 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kertészettudományi Karának dékánja, majd 1978–1981-ben az egyetem rektora. 1975 és 1990 között országgyűlési képviselő.
• Szerző:Csengery Antal (Nagyvárad, 1822. június 2. – Budapest, 1880. július 13.) politikus, közgazdász, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke, a Magyar Földhitelintézet igazgatója, országgyűlési képviselő.
• Szerző:Csengery János, neve előfordul olykor Csengeri formában is (Szatmárnémeti, 1856. október 2. – Graz, 1945. április 21.) klasszika-filológus, műfordító, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1892, rendes: 1920, tiszteleti: 1930.)
• Szerző:Csermely Péter (Budapest, 1958. október 7. –) Széchenyi-díjas magyar biokémikus, hálózatkutató, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A Semmelweis Egyetem Molekuláris Biológiai Tanszékének egyetemi tanára. 2008 és 2010 között a Sólyom László köztársasági elnök által életre hívott Bölcsek Tanácsának tagja volt.
• Szerző:Csernai László Pál (Újpest, 1949. szeptember 14. –) magyar-norvég fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Csernoch János (Ján Černoch/Jan Czernoch) Sablon:Szülhal esztergomi érsek, bíboros–hercegprímás.
• Szerző:Csetri Elek (Torda, 1924. április 11. – Kolozsvár, 2010. január 24.) erdélyi magyar történész, 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Csiba László (Sajószentpéter, 1952. május 10. –) magyar orvos, neurológus, intézetvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (2016).
• Szerző:Csibi Sándor (Szeged, 1927 – Budapest, 2003) mérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja.
• Szerző:Csibi Vencel József (Kolozsvár, 1945. március 7. – Veszprém, 2019. április 6.) romániai magyar gépészmérnök, az MTA külső tagja.
• Szerző:Csik Lajos (Felsőnyárád, 1902. január 7. – Szeged, 1962. április 13.) orvos, genetikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1947–1949, 1989-ben visszaállítva), a biológiai tudományok kandidátusa (1952).
• Szerző:Csikai Gyula, egyes publikációiban P. Csikai Gyula (Tiszaladány, 1930. október 31. –) magyar atomfizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az atommagfizika, a neutronfizika és a nukleáris módszerek tudományos és gyakorlati alkalmazásai. 1972 és 1975 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar dékánja, majd 1978–1981-ben az egyetem rektorhelyettese, illetve 1986-ig rektora. 1987-ben a Művelődésügyi Minisztérium miniszterhelyettese. Felesége Buczkó Margit fizikus, kandidátus.
• Szerző:Csikós Nagy Béla) magyar közgazdász, akadémikus. 1967–1984 között az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, 1990-től haláláig a Magyar Közgazdasági Társaság tiszteletbeli elnöke.
• Szerző:Csiki Ernő, eredeti nevén Ernst Dietl (Zsilyvajdejvulkán, 1875. október 22. – Budapest, 1954. július 7.) magyar entomológus, muzeológus. Az Állattár vezetőjeként jelentős példányszámmal gyarapította a múzeum gyűjteményét. Az MTA tagja. A rovarok több rendjével foglalkozott kutatásaiban, de a bogarak alak- és rendszertana volt a szakterülete. A Balkán rovarászati kutatásainak egyik úttörője. Sablon:Zoonév
• Szerző:Csiszár Imre (Miskolc, 1938. február 7. –) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az információelmélet és alkalmazásai területének neves kutatója. 1998 és 2004 között a Bolyai János Matematikai Társulat elnöke.
• Szerző:Csizmadia Ernő (Beje, 1924. február 10. – Budapest, 1984. november 14.) agrárközgazdász, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1973., r. 1979).
• Szerző:Csizmadia Imre Gyula (Budapest, 1932. október 30. –) magyar kémikus.
• Szerző:Csűrös István (Székástóhát, 1914. május 3. – Kolozsvár, 1998. augusztus 2.) romániai magyar botanikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Csűrös Emília ifjúsági író öccse. Felesége Csűrös-Káptalan Margit botanikus. Sablon:Botnév
• Szerző:Csűrös Zoltán (Budapest, 1901. február 6. – Budapest, 1979. október 28.) Kossuth-díjas vegyészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az ipari szerves kémia, a makromolekuláris vegyészet jeles magyarországi alakja, a textil- és polimerkémiai kutatások, a heterogén katalízisek vizsgálatának megalapozója volt. A Budapesti Műszaki Egyetem textilkémiai (1938–1947), majd szerves kémiai technológiai tanszékeinek (1947–1971) alapítója, tanszékvezető egyetemi tanára volt. Csűrös Karola édesapja.
• Szerző:Csűry Bálint (Egri, 1886. február 13. – Debrecen, 1941. február 13.) nyelvész, nyelvjáráskutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyar nyelvjáráskutatás egyik legjelentősebb alakja. Módszertani újításaival és tudományszervező tevékenységével sokat tett a hazai dialektológia tudományának 1930-as évekbeli fellendüléséért. 1938 után a debreceni Magyar Népnyelvkutató Intézet alapító igazgatója volt.
• Szerző:Csonka Pál (Budapest, 1896. július 8. – Budapest, 1987. november 26.) építészmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudomány doktora (1952), Kossuth-díjas (1954), állami díjas (1983). Édesapja, Csonka János a karburátor feltalálója volt.
• Szerző:Csontosi János (Eperjes, 1846. október 26. – Budapest, 1918. október 25.) könyvtáros, corvinakutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Csorba József (szakácsi) Nagyszőlős, 1789. január 11. – Pest, 1858. november 23.) orvos, Somogy megye főorvosa
• Szerző:Csurgay Árpád István (Budapest, 1936. szeptember 8. –) Széchenyi-díjas magyar villamosmérnök, nanotechnológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az elektromos áramkörök elmélete, valamint a nanoelektronika nemzetközi hírű tudósa. 1976 és 1980 között a Távközlési Kutatóintézet tudományos igazgatója. 1985 és 1993 között az MTA főtitkárhelyettese.
• Szerző:Dávid Klára
• Szerző:Dávidházi Péter (Tata, 1948. január 9.) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a 19. századi irodalomtörténet, ezen belül a kritika-, a kultusz- és a tudománytörténet. Kutatásaiban elsősorban a magyar és az angol irodalommal foglalkozik.
• Szerző:Dékány Imre (Szeged, 1946. december 9.) Széchenyi-díjas magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (2007)
• Szerző:Dékány István (Kecskemét, 1886. április 30. – Cegléd, 1965. november 20.) magyar filozófiai és szociológiai író. Az MTA levelező tagja.
• Szerző:Dénes Géza (Orosháza, 1925. október 28. – Budapest, 2009. október 31.) magyar biokémikus, enzimológus, molekuláris biológus, a biológiai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Főbb kutatásai az anyagcsere-szabályozás molekuláris és sejtszintű biokémiai folyamatainak megértésére irányultak, jelentős eredményeket ért el az enzimszintézis szabályozómechanizmusának feltárásában.
• Szerző:Dézsi Lajos (Debrecen, 1868. augusztus 23. – Budapest, 1932. szeptember 17.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1923). Kutatási területe a 16–17. századi magyar irodalom volt.
• Szerző:Döme Károly (Komárom, 1768. január 26. – Pozsony, 1845. május 22.) pozsonyi kanonok, költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Dóczi Tamás Péter (Szeged, 1949. szeptember 25. –) Széchenyi-díjas magyar orvos, idegsebész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az idegsebészet, ezen belül az agyi térfogat-szabályozás és a minimálisan invazív sebészeti eljárások. 1992 és 2014 között a Pécsi Tudományegyetem (2000-ig Pécsi Orvostudományi Egyetem) Idegsebészeti Klinikájának tanszékvezető egyetemi tanára.
• Szerző:Damjanovich Sándor József (Mátészalka, 1936. január 24. – Debrecen, 2017. június 5.) Széchenyi-díjas magyar orvos, laboratóriumi szakorvos, biofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a biofizika, ezen belül az enzimek alloszterikus szabályozásának sugárbiológiai és fizikai-kémiai vizsgálata. Nevéhez fűződik az áramlási citometria magyarországi bevezetése. 1974 és 1980, valamint 1986 és 1990 között a Debreceni Orvostudományi Egyetem (2000-től a Debreceni Egyetem része) tudományos rektorhelyettese. Damjanovich László (1960) orvos, sebész, egyetemi tanár édesapja.
• Szerző:Daniel Clement Dennett (Boston, Massachusetts, 1942. március 28. –) amerikai filozófus és ateista gondolkodó.
• Szerző:Danielik János (Murány, 1817. május 20. – Eger, 1888. január 23.) bölcsészdoktor, pristinai püspök és egri kanonok, sajószentpéteri címzetes prépost, a pápa titkos kamarása, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Danielik József testvérbátyja.
• Szerző:Dankó József Károly (Pozsony, 1829. január 26. – Pozsony, 1895. január 16.) c. püspök, egyháztörténész; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1881).
• Szerző:Daróczy Zoltán Bálint (Bihartorda, 1938. június 23. –) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A függvényegyenletek és -egyenlőtlenségek neves tudósa. Erre épülő iskolát alapított Debrecenben. 1974 és 1980 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma: Debreceni Egyetem) Természettudományi Karának dékánja, majd 1984-ig rektorhelyettese és 1990-ig rektora. 1990 és 1998 között a Magyar Szocialista Párt színeiben országgyűlési képviselő.
• Szerző:David Hilbert (Königsberg, Poroszország, 1862. január 23. – Göttingen, Németország, 1943. február 14.) német matematikus. A 19. és a korai 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusának tartják. Hírnevét a matematika széles terén megalapozta: az invariáns elmélettel, a geometria axiomatizálásával és a funkcionálanalízis megalapozásával. Jelentős eredménye volt a Waring-probléma bizonyítása.
• Szerző:De Gerando Ágost, eredetileg Auguste de Gérando (Lyon, 1819. április 4. – Drezda, 1849. december 8.) francia esszéíró, földbirtokos, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Felesége, gróf Teleki Emma hatására kezdett foglalkozni a magyar történelemmel, illetve politikai viszonyokkal, és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során igyekezett a diplomácia és publicisztika eszközével szolgálni a magyar ügyet. Lánya, De Gerando Antonina, a kolozsvári felsőbb leányiskola első igazgatója, műfordításaival járult hozzá a francia és a magyar kultúra közeledéséhez.
• Szerző:Deáki Filep Sámuel (Kolozsvár, 1784. október 25. – Kolozsvár, 1855. október 22.) magyar drámaíró, operaénekes, műfordító. Nevét hibásan írják Deáky Fülöp Sámuelnek.
• Szerző:Dedek Crescens Lajos (Nyitra, 1862. június 19. – Esztergom, 1933. szeptember 13.) római katolikus pap, prépost-kanonok, történetíró, egyháztörténész, az MTA levelező tagja (1926).
• Szerző:Demény Attila (Budapest, 1962. szeptember 14. – ) magyar geológus, geokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l: 2010, r: 2016). A földtudományok kandidátusa (1994).
• Szerző:Demény Lajos írói álnevei Enyedi Lajos, Erdélyi Lajos (Kisfülpös, 1926. október 6. – Bukarest, 2010. november 19.)<ref>Gyászjelentés, Szabadság, 2010. november 23. (Forrás: a Szabadság szerkesztőségének digitális archívuma)
• Szerző:Demény Pál (Nyíregyháza, 1932. december 24. –) magyar származású közgazdász, demográfus, az MTA külső tagja. A modern demográfia egyik legelismertebb tudósa. Nemzetközileg Paul Demeny néven ismert, Magyarországon – a Demény Pál politikussal fennálló névazonosság miatt – a Demény Pál György nevet használja.
• Szerző:Demetrovics János (Püspökladány, 1946. szeptember 27. –) Széchenyi-díjas magyar matematikus, informatikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az adatbázisok, a relációs adatmodellek és a többértékű logikák.
• Szerző:Detre László; 1934-ig Dunst László (Szombathely, 1906. április 19. – Budapest, 1974. október 15.) magyar csillagász.
• Szerző:Detrekői Ákos (Budapest, 1939. november 27. – 2012. december 18.) Széchenyi-díjas magyar geodéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a geodéziai és a fotogrammetriai mérések, illetve a térinformatika. 1986 és 1990 között a Budapest Műszaki Egyetem (2000-től Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Építőmérnöki Karának dékánja, majd 1997 és 2004 között az egyetem rektora.
• Szerző:Deutsch Gyula (Budapest, 1931. – Belgium, Woluwé Saint-Lambert, 2011. február 5.) magyar-belga kísérleti mag- és részecskefizikus, professzor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Diczfalusy Richárd Egon (Miskolc, 1920. szeptember 19. – 2016. szeptember 19.) magyar-svéd orvos, endokrinológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Dimény Imre (Komolló, 1922. augusztus 3. – 2017. március 15.) Széchenyi-díjas magyar agrármérnök, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1967 és 1975 között földművelésügyi és élelmezésügyi miniszter. Lánya Dimény Judit kertészmérnök.
• Szerző:Divéky Adorján (Alsókubin, 1880. augusztus 17. – Budapest, 1965. május 25.) történész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, a Varsói Magyar Intézet igazgatója.
• Szerző:Divald Kornél (álneve: Tarczai György, Eperjes, 1872. május 21. – Budapest, 1931. március 24.) művészettörténész, muzeológus, műemlék-topográfus; író, műkritikus, fotográfus, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Dmitrij Ivanovics Mengyelejev (Sablon:Oroszul; Tobolszk, 1834. január 27. – Szentpétervár, 1907. január 20.<ref name ="JUL"/>/február 2.<ref name="GREG"/>) orosz kémikus, a periódusos rendszer megalkotója. A 101-es rendszámú kémiai elem, a Mendelévium (Md) és a Holdon található Mengyelejev-kráter róla kapta a nevét.
• Szerző:Dobozy Attila (Szeged, 1939. május 5. –) Széchenyi-díjas magyar orvos, bőrgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a klinikai dermatológia, a klinikai immunológia és a klinikai farmakológia. 1993 és 1997 között a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese, 1997 és 2000 között utolsó rektora. 2000 és 2003 között a Szegedi Tudományegyetem általános rektorhelyettese.
• Szerző:Doby Géza Károly magyar agrokémikus, növény-biokémikus, növényfiziológus, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi növényi biokémia és enzimológia iskolateremtő alakja, az agrokémia tudományágának első tanszékvezető egyetemi tanára (1923–1948).
• Szerző:Domanovszky Endre (Tótkomlós, 1817. november 17. – Budapest, 1895. április 18.) magyar filozófus, filozófiai író, jogakadémiai tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Domanovszky Sándor (Nagyszeben, 1877. május 27. – Budapest, 1955. április 30.) magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1915, rendes: 1926, tiszteleti: 1940–1949). Domanovszky Endre festőművész édesapja.
• Szerző:Domokos Gábor (Budapest, 1961. november 12.) magyar építészmérnök, alkalmazott matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A nemlineáris mechanika, az alkalmazott matematika nemzetközi hírű tudósa. Számos interdiszciplináris (tudományterületek közötti) publikációja jelent meg. Várkonyi Péterrel közösen kialakított szerkezete a „Gömböc”, amelyik az első ismert homogén test, amelynek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van.
• Szerző:Donáth Gyula Ezékiel (Baja, 1849. december 23. – Budapest, 1944. április 11.) zsidó származású magyar orvos, ideggyógyász, egyetemi tanár, a MTA tagja.
• Szerző:Donáth Netti
• Szerző:Donhoffer Szilárd (Budapest, 1902. július 3. – Pécs, 1999. január 12.) Kossuth-díjas orvos, belgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a kórélettan, a diabetes, a pajzsmirigy működése, valamint az élő szervezetek különböző belső szabályozásai (hő-, táplálék- és légzésfelvétel). A pécsi orvostudományi képzés egyik legjelentősebb képviselője. 1961–1964 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem általános rektorhelyettese, majd 1967-ig az egyetem rektora. 1963–1971 között országgyűlési képviselő.
• Szerző:Dorner József (Győr, 1808. november 2. – Pest, 1873. október 9.) botanikus, gyógyszerész. A növényszövettan (fitohisztológia) egyik hazai úttörője. 1858-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Sablon:Botnév
• Szerző:Dr. Vámos Tibor az MTA SZTAKI protokoll használatával számítógépek összekapcsolására, illetve adatkommunikációra. Hazánkban első volt abban, hogy összefüggéseiben elemezte az információs társadalom alapkérdéseit, követelményeit és hatását a társadalmi és gazdasági rendszer megújítására, a személyi szabadságjogokra.
• Szerző:Dudich Endre (Nagysalló, 1895. március 20. – Budapest, 1971. február 5.) Kossuth-díjas magyar zoológus, egyetemi tanár, akadémikus.
• Szerző:Dudits Dénes (Mosonmagyaróvár, 1943. október 5.) Széchenyi-díjas magyar növénygenetikus, biotechnológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A növényi molekuláris és sejtbiológia, valamint a biotechnológia nemzetközi hírű tudósa. Több gazdasági növénynél hatékony növényregenerációs rendszert dolgozott ki. 1997 és 2009 között az MTA Szegedi Biológiai Központ főigazgatója, 2008-ban az MTA élettudományi alelnökévé választották.
• Szerző:Dušan Kováč (Homonna, 1942. január 3. –) szlovák történész, író, költő, a történettudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A kortárs szlovák történettudomány kimagasló jelentőségű alakja, az Osztrák–Magyar Monarchia és közép-európai utódállamainak történeti kutatója. Michal Kováč (1930–2016) politikus, Szlovákia 1993–1998 közötti köztársasági elnökének öccse.
• Szerző:Dusza János (Sajógömör, 1952. október 14. –) fizikus, tudományos kutató, egyetemi tanár.
• Szerző:E. Kövér Katalin (1956. augusztus 12. –) kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Eörsi Gyula eredeti neve Schleiffer (Budapest, 1922. szeptember 19. – Budapest, 1992. április 20.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A polgári jog, ezen belül a tulajdonjog kérdéseinek neves kutatója, a Rákosi-diktatúra, majd a Kádár-rendszer polgári jogának egyik alakítója volt. 1978 és 1984 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora. Testvére Eörsi István (1931–2005) író, fia Eörsi Mátyás politikus.
• Szerző:Eckhardt Sándor (Arad, 1890. december 23. – Budapest, 1969. május 16.) irodalomtörténész, nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az irodalomtudományok doktora (1955). Eckhardt Sándor (1927) orvos, onkológus apja. Testvére Eckhart Ferenc jogtörténész.
• Szerző:Eckhardt Sándor (Budapest, 1927. március 14. – Budapest, 2016. november 1.) Széchenyi-díjas orvos, onkológus, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a daganatos megbetegedések prevenciós és terápiás módszertana, 1971 és 1992 között az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója volt. Eckhardt Sándor (1890–1969) irodalomtörténész, nyelvész fia.
• Szerző:Eckhart Ferenc (Arad, 1885. november 18. – Budapest, 1957. július 28.) jog- és gazdaságtörténész, levéltáros, egyetemi tanár, tanszékvezető, dékán; miniszteri tanácsos az MTA tagja (levelező: 1919, rendes 1934). 1946-tól 1949-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke. Testvére a francia nyelv professzora, Eckhardt Sándor.
• Szerző:Eduard Albert Bielz vagy magyar szakirodalomban használt nevén Bielz Ede Albert (Nagyszeben, 1827. február 4. – Nagyszeben 1898. május 26. ) erdélyi szász természettudós, történész, statisztikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Sablon:Zoonév
• Szerző:Edvi Illés Károly (Somogyszil, 1842. június 26. – Budapest, 1919. április 6.) jogi doktor, jog- és váltóügyvéd, királyi ügyész, az MTA levelező tagja (1895), Edvi Illés Pál unokaöccse.
• Szerző:Edvi Illés Pál (Réti, 1793. június 29. – Pest, 1871. június 22.) evangélikus lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, költő.
• Szerző:Edwin Felix Thomas Atkinson (Írország, Tipperary, 1840. szeptember 6. – India, Kalkutta, 1890. szeptember 15.) ír entomológus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Egerváry Jenő, Egerváry Jenő Elek (Debrecen, 1891. április 16. – Budapest, 1958. november 30.) matematikus, műegyetemi tanár.
• Szerző:Egon Balas (magyarosan Balázs Egon) (Kolozsvár, 1922. június 7. – 2019. március 18.) zsidó származású amerikai-magyar matematikus, az MTA külső tagja.
• Szerző:Egyéb
• Szerző:Egyed Ákos (Bodos, 1929. november 25. –) erdélyi magyar történész, 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az újraalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke (2002–2010 között), Egyed Péter és Egyed Emese apja.
• Szerző:Egyed Antal (Székesfehérvár, 1779. június 13. – Dunaföldvár, 1862. augusztus 27.) pécsi egyházmegyei katolikus pap, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, költő.
• Szerző:Egyed László (Fogaras, 1914. február 12. – Budapest, 1970. július 11.) Kossuth-díjas (1957) geofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1960), majd rendes (1970) tagja, az ELTE TTK dékánja, valamint Geofizikai Tanszékének vezetője volt.
• Szerző:Egyedül írt publikációk:
• Szerző:Elbeszélései, novellái, anekdotái, karcolatai
• Szerző:Elekes Lajos (Déva, 1914. november 11. – Budapest, 1982. május 21.) történész, egyetemi tanár, az MTA tagja, Kossuth-díjas. Felesége Földes Éva pedagógus.
• Szerző:Elias Lönnrot (Sammatti, 1802. április 9. – Sammatti, 1884. március 19.) több népdalgyűjtő segítségével 1828-1849 között gyűjtötte össze a népmeseszerű anyagot, és állította össze belőle a Kalevalát. Botanikusként az első finn nyelvű szakmunka szerzője. Sablon:Botnév
• Szerző:Első felesége Alexandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő (1783–1801), I. Pál cár leánya, Nagy Katalin cárnő unokája volt. A fiatalasszony 1801-ben első gyermekének, Alexandrina főhercegnőnek születésekor gyermekágyi lázban meghalt, kislányával együtt.
• Szerző:Ember Győző (Stájerlakanina, 1909. április 17. – Budapest, 1993. december 1.) történész, levéltáros, az MTA levelező tagja 1945-től, rendes tagja 1961-től. 1967-től 1975-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke.
• Szerző:Endrődi Sándor (Veszprém, 1850. január 16. – Budapest, 1920. november 7.) magyar költő, író, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Engel József (Bécs, 1807. május 2. – Kolozsvár, 1870. június 2.) orvos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
• Szerző:Engel Pál (Budapest, 1938. február 27. – Budapest, 2001. augusztus 21.) magyar történész, középkorkutató.
• Szerző:Entz Béla (Kolozsvár, 1877. március 10. – Pécsvárad, 1959. január 14.) patológus orvos, egyetemi tanár.
• Szerző:Enyedi György (Budapest, 1930. augusztus 25. – Budapest, 2012. szeptember 10.) Széchenyi-díjas magyar geográfus, közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1999 és 2002 között alelnöke. A társadalomföldrajz és a regionális tudomány neves kutatója.
• Szerző:Ercsei Dániel (Mezőtúr, 1781. július 24. – Debrecen, 1836. február 23.) bölcseleti doktor s tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Erdélyi János (Nagykapos, 1814. április 1. – Sárospatak, 1868. január 23.) ügyvéd, költő, kritikus, esztéta, népköltési gyűjtő, tanár, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság titkára.
• Szerző:Erdélyi László Gyula (Zsigárd, 1868. március 2. – Zalaapáti, 1947. augusztus 17.) magyar bencés szerzetes, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1905).
• Szerző:Erdei Anna (Budapest, 1951. január 15. –) Széchenyi-díjas magyar immunológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a sejtimmunológia és egyes sejtmembrán-struktúrák szerkezeti és funkcionális sajátosságai. 2020-ban az MTA főtitkárhelyettesévé választották.
• Szerző:Erdei Ferenc (Makó, 1910. december 24.
• Szerző:Erdey-Grúz Tibor (Budapest, 1902. október 27. – Budapest, 1976. augusztus 16.) Kossuth-díjas kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, 1970-től haláláig elnöke, 1952 és 1956 között előbb felsőoktatási, majd oktatásügyi miniszter. Legfontosabb tudományos eredményeit a fizikai kémia, azon belül az elektrokémia területén érte el. Kutatóként, tudományos ismeretterjesztőként, tudomány- és oktatáspolitikusként meghatározó szerepet játszott a magyar szellemi életben.
• Szerző:Erdey László (Szeged, 1910. február 12. – Budapest, 1970. február 21.) kétszeres Kossuth-díjas magyar kémikus, vegyészmérnök, a kémiai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az analitikai kémia nagy hatású, újító szemléletű alakja volt, akinek nevéhez számos új elemzési eljárás kidolgozása fűződik, de legjelentősebb eredményei a termikus analízishez (pl. derivatográf) és az indikátorkutatáshoz (pl. kemilumineszcens indikátorok, aszkorbinometria) kötődnek.
• Szerző:Erdő Péter Sablon:Szülhal római katolikus pap, bíboros, teológus, kánonjogász, egyetemi tanár,
• Szerző:Erdős Pál (Budapest, 1913. március 26. – Varsó, 1996. szeptember 20.) a 20. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa, az MTA tagja.
• Szerző:Erdős Péter (Budapest, 1910. július 26. – Budapest, 1990. augusztus 3.) közgazdász, az MTA tagja (levelező: 1973, rendes: 1979), állami díjas (1980), egyetemi tanár.
• Szerző:Erdős Tibor (Budapest, 1928. április 4. –) Széchenyi-díjas magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az infláció és a gazdasági növekedés kérdéseinek neves kutatója. 1990 és 1993 között a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke.
• Szerző:Ereky István (Esztergom, 1876. december 26. – Budapest,1943. május 21.) egyetemi tanár, jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1921, rendes: 1934). Somogy vármegyei Lipótfán, családi sírboltba temették.
• Szerző:Ernest Renan [ejtsd: rönán] (Tréguier, 1823. február 28. – Párizs, 1892. október 2.) francia orientalista, történész, filozófus és teológiai író.
• Szerző:Ernst Heinrich Bruns (Berlin, 1848. szeptember 4. – Lipcse, 1919. szeptember 23.) német matematikus, csillagász, aki hozzájárult az elméleti geodézia fejlődéséhez is.
• Szerző:Ernst Jenő (Baja, 1895. április 16. – Pécs, 1981. február 27.) kétszeres Kossuth-díjas magyar biofizikus, biokémikus, sugárbiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A 20. századi magyarországi biofizikai kutatások iskolateremtő alakja, tudományszervező egyénisége volt. Legjelentősebb kutatásai az izomszövetben lezajló biofizikai–biokémiai folyamatok vizsgálatára irányultak. Egyebek mellett nevéhez fűződik az izomműködés során fellépő izom-térfogatcsökkenés jelenségének (Ernst-effektus) felismerése és összefüggésbe hozása az izomrostokban zajló bioelektromos folyamatokkal, valamint az izomfehérjék átrendeződésével (izomkristályosodási elmélet). Az izomszövetek energiaforgalmához kapcsolódóan kidolgozta az ingerületek félvezető-elméletét, s leírta az anyagforgalomban fontos szerepet játszó termoozmózis és termofúzió jelenségeit. 1947-ben vezetésével kezdte meg működését az első magyarországi biofizikai tanszék a pécsi tudományegyetem orvosi karán, amelynek 1971-ig első tanszékvezetője volt.
• Szerző:Ernst Knobil (Berlin, Németország, 1926. szeptember 20. – Houston, Amerikai Egyesült Államok, 2000. április 13.) német származású amerikai biológus, endokrinológus, fiziológus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Az emlősök endokrin rendszerének az egyedfejlődést és az ivari működést meghatározó mechanizmusát kutatta, részletesen feltárta a női menstruációs ciklus endokrin szabályozó rendszerét.
• Szerző:Ernster László (Lars Ernster) (Budapest, 1920. május 20./május 4. – Stockholm, 1998. november 4.) magyar-svéd kémikus, biokémikus.
• Szerző:Fábián Gábor (Álneve: Nőzséri) (Vörösberény, 1795. december 28. – Arad, 1877. december 10.) író, költő, műfordító, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja.
• Szerző:Fábián István (Rábatamási, 1809. szeptember 2. – Győr, 1871. július 19.) győri kanonok, nyelvész, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Fáj Attila (Budapest, 1922. március 30. – Budapest, 2013. december 14.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (külső: 1998).
• Szerző:Félix Christian Klein (Düsseldorf, 1849. április 25. – Göttingen, 1925. június 22.) német matematikus.
• Szerző:Fényi Gyula (eredetileg Fink István; Sopron, 1845. január 8. – Kalocsa, 1927. december 21.) jezsuita szerzetes, tanár, csillagász.
• Szerző:Fésüs László (Hernádnémeti, 1947. november 13. –) Széchenyi-díjas magyar orvos, biokémikus, sejtbiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a sejtbiokémia, a fiziológiás sejthalál (apoptózis) és a transzglutaminázok. 1999-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetem utolsó, illetve az egyetemegyesítések után létrejött Debreceni Egyetem első rektora 2000–2001-ben. 2001 és 2007 között a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum elnöke, 2007-ben ismét az egyetem rektorává választották, tisztségét 2010-ig töltötte be.
• Szerző:Földes Béla, eredeti neve Weisz Béla (Lugos, 1848. szeptember 25. – Budapest, 1945. január 18.) zsidó származású közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a magyar közgazdaságtan és statisztika kiemelkedő alakja.
• Szerző:Földessy Gyula (Nyíregyháza, 1874. október 18. – Budapest, 1964. december 18.) Kossuth-díjas irodalomtörténész, kritikus, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Földi Zoltán (Budapest, 1895. május 3. – Budapest, 1987. március 5.) Kossuth-díjas vegyészmérnök, farmakológus, kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Hat évtizeden keresztül volt a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyárának kutatóvegyésze, egyebek mellett nevéhez fűződik a nagyipari penicillingyártás magyarországi feltételeinek megteremtése.
• Szerző:Förster Aurél (Budapest, 1876. július 9. – Budapest, 1962. július 7.) klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1938).
• Szerző:Fabó András (Losonc, 1810. március 10. – Agárd (Ősagárd), 1874. március 18.) evangélikus lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
• Szerző:Fabinyi Rudolf (Jolsva, 1849. május 30. – Budapest, 1920. március 7.) magyar vegyész, tudományszervező. Ő volt a Vegytani Lapok, az első magyar nyelvű kémiai folyóirat alapítója, valamint a Magyar Kémikusok Egyesületének első elnöke.
• Szerző:Fabinyi Tihamér (Hisnyóvíz, 1890. augusztus 7. – Boston, 1953. június 11.) jogász, politikus, képviselő és felsőházi tag, kereskedelmi és pénzügyminiszter.
• Szerző:Fabriczy Sámuel (Poprád, 1791. március 18. – Lőcse, 1858. március 18.) ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, evangélikus egyházkerületi felügyelő. Fabriczy Kornél művészettörténész apja.
• Szerző:Faigel Gyula (Ormosbánya, 1954. szeptember 17. –) Széchenyi-díjas magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A szerkezetkutatás, a röntgen- és gamma-sugárzáson alapuló kísérleti technikák és a szerkezetkutatás új méréstípusainak jelentős kutatója. Számos publikációt jelentetett meg Tegze Miklóssal közösen, főleg röntgenholográfiai témában.
• Szerző:Fógel József<ref>A Sablon:MÉL
• Szerző:Falk Miksa (Pest, 1828. október 7. – Budapest, 1908. szeptember 10.) magyar író, politikus, országgyűlési képviselő, az MTA tagja, a Szent István-rend középkeresztese, a bölcselet arany okleveles és az államtudományok tiszteletbeli tudora, a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének az elnöke.
• Szerző:Fülöp Ferenc (Szank, 1952. február 23. –) Széchenyi-díjas magyar kémikus, gyógyszervegyész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a szerves kémia, ezen belül a telített heterociklusok szintézise és konformációi, a ciklusos b-aminosavak szintézise, az önszerveződő b-peptidek szerkezete, alkalmazásai és a felfedező gyógyszerkutatás. 1996 és 1997 között a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszeranalitikai Intézete megbízott vezetője, majd 1998-tól a Gyógyszerkémiai Intézet igazgatója. 2006-tól a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar dékánja.
• Szerző:Fülöp József (Bük, 1927. január 20. – Budapest, 1994. április 13.) állami díjas magyar geológus, egyetemi tanár, a földtudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi mezozoikumi földtani képződmények rétegtani tipologizálásának avatott tudósa, több magyarországi mezozóos formáció (Gerecse, Vértes, Bakony stb.) monográfusa volt. Életműve tudományszervezési szempontból is jelentős, egy évtizeden keresztül (1958–1969) volt a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója, 1968-tól 1984-ig pedig a közigazgatási szervként működő Központi Földtani Hivatal elnöke.
• Szerző:Fülep Lajos (Budapest, 1885. január 23. – Budapest, 1970. október 7.) Kossuth-díjas magyar művészettörténész, művészetfilozófus, református lelkész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Fülepp József (Diósgyőr, 1786–1790 körül – Oravica, 1847. július 17.) bányamérnök, bányajogász, akadémikus.
• Szerző:Fónagy Iván (Budapest, 1920. április 8. – Párizs, 2005. április 11.) a nyelvelmélet, a hangtan, a stílus, a költői nyelv és a mélylélektan úttörő kutatója, a nyelvtudományok doktora, az MTA tagja.
• Szerző:Füredi Zoltán (Budapest, 1954. május 21. –) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a kombinatorika, a gráfelmélet, a diszkrét geometria és az extremális halmazrendszerek.
• Szerző:Falus András (Budapest, 1947. június 9.) Széchenyi-díjas magyar immunológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az immunológia és a funkcionális genomika határterületének, valamint a komplementrendszer molekuláris genetikájának nemzetközi hírű kutatója. 1994-től a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, majd a Semmelweis Egyetem Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézete igazgatója. Hangai B. Artúr írói álnéven verseket publikál.
• Szerző:Faragó József (Brassó, 1922. február 2. – Kolozsvár, 2004. október 23.) néprajzkutató, író, egyetemi tanár. Eredeti neve: Fábricz József.
• Szerző:Farkas Gábor (Budapest, 1925. június 15. – Szeged, 1986. április 23.) botanikus, növényfiziológus, biokémikus. Személyében tisztelik a növénybetegségek élettani-biokémiai vizsgálatának egyik úttörő magyarországi alakját. A biológiai tudományok kandidátusa (1957), illetve doktora (1962), 1964-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1976-tól rendes tagja.
• Szerző:Farkas József (Budapest, 1933. június 4. – Budapest, 2014. november 12.) Széchenyi-díjas magyar vegyészmérnök, mikrobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az élelmiszer-biztonság, az élelmiszer-tartósítás mikrobiológiája, kémiája és technológiája. 1972 és 1986 között a Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet igazgatóhelyettese. 1993 és 1996 között a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem (2003-tól a Budapesti Corvinus Egyetem része) rektorhelyettese.
• Szerző:Farkas Lajos (Bonchida, 1841. november 14. – Kolozsvár, 1921. június 24.) római jogász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Farkas Loránd (Budapest, 1914. augusztus 31. – Budapest, 1986. július 15.) vegyészmérnök, flavonoidkémikus, az MTA tagja.
• Szerző:Farkas Tibor (Budapest, 1929. június 8. – Budapest, 2003. november 15.) Széchenyi-díjas magyar biokémikus, sejtbiológus, hidrozoológus, a biológiai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe vízi gerinctelenek és alacsonyabb rendű gerincesek szervezetének lipidösszetétele, sejtszintű zsírsav-anyagforgalma, a lipidek molekuláris szerkezete és élettani szempontú funkcionális biokémiája volt. Különösen jelentős eredményeket ért el a sejtmembránokban jelen lévő foszfolipidek kémiai–fizikai jellemzői és a testhőmérséklet szabályozása közötti összefüggések feltárásában.
• Szerző:Fayer László (Kecskemét, 1842. június 2. – Budapest, 1906. november 9.) büntetőjogász, jogtudós, egyetemi tanár, gyorsíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1894).
• Szerző:Fazekas Borbála
• Szerző:Fazekas Patrik (Mosonmagyaróvár, 1945. március 29. – Budapest, 2007. május 16.) fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (2007).
• Szerző:Fazekas Tamás (Kiskunfélegyháza, 1950. május 4. –) magyar belgyógyász, kardiológus, szív-elektrofiziológus, klinikai farmakológus szakorvos, címzetes egyetemi tanár, az orvostudomány (MTA) doktora. Szakterülete az experimentális és klinikai szív-elektrofiziológia, aritmológia és az antiaritmiás gyógyszerfejlesztés. Magyarországon az 1970-es évektől kezdődően lerakta az ún. proaritmia-koncepció (gyógyszeres aritmogenezis) alapjait és folyamatosan továbbfejlesztette ezt a nézetrendszert.
• Szerző:Fehér Dániel (Nagymórichida–Tekepuszta, 1890. október 27. – Sopron, 1955. február 16.) erdőmérnök, mikrobiológus, növényfiziológus, botanikus. Sablon:Botnév A mikroorganizmusok élettanával kapcsolatos talajbiológiai kutatásaival nemzetközi hírnevet szerzett magának. A biológiai tudományok doktora (1952), 1954-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt.
• Szerző:Fehér Géza, született Weisz Ignác (Kunszentmiklós, 1890. augusztus 4. magyar régész.
• Szerző:Fehér Ipoly Kálmán (Ipolyvisk, 1842. április 11. – Pannonhalma, 1909. október 27.) bencés szerzetes, tanár, pannonhalmi főapát, természettudományi író, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (1896).
• Szerző:Fehér M. István (Budapest, 1950. április 24.) Széchenyi-díjas magyar filozófus, filozófia- és eszmetörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a német idealizmus, a 20. századi fenomenológia, filozófiai hermeneutika, neomarxizmus, illetve Martin Heidegger filozófiája. 1990 és 1995 között a Magyar Filozófiai Társaság főtitkára.
• Szerző:Fejér Lipót, eredeti nevén Weisz Lipót (1900-ig) (Pécs, 1880. február 9. – Budapest, 1959. október 15.) magyar matematikus, az MTA tagja.
• Szerző:Fejes Tóth László (Szeged, 1915. március 12. – Budapest, 2005. március 17.) magyar matematikus, geométer, az MTA tagja.
• Szerző:Fejtő Ferenc (franciául: François Fejtő, szül.: Fischl Fülöp Ferenc - BÁR Fejtő memoárjában ezt a változatot használja, sajnos nem változtat azon, hogy Fisch Fülöp Ferenc néven született. Lásd a linket, mely Nagykanizsa anyakönyvi kivonatának azon oldala, ahol bejegyezték Fejtő születését. -->) (Nagykanizsa, 1909. augusztus 31. – Párizs, 2008. június 2.)
• Szerző:Fekete Gábor (Budapest, 1930. április 20. – 2016. november 30.) Széchenyi-díjas magyar ökológus, botanikus, cönológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A növényföldrajz, a vegetációtan, a növényökológia és a biodiverzitás neves kutatója. Egyik megalapozója a Nemzeti Biodiverzitás-megőrzési Programnak. 1969 és 1978 között a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának igazgatóhelyettese.
• Szerző:Fekete Jenő (Veszprém, 1880. március 5. – Budapest, 1943. március 17.) geofizikus, Eötvös Loránd munkatársa, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1941).
• Szerző:Fekete Lajos (Tardos, 1891. június 12. – Budapest, 1969. május 16.) Kossuth-díjas történész, turkológus, levéltáros, paleográfus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az oszmán-török oklevéltan és paleográfia nemzetközi szinten elismert kutatója volt. Munkássága fő homlokterében a hódoltságkori Magyarország történeti forrásanyagának feltárása, feldolgozása és közreadása állt.
• Szerző:Felesége
• Szerző:Felinger Attila (Pécs, 1961. június 15. –) Akadémiai Díjas és Széchenyi-díjas magyar kémikus, a Pécsi Tudományegyetem TTK Analitikai és Környezeti Kémia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, az PTE Általános Orvostudományi Kar Bioanalitikai Intézetének igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.Sablon:RefhelySablon:Refhely A Pécsi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese.
• Szerző:Felsőbüki Nagy Pál (Nagy Pál Xav. Ferenc, Fertőszentmiklós, 1777. október 7. – Bécs, 1857. március 26.) liberális nemesi politikus, országgyűlési követ, az MTA igazgatótanácsának tagja (1830).
• Szerző:Ferdinand Frederick Henri Moissan (Párizs, 1852. szeptember 28. – Párizs, 1907. február 20.) francia vegyész. 1906-ban kémiai Nobel-díjjal tüntették ki az elemi fluor előállításáért és a Moissan-féle elektromos kemence kifejlesztéséért.
• Szerző:Ferenczi Zoltán, olykor Ferenczy formában is (Borsa, 1857. október 7. – Budapest, 1927. május 31.) irodalomtörténész, könyvtáros, a kolozsvári és a budapesti Egyetemi Könyvtár igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára főkönyvtárnoka, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Ferenczi Sári (1887–1952) és Ferenczi Magda (1890–1913) írónők apja.
• Szerző:Ferenczy István (Rimaszombat, 1792. február 24. – Rimaszombat, 1856. július 4.) szobrász, a 19. századi magyar szobrászat kiemelkedő alkotója, Nógrád vármegye táblabírája, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Ferenczy Lajos (Kisújszállás, 1930. október 25. – Szeged, 2004. március 19.) mikrobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1987, rendes 1995).
• Szerző:Ferge Zsuzsa (szül. Kecskeméti Zsuzsanna, Budapest, 1931. április 25. –) Széchenyi-díjas magyar szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A szegénység, a kirekesztés és a társadalmi rétegződés szociológiai aspektusának jelentős kutatója. 2006-tól az MTA Gyermekszegénység Elleni Programiroda vezetője.
• Szerző:Fernand Braudel (Luméville-en-Ornois, ma Gondrecourt-le-Château része, 1902. augusztus 24. – Cluses (Haute-Savoie), 1985. november 27.) az egyik legjelentősebb 20. századi francia történész.
• Szerző:Fessler Ignác Aurél (Zarándfalva, 1756. május 18. – Szentpétervár, 1839. december 15.) evangélikus püspök, a Magyar Tudományos Akadémia külföldi levelező tagja. Magyarországgal foglalkozó jelentős történelmi műve a Die Geschichte der Ungern und ihrer Landsassen.
• Szerző:Fest Sándor (Szepesváralja, 1883. november 21. – Budapest, 1944. december 30.) filológus, egyetemi tanár, 1938-tól az MTA levelező tagja.
• Szerző:Fest Vilmos (Jaroszlav, 1815. augusztus 14. – Sopron, 1879. március 11.) miniszteri osztálytanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Feuer Náthániel (Szobotiszt, 1844. augusztus 24. – Budapest, 1902. november 25.) orvos, a MTA tagja.
• Szerző:Filarszky Nándor, Filarszky Nándor János (Késmárk, 1858. október 18. – Budapest, 1941. június 23.) botanikus, muzeológus. Sablon:Botnév Életműve elsősorban a moszatok kutatása (algológia), morfológiai és rendszertani vizsgálata kapcsán kimagasló jelentőségű. 1917-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Filippo Parlatore (Palermo, 1816. augusztus 8. – Firenze, 1877. szeptember 9.) olasz botanikus. Sablon:Botnév
• Szerző:Fillinger Lipót (Győr, 1788. október 1. (keresztelés) – Pest, 1844. december 7.) teológiai doktor, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Finkey Ferenc (Sárospatak, 1870. január 30. – Sárospatak, 1949. január 23.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, koronaügyész, az MTA tagja.
• Szerző:Finkey József (Sárospatak, 1889. november 27. – Sopron, 1941. április 7.) magyar bányamérnök, az MTA tagja, az érc- és szénelőkészítés első egyetemi tanára. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alelnöke.
• Szerző:Finta József (Kolozsvár, 1935. június 12. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar építész, az MTA és a MMA rendes tagja.
• Szerző:Flór Ferenc (Váradolaszi, 1809. október 10. – Pest, 1871. július 7.) orvos, orvosi szakíró, honvéd alezredes, az 1848–49-es szabadságharcban a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Flerkó Béla (Pécs, 1924. június 24. – Pécs, 2003. április 14.) magyar orvos, anatómus, egyetemi tanár; a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1970-1982: levelező; 1982-: rendes). Az orvostudományok kandidátusa (1956), az orvostudományok doktora (1967). A Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Bizottsága, a Neurológiai Bizottság tagja, az Acta Biologica Hungarica szerkesztő-bizottságának tagja volt.
• Szerző:Fodor Gábor Béla (Fodor Gábor néven is szerepel a szakirodalomban, Budapest, 1915. december 5. – Morgantown, Nyugat-Virginia, USA, 2000. november 3.) kétszeres Kossuth-díjas kémikus, a kémia tudományok doktora, az MTA tagja.
• Szerző:Fodor Géza (Szeged, 1927. május 6. – Szeged, 1977. szeptember 28.) matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1973).
• Szerző:Fogarasi Béla, 1902-ig Fried Béla (Budapest, 1891. július 25. – Budapest, 1959. április 28.) Kossuth-díjas filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Fogel alakban hozza vezetéknevét.</ref> (Szatmárnémeti, 1884. március 10. – Szeged, 1941. október 17.) történész, könyvtáros, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Fokos-Fuchs Dávid Rafael (Bisenz, 1884. december 10. – Budapest, 1977. július 11.) magyar pedagógus, egyetemi tanár, nyelvész, etnográfus, az MTA tagja (levelező: 1945–1949), a nyelvészeti tudományok doktora (1957). Fia, Fuchs László (1924–) matematikus; lánya Fuchs Edit (1927–2004) tanárnő.
• Szerző:Folyóiratcikkek
• Szerző:Folyóiratokban megjelent válogatott írásai:
• Szerző:Fonó Albert (Budapest, 1881. július 2. – Budapest, 1972. november 21.) magyar gépészmérnök, feltaláló, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Fontosabb események az író halálát követően:
• Szerző:Fordításai
• Szerző:Forgács József (a nemzetközi szociálpszichológiai szakirodalomban: Joseph Paul Forgas; Budapest, 1947. május 16. –) magyar származású ausztrál szociálpszichológus, az University of New South Wales egyetemi tanára és tudományos kutatója Sydneyben, Ausztráliában. 22 éves korában emigrált Ausztráliába, itt alapított családot, nős, két gyermeke van, Sydneyben él és alkot.
• Szerző:Forgó György (Tószeg, 1787 – Lovrin, 1835. július 17.) orvos, homeopata, mecénás, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Forgó László (Budapest, 1907. május 5. – Budapest, 1985. június 24.) Kossuth-díjas (1952) magyar gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a világhírű Heller-Forgó-hűtőrendszer társfeltalálója.
• Szerző:Forrai Miklós (Magyarszék, 1913. október 19. – Budapest, 1998. december 27.)
• Szerző:Fröhlich Izidor (egyes forrásokban Frőlich; magyar elméleti fizikus, egyetemi tanár; Fröhlich Róbert (1844–1894) református lelkész, archeológus, akadémikus öccse. A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1880-tól), rendes (1891-től), majd igazgatósági (1920-tól) tagja volt.
• Szerző:Fröhlich Pál (Torzsa, 1889. december 6. – Szeged, 1949. október 15.) fizikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1928), a polarizációs színkép felfedezője.
• Szerző:Fröhlich Róbert, Fröhlich Israel, névváltozat: Ignác (Pest, 1844. március 19. – Budapest, 1894. május 23.) református lelkész, régész, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának főkönyvtárnoka. Fröhlich Izidor (1852–1931) fizikus, akadémikus bátyja.
• Szerző:Fraknói Vilmos, 1874-ig Frankl Vilmos (Ürmény, Nyitra vármegye, 1843. február 27. – Budapest, 1924. november 20.) történetíró, váradi kanonok, arbei címzetes püspök, a Magyar Tudományos Akadémia titkára.
• Szerző:François Auguste Marie Mignet [ejtsd: minyé] (Aix-en-Provence, 1796. május 8. – Párizs, 1884. március 24.) francia történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia kültagja.
• Szerző:François Jacob (Nancy, 1920. június 17. – Párizs, 2013. április 19.) francia biokémikus, genetikus. 1965-ben Jacques Monod-val és André Lwoff-fal megosztva orvostudományi Nobel-díjban részesült az enzim- és vírustermelés genetikai szabályozásának felfedezéséért.
• Szerző:François Pierre Guillaume Guizot [ejtsd: gizó] (Nîmes, 1787. október 4. – Saint-Ouen-le-Pin, 1874. szeptember 12.) francia politikus, író, történész, I. Lajos Fülöp francia király uralkodása idején miniszterelnök.
• Szerző:Frank András (Budapest, 1949. június 3. –) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Frank Ignác (Nagykároly, 1788. március 24. – Bécs, 1850. március 4.) jogász, királyi tanácsos, egyetemi professzor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1847), a magánjog művelője.
• Szerző:Frank Tibor (Budapest, 1948. február 3.) történész, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Amerikanisztika Tanszékének professor emeritusa, az MTA rendes tagja. Az új- és jelenkori egyetemes történelem tanára és kutatója.
• Szerző:Frankenburg Adolf, (Németkeresztúr, 1811. november 2. – Eggenberg (Graz mellett), 1884. július 3. ), humanista és emlékíró, az MTA levelező, a Kisfaludy Társaság rendes és a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja.
• Szerző:Frankl Péter (Kaposvár, 1953. március 26. –) magyar matematikus, zsonglőr, az MTA külső tagja.
• Szerző:František Palacký (magyarosan Palacky Ferenc) (Hodslavice, 1798. június 14. – Prága, 1876. május 26.) cseh történetíró, politikus, író, a cseh tudományos élet és közélet egyik szervezője, kiemelkedő alakja, az ausztroszlávizmus hirdetője. A modern cseh történetírás atyjának tartják.
• Szerző:Franz Anton Schiefner (Reval, 1817. július 18. – Szentpétervár, 1879. november 16.) balti német származású orosz nyelvtudós.
• Szerző:Franz Bopp (Mainz, 1791. szeptember 14. – Berlin, 1867. október 23.) német nyelvész, az indogermán összehasonlító nyelvtudomány egyik megalapítója.
• Szerző:Franz Johann Joseph Bock (Burtscheid, 1823. május 3. – Aachen, 1899. április 30.) német kanonok és művészettörténész volt.
• Szerző:Franzenau Ágoston (Kolozsvár, 1856. szeptember 2. – Rákospalota, 1919. november 19.) paleontológus, mineralógus, muzeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1896).
• Szerző:Freund Mihály (Budapest, 1889. május 25. – Budapest, 1984. május 12.) Kossuth-díjas vegyészmérnök, egyetemi tanár, a kémiai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi petrolkémia úttörő jelentőségű kutatója, két évtizeden keresztül az általa alapított Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet igazgatója (1948–1969).
• Szerző:Freund Tamás (Zirc, 1959. június 14. – ) Széchenyi-díjas magyar neurobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2014 és 2020 között élettudományi alelnöke, 2020 júliusától az MTA elnöke. A biológiai tudomány doktora, az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa.
• Szerző:Friedmann Ernő József (Budapest, 1883. október 1. – ?, 1944) magyar ügyvéd, szakíró, egyetemi tanár, a MTA tagja.
• Szerző:Friedmann Imre (E. Imre Friedmann) (Budapest, 1921. december 20. – 2007. június 11.) algológus, a szélsőséges élőhelyek ökológiájának kutatója, bakteriológus, űrbiológus a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Hivatalosan haszn‡ált nevŽében az E. betűž az EgyesŸült Államokban felvett Emerich nŽév rövid’ítéŽse.
• Szerző:Friedrich Carl von Savigny (magyarosan Savigny Frigyes Károly), (Frankfurt am Main, 1779. február 21. – Berlin, 1861. október 25.) német jogtudós, a történeti jogi iskola legkiemelkedőbb képviselője.
• Szerző:Friedrich Hirth (Gräfentonna, Saxe-Gotha, 1845. április 16. – München, 1927. január 10.; kínai neve pinjin hangsúlyjelekkel: Xià Dé; magyar népszerű: Hszia Tö; kínaiul: 夏德) német-amerikai sinológus.
• Szerző:Friedrich Julius August Wieseler (Altencelle, 1811. október 19. – Göttingen, 1892. december 3.) német régész, klasszika-filológus.
• Szerző:Friedrich Ludwig Georg von Raumer (Wörlitz, 1781. május 14. – Berlin, 1873. június 14.) német történész, politikus.
• Szerző:Friedrich Péter (Budapest, 1936. június 15. – Budapest, 2013. január 30.) Széchenyi-díjas orvos, biokémikus, neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az enzimológia, ezen belül az enzimek, illetve fehérjék negyedleges szerkezetének neves kutatója. 1990 és 2007 között az MTA SZBK Enzimológiai Intézet igazgatója.
• Szerző:Friedrich Reinhold Kreutzwald (Kadrina mellett, Oroszország, 1803. december 26. – Gyerpt, Oroszország, 1882. augusztus 25.) észt költő, író, folklorista, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Az észt nemzeti eposz, a Kalevipoeg szerzője és összeállítója, az észt romantikus irodalom kiemelkedő alakja.
• Szerző:Friedrich Theodor Vischer (Ludwigsburg, 1807. június 30. – Gmunden, 1887. szeptember 14.) német író, irodalomtudós és filozófus, a 19. századi újabb német esztétika legkiválóbb művelője.
• Szerző:Friedrich Wöhler (Eschersheim, ma Frankfurt am Main része, 1800. július 31. – Göttingen, 1882. szeptember 23.) német kémikus.
• Szerző:Friedrich Wilhelm Joseph Schelling (később Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling (Leonberg, 1775. január 27. – Bad Ragaz, Sankt Gallen kanton, 1854. augusztus 20.) német filozófus, a klasszikus német filozófia és a legjelentősebb német idealista filozófusok Kant–Fichte–Schelling–Hegel alkotta sorába tartozó kiemelkedő gondolkodó.
• Szerző:Friedrich Wilhelm Ritschl (Großvargula, Türingia 1806. április 6. – Lipcse, 1876. november 9.) német klasszika-filológus, a szövegkritikáról nevezetes bonni iskola megalapítója.
• Szerző:Frigyesi József, született Fridenstein – Budapest, 1967. december 11.) orvos, szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (1952).
• Szerző:Friss István (Nagyvárad, 1903. május 31. – Budapest, 1978. október 11.) állami díjas közgazdász, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az 1956-os forradalom alatt a Szovjetunióba menekült. 1956. november 5-én Ungvárról érkezett vissza Szolnokra.
• Szerző:Fritz József (Mosonmagyaróvár, 1943. április 27.–) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A valószínűségszámítás és a matematikai fizika, ezeken belül nem-egyensúlyi statisztikus fizika és a statisztikus alakfelismerés neves tudósa.
• Szerző:Frivaldszky János (Frivaldi) (Rajec, Trencsén vármegye, 1822. június 17. – Budapest, 1895. március 29.) zoológus, az MTA tagja, Frivaldszky Imre unokaöccse.
• Szerző:Fuchs László (Budapest, 1924. június 24. –) magyar-amerikai matematikus. Jelenleg az amerikai Louisiana államban, a New Orleans-i Tulane Egyetem emeritus professzora, hivatalosan az Evelyn and John G. Phillips Distinguished Professor Emeritus in Mathematics cím tulajdonosa. Kutatási területe a csoportelmélet és az absztrakt algebra.
• Szerző:Gábor Dénes (Dennis Gabor, született Günszberg; Budapest, Terézváros, 1900. június 5. – London, 1979. február 9.) Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója.
• Szerző:Gábor László (Debrecen, 1910. november 22. – Budapest, 1981. október 28.) magyar építész.
• Szerző:Gábos Zoltán (Bánffyhunyad, 1924. október 24. – Kolozsvár, 2018. április 9.) romániai magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Gál Sándor (Farmos, 1933. március 1.) magyar vegyészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a műszaki kémia és az analitikai kémia, ezen belül a termoanalitika, valamint a szilárd és olvadék fázisban lejátszódó nagyhőmérsékletű reakciók vizsgálata. 1988 és 1993 között a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Kar dékánja.
• Szerző:Gáldi László, születési nevén Göbl László (Miskolc, 1910. május 20. – Budapest, 1974. február 4.) magyar nyelvész, irodalomtörténész, romanista, műfordító, szótárszerkesztő.
• Szerző:Gánóczy Sándor (Alexandre Ganoczy) (Budapest, 1928. december 12. –) magyar teológus, a Würzburgi Egyetem Római Katolikus Teológiai Fakultásának dogmatikai professzora, neves Kálvin-kutató.
• Szerző:Gárdonyi Géza, született Ziegler Géza (Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) magyar író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.
• Szerző:Gáspár Rezső (Érsekvadkert, 1921. február 7. – Debrecen, 2001. december 1.) magyar atomfizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Gáspár Zsolt (Budapest, 1944. december 13.) Széchenyi-díjas magyar építőmérnök, alkalmazott matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A rúdszerkezetek és a kötélhálók állapotvizsgálatának neves tudósa.
• Szerző:Géczy Barnabás (Doboz, 1925. augusztus 21. –) Széchenyi-díjas magyar paleontológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A paleoökológia és a kréta időszaki korallok őstörténetének neves kutatója.
• Szerző:Gécseg Ferenc (Zalavár, 1939. március 13. – Szeged, 2014. október 6.) magyar matematikus, informatikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az automataelmélet és az univerzális algebra neves kutatója, több informatikával kapcsolatos szak elindítója. A szegedi automataelméleti iskola alapítója, számos egyetemi szak bevezetője. 1975 és 1990 között a József Attila Tudományegyetem Számítástudományi Tanszékének vezetője.
• Szerző:Gévay Antal (Sablon:Ny-la), (Komárom, 1797. június 6. – Bécs, 1845. július 9.) magyar levéltáros, történész és orientalista, az MTA tagja. Apja Antonius Joannes Gevay (az anyakönyvi bejegyzés szerint civis, Apothecarius), anyja Eleonora Schmidt.
• Szerző:Gömöri Pál (Budapest, 1905. február 26. – Budapest, 1973. szeptember 20.) Kossuth-díjas orvos, belgyógyász, az orvostudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Klinikai orvostudományi kutatásai főként a belgyógyászati angiológiára, az érrendszerben fellépő kóros elváltozások (magas vérnyomás, cukorbetegség stb.) kóroktani vizsgálatára és terápiás kezelésére, valamint a nefrológiára, a veseműködés zavarainak patogenezisére, belgyógyászati összefüggéseire és gyógyítására irányultak. 1949-től 1958-ig vezette a Budapesti Orvostudományi Egyetem és jogelődje III. számú, 1958-tól haláláig II. számú belgyógyászati klinikáját.
• Szerző:Gönczy Pál (Hajdúszoboszló, 1817. december 26. – Karácsond, 1892. január 10.) magyar pedagógus, a magyar népoktatásügy kiemelkedő képviselője, az MTA tagja.
• Szerző:Görög Demeter (Hajdúdorog, 1760. november 4. – Bécs, 1833. szeptember 7.) magyar polihisztor, író, szerkesztő, udvari tanácsos, kultúrpolitikus, nevelő, a magyar irodalom szervezője és mecénása, mezőgazdász és kartográfus volt, az MTA tiszteleti tagja.
• Szerző:Görög Sándor (Szombathely, 1933. december 27. –) Széchenyi-díjas magyar kémikus, gyógyszerkutató, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az analitikai kémia és a gyógyszerkémia neves kutatója. 1992 és 1999 között a Richter Gedeon Rt. Kutatási Analitikai Központ vezetője.
• Szerző:Görömbei András (Polgár, 1945. február 5. – Budapest, 2013. június 30.) Kossuth-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A népi írók és a népi irodalom, valamint az összehasonlító irodalomtudomány neves tudósa. 1993 és 1995 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma: Debreceni Egyetem) oktatási rektorhelyettese, 1995 és 2003 között az egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézete igazgatója.
• Szerző:Gaal József vagy Gaál József (Nagykároly, 1811. december 12. – Pest, 1866. február 26.) költő, író, drámaíró, a Magyar Tudós Társaság levelező (1837) tagja.
• Szerző:Galamb Sándor János (Gyöngyös, 1886. március 21. – Budapest, 1972. november 8.) tanár, dramaturg, színikritikus, színházigazgató, rendező, irodalomtörténész, az MTA tagja. Gyermekei Galamb Gábor, tanár és Galamb György, színész
• Szerző:Galambos János (Zirc, 1940. szeptember 1. – 2019. december 19.) magyar származású amerikai matematikus.
• Szerző:Galavics Géza (Győr, 1940. november 30.) magyar művészettörténész, történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi reneszánsz, barokk és klasszicista művészet neves kutatója. Nevéhez fűződnek a magyar kertművészet-történeti kutatások megalapozása és kiszélesítése. 1990 és 2010 között az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet régi művészettörténeti osztályának vezetője.
• Szerző:Gallai Tibor (eredeti nevén: Grünwald Tibor; Budapest, 1912. július 15. – Budapest, 1992. január 2.) magyar matematikus, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Garai Erzsébet, Dr. (Budapest, 1920. január 22. – Budapest, 2016. január 1.)<ref name=hal/> magyar filmtörténész, filmesztéta, szerkesztő, irodalomtörténész.
• Szerző:Garas (Grünwald) Pál Jenő
• Szerző:Garas Klára (Rákosszentmihály, 1919. június 19. – Budapest, 2017. június 26.) magyar művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója 1964 és 1984 között, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Garay András (Pécs, 1926. május 20. – College Station, Texas, 2005. október 10.) magyar–amerikai biofizikus, biokémikus, molekuláris biológus, növényfiziológus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe az élő anyag molekuláris aszimmetriájának, e jelenség eredetének és evolúciós szerepének vizsgálata volt.
• Szerző:Garay János (Szekszárd, 1812. október 10. – Pest, 1853. november 5.) magyar költő, író, újságíró.
• Szerző:GazdaságpolitikaSablon:Refhely
• Szerző:GazdaságstatisztikaSablon:Refhely
• Szerző:Gebhardt Xavér Ferenc (Paks, 1791. január 23. – Pest, 1869. október 27.) orvos, egyetemi tanár; a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1830).
• Szerző:Gederéczi Gombocz Zoltán (Sopron, 1877. június 18. – Budapest, 1935. május 1.) magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1905, rendes 1922). Gombocz Endre botanikus bátyja. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja.
• Szerző:Geert Hofstede (Haarlem, 1928. október 2. – 2020. február 12.) holland szociálpszichológus, a nemzeti és szervezeti kultúrák interakcióinak szakértője. 2010-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották.
• Szerző:Gegesi Kiss Pál (Nagyszőlős, 1900. november 2. – Budapest, 1993. április 3.) Kossuth-díjas orvos, gyermekgyógyász, gyermekpszichológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi gyermekgyógyászati kardiológia jelentős alakja volt, de számos eredmény fűződik a nevéhez a gyermekkori agydaganat, cukorbetegség és fertőzéses eredetű szervi elváltozások kóroktani feltárása és belgyógyászati kezelése kapcsán is. Munkássága iskolateremtő hatásúnak bizonyult a gyermekpszichológia területén is. Negyed évszázadon keresztül, 1946-tól 1971-ig volt a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen és jogelődjein a gyermekgyógyászati tanszék vezetője, illetve az I. számú gyermekklinika igazgatója.
• Szerző:Gegő Elek Nicephor OFM (Csíktaploca, 1805. március 25. – Pozsony, 1844. október 9.) egyházi szónok, etnográfus, történész, ferences szerzetes, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Gelei József (Árkos, 1885. augusztus 20. – Budapest, 1952. május 20.) zoológus, az MTA tagja.
• Szerző:Gelei József (Alacska, 1754. december 6. – Miskolc, 1838. március 1.) tanár, író, műfordító; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1832).
• Szerző:Geleji Sándor (Nagykikinda, 1898. május 17. – Budapest, 1967. november 3.) kétszeres Kossuth-díjas kohómérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja, a képlékeny alakítás elméletének nemzetközi szinten is kiemelkedő művelője.
• Szerző:Gelencsér András (Kisvárda, 1966. augusztus 27. - ) vegyészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az MTA Levegőkémiai Kutatócsoportjának vezetője. 2015. július 1. óta a Pannon Egyetem rektora.
• Szerző:Genthon István (Budapest, 1903. augusztus 18. – Eger, 1969. május 30.) művészettörténész, az MTA tagja, a művészettörténeti tudományok doktora (1965).
• Szerző:Georg Friedrich Julius Arthur von Auwers (Göttingen, 1838. szeptember 12. – Berlin, 1915. január 24.) német csillagász. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (1890)
• Szerző:Georg Heinrich August Ewald (Göttingen, 1803. november 16. – Göttingen, 1875. május 4.) német teológus, orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Georg von der Gabelentz (Poschwitz (Altenburg mellett), 1840. március 16. – Berlin, 1893. december 11.) német nyelvész, sinológus, Hans Conon von der Gabelentz fia.
• Szerző:Georg Waitz (Flensburg, 1813. október 9. – Berlin, 1886. május 24.) német jogtörténész, medievista, a német történeti forrásoknak egyik legismertebb kiadója.
• Szerző:George Henry Lewes (London, 1817. április 17. – 1878. november 30.) angol filozófiai író.
• Szerző:George Howard Darwin (Downe (Kent, jelenleg Nagy-London), 1845. július 9. – Cambridge, 1912. december 7.) angol természettudós (csillagász, fizikus, matematikus), tudománytörténész, Charles Darwin fia.
• Szerző:George Porter OM (Stainforth, 1920. december 6. – 2002. augusztus 31.) Nobel-díjas angol kémikus.
• Szerző:Georges Michel Claude Duby (Párizs, 1919. október 7. – Aix-en-Provence, 1996. december 3.) Az egyik legnagyobb hatású középkortörténész, az Annales-iskola tagja. Több állam tudományos akadémiája is soraiba fogadta: 1974-től a Francia Természettudományi Akadémia a Brit, Belga Királyi, Amerikai Középkori, olasz Lincei Akadémiák, az Amerikai Filozófiai Társaság, brit Királyi Történelmi Társaság, 1986-tól pedig a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Gerecs Árpád (1913-ig Gremsperger Árpád; Zsámbék, 1903. július 18. – Budapest, 1982. január 27.) Kossuth-díjas vegyészmérnök, kémikus, a műszaki tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Zemplén Géza közeli munkatársaként elméleti szerves kémikusi munkássága elsősorban szénhidrát-kémiai szintézisek kidolgozására irányult. Vegyészmérnöki munkássága hasonlóképpen jelentős a magyarországi gyógyszervegyészet területén, a nevéhez fűződik több gyógyszer előállítása (pl. B₁- és P-vitamin, ultraszeptil, sztreptomicin). 1950-től 1955-ig állt a szegedi, 1956-tól 1974-ig a budapesti tudományegyetem alkalmazott kémiai technológiai tanszékei élén, a hazai szakképzés alapjainak lefektetője, intézményi kereteinek megteremtője volt.
• Szerző:Gerengay Zsuzsanna
• Szerző:Gerevich László (Budapest, 1911. április 7. – Budapest, 1997. június 20.) Kossuth-díjas régész, művészettörténész, az MTA tagja. Kiemelkedő szerepe volt a Budai Vár második világháborút követő régészeti feltárásaiban.
• Szerző:Gerevich Tibor (Máramarossziget, 1882. június 14. – Budapest, 1954. június 11.) művészettörténész, egyetemi tanár, művelődéspolitikus, kormánybiztos; az MTA tagja, a Római Magyar Intézet igazgatója, a Műemlékek Országos Bizottságának (MOB) elnöke; Gerevich Aladár vívó és Gerevich László művészettörténész nagybátyja.
• Szerző:Gergely János (Karcag, 1925. december 13. – Budapest, 2008. február 4.) magyar orvos, immunológus, egyetemi tanár. Az orvostudományok kandidátusa (1957), az orvostudományok doktora (1968). A Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1982. máj. 7.; rendes: 1990. máj. 21.).
• Szerző:Gergely Pál István (Debrecen, 1947. január 30.) Széchenyi-díjas magyar biokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a jelátviteli folyamatok, valamint a protein kinázok és foszfatázok. 1997 és 1999 között a Debreceni Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja, majd rövid ideig tudományos rektorhelyettese. 2000-től több éven át a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum tudományos igazgatója.
• Szerző:Gerhart Friedlander (született: Friedländer) (Német Birodalom, München, 1916. július 28. – Amerikai Egyesült Államok, New York, South Setauket, 2009. szeptember 6.) német-amerikai magkémikus. Részt vett a Manhattan tervben. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (1998).
• Szerző:Gerő Ernő, születési nevén Singer Ernő, illegális nevén Szeges Ernő (Terbegec, Hont vármegye 1898. július 8. – Budapest, 1980. március 12.) magyar kommunista politikus, több magyar kormány tagja különböző beosztásokban, 1956-ban az MDP első titkára, szovjet NKVD-tiszt. 1949 és 1957 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tiszteleti tagja.
• Szerző:Geszti Pál Ottó vagy Geszti P. Ottó (Budapest, 1922. november 19. – Budapest, 1985. április 6.) állami díjas villamosmérnök, gépészmérnök, a műszaki tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A villamosenergia-rendszerek korszerű elméleti kutatásainak magyarországi megalapozója, jórészt a nevéhez fűződik a hazai villamosenergia-termelés és -elosztás tervének kidolgozása és megvalósítása. 1959-től haláláig a Budapesti Műszaki Egyetem tanáraként a villamos művek tanszéke, illetve a jogutód Erősáramú Intézet vezetője volt.
• Szerző:Giesswein Sándor (Tata, Komárom vm., 1856. február 4. – Budapest, 1923. november 15.) pápai prelátus, politikus, író, társadalomtudós, az MTA levelező tagja, keresztényszocialista politikus, országgyűlési képviselő, 1916-tól 1921-ig a Szent István Akadémia elnöke, a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnöke.
• Szerző:Gillemot László (családnevének ejtése [ʒilmo], kb. [zsilmó]; Budapest, 1912. október 7. – Budapest, 1977. augusztus 20.) kétszeres Kossuth-díjas gépészmérnök, anyagtudós, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Főbb kutatásai a fémek anyagvizsgálatára, fém-előállítási, ötvözetgyártási és képlékeny alakítási technológiák továbbfejlesztésére, valamint a hegesztési eljárások alkalmazási körének kiszélesítésére irányultak. Nevéhez fűződik a korszerű magyarországi fémipari és kohászati alapkutatások elindítása, intézményi és szakképzési hátterének megszervezése. Három évtizeden át (1944–1977) volt a Budapesti Műszaki Egyetem mechanikai technológiai tanszékének vezetője, 1948 és 1969 között alapító igazgatóként irányította a Fémipari Kutatóintézet munkáját.
• Szerző:Gimesi Nándor István (1914-ig Geiszler Nándor István) (Kiskomárom, 1892. december 3. – Budapest, 1953. július 16.) ciszterci szerzetes, botanikus, hidrobiológus, mikrobiológus. A hazai növényélettani és növénysejttani kutatások úttörő alakja, főként a vízi mikroorganizmusok (fitoplanktonok, algák) élettani vizsgálata terén alkotott maradandót. A mikrobiológiai célú fényképezés és filmezés technikájának megújítójaként is ismert. 1948-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Sablon:Botnév
• Szerző:Ginsztler János (Budapest, 1943. május 23. – 2019. július 7.) Széchenyi-díjas magyar gépészmérnök, hegesztőmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az anyagtudomány és az online diagnosztikai módszerek fejlesztése. 1991 és 1998 között a Budapesti Műszaki Egyetem nemzetközi rektorhelyettese.
• Szerző:Giuseppe Gasparo Mezzofanti (Bologna, 1774. szeptember 19. – Nápoly, 1849. március 15.) olasz bíboros, ismert nyelvész és poliglott, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Bolognában született és tanult. Teológiai tanulmányait még azelőtt befejezte hogy elérte volna a pappá szentelés alsó korhatárát, így később 1797-ben szentelték pappá. Ugyanebben az évben lett a Bolognai Egyetem arab nyelvek professzora. Később elvesztette ezt a beosztását, mert visszautasította a Ciszalpin Köztársaság hűségesküjét, mely az idő tájt Bolognát kormányozta.
• Szerző:Glatz Ferenc (Csepel, 1941. április 2. –) Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1996 és 2002 között elnöke. Az újkori európai művelődéstörténet és a történeti segédtudományok neves tudósa. 1989 és 1990 között művelődési miniszter. 1990 és 1996 között, valamint 2002-től az MTA Történettudományi Intézet igazgatója.
• Szerző:Goldziher Ignác (Székesfehérvár, 1850. június 22. – Budapest, 1921. november 13.) magyar orientalista, egyetemi tanár, a budapesti izraelita hitközség titkára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Gombás Pál (Selegszántó, 1909. június 5. – Budapest, 1971. május 17.) kétszeres Kossuth-díjas fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. Az atomok, az atommagok és a fémek statisztikus elméletével, továbbá a kvantumelmélet közelítő módszereivel foglalkozott.
• Szerző:Gombos Ferenc Albin (eredetileg Gombos Ferenc, 1892-től 1895-ig Gombos Albin, később gyakran Gombos F. Albin; Ambrózfalva, 1873. október 3. – Budapest, Terézváros, 1938. december 25.) magyar történész, pedagógus, író, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A középkori Magyar Királyság és Európa történetének kutatója, korabeli forrásainak feltérképezője volt, több jelentős forráskiadvány gondozása fűződik a nevéhez. Miklósy Ilona (1873–1958) színésznő, író férje.
• Szerző:Gombos Imre, (Sajólád, 1791. július 6. – Bécs, 1840. január 12.) jogi doktor, császári és királyi kamarás, udvari tanácsos, Heves vármegye főispáni helyettese, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, drámaíró.
• Szerző:Gombosi Tamás (Budapest, 1947. január 19. –) amerikai magyar űrfizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Gondol Dániel (Inota, 1815 – Alvinc, 1891. május 7.) esztéta, író, műfordító; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1845).
• Szerző:Gothard Jenő (Herény, 1857. május 31. – Herény, 1909. május 29.) gépészmérnök, csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Gothard Jenő 1885-ben tett először említést, hogy megkísérelte lefényképezni a Lyra gyűrűs ködében észlelt új csillagot. Kísérleteinek eredménye egy évvel később, 1886-ban érett be. Ekkorra sikerült a Lyra gyűrűs-köd (M 57) közepén egy 15-ös nagyságrendű csillagot elsőként lefényképeznie.<ref name=crossen>
• Szerző:Gráf László (Zalaegerszeg, 1942. június 6.) Széchenyi-díjas biokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a természetes peptidek szerkezetének és biológiai funkciójának, valamint egyes proteázok működésének vizsgálata és az úgynevezett fehérjeszobrászat. Nevéhez fűződik a rekombináns DNS-technika meghonosítása. Külföldi kutatókkal egy időben fedezte fel a béta-endorfint.
• Szerző:Grätzer György (Budapest, 1936. augusztus 2. –) matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. A híres „rejtvénykirály”, Grätzer József fia.
• Szerző:Gróh Gyula (Esztergom, 1886. január 16. – Budapest, 1952. február 23.) magyar kémikus, fizikokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Jelentős tudományos eredményeket ért el a szerves és szervetlen molekulaszerkezetek reakciókinetikájának radiokémiai és spektroszkópiai vizsgálata terén. 1917-től 1950-ig volt különböző felsőoktatási tanintézetekben az általános kémia főiskolai, illetve egyetemi tanára. 1945-től 1948-ig a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöke.
• Szerző:Grünwald Bertalan
• Szerző:Grósz Gyula (Pest, 1862. november 26. – Budapest, 1933. július 28.) magyar gyermekorvos, kórházigazgató, a MTA tagja.
• Szerző:Grasselly Gyula (Szeged, 1920. július 4. – Szeged, 1991. november 13.) geokémikus, mineralógus, a földtudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe az üledékes érctelepek geokémiai, ásványtani vizsgálata volt.
• Szerző:Grastyán Endre (Őriszentpéter, 1924. február 25. – Pécs, 1988. június 17.) magyar orvos, idegfiziológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Gratz Gusztáv Adolf (Gölnicbánya, 1875. március 30. – Budapest, 1946. november 21.) német származású politikus, publicista, gazdasági szakember és történetíró. 1917-ben az Esterházy Móric vezette kormányban pénzügyminiszter, 1921-ben Teleki Pál első kormányában a külügyi tárca élén állt. Testvére Gratz Ottó tejgazdasági szakember és szakíró.
• Szerző:Greguss Ágost (Eperjes, 1825. április 27. – Budapest, 1882. december 13.) bölcseleti doktor, egyetemi tanár, esztéta, az MTA tagja, a Kisfaludy Társaság másodelnöke. Greguss Gyula bátyja.
• Szerző:Greguss Gyula (Eperjes, 1829. december 3. – Pest, 1869. szeptember 5.) magyar természettudós, műfordító, a pesti evangélikus gimnázium igazgató-tanára, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja. Greguss Mihály fia, Greguss Ágost öccse.
• Szerző:Grga Novak (Hvar, Osztrák–Magyar Monarchia, 1888. április 2. – Zágráb, 1978. szeptember 7.) horvát történész, régész. Fő kutatási területe Horvátország és Dalmácia középkori történelme volt.
• Szerző:Grősz József Sablon:Szülhal római katolikus pap, szombathelyi püspök, kalocsai érsek. Érseki székvárosa lakóinak emlékezetében ma is Kalocsa megmentőjeként él a város szovjet megszállását követő helytállása miatt.
• Szerző:Grosschmid Béni, más néven: Zsögöd Benő (Máramarossziget, 1852. november 6. – Visegrád, 1938. szeptember 7.) jogász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1901), udvari tanácsos.
• Szerző:Gulyás Balázs (Budapest, 1956. június 26.) svédországi magyar neurobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a stockholmi Karolinska Intézet, a szingapúri Nanjang Műszaki Egyetemen (NTU) működő Lee Kong Chian School of Medicine és az Imperial College London professzora.
• Szerző:Gulyás Pál (Budapest, 1881. január 5. – Budapest, 1963. május 30.) irodalomtörténész, bibliográfus, könyvtáros, lexikográfus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Fő műve a Szinnyei József hasonló művét folytató, kiegészítő Magyar írók élete és munkái – új sorozat című hatalmas lexikon-sorozat, amelynek első 6 kötete 1939 és 1943 között jelent meg. A II. világháború után abbamaradt a sorozat kiadása, csak a rendszerváltást követően (1990 és 1995 között) készítette el Viczián János a szerző jegyzeteiből a VII.-től a XVII. kötetig tartó részt. E sorozat a – tágan értelmezett – magyar írók (szépíró, költő, tudós, filozófus, hittudós stb.) életrajzát és műveinek jegyzékét tartalmazza, különös hangsúllyal a 20. század első felére. (Szinnyei műve 1914-ben zárult le.)
• Szerző:Gunda Béla (Temesfüves, 1911. december 25. – Debrecen, 1994. július 30.) etnográfus, a történelemtudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Gundy Sarolta (Dombóvár ?, 1946.) az MTA doktora, egyetemi tanár, klinikai genetikus, rákkutató, az Országos Onkológia Intézet volt tudományos osztályvezetője.
• Szerző:Gunnar Myrdal (1898. december 6. – 1987. május 17.) svéd közgazdász.<ref name=nobelbio/> 1974-ben – Friedrich Hayekkel közösen – megkapta a közgazdasági Nobel-emlékdíjat „a pénz- és konjunktúraelmélet területén kifejtett úttörő tevékenységükért és a gazdasági, társadalmi és intézményi jelenségek összefüggéseinek mélyreható elemzéséért”.<ref name=nobelpri/>
• Szerző:Gustav Robert Kirchhoff (Poroszország, Königsberg, 1824. március 12. – Berlin, 1887. október 17.) német fizikus. Ő fogalmazta meg a később róla elnevezett Kirchhoff-törvényeket.
• Szerző:Guzmics Izidor (eredetileg Guzmics László; Jánosfa, 1786. április 7. – Bakonybél, 1839. szeptember 1.) bencés szerzetes, közíró, teológus, nyelvész, író, drámaíró, műfordító, a Magyar Tudós Társaság rendes, utóbb tiszteleti tagja. A reformkori magyar művelődés jeles alakja volt, publicisztikai tevékenységével síkra szállt a katolikus–protestáns unió megteremtéséért, a nemzeti nyelv és irodalom megújulásáért. 1832-től 1839-ig a bakonybéli bencés monostor apátja volt.
• Szerző:Gyáni Gábor (Hódmezővásárhely, 1950. július 14. –) magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a társadalomtörténet és mentalitástörténet magyarországi meghonosításának úttörője.
• Szerző:Gyárfás István (léczfalvi) (Dömsöd, 1822. július 17. – Kiskunhalas, 1883. július 16.) magyar jogász, táblabíró, történész, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Györfi László (Hercegfalva, [ma: Mezőfalva], 1947. július 6.) Széchenyi-díjas matematikus, informatikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a műszaki matematika, a sztochasztikus approximáció, a matematikai statisztika és a nemparaméteres függvénybecslés.
• Szerző:György Endre (Huszt, 1848. március 18. – Budapest, 1927. január 15.) magyar politikus, földművelésügyi miniszter, közgazdasági író, az MTA tagja (levelező: 1879, rendes: 1919). György Aladár testvére.
• Szerző:György Lajos álnevei: Magyar Tamás, Vásárhelyi Gergely (Marosvásárhely, 1890. április 3. – Kolozsvár, 1950. december 31.) magyar irodalomtörténész, bibliográfus, szerkesztő.
• Szerző:Györke József, születési nevén Georgovits József (Celldömölk, 1906. december 21. – Budapest, 1946. szeptember 11.) nyelvész, könyvtáros, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Gyóni Mátyás (Budapest, 1913. december 18. – Budapest, 1955. szeptember 28.) történész, bizantinológus, egyetemi tanár, tanszékvezető, a Magyar Tudományos Akadémia tagja; Gyóni Géza költő unokaöccse.
• Szerző:Gyarmati István (Szeged, 1929. szeptember 5. – Budapest, 2002. október 23.) állami díjas fizikus, kémikus, a fizikai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az elméleti és matematikai fizika, valamint a fizikai kémia területén ért el kimagasló tudományos eredményeket, a visszafordíthatatlan termodinamikai folyamatokra vonatkozó kutatásaival nemzetközi elismertséget vívott ki magának. Többek között a nevéhez fűződik a klasszikus és modern termodinamika axiomatikus egyesítése, az anyagi rendszerekben lezajló, energiaszétszóródással járó transzportjelenségek törvényszerűségeinek lefektetése (1968–1969), valamint a termodinamikai hullámelmélet kidolgozása (1977).
• Szerző:Gyenge Csaba (Székelykocsárd, 1940. január 22. –) romániai magyar gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Gyimóthy Tibor vezetője.
• Szerző:Győrffy Béla (Kemenesmagasi, 1928. január 14. – Martonvásár, 2002. május 8.) Széchenyi-díjas agrármérnök, növénynemesítő, a mezőgazdaság-tudományok doktora, az MTA tagja (l.: 1987, r.: 1993)
• Szerző:Győry Kálmán (Ózd, 1940. február 23.) Széchenyi-díjas magyar matematikus, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a diofantikus számelmélet neves kutatója. 1993 és 1998 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar dékánja. 2000 és 2001 között a Debreceni Egyetemmé átszervezett intézmény tudományos rektorhelyettese, 2001 és 2002 között rektora.
• Szerző:Győry Sándor (Tarján, 1795.április 15. – Pest, 1870. március 9.) építőmérnök, matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1832).
• Szerző:Győry Vilmos (Győr, 1838. január 7. – Budapest, 1885. április 14.) magyar evangélikus lelkész, teológus, író, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja. Győry Loránd miniszter és Győry Ilona tanítónő, író, műfordító édesapja.
• Szerző:Gyűjteményes kiadásai
• Szerző:Gyomlay Gyula (Nagyvárad, 1861. július 29. – Budapest, 1942. október 20.) klasszika-filológus, bizantinológus, műfordító, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd tiszteleti tagja. Az ókori görög és bizánci irodalom filológiai kutatása mellett egyes klasszikus szerzők műveinek magyarra ültetésével, illetve az ókori Görögország történetével foglalkozott.
• Szerző:Gyulai József (Hódmezővásárhely, 1933. augusztus 21. –) Széchenyi-díjas magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a félvezetők fizikája, technológiája, valamint az ionsugaras eljárások. Munkásságát elsősorban műszaki területen fejti ki. 1992 és 1997 között az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet Anyagtudományi Kutatóintézet, majd ezt követően 2004-ig a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet igazgatója. Ezenkívül 1993 és 1995 között a Bay Zoltán Anyagtudományi és Technológiai Intézetet vezette.
• Szerző:Gyulai Pál (Kolozsvár, 1826. január 25. – Budapest, 1909. november 9.) magyar irodalomtörténész, költő, író, egyetemi tanár, műkritikus, 1879-től 1899-ig Kisfaludy Társaság 4. elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, a magyar főrendiház tagja és jegyzője.
• Szerző:Gyulai Zoltán (Pipe, 1887. december 16. – Budapest, 1968. július 13.) fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1932, rendes 1954).
• Szerző:Gyurikovits György (Ivanóc, 1780. július 12. – Bazin, 1848. június 25.) bíró, jogtörténész; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1832).
• Szerző:Hámori József (Fegyvernek, 1932. március 20. – ) Széchenyi-díjas magyar biológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2002 és 2008 között alelnöke. Az idegrendszer és az idegelemek közötti kapcsolatok funkciós szerkezetének neves kutatója. Munkássága jelentős az agyi idegek kutatása területén. 1992 és 1994 között a Janus Pannonius Tudományegyetem rektora. 1993–1994-ben a Magyar Rektori Konferencia elnöke. 1998 és 1999 között az első Orbán-kormány első nemzeti kulturális örökség minisztere.
• Szerző:Házi Jenő (Vásárút, 1892. április 16. – Sopron, 1986. február 10.) történész, levéltáros, 1922-től vitéz, a Soproni Városi Levéltár utolsó főlevéltárosa, MTA levelező tagja (1938).
• Szerző:Haan Lajos (szlovákul Ľudovít Haan) (Sámsonháza, 1818. augusztus 13. – Békéscsaba, 1891. augusztus 12.) evangélikus lelkész, történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Haan Antal festőművész bátyja.
• Szerző:Haar Alfréd (Budapest, 1885. október 11. – Szeged, 1933. március 16.) magyar matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja.
• Szerző:Haas János (Budapest, 1947. május 3. –) magyar geológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Haberern Jonatán (Felka, 1818. január 17. – Budapest, 1880. április 8.) teológiai és filozófiai író, egy ideig a Budapesti Református Teológiai Akadémia, majd a Pesti Egyetem tanára, az MTA tagja, Arisztotelész műveinek fordítója.
• Szerző:Habsburg József nádor, József Antal főherceg (Erzherzog Joseph Anton Johann Baptist von Österreich; (Firenze, 1776. március 9. – Buda, 1847. január 13.) német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi tábornagy (k. u. k. Feldmarschall), a Habsburg-ház ún. magyar vagy nádori ágának megalapítója, 1796-tól haláláig Magyarország nádora, a reformkorban 1835-ig uralkodó I. Ferenc osztrák császár, magyar király öccse.
• Szerző:Habsburg–Lotaringiai István Ferenc Viktor főherceg (Erzherzog Stefan Franz Viktor von Österreich) (Buda, 1817. szeptember 14. – Menton, 1867. február 19.) osztrák főherceg, magyar királyi herceg, István nádor néven 1847-től 1848-ig Magyarország nádora.
• Szerző:Habsburg–Lotaringiai József Károly (ismert még mint Ausztriai József Károly főherceg, korabeli ragadványnevén „Palatinus Jóska”, Sablon:Németül; Pozsony, Osztrák Császárság, 1833. március 2. – Fiume, Ausztria–Magyarország, 1905. június 13.), a Habsburg–Lotaringiai-ház nádori ágából származó osztrák főherceg, József nádor és Mária Dorottya württembergi hercegnő gyermeke, a Magyar Királyi Honvédség főparancsnoka, lovassági tábornok, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági, majd tiszteleti tagja.
• Szerző:Habsburg–Lotaringiai Rudolf (teljes nevén Rudolf Ferenc Károly József, Sablon:Németül; Laxenburg, Osztrák Császárság, 1858. augusztus 21. – Mayerling, Ausztria–Magyarország, 1889. január 30.), a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse (koronahercege, Sablon:Németül), I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné harmadik gyermeke.
• Szerző:Hacsatur Kostojanc vagy oroszosan Hacsatur Szedrakovics Kostojanc (örményül Խաչատուր Կոշտոյանց, oroszul Хачатур Седракович Коштоянц; Alekszandropol (a mai Gjumri közelében), Oroszország, 1900. szeptember 26. – Moszkva, Szovjetunió, 1961. április 2.) szovjet-örmény neurofiziológus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Idegélettani kutatásaiban az ingerületátvitel hátterében álló sejtszintű anyagcsere-folyamatokat vizsgálta.
• Szerző:Hadrovics László (Alsólendva, 1910. június 27. – Solymár, 1997. május 12.) állami díjas nyelvész, szlavista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a délszláv-magyar történelem, valamint a horvát nyelv helyesírás- és nyelvtörténete, valamint a magyar funkcionális mondattan és frazeológia. Fontos kései műve az 1993-ban megjelent Magyar történeti jelentéstan című munkája. Jelentős szótárkészítő munkássága is, a magyar–orosz, magyar<span>–</span>horvát, illetve magyar<span>–</span>szerb szótárak elkészítésében vett részt.
• Szerző:Hahn István (Budapest, 1913. március 28. – Budapest, 1984. július 26.) magyar ókortörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1982).
• Szerző:Hajós György (Budapest, 1912. február 21. – Budapest, 1972. március 17.) magyar matematikus, a geometria világhírű tudósa, kiváló előadó, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, kétszeres Kossuth-díjas (1951, 1962).
• Szerző:Hajdó András (Szentlélek, 1745.nov.29.-?) és Berkeczi Borbála (Szentlélek, 1749.ápr.17.-?)
• Szerző:Hajdó András (Szentlélek,1714?-1782.dec.29.)
• Szerző:Hajdú Péter (Budapest, 1923. december 27. – Budapest, 2002. szeptember 19.) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Hajnal András (Budapest, 1931. május 13. – Budapest, 2016. július 30.) magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt. A halmazelmélet, a kombinatorika és a topológia nemzetközi hírű kutatója volt. 1982 és 1992 között az MTA Matematikai Kutatóintézetet igazgatta.
• Szerző:Hajnal István (Nagykikinda, 1892. július 3. – Budapest, 1956. június 16.) Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, az MTA tagja, a történelemtudományok doktora, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Magyar Országos Levéltár tisztviselője.
• Szerző:Hajnóczi Gyula (ifjabb Ritter Gyula, Hajnóczi J. Gyula, Julius Gy. Hajnóczy) (Baja, 1920. április 5. – Budapest, 1996. augusztus 10.) Kossuth- és Ybl Miklós-díjas magyar építész, építészettörténész, régész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Hajnóczky György (Budapest, 1963) egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a philadelphiai Thomas Jefferson Egyetem Mitochondrial Research Center vezetője.
• Szerző:Hajnik Imre (Pest, 1840. április 5. – Budapest, 1902. augusztus 3.) jogtudós, jogtörténész, oklevélkutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1871, rendes: 1880).
• Szerző:Halász Béla (Kalaznó, 1927. július 4. – Budapest, 2019. március 7.) Bolyai Nagydíjas és Széchenyi-díjas magyar orvos, anatómus, neuroendokrinológus, egyetemi tanár, professor emeritus,<ref name=":02" /> a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A belső elválasztású mirigyek szabályozásának neves kutatója, elsősorban az idegrendszer szerepét illetően. 1973 és 1979 a Semmelweis Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese. 1990 és 1996 között az MTA egyik alelnöke.
• Szerző:Halász Gábor (Budapest, 1941. december 25.) magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A multiplikatív számelmélet, a komplex függvénytan és a matematikai analízis jelentős kutatója.
• Szerző:Halász Ignác (1879-ig Fischer, magyar nyelvész, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1888).
• Szerző:Halász Ottó, angol nyelvterületen Otto Halász (Budapest, 1927. október 24. – Budapest, 1986. február 14.) magyar építőmérnök, tanszékvezető egyetemi tanár, 1967 és 1973 között, majd 1981-től haláláig a BME Építőmérnöki Karának dékánja, az MTA levelező tagja (1982).
• Szerző:Hültl Dezső (teljes nevén: Hültl Dezső József Fidél, Felsőbánya, 1870. április 6. – Budapest, 1945. július 11.) magyar építész, műegyetemi tanár, Hültl Hümér sebészprofesszor öccse.
• Szerző:Halmai Péter (Budapest, 1953. augusztus 4. –) magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Fő kutatási területei a nemzetközi gazdaságtan, a makroökonómia, az összehasonlító gazdaságtan, illetve az agrár-közgazdaságtan.
• Szerző:Hóman Bálint (Budapest, 1885. december 29. – Vác, 1951. június 2.) politikus, történész, egyetemi tanár, az MTA levelező majd rendes tagja, 1933 és 1945 között pedig igazgatósági tagja is. 1932 és 1938 illetve 1939 és 1942 között Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere, 1933-tól 1944-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke. Hóman a két világháború közötti korszak egyik legvitatottabb személyisége. Az 1944-es kiugrási kísérlet után, Szálasi hatalomra kerülését követően a parlament tagja maradt (Székesfehérvár országgyűlési képviselőjeként), és azt megelőzően részt vett a zsidótörvények parlamenti előkészítésében és a magyar Országgyűlés tagjaival együtt meg is szavazta őket.
• Szerző:Hampel József (Pest, 1849. november 10. – Budapest, 1913. március 25.) magyar régész, egyetemi tanár, az MTA tagja. Főként Magyarország régészeti anyagát összefoglaló, alapvető munkáiról ismert, amelyekben a kor fő irányzatának megfelelően, tárgytípusonként foglalkozott a leletanyaggal.
• Szerző:Hamza Gábor (Budapest, 1949. február 22. –) Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A római jog, a római jog továbbélése és az összehasonlító magánjogtörténet nemzetközileg is elismert tudósa.
• Szerző:Hanák János (Kiskér, Abaúj megye, 1812. június 25. – Kricsova, 1849. szeptember 2.) kegyes-tanítórendi áldozópap és tanár, zoológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Hanák Péter (Kaposvár, 1921. augusztus 9. – Budapest, 1997. október 6.) Széchenyi-díjas magyar történész, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A dualizmus korának művelődés-, társadalom- és eszmetörténetének neves kutatója.
• Szerző:Hangody László (Kiskunhalas, 1958. május 20. –) Széchenyi-díjas magyar orvos, traumatológus, ortopéd sebész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a porcsérülések, a porcfelszínképzés, egyes ezzel kapcsolatos átültetések alkalmazása a klinikai gyakorlatban, valamint a térdszalagsérülések. Jelentős eredménye az 1992-ben bevezetett úgynevezett autológ osteochondralis mozaikplasztika, amely az egyik leggyakrabban alkalmazott porcfelszínképző eljárásává vált. 2002-től az Uzsoki Utcai Kórház ortopéd-traumatológiai osztály osztályvezető főorvosa.
• Szerző:Hanns Malissa (Bruck an der Mur, 1920. október 8. – Bruck an der Mur, 2010. június 22.) osztrák kémikus, vegyészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Hans Conon von der Gabelentz (Altenburg, 1807. október 13. – Lemnitz, 1874. szeptember 3.) német nyelvtudós, Georg von der Gabelentz édesapja.
• Szerző:Hantken Miksa (Jablonka, 1821. szeptember 26. – Budapest, 1893. június 26.) bányamérnök, az Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Haranghy László (Debrecen, 1897. augusztus 10. – Budapest, 1975. december 8.) magyar orvos, patológus, gerontológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Apja Haranghy György festő, fotográfus; öccse a Nagyrévi Haranghy Jenő (grafikus, festő- és iparművész, művészeti író, az Iparművészeti Iskola tanára; illusztrátor, plakát- és bélyegtervező;
• Szerző:Haraszti Gyula (Kolozsvár, 1858. augusztus 25. – Budapest, 1921. július 15.) irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1903) és a Kisfaludy Társaság tagja. A francia filológia hazai megalapítója.
• Szerző:Haraszti János (Kaposvár, 1924. október 29. – Budapest, 2007. október 22.) magyar állatorvos, egyetemi tanár, egyetemi nagydoktor kutató. Tudományos munkássága a háziállatok szaporodásának számos területét érintette, közülük több úttörő jelentőségűnek bizonyult, tovább növelve a magyarországi állatorvos-tudomány nemzetközi elismertségét. Eredményeit számos hazai és nemzetközi publikációban, tan- és kézikönyvekben közölték.
• Szerző:Hardy Gyula (Újpest, 1928. április 20. – Budapest, 1988. október 22.) állami díjas magyar kémikus, vegyészmérnök, egyetemi tanár, a kémiai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a polimerizáció kinetikai kutatása, valamint a polimerek fizikai kémiai tulajdonságvizsgálata volt. Közel három évtizeden át (1961–1988) állt a hazai műanyaggyártás tudományos háttérintézménye, az MTA Műanyagipari Kutatóintézete élén.
• Szerző:Hargittai István (szül. Wilhelm István, Budapest, 1941. augusztus 11.–) Széchenyi-díjas magyar kémikus, tudománytörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A krisztallográfia, a molekulaszerkezet-kutatás elméleti és kísérleti módszereinek, valamint a molekulamodellezés nemzetközi hírű tudósa. Munkássága jelentős a 20. századi tudománytörténet feldolgozásában, ehhez kapcsolódóan több könyvet írt, illetve interjúkat készített. Felesége Hargittai Magdolna (1945) kémikus, akadémikus.
• Szerző:Hargittai Magdolna (Pécs, 1945. december 19.–) Széchenyi-díjas magyar kémikus, kutatóprofesszor, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a University of North Carolina díszdoktora. Férje Hargittai István Széchenyi-díjas magyar kémikus, tudománytörténész, akivel együtt 2011-ben átvehette az Az év ismeretterjesztő tudósa kitüntető címet és vele tulajdonosai lettek a (192155) Hargittai nevű kisbolygónak.
• Szerző:Harmadik házasságát 1819. augusztus 24-én a Stuttgart melletti Kirchheim unter Teck várkastélyában kötötte az evangélikus vallású Mária Dorottya württembergi hercegnővel (1797–1855). E házasságból 5 gyermek született:
• Szerző:Harmathy Attila (Budapest, 1937. április 20.) Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1993 és 1995 között az MTA főtitkár-helyettese, majd 1999-ig alelnöke. A polgári jog, ezen belül az összehasonlító polgári jog neves kutatója. 1990 és 1993 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánja. 1998 és 2007 között az Alkotmánybíróság tagja.
• Szerző:Harmatta János (Hódmezővásárhely, 1917. október 2. – Budapest, 2004. július 24.) Széchenyi-díjas klasszika-filológus, nyelvész, az MTA rendes tagja. A magyar nyelv iráni eredetű szavainak területén alapvető fontosságú feltáró és rendszerező munkát végzett.
• Szerző:Harsányi János (Budapest, 1920. május 29. – Berkeley, Kalifornia, 2000. augusztus 9.), John Charles Harsányi: magyar származású Nobel-díjas amerikai közgazdász, a játékelmélet, azon belül pedig főként a nem kooperatív információs játékok, az úgynevezett Bayesian-játékok kutatója, illetve azok közgazdaságtanon belüli alkalmazásának megteremtője. Fontos hozzájárulást nyújtott a játékelmélet és a gazdasági érvelés alkalmazásához a politikai és erkölcsi filozófia terén (konkrétan az utilitarizmus etika szempontából), valamint döntő jelentőségű volt egyensúlyelemzés tanulmányozása erdménye. Munkája eredményeként John Forbes Nash-sal és Reinhard Seltennel megkapta az 1994-es közgazdasági tudományos Nobel-díjat. Marx György szerint ő is egy volt a marslakók közül.
• Szerző:Hasenfeld Artúr, eredetileg Hasenfeld Alfréd (Szliácsfürdő, 1870. július 21. – Budapest, 1941. január 7.) magyar orvos, egyetemi tanár, belgyógyász, kardiológus, a MTA tagja. Hasenfeld Manó orvos fia.
• Szerző:Haszpra Ottó (Budapest, 1928. szeptember 11. – Budapest, 2012. április 18.) magyar hidrológus-mérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, eszperantista. Kutatási területe a műtárgy-hidraulika, a regionális és lokális szivárgások, valamint ezek környezeti hatásai és a hidrotermodinamika. Az első magyar–eszperantó szótár kisszótár megalkotója. 1987 és 1992 között a Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézete igazgatója.
• Szerző:Hatvani László (Csongrád, 1943. január 29.) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A differenciálegyenletek elméleti problémáinak és gyakorlati alkalmazásainak neves kutatója. 1990 és 1992 között a József Attila Tudományegyetem (2000-től Szegedi Tudományegyetem) Természettudományi Kar dékánja, 1996 és 1999 között az egyetem Bolyai Intézete igazgatója.
• Szerző:Hatvany Lajos, hatvani báró (1897-ig Deutsch, 1917-ig Hatvany-Deutsch) (Budapest, 1880. október 28. – Budapest, 1961. január 12.) Kossuth-díjas író, kritikus, irodalomtörténész, az MTA tagja; "az utolsó mecénás".
• Szerző:Hauser Arnold (Temesvár, 1892. május 8. – Budapest, 1978. január 29.) filozófus, az MTA tagja (1977), művészettörténész, a művészetszociológiai irány képviselője.
• Szerző:Haynald Lajos (Szécsény, 1816. október 3. – Kalocsa, 1891. július 4.) teológiai doktor, kalocsai bíboros érsek, erdélyi katolikus püspök, botanikus. Sablon:Botnév
• Szerző:Hazai György (Budapest, 1932. április 30. – Budapest, 2016. január 7.) magyar turkológus, orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A török népek és a török nyelv nemzetközi hírű kutatója. 2002 és 2003 között az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem alapító rektora.
• Szerző:Hazay István (Budapest, 1901. április 15. – Budapest, 1995. december 23.) Kossuth-díjas magyar geodéta, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A 20. századi magyar geodézia kiváló elméleti szakembere volt, nevéhez fűződik a nagy méretarányú térképezés több vetülettani problémájának megoldása, egyes kiegyenlítő számítások kidolgozása, de jelentősen hozzájárult Magyarország felsőgeodéziai felvételezésének módszertani korszerűsítéséhez is.
• Szerző:Hazslinszky Frigyes Ákos (1890-től hazslini Hazslinszky Frigyes Ákos; Késmárk, 1818. január 6. – Eperjes, 1896. november 18.) magyar botanikus. Sablon:Botnév Életműve úttörő jelentőségű a magyarországi moszatok (algológia), gombák (mikológia), zuzmók (lichenológia) és mohák (briológia) feltárásában, leírásában és növénytani feldolgozásában. 1863-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1872-től rendes tagja volt. Hazslinszky Bertalan (1902–1966) mikrobiológus, botanikus nagyapja.
• Szerző:Hegedüs Lajos, Candid (Nagyvárad, 1831. október 3. – Rákospalota, 1883. június 13.) jogtudós, jogi író; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1874 ).
• Szerző:Hegedűs István (Kolozsvár, 1848. szeptember 7. – Orosháza, 1925. december 31.) magyar klasszika-filológus, esztéta, műfordító, egyetemi tanár; a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1896; rendes: 1910), a Kisfaludy Társaság tagja.
• Szerző:Hegedűs László (Sárospatak, 1814. november 13. – Budapest, 1884. február 28.) a Tiszáninneni Református Egyházkerület alsózempléni esperességének esperese, országgyűlési képviselő, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Heinrich Gusztáv (Pest, 1845. március 17. – Budapest, 1922. november 7.) irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja. A hazai pozitivista irodalomtörténet kiemelkedő képviselője.
• Szerző:Heinrich Julius Klaproth (Berlin, Poroszország, 1783. október 11. – Párizs, Franciaország, 1835. augusztus 28.) német nyelvész, filológus, orientalista, utazó, a Magyar Tudós Társaság külső tagja. Noha nyelvészeti-filológiai életműve nem minden vonatkozásában bizonyult maradandónak, munkásságával ösztönzőleg hatott az indoeurópai nyelvek tudományos kutatására, illetve a Kaukázus népeinek nyelvészeti, néprajzi megismerésére. Martin Heinrich Klaproth (1743–1817) kémikus fia.
• Szerző:Heinrich Leberecht Fleischer (Schandau, 1801. február 21. – Lipcse, 1888. február 10.) német orientalista, a németországi modern arabisztika megalapozója.
• Szerző:Hekler Antal (Budapest, 1882. február 1. – Budapest, 1940. március 3.) művészettörténész, régész, egyetemi tanár, az MTA tagja.
• Szerző:Hell Márton<br /> szabómester
• Szerző:Heller Ágnes (Budapest, 1929. május 12. – Balatonalmádi, 2019. július 19.) Széchenyi-díjas magyar filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fehér Ferenc filozófus özvegye, fiuk Fehér György (1964-).
• Szerző:Heller Ágost (Pest, 1843. augusztus 6. – Budapest, 1902. szeptember 4.) magyar fizikus, tudománytörténész, az MTA tagja.
• Szerző:Heller Erik, teljes nevén Heller Erik Oszkár (Győr, 1880. május 15. — Budapest, 1958. október 15.) magyar büntetőjogász, egyetemi tanár. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1943–1949 között. Akadémiai tagságát posztumusz 1989-ben állították vissza.
• Szerző:Heller Farkas, teljes nevén Heller Farkas Henrik (Budapest, 1877. május 9. – Budapest, 1955. szeptember 29.) közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Heller László (Nagyvárad, 1907. augusztus 6. – Budapest, 1980. november 8.) magyar gépészmérnök, egyetemi tanár. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a világhírű Heller-Forgó-hűtőrendszer társfeltalálója.
• Szerző:Henri Étienne Sainte-Claire Deville (Saint Thomas, Amerikai Virgin-szigetek, 1818. március 11. – Párizs, 1881. július 1.) francia kémikus.
• Szerző:Henri Victor Regnault [ejtsd: rönyó] (Aachen, 1810. július 21. – Auteuil, Párizs mellett, 1878. január 19.) francia fizikus és kémikus, az MTA kültagja, Henri Regnault festő édesapja. Egyike azon 72 tudósnak, akiknek neve szerepel az Eiffel-torony oldalán.
• Szerző:Henszlmann Imre (Kassa, 1813. október 13. – Budapest, 1888. december 5.) művészettörténész, építész, régész, kritikus, író, orvos, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár, az MTA tagja.
• Szerző:Herczeg Ferenc (született: Franz Herzog, Versec, 1863. szeptember 22. – Budapest, 1954. február 24.) magyar író, színműíró, újságíró, az MTA tagja és másodelnöke, 1904-től 1919-ig a Petőfi Társaság elnöke. Álneve: Katang. A Horthy-korszak legnépszerűbb írója, az Új Idők című irodalmi hetilap főszerkesztője és a Magyar Revíziós Liga elnöke.
• Szerző:Herczegh Géza Gábor (Nagykapos, Csehszlovákia, 1928. október 17. – Budapest, 2010. január 11.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a nemzetközi jog. Jelentősek kutatásai a nemzetközi bíráskodás és nemzeti kisebbségek kérdése területén. 1981 és 1987 között a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. 1990 és 1993 között az Alkotmánybíróság tagja, illetve elnökhelyettese, 1993 és 2003 között az Egyesült Nemzetek Szervezete hágai Nemzetközi Bíróságának tagja.
• Szerző:Herepei Károly (Vízakna, 1802. február 24. – Vízakna, 1871. október 26.) református lelkész, főiskolai tanár, az MTA levelező tagja (1838).
• Szerző:Herman József (Budapest, 1924. augusztus 18. – Telki, 2005. október 9.) Széchenyi-díjas nyelvész, romanista, az MTA rendes tagja.
• Szerző:Hermann Adolf (Paks, 1837. február 5. – Budapest, 1874. január 5.) magyar orvos, sebész, egyetemi tanár, a MTA tagja.
• Szerző:Hermann István (Budapest, 1925. október 10. – Budapest, 1986. szeptember 12.) magyar filozófus, esztéta, kritikus, pedagógus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1976, rendes: 1985). Első felesége Heller Ágnes volt.
• Szerző:Hermann Ludwig Ferdinand von Helmholtz (Potsdam, 1821. augusztus 31. – Charlottenburg, 1894. szeptember 8.) német orvos és fizikus.
• Szerző:Hermann Osthoff (Billmerich, 1847. április 18. – Heidelberg, 1909. május 7.) német nyelvész, az MTA tiszteleti tagja (1901).
• Szerző:Hermecz István (Szeged, 1944. május 7. – Budapest, 2011. október 9.) Széchenyi-díjas magyar vegyészmérnök, gyógyszervegyész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Tudományos munkásságát a Chinoin (ma: Sanofi) gyógyszergyár keretei között végezte, a gyár preklinikai fejlesztési részlegének vezetőjeként. Kutatási területe a gyógyszerkutatás és a biológiailag aktív anyagok szintézise volt.
• Szerző:Herz Miksa (idegen nyelvi környezetben: Max Herz) (Ottlaka, Arad vármegye [ma: Grăniceri, Románia], 1856. május 19. – Zürich, 1919. május 5.) Egyiptomban működött magyar építész, műemlékvédő, múzeumigazgató, építészettörténész.
• Szerző:Herzog Ferenc (Budapest, 1879. február 13. – Budapest, 1952. január 7.) Corvin-koszorús magyar orvos, belgyógyász, fiziológus, patológus, ideggyógyász, kardiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Jelentős eredményeket ért el az idegrendszeri, valamint a szív- és érrendszeri betegségek élettani hátterének feltérképezése, kórtani kutatása és gyógyászata terén.
• Szerző:Herzog József (Budapest, 1880. október 26. – Budapest, 1941. december 29.) levéltáros, történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Heszky László Emil (Győr, 1945. január 16.) magyar növénygenetikus, -biotechnológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magasabb rendű növények szexuális és aszexuális reprodukciója biotechnológiájának, valamint a molekuláris- és transzgénikus növénynemesítésnek nemzetközileg ismert tudósa. 1985 és 2010 között a Szent István Egyetem Genetika és Növénynemesítés Tanszékének vezetője, illetve a Genetika és Biotechnológiai Intézetének igazgatója. 1993-tól az egyetem Növénytudományi Doktori Iskolája alapító vezetője.
• Szerző:Hetényi Géza (születési neve: Hecht Géza) (Budapest, 1894. szeptember 29.) kétszeres Kossuth-díjas magyar belgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1950). Idősebb fia ifj. Hetényi Géza belgyógyász, aki Kanadába távozott 1956-ban. Fiatalabb fia dr. Hetényi István későbbi pénzügyminiszter.
• Szerző:Hetényi János (Ekel, 1786. július 26. – Ekel, 1853. július 26.) református lelkész, az MTA rendes tagja (levelező: 1836, vidéki rendes: 1840).
• Szerző:Hetényi Magdolna (Szentlőrinckáta, 1944. április 23.) Széchenyi-díjas magyar geokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a fosszilis energiahordozók geokémiája, a talajban található szerves anyagok és a környezeti geokémia.
• Szerző:Hevesi Gyula (Ungvár, 1890. november 21. – Budapest, 1970. február 25.) Kossuth-díjas vegyészmérnök, közgazdász, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Hevesy György (született Bischitz György, Budapest, 1885. augusztus 1. – Freiburg im Breisgau, 1966. július 5.) Nobel-díjas magyar vegyész. Kifejlesztett egy radioaktív jelző módszert, amellyel kémiai folyamatokat, például állatok metabolizmusát lehet tanulmányozni.
• Szerző:Hippolyte Adolphe Taine (Vouziers, 1828. április 21. – Párizs, 1893. március 5.) francia kritikus, irodalomtörténész.
• Szerző:Hirschler Ignác (Stomfa, 1823. március 3. – Budapest, 1891. november 11.) orvos, a hazai szemészet első jelentős képviselője; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1869). Stein Aurél anyai nagybátyja és Hirschler Ágoston apai nagybátyja.
• Szerző:Hőgyes Endre (Hajdúszoboszló, 1847. november 30. – Budapest, 1906. szeptember 8.) orvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A kísérleti orvostudomány kiemelkedő kutatója.
• Szerző:Hoór-Tempis Móric, teljes nevén Hoór-Tempis Móric Ferenc János (Nagyszeben, 1867. május 6. – Budapest, 1944. január 29.) villamosmérnök, fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyarországi energiaipar villamosítása területén, közreműködött több hazai villamos erőmű tervezésében és létesítésében.
• Szerző:Hoblik Márton (Igal, 1791. december 1. – Eszék, 1845. május 26.) bölcseleti doktor, megyei főügyész, az MTA levelező tagja, a Katona József előtti drámaírás alakja.
• Szerző:Hoch Róbert (Budapest, 1926. július 19. – Budapest, 1993. november 3.) magyar közgazdász; egyetemi tanár. A közgazdaság-tudományok kandidátusa (1961), doktora (1972). Felesége, Hoszpodár Viola biológus, a Budapesti Konzervgyár mikrobiológusa volt.
• Szerző:Hodinka Antal (Ladomér, 1864. január 13. – Budapest, 1946. július 15.) a magyarországi ruszinok világhírű kutatója, történész, egyetemi tanár, az MTA tagja.
• Szerző:Hoffmann Pál (Nagymarton, 1830. február 25. – Sopron, 1907. június 28.) magyar jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja.
• Szerző:Hoffner József (Veszprém, 1794. március 25. – Pest, 1841. február 16.) orvosdoktor, egyetemi tanár és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Hohmann Judit (Bóly, 1957. augusztus 18. –) gyógyszerész, gyógynövénykutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A növényi másodlagos anyagcseretermékek izolálásának s szerkezetvizsgálatának neves kutatója. 2007-től a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézetének tanszékvezetője, 2012-2018 között az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar dékánja.
• Szerző:Hollán Zsuzsa (Révész Györgyné, R. Hollán Zsuzsa) (Budapest, 1920. október 26. – Budapest, 2008. október 31.) magyar orvos, hematológus, egyetemi tanár. Az orvostudományok kandidátusa (1956), az orvostudományok doktora (1970).
• Szerző:Holló János (Szentes, 1919. augusztus 20. – Budapest, 2012. január 5.) magyar vegyészmérnök, biotechnológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a mezőgazdasági vegyészet, az élelmiszeripari technológia, illetve a biomérnöki tudományok. 1956–1957-ben, illetve 1963 és 1972 között a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karának dékánja. 1972 és 1991 között az MTA Központi Kémiai Kutatóintézet igazgatója. Holló Dorottya (1960) nyelvész, pedagógus édesapja.
• Szerző:Hollós László ((1887-ig: Schwarzkopf László) (Szekszárd, 1859. június 18. – Szekszárd, 1940. február 16.) magyar botanikus, mikológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyar mikológia (gombatan) egyik jelentős alakja, a magyarországi gombaflóra fáradhatatlan kutatója volt. Sablon:Botnév
• Szerző:Hollósi Miklós (Budapest, 1941. október 24. – Szeged, 2016. szeptember 22.) magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A peptidkémia (peptidek, glikopeptidek és foszfopeptidek szintézise és vizsgálata), a kiroptikai spektroszkópia (CD és VCD) és az Alzheimer-kór szerkezeti biológiájának neves kutatója.
• Szerző:Hollósy Jusztinián (Nagyszombat, 1819. december 26. – Celldömölk, 1900. január 24.) csillagász, bencés apát, az MTA levelező tagja (1863).
• Szerző:Holub József (Alsókubin, 1885. április 4. – Pécs, 1962. március 28.) történész, jogtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1923, rendes 1945–49).
• Szerző:Homoródi Lajos, eredeti neve Habereger (Arad, 1911. május 2. – Budapest, 1982. január 22.) magyar földmérő mérnök, geofizikus, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Honti László (Lengyeltóti, 1943. augusztus 27. –) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, finnugrista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső, majd 2004-től levelező, 2010-től rendes tagja. Kutatási területe az uráli összehasonlító nyelvészet.
• Szerző:Honti Rezső, dr., született Hermann Rezső Manó (Budapest, 1879. június 30. magyar nyelvész, irodalomtörténész, műfordító, Honti János folklorista apja, Honti Nándor festő testvére. Sógorai Gerő Ödön, Szilágyi Géza és Pariss Pál.
• Szerző:Horger Antal, teljes nevén: Horger Antal Albert, írói álnevein: Halász Péter, Horgász Pál, Ne félj Mátyás
• Szerző:Horn Artúr (Kairó, 1911. március 24. – Budapest, 2003. november 24.) Állami Díjas magyar mezőgazdasági mérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Horn Péter (Budapest, 1942. január 13. –) Széchenyi-díjas magyar agrármérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Eredményei az állatgenetika, valamint a baromfi-, sertés- és gímszarvastenyésztésben jelentősek.
• Szerző:Hornok László (Újpest, 1947. augusztus 13. –) Széchenyi-díjas magyar agrármérnök, mikrobiológus, növénypatológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe növénykórokozó mikroszkopikus gombák ellenállóságának genetikai és biokémiai háttere. 1986–1987-ben az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet igazgatóhelyettese. 2004 és 2013 között a Szent István Egyetem tudományos rektorhelyettese.
• Szerző:Hornyánszky Gyula, ifj. (Pest, 1869. szeptember 22. – Budapest, 1933. január 31.) klasszika-filológus, történész, egyetemi tanár, dékán; történetfilozófus, szociológus, a Magyar Társadalomtudományi Társulat főtitkára, majd elnöke; Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1909). Id. Hornyánszky Viktor nyomdatulajdonos fia és Ifj. Hornyánszky Viktor könyvkiadó-nyomdatulajdonos és Hornyánszky Ernő nyomdatulajdonos fivére.
• Szerző:Hornyik János (Kecskemét, 1812. október 13. – Kecskemét, 1885. október 8.) levéltáros, történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Horvát Árpád (Pest, 1820. február 23. – Budapest, 1894. október 26.) magyar történész, a diplomatika művelője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Horvát István történész fia, Petőfi Sándor özvegyének, Szendrey Júliának a második férje, Horvát Árpád orvos apja.
• Szerző:Horvát Boldizsár (olykor Horváth, Szombathely, 1822. január 1. – Budapest, 1898. október 28.) magyar író, költő, jogtudós, politikus, igazságügy-miniszter az Andrássy-kormányban. Az MTA és a Kisfaludy Társaság tagja.
• Szerző:Horváth Barna (Budapest, 1896. augusztus 25. – New York, Amerikai Egyesült Államok, 1973. március 3.) magyar jogtudós, jogfilozófus, jogszociológus, az MTA levelező tagja (1945), az újkantiánus jogbölcselet (jogpozitivizmus) képviselője.
• Szerző:Horváth Cirill József (Veszprém, 1865. november 25. – Balatonalmádi, 1941. július 19.) magyar irodalomtörténész, ciszterci szerzetes, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Horváth Cirill József (Kecskemét, 1804. október 17. – Budapest, 1884. november 5.) magyar író, filozófus, piarista áldozópap, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Horváth Henrik (Szászhermány, 1888. április 3. – Budapest, 1941. január 15.) művészettörténész, az MTA levelező tagja (1940).
• Szerző:Horváth Ignác (Pest, 1843. július 25. – Budapest, 1881. április 18.) gépészmérnök, egyetemi tanár; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1874).
• Szerző:Horváth János (Balatoncsicsó, 1769. november 4. – Pozsony, 1835. január 16.) teológiai doktor, székesfehérvári püspök, titkos tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Horváth János (Budapest, 1924. július 30. – 2015. március 12.) magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Horváth János (Margitta, 1878. június 24. – Budapest, 1961. március 9.) Kossuth-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Horváth József (Keszthely, 1936. január 23.) Széchenyi-díjas magyar agrármérnök, növényvirológus, egyetemi tanár, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A növényvédelem és a növényvírusok elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó neves tudós. Több nemzetségbe tartozó vírus számos gazdanövényét írta le. 1978 és 2006 között a Pannon Agrártudományi Egyetem (Georgikon, 2000-től a Pannon Egyetem része) tudományos tanácsadója, majd 1990 és 2001 között a Növényvédelmi Intézet igazgatója és tanszékvezető egyetemi tanára.
• Szerző:Horváth József (Lukácsháza, 1794. február 1. – Bát, 1849. május 23.) orvos; a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1830).
• Szerző:Horváth József Elek (Szombathely, 1784. február 13. – Kaposvár, 1835. január 20.) költő, drámaíró, pedagógus; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1833).
• Szerző:Horváth Mihály Imre (Szentes, 1809. október 20. – Karlsbad, 1878. augusztus 19.), magyar történész, katolikus címzetes püspök Csanádon 1848-tól 1849-ig. 1877-től 1878-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke.
• Szerző:Horváth Zalán (Debrecen, 1943. október 7. – Budapest, 2011. április 5.) magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az elméleti részecskefizika, a kvantumelmélet és a nem-kommutatív tér neves kutatója. 1995 és 2001 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizikai tanszékcsoportjának vezetője. 2008-ban az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöke.
• Szerző:Horváth Zsigmond (Kisköcsk (Vas megye), 1782. január 20. – Kővágóörs, 1845. október 17.) evangélikus lelkész és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Horvai György (Budapest, 1949. január 14.) Széchenyi-díjas magyar vegyészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az ionszelektív elektródok, valamint az áramló oldatos elektromechanikai méréstechnikák. 1997 és 2004 között a Budapesti Műszaki Egyetem (2000-től Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) tudományos és nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese.
• Szerző:Hottovy Tibor (Budapest, 1923. szeptember 15. – 2017. december 3.) svédországi magyar építészmérnök, informatikus, jövőkutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (k: 1990). A Svéd Jövőkutatók Egyesületének igazgatósági tagja volt.
• Szerző:Hoványi Ferenc (Köröstarján (Bihar megye), 1816. április 2. – Nagyvárad-Olaszi, 1871. december 11.) római katolikus pap, bölcseleti és teológiai doktor, nagyváradi kanonok és a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Hudecz Ferenc (Budapest, 1952. szeptember 12.) magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe: peptid- és fehérjekémia, biomolekuláris kémia, immunkémia ezen belül peptid „szuperantigének” és peptid biokonjugátumok szintézise, szerkezete és biológiai hatása közti összefüggések vizsgálata. 2006 és 2010 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora. 2010-2016 között a European Peptide Society elnöke.
• Szerző:Hunfalvy János (Nagyszalók, 1820. január 21. vagy június 9. – Budapest, 1888. december 6.) a magyar tudományos földrajz megalapítója, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja, Hunfalvy Pál fivére.
• Szerző:Hunfalvy Pál, születés nevén Paul Hunsdorfer (Nagyszalók, 1810. március 12. – Budapest, 1891. november 30.) [[Cipszerek|
• Szerző:Hunyady György (Budapest, 1942. augusztus 13. –) magyar pszichológus, szociálpszichológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A történeti és politikai közgondolkodás, valamint a szociális megismerés neves tudósa. 1990 és 1992 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, 2003 és 2009 között a Pedagógiai és Pszichológiai Kar dékánja.
• Szerző:Hunyady Jenő (Pest, 1838. április 28. – Budapest, 1889. december 26.) magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi matematika Bolyaiak utáni történetének iskolateremtő alakja, az algebrai geometria és a lineáris algebra jeles képviselője volt. Legfontosabb tudományos eredményei a determinánsok elméletéhez kapcsolódnak.
• Szerző:Huszár Tibor (Veresegyház, 1930. augusztus 20. – 2019. november 2.) Széchenyi-díjas magyar szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az értelmiségszociológia neves kutatója. 1983 és 1992 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Intézete alapító igazgatója. 1990-ben rövid ideig országgyűlési képviselő.
• Szerző:Huszti József (Zalabér, 1887. október 10. – Budapest, 1954. január 2.) klasszika-filológus, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1939). Kutatási területe az összehasonlító latin irodalomtörténet, illetve a magyarországi humanizmus volt. Kiemelkedőek a Janus Pannonius kutatásban elért eredményei.
• Szerző:Hyrtl József (Kismarton, 1811. december 7. – Perchtoldsdorf, 1894. július 17.) orvosdoktor, anatómus, egyetemi tanár, patológus, rektor.
• Szerző:I. Ferdinánd (Bécs, 1861. február 26. – Coburg, 1948. szeptember 10.), ragadványneve: a Balkán rókája, bolgárul: Фердинанд I Сакскобургготски, németül: Ferdinand I. von Sachsen-Coburg und Gotha, Bulgária hercege (fejedelme), majd királya (cárja). II. Simeon bolgár cár nagyapja és II. Ferdinánd portugál király unokaöccse, Koháry Antónia hercegnő unokája. A Wettin-dinasztia Szász–Coburg–Gothai ágából származott, és a Szász-Coburg-Gotha-ház bolgár ágának megalapítója. A római katolikus vallást követte a születésétől 1896-ig, és gyermekeit is országa hagyományának megfelelően ortodox vallásúnak kereszteltette meg.
• Szerző:I. Tóth Zoltán, ritkábban Inokai Tóth Zoltán (Versec, 1911. augusztus 11. – Budapest, 1956. október 25.) történész, akadémikus, az ELTE Történettudományi Karának dékánja, az 1956-os forradalom mártírja.
• Szerző:Id. Kotsis Iván (Arad, 1889. december 15. – Budapest, 1980. január 11.) Ybl-díjas magyar építész, építészettörténész. A műszaki tudományok doktora.
• Szerző:Id. Máthé Imre (Debrecen, 1911. január 21. – Budapest, 1993. május 2.) botanikus, agrobotanikus. Florisztikai kutatásai mellett számottevő eredményeket ért el a növényökológiában és a gyógynövények hatóanyag-vizsgálatában. 1954-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Ifj. Máthé Imre (1942) növénykémikus, növényökológus és Máthé Ákos (1947) botanika nemzetközileg elismert professzorának apja.
• Szerző:Idősebb Markó Károly (Lőcse, 1791 szeptember 25.
• Szerző:Ifjabb Dohy János (Debrecen-Pallagpuszta, 1934. március 5. – Budapest, 2002. november 11.) Széchenyi-díjas agrármérnök, biotechnológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1993; r. 1998)
• Szerző:Ihász Mihály (Vaszar, 1931. szeptember 29. – Budapest, 2002. június 1.) magyar orvos, sebész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja
• Szerző:Ilie G. Murgulescu (Cornu, 1902. január 27. – Bukarest, 1991. október 28.) román kémikus, politikus. A modern román fizikai kémia úttörő egyénisége, a Román Akadémia fizikai kémiai kutatóintézetének alapítója, 1953–1956 és 1960–1963 között Románia oktatási minisztere volt.
• Szerző:Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Digitális Irodalmi Akadémia megalakulásától annak posztumusz tagja.
• Szerző:Illyefalvi I. Lajos, teljes nevén Illyefalvi Imre Lajos, 1907-ig Janisch Imre Lajos (Lajtafalu, 1881. március 9. – Budapest, 1944. április 10.) statisztikus, m. kir. kormányfőtanácsos. A városszociológiai adatfelvétel és adatfeldolgozás módszertanának korszerűsítője volt. 1936-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Imre János (Nagyfüged, 1790. október 6. – Pest, 1832. május 12.) római katolikus pap, filozófus. 1830-tól a Magyar Tudós Társaság rendes tagja.
• Szerző:Imre László (Csorna, 1944. november 17. –) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a 19. századi és a 20. századi magyar, valamint a 19. századi orosz irodalom. 1989 és 1992 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (2000-től Debreceni Egyetem) Bölcsészettudományi Kar dékánja, 1998 és 2003 között az egyetem rektorhelyettese, majd 2004-ig rektora.
• Szerző:Imre Sándor (Hegyközpályi, 1820. augusztus 6. – Hódmezővásárhely, 1900. december 21.) nyelvész, irodalomtörténész, folklorista. Főként magyar nyelvtörténeti kutatásai jelentősek. 1858-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1879-től rendes tagja, 1878-tól a Kisfaludy Társaság rendes tagja volt.
• Szerző:Imre Samu (Felsőőr, 1917. október 31. – Budapest, 1990. november 6.) állami díjas nyelvész, nyelvjáráskutató, a nyelvtudományok kandidátusa (1956), majd doktora (1969). Az 1960-as–1970-es évek magyar dialektológiai kutatásainak, a magyar nyelvjárási atlasz munkálatainak fő szervezője volt. 1976-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1985-től rendes tagja.
• Szerző:Imreh István (Sepsiszentkirály, 1919. szeptember 12. – Kolozsvár, 2003. január 31.) erdélyi magyar történész, szociológus, 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Lánya Farkas Mária gazdaságfejlesztő, gazdaságkutató. Fia Imreh István biológus, genetikus.
• Szerző:Intézmények nevek: <br>
• Szerző:Ionel Haiduc (Kolozsvár, 1937. május 9. –) román vegyész, 2006 óta a Román Akadémia elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Ipolyi Arnold, született Stummer Arnold (Ipolykeszi, 1823. október 18. – Nagyvárad, 1886. december 2.) 1871-től besztercebányai, majd halála évében, 1886-ban nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, az MTA igazgató tagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a törökszentmiklósi templom plébánosa (róla nevezték el a város könyvtárát). A magyar művészettörténet egyik úttörője. Terényi Lajos alispán és országgyűlési képviselő bátyja. 1878-tól 1886-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke.
• Szerző:Irk Albert (Csernátfalu, 1884. augusztus 18. – Pécs, 1952. október 21.) jogász, kriminológus, az állam- és jogtudomány kandidátusa (1952). A magyar büntetőjogra és nemzetközi jogra vonatkozó elméleti munkássága mellett a magyarországi kriminológia úttörő alakja volt. 1936-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Irk Károly (1882–1924) vegyészmérnök öccse.
• Szerző:Irodalmi munkái
• Szerző:Istvánffi Gyula (Istvánffi Gyula Pál (1886-ig Schaarschmidt Gyula, 1889-től madéfalvi Istvánffi Gyula) (Kolozsvár, 1860. április 5. – Budapest, 1930. augusztus 16.) botanikus, mikológus, ampelológus. Fő kutatási területe a gombák és a gombák okozta szőlőbetegségek patológiai vizsgálata, az ellenük való növényvédelmi módszerek kidolgozása volt. 1901-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1920-tól rendes tagja volt. Sablon:Botnév
• Szerző:Ivánovics György (Budapest, 1904. június 11. – Budapest, 1980. szeptember 1.), kétszeres Kossuth-díjas orvos, mikrobiológus, bakteriológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Iványi Béla (1903-ig Jung Béla; Nagykanizsa, 1878. október 27. – Vonyarcvashegy, 1964. január 20.) jog- és művelődéstörténész, levéltáros, politikus. Levéltári kutatásai eredményeként megjelent kiadványai a magyar jog-, művelődés- és várostörténet, valamint a nemesi családok genealógiai kutatása számára máig forrásértékűek. 1920-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Ivan Kukuljević Sakcinski (Varasd, 1816. május 29. – Puhakovec-kúria, Zakretyaszentkereszt mellett, 1889. augusztus 1.) horvát politikus, történész, író, drámaíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A délszláv népek egyenjogúsításáért és egységéért harcoló illír mozgalom híve, a horvát nemzetgyűlés, a szábor tagja volt, emellett a modern horvát történettudomány és elbeszélésirodalom úttörő alakjai közé tartozik. Neve 19. századi magyar nyelvű forrásokban gyakran jelenik meg a magyaros Kukuljević Sakcinski Iván, Kukuljevič Sakcinski Iván vagy Kukulyevics Saccinski Iván alakokban.
• Szerző:Ivan Matvejevics Vinogradov (1891. szeptember 14. (a régi naptár szerint szeptember 2.) Miloljub, Oroszország - 1983. március 20., Moszkva), szovjet matematikus, az analitikus számelmélet jeles kutatója.
• Szerző:Jáky József, 1934-ig Janicsek József (Szeged, 1893. július 15. – Hévíz, 1950. szeptember 13.) magyar közlekedésmérnök, talajmechanikus, egyetemi tanár, tanszékvezető; Kossuth-díjas útépítő mérnök, geotechnikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1942, rendes 1949). 1915-től haláláig a budapesti műegyetem oktatója, a talajmechanikai kutatások magyarországi megalapozója és világszerte elismert tudósa volt.
• Szerző:Jánossy Andor (Szombathely, 1908. augusztus 20. – Budapest, 1975. május 4.) agrármérnök, agrobotanikus, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (1956) és doktora (1965), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1970) tagja. 1944-től haláláig több agrobotanikai intézet és kutatóközpont vezetője volt, életművével jelentősen hozzájárult a korszerű magyar növényfajta-kísérletezés és növénynemesítés módszertanának és szervezeti kereteinek kialakításához.
• Szerző:Jánossy András (Anglia, Manchester, 1944. március 4. –) Széchenyi-díjas angol és magyar fizikus. Jelenlegi foglalkozása tanszékvezető egyetemi tanár, kutatócsoport-vezető. Az MTA rendes tagja.
• Szerző:Jánossy Dénes, teljes születési nevén: Jánossy Dénes Antal (Baja, 1891. szeptember 25. – Budapest, 1966. január 22.) levéltáros, történész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1940). A Kossuth-emigráció történetének kiemelkedő jelentőségű kutatója, 1942 és 1949 között a Magyar Országos Levéltár főigazgatója volt.
• Szerző:Jánossy Lajos (Budapest, 1912. március 2. – Budapest, 1978. március 2.) Kossuth-díjas fizikus, asztrofizikus, matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (rendes 1950). A 20. századi magyar fizika történetének egyik legsokoldalúbb, iskolateremtő egyénisége volt, egyaránt kimagasló eredményeket ért el az asztrofizika, az atomfizika, a kvantummechanika, a fizikai matematika és statisztika, az elektrodinamika és az optika területén. Lukács György (1885–1971) filozófus, esztéta nevelt fia, Jánossy Ferenc (1914–1997) közgazdász, gépészmérnök bátyja, Kahn Leonie (1913–1966) férje, Jánossy Mihály (1942–2004), Jánossy András (1944), Jánossy István (1945) fizikusok és Jánossy Anna (1938–1999) kutatóorvos apja.
• Szerző:Jászay Pál (Abaújszántó, 1809. február 9. – Abaújszántó, 1852. december 29.) történész, diplomatikus (oklevélkutató), nyelvtörténész, jogász, a Magyar Tudós Társaság levelező (1836), majd rendes (1841) tagja. Főként a magyar állam újkori történetére vonatkozó oklevéltani kutatásokat végzett, számottevő forrásközlések és ­‑feldolgozások fűződnek a nevéhez.
• Szerző:Jávorka Sándor (Hegybánya, 1883. március 12. – Budapest, 1961. szeptember 28.) Kossuth-díjas botanikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1936), rendes (1943), majd igazgató (1946) tagja. A 20. századi magyar növénytani, azon belül a florisztikai és növényföldrajzi kutatások kimagasló jelentőségű alakja volt, nevéhez fűződik a magyarországi és Kárpát-medencei flóra teljességre törő, átfogó feltérképezése és leírása az addig és azóta is egyedülálló, A magyar flóra című monográfiában (1924–1925). Egy életen át volt a Magyar Nemzeti Múzeum – ma a Magyar Természettudományi Múzeum kezelésében álló – növénytárának munkatársa, 1919-ben és 1934–1940-ben igazgatója. Sablon:Botnév
• Szerző:Jacob Ludwig Karl Grimm (Hanau, 1785. január 4. – Berlin, 1863. szeptember 20.) német nyelvész, irodalomtudós, jogász, akit a német filológia és ókortudomány megalapozójaként tartanak számon. Élete és munkássága szorosan összekapcsolódik egy évvel fiatalabb Wilhelm öccséével, ezért gyakran Grimm testvérek néven utalnak rájuk. Az MTA külső tagja volt.
• [[Szerző:Jacobus Henricus van&nbsp;’t Hoff]] (Rotterdam, 1852. augusztus 30. – Berlin, 1911. március 1.) holland fiziko-kémikus. Javasolta a szerves vegyületek térbeli szerkezeti képletének bevezetését és kapcsolatba hozta azt optikai aktivitásukkal. A reakciósebesség, a kémiai egyensúly és az ozmotikus nyomás vizsgálatai terén elért kiemelkedő munkásságaiért 1901-ben ő kapta az első kémiai Nobel-díjat.
• Szerző:Jakab Ödön (Vadasd, 1854. július 26. – Budapest, Erzsébetváros, 1931. március 5.) költő, író, drámaíró, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1924). Kora irodalmának egyik legnépszerűbb alakja volt, népi-nemzeti irányú verseinek, prózai és színpadi műveinek köszönhetően a 19–20. század fordulójának legkedveltebb szerzői közé tartozott.
• Szerző:Jakab Erzsébet
• Szerző:Jakab Erzsébet Házasság: Oroszhegy, 1800.
• Szerző:Jakabffy Elemér (Lugos, 1881. május 17. – Szatmárnémeti, 1963. május 19.) magyarországi, majd 1920 után romániai magyar politikus, jogász, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (1938). Írói álneve Hagepian.
• Szerző:Jakabházy Zsigmond (Kiskede, 1867. május 26. – Budapest, 1945. július 4.) farmakológus, toxikológus, orvos, egyetemi rektor. 1923-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Jakó Géza vagy Geza J. Jako (Budapest, 1930. augusztus 9. – Boston, 2015. november 1.) az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar orvos, sebész, fül-, orr- és gégegyógyász, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (2001).
• Szerző:Jakó Zsigmond Pál (Jakó Zsigmond, román nyelvű publikációiban Sigismund Jakó); (Biharfélegyháza, 1916. szeptember 2. – Kolozsvár, 2008. október 26.) Széchenyi-díjas romániai magyar történész, művelődés- és gazdaságtörténész, levéltáros, paleográfus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (1988). Az erdélyi magyar történettudomány egyik legmeghatározóbb alakja volt a 20. század második felében, levéltári kutatásain alapuló nagyszabású forrásgyűjteményei és ‑közlései, valamint Erdély történetére, művelődéstörténetére vonatkozó munkái hiánypótló jelentőségűek.
• Szerző:Jakob Philipp Fallmerayer (Pairdorf [ma Bressanone része], Dél-Tirol, 1790. december 10. – München, 1861, április 25.) osztrák orientalista, publicista.
• Szerző:Jakov Boriszovics Zeldovics (Sablon:Oroszul; Minszk, ma Fehéroroszország, 1914. március 8. – Moszkva 1987. december 2.) szovjet fizikus és csillagász. Nevét az angol nyelvű szakirodalomban többféleképpen is írják, így „Zeldovich, Yakov Borisovich” és „Yakov B. Zel'dovich” változatban is. Fizikusként fontos szerepet játszott a szovjet atomfegyverek kifejlesztésében, és kiemelkedőt alkotott több tudományágban:
• Szerző:Jakucs Pál (Sarkad, 1928. június 23. – Debrecen, 2000. október 17.) Széchenyi-díjas botanikus, ökológus, a biológiai tudomány kandidátusa (1958), majd doktora (1970). Életműve elsősorban az erdei növénytársulások ökológiai kutatása terén kimagasló jelentőségű, behatóan foglalkozott az erdő mint ökoszisztéma anyag- és energiadinamikájával. Az első egyetemi ökológiai tanszék (1979) megalapítója és vezetője volt Magyarországon. 1976-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1987-től rendes tagja. Sablon:Botnév
• Szerző:Jürgen Habermas (Düsseldorf, 1929. június 18.–) német filozófus és szociológus.
• Szerző:Jürgen Kocka (Haindorf, Szudétavidék, 1941. április 19.) német történész, társadalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A fejlett országok 19–20. századi városi társadalmának és politikai folyamatainak kutatója, a bielefeldi iskola néven ismert történettudományi irányzat egyik vezéralakjaként hozzájárult az összehasonlító társadalomtörténet-írás elméleti alapjainak megteremtéséhez.
• Szerző:Jan Tinbergen (Hága, 1903. április 12. – Hága, 1994. június 9.) holland közgazdász. Ragnar Frisch-sel közösen kapták az első közgazdasági Nobel-emlékdíjat 1969-ben, a gazdasági folyamatok elemzésére kidolgozott és alkalmazott dinamikus modellekért. A Tinbergen Intézet viseli nevét. 1967-ben Erasmus-díjjal tüntették ki. A Magyar Tudományos Akadémia és a Holland Királyi Tudományos Akadémia tagja volt.
• Szerző:Janszky József (Csorna, 1943. május 9.) magyar fizikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.
• Szerző:Jaroslav Böhm (Holešov, 1901. március 8. – Prága, 1962. december 6.) cseh akadémikus, egyetemi docens és régész. A Csehszlovák Régészeti Intézet igazgatója, ezáltal a cseh és morva régészet háború utáni kiemelkedő szervező főmunkatársa. 1953-tól a Památky archeologické főszerkesztője.
• Szerző:Jean-Pierre Changeux (Domont, Franciaország 1936. április 6.–) francia neurobiokémikus, aki számos biológiai területen végzett kutatásaiért vált ismertté, a fehérjék szerkezetétől és működésétől (különösen az alloszterikus fehérjék), az idegrendszer korai kialakulásán át a kognitív funkciókig. Bár a biológiai tudományokban MWC modellje hozta meg számára a hírnevet, a nikotin acetilkolin receptor felismerése és purifikációja, valamint a szinapszis szelekció során történő epigenezis elmélete szintén jelentős tudományos felfedezések. A nem tudományos körökben nevét a mentális és a fizikai agy közötti kapcsolatot tanulmányozó elméletei miatt ismerik. Ahogyan a Conversations on Mind, Matter and Mathematics című könyvében olvasható, erősen támogatja azokat a nézeteket, amelyek szerint az idegrendszer aktív, mintsem reaktív, valamint hogy a környezettel való kölcsönhatás instrukciós tulajdonságok helyett a meglévő belső képzeteket eredményezi.
• Szerző:Jean-Pierre Kahane (Párizs, 1926. december 11. – 2017. június 21.) francia matematikus, a matematikai tudomány doktora, a Francia Természettudományi Akadémia rendes, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Jean-Victor Poncelet (Metz, 1788. július 1. – Párizs, 1867. december 22.) francia matematikus-geométer, mérnök-tábornok.
• Szerző:Jean Fréderic Joliot (IPA: [ʒɑ̃fʁedeʁik ʒɔˈljo]), későbbi nevén Frédéric Joliot-Curie (IPA: [fʁedeʁik ʒɔˈljokyˈʁi]) (Párizs, 1900. március 19. – Párizs, 1958. augusztus 14.) Nobel-díjas kémikus és világhírű atomfizikus.
• Szerző:Jean Gaston Darboux (Nîmes, 1842. augusztus 14. – Párizs, 1917. február 23.) francia matematikus.
• Szerző:Jean Louis Rodolphe Agassiz (Haut-Vully, Fribourg kanton, 1807. május 28. – Cambridge, Massachusetts, 1873. december 14.) svájci születésű amerikai paleontológus, glaciológus, geológus, valamint jelentős újító a Föld természetrajzának tanulmányozásában. Sablon:Zoonév
• Szerző:Jean Michel André Dercourt (Boulogne-Billancourt, 1935. március 11. – 2019. március 22.) francia geológus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (1995). A Francia Tudományos Akadémia titkára.
• Szerző:Jedlik Ányos (Szímő, 1800. január 11. – Győr, 1895. december 13.) magyar természettudós, feltaláló, bencés szerzetes, kiváló oktató. Eredeti neve Jedlik István, az Ányos a rendben felvett neve. Hozzá fűződik többek között az első villanymotor megalkotása, az öngerjesztés elve, a dinamóelv első leírása, a szódavíz magyarországi gyártása és a feszültségsokszorozás felismerése.
• Szerző:Jedlik Ferenc (1771 körül –
• Szerző:Jendrassik Ernő (Kolozsvár, 1858. június 7. – Budapest, 1921. december 21.) orvos, bel- és ideggyógyász, fiziológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1898), majd rendes (1918) tagja. A legkorábbi magyar ideggyógyászok egyike, munkássága főként az idegbántalmak kóroktani és az idegrendszer élettani vizsgálata terén kiemelkedő jelentőségű. Jendrassik Jenő (1824–1891) orvos, fiziológus, biofizikus fia, Jendrassik Alfréd (1866–1932) építész bátyja, Jendrassik Loránd (1896–1970) orvos, fiziológus és Jendrassik György (1898–1954) gépészmérnök, feltaláló nagybátyja.
• Szerző:Jendrassik György (Budapest, 1898. május 13. – London, 1954. február 8.) Széchenyi-díjas magyar gépészmérnök. A dízelmotorok és gázturbinák fejlesztése terén ért el kimagasló eredményeket.
• Szerző:Jendrassik Jenő (nevének gyakori írásváltozata Jendrássik Jenő; Kapnikbánya, 1824. november 18. – Budapest, 1891. március 31.) orvos, fiziológus, biofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1863), majd rendes (1880) tagja. Izomfiziológiai kutatásai révén az orvosi fizika (biofizika) úttörő jelentőségű magyarországi képviselője, a budapesti Élettani Intézet létrehozója és első vezetője volt. Jendrassik Ernő (1858–1921) orvos, belgyógyász, ideggyógyász és Jendrassik Alfréd (1866–1932) építész apja, Jendrassik Loránd (1896–1970) orvos, fiziológus és Jendrassik György (1898–1954) gépészmérnök, feltaláló nagyapja.
• Szerző:Jermy Tibor (Lőcse, 1917. január 31. – Budapest,) agrozoológus, entomológus, ökológus, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (1952), a biológiai tudományok doktora (1973), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1976), majd rendes (1985) tagja. A magyarországi agrozoológia, vagyis a mezőgazdasági-növényvédelmi állattan legnagyobb hatású képviselője volt a 20. század második felében. A magyarországi kísérleti rovarökológiai és -etológiai kutatások elindítójaként vezető szerepet játszott a rovarkártevők elleni biológiai növényvédelem tudományos alapjainak megteremtésében.
• Szerző:Jerzy Samuel Kostrowicki (Kościeniewo, 1918. január 27. – Varsó, 2002. július 11.) lengyel földrajztudós, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Irena Kostrowicka gazdaságtörténész férje.
• Szerző:Joó Ferenc (Tótkomlós, 1949. január 6. –) Széchenyi-díjas magyar fiziko-kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a reakciókinetika, a homogén és a fázistranszfer katalízis, valamint a biológiai membránok katalitikus módosítása. 2004 és 2007 között a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese.
• Szerző:Joannovics György (Temesvár, 1821. november 24. – Budapest, 1909. január 10.) politikus, nyelvész, újságíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1867), majd tiszteleti (1881) tagja.
• Szerző:Jobst Kázmér Miklós (Pécs, 1924. december 6. – Zirc, 2016. november 5.) Széchenyi-díjas magyar orvos, vegyészmérnök, laboratóriumi szakorvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kémiai morfológia és a hisztokémia neves kutatója. 1973 és 1979 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem (ma a Pécsi Tudományegyetem része) rektorhelyettese.
• Szerző:Johan Béla (Pécs, 1889. szeptember 6. – Budapest, 1983. április 11.) magyar egészségpolitikus, orvos, patológus, mikrobiológus, immunológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1942) tagja. A megelőző orvostudomány egyik legjelentősebb 20. századi alakja.
• Szerző:Johan Huizinga (ejtése: [jóhan heüzinga], eredeti holland: [ˈjoʊ̯hɑnˈhœʏ̯zɪŋɣa]) (Groningen, 1872. december 7. – De Steeg, 1945. február 1.) holland kultúrtörténész és indológus.
• Szerző:Johann August Grunert (Halle, 1797. február 7. – Greifswald, 1872. június 7.) német matematikus és fizikus.
• Szerző:Johann Jakob Heckel, korabeli magyaros nevén Heckel Jakab (Mannheim, 1790. január 23. – Bécs, 1857. március 1.) osztrák zoológus, ichthiológus és állatpreparátor, a bécsi császári zoologiai intézet első őre, az MTA tiszteleti tagja. Sablon:Zoonév
• Szerző:John Bardeen (Madison, Wisconsin, 1908. május 23. – Boston, Massachusetts, 1991. január 30.) amerikai fizikus. Az egyetlen ember, aki kétszer kapta meg a fizikai Nobel-díjat: 1956-ban a tranzisztor feltalálásáért William Bradford Shockle-lal és Walter Brattainnel együtt, és 1972-ben Leon Neil Cooperrel és John Robert Schriefferrel együtt a konvencionális szupravezetés elméletért, amit ma BCS-elméletnek hívnak.
• Szerző:John Stuart Mill (London, 1806. május 20. – Avignon, 1873. május 8.) angol filozófus és közgazdász.
• Szerző:Jolesz A. Ferenc (Budapest, 1946. április 21. – 2014. december 31.) idegsebész, idegkutató, radiológus, a Harvard Egyetem radiológia professzora. Az Amerikai Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Jordán Károly (Pest, 1871. december 16. – Budapest, 1959. december 24.) magyar matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, hegymászó, barlangkutató.
• Szerző:Josef Jireček (Hohenmauth, 1825. október 9. – Prága, 1888. november 25.) cseh filológus és osztrák miniszter, Hermenegild Jireček jogtudós bátyja.
• Szerző:Joseph Lister (Upton, 1827. április 5. – Walmer, 1912. február 10.) angol sebész, az antiszeptikus sebészeti eljárások felfedezője és meghonosítója. Találmánya és gyakorlata nyomán lényegesen csökkent az operáción átesett betegek halálozási aránya.
• Szerző:Joseph von Hammer-Purgstall (Graz, 1774. június 9. – Bécs, 1856. november 23.) osztrák diplomata és orientalista, aki a keleti irodalom fordítójaként vált ismertté. Őt tartják a tudományos oszmanisztika megtermetőjének és az osztrák orientalisztika úttörőjének.
• Szerző:Juha Artturi Kannisto (Kylmäkoski, 1874. május 12. – Helsinki, 1943. március 10.) finn nyelvész, finnugrista, néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Juhász-Nagy Pál (Debrecen, 1935. január 29. – Budapest, 1993. április 5.) Széchenyi-díjas biológus, ökológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1990). A 20. századi magyar ökológia egyik legnagyobb alakja, a szupraindividuális biológia elméleti alapjainak megteremtője, az operatív ökológia szükségességének felismerője. Jelentős eredményeket ért el a matematikai modelleknek és értelmezéseiknek az ökológiába való bevezetésében, a magyar ökológiai terminológia kidolgozásában és egységesítésében.
• Szerző:Juhász Gyula (Bia, 1930. szeptember 11. – Budapest, 1993. április 10.) történész, a történelemtudomány kandidátusa (1963) és doktora (1978), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1985), majd rendes (1990) tagja. A második világháború és az azt közvetlenül megelőző korszak magyarországi politika-, diplomácia- és eszmetörténetének kutatója volt. Juhász Ferenc költő öccse.
• Szerző:Juhász István (Budapest, 1943. július 2.–) magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a halmazelmélet, azon belül a halmazelméleti topológia.
• Szerző:Jules Henri Poincaré (Nancy, 1854. április 29. – Párizs, 1912. július 17.) Bolyai-díjas francia matematikus, fizikus és filozófus; a konvencionalista tudományelméleti felfogás kidolgozója. A Poincaré-sejtés és a Poincaré-féle követőfüggvény névadója. Raymond Poincaré politikus, miniszterelnök, köztársasági elnök unokafivére.
• Szerző:Julesz Béla (Budapest, 1928. február 19. – 2003. december 31.) villamosmérnök, neurológus és kísérleti pszichológus a látási és hallási észlelés területén. Munkássága, mely kutatói generációknak adott irányt és inspirációt, az emberi látórendszer megismerése, a térbeli mélység észlelése és az alakfelismerés területén meghatározó jelentőségű.
• Szerző:Julesz Miklós (Kiskunfélegyháza, 1904. május 12. – Szeged, 1972. október 18.) Kossuth-díjas orvos, belgyógyász, endokrinológus, az orvostudomány kandidátusa (1952) és doktora (1956), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1967) tagja. A 20. század második felében a klinikai belgyógyászat, azon belül az endokrinológia tudományának iskolateremtő egyénisége volt. Julesz János (1943) orvos, endokrinológus apja.
• Szerző:Julius Wagner-Jauregg (Wels, 1857. március 7. - Bécs, 1940. szeptember 27.) osztrák pszichiáter. 1927-ben elnyerte a fiziológiai Nobel-díjat terápiás módszeréért, melyben úgy gyógyította a szifiliszes betegeket, hogy maláriával mesterségesen megfertőzte őket.
• Szerző:Jurányi Lajos (Nyíregyháza, 1837. augusztus 25. – Abbázia, 1897. február 27.) botanikus. A növények élettanával, fajfenntartó szerveződésével és egyedfejlődésével kapcsolatos vizsgálatai a korát megelőző, úttörő életművet örökül hagyó tudóssá avatták. 1871-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1882-től rendes tagja volt. Sablon:Botnév
• Szerző:Justus von Liebig, báró (Darmstadt, Hesseni Nagyhercegség, Németország, 1803. május 12. – München, 1873. április 18.) német vegyész. Fontos szerepet játszott a szerves kémia rendszerezésének első időszakában, a kémia biológiai alkalmazásában, a kémia oktatásának fejlesztésében és a mezőgazdasági kémia alapelveinek lefektetésében.
• Szerző:Kádár Béla (Pécs, 1934. március 21. – ) Széchenyi-díjas magyar közgazdász, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A nemzetközi munkamegosztás és az iparfejlődés kérdéseinek neves kutatója. 1990 és 1994 között a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, 1994 és 1998 között országgyűlési képviselő. 1999 és 2002 között a Magyar Nemzeti Bank Jegybanktanácsának, 2002 és 2008 között Monetáris Tanácsának tagja. 2002 és 2008 között a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke.
• Szerző:Kákosy László (Budapest, 1932. augusztus 15. – Budapest, 2003. január 29.) Széchenyi-díjas magyar egyiptológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a történelemtudományok kandidátusa.
• Szerző:Káldor Miklós (Lord Nicholas Kaldor) (Budapest, 1908. május 12. – Papworth Everard, Egyesült Királyság, 1986. szeptember 30.) Angliában dolgozó magyar közgazdász. A cambridge-i iskola egyik legkiválóbb képviselője; a keynesiánusok közé sorolják.
• Szerző:Kálmán Alajos (Rákoskeresztúr, 1935. június 26. – Budapest, 2017. december 26.) Széchenyi-díjas magyar kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A krisztallográfia neves kutatója. 1996 és 2007 között a Magyar Kémikusok Egyesülete elnöke.
• Szerző:Kálmán Béla (Lakompak, 1913. február 28. – Debrecen 1997. augusztus 22.) nyelvész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.
• Szerző:Kálmán Rudolf Emil vagy Rudolf E. Kalman (Budapest, 1930. május 19. – Gainesville, 2016. július 2.) amerikai magyar villamosmérnök, matematikus, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Munkássága a matematikai eljárások folyamatirányítási és szabályozáselméleti alkalmazásában, az operációkutatásban jelentős, többek között a nevéhez fűződik a Kálmán-szűrő elvének kidolgozása.
• Szerző:Kántás Károly (Sóly, 1912. december 2. – Bécs, Ausztria, 1991. március 13.) Kossuth-díjas geofizikus, geofizikus-mérnök, a műszaki tudományok doktora (1952), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1954) tagja. A 20. századi magyarországi szénhidrogén-kutatásokat előmozdító geofizikai kutatási módszerek kiváló tudósa és továbbfejlesztője volt, ő vezette be a hazai nyersanyagkutatásba a tellurikus módszert. 1956 után ausztriai emigrációban élt, azt megelőzően jelentősen hozzájárult a hazai geofizika szervezeti kereteinek megteremtéséhez (egyetemi tanszékek, MTA Geofizikai Kutatólaboratórium).
• Szerző:Kántor Lajos írói álneve Köves László (Kolozsvár, 1937. augusztus 7. – Kolozsvár, 2017. július 22.) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, filológus, kritikus, szerkesztő. Idősebb Kántor Lajos fia, Kántor Erzsébet műfordító férje.
• Szerző:Kápolnai Pauer István (Pest, 1833. augusztus 19. – Budapest, 1896. február 18.) katonatiszt, hadtudós, hadtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A szabadságharc küzdelmeit követően harcolt az 1859-es szárd–francia–osztrák háborúban, majd az 1860-as évek Garibaldi vezette olaszországi hadjárataiban. Az 1860-as–1880-as években a magyar hadtudomány meghatározó jelentőségű alakja volt.
• Szerző:Károlyi Árpád vagy Árpád von Károlyi (Pest, 1853. október 7. – Budapest, 1940. október 26.) 1875 és 1933 között Ausztriában élő és tevékenykedő magyar történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. Jelentős eredményeket ért el a 16–17., valamint a 19. századi magyar és erdélyi történelemre vonatkozó bécsi levéltári források feltárásában és közreadásában. 1909 és 1913 között a bécsi Házi, Udvari és Állami Levéltár, 1920 és 1928 között a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója volt.
• Szerző:Kárpáti György vagy George Karpati (Debrecen, 1934. május 17. – Montréal, 2009. február 6.) kanadai magyar neurológus, molekuláris biológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Az ideg–izom ingerületáttevődés normális és kóros folyamataira, a különböző izomdisztrófiákra és ezek molekuláris terápiájára irányuló kutatásai révén világszerte elismert neurológus volt.
• Szerző:Kárteszi Ferenc (Cegléd, 1907. február 13. – Budapest, 1989. május 9.) magyar matematikus, a matematika tudományok doktora (1968), egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Kátai Imre (Kiskunlacháza, 1938. május 13. –) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A számelmélet neves kutatója. 1970 és 1977 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar dékánja.
• Szerző:Kékedy László (Máramarossziget, 1920. november 28. – Kolozsvár, 2004. március 24.) romániai magyar kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Román Akadémia levelező tagja, Kékedy Erzsébet férje.
• Szerző:Kéry Imre, 1848-ig Bittner Imre (Késmárk, 1798. november 12. – Borossebes, 1887. május 15.) orvos, közegészségügyi szervező, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A 19. századi járványok ellen folytatott közegészségügyi küzdelem jeles alakja volt.
• Szerző:Kéry László (Budapest, 1920. szeptember 17. – Budapest, 1992. február 18.) irodalomtörténész, színikritikus, műfordító, az irodalomtudomány kandidátusa (1963) és doktora (1977), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1987) tagja. Az angol irodalom történetének avatott kutatója volt, főként William Shakespeare és David Herbert Lawrence életművével, valamint az egyetemes drámairodalommal kapcsolatos munkássága jelentős.
• Szerző:Kései kisprózái • Noha elsősorban nagyprózai művei – történeti és társadalmi-lélektani regényei – hozták el számára a sikert, Gárdonyi elsősorban mindvégig novellista volt. Regényeinek és színműveinek legtöbbje előbb novellaként vagy elbeszélésként született meg, Gárdonyi ezt a tartalmi magot fejtette tovább, de míg dramaturgiai készsége, helyzet- és feszültségteremtő ereje elbeszéléseiben érvényesült, regényeit lazán összefűzött szerkezeti elemek, a megkomponáltság részleges hiánya és a meseszövés romantikus csapongása jellemzi. Az Egri csillagok szövegével soha nem volt elégedett, az 1913-as kiadásig minden egyes megjelenés előtt újra és újra átírta, átstilizálta a regényt. A munkássága utolsó évtizedében írott nagyprózái már kiérleltebb, letisztultabb képet mutatnak, szerkezetileg egységesebbek és lélektanilag is elmélyültebbek. Az irodalomtörténeti és -esztétikai elemzések azonban egyaránt a kisprózában jelölik meg azt a műfajt, amelyben Gárdonyi maradéktalanul kibontakoztathatta írói tehetségét. Csakhogy míg a századforduló környékén született, Az én falum ciklusába tartozó novellákból sugárzott az idill, későbbi elbeszéléseiben ennek helyét a forrongó, ellentmondásoktól terhes világ vette át. Társadalmi problémákkal szembesülő alakjait nyugtalanság, a sorsuk elleni lázadás fűti, de kiszolgáltatottságuk és tehetetlenségük megpecsételi sorsukat, az egyetlen járható út az élet nyomorúságának elfogadása. E kései novelláiban reagált a legérzékenyebben kora társadalmának olyan problémáira, mint például a széleskörű szegénység, az Amerikába való tömeges kivándorlás és a világháború nyomában járó testi-lelki nyomorúság. A Hosszúhajú veszedelemben (1912) a magára maradt, társat kereső ember félelmei és vágyódásai fogalmazódnak meg parabolaszerűen. A Messze van odáig (1913) történeteiben az egyszerű ember hazaszeretetével szembeállítva a külsőségekben és frázisokban megnyilvánuló, álságos honfiúi hévről rántja le a leplet. Megrázó háborúellenes történeteiben a humanizmust sárba tipró öncélú kegyetlenséggel vet számot, főt hajtva a háború terheit viselő egyszerű emberek előtt (Krisztus bankója, 1914–1915).
• Szerző:Készült az ELTE BTK Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén, szerk. Sipos Lajos, változó kiadókkal, 1997–
• Szerző:Kézdi Árpád, 1947-ig Kalcher Árpád (Komárom, 1919. november 19. – Budapest, 1983. október 20.) építőmérnök, a műszaki tudomány kandidátusa (1952) és doktora (1958), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A talajmechanika és geotechnika terén kifejtett elméleti és gyakorlati munkásságának köszönhetően az alapozási mérnöki munkálatok világszerte elismert szakembere volt. Három évtizeden keresztül, 1951-től 1982-ig vezette a Budapesti Műszaki Egyetem geotechnikai tanszékét.
• Szerző:Kéziratai:
• Szerző:Kéziratban:
• Szerző:Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz költője.
• Szerző:Könyvek
• Szerző:Könyvek:
• Szerző:Könyvek:
• Szerző:Könyvek, könyvfejezetek, tanulmánykötetek szerkesztése
• Szerző:Könyvfejezetek
• Szerző:Köpeczi Béla (Nagyenyed, Románia, 1921. szeptember 16. – Budapest, 2010. január 17.) művelődés- és irodalomtörténész, művelődéspolitikus, az irodalomtudomány kandidátusa (1959) és doktora (1965), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1972-től 1975-ig főtitkára. A 18–20. századi irodalmi áramlatok művelődés- és eszmetörténeti vizsgálatának kiemelkedő alakja, a 18. századi francia–magyar politikai, diplomáciai és kulturális kapcsolatok kutatója, II. Rákóczi Ferenc életrajzírója. 1982 és 1988 között Magyarország művelődési minisztere volt.
• Szerző:Körmendy Ágoston (Balatonkenese, 1926. június 3. – Budapest, 2011. november 19.) gépészmérnök, matematikus. A Magyar Gépjárműipari Szövetség ügyvezető titkára. Az Autógyártók Nemzetközi Szervezete (OICA) volt alelnöke. Számos könyv és publikáció jegyzője, főleg a turbó-feltöltés és a dízelmotor fejlesztése, a gépjárművek piaci, műszaki kiszolgálása, minőségbiztosítása kutatása terén. Emellett számos francia és angol kiadvány szerkesztője és fordítója.
• Szerző:Környey István (Görz, 1901. július 29. – Budapest, 1988. június 20.) orvos, neuropatológus, idegsebész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A 20. századi magyarországi klinikai ideggyógyászat sokoldalú, nemzetközileg elismert alakja volt. Kiemelkedő jelentőségű idegkórtani, az idegbántalmak lokalizációjára vonatkozó munkássága, Sántha Kálmánnal együtt sokat tett a korszerű idegsebészeti módszerek magyarországi elterjedéséért. Nevéhez fűződik az első önálló egyetemi idegsebészeti osztály megszervezése és vezetése (Kolozsvár, 1942–1947), emellett negyed évszázadon keresztül (1947–1972) volt a pécsi egyetemi ideg- és elmegyógyászati klinika igazgatója.
• Szerző:Köteles Sámuel (Újtorda, 1770. január 30. – Nagyenyed, 1831. május 17.) filozófus, államtudós, a Magyar Tudós Társaság rendes tagja. A felvilágosodás korának neves, kantiánus alapokra helyezkedő erdélyi filozófusa volt, fontos szerepet játszott a magyar filozófiai szaknyelv megteremtésében.
• Szerző:Kövér György (Hajdúböszörmény, 1949. január 5. –) magyar történész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, az MTA Gazdaságtörténeti Bizottságának elnöke.
• Szerző:Kövesligethy Radó, Konek (Verona, 1862. szeptember 1. – Budapest, Józsefváros, 1934. október 11.) csillagász, geofizikus, a Budapesti Tudományegyetem Kozmográfiai Intézetének megszervezője és tanára, a Nemzetközi Földrengéskutató Szövetség megszervezője és főtitkára, a Konkoly-alapítványú Asztrofizikai Obszervatórium aligazgatója, az MTA tagja. Világszerte elismert földrengéskutató volt, csillagászati tankönyvíróként pedig múlhatatlan érdemei voltak a magyar csillagászati szaknyelv kialakításában.<ref name="mfl" />
• Szerző:Közlemények
• Szerző:Közoktatás és KözművelésSablon:Refhely
• Szerző:Közterületek
• Szerző:Közterületek:<br>
• Szerző:Kaán Károly (Nagykanizsa, 1867. július 12. – Budapest, 1940. január 28.) magyar erdőmérnök, gazdaságpolitikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Nevéhez fűződik a magyarországi erdőgazdálkodás újjászervezése, az Alföld fásítási programja és a korszerű állami természetvédelem megszületése.
• Szerző:Kaarle Leopold Krohn (Helsingfors, Oroszország, 1863. május 10. – Sammatti, Finnország, 1933. június 19.) finn folklorista, filológus, finnugrista, költő, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Antti Amatus Aarnéval együtt az egyetemes szövegfolklórkincs összehasonlító szövegfilológiai tanulmányozását és tipologizálását elindító finn földrajzi-történeti iskola egyik elméleti megalapozója, a Kalevala keletkezéstörténetének újító szemléletű kutatója volt.
• Szerző:Kacskovics Lajos (Mohora, 1806. május 29. – Sőjpuszta, 1891. december 9.) gazdasági és politikai író, politikus, ügyvéd, az MTA tagja. Kacskovics Károly öccse, Szerémy Zoltán színművész és Szerémy Gizella színésznő anyai nagyapja.
• Szerző:Kacsuk Péter (1953 –) informatikus, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének (MTA SZTAKI) tudományos tanácsadója, valamint a Párhuzamos és Elosztott Rendszerek Kutatólaboratóriumának vezetője.
• Szerző:Kalchbrenner Károly (Petőfalva, 1807. május 5. – Szepesolaszi, 1886. június 5.) botanikus, mikológus, evangélikus lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Vidéki lelkészi hivatalából autodidakta módon emelkedett a 19. század közepének legelismertebb mikológusai közé. Kalchbrenner József (1776–1834) evangélikus lelkész fia. Sablon:Botnév
• Szerző:Kaliszky Sándor (Diósgyőr, 1927. június 15. – Budapest, 2016. április 10.) Széchenyi-díjas magyar építőmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az építésmechanika, a szilárdságtan és a képlékenységtan neves kutatója. 1986 és 2001 között az udinei Mechanikai Tudományok Nemzetközi Központja rektora.
• Szerző:Kallós Lajos (Borzova, (ma: Szlovákia), 1819. május 15. – Debrecen, 1881. szeptember 2.) jogtudós, jogi író, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Kalmár László (Edde-Alsóbogátpuszta, 1905. március 27. – Mátraháza, 1976. augusztus 2.) magyar matematikus, az MTA tagja. Kutatási területe: matematikai analízis, matematikai logika és alkalmazásai, különösen a kibernetika, a számítástudomány és a matematikai nyelvészet területén.
• Szerző:Kónya Albert (Szolnok, 1917. június 14. – Budapest, 1988. március 16.) fizikus, oktatáspolitikus, a fizikai tudomány kandidátusa (1952) és doktora (1955), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Jelentős eredményeket ért el atomfizikai, kvantummechanikai és szilárdtestfizikai kutatásai során, 1974 és 1982 között a Budapesti Műszaki Egyetem általa szervezett fizikai intézetének vezetője volt. 1956-ban öt hónapon keresztül vezette Magyarország oktatásügyi, majd 1957 első két hónapjában művelődésügyi tárcáját.
• Szerző:Kónya Kálmán vagy Calvin J. Konya (Cleveland, 1943 –) magyar származású amerikai bányamérnök, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A bányászati és ipari robbantástechnika elméleti tudósa és műszaki fejlesztője.
• Szerző:Kürschák József (Buda, 1864. március 14. – Budapest, Józsefváros, 1933. március 26.) matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd igazgató tagja. Kürschák Endre bátyja. A magyarországi matematika, azon belül az algebra kiemelkedő jelentőségű alakja, nevéhez fűződik többek között a Waring-sejtés Hilbert-féle bizonyításának egyszerűsítése, valamint a rendezett testek értékeléselmélete. 1904 és 1933 között a budapesti műegyetem matematikai tanszékének vezetője volt.
• Szerző:Kürti Miklós (Nicholas Kurti) (Budapest, 1908. május 14. – Oxford 1998. november 24.) magyar születésű brit fizikus, akadémikus. Az alacsony hőmérsékletek egykori világcsúcstartója.
• Szerző:Kósa László (Cegléd, 1942. július 17. –) Széchenyi-díjas magyar etnográfus, történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Kamarás Katalin (Budapest, 1953. június 12.) fizikai kémikus. Édesanyja Osztovics Magda laboratóriumi szakorvos, édesapja Kamarás János gyermekkardiológus. 1976-ban szerezte diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem vegyészként, majd 1979-ben PhD fokozatát ugyanott. 1996-ban szerezte meg akadémiai doktori fokozatát a fizikai tudományok területén. 2000-ben habilitált fizikából a Budapesti Műszaki Egyetemen. 2016-tól a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Kanitz Ágoston vagy gyakran Kanitz Ágost (Lugos, 1843. április 25. – Kolozsvár, 1896. július 12.<ref name="gyászjelentés" />) botanikus. Jelentős érdemeket szerzett a korabeli Magyarország, valamint Délkelet-Európa területén végzett florisztikai kutatásaival és botanikai leírásaival. A Kolozsvári Tudományegyetem első növénytantanára, az első magyar nyelvű botanikai szaklap alapítója és szerkesztője volt. 1880-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Sablon:Botnév
• Szerző:Kapolyi László (Újpest, 1932. június 7. – Budapest, 2014. november 28.) magyar bányamérnök, szerkezetépítő mérnök, energetikus, közgazdász, üzletember, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a kőzetmechanika, valamint az energiagazdálkodás és -politika. 1983 és 1987 között Magyarország ipari minisztere. 1994-től 2012-ig és 2013-tól a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke, 2002 és 2010 között országgyűlési képviselő a Magyar Szocialista Párt frakciójában.
• Szerző:Kapronczay Károly (Budapest, 1941. február 28.–) magyar történész, levéltáros, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
• Szerző:Kaptay György (Tatabánya, 1960. március 2. –) kohómérnök, a Miskolci Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Kara György (ered. Katulics, Budapest, 1935. június 23. –) magyar orientalista, filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A mongolisztika és a mongol filológia neves kutatója.
• Szerző:Karácson Mihály (Darnó, 1796. április 8. – Pest, 1869. augusztus 29.) a József-Ipartanoda (a mai Műegyetem) első igazgatója, „reformkori menedzser”, a magyar műszaki oktatás egyik megteremtője, tudós, jogtanár, író, táblabíró, királyi bíró.
• Szerző:Karácsonyi János (Gyula, 1858. december 15. – Nagyvárad, 1929. január 1.) magyar történész, szentszéki bíró, vovádriai címzetes püspök és nagyváradi nagyprépost, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.
• Szerző:Karádi Gábor vagy Gabor M. Karadi (Budapest, 1924. szeptember 12. – Budapest, 2018. december 19.) amerikai magyar vízépítő mérnök, a műszaki tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Munkássága különösen az energiatározó vízerőművek építési szabályozása és környezeti hatástanulmányai kapcsán jelentős.
• Szerző:Karády Viktor vagy Victor Karady (Budapest, 1936. december 16. –) franciaországi magyar szociológus, társadalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Fő kutatási területe a 19–20. századi franciaországi és közép-európai oktatási intézmények szociálantropológiája, a magyarországi zsidóság társadalomtörténete és identitásmodelljeinek feltárása, valamint a 20. századi francia szociológiai iskola tudománytörténeti elemzése. Görög-Karády Veronika néprajzkutató, folklorista férje.
• Szerző:Karczag László, született Weiner – Budapest, 1944. december 23.) orvos, egyetemi tanár, a MTA tagja.
• Szerző:Kardos László (Debrecen, 1898. augusztus 17. – Budapest, 1987. február 2.) József Attila- és Kossuth-díjas irodalomtörténész, kritikus, műfordító, az irodalomtudomány kandidátusa (1952) és doktora (1955), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1958), majd rendes (1967) tagja. Irodalomtörténeti munkássága a 20. századi magyar irodalom kutatása terén jelentős, kiemelkedő fontosságúak [[Tóth Árpád (költő)|
• Szerző:Kardos Lajos (született Kohn) (Rákospalota, 1899. december 14. – London, 1985. július 12.) magyar pszichológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az érzékelés megismerésének a területén (konstancia jelenség) kiemelkedő tudományos eredményeket ért el.
• Szerző:Kardos Tibor (Budapest, 1908. augusztus 2. – Budapest, 1973. december 20.) Kossuth-díjas irodalomtörténész, filológus, italianista, műfordító, az irodalomtudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatásai elsősorban a középkori magyarországi humanista műveltségre és reneszánsz irodalomra, valamint az itáliai és európai reneszánsz művészeti és szellemi áramlataira irányultak. Műfordítói tevékenysége során a humanizmus jelentős irodalmi alkotásait és bölcseleti munkáit ültette át magyarra. 1950-től 1973-ig az ELTE Bölcsészettudományi Kar olasz nyelvi és irodalmi tanszékének vezetője volt.
• Szerző:Karl Fabritius, magyaros írásmóddal Fabritius Károly (Segesvár, 1826. október 28. – 1883. április 3.) ágostai evangélikus lelkész, országgyűlési képviselő, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Karl Gotthard Lamprecht (Jessen, Porosz Királyság, 1856. február&nbsp;25. – Lipcse, 1915. május&nbsp;10.) német történész és egyetemi tanár. 1913-tól volt a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Főleg a német művészet és gazdaság történetével foglalkozott.
• Szerző:Karl Gustav Adolf Knies (Marburg, 1821. március 29. – Heidelberg, 1898. augusztus 3.) német közgazdász, statisztikus, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A 19. század közepi német történeti közgazdaságtani iskola egyik vezéregyénisége, az ún. marginalista forradalommal előtérbe kerülő határhaszon-iskola és a neoklasszikus közgazdaságtan előfutára volt.
• Szerző:Karl Heinrich Rau (Erlangen, 1792. november 23. – Heidelberg, 1870. március 18.) német közgazdasági író.
• Szerző:Karl Krumbacher (Kürnach im Allgäu, 1856. szeptember 23. – München, 1909. december 12.) német filológus, bizantinológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A bizánci görögség műveltségi viszonyait tanulmányozó korszerű bizantinológia elméleti alapjainak megteremtője, a törekvései eredményeként a klasszika-filológiától önállósodott szaktudomány úttörő alakja volt.
• Szerző:Karl Ludwig Bühler (Meckesheim, 1879. május 27. – Los Angeles, 1963. október 24.) német–osztrák–amerikai pszichológus, nyelvpszichológus. A 20. századi pszichológia egyik legsokoldalúbb alakja, a Würzburgi iskola alapítója és egyik jeles képviselője. A pszichológiában ismert munkássága a gestaltpszichológiához köthető, az elsők egyikeként írt monográfiát a pszichológiai gestalt-problémáról. A nyelvtudományban az Organon kommunikációs modellről, illetve a deixis - mint nyelvi jelenség - kezeléséről ismert. Ő volt Karl Popper értekezési tanácsadója. Emellett a kor elméleti igényű gyermeklélektanának egyik vezéralakja is. Az MTA tiszteleti tagja 1937-től.
• Szerző:Karl Theodor Georg Philipp Welcker (Ober-Ofleiden, 1790. március 29. – Neuenheim, 1869. március 10.) német jogász, liberális politikus.
• Szerző:Karvasy Ágoston (Győr, 1809. május 1. – Bécs, 1896. január 21.) magyar jogtudós, államtudós, közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A reformkori magyar állam- és közgazdaság-tudomány haladó szemléletű, úttörő alakja volt, nevéhez fűződnek az e témakörökben megjelent első magyar nyelvű összefoglalások.
• Szerző:Kúnos György vagy George Kunos (Budapest, 1942. május 14. –) amerikai magyar orvos, neuroendokrinológus, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Fő kutatási területe a neuroendokrin rendszer élettani szerepe a vérkeringés és az anyagcsere szabályozásában.
• Szerző:Kúnos Ignác vagy Kunos Ignác, 1881-ig Lusztig Ignác (Hajdúsámson, 1860. szeptember 22. – Budapest, 1945. január 12.) nyelvész, turkológus, folklorista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1893) tagja. Addig egyedülálló terjedelmű és úttörő jellegű török népköltészeti gyűjtéseinek – és legfőképp a török népmesekincs feltárásának – köszönhetően korának európai szinten legelismertebb turkológusai közé tartozott, elévülhetetlen érdeme a török népköltészeti alkotások bevonása az európai szövegfolklorisztikai kutatásokba. Számottevő eredményeket ért el a török nyelvészet és dialektológia területén, fél évszázadon keresztül volt a budapesti tudományegyetemen a török filológia tanára.
• Szerző:Kassai József (Bodrogkisfalud, Bács-Bodrog vármegye, 1767. március 15. – Pécs, 1842. március 15.) nyelvész, szótáríró, római katolikus pap. Személyében a magyar nyelv etimológiai kutatásának úttörő alakját tisztelik. 1832-től a Magyar Tudós Társaság levelező tagja volt.
• Szerző:Kaszab Zoltán (Farmos, 1915. szeptember 23. – Budapest, 1986. április 4.) entomológus, talajbiológus, muzeológus, a biológiai tudományok kandidátusa (1952) és doktora (1958), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1967), majd rendes tagja (1979). A 20. századi magyarországi rovartan (entomológia) kiemelkedő jelentőségű alakja volt, a Közép-Ázsia ízeltlábú-faunájával kapcsolatos, valamint a gyászbogarakra és a hólyaghúzóbogarakra vonatkozó rendszertani vizsgálatai világszerte elismert szaktekintéllyé avatták. 1970-től 1985-ig a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója volt.
• Szerző:Kasztori Rudolf vagy Rudolf Kastori (Károlyváros, Jugoszlávia, 1935. október 8.) szerbiai magyar agrármérnök, növényfiziológus, az agrártudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Fő kutatási területe a növényi energiaforgalom, a tápanyagok és az ökológiai környezet élettani hatásának vizsgálata.
• Szerző:Katona Gyula (angol nyelvű publikációkban G. O. H. Katona) (Budapest, 1941. március 16. –) Széchenyi-díjas magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kombinatorika és az extremális halmazrendszerek neves kutatója. 1996 és 2006 között az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete igazgatója.
• Szerző:Katona Lajos (Vác, 1862. június 2. – Budapest, 1910. augusztus 3.) néprajzkutató, filológus, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1901). A 19. század végi magyar néprajztudomány iskolateremtő egyénisége volt, aki munkásságával megvetette a korszerű szintetizáló és összehasonlító szövegfolklorisztika tudományos alapjait, hatása különösen a magyar népmesekutatásra jelentős. Irodalomtörténészi, filológusi munkássága elsősorban a közép- és újkori magyar kódexirodalomra, prédikációk és vallásos példabeszédek (exemplumok) szövegkritikai elemzésére irányult. Thuránszky Irén (1859–?) pedagógus férje.
• Szerző:Katz Sándor (Bonyhád, 1975.) Lendület ösztöndíjas részecskefizikus, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Kautz Gyula (Győr, 1829. november 5. – Budapest, 1909. március 27.) magyar közgazdász, jogi doktor, valóságos belső titkos tanácsos. Kautz Gusztáv bátyja.
• Szerző:Kazimierz Kuratowski (Varsó, 1896. február 2. – Varsó, 1980. június 18.) lengyel matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A lwówi, majd a varsói matematikai iskola vezéregyénisége, a halmazelméleti topológia nemzetközileg elismert, kiemelkedő alakja volt.
• Szerző:Kecskés László (Pécs, 1953. május 15. –) magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 2013-tól 2018-ig a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja.
• Szerző:Kecskeméti Gábor (Szolnok, 1965. november 30. –) magyar irodalomtörténész, 2013. január 1-jétől a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének tudományos tanácsadója, intézetigazgatója.
• Szerző:Kelemen (Ferenc) Krizosztom (Hahót, Zala vármegye, 1884. január 10. – Pittsburgh, USA, 1950. november 7.) pannonhalmi főapát, az MTA tagja.
• Szerző:Kelemen János (Kassa, 1943. június 8.) Széchenyi-díjas magyar filozófus, filozófiatörténész, italianista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A nyelvfilozófia, Dante Alighieri, valamint a modern olasz és angolszász filozófia neves kutatója. 2000 és 2008 között az ELTE Bölcsészettudományi Kar Filozófiai Intézetének igazgatója.
• Szerző:Kelemen Lajos (Marosvásárhely, 1877. szeptember 30. – Kolozsvár, 1963. július 29.) levéltáros, történész. Írói álnevei: Ernyei Kelemen, Ernyei Miklós, Marosszéki, Rovintó, Suhintó, Székely Rovintó, Vásárhelyi Miklós. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti, majd rendes tagja.
• Szerző:Keleti Károly, születési nevén Klette Károly József (Pozsony, 1833. július 18. – Budapest, 1892. május 30.) elméleti közgazdász, statisztikus, iparpolitikus, a magyar statisztikatudomány egyik alapítója. A Központi Statisztikai Hivatal alapítója és első igazgatója 1867 és 1892 között.
• Szerző:Keleti Tamás (Budapest, 1927. május 13. – Budapest, 1989. október 4.) biokémikus, a biológiai tudományok kandidátusa (1958) és doktora (1965), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1976), majd rendes (1987) tagja. A 20. század második felének meghatározó jelentőségű biokémikusa, az enzimológián belül a magyarországi enzimkinetikai – azaz az enzimek katalizálta kémiai reakciók vizsgálatára irányuló – kutatások iskolateremtő egyénisége volt.
• Szerző:Keller András vagy Andrew Keller (Budapest, 1925. augusztus 22. – Svájc, 1999. február 7.) nagy-britanniai magyar fizikokémikus, biofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Kutatásai a polimerfizika különféle kérdéseire, a makromolekulák kristályszerkezetére és kémiai folyamataira irányultak, a lamellás szerkezetű polimerkristályok és molekulaláncaik kapcsán több felfedezés fűződik a nevéhez. Stein Aurél (1862–1943) orientalista unokaöccse.
• Szerző:Kellner Béla (Dályok, 1904. március 10. – Budapest, 1975. július 17.) orvos, onkológus, patológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A rákos megbetegedések kórisméjének, a daganatok élettani folyamatainak beható tanulmányozása során ő vezette be a korszerű hiszto- és biokémiai vizsgálati módszereket a magyarországi onkológiai kutatásokba. Magyarországon elsőként alkalmazott radioaktív izotópot orvosbiológiai kísérletekben.
• Szerző:Kemény Lajos (Szeged, 1959. április 14. –) magyar orvos, bőrgyógyász, immunológus, allergológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológai Klinika igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA–SZTE Dermatológiai Kutatócsoport vezetője, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese.
• Szerző:Keményfy János, 1933-ig Hartmann János (Újsóvé, 1875. október 23. – Budapest, 1943. december 27.) irodalomtörténész, kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1938). A 19–20. század fordulójának legjelesebb Petőfi-szakértői közé tartozott.
• Szerző:Kenéz Béla, 1897-ig Kreutzer Béla (Szolnok, 1874. március 15. – Budapest, 1946. április 1.) statisztikus, közgazdász, gazdaságpolitikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A társadalom- és gazdaságstatisztikai elemzések jelentős alakja, 1907–1917 között a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem, 1917-től haláláig a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem statisztikai tanszékeinek vezetője volt. Földbirtok-politikai elgondolásain keresztül a magyar mezőgazdaság teljesítményének növelését és az erdélyi magyarság megtartását kívánta szolgálni. 1931–1932-ben Magyarország kereskedelemügyi minisztere volt.
• Szerző:Kende Péter (Budapest, 1927. december 26. –) magyar szociológus és politikai esszéista. Raymond Aron tanítványa.
• Szerző:Kennedy P. József vagy Joseph Paul Kennedy (Budapest, 1928. május 18. –) amerikai magyar vegyészmérnök, kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A makromolekuláris kémia területén végzett munkássága jelentős, számos polimerkémiai szabadalom fűződik a nevéhez.
• Szerző:Kenyeres Balázs (Brassó, 1865. február 21. – Budapest, 1940. február 10.) igazságügyi orvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az igazságügyi szövettan kiemelkedő jelentőségű tudósa, 1896–1915 között a kolozsvári, 1915–1935 között a budapesti egyetem törvényszéki orvostani intézeteinek igazgatója volt.
• Szerző:Kerékgyártó Árpád Alajos (szerzői nevén Kerékgyártó Árpád) (Jászberény, 1818. június 19. – Budapest, 1902. december 13.) művelődéstörténész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1861).
• Szerző:Kerényi Károly, Karl Kerényi (Temesvár, 1897. január 15. – Ascona, 1973. április 10.) élete utolsó három évtizedében Svájcban élő magyar klasszika-filológus, vallástörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja 1949-ig.<ref name="plex"/>
• Szerző:Kerecsényi Dezső (Szentgotthárd, 1898. június 19. – Péterhegy, 1945. március 24.) irodalomtörténész, kritikus, irodalompedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1942). A 15–16. századi magyarországi humanista, protestáns és világi irodalmi hagyományok kiváló ismerője volt, emellett jelentős Kölcsey Ferencről írott monográfiája, a kortárs irodalmi művek kapcsán kifejtett kritikusi tevékenysége és az irodalomoktatás megújítását célzó törekvései.
• Szerző:Kerekes Ferenc (Erdőhegy, 1784. június 22. – Balatonfüred, 1850. július 29.) református főiskolai tanár, matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Keresztesi Béla (Kiskunfélegyháza, 1922. január 3. – Budapest, 2001. január 15.) erdőmérnök, dendrológus, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (1954) és doktora (1960), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1973), majd rendes (1982) tagja. Az 1950-es–1980-as évek magyarországi erdészettudományának és erdőgazdálkodásának kiemelkedő alakja, 1960 és 1987 között az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója volt. Nevéhez fűződik egyebek mellett a hazai akácfatermesztés minőségi fejlesztése, valamint a jóléti erdőgazdálkodás és az erdőesztétika kérdésköreinek tudományos igényű tanulmányozása.
• Szerző:Keresztury Dezső (Zalaegerszeg, 1904. szeptember 6. – Budapest, 1996. április 30.) Széchenyi-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, egyetemi tanár, az MTA tagja, a Goethe Társaság magyar tagozatának elnöke.
• Szerző:Kerkapoly Károly (néhol Kerkápoly Károly, Szentgál, 1824. május 13. – Budapest, 1891. december 31.) jogi doktor, pénzügyminiszter, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Kerpel-Fronius Ödön (Versec, 1906. január 14. – Nyugat-Berlin, 1984. április 22.) Kossuth-díjas orvos, gyermekgyógyász, fiziológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A 20. századi magyarországi gyermekgyógyászat kiemelkedő jelentőségű, világszerte elismert alakja volt. Klinikai kutatásai során a gyermeki szervezet folyadékháztartásában fellépő élettani zavarok patológiai vizsgálatával hozzájárult a csecsemőkori atrófia (sorvadás) megelőzéséhez és gyógyításához. Három évtizeden keresztül, 1946 és 1976 között volt a Pécsi Orvostudományi Egyetemi, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetemi gyermekklinikák és gyermekgyógyászati tanszékek vezetője.
• Szerző:Kerpely Antal (Kürtös, (Arad vármegye), 1837. február 5. – Selmecbánya, 1907. július 22.) kohómérnök, az MTA tagja. A selmeci bányászati akadémia vaskohászattani tanszék első professzora és tanszékvezetője, Kerpely Kálmán növénynemesítő, agrokémikus, akadémikus és Kerpely Antal kohómérnök apja.
• Szerző:Kertész András Lajos (Debrecen, 1956. március 8. –) Széchenyi-díjas nyelvész, tudományfilozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az elméleti és a német nyelvészet, valamint a tudományelmélet neves kutatója.
• Szerző:Kertész János (Budapest, 1950. december 22. –) Széchenyi-díjas magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A statisztikus fizika, a rendezetlen rendszerek és a fraktálok neves kutatója. 2001 és 2012 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Intézetének igazgatója. A CEU professzora.
• Szerző:Kertai György (Budapest, 1912. augusztus 21. – Budapest, 1968. május 11.) Kossuth-díjas geológus, a földtudomány kandidátusa (1953) és doktora (1962), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Nemzetközileg elismert kőolaj-geológus volt, az alföldi kőolajkutatás elméleti megalapozása, számos szénhidrogénmező feltárása, valamint a kőolaj- és földgáztelepek nómenklatúrájának kidolgozása fűződik a nevéhez.
• Szerző:Keszthelyi Lajos (Kaposvár, 1927. február 15. –) Széchenyi-díjas fizikus, biofizikus, a fizikai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kiemelkedő tudományos eredményeket ért el a kísérleti magfizika terén, számos, az atomok energiaszintjére vonatkozó analitikai módszer (Mössbauer-spektroszkópia, Rutherford-féle visszaszórásos spektroszkópia) magyarországi bevezetése és továbbfejlesztése fűződik a nevéhez. Biofizikusként a fehérjék elemi mikroanalízisével, a biológiai energiaátalakítással és a biológiai aszimmetria eredetére vonatkozó vizsgálataival ért el számottevő eredményeket. 1989 és 1993 között az MTA Szegedi Biológiai Központja jogelődjének, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóintézetének főigazgatója volt.
• Szerző:Kevey Balázs (Pécs, 1945. október 24. –) magyar botanikus, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára és a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
• Szerző:Keviczky László (Ráckeve, 1945. április 2. –) Széchenyi-díjas magyar villamosmérnök, informatikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az irányításelmélet és ezek alkalmazásai, a rendszeridentifikáció és a paraméterbecslés. 1986 és 1993 között az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet igazgatója. 1993 és 1999 között az MTA főtitkára, 1999 és 2000 között alelnöke.
• Szerző:Kherndl Antal (Zselíz, 1842. május 10. – Budapest, 1919. október 7.) mérnök, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1884) majd rendes (1898) tagja.
• Szerző:Kibédi Varga Áron vagy Áron Kibédi Varga, németesen Áron Varga von Kibéd (Szeged, 1930. február 4. – Freiburg im Breisgau, 2018. április 13.) hollandiai magyar irodalomtörténész, esztéta, költő, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A francia barokk, klasszicista és kortárs irodalom történetének és esztétikájának elismert kutatója, a nyugati magyar emigráció költészetének jeles alakja.
• Szerző:Kiefer Ferenc (Apatin, Jugoszlávia, 1931. május 24. –) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az általános nyelvészet és a nyelvi szemantika neves kutatója. 1992 és 2002 között az MTA Nyelvtudományi Intézet igazgatója.
• Szerző:Király Béla (Kaposvár, 1912. április 14. – Budapest, 2009. július 4.) magyar vezérezredes, hadtörténész, politikus, az MTA külső tagja. Elsősorban mint az 1956-os forradalom nemzetőrségének vezetője vált ismertté. A Ludovika elvégzése után, a II. világháborúban vezérkari tisztként szolgált Horthy és Szálasi időszakában. 1945 márciusában nem távozott az Ausztria felé visszavonuló magyar hadseregcsoportokkal, hanem a Kőszeget védő erők parancsnokaként megadta magát a szovjet csapatoknak.
• Szerző:Király István (Ragály, 1921. július 15. – Budapest, 1989. október 19. Lányai: Király Katalin, bölcsész, tanár, szerkesztő és Király Júlia közgazdász, tanár, 2007-2013 a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
• Szerző:Király Tibor (Málca, Csehszlovákia, 1920. július 11. –) Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A büntetőeljárás-jog és annak története neves kutatója. Nevéhez fűződik több büntetőeljárási jogszabály tervezése, valamint a büntetőeljárás oktatásának aktualizálása. 1961 és 1967, valamint 1976 és 1980 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, 1967 és 1970 között pedig az ELTE rektorhelyettese volt.
• Szerző:Király Zoltán (Óbecse, Jugoszlávia [ma: Szerbia], 1925. november 15.) magyar agrármérnök, növénypatológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A növényi kórélettan neves kutatója. 1980 és 1993 között az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet igazgatója.
• Szerző:Kis János (Rábaszentandrás, 1770. szeptember 22. – Sopron, 1846. február 19.) evangélikus lelkész, a Dunántúli evangélikus egyházkerület szuperintendense (azaz püspöke) 1812-től haláláig, költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Kisfaludy Károly (Tét, 1788. február 5. – Pest, 1830. november 21.) költő, drámaíró, festő. A reformkori irodalmi élet fő szervezője, az Aurora szerkesztője, az Aurora-kör elindítója, a magyar novella egyik első meghonosítója.
• Szerző:Kisfaludy Lajos (Sajógömör [Gemer], Szlovákia, 1924. augusztus 30. – Budapest, 1988. október 30.) vegyészmérnök, gyógyszervegyész, a kémiai tudomány kandidátusa (1963) és doktora (1975), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A 20. századi magyar gyógyszervegyészet kimagasló jelentőségű alakja, több peptidhormon kémiai szintézisének kidolgozása és számos gyógyszer fejlesztése fűződik a nevéhez.
• Szerző:Kiss Árpád (Sárospatak, 1889. szeptember 16. – Szeged, 1968. november 10.) Kossuth-díjas kémikus, botanikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Kiemelkedő jelentőségű fizikai kémiai munkássága a reakciókinetika, elektrokémia és spektroszkópia számos területére kiterjedt. Közel négy évtizeden keresztül volt a szegedi tudományegyetemen folyó kémiai oktatás és kutatás meghatározó alakja.
• Szerző:Kiss Bálint vagy Kis Bálint (Vésztő, 1772. december 9. – Szentes, 1853. március 25.) református lelkész, történész, pedagógus, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja. Sokoldalú szakírói munkásságából különösen a magyar őstörténetre vonatkozó kutatásai és néprajzi jelentőségű feljegyzései emelkednek ki. Kiss Bálint (1802–1868) festőművész apja.
• Szerző:Kiss Dezső (oroszul Dezse Kis / Деже Киш; Debrecen, 1929. január 15. – Budapest, 2001. június 24.) atomfizikus, a fizikai tudomány kandidátusa (1955) és doktora (1966), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kísérleti részecske- és magfizika kimagasló munkásságú, nemzetközileg is elismert egyénisége, 1951-től fél évszázadon keresztül az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetének munkatársa, 1989 és 1992 között a dubnai Egyesített Atomkutató Intézet főigazgatója volt.
• Szerző:Kiss Elemér (Brassó, 1929. augusztus 25. – Marosvásárhely, 2006. augusztus 23.) erdélyi magyar matematikus, tudománytörténész, Bolyai-kutató, az MTA külső tagja.
• Szerző:Kiss István (Szatmárnémeti, 1926. augusztus 15. – Kolozsvár, 2004. december 2.) romániai magyar biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Kiss-Bitay Éva férje.
• Szerző:Kiss Jenő (Mihályi, 1943. február 1. –) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A dialektológia és a szociolingvisztika neves kutatója. 1989 és 2008 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelvtudományi Tanszékcsoport (2002-től Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet) igazgatója.
• Szerző:Kiss Károly (Buda, 1793. augusztus 12. – Pest, 1866. február 17.) katonatiszt, hadtudós, hadtörténész, költő, író, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Katonatisztként részt vett a napóleoni háborúk több ütközetében, majd az 1848–1849-es szabadságharcban is fontos szerepet vállalt mint a nemzetőrség szervezésével megbízott főtiszt. Fiatalabb korában a pest-budai irodalmi élet jeles alakjai közé tartozott, később a török elleni háborúk hadtörténeti vizsgálatával és általános hadtudományi munkáival tüntette ki magát. Egyebek mellett a nevéhez fűződik az első magyar nyelvű hadászati műszótár megírása.
• Szerző:Kiss László vagy Leslie Kish (Poprád, 1910. július 27. – Ann Arbor, Michigan, 2000. október 7.) magyar származású amerikai statisztikus, matematikus, szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Nemzetközileg elismert munkássága a részleges adatfelvételek során alkalmazott reprezentatív mintavétel módszertani fejlesztésére irányult, számos statisztikai eljárás kidolgozása és bevezetése fűződik a nevéhez.
• Szerző:Kiss Lajos (Debrecen, 1922. június 2. – Budapest, 2003. február 16.) nyelvész, szlavista, a nyelvtudományok kandidátusa (1960) és doktora (1984), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1998), majd rendes (2001) tagja. A 20. századi magyar nyelvtudomány kiemelkedő alakja volt, akinek a magyar és a szláv nyelvek lexikológiai és etimológiai vizsgálata mellett a lexikográfia és a névtan terén végzett munkássága is jelentős, egyebek mellett nevéhez fűződik a mindmáig egyetlen magyar helynévtörténeti szótár összeállítása (Földrajzi nevek etimológiai szótára). 1951-től Fehértói Katalin (1925–2006) nyelvtörténész második férje.
• Szerző:Kiss Sándor Károly vagy Alexandre (Charles) Kiss (Budapest, 1925. június 2. – Strasbourg, Franciaország, 2007. március 22.) magyar származású francia jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A nemzetközi környezetvédelmi jog világszerte elismert tudósa és élharcosa volt.
• Szerző:Kőmíves Tamás (Budapest, 1944. november 12. –) magyar vegyészmérnök, agrokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a növényvédelem. 1994 és 2008 között az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete igazgatója.
• Szerző:Kőnig Gyula (Győr, 1849. december 16. – Budapest, 1913. április 8.) magyar matematikus, egyetemi tanár, aki matematikai analízissel, algebrával, halmazelmélettel és matematikai logikával foglalkozott.
• Szerző:Kőrös Endre (Győr, 1927. szeptember 18. – Budapest, 2002. február 18.) Széchenyi-díjas kémikus, a kémiai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az analitikai kémia meghatározó jelentőségű 20. századi alakja, fő kutatási területe a komplex vegyületek analitikája és a kémiai folyamatok időbeli lefolyását vizsgáló reakciókinetika volt. Egyik legfontosabb – amerikai tudóstársaival elért – eredménye a Belouszov–Zsabotyinszkij-reakció modellezését lehetővé tevő Field–Kőrös–Noyes-mechanizmus kidolgozása volt (1972). 1949-től haláláig oktatott a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem szervetlen és analitikai kémiai tanszékén, 1984 és 1989 között az egyetemi kémiai tanszékcsoport vezetője volt.
• Szerző:Kőrösi Csoma Sándor (született Csoma) (Csomakőrös, 1784. március 27. – Dardzsiling, 1842. április 11.) saját szavaival: székely-magyar Erdélyből („Siculo-Hungarian of Transylvania”), nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója, a tibeti-angol szótár megalkotója.
• Szerző:Kőszeghi-Mártony Károly (Sopron, 1783. március 12. – Brünn, Osztrák Császárság, 1848. július 21.) építőmérnök, hadmérnök, feltaláló. A földnyomáselméletek első magyarországi kutatója, a kísérleti talajmechanika megalapítója, a sűrített levegőt használó légzőkészülék és a gulyáságyú feltalálója volt.
• Szerző:Kőváry vagy Kővári László (Torda, 1819. július 7. – Kolozsvár, 1907. szeptember 25.) magyar történész, statisztikus, az MTA levelező tagja, Kőváry Józsa öccse és Kőváry Mihály bátyja.
• Szerző:Klaniczay Tibor (Budapest, 1923. július 5. – Budapest, 1992. május 14.) Kossuth-díjas (1955) irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Klauzál Imre (Szeged, 1799. január 11. – Bécs, 1847. március 5.) mezőgazdász, Klauzál Gábor bátyja.
• Szerző:Klein Éva vagy Eva Klein (lánykori nevén Fischer; Budapest, 1925. január 22. –) magyar származású svéd sejtbiológus, immunológus, onkológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A daganatos megbetegedések által kiváltott immunreakciók, a daganatsejteket pusztító toxikus folyamatok vizsgálatának elismert kutatója.
• Szerző:Klein György vagy Georg Klein (Budapest, 1925. július 28. – 2016. december 10.) magyar származású svéd sejtbiológus, immunológus, onkológus, esszéíró, a biológiai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A daganatképződés sejtszintű folyamatainak, a rákos megbetegedések virológiai és immunológiai szempontú vizsgálatának nemzetközileg elismert tudósa. 1957 és 1993 között a stockholmi Karolinska Intézet daganatbiológiai tanszékének vezetőjeként tevékenykedett.
• Szerző:Klein Gyula (Eperjes, 1844. május 5. – Budapest, 1915. november 21.) botanikus, növényanatómus, mikológus. A növényszervezettan szinte valamennyi területével foglalkozott, főként anatómiai és szövettani vizsgálatai voltak jelentősek. 1883-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1898-tól rendes tagja volt.
• Szerző:Klein Gyula Lipót (vagy Julius Leopold Klein, eredetileg Klein Gyula) (Miskolc, 1804 – Berlin, 1876. augusztus 2.) magyar származású német drámaíró, publicista, irodalomtörténész. 1869-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja volt. Kilényi János (1805–1889) publicista, műfordító bátyja.
• Szerző:Klement Zoltán (Budapest, 1926. március 4. – Budapest, 2005. október 19.) Széchenyi-díjas magyar agrármérnök, növénypatológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A növénykórtan és a kórélettan neves kutatója. Nevéhez fűződik a kóros baktériumokat a tőlük független szaprofitonoktól elkülönítő injektálásos infiltrálási technika kidolgozása.
• Szerző:Klemm Antal (eredetileg Klemm Imre;) nyelvész, finnugrista, bencés szerzetes, a nyelvtudományok doktora (1957), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1927) tagja. A finnugor nyelvek összehasonlító mondattani kutatása területén kifejtett munkássága rendkívül jelentős, a magyar nyelv mondat- és szószerkezeti sajátosságainak történeti alakulását felvázoló monográfiája napjainkig hiánypótló munka. 1923-tól 1955-ig Magyarország különböző egyetemein oktatott a magyar és az összehasonlító finnugor nyelvészet egyetemi tanáraként.
• Szerző:Kliburszkyné Vogl Mária, 1941–1973 között Földváriné Vogl Mária (Rákospalota, 1912. július 17. – Budapest, 1996. november 1.) geokémikus, a földtudomány kandidátusa (1952) és doktora (1957), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1973), majd rendes (1985) tagja. Jelentős szerepet játszott a korszerű geokémiai analitikai módszerek meghonosításában és továbbfejlesztésében. Kliburszky Béla (1909–1982) geokémikus felesége, Földvári Mária mineralógus, a magyarországi termoanalitika legjelentősebb szaktekintélyének anyja.
• Szerző:Klinghammer István (Budapest, 1941. augusztus 10.) magyar térképész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A geoinformatika és a tematikus kartográfia jelentős tudósa. 1989 és 1991 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar dékánja, 2000 és 2006 között az ELTE rektora. 2013 és 2014 között a második Orbán-kormány felsőoktatásért felelős államtitkára.
• Szerző:Klupathy Jenő (Kassa, 1861. október 21. – Budapest, 1931. március 2.) magyar fizikus, villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A fizika gyakorlati, műszaki alkalmazásának kimagasló alakja, a vetítőgépekben alkalmazható ívlámpa és a hangvezérelt elektromos távkapcsolás feltalálója, 1910 és 1921 között a Budapesti Tudományegyetem gyakorlati fizikai intézetének igazgatója volt.
• Szerző:Kmoskó Mihály (Illava, 1876. augusztus 29. – Pusztazámor, 1931. április 8.) római katolikus pap, teológiai doktor, orientalista, klasszika-filológus, vallástörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1922) tagja. Az Ószövetség, valamint sumer, egyiptomi és kora keresztény szír források filológiai tanulmányozásán túlmenően munkásságának kiemelkedő eredménye a vándorló magyarság 5–9. századi történetére vonatkozó keleti források összegyűjtése volt. Az első világháborút követően tudományos és oktatói tevékenysége mellett antiszemita publicisztikai tevékenységet fejtett ki.
• Szerző:Knauz Nándor (Óbuda, 1831. október 12. – Pozsony, 1898. április 26.) történetíró, választott katolikus püspök, az MTA tagja.
• Szerző:Kniezsa István (Trsztena, 1898. december 1. – Budapest, 1965. március 15.) Kossuth-díjas nyelvész, nyelvtörténész, szlavista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1939), majd rendes (1947) tagja. A 20. századi magyar nyelvtörténeti kutatások egyik legjelentősebb alakja volt, számottevő tudományos eredményeket ért el a Kárpát-medencei hely- és személynévanyag vizsgálatában, a magyar nyelv középkori állapotának és írásgyakorlatának kutatásában, valamint a szláv eredetű jövevényszavak feltárásában.
• Szerző:Knoll József (Kassa, Csehszlovákia, 1925. május 30. – Budapest, 2018. április 17.) állami és Széchenyi-díjas magyar orvos, farmakológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A pszichoneurofiziológia és a farmakológia neves kutatója. 1964 és 1967 között a Budapesti Orvostudományi Egyetem tudományos rektorhelyettese.
• Szerző:Kocsis Károly (Szolnok, 1960. július 2. –) magyar geográfus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (2016).
• Szerző:Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd 1946-tól 1949-ig elnöke.
• Szerző:Kolbenheyer Tibor (Rimaszombat, 1917. szeptember 12. – Kassa, 1993. március 9.) szlovákiai magyar geofizikus, asztrofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti (1979) tagja. Munkásságával jelentősen hozzájárult a korszerű, intézményes keretek között folyó szlovákiai geofizikai kutatások megteremtéséhez.
• Szerző:Kollányi Ferenc (Szentpéter, 1863. április 29. – Budapest, 1933. május 1.) római katolikus pap, egyháztörténész, könyvtáros, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi római katolikus egyház és egyházjog középkori történetének kiemelkedő kutatója volt.
• Szerző:Kollár János (Budapest, 1956. június 7. –) magyar-amerikai matematikus. Fő kutatási területe az algebrai geometria. Az algebrai geometrián belül különféle témákkal foglalkozott, mint például biracionális geometria (specifikusabban: Minimális Model Program 3 sokaságokra, racionálisan összefüggő varietások, stb.), magasabb dimenziós varietások modulus terének a konstrukciója, valós varietások topológiája, Kähler-Einstein metrikák létezése, Nash sejtés, Hodge sejtés, stb. Effektív, éles változatát adta a Hilbert-féle nullahely-tételnek.
• Szerző:Kollár János (Pécs, 1945. november 3. – Budapest, 2011. január 13.) magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Fő kutatási területe a szilárdtestfizika volt.
• Szerző:Kollár László (Kaposvár, 1955. május 26. –) Akadémiai Díjas és Széchenyi-díjas magyar kémikus, vegyészmérnök, a Pécsi Tudományegyetem professzora, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Kollár László Péter (Budapest, 1958. január 4. –) Széchenyi-díjas magyar építőmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A tartószerkezetek és a műanyag-szerkezetek elméleti és alkalmazott kutatásának neves tudósa. 2015-től a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese. Kollár Lajos (1926–2004) építőmérnök, akadémikus fia. 2020-tól a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.
• Szerző:Kollár Lajos (Budapest, 1926. június 14. – Budapest, 2004. február 21.) Széchenyi-díjas építőmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A tartó- és héjszerkezetek statikai vizsgálatának újító szemléletű elméleti tudósa volt, több általa kidolgozott számítási eljárást vezetett be az erőtani méretezés módszertanába.
• Szerző:Kolossváry Sándor (Pápa,) római katolikus pap, hitszónok, mecénás, a Magyar Tudós Társaság tiszteleti tagja.
• Szerző:Koltay-Kastner Jenő, 1935-ig Kastner Jenő (Magyardiószeg, 1892. február 15. – Szeged, 1985. március 3.) irodalomtörténész, filológus, történész, az irodalomtudomány kandidátusa (1952) és doktora (1956), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1943). A 20. századi magyar italianisztika jeles képviselője, az olasz–magyar irodalom- és művelődéstörténeti kapcsolatok kiváló tudósa volt. Szintén jelentősek a két nép 19. századi diplomáciatörténetére, a Kossuth-emigrációra vonatkozó kutatásai. A nevéhez fűződik az első magyar–olasz, olasz–magyar nagyszótár összeállítása (1930–1934).
• Szerző:Kolumbán József (Gyergyószentmiklós, 1935. augusztus 4.) erdélyi magyar matematikus, 2001 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Komjáth Péter (Budapest, 1953. április 8.) magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a halmazelmélet, ezen belül a kombinatorikus halmazelmélet.
• Szerző:Komlós János (Budapest, 1942. május 23.) amerikai magyar matematikus, számítástechnikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Kondor Gusztáv, 1848-ig Krauze Gusztáv (Szántova, 1825. augusztus 7. – Budapest, 1897. szeptember 16.) csillagász, geodéta, matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Fő kutatási területe az égi mechanika, valamint az asztrometria és a geodézia határterülete, a csillagászati alapokon nyugvó földrajzi helymeghatározás volt.
• Szerző:Kondorosi Éva (szül. Kuzsel Éva, Budapest, 1948. március 22. –) Balzan díjas és Széchenyi-díjas biológus kutató. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, továbbá nemzetközi tagja az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának, a Francia Mezőgazdasági Akadémiának, a Leopoldinának (német tudományos akadémia), az Academia Europaea-nak, az Európai Mikrobiológiai Akadémiának valamint a European Molecular Biology Organization (EMBO). Kutatási területe a növény-baktérium szimbiózis, szimbiotikus nitrogén kötés, fejlődés biológia, kémiai ökológia.
• Szerző:Kondorosi Ádám (Budapest, 1946. július 29. – Szeged, 2011. január 21.) Széchenyi-díjas magyar biológus, mikrobiológus, genetikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A mikrobiális genetika, valamint a növényi molekuláris és sejtbiológia neves kutatója. Munkatársaival sikerült elsőként a Rhizobium baktérium kromoszómájának genetikai térképét megszerkesztenie. 1989-ben a franciaországi Gif-sur-Yvette-i CNRS Növénytani Intézete igazgatójává nevezték ki. Johan Béla orvos, mikrobiológus, akadémikus unokája.
• Szerző:Konek Sándor (Pest, 1819. augusztus 18. – Balatonfüred, 1882. augusztus 1.) statisztikus, jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az államtudománytól a 19. század során elkülönülő statisztika úttörő alakja volt, munkásságával jelentősen hozzájárult a hazai statisztika elméleti alapjainak megteremtésében. Közel három évtizeden keresztül, 1854-től haláláig volt a Pesti Egyetem statisztikai tanszékének vezetője. Konek Ida apja.
• Szerző:Konkoly-Thege Gyula (Aranyosmarót, 1876. december 21. – Budapest, 1942. december 6.) magyar agrárstatisztikus. Az MTA levelező tagja (1938).
• Szerző:Konkoly-Thege Miklós (e: konkoli-tege) (Pest, 1842. január 20. – Budapest, 1916. február 17.) csillagász, meteorológus, az MTA tagja, zeneszerző, országgyűlési képviselő.
• Szerző:Konrad Nielsen (teljes nevén Konrad Hartvig Isak Rosenvinge Nielsen; Vik i Helgeland, 1875. augusztus 28. – Oslo, 1953. november 27.) norvég nyelvész, finnugrista. Munkássága úttörő jelentőségű a lapp nyelv kutatástörténetében.
• Szerző:Kopácsy József (Veszprém, 1775. május 30. – Esztergom, 1847. szeptember 18.) székesfehérvári és veszprémi püspök, majd esztergomi érsek, hercegprímás.
• Szerző:Kopits György (külföldön használt neve George Kopits, Budapest, 1943. június 20. –) amerikai magyar közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. 2009–2011 között a Költségvetési Tanács (KT) elnöke. Kutatási területe az állami pénzügyek.
• Szerző:Korányi Ádám vagy Adam Koranyi (Szeged, 1932. július 13.) amerikai magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Korach Mór vagy Maurizio Korach, Marcello Cora (Miskolc, 1888. február 8. – Budapest, 1975. november 27.) 1912–1952 között Olaszországban élt Kossuth-díjas vegyészmérnök, a műszaki tudomány doktora (1952), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A szilikátipari műszaki kémiát tudományos alapokra helyező, az olasz kerámiaipari technológiát megújító tudós, 1953 és 1957 között az Építőanyag-ipari Központi Kutatóintézet, 1960 és 1968 között a Műszaki Kémiai Kutatóintézet alapító igazgatója volt. Komját Aladár (1891–1937) költő, lapszerkesztő és Kenyeres Júlia (1895–1958) publicista bátyja.
• Szerző:Korai kisprózái • Első irodalmi értékű prózai munkája az 1890-ben Szegeden, saját költségén megjelentetett, Figurák című elbeszéléskötete volt, amelyet a nagy szegedi zsurnalisztaelőd, Mikszáth Kálmán látott el bevezetővel. A részint derűs, szellemes történetek, részint gyilkos humorral megírt karcolatok a nagynevű ajánló dacára sem keltettek feltűnést. Ugyancsak szegedi időszakában adta nyomdába – Mummery Róbert álnév alatt – néhány ponyvaízű, szatirikus kalandregényét, amelyek közül az Afrika-felfedező Henry Morton Stanley paródiáját (A legfeketébb Afrikában) a szegedi Csillag börtön ideiglenes – párbajvétségért elítélt – lakójaként írta meg. Budapestre kerülése után, 1892. június 6-án<!--Gárdonyi 1934, de Szalai szerint 1893. április 11-én--> a Magyar Hírlap hasábjain született meg Gárdonyi tollából Göre Gábor, a látszólag korlátolt, de minden iránt érdeklődő és kíváncsi lepéndi bíró első olvasói levele. A vaskosan népies nyelvezetű, ironikus hangvételű, karikatúraszerű beszámolót a lap olvasói tetszéssel fogadták, s ezt követően Göre Gábor ki sem maradhatott a redakcióból. A Magyar Hírlap oldalain hétről hétre helyük volt a később tíz kötetet megtöltő Göre-leveleknek, amelyekben Gárdonyi „Göre Gábor bíró uram” szemüvegén keresztül láttatta a vidéki életet és a nagyvilág történéseit. Írói pályája későbbi szakaszában szégyenérzettel tekintett vissza a paraszti világból és szemléletből akaratán kívül is gúnyt űző történetekre. A nagyközönség szintén kedvezően fogadta Parlamentünk jeles figurái címen, Nemeskéry Sándor álnéven megjelent 1894-es politikai karcolatgyűjteményét, szatirikus politikai arcképcsarnokát, amelynek szabadelvű gondolatisága, ironikus hangvétele és anekdotikus találékonysága Mikszáth hatását tükrözte. Ezek voltak tehát az első prózai kalandozások; szépirodalmi útkeresése ezt követően vált egyre határozottabbá, és ezek az esztendők hozták el a sikert és a népszerűséget is a harmincas évei elején járó írónak. 1894-ben jelent meg a Nemzeti Iskola lapjain folytatásokban A lámpás című kisregénye, amelyben egy néptanító vívódásait és küzdelmeit dolgozta fel (a következő évben kötetben is kiadták), majd 1895-ben a népszerű Pöhölyék-ciklus népies elbeszélésfüzére. Népies prózaírói munkásságának folytatásaként, s egyúttal lezárásaként 1898-ban adta ki Az én falum – 1895 óta írt – népi zsánertörténeteit és rövid elbeszéléseit, amelyekben vándorlással telt gyermekkora és nélkülözésekkel terhes néptanítósága élményeit dolgozta fel. Nevét ezek a naiv romantikájú, a tiszta paraszti erkölcsöt idealizáló, keserédesen lírai elbeszélések tették elismertté az irodalmi körökben. Gárdonyinak eztán megbecsült helye volt az asztaltársaságokban, befutott írónak számított.
• Szerző:Korinek László (Ács, 1946. május 25.) magyar jogász, kriminológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A viktimológia és a rendészettudomány neves kutatója.
• Szerző:Kornai János (született: Kornhauser, Budapest, 1928. január 21.) Széchenyi-díjas magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A szocialista gazdasági rendszer, a nem-egyensúlyi rendszerek és a posztszocialista átmenet nemzetközileg is kiemelkedő kutatója. A Collegium Budapest egyik alapítója. A Harvard Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa.
• Szerző:Kornis Gyula, 1906-ig Kremer Gyula (Vác, 1885. december 22. – Budapest, 1958. április 17.) római katolikus pap, piarista szerzetes, filozófus, egyetemi tanár, kultúrpolitikus, 1938-ban rövid ideig képviselőházi elnök, 1940-től 1944-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, elnöke 1945-ben.
• Szerző:Korponay János (Eredeti neve: Kopornyay János komonkai; Hím, 1819. május 16. – Kassa, 1881. január 15.) katonatiszt, hadtudományi író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Abaúj vármegye főlevéltárosa, Korponay Gábor amerikai ezredes öccse. Unokaöccse, Korponay István amerikai tizedes.
• Szerző:Kosáry Domokos (Selmecbánya, 1913. július 31. – Budapest, 2007. november 15.) Széchenyi-nagydíjas magyar történész, egyetemi tanár, az MTA elnöke (1990–1996). 1999-től 2007-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke.
• Szerző:Kossovich Károly Lázár Tamás (Nyitraivánka, 1803. december 16. – Nyitra, 1841. június 19.) magyar publicista, jogtudományi író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Kosutány Tamás (Nyírlugos, 1848. március 7. – Budapest, 1915. január 19.) magyar agrokémikus, mezőgazdasági szakíró, a mezőgazdasági ipar műszaki fejlesztésének egyik első magyarországi kezdeményezője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1894).
• Szerző:Kosztarab Mihály vagy Michael Kosztarab (Bukarest, Románia, 1927. július 7. –) amerikai magyar entomológus, talajbiológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A pajzstetvek (Coccoidea) öregcsaládjának nemzetközi szinten elismert rovartani kutatója.
• Szerző:Kosztolányi György (Szekszárd, 1942. március 10.) Széchenyi-díjas magyar orvos, patológus, gyermekgyógyász, genetikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A gyermekgenetika és kórtana neves kutatója. 1998 és 1999 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese, 2002 és 2005 között az egyetem Orvostudományi és Egészségügyi Centrum elnöke.
• Szerző:Kotlán Sándor (Szomolány, 1887. július 14. – Budapest, 1967. december 22.) magyar állatorvos, egyetemi tanár, Kossuth-díjas, az MTA rendes tagja.
• Szerző:Kovács Alajos Ferenc (Gyöngyöspüspöki, 1877. január 6. – Budapest, 1963. április 14.) jogász, statisztikus, demográfus, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 1924-től 1936-ig. A Magyar Statisztikai Társaság elnöke, az Országos Statisztikai Tanács másodelnöke, a Magyar–Német Társaság társelnöke, 1920-tól 1948-ig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Kovács András (Marosvásárhely, 1946. augusztus 19.) romániai magyar művészettörténész és művelődéstörténész, 2010-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Kovács Ferenc (Hódmezővásárhely, 1823. május 11. – Tiszafüred, 1895. augusztus 5.) politikus, jogász, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Noha részt vett az országos politikában is, tevékenysége főként szűkebb pátriája, Csongrád vármegye és Hódmezővásárhely gazdasági, társadalmi és közművelődési fejlesztésére irányult.
• Szerző:Kovács Ferenc (Tótszentpál, 1921. november 28. – 2015. május 10.) állami díjas állatorvos, állatfiziológus, biometeorológus, az állatorvos-tudomány kandidátusa (1960) és doktora (1971), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az állathigiéniai kutatások Magyarországon és külföldön egyaránt elismert, iskolateremtő egyénisége, az állat élettani folyamatai, megbetegedései és a külső környezeti hatások közötti összefüggéseket vizsgáló biometeorológia kiemelkedő alakja. Közel három évtizeden keresztül, 1962 és 1990 között volt az Állatorvostudományi Egyetemen általa szervezett állathigiéniai tanszék vezetője.
• Szerző:Kovács Ferenc (Győr, 1938. december 7. –) magyar bányamérnök, külfejtési szakmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Kovács György (Budapest, 1925. szeptember 24. – Budapest, 1988. április 21.) hidrológus, vízgazdálkodási mérnök, a műszaki tudomány kandidátusa (1955) és doktora (1961), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Nemzetközileg elismert hidrológus volt, nevéhez fűződik a felszín alatti szivárgó vízmozgás hidraulikájának matematikai modellezése. 1980 és 1985 között a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet főigazgatója volt.
• Szerző:Kovács Ilona (Budapest, 1960. július 3. –) pszichológus, látáskutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, egykori válogatott kosárlabdázó.
• Szerző:Kovács István (Budapest, 1913. december 16. – Budapest, 1996. június 1.) Kossuth-díjas atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A 20. századi magyarországi atomfizika meghatározó jelentőségű alakja, az elméleti molekulaspektroszkópia iskolateremtő egyénisége volt. 1949-től 1979-ig vezette a Budapesti Műszaki Egyetem atomfizikai tanszékét, 1950-től 1956-ig az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetének első igazgatója volt.
• Szerző:Kovács István (Nyírbátor, 1921. szeptember 21. – Budapest, 1990. november 29.) jogtudós, alkotmányjogász, az állam- és jogtudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az összehasonlító alkotmányjog nemzetközileg elismert tudósa volt, főként az alkotmánygondolat 20. századi alakulása terén kifejtett munkássága jelentős. 1950-től 1990-ig vezette a szegedi József Attila Tudományegyetem államjogi tanszékét, 1980 és 1990 között az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatója volt.
• Szerző:Kovács János (Eger, 1764. augusztus 25. – Bécs, Osztrák Császárság, 1834. április 12.) pedagógus, mecénás, a Magyar Tudós Társaság tiszteleti tagja. Erdélyi főúri családok, majd Habsburg-főhercegek házitanítója volt, mecénásként vagyonát magyarországi közművelődési célokra áldozta.
• Szerző:Kovács Károly Pál vagy Kovács K. Pál (Budapest, 1907. december 7. – Budapest, 1989. november 19.) Kossuth-díjas villamosmérnök, gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A 20. századi magyarországi elektrotechnika kiemelkedő jelentőségű alakja, 1964-től 1970-ig a Villamosenergia-ipari Kutatóintézet igazgatója volt.
• Szerző:Kovács L. Gábor (Pécs, 1948. március 15. –) Széchenyi-díjas magyar orvos, neuroendokrinológus, laboratóriumi szakorvos, emeritus egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Korábban az idegrendszeri peptideknek a kísérletes kábítószer- és alkohol-hozzászokásokra vonatkozó hatásának kutatója, jelenleg az emberi reprodukció molekuláris biomarkereinek kutatója. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának dékánja, majd a PTE tudományos és innovációs rektorhelyettese volt. 2012-2018 között a PTE Szentágothai János Kutatóközpont elnöke. 2017-2020 között az MTA Doktori Tanácsának elnöke, 2020-tól az MTA Felügyelő Testületének elnöke és az MTA Orvosi Tudományok osztályának elnökhelyettese. Az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottságának elnökhelyettese.
• Szerző:Kovács László (Sátoraljaújhely, 1939. október 13. – 2019. szeptember 29.) Széchenyi-díjas magyar orvos, fiziológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A sejtfiziológia és az elektrofiziológia neves kutatója. 1991 és 1995 között a Debreceni Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese.
• Szerző:Kovács Pál vagy Kováts Pál (Dég, 1808. július 1. – Győr, 1886. augusztus 13.) orvos, író, drámaíró, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az első magyarországi homeopata orvosok egyike volt. Irodalmi munkáival, elbeszéléseivel, novelláival és színpadi műveivel az 1830-as–1840-es évek polgárias szellemű magyar irodalmának jeles alakjai közé tartozott. Egy életen át tartó művelődésszervezői tevékenységével jelentős szerepet játszott Győr haladó szellemiségű és pezsgő kulturális életének kialakulásában.
• Szerző:Kováts Ervin vagy Ervin Kováts (Budapest, 1927. szeptember 29. – Morges, Vaud kanton, Svájc, 2012. június 7.) svájci magyar kémikus, vegyészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Munkássága nemzetközi szinten is kiemelkedő jelentőségű a gázkromatográfiás analitikai kémia területén, az illóolajok szerkezeti vizsgálata kapcsán nevéhez fűződik a retenciós index bevezetése.
• Szerző:Kováts Ferenc (Pozsony, 1873. március 15. – Budapest, 1956. október 26.) gazdaságtörténész, közgazdász, a történelemtudomány kandidátusa (1952), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A középkori és kora újkori Magyarország gazdaságtörténetének elhivatott kutatója volt, a korszak külkereskedelmére vonatkozó közgazdasági szempontú forráselemzései kimagasló jelentőségűek.
• Szerző:Kováts Gyula (neve gyakran Kovács Gyula alakban is; Buda, 1815. szeptember 15. – Buda, 1873. június 22.) paleobotanikus, botanikus. Gyűjtéseivel, leíró és rendszerező munkájával ő alapozta meg a magyar ősnövénytani kutatásokat. 1858-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Sablon:Botnév
• Szerző:Kováts Mihály (Korlát, 1768. július 4. – Mezőcsát, 1851. június 22.) orvos, akadémikus. A nyelvújítás mozgalmához csatlakozva számtalan magyar orvosi, kémiai, botanikai szakkifejezés kitalálása fűződik a nevéhez. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Sírköve szerint kétszeres orvosnagy, Pest, Borsod, Abaúj, Zemplén, Szathmár, Máramaros vármegyék táblabírája, valamint több bel-és külföldi tudós társaság tagja volt.
• Szerző:Kozák Imre (Gór, 1930. augusztus 21. – Miskolc, 2016. november 17.) Széchenyi-díjas magyar gépészmérnök, a Miskolci Egyetem professor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Szűkebb kutatási szakterületei a mechanikán belül: a kontinuummechanika, a héjelméletek és az egyensúlyi konfigurációk stabilitása.
• Szerző:Kozma László (született Kohn) (Miskolc, 1902. november 28. – Budapest, 1983. november 9.) Kossuth-díjas villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Munkássága kiemelkedő jelentőségű a távközléstechnika automatizálása, elméleti és gyakorlati kérdéseinek tisztázása terén, emellett nevéhez fűződik az első magyarországi digitális számítógép, a MESZ–1 megtervezése és üzembe állítása (1957).
• Szerző:Kozma Pál (Gyulaháza, 1920. július 11. – Budapest, 2004. február 14.) kertészmérnök, ampelológus, szőlőnemesítő, a mezőgazdasági tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Ampelológiai kutatásain, pontosabban a szőlő élettani és szaporodásbiológiai folyamatainak vizsgálatán és az egyes szőlőfajták virág-, illetve virágzástipológiai rendszerének kidolgozásán keresztül jelentősen hozzájárult a szőlőnemesítési és szőlőművelési eljárások fejlesztéséhez. 1959-től 1990-ig a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem szőlészeti tanszékének vezetője, 1965-től 1971-ig az egyetem rektora volt.
• Szerző:Krausz Ferenc (Mór, 1962. május 17. –) Németországban élő magyar születésű, In memoriam Gábor Dénes-díszokleveles fizikus, az MTA külső tagja, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója.
• Szerző:Krenner József, teljes nevén: Krenner József Sándor (Buda, 1839. március 3. – Budapest, 1920. január 16.) mineralógus, ásványkutató, az MTA tagja. Nevét a krennerit {(Au,Ag)Te₂} ásványnév is őrzi.
• Szerző:Kresznerics Ferenc (Ivánc, 1766. február 24. – Alsóság, 1832. január 18.) esperes-plébános, tanár, akadémikus, szótáríró.
• Szerző:Kriesch János (Reinthal, Habsburg Birodalom, 1834. március 29. – Budapest, 1888. október 21.) biológus, zoológus, mezőgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Zoológiai munkássága elsősorban a halak vizsgálatára irányult, emellett az utókor a darwinizmus, illetve a szociáldarwinizmus első magyarországi képviselői közt tartja számon. Életművének további jelentőségét a korszerű halászat és méhészet megteremtéséért kifejtett tevékenysége adja. Körösfői-Kriesch Aladár (1863–1920) festő- és iparművész apja.
• Szerző:Kristó Gyula (Orosháza, 1939. július 11. – Szeged, 2004. január 24.) történész, középkorász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1998). Kutatási területe a középkori magyar történelem és a történelem segédtudományai voltak.
• Szerző:Kriza János (Nagyajta, 1811. június 28. – Kolozsvár, 1875. március 26.) néprajzkutató, költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, egyben unitárius lelkész, erdélyi magyar unitárius püspök 1861-től haláláig.
• Szerző:Kroó Norbert (Budapest, 1934. szeptember 19. –) magyar fizikus, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1999 és 2005 között az MTA főtitkára, majd 2005-től alelnöke. A szilárdtestfizika neves kutatója. 1981 és 1998 között az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet Szilárdtestfizikai Kutatóintézete igazgatója.
• Szerző:Krompecher Ödön (Poprád, 1870. február 16. – 1926. augusztus 26.) magyar orvos, patológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Krompecher István (Budapest, 1905. április 17. – Debrecen, 1983. augusztus 19.) orvos, anatómus, hisztológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az emberi kötő- és támasztószövetek differenciálódásának, szöveti és sejtszintű szerveződésének, kialakulásának és fejlődésének, alaktanának nemzetközi szinten elismert tudósa, iskolateremtő egyénisége volt. Negyedszázadon keresztül, 1950-től 1975-ig irányította igazgatóként a Debreceni Orvostudományi Egyetem anatómiai, szövet- és fejlődéstani intézetének munkáját.
• Szerző:Kropf Lajos (Pest, 1852. augusztus 18. – Hersham, London mellett, 1939. június 13.) mérnök, történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (1903), az angol–magyar kapcsolatok első kutatója.
• Szerző:Kruesz Krizosztom vagy Kruesz Károly Krizosztom (eredetileg Kruesz Károly; Völgyfalva, 1819. január 21. – Sopron, 1885. január 11.) bencés szerzetes, pannonhalmi főapát, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. 1865-től haláláig pannonhalmi főapát, a pannonhalmi tanárképzés elindítója volt.
• Szerző:Kruspér István (Miskolc, 1818. január 25. – Budapest, 1905. július 2.) magyar metrológus, geodéta, geofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. A korszerű méréstudomány úttörő alakja volt, tevékenyen közreműködött a decimális mértékegységrendszer (méter, kilogramm stb.) magyarországi bevezetésében, 1878-tól 1894-ig a kezdeményezésére alapított Magyar Királyi Mértékhitelesítő Bizottság első vezetője volt. További jelentős tudományos eredményeket ért el a geodéziai módszertan területén, nevéhez fűződik az első magyar nyelvű földméréstani áttekintés megírása (1869), valamint több geodéziai műszer kifejlesztése. 1867 és 1894 között a budapesti Királyi József Műegyetem geodéziai tanszékének vezetője volt.
• Szerző:Kubinyi András (Budapest, 1929. január 28. – Budapest, 2007. november 9.) magyar történész, régész, középkorkutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A középkori várostörténet és a Mátyás-kori Magyarország neves kutatója.
• Szerző:Kulcsár Kálmán (Erdőtelek, 1928. június 27. – Budapest, 2010. szeptember 4.) Széchenyi-díjas magyar jogász, szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A jogszociológia magyarországi megalapítója és szervezője. 1985 és 1988 között az MTA főtitkár-helyettese. 1988 és 1990 között igazságügy-miniszter, 1989 és 1990 között a Hazafias Népfront elnöke. 1990 és 1993 között ottawai nagykövet.
• Szerző:Kulcsár Szabó Ernő (Debrecen, 1950. március 27. –) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kritikatörténet és a kultúratudomány neves kutatója. 2006-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete igazgatójává nevezték ki. Kulcsár-Szabó Zoltán irodalomtörténész édesapja.
• Szerző:Kumorovitz L. Bernát (Ötösbánya, 1900. október 5. – Budapest, 1992. február 22.) premontrei szerzetes, történész, levéltáros, a történelemtudomány doktora (1956), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A tudományos alapokra helyezett magyarországi pecséttani kutatások úttörő jelentőségű alakja volt, de számottevő eredményeket ért el az oklevéltan és a címertan területén is.
• Szerző:Kuncz Ödön (Arad, 1884. január 18. – Budapest, 1965. március 19.) jogász, közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Tudományos munkássága a jogtudomány és üzemgazdaságtan határterületére, a gazdasági és kereskedelmi jogra irányult, közreműködött több hitelügyi és váltótörvény kodifikációjában. Kuncz Ignác (1841–1903) jogtudós és Kunz Jenő (1844–1926) jogtudós, szociológus unokaöccse, Kuncz Aladár (1885–1931) író, lapszerkesztő bátyja.
• Szerző:Kuncz Ignác (Réde, 1841. július 31. – Kolozsvár, 1903. január 25.) jogtudós, jogfilozófus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Elméleti közjogi munkássága mellett életműve elsősorban az államtudomány jogfilozófiai szempontú művelésében jelentős, nevéhez fűződik a 19. század végi nemzetállam-elmélet legrészletesebb kidolgozása. Kunz Jenő (1844–1926) jogtudós, szociológus bátyja, Kuncz Ödön (1884–1965) jogász és Kuncz Aladár (1885–1931) író, lapszerkesztő nagybátyja.
• Szerző:Kunz Jenő, eredetileg Kuncz Jenő (Temesvár, 1844. október 29. – Budapest, 1926. szeptember 25.) jogfilozófus, szociológus, közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Fő kutatási terület a jogfogalom erkölcsi alapon való elméleti értelmezése volt, emellett a munkaszervezeti formákon alapuló társadalomelméleti modelljének köszönhetően a magyarországi szociológia úttörő alakjai között tartják számon. Kuncz Ignác (1841–1903) jogtudós öccse, Kuncz Ödön (1884–1965) jogász, közgazdász és Kuncz Aladár (1885–1931) író, lapszerkesztő nagybátyja.
• Szerző:Kurnik Ernő (Mecsekszabolcs, 1913. augusztus 17. – Pécs, 2008. március 3.) agrármérnök, növénynemesítő, a mezőgazdasági tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A szójabab-, napraforgó- és zöldborsó-nemesítés jelentős alakja, a magyarországi nagyüzemi szójatermesztés elindítója és az ún. iregszemcsei takarmánytermesztési rendszer kidolgozója volt. 1955-től 1983-ig az iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutatóintézet igazgatója volt.
• Szerző:Kurt Sedlmayr (Szarvkő, 1900. augusztus 31. – Bécs, 1965. május 1.) Kossuth-díjas növénynemesítő, növénybiológus, az MTA tagja.
• Szerző:Kurutzné Kovács Márta (Kurutz Károlyné, Budapest, 1940. március 24.) Széchenyi-díjas magyar építőmérnök, ny. egyetemi tanár, professor emerita, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A szerkezetek nemlineáris vizsgálata és a biomechanika neves kutatója.
• Szerző:Kuti Gyula vagy Julius Kuti (Budapest, 1940. november 1. –) állami díjas amerikai magyar fizikus, a fizikai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Fő kutatási területe részecskefizikai, kvantummechanikai modellek elméleti-matematikai alapjainak kidolgozása, a kvantumtérelmélet standard modelljeinek sztochasztikus eljárásokon alapuló számítógépes vizsgálata.
• Szerző:Kuzsinszky Bálint (Szabadka, 1864. november 6. – Budapest, 1938. augusztus 23.) magyar régész, ókortörténész, numizmatikus, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A 19–20. század fordulójának kiemelkedő klasszika-archeológusa, nevéhez fűződik a római kori aquincumi polgárváros 1888 utáni rendszeres régészeti feltárása. Több évtizeden keresztül volt az általa alapított Aquincumi Múzeum és Fővárosi Múzeum igazgatója.
• Szerző:Láng Adolf Ferenc (Pest, 1795 – Nyitra, 1863. november 23.) botanikus, zoológus, gyógyszerész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Kárpát-medence általános növénytani kutatása és a puhatestűekre irányuló vizsgálatai mellett a hazai botanika kibontakozását ösztönző mecénási szerepe is jelentős volt.
• Szerző:Láng Géza (Békéscsaba, 1916. március 8. – Budapest, 1980. február 18.) agrármérnök, növénytermesztő, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A növénytermesztési agrotechnika monográfusa, a gyepgazdálkodás és a talajerő-gazdálkodás avatott szakértője volt.
• Szerző:Láng István (Mohács, 1931. december 26. – Budapest, 2016. december 17.) Széchenyi-díjas magyar agrokémikus, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1985 és 1993 között főtitkára.
• Szerző:Láng Nándor (Deliblát, 1871. január 3. – Budapest, 1952. március 17.) régész, művészettörténész, klasszika-filológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. A római kori Pannonia képzőművészeti és kultikus emlékeinek kiváló ismerője, az ókori görög művészet elismert kutatója volt. 1914-től 1932-ig vezette a debreceni egyetem latin klasszika-filológiai tanszékét.
• Szerző:Lányi Károly (Bakabánya, 1812. december 18. – Egbell, 1856. május 23.) bölcseleti doktor; római katolikus plébános, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:László Ervin (Budapest, 1932. június 12. –) tudományfilozófus, író, eredetileg zongoraművész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Szakterülete az általános evolúció- és rendszerelmélet és a tudományfilozófia.<ref name="MTAtagsag" />
• Szerző:Lénárd Fülöp (németül Philipp Eduard Anton (von) Lenard) (Pozsony, 1862. június 7. – Messelhausen, 1947. május 20.) osztrák–magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, korának egyik legkiválóbb kísérleti fizikusa, az első magyar származású Nobel-díjas tudós.
• Szerző:Lévai András (Oravicabánya, 1908. december 22. – Budapest, 2003. április 23.) Kossuth- és Széchenyi-díjas magyar energetikai mérnök, gépészmérnök, energiapolitikus, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A második világháború utáni magyarországi villamosenergia-rendszer – hő-, víz- és atomerőművek, transzformátorállomások és főelosztó hálózatok stb. – műszaki és környezetvédelmi korszerűsítésének, tervezésének és létesítésének, a Sablon:BME energetikai oktatás megteremtésének egyik vezéralakja volt. 1962-től 1967-ig Magyarország nehézipari miniszterhelyettese.
• Szerző:Lévay József (Sajószentpéter, 1825. november 18. – Miskolc, 1918. július 4.) költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Laczkovich Miklós (Budapest, 1948. február 21.) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a valós függvénytan, a mértékelmélet és a paradox felbontások. Nevéhez fűződik Alfred Tarski sejtésének, a kör új négyszögesítési problémájának megoldása (Laczkovich-tétel).
• Szerző:Ladányi Gedeon (Hirip, Szatmár megye, 1824. május 24. – Kolozsvár, 1886. február 4.) történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Lajtha László György (Laszlo George) (Budapest, 1920. május 25. – Oxford, Nagy-Britannia, 1995. március 14.) magyar orvos, egyetemi tanár, sugárbiológus, onkológus. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (t: 1983).
• Szerző:Lakó György (Jánoshalma, 1908. szeptember 26. – Budapest, 1996. július 15.) nyelvész, finnugrista.
• Szerző:Lakatos István (Diósgyőr, 1943. április 15.) magyar vegyészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a szénhidrogén-bányászati kémia, ezen belül a határfelületi jelenségek és a polimerek, tenzidek és lúgok intenzív kőolaj-termelési célra való hasznosítása.
• Szerző:Laki Kálmán vagy Koloman Laki (Szolnok, 1909. február 1. – Bethesda, USA, 1983. február 12.) Kossuth-díjas biokémikus, fiziológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az 1948 után amerikai emigrációban élő tudós jelentős eredményeket ért el a véralvadás biokémiai, élettani mechanizmusának feltárásában. Lóránd László és az ő kutatásaihoz fűződik a véralvadékot képező fibrinháló stabilizálásáért felelős enzim, az ún. XIII-as faktor felfedezése.
• Szerző:Lakos János báró (Ajka, 1774. március 20. – Eszék, 1843. június 28.) tábornok, fordító, az MTA tiszteleti tagja.
• Szerző:Lóczy Lajos, a földtan és a földrajz tudósa. A szövegeket sajtó alá rendezték a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai
• Szerző:Lamm Vanda (Budapest, 1945. március 26. –) magyar jogász, jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A nemzetközi jog és a nukleáris jog neves kutatója. 1991-ben az MTA Állam- és Jogtudományi Intézet első megválasztott igazgatója lett.
• Szerző:Lapis Károly (Túrkeve, 1926. április 14. –) Széchenyi-díjas magyar orvos, patológus, onkológus, professor emeritus, az orvostudományok kandidátusa (1957) és doktora (1968), a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Lírai és prózai művei
• Szerző:Lassú István (Visk, 1797. április 12. – Pest, 1852. január 19.), Lassu István néven is hivatkoznak rá, statisztikus, történész, földrajzi író, genealógus, a magyar királyi udvari kancelláriánál irattári segéd, az Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1833).
• Szerző:Laufenauer Károly (Székesfehérvár, 1848. június 23. – Budapest, 1901. április 27.) orvos- és sebészdoktor, szülészmester, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1891).
• Szerző:Lax Péter (teljes nevén: Lax Péter Dávid, azaz Peter D. Lax) (Budapest, 1926. május 1. –) magyar születésű amerikai matematikus.
• Szerző:Lazarus Immanuel Fuchs (Mosina, 1833. május 5. – Berlin, 1902. április 28.) német matematikus, aki a függvényelmélet, differenciálgeometria és variációszámítás területén tevékenykedett. Elsősorban algebrai és függvényelméleti kérdésekkel, illetve az n-edrendű homogén lineáris differenciálegyenletekkel foglalkozott. Schlesinger Lajos apósa.
• Szerző:Laziczius Gyula (Újpest, 1896. augusztus 18. – Budapest, 1957. augusztus 4.) posztumusz Kossuth-díjas nyelvész, nyelvjáráskutató, irodalomtörténész, a nyelvtudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Újszerű, eredeti szemléletű általános nyelvelméleti és fonológiai kutatásaival a 20. századi magyar nyelvtudomány kiemelkedő alakja, Gombocz Zoltán mellett a strukturalista nyelvészet első magyarországi képviselője volt. 1938-tól 1950-ig töltötte be a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem általános nyelvészeti és fonetikai intézetének tanszékvezető igazgatói tisztét.
• Szerző:Lechner Károly (Pest, 1850. március 21. – Budapest, 1922. január 19.) magyar orvos, elmegyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1921).
• Szerző:Lehr Albert (Sárszentlőrinc, 1844. április 25. – Budapest, 1924. május 9./június 9.<ref name="opac.pim.hu"/> ) középiskolai tanár, nyelvész, esztéta, műfordító, költő, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Lehr Zsigmond (1841–1871) műfordító, tanár öccse.
• Szerző:Leindler László (Kecskemét, 1935. október 1. – 2020. szeptember 18.) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1972 és 1975 között a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar dékánja, 1975 és 1978, valamint 1984 és 1987 között az egyetem tudományos rektorhelyettese.
• Szerző:Leitner Gottlieb Vilmos, Gottlieb Wilhelm Leitner (Pest, 1840. október 14. – Bonn, 1899. március 23.) bölcseleti doktor, a lahori egyetem rektora, a Magyar Tudományos Akadémia kültagja.
• Szerző:Lempert Károly (Budapest, 1924. szeptember 7. – 2019. augusztus 27.) Széchenyi-díjas kémikus, egyetemi tanár, a kémiai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi szerves kémiai kutatások kimagasló jelentőségű alakja, tudományos kutatásai elsősorban a gyógyászatilag is jelentős heterociklusos vegyületek kémiájára és szintézisére, a szerves reakciók egyes speciális kérdéseire (gyűrűtranszformáció, fotokémia stb.) irányultak.
• Szerző:Lempert László (Budapest, 1952. június 4. –) magyar-amerikai matematikus.
• Szerző:Lendl Adolf (Orczyfalva, 1862. május 6. – Keszthely, 1943. szeptember 25.) bölcseleti doktor, okleveles középiskolai tanár, műegyetemi magántanár, zoológus, a temesrékasi kerület országgyűlési képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1917).
• Szerző:Lengyel Béla (Körösladány, 1844. január 4. – Budapest, 1913. március 11.) vegyész, miniszteri tanácsos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1910-től 1913-ig a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöke.
• Szerző:Lengyel Géza, született Lemberger Géza (Salgótarján, 1884. december 23. – Budapest, 1965. június 4.) botanikus, agrobotanikus, a biológiai tudomány kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Florisztikai, növényföldrajzi, növényanatómiai és rendszertani kutatásai mellett életműve jelentőségéhez hozzájárultak vetőmagvizsgálatai, továbbá a méhészeti növénytan magyarországi megalapozására irányuló törekvései.
• Szerző:Lengyel Imre (Mezőberény, 1954. november 11.–) matematikus-közgazdász, Akadémiai-díjas (2016), Klebelsberg Kunó-díjas (2016), a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
• Szerző:Lenhossék József (Buda, Várnegyed, 1818. március 20. – Budapest, 1888. december 2.) magyar orvos, anatómus, antropológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi anatómia korai, 19. századi korszakának jelentős alakja, a mikroszkópos szövettani vizsgálatok, valamint a szervezet életfolyamatainak morfológiai összefüggéseit feltáró funkcionális anatómia iskolateremtő egyénisége volt. Számottevő eredményeket ért el a központi idegrendszer bonctani leírása, az agytörzsi hálózatos állomány felfedezése terén. 1859-től 1888-ig a pesti, majd budapesti egyetem bonctani tanszékének egyetemi tanára, anatómiai intézetének igazgatója volt. Munkássága hasonlóképpen jelentős a fizikai antropológia számára, nevéhez fűződik a hazai koponyatani (kraniológiai) vizsgálatok tudományos alapokra helyezése.
• Szerző:Lenhossék Mihály (Pest, 1863. augusztus 28. – Budapest, Józsefváros, 1937. január 26.) magyar anatómus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a neurontan egyik megalapítója.
• Szerző:Lennart Axel Edvard Carleson (Stockholm, 1928. március 18.) Abel-díjas svéd matematikus.
• Szerző:Leonyid Vitaljevics Kantorovics (oroszul: Леонид Витальевич Канторович) (Szentpétervár, 1912. január 19. - Moszkva, 1986. április 7.) szovjet-orosz matematikus és közgazdász, aki az optimális erőforrás-allokáció terén végzett elméleti és gyakorlati kutatásai miatt vált híressé. 1975-ben Tjalling Koopmans holland közgazdásszal megosztva közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesült, és ő volt a Szovjetunió egyetlen kitüntetettje ebben a tudományágban.
• Szerző:Leopold Kronecker (Liegnitz, 1823. december 7. – Berlin, 1891. december 29.) német matematikus, aki szerint „Isten teremtette az egész számokat; minden egyéb az ember műve”.
• Szerző:Leopold von Ranke (Wiehe (Türingia), 1795. december 21. – Berlin, 1886. május 23.) a 19. század egyik legnagyobb német történésze. Gyakran tekintik a modern forrásalapú történetírás egyik megalapítójának. Ranke nagyban meghatározta a későbbi történetírást olyan fogalmak bevezetésével, mint az elsődleges forrásokra való támaszkodás, a narratív történetírás és különösen a nemzetközi politika (Aussenpolitik) előtérbe állítása, valamint az elkötelezettség az események olyan módon való megírására, „ahogy valójában történt”. Saját szavaival: „…nicht das Amt die Vergangenheit zu richten, die Mitwelt zum Nutzen zukünftiger Jahre zu belehren, sondern bloß zu zeigen, wie es eigentlich gewesen” (…nem a múlt megítélésének feladata, sem a kortársak okítása az eljövendő évek érdekében, egyszerűen csak megmutatni, ahogy valójában történt).
• Szerző:Lichner Pál (Modor, 1818. december 12. – Pozsony, 1892. november 4.) magyar filológus, pedagógus, az MTA levelező tagja (1859).
• Szerző:Ligeti Erzsébet (Budapest, 1950. július 17.) Széchenyi-díjas orvos, immunológus, biokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a sejtélettan és a membrán átviteli folyamatok. Tevékenysége jelentős a természetes immunitásban kiemelkedő mértékben részt vevő falósejtek működésének és a fehérvérsejtekből felszabaduló különböző anyagok baktériumnövekedést gátló hatásainak vizsgálatában. Egy új fehérje (GAP) klónozásában is részt vett. A Semmelweis Egyetem Élettani Intézete igazgatóhelyettese.
• Szerző:Ligeti Lajos (Balassagyarmat, 1902. október 28. – Budapest, 1987. május 24.) magyar orientalista, nyelvész, filológus, mongolista, turkológus, egyetemi tanár, tanszékvezető; író, műfordító, több keleti nyelv normatív magyar átírásának megalkotója; a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1936, r. 1947).
• Szerző:Lipták András (Székely, 1935. november 6. – Debrecen, 2012. június 11.) Széchenyi-díjas magyar szerves kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A szénhidrát- és immunkémia neves kutatója. 1987 és 1989 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar dékánja. 1990 és 1993 között az egyetem rektora.
• Szerző:Liska József (Resicabánya, 1883. április 6. – Budapest, 1967. március 20.), magyar villamosmérnök, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, „a villamos gépek professzora".
• Szerző:Lissák Kálmán (Szentes, 1908. január 13. – Győr, 1982. június 22.) Kossuth-díjas orvos, neurofiziológus, neuroendokrinológus, agykutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az autonóm idegrendszer és az endokrin szabályozás élettani kapcsolatának, a szervezet belső környezetének vizsgálatára irányuló tudományos munkásságával megalapozta a korszerű hazai neuroendokrinológiai, ideg- és magatartás-fiziológiai kutatásokat.
• Szerző:Ljubomir Krasztanov (cirill betűkkel Любомир Кръстанов; Pleven, 1908. november 15. – Szófia, 1977. május 8.) bolgár meteorológus, geofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Meteorológiai és légkörfizikai munkásságával hozzájárult a felhő- és csapadékképződés folyamatának megértéséhez, emellett részben nevéhez fűződik a Sztranszki–Krasztanov-féle kristálynövekedési elmélet kidolgozása.
• Szerző:Lőrenthey Imre (Pest, 1867. április 17. – Nyírmada, 1917. augusztus 13.) magyar paleontológus, geológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Lőrincz Lajos (Debrecen, 1935. augusztus 25. – Budapest, 2010. december 26.) jogász, közigazgatás-tudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Nemzetközileg elismert, iskolateremtő professzor. A közigazgatás-tudomány neves kutatója. 1989 és 1990 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója, 2000 és 2004 között a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara dékánja.
• Szerző:Lomniczi Béla (Kisbér, 1939. május 12. –) akadémiai díjas magyar állatorvos, virológus, az állatorvos-tudomány doktora. Fő kutatási területe az egyes fertőző állatbetegségek járványtana, új védőoltások kidolgozása és vírusok genomszerkezeti vizsgálata, továbbá jelentős eredményeket ért el az Aujeszky- és a baromfipestis-vírusok kutatása terén.
• Szerző:Lord Kelvin vagy Kelvin első bárója OM (született William Thomson, 1824. június 26. – 1907. december 17.) ír nemzetiségű brit matematikus, mérnök, a 19. század meghatározó fizikusa. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja (1873).
• Szerző:Lotz János (Milwaukee, 1913. március 23. – Chevy Chase, 1973. augusztus 25.) nyelvész, magyar mint idegen nyelv tanár, nyelvtaníró, a stockholmi egyetem tanára, a Columbia Egyetem vendégprofesszora, a Center for Applied Linguistics kutatóintézet vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, a George Washington-díj díjazottja.
• Szerző:Louis Pasteur (Dole, 1822. december 27. – Marnes-la-Coquette, Hauts-de-Seine, 1895. szeptember 28.) francia mikrobiológus és kémikus, aki a rettegett, halálos veszettség elleni védőoltást kifejlesztette, aki az orvostudomány történetének talán legfontosabb egyéni alakjaként ismert mint a mikrobiológia, az immunológia és a járványtan megalapítója. Hírnevét leginkább a baktériumok kórokozó hatásáról szóló elmélet felkarolásának, és a védőoltási módszerek kidolgozásának köszönheti. 1888-ban a vezetése alatt létrejött a Pasteur Intézet (Sablon:Ny-fr), amely az immunizálást a gyógyítás középpontjába állította.
• Szerző:Lovász László (Budapest, 1948. március 9.) Széchenyi-nagydíjas, Bolyai-nagydíjas,
• Szerző:Lovas István (ered. Leboniczki Tibor, Gyöngyöshalász, 1931. október 1. – Budapest, 2014. március 30.) magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az elméleti és kísérleti magfizika neves kutatója. 1990 és 1993 között az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet főigazgatója.
• Szerző:Lovas Rezső György (Debrecen, 1946. november 17. –) magyar atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az elméleti magfizika neves kutatója, kutatási területe ezen belül a magreakciók elmélete és a nukleoncsomó-szerkezet. 1991 és 1996 között az MTA Atommagkutató Intézete tudományos igazgatóhelyettese, 1997 és 2008 között az intézet igazgatója.
• Szerző:Lubrich Ágost (Besztercebánya, 1825. december 28. – Rákospalota, 1900. július 14.) pedagógus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1871).
• Szerző:Luciano Caglioti (Róma, 1933. november 13. –) olasz szerves kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (1995).
• Szerző:Ludwig Eduard Boltzmann (Bécs, 1844. február 20. – Duino bei Triest (Osztrák–Magyar Monarchia), 1906. szeptember 5.) osztrák fizikus és filozófus, a 19. század elméleti fizikájának egyik legnagyobb alakja. Eredményei közül a legjelentősebbek:
• Szerző:Lugossy József (Felsőbánya, 1812. december 3. – Debrecen, 1884. március 7.) magyar nyelvész, orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Lukács József (Budapest, 1922. december 16. – Budapest, 1987. január 7.) magyar filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1978), majd rendes (1983) tagja.
• Szerző:Lukács József (Budapest, 1925. július 11. – 2017. július 25.) Kossuth-díjas magyar villamosmérnök, az MTA tagja.
• Szerző:Lutter Nándor Ferdinánd (Bér, 1820. szeptember 3. – Budapest, 1891. december 30.) pedagógus, matematikus, bölcseleti doktor, kegyestanítórendi áldozópap és fővárosi tankerületi főigazgató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1859).
• Szerző:M. Szabó Miklós (Tiszadorogma, 1942. március 14.) nyugállományú altábornagy, hadtörténész, az MTA rendes tagja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (volt Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem) rector emeritusa, volt rektora. A hadtudományban elért eredményeiért, munkásságáért többszörösen kitüntették. A Magyar Tudományos Akadémia 1986-ban létrehozott Hadtudományi Bizottságának egyik első tagja volt.
• Szerző:Mádl Ferenc (Bánd, 1931. január 29. – Budapest, 2011. május 29.) Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A nemzetközi gazdasági és összehasonlító magánjog neves kutatója. 1990 és 1993 között tárca nélküli miniszter, 1993 és 1994 között művelődési és közoktatási miniszter. 2000 és 2005 között a Magyar Köztársaság elnöke.
• Szerző:Mágócsy-Dietz Sándor (eredetileg Dietz Sándor, Ungvár, 1855. december 7. – Budapest, 1945. február 27.) magyar botanikus. Sokoldalú tudós volt, fő kutatási területe, a növényélettan és a növényszervezettan mellett foglalkozott erdészeti botanikával (dendrológia), növénymorfológiával, növénykórtannal, szőlészeti botanikával (ampelológia) és gombakutatással (mikológia) is. 1897-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt.
• Szerző:Mályusz Elemér (Makó, 1898. augusztus 22. – Budapest, 1989. augusztus 25.) történész, MTA-tag, a magyar középkorkutatás egyik legjelentősebb alakja.
• Szerző:Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
• Szerző:Márkfi Sámuel (Cserencsóc, Zala megye, 1811. március 29. – Pest, 1861. június 2.) bencés áldozópap, bölcseleti és teológiai doktor, egyetemi igazgató és tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Márki Sándor (Kétegyháza, 1853. március 27. – Gödöllő, 1925. július 1.) történetíró, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező: 1892, rendes: 1912). Márki István öccse.
• Szerző:Márkus Gábor (Budapest, 1922. június 8. – Buffalo, 2012. április 29.) magyar származású amerikai orvos, onkológus, biokémikus, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (k: 1994).
• Szerző:Márkus György (Budapest, 1934. április 13. – Sydney, 2016. október 5. előtt) magyar filozófus.
• Szerző:Márta Ferenc (Kiskundorozsma, 1929. január 12. – Budapest, 2010. február 25.) magyar kémikus, egyetemi tanár, Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1976).
• Szerző:Márton Péter (Budapest, 1934. szeptember 18. –) magyar geofizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az archeo- és paleomágneses kutatás jeles hazai művelője.
• Szerző:Második házasságát 1815. augusztus 30-án Schaumburgban kötötte Hermina Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoym-i hercegnővel (1797–1817), aki 1817. szeptember 14-én, ikergyermekeinek születése után gyermekágyi lázban elhunyt. Gyermekei:
• Szerző:Mátrai László (Budapest, 1909. január 17. – Budapest, 1983. november 7.) Állami Díjas filozófus, könyvtáros, a budapesti Egyetemi Könyvtár főigazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Mátray Gábor, eredeti családnevén Rothkrepf Gábor (Nagykáta, 1797. november 23. – Budapest, 1875. július 17.) zenetörténész, zeneszerző, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1833).
• Szerző:Mátyás Antal (Budapest, 1923. szeptember 27. – 2016. február 8. A közgazdasági elméletek történetének neves kutatója.
• Szerző:Mátyás Csaba (Marosvásárhely, 1943. július 15.) magyar erdőmérnök, ökológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az erdők genetikája és evolúcióökológiája, illetve az erdőnemesítés. 1989 és 1994 között az Erdészeti és Faipari Egyetem (2000-től a Nyugat-magyarországi Egyetem része) tudományos rektorhelyettese, 1998-tól az egyetem Környezettudományi Intézete igazgatója.
• Szerző:Mátyás Flórián (Felsődetrehem, 1818. május 3. – Pécs, 1904. április 2.) magyar történész, nyelvész, forrás-kritikus, az MTA tagja. Latinosított írói neve M[atthias] Florianus volt.
• Szerző:Méhelÿ Lajos (Kisfalud-Szögi, 1862. augusztus 24. – Budapest, 1953. február 4.) magyar zoológus, egyetemi tanár a magyar zoológia történetének egyik legkiemelkedőbb, de egyben legellentmondásosabb egyénisége. Az MTA tagja volt, de lemondott tagságáról. Kutatásai során zoologiai munkássága mellett egyre jobban a magyar fajvédelem és turanizmus ügyének szentelte életét. A második világháborút követően ezért bebörtönözték, és mint népellenes háborús bűnös töltötte büntetését egészen időskorában bekövetkezett haláláig.
• Szerző:Méhes Károly (Budapest, 1936. február 22. – Pécs, 2007. január 20.) Széchenyi-díjas magyar orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az orvosi genetika és a klinikai genetika neves kutatója.
• Szerző:Méhes Sámuel (Kolozsvár, 1785. január 30. – Kolozsvár, 1852. március 29.) tanár, nyomda- és laptulajdonos, író, szerkesztő, bölcseleti doktor, református főiskolai tanár az MTA levelező tagja (1836). Méhes György tanár és Incze Sára fia.
• Szerző:Mérei Gyula (született Grünwald) (Budapest, 1911. július 19. – Szeged, 2002. június 29.) magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1979).
• Szerző:Mészáros Ernő (Budapest, 1935. április 12. –) Széchenyi-díjas magyar meteorológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A légkörfizika és a levegőkémia neves kutatója. 1976 és 1990 között az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Légkörfizikai Intézete igazgatója.
• Szerző:Mészáros Imre (Muzsla, Esztergom vármegye, 1811. május 23. – Bécs, 1865. szeptember 26.) esztergomi kanonok, egyháztörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Mészáros István (Budapest, 1930. december 19. – London, 2017. október 1.) angliai magyar marxista filozófus és esztéta.
• Szerző:Mészáros János (Nádudvar, 1927. május 20. – Budapest, 2018. január 29.) magyar állatorvos, egyetemi tanár. Az állatorvos-tudományok kandidátusa (1962), az állatorvos-tudományok doktora (1974). A Magyar Tudományos Akadémia tagja (l: 1976–1982, r: 1982).
• Szerző:Mészáros Péter István (publikációkban Mészáros Péter Budapest, 1943. július 15.) magyar-amerikai asztrofizikus,
• Szerző:Mészáros Rezső (Makó, 1942. március 4. –) magyar geográfus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A faluföldrajz neves kutatója. 1991 és 1994 között a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar dékánja, 1994 és 2003 között a JATE és utódintézménye, a Szegedi Tudományegyetem rektora.
• Szerző:Mészöly Gedeon (Tabajd, 1880. június 10. – Budapest, 1960. május 29.) magyar nyelvész, műfordító. Kutatási területe a régi magyar nyelv és irodalom, a magyar kódexek és nyelvemlékek stíluskritikai vizsgálata, illetve a nyelvtörténeti kérdések voltak.
• Szerző:Mészöly Gyula (Suhopolje 1910. január 6. – Kecskemét, 1974. március 18.) Kossuth-díjas növénynemesítő, biológus, az MTA rendes tagja.
• Szerző:Möller István Károly (Mór, 1860. április 9. – Budapest, 1934. szeptember 30.) építész, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1927).
• Szerző:Madas Edit (Budapest, 1949. november 18. –) magyar irodalom- és művelődéstörténész, medievista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 2002 és 2007 között az MTA Fragmenta Codicum Kutatócsoport vezetője, 2007 és 2017 között az MTA–Országos Széchényi Könyvtár Res librariae Hungariae kutatócsoport vezetője osztályvezetőként. Kutatási területe a középkori kódexek, a középkori prédikációirodalom és írásbeliség.
• Szerző:Madzsar Imre (Nagykároly, 1878. február 1. – Budapest, 1946. augusztus 3.) történész, történetfilozófus, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Tudományos munkássága az Árpád-kori történeti források kritikai elemzésére, valamint különböző történelemfilozófiai kérdések (tömeg és egyén, idő- és térszemlélet) vizsgálatára irányult.
• Szerző:Magda Pál (Rozsnyó, 1770. június 29. – Sárospatak, 1841. július 23.) magyar statisztikus, geográfus, pedagógus.
• Szerző:Magyar János (Csomád, 1911. október 14. – Sopron, 2006. január 17.) magyar erdőmérnök, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe az erdőrendezés- és az erdészeti faméréstan (dendrometria) volt. A második világháborút követően jelentősen hozzájárult az országos erdőgazdálkodási üzemtervezés elvi alapjainak lefektetéséhez és gyakorlati megvalósításához.
• Szerző:Magyar Kálmán (Szentlőrinckáta, 1933. december 25. – Budapest, 2017. október 21.) Széchenyi-díjas magyar orvos, farmakológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A központi idegrendszerre ható gyógyszerek biokémiájának neves kutatója. 1979 és 1998 között a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet igazgatója.
• Szerző:Magyar László (Szombathely, 1818. november 13. – Ponto do Cuio, 1864. november 9.) földrajzi felfedező.
• Szerző:Magyar nyelvű publikációk
• Szerző:Magyar Tudományos AkadémiaSablon:Refhely
• Szerző:Magyary Géza (Alsólóc, 1864. szeptember 16. – Budapest, Józsefváros, 1928. október 9.) jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyar és nemzetközi polgári eljárásjog sokoldalú, kiemelkedő ismerője, tudósa volt.
• Szerző:Mahler Ede (Eduard Mahler) (Cífer, 1857. szeptember 28. – Istvántelek, 1945. június 29.) magyar-osztrák orientalista, csillagász, természettudós, történész, régész, egyiptológus, az ELTE BTK Egyiptológiai Tanszékének alapítója, az MTA levelező tagja. Mahler Gyula orvos testvérbátyja.
• Szerző:Mahunka Sándor (Budapest, 1937. október 17. – Budapest, 2012. december 24.) Széchenyi-díjas magyar zoológus, entomológus, akarológus (atkakutató), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A talajzoológia és az atkák rendszertanának neves kutatója. 1985 és 2004 között a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettese.
• Szerző:Major Máté (Baja, 1904. augusztus 3. – Budapest, 1986. április 14.) Kossuth-díjas magyar építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Major Péter (Budapest, 1947. október 26.) magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a valószínűségszámítás, a matematikai statisztika, a statisztikus fizika és az ezeken belüli problémákban megjelenő analízisproblémák vizsgálata.
• Szerző:Makara B. Gábor (Budapest, 1939. január 21. –) Széchenyi-díjas orvos, neuroendokrinológus, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Makkai Mihály (Budapest, 1939. június 24. –) magyar származású kanadai matematikus, Makkai László történész fia.
• Szerző:Mócsy András (Budapest, 1929. május 15. – Budapest, 1987. január 20.) régész, epigráfus, ókortörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1973, rendes 1982)
• Szerző:Mócsy János (Kalocsa, 1895. november 30. – Balatonszemes, 1976. augusztus 16.) állatorvos, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1941, rendes 1946), Kossuth-díjas (1952), Állami díjas (1970).
• Szerző:Müller Sándor (Arad<!--ÚMÉL. szerint Kolozsvár-->, 1903. október 12. – Budapest, 1966. január 21.) Kossuth-díjas kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az elméleti szerves kémia hazai művelésének megindítója.
• Szerző:Mandl József (Budapest, 1947. június 29. –) Széchenyi-díjas magyar kutató orvos, biokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Manninger Rezső (Sopron, 1890. július 7. – Budapest, 1970. február 4.) állatorvos, egyetemi tanár.
• Szerző:Marót Károly, született Kronstein Károly) klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1945, rendes: 1956), Kossuth-díjas (1961).
• Szerző:Maróth Miklós (Budapest, 1943. február 5. –) Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, Széchenyi-díjas magyar klasszika-filológus, orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2008-tól 2014-ig alelnöke. 1992 és 1999 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar dékánja. Felesége Jeremiás Éva egyetemi professzor. 2019. augusztus 1-jétől a Magyar Tudományos Akadémiától elvett kutatóintézetekből létrehozott és Eötvös Loránd Kutatási Hálózat néven üzemeltetett szervezet elnöke.
• Szerző:Marczali Henrik, születési és 1875-ig használt nevén Morgenstern Henrik zsidó származású magyar történetíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1893).
• Szerző:Marczibányi Antal (Puhó, 1793. május 28. – Pest, 1872. január 13.) politikus, főispán, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tagja.
• Szerző:Marek József (Vágszerdahely, 1868. március 18. – Budapest, 1952. szeptember 7.) Kossuth-díjas állatorvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. A 20. század első felének iskolateremtő állatorvosa volt, pályatársával, Hutÿra Ferenccel együtt a magyarországi állatorvos-tudomány legkiemelkedőbb, nemzetközileg is elismert tudós- és szerzőpárosát alkották. Az állatorvosi belgyógyászat területén nevéhez fűződik több emésztő- és légzőszervi megbetegedés, neurológiai elváltozás, anyagcserezavarra visszavezethető állatbetegség – Marek-betegség, májmételykór, kergekór, angolkór stb. – élettani hátterének feltárása, diagnosztikájának és klinikai gyógymódjának kidolgozása. Az Állatorvosi Főiskola belgyógyászati tanszéke és belklinikája élén töltött harmincnégy esztendő (1901–1935) alatt intézményét világszerte elismert állatorvosképző tanintézetté és tudományos műhellyé, klinikai és állat-egészségügyi ellátóhellyé fejlesztette.
• Szerző:Margó Tivadar (szerbül: Теодор Марго, görögül: Θεοδώρος Μάρκου) (Pest, 1816. március 5. – Pusztaszentlőrinc (ma Pestszentlőrinc, Budapest XVIII. kerülete), 1896. szeptember 5.) szerb származású orvos, honvédorvos, zoológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Marie-Jean-Pierre Flourens (Maureilhan, 1794. április 15. – Montgeron, 1867. december 6.), Gustave Flourens apja, francia orvos, a kísérleti agykutatás megalapítója, az anesztézia úttörője.
• Szerző:Marie Joseph Louis Adolphe Thiers (Marseille, 1797. április 15. – Saint-Germain-en-Laye, 1877. szeptember 3.) francia államférfi, köztársasági elnök és történetíró.
• Szerző:Markó László (Debrecen, 1928. október 16. –) állami díjas magyar vegyészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a petrolkémia, ezen belül is az alkének kémiája, valamint a fémorganikus vegyületek és a homogén katalízis. A veszprémi vegyészképzés egyik vezető alakja, a szerves kémia tanszék vezetője huszonegy éven keresztül, 1965 és 1986 között. 1986 és 1990 között az MTA Műszaki Kémiai Kutatóintézet igazgatója.
• Szerző:Markusovszky Lajos (Csorba, 1815. április 25. – Abbázia, 1893. április 21.) orvos, honvédorvos, a modern magyar egészségügyi oktatás egyik megszervezője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Maros Dezső (Hátszeg, 1920. szeptember 30. – Kolozsvár, 2011. december 6.) romániai magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Marosi Ernő (Miskolc, 1940. április 18.) Széchenyi-díjas magyar művészettörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1991 és 2000 között az MTA Művészettörténeti Intézetének igazgatója, 2002 és 2008 között az MTA társadalomtudományi alelnöke.
• Szerző:Marosi Sándor (Soltvadkert, 1929. május 16. – Szeged, 2009. július 5.) Széchenyi-díjas magyar geográfus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a természetföldrajz, a geomorfológia, a komplex tájföldrajz és a tájökológia. 1973 és 1993 között az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese.
• Szerző:Martin Lajos (Buda, 1827. augusztus 30. – Kolozsvár, 1897. március 4.) matematikus, feltaláló, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Martin Rodbell (Baltimore, Maryland, 1925. december 1. – Chapel, Hill, Észak-Karolina, 1998. december 7.) amerikai biokémikus, molekuláris biológus. 1994-ben Alfred G. Gilmannal közösen elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat a G-proteinek felfedezéséért.
• Szerző:Marton Géza (Lovasberény, 1880. március 9. – Budapest, 1957. december 27.) római jogász, polgári jogász, az MTA tagja (levelező: 1939).
• Szerző:Martos Ferenc, 1952-ig Mayer Ferenc (Temesvár, 1918. március 27. – Budapest, 1989. november 14.) magyar bányamérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A bányaműveléstanon belül a magyarországi bányabiztonság (bányakártan) iskolateremtő alakja volt, jelentős eredményeket ért el az egyes fejtési módok kőzetmechanikai vizsgálata, a fejtési biztosítószerkezetek fejlesztése terén. 1966 és 1979 között a Bányászati Kutatóintézet igazgatója volt.
• Szerző:Marx György (Budapest, 1927. május 25. – Budapest, 2002. december 2.) Kossuth-díjas magyar fizikus, asztrofizikus, tudománytörténész, egyetemi tanár, tanszékvezető; a leptontöltés felfedezője, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Elismert ismeretterjesztő művek írója.
• Szerző:Matlekovits Sándor, dr. (Pest, 1842. október 12. – Budapest, 1925. november 30.) jogász, szakíró, politikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1873, rendes 1910, igazgatósági 1925). Nagy része volt az iparfelügyelői intézmény, a gyakorlati ipari szakoktatás, a kultúrmérnökség, a selyemtenyésztés és a Kereskedelmi Múzeum megszervezésében. Nevéhez fűződik az ipar-, vízjogi és bányatörvény megalkotása is.
• Szerző:Maucha Rezső (Budapest, 1884. szeptember 19. – Budapest, 1962. január 19.) kémikus, hidrobiológus, limnológus, az MTA tagja.
• Szerző:Mauritz Béla (Kassa, 1881. május 3. – Budapest, 1971. február 15.) petrográfus, mineralógus, egyetemi tanár, a földtudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. A magyarországi kőzettan úttörő jelentőségű, iskolateremtő egyénisége volt. Monografikus igénnyel feldolgozta a Kárpát-medencei magmás előfordulások, alkálikőzetek petrográfiáját. 1915-től 1949-ig volt az ásvány- és kőzettan nyilvános rendes egyetemi tanára a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1944-től 1945-ig a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöke.
• Szerző:Max Karl Ernst Ludwig Planck (Kiel, Németország, 1858. április 23. – Göttingen, Németország, 1947. október 4.) Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója. Albert Einstein mellett ő rakta le a modern fizika alapjait.
• Szerző:Max Noether (Mannheim, 1844. szeptember 24. – Erlangen, 1921. december 13.) német matematikus. Emmy és Fritz Noether apja.
• Szerző:Maximilian Franz Joseph Cornelius Wolf (Heidelberg, 1863. június 21. – Heidelberg, 1932. október 3.) német csillagász, a modern csillagfényképezés és fotometria egyik úttörője.
• Szerző:Medveczky Frigyes (Buda, 1855. július 31. – Budapest, 1914. augusztus 22.) filozófus, egyetemi tanár; a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Medzihradszky Kálmán (Rákoscsaba, 1928. április 20. – Budapest, 2019. május 20.) magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A peptidkémia, ezen belül a természetes peptidek szerkezete és biológiai hatása közti összefüggések vizsgálata nemzetközi hírű tudósa. 1983 és 1989 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának dékánja.
• Szerző:Melich János (Szarvas, 1872. szeptember 16. – Budapest, 1963. november 20.) magyar nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus, 1919–1922 között az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1952-től a nyelvészeti tudományok doktora.
• Szerző:Menyhárth Gáspár (Ekel, 1868. január 6. – Szeged, 1940. július 30.) jogász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Meséi
• Szerző:Meskó Attila (Budapest, 1940. április 23. – Budapest, 2008. október 11.) magyar geofizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a szeizmikus adatok számítógépes feldolgozása (ezen belül digitális szűrése) és értelmezése, illetve globális változások és a fenntartható fejlődés témaköre. 1999 és 2005 között az MTA főtitkárhelyettese, 2005 és 2008 között főtitkára.
• Szerző:Mesterházy Ákos (Deutsch Krone, Németország, (ma: Wałcz, Lengyelország), 1945. január 14.) magyar agrármérnök, növénynemesítő, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a búzanemesítés, a növényi rezisztencia (ellenállás) és az élelmiszer-biztonság. 2005-től a Gabonakutató Kft. (előtte Gabonatermesztési Kutatóintézet) tudományos igazgatóhelyettese.
• Szerző:Mezei Ferenc (Budapest, 1942. január 17. –) Széchenyi-díjas magyar fizikus, részecskefizikus, egyetemi tanár, a fizikai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi fizika 20. századi történetének egyik legjelentősebb, nemzetközi hírnevű alakja. Nevéhez fűződik a kísérleti neutron- és szilárdtestfizikai kutatásokat, anyagszerkezeti vizsgálatokat új alapokra helyező, neutronspinekhó néven ismert elv felfedezése (1972), valamint az ezen az elven működő első spektrométer kifejlesztése (1978). További nagy jelentőségű felfedezései a szupertükör (1976) és a hosszú impulzusú neutronforrás (1995) elvének kidolgozása. 1972 óta élete és munkálkodása leginkább Franciaországhoz, Németországhoz és az Amerikai Egyesült Államokhoz köti, de aktív kapcsolatot ápol a magyar tudományossággal is.
• Szerző:Mezey László (Eger, 1918. december 5. – Budapest, 1984. április 14.) irodalomtörténész, kodikológus, paleográfus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Michael Faraday (Newington Butts, 1791. szeptember 22. – Hampton Court, 1867. augusztus 25.) angol fizikus és kémikus, a Royal Society tagja (FRS). Az elektrotechnika nagy alakja, aki magát természetfilozófusnak tartotta, jelentősen hozzájárult az elektromágnesség és az elektrokémia fejlődéséhez.
• Szerző:Michael Tomasello (Bartow, Florida, 1950. január 18. –) amerikai pszichológus, 1997 óta a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet egyik igazgatója.
• Szerző:Michelberger Pál (Vecsés, 1930. február 4. – Budaörs, 2014. április 11.) Széchenyi-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A járműtervezés és a szerkezetanalízis neves kutatója. 1985 és 1990 között a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karának dékánja, majd 1994-ig az egyetem rektora, 1993 és 1999 között az MTA alelnöke.
• Szerző:Mihály András (1952. június 14.) orvos, anatómus és hisztológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
• Szerző:Mihály György (Kaposvár, 1951. október 25. –) Széchenyi-díjas magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a kísérleti szilárdtestfizika, ezen belül a különleges elektromos és mágneses tulajdonságú anyagokban megfigyelhető jelenségek. Testvére Mihály László (1949) fizikus.
• Szerző:Mihail Leonyidovics Gromov (névváltozatok: Mikhail, Michael, Misha, Михаил Леонидович Громов; Bokszitogorszk, Oroszország, 1943. december 23.) orosz–francia matematikus. Fontos eredményeket ért el a metrikus geometriában, a szimplektikus geometriában és a geometriai csoportelméletben. 2010-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották.
• Szerző:Mihailich Győző (Rékas, 1877. október 14. – Budapest, 1966. március 18.) hídépítő mérnök.
• Szerző:Mihalkovics Géza (Pest, 1844. január 30. – Budapest, 1899. július 12.) orvos, anatómus, egyetemi tanár; a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Miklósi Ádám (Budapest, 1962. szeptember 25. –) magyar biológus, etológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az ELTE Biológiai Intézet vezetője, az etorobotika megteremtője. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés, idegtudomány, robotika.
• Szerző:Mikola Sándor (Felsőpetróc, 1871. április 16. – Nagykanizsa, 1945. október 1.) fizikus, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fizikusként a dielektrikumok polarizálásával foglalkozott, nevéhez fűződik a Mikola-cső megalkotása. Tanári szerepe jelentős, több nemzetközi hírű tudós, így Wigner Jenő és Neumann János is tanítványai voltak. Jelentős tankönyvírói és módszertani munkássága is. 1928 és 1935 között a budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium igazgatója volt. Egy időben ellentmondásos és negatív politikai tevékenységet is folytatott, amely komolyan beárnyékolja tudományos munkáját.
• Szerző:Mikszáth Kálmán (Szklabonya,
• Szerző:Milkó Vilmos (Óbecse, 1878. április 6. – Budapest, 1956. október 5.) magyar sebész, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952).
• Szerző:Millner Tivadar (Pécs, 1899. március 7. – Budapest, 1988. október 28.) magyar vegyészmérnök, az MTA tagja. Nevéhez fűződik az alaktartó volfrámszál kifejlesztése.
• Szerző:Miskolczy Dezső (Baja, 1894. augusztus 12.) orvos, neurológus, a modern ideg- és elmeorvoslás egyik úttörője. 1930-tól 1940-ig a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen tanszékvezető az Ideg- és Elmegyógyászati Klinikán. 1940–1945-ig a kolozsvári egyetemen tanszékvezető, 1944-45-ben rektor is. 1945–1964-ig a Marosvásárhelyi Orvostudományi Karon tanszékvezető. 1964–1969-ig a budapesti Orvostovábbképző Intézet tanszékvezetője. Az MTA levelező tagja 1939-től, rendes tagja 1946-tól. A magyar agykutatás egyik úttörője, Állami díjas, posztumusz Magyar Örökség díjas.
• Szerző:Miskolczy Gyula (Szeged, 1892. október 14. – Bécsújhely, Ausztria, 1962. július 6.) magyar történész, levéltáros.
• Szerző:Mitrovics Gyula (Sárospatak, 1871. június 29. – Stuttgart, 1965. március 17.) filozófus, esztéta, neveléstudós, egyetemi tanár, pedagógiai író, az MTA levelező tagja (1935–1947).
• Szerző:Mixadt János
• Szerző:Mixadt Sámuel
• Szerző:Mixadt Sámuel
• Szerző:Műfordítás-antológiái
• Szerző:Műfordításai
• Szerző:Műfordításai
• Szerző:Művei
• Szerző:Moór Gyula (Brassó, 1888. augusztus 11. – Budapest, Józsefváros, 1950. február 3.) jogtudós, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, az MTA ideiglenes elnöke 1945 és 1946 között. Fő kutatási területei a jogbölcselet, a szociológia és a filozófia voltak.
• Szerző:Mocsáry Sándor (Nagyvárad, 1841. szeptember 27. – Budapest, 1915. december 26.) magyar zoológus, entomológus, az MTA levelező tagja, a Ferenc József-rend tisztikeresztese. Sablon:Zoonév
• Szerző:Molnár Béla, 1901-ig Marmorstein magyar sebész, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (1958), Kossuth-díjas (1958).
• Szerző:Molnár Erik (Újvidék, 1894. december 16. – Budapest, 1966. augusztus 8.) Kossuth-díjas történész, filozófus, közgazdász, jogász és politikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1944 decembere és 1956 októbere között az összes magyar kormányban szerepet vállalt. 1958-tól 1966-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke. Molnár René (1896–1942) ügyvéd bátyja. Írásaiban a marxizmus képviselője, hozzá fűződik a hatvanas évek nemzettudattal kapcsolatos történészvitája.
• Szerző:Monográfiák, tanulmánykötetek
• Szerző:Monostori László (Budapest, 1953. január 16. –) Széchenyi-díjas magyar villamosmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) igazgatója.
• Szerző:Morócz István (martosi) (Ludas, Heves vármegye, 1816. december 25. – Budapest, 1881. október 10.) királyi tanácsos, gazdasági egyesületi titkár és író, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Moravcsik Edit (angol nyelvterületen Moravcsik, Edith A.) (Budapest, 1939. május 2.) magyar származású amerikai nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (2019), Moravcsik Gyula bizantinológus, egyetemi tanár lánya, Moravcsik M. Gyula (Julius) (1931–2009) filozófus testvére.
• Szerző:Moravcsik Ernő Emil (Bér, 1858. március 16. – Budapest, 1924. október 9.) elmeorvos, a pszichiátria professzora, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Moravcsik Gyula (Budapest, 1892. január 29. – Budapest, 1972. december 10.) Kossuth-díjas bizantinológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fia Moravcsik M. Gyula (Julius) (1931–2009) filozófus, a Stanford Egyetem professzora, az MTA külső tagja, lánya Moravcsik Edit nyelvész, professzor, szintén az MTA külső tagja.
• Szerző:Mosonyi Emil (született Mahler) (Budapest, 1910. november 10. – Karlsruhe, Németország, 2009. április 24.) Kossuth- és Széchenyi-díjas magyar vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Msztyiszlav Vszevolodovics Keldis (oroszul: Мстислав Всеволодович Келдыш; Riga, 1911. február 10. – Moszkva, 1978. június 24.) szovjet matematikus, fizikus, gépészmérnök, akadémikus. 1943-tól a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja és 1946-tól a rendes tagja, majd 1961–1975 között elnöke volt.
• Szerző:Munkácsi Bernát, születési nevén Munk Bernát magyar nyelvész, finnugrista, turkológus, orientalista, néprajztudós, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Munk Adolf kereskedő, író fia.
• Szerző:Munkái:
• Szerző:Muszbek László (Sárrétudvari, 1942. február 25.) Széchenyi-díjas magyar orvos, hematológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a trombózis és a véralvadás, valamint a laboratóriumi diagnosztika. Emellett rákkutatási kérdésekkel is foglalkozik. 1995 és 1999 között a Debreceni Orvostudományi Egyetem (2000-től a Debreceni Egyetem része) rektora.
• Szerző:Myskovszky Viktor (Bártfa, 1838. május 14. – Kassa, 1909. november 2.) művészettörténész, építészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A hazai műemlékvédelem egyik úttörője.
• Szerző:Náray-Szabó Gábor (Budapest, 1943. március 11. –) magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1996 és 1999 között főtitkár-helyettese. Az elméleti kémia és a szerkezeti biológia neves kutatója. 2006 és 2013 között az MTA Könyvtárának főigazgatója volt. Náray-Szabó István kémikus, egyetemi tanár fia.
• Szerző:Náray-Szabó István (Szombathely, 1899. július 20. – Budapest, 1972. szeptember 16.) vegyész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Nász István (Túrkeve, 1927. március 3.) Széchenyi-díjas magyar orvos, mikrobiológus, virológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az orvosi bakteriológia, ezen belül különböző baktériumok szűrhető formáinak és változékonyságának kérdése és tanulmányozása, valamint az orvosi virológia általános és az adenovírussal kapcsolatos kérdései. 1973 és 1979 között a Semmelweis Orvostudományi Egyetem tudományos rektorhelyettese. 1974 és 1994 között az egyetem Mikrobiológiai Intézete igazgatója.
• Szerző:Néda Zoltán (Kolozsvár, 1964. április 14. –) romániai magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Néda Árpád és Néda Ágnes fia.
• Szerző:Négyesy László (Szentes, 1861. március 6. – Budapest, Józsefváros, 1933. január 7.) irodalomtörténész, esztéta, stiliszta, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. Fő kutatási területe a romantika előtti, újkori klasszikus magyar líra alakulásának verstani és esztétikai vizsgálata volt, e korszak több költőjének életművét dolgozta fel és rendezte sajtó alá. Két évtizeden keresztül, 1911-től 1932-ig volt előbb a magyar irodalomtörténet, majd az esztétika tanszékvezető tanára a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. Itt tartotta az irodalomtörténet-írásunkban legendássá vált, több 20. századi lírikus – Juhász Gyula, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád és mások – költői indulását ösztönző Négyesy-szemináriumokat.
• Szerző:Németh G. Béla (Szombathely, 1925. február 17. – Budapest, 2008. szeptember 5.) Széchenyi-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.
• Szerző:Németh Gyula (Karcag, 1890. november 2. – Karcag, 1976. december 14.) nemzetközi hírű magyar nyelvész, akadémikus és turkológus, az első török nyelvtan szerzője, amely ma is alapmű. Törökországban ma is nagy megbecsülésnek örvend. Az egyetlen ismert alán nyelvemlék azonosítója. Sebestyén Irén férje.
• Szerző:Németh Judit asszonynevén Dörnyei Józsefné
• Szerző:Németh Lajos (Budapest, 1929. december 4. – Budapest, 1991. szeptember 4.) Széchenyi- és Munkácsy Mihály-díjas művészettörténész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Németh Sándor (Kolozsvár, 1938. december 31. –) matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Németh Júlia újságíró férje, Németh Sándor Zoltán matematikus apja.
• Szerző:Németh Tamás (Szombathely, 1952. március 7. –) Széchenyi-díjas magyar agrokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja. 2008 és 2014 között az MTA főtitkára. A talaj nitrogénhatásainak neves kutatója.
• Szerző:Némethi András (Erdőszentgyörgy, 1959. május 29. –) Széchenyi-díjas erdélyi származású magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Némethy Géza (Tiszapolgár, 1865. augusztus 17. – Budapest, 1937. március 15.) klasszika-filológus, irodalomtörténész, műfordító, költő, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. A római irodalom kiváló tudósa volt, számos ókori szerző – Cicero, Vergilius, Ovidius, Tacitus és mások – műveinek kritikai szövegkiadása, illetve magyarra ültetése fűződik a nevéhez. Két évtizeden keresztül, 1912 és 1933 között a budapesti tudományegyetemen a klasszika-filológia tanszékvezető egyetemi tanára volt. Művei egy részén neve Némethy Geyza alakban szerepel.
• Szerző:NépesedésstatisztikaSablon:Refhely
• Szerző:Nagy-Tóth Ferenc (Monó, 1929. december 31. –) romániai magyar botanikus, algológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Nagy Béla (Debrecen, 1941. július 15.) Széchenyi-díjas magyar állatorvos, mikrobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az újszülött és növendék állatok fertőző jellegű enterális megbetegedései, illetve az Escherichia coli (E. coli) baktériumokkal kapcsolatos járványtani és állatvédelmi kérdései. 1994 és 2000 között az MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézet igazgatója.
• Szerző:Nagy Elemér (Budapest, 1920. március 30. – Budapest, 2000. február 29.) állami díjas magyar fizikus, villamosmérnök, egyetemi tanár, a fizikai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Jelentős eredményeket ért el az elektrotechnika, majd a fémipar műszaki fizikai vonatkozásainak kutatásában, legfőbb vizsgálatai a lumineszcens anyagok tanulmányozására, illetve a fémek, ötvözetek szilárdtestfizikai vizsgálatára irányultak. Az első magyarországi szilárdtestfizikai egyetemi tanszék megalapítója (ELTE, 1970), 1974-től 1987-ig az MTA Műszaki Fizikai Kutatóintézetének igazgatója volt. Kiváló bridzsjátékos és elismert postabélyeg-szakértő volt.
• Szerző:Nagy Ernő (Székesfehérvár, 1853. augusztus 17. – Kishantos, 1921. augusztus 29.) jogtudós, egyetemi tanár; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1895).
• Szerző:Nagy Ferenc (Debrecen, 1927. augusztus 28. – Budapest, 2009. augusztus 26.) magyar fizikai kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a kémiai reakciókinetika és a katalízis problémái 1968 és 1972 között az MTA Központi Kémiai Kutatóintézet igazgatója.
• Szerző:Nagy Ferenc István (Heves, 1952. november 23. –) Széchenyi-díjas biológus, az Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az MTA Szegedi Biológiai Központ Növénytani Intézetének csoportvezetője, majd 2018-tól a Biológiai Központ igazgatója.
• Szerző:Nagy Géza (Gárdony, 1855. augusztus 4. – Budapest, 1915. február 3.), régész, etnográfus, az MTA levelező tagja (1901).
• Szerző:Nagy Gergely (Budapest, 1942. október 22. –) görög szakos magyar származású amerikai professzor a Harvard Egyetem klasszika szakán, Homérosz és az archaikus görög költészet szakértője.
• Szerző:Nagy Gyula, 1885-től Tasnádi Nagy (Harkács, 1849. június 23. – Budapest, 1924. június 14.) levéltáros, történész, országgyűlési követ; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1892). Tasnádi Ilona színésznő édesapja.
• Szerző:Nagy Ignác (Keszthely, 1810. október 7. – Pest, 1854. március 19.) író, újságíró, lapszerkesztő, költő, zenekritikus, a Kisfaludy Társaság tagja és az MTA levelező tagja.
• Szerző:Nagy Imre (Kaposvár, 1896. június 7.
• Szerző:Nagy István (Budapest, 1931. augusztus 12. – Budapest, 2015. július 5.) Széchenyi-díjas magyar villamosmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a teljesítményelektronikai berendezések automatikája, mozgásszabályozása, az ipari nagygenerátorok gerjesztőrendszereinek vizsgálata, a nemlineáris villamos rendszerek működési elvének, elméleti alapjainak fejlesztése. Munkásságának közvetlen gyakorlati vonatkozása is jelentős, kifejlesztett számos, az ipari elektronikába bevezetett villamos berendezést, különösen számottevőek a középfrekvenciás inverterek fejlesztése terén az 1970-es–1980-as években elért eredményei. Két évtizeden keresztül (1976–1996) volt a Sablon:BME elektrotechnikai tanszékének vezetője.
• Szerző:Nagy János (Szombathely, 1809. március 30. – Szombathely, 1885. május 21.) nyelvész, teológiai doktor, kanonok és apát, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Nagy Károly (Ete, 1926. december 12. – 2016. július 4.) Széchenyi-díjas magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az elméleti fizika és a relativitáselmélet neves kutatója. 1961 és 1966 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar dékánja, majd 1972-ig az egyetem rektora. 1972 és 1975 között az egyetem tudományos rektorhelyettese.
• Szerző:Nagy Károly (Révkomárom, 1797. december 6. – Párizs, 1868. március 2.) magyar matematikus, csillagász.
• Szerző:Nagy László (Debrecen, 1966. október 11.) magyar orvos, biokémikus, genetikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a molekuláris biológia, a genomika, illetve a szteroid hormonhatás biológiája. 2001-től a Debreceni Egyetem Klinikai Genomközpontjának vezetője.
• Szerző:Nagy Lajos (Nagyvárad, 1897. március 15. – Budapest, 1946. december 10.) régész, művészettörténész, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Budapest és környéke – főként Aquincum, Contra-Aquincum, Ulcisia Castra – római császárkori és ókeresztény emlékeinek régészeti feltárása és dokumentálása, művészettörténeti szempontú leírása, valamint a limeskutatás terén végzett kimagasló jelentőségű tudományos munkát. 1930-tól a Szentendrei Múzeum, 1946-tól a Fővárosi Régészeti Intézet, 1937-től az Aquincumi Múzeum igazgatója, 1941-től pedig a Fővárosi Múzeum központi igazgatója volt.
• Szerző:Nagy Márton (Muzsla, Esztergom vármegye, 1804. október 5. – Szentgyörgy, Pozsony vármegye, 1873. április 5.) bölcseleti doktor, kegyes tanítórendi áldozópap és tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Nagy Péter (Budapest, 1920. október 12. – Budapest, 2010. január 20.) magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyar és a francia irodalom történetének kutatója. 1978 és 1979 között a Nemzeti Színház igazgatója.
• Szerző:Nagy Sára (Farkaslaka, 1816. márc. 17.-1882. okt. 17.)/
• Szerző:Nagy Zsigmond és Dénes Anna
• Szerző:Nógá Álón (héber betűkkel <big>נוגה אלון</big>, izraeli héber átírással Noga Alon; Haifa, Izrael, 1956. február 17.) izraeli matematikus.
• Szerző:Nemecz Ernő (Losonc, 1920. augusztus 22. –) állami díjas magyar geokémikus, mineralógus, krisztallográfus, egyetemi tanár, a földtudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Legfontosabb tudományos eredményeit az agyagásványok kémiai tulajdonságainak, kristályszerkezetének, nómenklatúrájának és genezisének kutatása terén érte el, de a talajokban és kőzetekben lezajló ásványi átalakulások feltárása területén kifejtett munkássága is jelentős.
• Szerző:Nemes Dezső (Lőcse, 1908. szeptember 6. – Budapest, 1985. március 30.) Kossuth- és állami díjas történész, újságíró-lapszerkesztő, politikus, párttitkár, a Szikra Könyvkiadó igazgatója (1953–1956), az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének főigazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1958, rendes 1964). Eredeti foglalkozását tekintve kárpitos.
• Szerző:Nemzetközi Statisztikai IntézetSablon:Refhely
• Szerző:Neuber Ede (Munkács, 1882. február 3. – Mittelberg, Ausztria, 1946. február 3.) orvos, bőrgyógyász, higiénikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A bőrgyógyászaton belül fő kutatási területe a bőrgombásodások vakcinás gyógykezelésének kidolgozása volt. 1921-től 1944-ig vezette a debreceni, illetve a budapesti tudományegyetemek bőrgyógyászati tanszékeit, illetve bőr- és nemikórtani klinikáit.
• Szerző:Niederhauser Emil (Pozsony, Csehszlovákia, 1923. november 16. – Budapest, 2010. március 26.)<ref name=":0" /><ref name=":1" /> Széchenyi-díjas magyar történész, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kelet-Európa történelmének neves kutatója.
• Szerző:Niels Henrik David Bohr (Koppenhága, 1885. október 7. – Koppenhága, 1962. november 18.) Nobel-díjas dán fizikus, aki az atomszerkezet és a kvantummechanika kutatója. 1922-ben elnyerte a fizikai Nobel-díjat, 1938-ban a Magyar Tudományos Akadémia is tiszteletbeli tagjává választotta.
• Szerző:Nizsalovszky Endre, dr. (Békéscsaba, 1894. szeptember 25. – Budapest, 1976. november 19.) nemzetközi hírű magyar jogtudós és kodifikátor, az MTA tagja (levelező 1939, rendes 1954). Elsősorban a magánjog művelője volt, de más jogterületek, valamint a jogtörténet és jogbölcselet területén is kimagasló műveket alkotott. A sztálinizmus idején, majd az 1956-os forradalomban vállalt szerepe miatt meghurcolták, amit példamutató erkölcsi tartással viselt. Nevét ma emlékalapítvány őrzi az ELTE-n.
• Szerző:Novobátzky Károly (Temesvár, 1884. március 3. – Budapest, 1967. december 20.) fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1947, rendes: 1949), Kossuth-díjas (1949, 1953).
• Szerző:Nusser Zoltán (Bonyhád, 1968. október 17. –) Széchenyi-díjas magyar állatorvos, biológus, neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az idegsejtek kapcsolatrendszere. Tudományos pályafutását Nagy-Britanniában kezdte, majd egy amerikai kitérő után 2000-től Magyarországon kutat és az általa alapított celluláris idegélettani csoportot vezeti. 2013-ban – a kitüntetés történetében hetedikként – megkapta a Bolyai János alkotói díjat.
• Szerző:Nyíri János Kristóf (Rákoskeresztúr, 1944. június 2. –) Széchenyi-díjas (2009) magyar filozófus, egyetemi tanár, szakterülete a nyelvfilozófia, kommunikáció-filozófia és filozófiatörténet. A Magyar Tudományos Akadémiának 1993-tól levelező, 2001-től rendes tagja, 1995 és 2005 között az MTA Filozófiai Kutatóintézetének igazgatója, mely intézet az ő vezetése alatt indította el 2003. november 13-án a Magyar Virtuális Enciklopédiát.
• Szerző:Nyelvezete • Gárdonyi nagy jelentőséget tulajdonított a nyelv stiláris szerepének, hivatásának tekintette a magyar nyelv művelését és formálását, hagyatékában több száz oldalasra rúgnak az általa írt nyelvészeti jegyzetek. Műveiben szinte már megszállottan kerülte a nemzetközi szavak használatát és az idegen neveket is fonetikusan írta le (Aëtius helyett Aéciusz, Troyes helyett Troá stb.). Gárdonyi egyik legjellemzőbb írói védjegye nyelvezete, illetve annak sajátos kettőssége. Bár szóhasználata lakonikus, a keresetlenségig letisztult és puritán, műveit mégis egyedi kifejező- és ábrázolóerő, gyors ütemű balladai tömörség jellemzi. A természetből vett hasonlatok egyéni alkalmazásával (medveként alvó lélek, malacszínszőke leány, bodzabél kisasszony stb.) pár vonással is találó szóképeket alkotott, képes volt bonyolultabb összefüggéseket és gondolatokat is hiánytalanul megragadni egyszerű mondatok segítségével. Magyaros nyelvezetét és az abban tükröződő észjárást elsősorban ízes somogyi nyelvjárást beszélő édesanyjának köszönhette. Ugyanakkor nem tájnyelven írt, írásban is erőltetve a népnyelv hangtani sajátosságait – ahogy később Móricz vagy ő maga a Göre-levelekben –, hanem a magyar nyelvterület tájnyelvi sajátosságaiból egyfajta népies színezetű desztillátumot, sajátos gondolat- és mondatfűzést alakított ki.
• Szerző:Nyiredy Szabolcs (Budapest, 1950. június 7. – Budapest, 2006. október 30.) növénykémikus, farmakológus, egyetemi tanár, a kémiai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A gyógyszerészeti célú hazai gyógynövénykutatás kiemelkedő alakja, a kromatográfiás növényikomponens-elválasztás technikájának hazai apostola volt. 1990-től haláláig, 2006-ig irányította a Gyógynövénykutató Intézetben folyó tudományos kutatásokat.
• Szerző:Nyiry István (Átány, 1776. május 9. – Sárospatak, 1838. augusztus 27.) természettudós, matematikus, filozófus, közíró, a Magyar Tudós Társaság rendes tagja. Szerteágazó érdeklődésű tanárember volt, élete során foglalkozott természetföldrajzi, alkalmazott matematikai és filozófiai kérdésekkel.
• Szerző:Nyomárkay István (Budapest, 1937. március 16. – Budapest, 2020. augusztus 5.) magyar nyelvész, szlavista, filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területei a dél-szláv filológia és a magyar–délszláv kapcsolatok. Jelentős szótárkészítő munkássága: Hadrovics Lászlóval közösen készített horvát–magyar, magyar–horvát, valamint szerb–magyar és magyar–szerb szótárat. 1999 és 2003 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szláv és Balti Filológiai Intézet igazgatója.
• Szerző:Obermayer Ernő Kálmán (Somlószőlős, 1888. december 13.) Kossuth-díjas vegyészmérnök, mezőgazdász, növénynemesítő. Nemzetközileg is elismert eredményeket ért el a magyar fűszerpaprika nemesítésében. Az MTA levelező tagjává választotta (1953).
• Szerző:Oláh Edit (Káld, 1947. április 17.) Széchenyi-díjas magyar genetikus, onkogenetikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az onkológia, illetve az onkogenetika. Ezeken belül foglalkozik a daganatok genetikai és molekuláris mechanizmusaival, valamint a daganatos betegséges genetikai vizsgálata. Jelentős molekuláris diagnosztikai tevékenysége is, itt a daganatos betegséghajlam molekuláris szűrésében ért el eredményeket, elsősorban az úgynevezett familiárisan halmozódó (daganatos) megbetegedésekben. 1986-tól az Országos Onkológiai Intézet molekuláris genetikai osztályának vezetője.
• Szerző:Oláh György (Budapest, 1927. május 22. – Beverly Hills, 2017. március 8.) Magyar Corvin-lánccal kitüntetett Széchenyi-nagydíjas magyar származású amerikai vegyészprofesszor, aki 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért”. A globális felmelegedés problémájára is megoldást kínáló, nagy érdeklődést kiváltó direkt metanolos tüzelőanyag-cella kidolgozója.
• Szerző:Oltay Károly (Budapest, 1881. április 8. – 1955. október 18.) magyar mérnök, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Oplatka András vagy Andreas Oplatka (Budapest, 1942. február 5. – Zollikon, 2020. május 27.) magyar származású svájci történész, újságíró, műfordító, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Kutatási területe a reformkor, ezen belül is Széchenyi István élete, a kelet-közép-európai rendszerváltások története, valamint az oral history módszerei és problematikája. 1996 és 2002 között a svájci Neue Zürcher Zeitung budapesti tudósítója.
• Szerző:Orbán Miklós (Ászár, 1939. április 29. –) Széchenyi-díjas kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az izotópcsere-reakciók kutatásának neves tudósa.
• Szerző:Ormos Mária (Debrecen, 1930. október 1. – Budapest, 2019. december 8.) Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A 20. századi magyar és egyetemes történelem neves kutatója. 1984 és 1992 között a Janus Pannonius Tudományegyetem rektora, 1996 és 2000 között pedig a Bölcsészettudományi kar megbízott dékánja.
• Szerző:Ormos Pál (Szeged, 1951. október 14. –) Széchenyi-díjas biofizikus, biotechnológus, a fizikai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Tudományos munkássága elsősorban a molekuláris szintű mechanizmusok fizikai módszerű vizsgálatára, valamint a nano-biotechnológia témakörére irányul. 2010-től 2017-ig az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója.
• Szerző:Orosz István (Mád, 1935. július 16. –) magyar történész, egyetemi tanár, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1994 és 1998 között a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője. Kutatási területe az újkor magyarországi és az egyetemes agrár- és várostörténete. 1980 és 1986 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar dékánja, 1986 és 1993 között az egyetem oktatási rektorhelyettese. 1988 és 1994 között az egyetem Történeti Intézete igazgatója. 2007-től 2015-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke.
• Szerző:Orosz László (Sepse, 1943. augusztus 1. –) magyar genetikus, molekuláris biológus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a genetikai rekombinációk molekuláris szintű folyamatai, a gének és fehérjemolekulák térszerkezeti és funkcionális jellegzetességei. Másfél évtizeden keresztül, 1974-től 1989-ig volt a Szegedi Tudományegyetem genetikai tanszékének alapító tanszékvezetője.
• Szerző:Orsós Ferenc (Temesvár, 1879. augusztus 22. – Mainz, 1962. július 25.) sokoldalú, festészettel is foglalkozó, aktív politikai szerepvállalásáról is ismert magyar patológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja (1928–1945).
• Szerző:Ortutay Gyula (Szabadka, 1910. március 24. – Budapest, 1978. március 22.) magyar néprajzkutató, politikus, az MTA tagja.
• Szerző:Ortvay Rudolf (Miskolc, 1885. január 1. – Budapest, 1945. január 2.) fizikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1925); az európai szintű modern elméleti fizikai oktatás és kutatás hazai megteremtője. Kutatási területe: az anyag szerkezete, relativitás-elmélet, kvantumelmélet. Ortvay Tivadar (1843–1916) történész, régész, földrajztudós unokaöccse.
• Szerző:Ortvay Tivadar (1875-ig Orthmayr Tivadar; Németcsiklova, 1843. november 19. – Budapest, 1916. július 8.) történész, régész, földrajztudós, pedagógus, római katolikus pap, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Szerteágazó érdeklődésű, újító szemléletű tudós volt, aki jelentős munkásságot fejtett ki a Kárpát-medence történeti vízrajza, Magyarország egyházi földrajza, valamint Pozsony és Temes vármegyék helytörténeti leírása terén. Ortvay Rudolf (1885–1945) fizikus nagybátyja.
• Szerző:Orvosi munkái
• Szerző:Osztrovszki György (Kolozsvár, 1914. március 28. – Budapest, 1988. október 15.) iparpolitikus, vegyészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Szakmai munkája a nyersanyag-feldolgozó ipar belföldi és nemzetközi együttműködésének szervezésére irányult, hozzájárult az exportképes magyar alumíniumkohászat megteremtéséhez. 1964 és 1981 között Magyarország nehézipari miniszterhelyettese volt.
• Szerző:Páczelt István (Nyírparasznya, 1939. augusztus 22. –) Széchenyi-díjas magyar gépészmérnök, a Miskolci Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Pákh Albert (Rozsnyó, 1823. március 11. – Pest, 1867. február 10.) ügyvéd, az MTA levelező, valamint a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a Vasárnapi Ujság alapítója és szerkesztője.
• Szerző:Pál-Antal Sándor (Csíkkarcfalva, 1939. szeptember 26. –) erdélyi magyar történész, levéltáros, az MTA külső tagja.
• Szerző:Pál Lénárd Imre (Gyoma, 1925. november 7. – Budapest, 2019. október 21.) Kossuth-díjas fizikus, matematikus, politikus, a fizikai és matematikai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fizikai munkássága főként a szilárdtestek mágneses sajátosságainak és fázisátalakulásainak, illetve a nukleáris technológiák sztochasztikus folyamatainak matematikai vizsgálatára irányult. Az 1970-es–1980-as években a magyarországi tudománypolitika befolyásos alakja volt. 1957-től 1995-ig oktatott atomfizikát és szilárdtestfizikát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 1970 és 1978 között az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) igazgatói, illetve főigazgatói posztját töltötte be.
• Szerző:Páles Zsolt (Sátoraljaújhely, 1956. március 6. –) matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Pálffy Albert született: Pálfi Albert (Gyula, 1820. április 20. – Budapest, 1897. december 22.) ügyvéd, lapszerkesztő, író, politikus, 1884-től az MTA tagja. Nevét több formában találhatjuk meg, szerepelhet még Pálfiként vagy Pálffiként is.
• Szerző:Pálfy József (Budapest, 1962. április 13.) magyar paleontológus, geológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a földtörténet, elsősorban a mezozoikum földtörténeti időskálájának kalibrálása és az élővilág tömeges kihalási eseményeinek megismerése.
• Szerző:Pálfy Móric (Bágyon, 1871. október 21. – 1930. augusztus 16.) geológus, hidrogeológus, egyetemi magántanár; a budapesti Földtani Intézet főgeológusa, a Magyar Földtani Társulat titkára, majd elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Pálfy Péter Pál (Debrecen, 1955. augusztus 23. –) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a csoportelmélet és az univerzális algebra. 1991 és 1997 között az MTA Matematikai Kutatóintézet tudományos igazgatóhelyettese, 2006-tól az intézet igazgatója. 2005-ben rövid ideig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematikai Intézetet vezette. 2018-tól a Bolyai János Matematikai Társulat elnöke.
• Szerző:Pálinkás Gábor (Budapest, 1941. december 28. –) Széchenyi-díjas magyar fiziko-kémikus, tudományos kutató, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A fizikai kémia és a folyadékszerkezet neves kutatója. 1999-ben az MTA Kémiai Kutatóközpont igazgatójává nevezték ki.
• Szerző:Pálinkás József (Galvács, 1952. szeptember 18. –) magyar atomfizikus, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2008 és 2014 között annak elnöke, 2014. június 12-től 2014. december 31-ig a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáért felelős kormánybiztos, 2015. január 1-től 2018. júniusáig 30-áig elnöke. Az atomi ütközések fizikájának neves kutatója. 1991 és 1996 között az MTA Atommagkutató Intézete igazgatója, 2001 és 2002 között oktatási miniszter.
• Szerző:Pálos Ádám László vagy Pálos Á. László (Budapest, 1912. augusztus 12. – Budapest, 1983. március 28.) orvos, belgyógyász, hematológus, az orvostudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi hematológiai kutatások jelentős alakja, számottevő eredményeket ért el a véralvadás folyamatának feltárása, valamint a trombózis és az embólia kóroktana és belgyógyászati kezelése terén.
• Szerző:Pándi Pál (Eredeti neve: Kardos Pál) (Debrecen, 1926. augusztus 2. – Budapest, 1987. január 19.) Kossuth-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, egyetemi tanár. Kardos László fia. 1973-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1985-től rendes tagja.
• Szerző:Pápay József (Fűr, 1939. június 29. – Budapest, 2017. augusztus 22.) Széchenyi-díjas olaj- és gázmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyar olaj- és gázmezők feltárásának, termelésének, illetve a bányászati technológiák tervezésének, ellenőrzésének és irányításának jelentős kutatója. 1992 és 1995 között a MOL Rt. Olaj- és Gázipari Laboratóriumának igazgatója.
• Szerző:Pápay József (Nagyigmánd, 1873. július 1. – Debrecen, 1931. június 9.) nyelvész, a magyar finnugrisztika jelentős képviselője, a debreceni egyetem első magyar és finnugor nyelvészet professzora; Zichy Jenő harmadik expedíciójának tagja, az obi-ugor népek és nyelvek kutatója volt.
• Szerző:Pásztor Emil (Budapest, 1926. április 18. – Gyömrő, 2015. január 10.) Széchenyi-díjas orvos, ideggyógyász, idegsebész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az agy keringési zavarai és a koponyaűri elváltozások voltak. Jelentős munkássága a koponyaűri térfoglaló daganatos és vérzéses folyamatok és nyomásfokozódások területén. Ennek kapcsán munkatársaival kidolgozta a hidrogén-gáz kimosásos rendszert, amely elősegíti az ilyen kórképek hatékonyabb vizsgálatát. Jelentősek a témával kapcsolatos klinikai műtéti megoldásai is. 1971 és 1975 között az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet főigazgató-helyettese, majd 1993-ig főigazgatója volt.
• Szerző:Pátzay Pál (Kapuvár, 1896. szeptember 17. – Budapest, 1979. szeptember 14.) magyar szobrászművész, éremművész, kétszeres Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze (1952), az MTA levelező tagja.
• Szerző:Pázmándi Horváth Endre (eredeti neve: Horváth András, névváltozat: Horvát) (Pázmándfalu, 1778. november 28. – Pázmándfalu, 1839. március 7.) magyar költő, római katolikus plébános, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1830).
• Szerző:Péceli Gábor (Budapest, 1950. július 5. –) Széchenyi-díjas villamosmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a méréstechnika, a jelfeldolgozás, ezen belül az adaptív jelfeldolgozó rendszerek és a kooperatív jelfeldolgozás, valamint a beágyazott információs rendszerek a modellezés és tervezés területén. 2005 és 2008 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja, 2008 és 2015 között az egyetem rektora.
• Szerző:Péch Antal (Nagyvárad, 1822. június 14. – Selmecbánya, 1895. szeptember 18.) bányamérnök, az MTA tagja. A Bányászati és Kohászati Lapok megalapítója, első kiadója és szerkesztője.
• Szerző:Pécsi Márton (Budafok, 1923. december 29. – Cegléd, 2003. január 23.) állami és Széchenyi-díjas földrajztudós, geomorfológus, térképész, a földrajztudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi geomorfológiai és ősföldrajzi kutatások jeles alakja, számottevő tudományos eredményeket ért el a Kárpát-medence és a Duna-völgy negyedidőszaki felszínalaktani vizsgálata, valamint a lösztipológia terén. Élére állt a hazai geomorfológiai térképezés munkálatainak, irányította a Magyarország nemzeti atlasza szerkesztését és megvetette a tájföldrajzi tipologizálás alapjait. 1954-től 1990-ig volt az MTA Földrajzi Kutatóintézet (és jogelődje) igazgatója.
• Szerző:Péntek János (Körösfő, 1941. július 7. –) nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, akadémikus, szakterülete a nyelvtudomány és néprajztudomány; szociolingvisztika, dialektológia, népnyelv és népi kultúra viszonya.
• Szerző:Péter Mihály Heinrich (Sóvárad, 1929. május 11. –) erdélyi magyar orvos, mikrobiológus. Péter H. Mária férje. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja 1998 óta.
• Szerző:Péter Rózsa, Politzer Rózsa (Budapest, 1905. február 17. – Budapest, 1977. február 16.) magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1973).
• Szerző:Pölöskei Ferenc (Réde, 1930. április 6. – 2016. december 19.) magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a 20. század agrár-, jog-, illetve politikatörténete. 1982 és 1990 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar dékánja.
• Szerző:Pach Zsigmond Pál (Budapest, 1919. október 4. – Budapest, 2001. szeptember 8.) történész, egyetemi tanár.
• Szerző:Pais Dezső (Zalaegerszeg, 1886. március 20. – Budapest, 1973. április 6.) magyar nyelvész, az MTA tagja.
• Szerző:Pakot Bálint és Nagy Ilona
• Szerző:Paládi-Kovács Attila (Ózd, 1940. szeptember 14. –) Széchenyi-díjas magyar etnográfus, muzeológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az agráretnográfia és az anyagi kultúra történetének neves kutatója. 1986 és 2004 között az MTA Néprajzi Kutatócsoportjának, illetve Kutatóintézetének igazgatója.
• Szerző:Palánkai Tibor (Jakabszállás, 1938. március 1.) Széchenyi-díjas magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az európai integráció gazdaságtana és a nemzetközi munkamegosztás témaköreinek neves kutatója. 1977 és 1983 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tudományos rektorhelyettese, 1997 és 2000 között a jogutód, a Budapesti Közgazdasági (és Államigazgatási) Egyetem rektora.
• Szerző:Pócs Tamás (Budapest, 1933. augusztus 6. –) Széchenyi-díjas magyar botanikus, ökológus, főiskolai és egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területei a mohák rendszertani és elterjedési viszonyai, a trópusi ökológia, a Délnyugat-Dunántúl és a Déli-Kárpátok növényvilága. Nevéhez fűződik számos növénypéldány begyűjtése, illetve száznegyven új növényfaj leírása. 1991 és 1995 között a Magyar Biológiai Társaság elnöke. Dédapja Kozma Ferenc (1844–1920) pedagógus, publicista, akadémikus; testvére Pócs Éva (1936) folklórkutató.
• Szerző:Palkovics László (Zalaegerszeg, 1965. február 3. –) Széchenyi-díjas magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 2014-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkára.A köztársasági elnök 269/2014. (VII. 10.) KE határozata
• Szerző:Palkovits Miklós (Budapest, 1933. december 5.) Széchenyi-díjas magyar orvos, anatómus, endokrinológus, agykutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az agy finomszerkezetének és idegpályáinak anatómiai és kémiai vizsgálata, valamint alapvető élettani tevékenységeinek és hormonális működéseinek idegrendszeri szabályozása.
• Szerző:Pólya György (George Pólya) (Budapest, 1887. december 13. – Palo Alto, 1985. szeptember 7.) magyar matematikus, fizikus és metodológus. Világhírű tudós, a heurisztika kidolgozója.
• Szerző:Pólya Jakab, Pollák Jakab (Békésszentandrás, 1844. október 22. – Budapest, 1897. július 30.) államtudományi doktor, ügyvéd, egyetemi magántanár és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Pólya György matematikus és fizikus édesapja.
• Szerző:Palotás László (Érsekújvár, 1905. január 26. – Budapest, 1993. szeptember 13.) Kossuth-díjas magyar építőmérnök, hídépítő mérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A beton- és vasbeton szerkezetek anyagtudományi, elméleti és tervezési kérdéseinek kutatója volt, emellett hozzájárult a tartószerkezetek műszaki mechanikai elméletének fejlesztéséhez, közreműködött több magyarországi Duna-híd rekonstrukciójában.
• Szerző:Palotai József, születési nevén Purgstaller József (Kőszeg, Vas vármegye, 1806. június 26. – Buda, 1867. április 11.) piarista szerzetes, bölcseleti és teológiai doktor, kegyes tanítórendi kormányzó, egyetemi tanár és a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Pór Antal (Esztergom, 1834. október 18. – Esztergom, 1911. szeptember 8.) történész, egyházi író, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1892).
• Szerző:Pantó György (Budapest, 1936. július 29. –) Széchenyi-díjas magyar geológus, geokémikus, vulkanológus, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi fiatal vulkanizmus neves kutatója. 1998 és 2005 között az MTA Geokémiai Kutatólaboratóriumának (ma: Kutatóintézet) igazgatója.
• Szerző:Pantik Zsuzsanna
• Szerző:Pap István (Verespatak, 1915. február 23. – Kolozsvár, 1994. február 5.) erdélyi magyar agrármérnök, mezőgazdasági szakíró, egyetemi adjunktus. Pap Lajos és Pap Géza testvére.
• Szerző:Pap László (Diósgyőr, 1943. december 9.) Széchenyi-díjas magyar villamosmérnök, hírközlési mérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a szórt spektrumú kommunikáció és a mobilrendszerek új generációit megalapozó úgynevezett kódosztású technológia. Számos rádiós- és mobiltechnológiás ipari fejlesztésben vett részt. 1994 és 2001 között a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja, majd 2004-ig az egyetem stratégiai rektorhelyettese.
• Szerző:Papócsi László (Balassagyarmat, 1939. december 20. – 2015. december 14. Számos tudományos publikáció szerzője.
• Szerző:Papp Ferenc (Budapest, 1930. szeptember 19. – Budapest, 2001. április 5.) nyelvész, szlavista, a nyelvtudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az alkalmazott nyelvészet, a leíró alaktan és a lexikológia kimagasló magyarországi alakja, a számítógépes nyelvstatisztikai vizsgálatok hazai elindítója volt. Három évtizeden keresztül, 1955-től 1985-ig volt a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen a szlavisztika tanszékvezető egyetemi tanára.
• Szerző:Papp Ferenc (Nemesmagasi, 1871. december 12. – Budapest, 1943. október 12.) irodalomtörténész, kritikus, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Irodalomtörténeti munkássága főként Kemény Zsigmond és Gyulai Pál életművének monografikus feldolgozása kapcsán jelentős.
• Szerző:Papp Gyula (Szigetvár, 1937. augusztus 29.) Széchenyi-díjas magyar orvos, kardiológus, farmakológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1991 és 2000 között a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem tudományos rektorhelyettese.
• Szerző:Papp Károly (Tápióság, 1873. november 4. – Tápióság, 1963. június 30. ) geológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1920-1949)
• Szerző:Papp László (Aranyosgadány, 1946. október 3. –) Széchenyi-díjas magyar biológus, zoológus, entomológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A legyek társulásszerveződésének és rendszertanának neves kutatója. Papp Lajos szívsebész professzor bátyja.
• Szerző:Papp Simon (Kapnikbánya, 1886. február 14. – Budapest, 1970. július 27.) geológus, az MTA tagja, a MAORT-telep egyik alapítója.
• Szerző:Pasteiner Gyula (Tata, 1846. március 7. – Budapest, 1924. november 8.) művészettörténész, műkritikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, utóbb tiszteleti tagja. Jelentős munkásságot fejtett ki a magyar művészet történeti áttekintése, főképpen a szobrászat és a barokk építészet múltjának feltárása terén. Nevéhez fűződik az első magyar nyelvű egyetemes művészettörténeti összefoglalás megírása (1885). 1885-től 1916-ig volt a Budapesti Tudományegyetemen a művészettörténet egyetemi tanára.
• Szerző:Pasternák Alfréd (Tállya, 1930. szeptember 28. –) szülész-nőgyógyász és orvostörténeti szakíró, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Paszlavszky József (Deregnyő, Zemplén vármegye, 1846. február 2. – Budapest, 1919. november 21.) zoológus, állami főreáliskolai tanár, címzetes igazgató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Pataki Ferenc (Szentes, 1928. január 23. – Budapest, 2015. november 27.) Széchenyi-díjas magyar szociálpszichológus, pedagógus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A társas jelenségek pszichológiai elméletének egyik kidolgozója, a csoportfolyamatok és hatásai neves kutatója. 1976 és 1993 között az MTA Pszichológiai Intézete igazgatója, 1993 és 1996 között az MTA alelnöke.
• Szerző:Pataki József (Kászonjakabfalva, 1908. december 26. – Kolozsvár, 1993. szeptember 17.) történész, egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Patkós András (Budapest, 1947. május 12. –) magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A részecskefizika, statisztikus fizika és a kozmológia neves kutatója.
• Szerző:Pattantyús-Ábrahám Géza (Selmecbánya, 1885. december 11. – Budapest, 1956. szeptember 29.) magyar gépészmérnök, akadémikus professzor, nemzetközileg elismert tudós és a gépészet egyik kiemelkedő személyisége. A gépek szinte áttekinthetetlen sokaságának rendszerezője, a magyar gépészeti szakirodalom gazdagítója, sokoldalúan képzett, művelt közéleti személyiség.
• Szerző:Patthy László (Sopron, 1943. október 22. –) Széchenyi-díjas magyar molekuláris biológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A fehérjeevolúció és genom evolúció nemzetközi hírű kutatója, az MTA Szegedi Biológiai Központ Enzimológia Intézet Funkcionális Genomika csoportjának vezetője.
• Szerző:Pauer Imre Rudolf (Vác, 1845. április 17. – Budapest, 1930. július 4.) római katolikus pap, filozófus, pedagógus, egyetemi tanár; a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Pauer János Sablon:Szülhal teológiai doktor, az egyik legjelentősebb székesfehérvári püspök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Paul Adrien Maurice Dirac (Bristol, Anglia, 1902. augusztus 8. – Tallahassee, Florida, USA, 1984. október 20.) brit Nobel-díjas fizikus, a kvantummechanika egyik megalapozója, Wigner Jenő sógora.
• Szerző:Paul Ariste (Rääbise, 1905. február 3. – Tallinn, 1990. február 2.) észt nyelvész, finnugrista.
• Szerző:Paul Gustav Samuel Stäckel (Berlin, 1862. augusztus 20. – Heidelberg, 1919. december 12.) német matematikus, matematikatörténész, az első Bolyai-monográfia szerzője.
• Szerző:Paul Painlevé (Párizs, 1863. december 5. – Párizs, 1933. október 29.) a Harmadik Köztársaság 52. és 60. miniszterelnöke volt. Első megbízatását az első világháború legkritikusabb időszakában, a másodikat pedig az 1925-ös pénzügyi válság során látta el. Emellett matematikus és a repülés támogatója volt.
• Szerző:Paul Pierre Broca (Sainte-Foy-la-Grande, 1824. június 28. – Párizs, 1880. július 9.) francia orvos, anatómus, patológus és idegsebész. Legismertebb, korszakalkotó munkássága az agyi funkciók lokalizációjához köthető. Róla nevezték el az agy Br. 44-es területet Broca-területnek, ami a "beszédkifejező" (beszédmotoros) képességekben játszik fontos szerepet, sérülése agrammatikus Broca-afáziával jár együtt.
• Szerző:Paul Valéry (Sète, 1871. október 30. – Párizs, 1945. július 20.) francia költő, esszéíró, a 20. századi francia költészet kimagasló egyénisége.
• Szerző:Pauler Ákos (Budapest, 1876. április 9. – Budapest, 1933. június 29.), a 20. század elejének egyik legjelentősebb magyar filozófusa, a két világháború közötti korszak hivatalos bölcseletének meghatározó szereplője. Ismeretelméleti, filozófiatörténeti, logikai, pedagógiai és erkölcstani munkássága egyaránt jelentős volt a korszak tudományos életében. Rendszere, a platonizáló keresztény objektív idealizmus.
• Szerző:Pauler Gyula (Zágráb, 1841. május 11. – Badacsonytomaj, 1903. július 8.) magyar jogász, levéltáros, történész és író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Magyar Országos Levéltár első főlevéltárnoka.
• Szerző:Pauler Tivadar (Buda, 1816. április 9. – Budapest, 1886. április 30.) magyar jogász, egyetemi tanár, miniszter, az MTA tagja, a Magyar Jogász Egylet első elnöke.
• Szerző:Paur Iván (Kismarton, 1806. június 21. – Sopron, 1888. december 17.) királyi tanácsos, a Széchenyiek levéltárnoka, epigráfus, régész, történész, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Pecz Vilmos (Horgospataka, 1854. március 20. – Budapest, 1923. november 9.) nyelvész, klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Pekár Dezső (Arad, 1873. november 17. – Budapest, 1953. július 3.) geofizikus, Eötvös Loránd torziós ingájának továbbfejlesztője.
• Szerző:Penke Botond (Beregszász [ma: Ukrajna], 1942. október 13. –) Széchenyi-díjas magyar biokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A bioorganikus kémia (az aminosavak, a peptidek és fehérjék biokémiája) neves tudósa. 1989-től a Szegedi Orvostudományi Egyetem (2000-től a Szegedi Tudományegyetem része) Orvosi Vegytani Intézete vezetője.
• Szerző:Perczel András (Budapest, 1959. május 10. –) magyar szerkezeti kémikus és biológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia, az Academia Europaea és a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a biomolekulák térszerkezetvizsgálata, peptidek és fehérjék NMR spektroszkópiája. 2011-ben a Bolyai-díj kitüntetettje.
• Szerző:Pertik Ottó (Pest, 1852. december 11. – Budapest, 1913. február 27.) orvos, patológus, egyetemi tanár; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1899).
• Szerző:Peschka Vilmos (Budapest, 1929. december 17. – 2006. július 25.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja; a második világháború utáni hazai jogbölcselet kiemelkedő művelője. Marxista volt, de nem volt kommunista.
• Szerző:Pesty Frigyes (Temesvár, 1823. március 23. – Budapest, 1889. november 23.) történész, országgyűlési képviselő.
• Szerző:Petényi Géza (Budapest, 1889. október 28. – Budapest, 1965. szeptember 4.) Kossuth-díjas belgyógyász, gyermekgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Petényi Salamon János (Ábelfalva, Nógrád megye, 1799. július 30. – Pest, 1855. október 5.) magyar természettudós, zoológus, a magyar madártan és őslénytan megalapítója. Sablon:Zoonév
• Szerző:Pethő Attila (Sátoraljaújhely, 1950. február 26.) magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Petrányi Gyula (Budapest, 1912. június 24. – Budapest, 2000. március 5.) Széchenyi-díjas orvos, belgyógyász, immunológus, az orvostudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A klinikai immunológia, az autoimmun betegségek kóroktani kutatásának iskolateremtő alakja, több korszerű immunológiai diagnosztikai és terápiás eljárás magyarországi bevezetése fűződik a nevéhez (pl. biopszia, nukleáris medicina). 1950-től 1974-ig a debreceni, 1974-től 1983-ig a budapesti orvostudományi egyetem belgyógyászati klinikáinak igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanára volt.
• Szerző:Petri Gábor (Budapest, 1914. február 6. – Szeged, 1985. július 23.) állami díjas orvos, sebész, politikus, egészségpolitikus, az orvostudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi kísérletes sebészet iskolateremtő alakja volt, jelentős munkásságot fejtett ki a műtéti kórélettan terén, valamint többek között a hasüregi és mellkassebészeti eljárások kapcsán. Nevéhez fűződik az első magyarországi vesetranszplantáció elvégzése (1962). 1951-től 1984-ig vezette a Szegedi Orvostudományi Egyetem sebészeti anatómiai és műtéttani intézetét, 1958-tól 1980-ig pedig sebészeti klinikáját is. 1958–1962 között és 1975–1984 között a tanintézet rektora volt.
• Szerző:Petrichevich-Horváth Lázár, széplaki (Kolozsvár, 1807. május 17. – Bécs, 1851. február 5.) magyar író, hírlapíró, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Petrovics Elek (Deregnyő, 1873. augusztus 10. – Budapest, 1945. július 20.) művészettörténész, művészeti író, az MTA tagja. A Szépművészeti Múzeum igazgatója.
• Szerző:Petrovics Frigyes Keresztély (Holics, 1799. október 7. – München, 1836. április 12.) történész, jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1830).
• Szerző:Petzval József (teljes nevén Petzval József Miksa, számos forrásban Petzvál németül: Josef Maximilian Petzval) (Szepesbéla, 1807. január 6. – Bécs, 1891. szeptember 17.) cipszer származású magyar mérnök-matematikus, egyetemi tanár és feltaláló. Petzval Ottó mérnök, neves egyetemi tanár bátyja.
• Szerző:Petzval Ottó (Oto Baltazár, számos forrásban Petzvál) (Béla (Szepesség), 1809. január 6. – Budapest, 1883. augusztus 28.) cipszer származású magyar mérnök-matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, Petzval József öccse.
• Szerző:PhD Dr. Kárbin Ákos részéről a Wekerle kutatás során nyilvánosan közreadott munkák és írások:
• Szerző:Pierre Eugéne Marcellin Berthelot (Párizs, 1827. október 27. – Párizs, 1907. március 18.) francia szerves- és fizikai-kémikus, tudománytörténész és kormánytisztviselő. Fontos kutatásokat végzett az alkoholok és karbonsavak körében, a szénhidrogének (egyebek között az acetilén) szintézisében és a reakciósebesség vizsgálatában. A robbanóanyagokkal végzett munkája eredményeként felfedezte a nyomáshullámot. Bevezette az exoterm és endoterm reakciók fogalmát és újra felfedezte a baktériumok szerepét a talaj nitrogén-megkötésében.
• Szerző:Pieter Zeeman (Zonnemaire, Hollandia, 1865. május 25. – Amszterdam, 1943. október 9.) holland fizikus aki 1902-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott Hendrik Lorentzcel, amiért felfedezte a róla elnevezett Zeeman-effektust.
• Szerző:Pilch Jenő, teljes nevén Pilch Jenő József (Pécs, 1872. május 29. – Budapest, 1937. szeptember 12.) katonatiszt, hadtörténész, katonai szakíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Pécsi-Pilch Dezső festőművész bátyja.
• Szerző:Pintér Jenő (Cegléd, 1881. január 25. – Budapest, 1940. november 7.) irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1916), majd rendes (1928) tagja.
• Szerző:Pintz János (Budapest, 1950. december 20.) Cole- és Széchenyi-díjas magyar matematikus, az Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Szűkebb szakterülete az analitikus számelmélet.
• Szerző:Pivány Jenő (angolul: Eugene Pivány) (Budapest, 1873. április 29. – New York, 1946. január 8.) magyar-amerikai újságíró, történész, a magyar–amerikai történelmi kapcsolatok kutatója, az MTA külső tagja (1926).
• Szerző:Pléh Csaba (Sárisáp, 1945. november 29. –) Széchenyi-díjas magyar pszichológus, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA főtitkárhelyettese (2006–2008), a BME Kognitív Tudományi Tanszékének alapító egyetemi tanára.
• Szerző:Plósz Pál (Pest, 1844. október 9. – Budapest, 1902. augusztus 15.) orvos, biokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1880).
• Szerző:Plósz Sándor (Pest, 1846. június 10. – Budapest, 1925. május 29.) jogász, egyetemi tanár, igazságügy-miniszter, az MTA tagja.
• Szerző:Planck–féle sugárzási törvény:
• Szerző:Plank Jenő (Pozsony, 1890. augusztus 9. – Budapest 1974. november 11.) vegyészmérnök, egyetemi tanár, dékán, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az analitikai kémia szaktekintélye
• Szerző:Platz Bonifác Ferenc (Székesfehérvár, 1848. szeptember 12. – Székesfehérvár, 1919. október 17.) római katolikus pap, teológiai doktor, ciszterci-rendi áldozópap, királyi tankerületi főigazgató, a Szent István Akadémia tagja (1915).
• Szerző:Poór Gyula (Budapest, 1952. szeptember 8. –) magyar orvos, reumatológus, belgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Kutatási területe a csontritkulás és más mozgásszervi csontbetegségek, az ízületi gyulladások és a környezet-egészségügy. Munkássága jelentős a köszvényes vesekárosodás korai diagnosztikája (megállapítása) területén. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tudományos tanácsadója. 2000-től az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) főigazgatója.
• Szerző:Poór Imre (Dunaföldvár, 1823. október 13. – Budapest, 1897. augusztus 20.) orvos, bőrgyógyász, kórházi főorvos, egyetemi tanár, királyi tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1864). Korának jelentős bőrgyógyásza, műszavak szótárának szerkesztője, az orvosi érdekvédelmi mozgalmak szervezője, és a magyar orvostörténelem egyik meghatározó alakja.
• Szerző:Podani János (Budapest, 1952. május 25.) biológus, ökológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a szupraindividuális biológia ,valamint a kapcsolódó rendszertan és ökológia.
• Szerző:Podhorszky Lajos (Feketelehota, 1815. – Párizs, 1891. augusztus 26.) nyelvész; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1858).
• Szerző:Pogány Béla (Budapest, 1887. április 1. – Budapest, 1943. december 23.) fizikus, geofizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Munkássága a fénytan, spektroszkópia területén kimagasló jelentőségű.
• Szerző:Polányi János Károly ([John Charles Polanyi] Berlin, 1929. január 23. –) magyar származású kanadai Nobel-díjas vegyész, kémikus, fizikus.
• Szerző:Polinszky Károly (Budapest, 1922. március 19. – Budapest, 1998. augusztus 15.) Kossuth-díjas vegyészmérnök, oktatáspolitikus, a kémiai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Oktatás- és tudományszervezési munkája eredményeként jöttek létre, majd évekig irányítása alatt működtek a Veszprém városát a hazai vegyipar egyik felsőoktatási és kutatási bázisává tevő intézmények: a Nehézvegyipari Kutatóintézet (1949–1952), a Veszprémi Vegyipari Egyetem (1951–1963), valamint a Műszaki Kémiai Kutatóintézet (1960–1963, 1966–1974). 1974-ben egy hónapig Magyarország művelődésügyi, 1974-től 1980-ig oktatásügyi minisztere volt.
• Szerző:Polner Ödön (Békéscsaba, 1865. március 15. – Szeged, 1961. február 7.) közjogász, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező: 1908, rendes: 1930, tiszteleti: 1945–1949.)
• Szerző:Pompéry János (Miskolc, 1819. június 21. – Budapest, 1884. szeptember 28.) magyar író, újságíró, az MTA levelező tagja (1859).
• Szerző:Ponori Thewrewk Emil (Pozsony, 1838. február 10. – Budapest, 1917. február 23.) magyar klasszika-filológus, a görög és latin költészet kimagasló műfordítója, Ábel Jenővel együtt a modern magyar klasszika-filológia megteremtője. Az 1874-ben megalapított Budapesti Philologiai Társaság alapítója és elnöke.
• Szerző:Porpáczy Aladár (Pápa, 1903. december 17. – Budapest, 1965. február 15.) Kossuth-díjas kertészmérnök, növénynemesítő, a magyar korszerű gyümölcsnemesítés megalapítója és megszervezője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Portrék:
• Szerző:Poszler György (Kolozsvár, 1931. június 12. – 2015. augusztus 13.) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, esztéta, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az irodalmi esztétika neves kutatója. 1982 és 1987 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem általános rektorhelyettese.
• Szerző:Pozsony Ferenc (Zabola, 1955. április 16. –) erdélyi magyar néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Prékopa András (Nyíregyháza, 1929. szeptember 11. – Budapest, 2016. szeptember 18.) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az operációkutatás egyik magyarországi megalapozója, valamint a számítástechnika, a matematikai statisztika és a valószínűségszámítás neves kutatója.
• Szerző:Preisich Gábor (Budapest, 1909. május 12. – Budapest, 1998. április 21.) magyar építész, urbanista.
• Szerző:Preysz Móric (Sopron, 1829. július 23. – Budapest, 1877. március 24.) magyar kémikus, tanár.
• Szerző:Prinz Gyula (Rábamolnári, 1882. január 11. – Budapest, 1973. december 31.) geológus, geográfus, néprajzkutató. Életpályája sajátos, keretes szerkezetet mutat. A megértetlen ifjúból felnőtt korára sikeres tudós lett, majd idős korára csak az elutasítottság jutott osztályrészéül.
• Szerző:Probáld Ferenc (Budapest, 1941. április 5. –) professor emeritus, geográfus, biológia–földrajz szakos középiskolai tanár, meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora 2004-ig. Kutatási területe: regionális társadalomföldrajz, a Föld országainak és nagytérségeinek regionális földrajza, városi környezeti problémák, a középiskolai földrajzoktatás, a földrajztudomány története. Németül, angolul, oroszul beszél.
• Szerző:Prof. Dr. Tényi Tamás (1963. október 25. Pécs - ) magyar orvos, pszichiáter, pszichoterapeuta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia Doktora. Kutatási területe a klinikai pszichiátria, ezen belül a pszichózisok és a személyiségzavarok kutatása, tanulmányokat és könyveket publikált a kifejezéspatológia, a művészetterápia témaköreiben, valamint a filozófia és a pszichiátria határterületi vonatkozásairól. 2018-tól a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának tanszékvezető egyetemi tanára. 2014-től a PTE ÁOK általános, diákjóléti és külkapcsolatokért felelős dékánhelyettese.
• Szerző:Prohászka János (Budapest, 1920. április 26. – Magyarpolány, 2012. október 22.) magyar gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező tag: 1970, rendes tag: 1982), címzetes egyetemi tanár, kutatóprofesszor.
• Szerző:Prohászka Lajos György (Prochaska, Ludwig Georg) (Brassó, 1897. március 2. – Budapest, 1963. június 16.) pedagógus, kultúrfilozófus, a 20. századi magyar neveléstudomány egyik kiemelkedő egyénisége, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Prohászka Ottokár (Nyitra, 1858. október 10. A magyar keresztényszocializmus legjelentősebb képviselője, az 1920-as évek Magyarországának egyik legbefolyásosabb embere, a magyar egyháztörténet egyik legismertebb alakja, egyben a 20. századi magyar történelem egyik legvitatottabb személyisége is.
• Szerző:Proszt János (Budapest, 1892. február 6. – Budapest, 1968. július 6.<!--ÚMÉL: július 5.-->) magyar kémikus, vegyészmérnök, a kémiai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Publicisztikái
• Szerző:Pungor Ernő (1923. október 30. – 2007. június 13.) magyar vegyészmérnök, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, professor emeritus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) elnöke, miniszter (1990–94), a Britannica Hungarica Világenciklopédia szerkesztőbizottságának társelnöke. Pártonkívüli volt.
• Szerző:Pyber László (Budapest, 1960. május 8.) magyar matematikus, az MTA rendes tagja.
• Szerző:R. Várkonyi Ágnes, Ruttkay Kálmánné (Salgótarján, 1928. február 9. – Budapest, 2014. december 13.) Széchenyi-díjas magyar történész, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a Rákóczi-szabadságharc, a Zrínyi-mozgalom, a Habsburg-berendezkedés, a történetírás története, az ikonológia és a történeti ökológia volt.
• Szerző:Rácz Zoltán (Dunaharaszti, 1946. december 6. –) Széchenyi-díjas magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a statisztikus fizika, ezen belül a nemegyensúlyi rendszerekben végbemenő instabilitások és azok jellemzése. Ennek kapcsán kidolgozta a nemlineáris reakció skálaelméletét, valamint bevezette a növekvő struktúrák felületének jellemzésénél az aktív zóna fogalmát.
• Szerző:Ránki György (Budapest, 1930. augusztus 4. – Budapest, 1988. február 19.) Kossuth-díjas történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (l. 1976; r. 1982) tagja.
• Szerző:Ráth Károly (Győr, 1829. február 28. – Győr, 1868. április 12.) történész, levéltáros, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Ráth Zoltán (Győr, 1863. június 2. – Csanak, 1902. augusztus 6.) közgazdász, statisztikus, jog- és államtudományi doktor, jogakadémiai tanár, címzetes egyetemi rendkívüli tanár és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Rátz István (Sátoraljaújhely, 1860. július 30. – Budapest, 1917. február 28.) orvosdoktor, állatorvosi főiskolai tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Rázsó Imre (Kassa, 1904. október 14. – Budapest, 1964. október 31.) magyar gépészmérnök, műszaki egyetemi tanár. 1949-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Rázsó Imre fia.
• Szerző:Rédei György Pál vagy George P. Redei (Bécs, 1921. június 14. – Nashville, 2008. november 10.) mezőgazdász, genetikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a növénygenetikai kutatások világszerte egyik legelismertebb szaktekintélye. Az Arabidopsis thaliana kutatásának egyik megindítója, eredményeivel a növényfaj a genetikai vizsgálatok egyik első számú modellorganizmusává vált.
• Szerző:Rédei Károly, Radanovics (Kiskanizsa, 1932. április 11. – 2008. augusztus 17.) nyelvész, az MTA tagja.
• Szerző:Rédei László (Rákoskeresztúr, 1900. november 15. – Budapest, 1980. november 21.) Kossuth-díjas matematikus, egyetemi tanár, a magyar absztrakt algebrai iskola megalapozója. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Rédey Tivadar (Budapest, 1885. június 18. – Budapest, 1953. január 25.) könyvtáros, színház- és irodalomtörténész, Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettese, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja.
• Szerző:Réthy László, Réthy Vilmos László (Szarvas, 1851. november 21. – Arad, 1914. november 20.) etnográfus, numizmatikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Költőként Lőwy Árpád néven ismert.
• Szerző:Réthy Mór (Nagykőrös, 1846. november 9. – Budapest, 1925. október 16.) matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Révész Géza, 1882-ig Rothauser (Siófok, 1878. december 9. – Amszterdam, 1955. augusztus 19.) magyar zenepszichológus és hangfiziológus, egyetemi tanár, a magyar kísérleti lélektan képviselője, a pszichológia első egyetemi tanára, majd 1918-ban megalapítója az első lélektani laboratóriumnak, 1921-től az amszterdami Kísérleti Lélektani Intézet igazgatója.
• Szerző:Révész Imre (Újfehértó, 1826. január 14. – Debrecen, 1881. február 13.) református lelkész, egyházjogi és egyháztörténeti kutató és író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a református közvetítő teológia atyja, és a debreceni újorthodoxia elindítója. Révész Kálmán apja, Révész Imre egyháztörténész nagyapja.
• Szerző:Révész Imre (Pápa, 1889. június 30. – Budapest, 1967. február 27.) református lelkész, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke 1938-tól 1949-ig, egyetemi tanár, egyház-, művelődés- és társadalomtörténész, az MTA tagja (Ievelező: 1935, rendes: 1946). Révész Imre egyházjogász (1826–1881) unokája, Révész Kálmán egyháztörténész fia.
• Szerző:Révész Pál (Budapest, 1934. június 6.) magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területei a valószínűségszámítás és a matematikai statisztika. Jelentősek az eredményei a valószínűség-elmélet területén. 1995 és 1997 között a Bolyai János Matematikai Társulat elnöke.
• Szerző:Révai József (1916-ig: Lederer József, Budapest, 1898. október 12. – Balatonaliga, 1959. augusztus 4.) kommunista politikus, író, a Rákosi-korszak meghatározó kultúrpolitikusa és ideológusa, a teljhatalmú „négyesfogat” tagja volt. Révai Gábor apja.
• Szerző:Réz Mihály (Maroscsapó, 1878. szeptember 16. – Genf, 1921. május 26.) közjogász, szolgabíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1909).
• Szerző:Radó Sándor, szül. Reich, fedőnevén Dóra (Újpest, 1899. november 5. – 1981. augusztus 20.) magyar geográfus, térképész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyar kartográfia jelentős személyisége, a földrajztudományok doktora. Az 1920-as évektől a második világháború végéig a sztálini szovjet katonai hírszerzés, a GRU ügynöke, majd hivatásos tisztje.
• Szerző:Radnót Magda (Vicsápapáti, 1911. szeptember 17. – Budapest, 1989. február 3.) állami díjas magyar orvos, szemész, patológus, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi szemészeti patológia egyik legnagyobb hatású alakja, intézményszervező egyénisége volt. Fő kutatási területe a szem betegségeinek, elváltozásainak kóroktani és kórtani leírása, a fényérzékelés endokrinológiai hátterének feltárása, a látószervek szövettani és anatómiai vizsgálata volt. 1951-től 1982-ig vezette a budapesti orvosegyetem I. számú szemészeti klinikáját, 1968-tól 1981-ig alapító igazgatója volt a szervezőmunkájának köszönhetően világszínvonalon felépült és felszerelt Országos Szemészeti Intézetnek.
• Szerző:Radnóti Sándor, született Recht (Budapest, 1946. március 27. –) Széchenyi-díjas magyar esztéta, kritikus, filozófus, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Rados Gusztáv, Raussnitz (Pest, 1862. február 22. – Budapest, 1942. november 1.) matematikus, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1894, rendes: 1907, tiszteleti: 1937). Rados Ignác öccse.
• Szerző:Ragályi Tamás (Balajt, 1785. december 19. – Pest, 1849. január 14.) politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1831).
• Szerző:Rainer Ernst Burkard (Graz, 1943. január 28.) osztrák matematikus.
• Szerző:Rainer M. János (Rainer-Micsinyei János, Budapest, 1957. július 8. –) Széchenyi-díjas történész, levéltáros, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1999-től az 1956-os Intézet főigazgatója, illetve az Országos Széchényi Könyvtárba való integrációja után osztályvezetője. Kutatási területe a második világháború utáni magyar történelem, ezen belül kiemelten az 1956-os forradalom. Rainer-Micsinyei Nóra színésznő édesapja.
• Szerző:Rajka Ödön, Reich magyar orvos, bőrgyógyász, venerológus, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Róbert László (Budapest, 1924. október 24. – Franciaország, 2018. január 5.) franciaországi magyar fiziológus, biokémikus; a Magyar Tudományos Akadémia tagja (k: 1995). A francia Biokémiai és Molekuláris Biológiai Társaság, a brit Biokémiai Társaság, az Amerikai Kémiai Egyesület, a New York-i Tudományos Akadémia és az Amerikai Tudományos Eredmények Akadémiájának tagja volt.
• Szerző:Rókusfalvy Pál (Budapest, 1931. november 17. –) magyar pszichológus.
• Szerző:Rómer Flóris (teljes nevén Rómer Flóris Ferenc, Pozsony, 1815. április 12. – Nagyvárad, 1889. március 18.) régész, művészettörténész, festőművész, egyetemi tanár,törökszentmiklósi plébános a Magyar Tudományos Akadémia tagja, nagyváradi nagy-prépost-kanonok.kinevezett püspök A magyar régészet atyja.
• Szerző:Róna-Tas András (Budapest, 1931. december 30. –) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, orientalista, egyetemi tanár, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyar őstörténet, a tibetológia, a turkológia és a mongolisztika területének neves kutatója. Segített megérteni a magyar nyelv és kultúra török elemeit. 1990 és 1992 között a József Attila Tudományegyetem rektora.
• Szerző:Rónay János Jácint (Leitzinger 1848-ig) (Székesfehérvár, 1814. május 13. – Pozsony, 1889. április 17.) pozsonyi nagyprépost, választott szkodári püspök, valóságos belső titkos tanácsos, bencés tanár, természettudós, író, az MTA tagja. Lélektannal, azon belül a karakterológiával foglalkozott. A darwinizmus magyarországi megismertetője és első terjesztője. Kossuth gyermekeinek, valamint Rudolf trónörökösnek és Mária Valéria főhercegnőnek nevelője.
• Szerző:Rónyai Lajos (Szekszárd, 1955. január 18.) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az algebrai alkalmazások és a számítástudomány algoritmusainak neves kutatója. 1995 és 2008 között az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete Informatikai Laboratóriumának vezetője.
• Szerző:Rózsay József (1848-ig Rosenfeld) (Lakompak, 1815 – Balatonfüred, 1885. május 19.) zsidó származású magyar orvos, gerontológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1864).
• Szerző:Rapcsák András (Hódmezővásárhely, 1914. december 12. – Debrecen, 1993. október 16.) matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (1982). Rapcsák András politikus és Rapcsák Tamás matematikus apja.
• Szerző:Ratkovszky Ferenc (Sopron, 1900. május 18. – Budapest, 1965. március 9.) Kossuth-díjas gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Ravasz László (Bánffyhunyad, 1882. szeptember 29. – Leányfalu, 1975. augusztus 6.) református lelkész, a Dunamelléki református egyházkerület püspöke 1921-től 1948-ig. Az MTA tagja. Ordass Lajos és Pap László mellett a pártállami időszakban a magyar protestantizmus egyik példaadó egyénisége volt.
• Szerző:Realizmus
• Szerző:Realizmus és szentimentalizmus határán • Gárdonyi novelláiban és regényeiben egyaránt törekedett a realista ábrázolásra, a történeti hűségre, de őrizkedett a hosszadalmas és túlzottan részletező leírásoktól, seregszemléktől. Történelmi regényei megírásakor mélyreható kutatásokat végzett, tüzetesen megismerkedett az elsődleges forrásokkal és a legfontosabb szakirodalommal, levéltárakban kutatott és terepszemlét végzett a történetei hátteréül szolgáló helyszíneken. Forrásait kritikával kezelte, s kutatásai során több kisebb jelentőségű felfedezést is tett. Ő tisztázta egyebek mellett levéltári források alapján az egri várvédő Mekcsey István nevének írásmódját; rámutatott Priszkosz rétornak a hun fejedelem, Attila udvaráról írott beszámolójában, illetve Iordanesnek a catalaunumi csatáról írt krónikájában fellelhető ellentmondásokra; forrásismeretére támaszkodva megmutatta az ásatásokat felügyelő Lux Kálmánnak, hol fogja megtalálni a Margit-szigeti domonkos apácakolostor kútját; stb. A részletek aprólékos valósághűsége azonban csupán a környezet leírására terjedt ki, szereplőinek jellemábrázolását szentimentális elnagyoltság jellemzi. Hőseit élő emberekről mintázta ugyan – külön füzetet vezetett ismerőseiről és legjellemzőbb alapvonásaikról –, ábrázolásuk mégis gyakran egyoldalúra és sommásra sikeredett. Legismertebb műve, az Egri csillagok valamennyi alakja – az árulóvá lett Hegedűs hadnagy kivételével – statikus, jellemük nem fejlődik a regény során, az olvasót nem érheti meglepetés a szereplők érzéseit, cselekedeteit és viszonyulásait illetően. Jellemző Gárdonyira élet- és társadalomszemlélete: szentimentálisan szemet huny az élet és az emberi lélek rútságai felett, hajlamos elfordítani tekintetét a nyers életérzésekről és a húsba vágóan kellemetlen élményekről, hogy ehelyett egy nyugalmasabb eszményvilágba nyújtson betekintést. Műveit pozitív hősök népesítik be, de legalábbis emberi sorsok együttérző, lírai ábrázolásai, ennek következményeként gyakran didaktikus színezetűek. Későbbi regényeinek társadalmi élét ugyancsak csökkentette Gárdonyi idegenkedése és tudatos elhatárolódása a naturalizmus írói kellékeitől. A szereplők társadalmi súrlódásai, a testi-lelki nyomorúságuk hátterében álló monoton, beszűkült életforma ábrázolása szegényes, hőseinek érzelmi magányosságát, lelki vívódásait pusztán önnön gondolataik illusztrálják, az események alakulására alig van befolyásuk. A naturalista eszközöktől való szemérmes távolságtartás további következményeként műveire egyáltalán nem jellemző az esetenként a hitelességet erősítő durva beszédmód (már az 1890-es évek Göre-történeteiben is szemérmes „ö. m. a. f.” rövidítéssel váltotta ki az ártatlan „ögye mög a fene” kiszólást). Juhász Gyula egyenesen a magyar irodalom „legkevésbé erotikus jelenségének” tartotta Gárdonyit, akinek szívéhez közelebb állt a pipázás, mint a szerelem; férfi és nő kapcsolatából csupán az éteri vágykép utáni, mindent elsöprő boldogtalan sóvárgás ihlette meg írói képzeletét. Talán e tekintetben ragadható meg a főbb stíluskorszakain – novelláin, történelmi nagyprózáin és tézisregényein – átívelő, illetve azokat összekötő közös jelleg: az emberi lélek rezdülésein és az élet értelmén filozófusi kedvvel töprengő és szemlélődő, az eszményvilágot kereső Gárdonyi Géza egyénisége és lírai művészete.
• Szerző:Regényei
• Szerző:Regényeiből készült filmek:
• Szerző:Reguly Antal (/'ɾɛguli/; Zirc, 1819. július 11. – Buda, 1858. augusztus 23.) néprajzkutató, utazó, a magyarországi finnugrisztika egyik legelső, kiemelkedő képviselője. Az oroszországi finnugor népek körében végzett gyűjtő- és kutatómunkája miatt Észak Körösi Csomája néven szokták emlegetni. Elkészítette az Északi-Urál földrajzi és néprajzi térképét. Itthoni néprajzi, embertani kutatásai is jelentősek. Nálunk elsőként használta a fényképezés technikáját a néprajzi terepmunkában.
• Szerző:Reiner János (Nagybecskerek, 1865. június 22. – Budapest, 1938. augusztus 27.) jog- és államtudományi doktor, ügyvéd, egyetemi rendkívüli tanár és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Reiner Zsigmond főorvos-író fia, Reiner Zsigmond jogász testvére.
• Szerző:Reitter Ferenc (Temesvár, 1813. március 1. – Budapest, 1874. december 9.) magyar mérnök, az MTA levelező tagja (1865).
• Szerző:Rejtő Sándor (eredeti nevén: Haltenberger) (Kassa, 1853. augusztus 21. – Budapest, 1928. február 4.) Magyar gépészmérnök, műegyetemi tanár, az MTA tagja. Rejtő Sándor orvos apja.
• Szerző:Reményi Károly (Pestszenterzsébet, 1934. március 31.) Széchenyi-díjas magyar gépész- és villamosmérnök, energetikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az energetika, égéselmélet és a gyenge minőségű szenek tüzeléstechnikája. Nevéhez fűződik a „hibrid-fluidizációs tüzelési rendszer” kidolgozása, valamint több magyar hőerőmű üzembe helyezésével kapcsolatos problémájának megoldása. 1970 és 1992 között a Villamosenergia-ipari Kutatóintézet tudományos igazgatóhelyettese.
• Szerző:René François Armand (Sully) Prudhomme (Párizs, 1839. március 16. – Châtenay-Malabry, 1907. szeptember 6.) francia költő és esszéíró, az első irodalmi Nobel-díjas.
• Szerző:Repiczky János (Újbars, 1817. április 23. – Pest, 1855. március 25.) orientalista, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Reprintben megjelent művei
• Szerző:Reviczky Ádám gróf (Debrecen, 1786. május 23. – Heiligenkreuz (Alsó-Ausztria), Ausztria, 1862. április 21.) magyar főúr, katona, jogász, reformkori politikus, főkancellár, 1830-tól az MTA igazgatósági tagja.
• Szerző:Richter Aladár (Rimaszombat, 1868. január 5. – Budapest, 1927. június 11.) botanikus, egyetemi tanár, 1911-től az MTA levelező tagja.
• Szerző:Riedl Frigyes, született Riedl Álmos Gyula Frigyes (Ladomér, 1856. szeptember 12. – Budapest, 1921. augusztus 7.) magyar irodalomtudós, a modern irodalomtörténet első jelentős magyar képviselője. Riedl Szende fia.
• Szerző:Riedl Szende (Besztercebánya, 1831. március 15. – Budapest, 1873. október 15.) bölcseleti doktor, nyelvész, szerkesztő, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Riedl Frigyes édesapja.
• Szerző:Riesz Frigyes (Győr, 1880. január 22. – Budapest, 1956. február 28.) magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Riesz Marcell matematikus bátyja.
• Szerző:Ritoók Zsigmond (Budapest, 1929. szeptember 28.) Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, Széchenyi-díjas magyar klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A római és ógörög irodalom, ezen belül a költészet és az esztétika nemzetközileg elismert, kiemelkedő tudósa. 2009-ben a Bolyai-díj kitüntetettje. Dédapja Tormay Béla (1838–1906) mezőgazdász, akadémikus; nagyapja Ritoók Zsigmond (1870–1938) orvos, belgyógyász.
• Szerző:Roósz András (Weissenstein, 1945. június 21. –) Széchenyi-díjas magyar kohómérnök, egyetemi tanár, a magyar űranyagtudományi program irányítója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Felesége, Teleszky Ilona kohómérnök. Két gyermekük van: Tamás (1971, villamosmérnök), Barbara (1972, jogász, logopédus).
• Szerző:Robert Wilhelm Eberhard Bunsen (Göttingen, 1811. március 31. – Heidelberg, 1899. augusztus 16.) német kémikus volt, aki az elektromágneses sugárzás látható színképének vizsgálata során fölismerte a spektroszkópia több fontos törvényét. Gustav Robert Kirchhoff német vegyésszel közösen dolgozott a színképvizsgálatokon. Ők fedezték föl a céziumot és a rubídiumot. Bunsen kifejlesztett néhány gázanalitikai és fotokémiai módszert. Az ő laboratóriumában tökéletesítették a róla elnevezett égőt, amelyet Michael Faraday talált fel.
• Szerző:Rohringer Sándor, Rohringer Sándor Lajos (Kassa, 1868. március 28. – Budapest, 1945. május 4.) vízépítő mérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Nagy jelentőségűek hidraulikai vizsgálatai, nevéhez fűződik az ország első hidrotechnikai laboratóriumának megszervezése (1927) és az alföldi talajvízészlelő kúthálózat kiépítésének megindítása (1932).
• Szerző:Romhányi György (Szár, 1905. szeptember 15. – Pécs, 1991. augusztus 29.) magyar orvos, patológus, amiloidkutató, Romhányi József orvos bátyja.
• Szerző:Romics László (Érd, 1936. október 26. – Budapest, 2011. július 30.) Széchenyi-díjas magyar orvos, belgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a zsírokkal és szénhidrátokkal kapcsolatos anyagcserezavarok. 1988 és 1991 között a Semmelweis Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese, 1996 és 1999 között az egyetem rektora. Öccse Romics Imre orvos, urológus, az orvostudományok doktora.
• Szerző:Romsics Ignác (Homokmégy, 1951. március 30. –) Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja. A 20. századi magyar történelem neves kutatója.
• Szerző:Romwalter Alfréd (Sopron, 1890. április 22. – Sopron, 1954. szeptember 7.) vegyész, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1941–1949), a kémiai tudományok kandidátusa (1952), Kossuth-díjas (1953).
• Szerző:Roska Tamás (Budapest, 1940. szeptember 24. – 2014. június 17.) Széchenyi-díjas és Bolyai-díjas magyar villamosmérnök, informatikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Nevéhez fűződik a CNN-chip kifejlesztése, valamint a neurális hálózatok (vagy neuronhálók) kutatásának megindítása Magyarországon. 1998 és 2006 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar alapító dékánja.
• Szerző:Rosti Pál (Paul de Rosti), született Barkóczi Rosty Pál István Ferenc de Paula (Pest, 1830. november 29. – Dunapentele, 1874. december 7.) magyar földrajztudós, néprajztudós, fotográfus, az MTA levelező tagja. Nevét családtagjaival ellentétben i-vel írta.
• Szerző:Rosztóczy István (Budapest, 1942. november 17. – Gotemba, Fudzsi-hegy, Japán, 1993. október 27./28.) magyar kutató orvos, mikrobiológus, az orvostudomány doktora (1993), az MTA tagja, tanár, véradószervező.
• Szerző:Rozlozsnik Pál (Bindtbánya, 1880. december 24. – Budapest, 1940. augusztus 24.) magyar geológus, paleontológus, bányamérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Rubinyi Mózes, született Rubin Mózes (Debrecen, 1881. április 1.) irodalomtörténész, nyelvész. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1948; tan. 1949; l. visszaállítva 1989).
• Szerző:Rudas László (szül. Róth Adolf, Sárvár, 1885. február 21. – Budapest, 1950. április 29.) magyar marxista-leninista filozófus, politikus, újságíró, egyetemi tanár, az MTA tagja, Kossuth-díjas.
• Szerző:Rudics József (Sablon:Horvátul) (Szabadka, 1792. február 22. – Bácsalmás, 1879. augusztus 21.) bunyevác nemes, jogász, politikus, a magyar parlament felsőházának tagja, költő, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Rudolf Virchow (Schievelbein, Pomeránia, 1821. október 13. – Berlin, 1902. szeptember 5.) német orvos, egyetemi tanár, politikus, az MTA kültagja.
• Szerző:Rusznyák István (Budapest, 1889. január 22. – Budapest, 1974. október 15.) orvos, belgyógyász, egyetemi tanár, dékán, klinikaigazgató, az MTA tagja (levelező: 1946, rendes: 1946), majd elnöke 1949-től 1970-ig.
• Szerző:Ruzsa Z. Imre (Budapest, 1953. július 23.) magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a számelmélet, ezen belül a számelmélet és a valószínűségszámítás határterületei. Ruzsa Imre (1921–2008) filozófus, logikus, egyetemi tanár fia.
• Szerző:S. Varga Pál (Debrecen, 1955. január 21.–) magyar irodalomtörténész, pedagógus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a klasszikus, illetve 19. századi magyar irodalom, líratörténet és kritikatörténet. 2003 és 2008 között a Debreceni Egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetének, 2010-től pedig a Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézetének igazgatóhelyettese, 2016-tól igazgatója.
• Szerző:Sági István (Cegléd, 1882. december 12. – Budapest, magyar nyelvész, 1949-ig az MTA tagja.
• Szerző:Sándor Pál (Szolnok, 1901. április 1. – Budapest, 1972. február 21.) filozófus, egyetemi tanár, a filozófiai tudományok doktora.
• Szerző:Sándorfy Kamill (Camille Sandorfy) (Budapest, 1920. december 9. – Párizs, 2006. június 6.) magyar kémikus, egyetemi tanár. A Theoretica Chimica Acta, a Chemical Physics Letters, a Canadian Journal of Spectroscopy, a Theochem. szerkesztőbizottsági tagja; MTA-tag (k.: 1993-tól).
• Szerző:Sántha Kálmán (Nagybecskerek, 1903. július 12. – Budapest, 1956. december 12.) Kossuth-díjas magyar orvos, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.
• Szerző:Sáringer Gyula Ede (Magyarszerdahely, 1928. december 2. – Keszthely, 2009. február 17.) Széchenyi-díjas magyar agrármérnök, entomológus, ökológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kísérletes rovarökológia és a növényvédelmi állattan neves kutatója. A kabócák rendszertana, valamint a balatoni biológiai védekezési rendszer kiépítése területén jelentős eredményeket ért el. 1993 és 1996 között a keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetem rektora. 1998 és 2002 között fideszes országgyűlési képviselő. Fia, Sáringer-Kenyeres Tamás 2010 és 2014 között a KDNP országgyűlési képviselője.
• Szerző:Sárközy András (Budapest, 1941. január 16. –) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a kombinatorikus számelmélet és az exponenciális összegek számelméleti alkalmazása. Jelentősek a különbségsorokban elért eredményei.
• Szerző:Sárváry Pál (Piskolt, 1765. október 3. – Debrecen, 1846. december 19.) bölcseleti doktor, debreceni professzor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Sárváry Ferenc bíró, ügyvéd apja, Sárváry Elek hírlapíró, műfordító nagyapja.
• Szerző:Sörös (Pál) Pongrác (Komárom, 1873. augusztus 24. – Győr, 1919. január 5.) bencés áldozópap és tanár, történet- és életrajzíró, az MTA levelező (1909) tagja.
• Szerző:Sajó András (Budapest, 1949. március 25. –) magyar jogtudós, egyetemi tanár, író, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Széles kutatási területe van, amely átöleli a jogszociológia, a polgári jog, az alkotmányjog és a környezetvédelmi jog kérdéseit. 1991 és 1992 között a Közép-európai Egyetem Jogi Kara alapító dékánja. 2008-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága bírájává választották.
• Szerző:Sajó Sándor, született Heringer (Ipolyság, 1868. november 13. költő, tanár, drámaíró, tankerületi királyi főigazgató, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Sík Sándor (Budapest, 1889. január 20. – Budapest, 1963. szeptember 28.) piarista tanár, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, cserkészvezető, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946–49), Kossuth-díjas (1948), a 20. század jelentős magyar lírikusa. Kutatási területe: a barokk korszak irodalma, az újabb irodalom, esztétika, verstan.
• Szerző:Salánki János (Debrecen, 1929. május 11. – Budapest, 2003. január 29.) magyar biológus, neurobiológus, neurofiziológus, környezetbiológus, malakológus, a biológiai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A legfontosabb tudományos eredményeket a puhatestűek neurobiológiai kutatása, idegrendszeri szabályozómechanizmusuk és idegélettani funkcióik környezetbiológiai meghatározottságának vizsgálatában érte el. Nevéhez fűződik a kagylók bioindikátorként való alkalmazása a vízminőség, a vízszennyezettség jelzésére (kagylómonitor), valamint a csigák neurális hálózatának feltérképezése. 1962 és 1990 között az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója volt.
• Szerző:Salamon Ferenc (Déva, 1825. augusztus 29. – Budapest, 1892. október 9.) történész, esztéta, színikritikus és műfordító, az MTA tagja.
• Szerző:Salat-Zakariás Levente (publikációit Salat Levente név alatt jegyzi; Csíkszereda, 1957. április 4. –) erdélyi magyar esszéíró, filozófiai és politikatudományi szakíró, egyetemi oktató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Zakariás Erzsébet férje.
• Szerző:Sóky Ilona<br>
• Szerző:Sóky Mihály (Érsekújvár, 1698. szept. 25. –
• Szerző:Sólyom Jenő (Kolozsvár, 1940. november 27. –) Széchenyi-díjas magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, evangélikus egyházi vezető. A szilárdtestfizika neves kutatója.
• Szerző:Sólyom László (Pécs, 1942. január 3. –) magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1989 és 1998 között az Alkotmánybíróság tagja, 1990 és 1998 között a testület első elnöke, 2005. augusztus 5. és 2010. augusztus 5. között a Magyar Köztársaság elnöke. Tudományos tevékenységében a személyhez fűződő jogok és az alkotmányos alapjogok neves kutatója. Munkássága jelentős a rendszerváltás utáni jogrend megerősítésében.
• Szerző:Sós József, születési nevén Soós József (Orosháza, 1906. november 21. – Budapest, 1973. január 4.) Kossuth-díjas magyar orvos, patofiziológus, táplálkozástudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A táplálkozástudomány, a kórélettan néptáplálkozási vonásai és a pajzsmirigy okozta elváltozások neves kutatója. 1962 és 1964 között a Budapesti Orvostudományi Egyetem tudományos rektorhelyettese, majd 1967-ig az egyetem rektora.
• Szerző:Sótonyi Péter (Budapest, 1938. december 9. –) Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, Széchenyi-díjas magyar orvos, patológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az igazságügyi orvostan neves kutatója. 1998 és 2000 között a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja, majd 2003-ig az átalakított Semmelweis Egyetem rektora. 2009-től a Magyar Orvostörténelmi Társaság elnöke.
• Szerző:Samassa József Sablon:Szülhal egyházjogi doktor, szepesi püspök, egri érsek, bíboros, egyházi író, az MTA tagja (igazgató 1906).
• Szerző:Samuel Chao Chung Ting (丁肇中 pinyin: Dīng Zhàozhōng) (Ann Arbor, Michigan, 1936. január 27. –) kínai–amerikai fizikus, aki 1976-ban kapott Nobel-díjat Burton Richterrel a J/ψ-részecske nevű szubatomi részecske felfedezéséért.
• Szerző:Sarkadi Balázs (Budapest, 1948. május 30.) orvos, biokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A biokémián belül a sejtmembránok kutatója, szűkebb kutatási területe a vérsejtek különböző membrán-átvitel folyamatai, a sejtek kalcium-függő szabályozása, valamint daganatok széles körű ellenállásának, rezisztenciájának vizsgálata. 2002 és 2008 között az Országos Gyógyászati Központ kutatási igazgatóhelyettese. 1992-től az Országos Vérellátó Szolgálat membrán- és izotópdiagnosztikai osztályának vezető főorvosa, valamint 1995-től az együttműködő Semmelweis Egyetem egyetemi tanára.
• Szerző:Sarkady János (Biharkeresztes, 1927. december 31. – Budapest, 2006. szeptember 5.) klasszika-filológus, történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Sauer Ignác (Veszprém, 1801. október 1. – Pest, 1863. november 17.) belgyógyász, egyetemi tanár, a pesti egyetem kétszeri dékánja (1859/60 és 1860/61), majd rektora (1863), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1859), az ország főorvosa (1848–49, 1861), a kopogtatás és hallgatózás magyarországi meghonosítója, a magyar orvostudomány és közegészségügy egyik kimagasló jelentőségű alakja.
• Szerző:Say Móric (Székesfehérvár, 1830. október 14. – Budapest, 1885. március 11.) kémikus, királyi tanácsos, a budapest-vidéki tankerület királyi főigazgatója, az MTA levelező tagja (1869).
• Szerző:Schöpf-Merei Ágost, (eredetileg Schoepf-Merei) (Győr, 1804. szeptember 24. – Manchester (Anglia), 1858. március 12.) magyar orvos- és sebészdoktor, szemorvos, gyermekgyógyász, az MTA levelező tagja. (A Schöpf-Mérei névváltozat helytelen!)
• Szerző:Schöpflin Aladár (teljes nevén Schöpflin Aladár Mihály, Maniga, 1872. október 4. – Budapest, 1950. augusztus 8.) magyar műkritikus, irodalomtörténész, író, műfordító. Schöpflin Géza (1876-1960) költő, műfordító bátyja, Schöpflin Gyula (1910–2004) író apja, Schöpflin György (1939-) politológus, politikus nagyapja.
• Szerző:Schafarzik Ferenc, (Debrecen, 1854. március 20. – Budapest, 1927. szeptember 5.) geológus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1902; rendes 1916), a műszaki földtan, földrengéstan és hidrogeológia egyik hazai úttörője.
• Szerző:Schaff Zsuzsa (Sóbel Mátyásné Schaff Zsuzsanna 1943. október 28.) Széchenyi-díjas magyar orvos, patológus, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Semmelweis Egyetem II. sz. Patológiai Intézetének volt igazgatója.
• Szerző:Schaffer Károly János (Bécs, 1864. szeptember 7. – Budapest, 1939. október 15.) ideg-elmegyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1914, r. 1926, t. 1938).
• Szerző:Schügerl Károly (Karl Schügerl) (Sopron, 1927. június 22. – 2018. október 20.) németországi magyar vegyészmérnök, professzor emeritus; az MTA tagja (k: 1995).
• Szerző:Schütz Antal (Maszdorf, Torontáltószeg, Novi Kozarci, Torontál megye, 1880. október 26. – Budapest, 1953. április 20.), római katolikus pap, piarista szerzetes, a XX. század egyik legjelesebb magyar teológusa.
• Szerző:Schandl József (Bakonybél, 1885. április 27. – Budapest, 1973. július 10.) okleveles mezőgazda, állatorvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1953, rendes: 1960).
• Szerző:Schay Géza (Bécs, 1900. május 26. – Budapest, 1991. május 24.) kétszeres Kossuth-díjas magyar kémikus, fizikokémikus, vegyészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Legjelentősebb tudományos eredményeit a termodinamikai szemlélet kémiai alkalmazásával, a folyadék- és gázadszorpcióval kapcsolatos reakciókinetikai, kromatográfiai vizsgálatai során érte el. Több évtizeden keresztül volt a magyarországi fizikokémia kutatási hálózatának és oktatásának szervezőegyénisége.
• Szerző:Schedius Lajos vagy Ludwig Schedius (Győr, 1768. december 20. – Pest, 1847. november 12.) német-magyar filológus az esztétika professzora, lapszerkesztő, térképszerkesztő, dramaturg, pedagógiai szakíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Kisfaludy Társaság alelnöke. Munkássága során a német és a magyar kultúra között töltött be közvetítő szerepet.
• Szerző:Schenek István (Esztergom, 1830. július 3. – Budapest, 1909. július 26.) vegyész, főiskolai tanár, az akkumulátorgyártás magyar úttörője.
• Szerző:Schenzl Guidó (Haus, Felső-Ausztria, 1823. szeptember 28. – Graz, 1890. november 23.) osztrák származású bencés szerzetes, meteorológus, akadémikus, a Magyar Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet létrehozója és első igazgatója.
• Szerző:Scherffel Aladár (Igló, 1865. február 18. – Tihany, 1939. június 1.) algológus, mikrobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1927).
• Szerző:Schirkhuber Móric (Dobapinkóc (Sólyomvár), 1807. január 8. – Budapest, 1877. szeptember 14.) bölcseleti doktor, kegyes tanítórendi főgimnáziumi igazgató, a rend vagyoni gondnoka, tankönyvíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1858).
• Szerző:Schlauch Lőrinc (Újarad, 1824. március 27. – Nagyvárad, 1902. július 10.) nagyváradi római katolikus püspök, bíboros, egyházjogász, valóságos belső titkos tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja.
• Szerző:Schmidt Henrik (Újverbász, 1877. október 14. – Szeged, 1953. december 18.) nyelvész, germanista, egyetemi tanár; a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1923, kizárás: 1948. április 23., visszaállítás: 1991. május 9.).
• Szerző:Schmidt János (Feketeerdő, 1935. szeptember 9.) magyar agrármérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a takarmányozástan, a kérődzők fehérje-, valamint aminosav-forgalma. 1976 és 1985 között az Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Karának, (a mai Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar jogelődjének) dékánja. 1986–1988-ban, valamint 1997 és 2000 között az időközben (1989) a kaposvári, keszthelyi és mosonmagyaróvári karok integrációjából létrejött Pannon Agrártudományi Egyetemnek, illetve jogelődjének tudományos rektorhelyettese.
• Szerző:Schmidt József (Vác, 1868. december 24. – Budapest, Józsefváros, 1933. október 1.) indogermanista, nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1911).
• Szerző:Schmidt Sándor (Szeged, 1855. január 29. – Budapest, 1904. május 16.) mineralógus, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1891).
• Szerző:Schneller István (Kőszeg, 1847. augusztus 3. – Budapest, 1939. január 25.) pedagógiai író, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Schréter Zoltán (Dombóvár, 1882. október 21. – Budapest, 1970. január 14.) magyar geológus, hidrológus, paleontológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Schulek Elemér (Késmárk, 1893. szeptember 3. – Budapest, 1964. október 14.) magyar vegyész, gyógyszerész, egyetemi tanár, az MTA tagja, Kossuth-díjas (1949 és 1951).
• Szerző:Schulek Frigyes (Pest, 1841. november 19. – Balatonlelle, 1919. szeptember 5.) építész, műegyetemi tanár, az MTA tagja. Schulek Vilmos szemészorvos bátyja, Schulek János építész apja.
• Szerző:Schulek Vilmos (Pest, 1843. április 21. – Budapest, 1905. március 13.) orvos, szemész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Jelentős munkásságot fejtett ki a szemészeti rendellenességek kóroktana és műtéti kezelése, a sebészi műszerek tökéletesítése terén. 1874-től 1905-ig volt a Budapesti Tudományegyetem szemészeti tanszékének és szemklinikájának vezetője.
• Szerző:Schulhof Lipót (Léopold Schulhof, Baja, 1847. március 12. – Párizs, 1921. október 10.) magyar származású francia csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Bolygók és üstökösök pályaszámítását kutatta, nevéhez fűződik a 147 Protogeneia nevű kisbolygó felfedezése. Róla nevezték el a 2384 Schulhof nevű kisbolygót.
• Szerző:Schuller Alajos (Pest, 1845. szeptember 17. – Budapest, 1920. április 20.) magyar fizikus, kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a kísérleti fizika és a kémiai fizika volt, különösen jelentősek hőtani mennyiségmeghatározásai. Több mint négy évtizeden át (1872–1916) volt a Sablon:BME a kísérleti fizika tanszékvezető tanára.
• Szerző:Schuster János Konstantin (Johann Nepomuk Konstantin Schuster, Pécs, 1777. május 7. – Pest, 1838. május 19.) orvosdoktor, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Schvarcz Gyula (Székesfehérvár, 1839. december 7. – Budapest, 1900. január 31.) államtudományi író, történész, jogtörténész, művelődéspolitikus, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Scitovsky Tibor (Budapest, 1910. november 3. – Stanford, 2002. június 1.) magyar származású közgazdász, aki az emberek boldogságának és fogyasztási szokásainak viszonyáról szóló tanulmányaival vált ismertté.
• Szerző:Sebestyén Gyula (Szentantalfa, 1864. március 7. – Balatonszepezd, 1946. február 12.) folklorista, irodalomtörténész, a Magyar Nemzeti Múzeumi könyvtár igazgató-őre és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Sebők Tamás (Budapest, 1920. november 9. – Bloomington, Indiana, 2001. december 21.), Thomas A. Sebeok, magyar származású amerikai nyelvész, szemiotikus. Munkásságának súlypontja a nem emberek közötti kommunikáció kutatása – zooszemiotika – volt, és mint a bioszemiotika tudományának megalapítója is ismert.
• Szerző:Selényi Pál, 1899-ig Schlesinger Pál (Dunaadony, 1884. november 17. – Budapest, 1954. március 21.) a magyar kísérleti fizika egyik legnagyobb, legsokoldalúbb kutatója. Számos területen ért el kiemelkedő eredményeket. Találmányai, szabadalmai nemzetközi jelentőségűek. A fénymérés és a képátvitel tudósa.
• Szerző:Semsey Andor (Kassa, 1833. december 22. – Budapest, 1923. augusztus 14.) nagybirtokos, az MTA tagja, természetbúvár, a magyar tudomány mecénása.
• Szerző:Serédi Jusztinián, született Szapucsek György néven Sablon:Szülhal bencés szerzetes, tudós, egyházjogász, érsek, bíboros, hercegprímás, a magyar katolikus egyház vezetője 1927 és 1945 között, 1933-tól 1945-ig a Szent István Akadémia elnöke. Kiválóan tudott latinul, ismerte az ógörög és héber nyelveket, anyanyelvi szinten beszélt olaszul, de németül és franciául is jól tudott, spanyolul és angolul kevésbé. A Felvidék déli részének visszatérése után szlovákul is elkezdett tanulni.
• Szerző:Sierd Auke Pieter Leonard Cloetingh (Hollandia, Groningen, 1950. augusztus 20. –) holland geofizikus, az Utrechti Egyetem földtudomány professzora. A 2014 óta az Academia Europaea elnöke és 2017 óta az Európai Tudományos és Techológiai Társaság elnöke. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (2016).
• Szerző:Siklós László Dr. (Szeged, 1955. február 27. –) magyar biológus.
• Szerző:Simai Mihály (Budapest, 1930. április 4.) Széchenyi-díjas magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A világgazdaságtan, ezen belül a szerkezeti rendszere átalakulásának neves kutatója. 1988 és 1991 között az MTA Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója. 1992 és 1995 között az ENSZ Egyetem Világgazdaság-fejlesztési Intézet főigazgatója.
• Szerző:Simon Attila (Rimaszombat, 1966. december 9. –) történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója.
• Szerző:Simon István (Budapest, 1947. január 15. –) okleveles magyar biofizikus, a biológiatudomány és a fizikatudomány habilitált doktora, egyetemi magántanár. 2016-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Kutatási területe a biofizika, biokémia és a bioinformatika; jelenleg a fehérjék elméleti és számítógépes vizsgálatával foglalkozik. Szakterületei közé tartozik a fehérjék szerkezetének és szerkezetszerveződésének vizsgálata, fizikai-kémiai, elméleti, és numerikus módszerekkel, valamint új fehérje bioinformatikai algoritmusok, adatbázisok és webszerverek létrehozása.
• Szerző:Simon Sándor (Szikszó, 1923. november 21. – Miskolc, 1989. augusztus 19.) kohómérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1972 és 1978 között a Nehézipari Műszaki Egyetem rektora.
• Szerző:Simonovits Miklós (Budapest, 1943. szeptember 4. –) Széchenyi-díjas magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az extremális gráfelmélet és a kombinatorika neves tudósa. Édesapja Simonovits István (1907–1985) orvos, hematológus, akadémikus. <!---Testvére Simonovits András (1946) matematikus, közgazdász.--->
• Szerző:Simonyi Károly (Egyházasfalu, 1916. október 18. – Budapest, 2001. október 9.) mérnök, fizikus, kiemelkedő tudós-tanár. Charles Simonyi édesapja. Munkásságát 1998-ban a Magyar Nemzeti Örökség részévé nyilvánították.
• Szerző:Simonyi Zsigmond, születési nevén Steiner Zsigmond nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Simonyi Jenő földrajzi szakíró, tanár bátyja.
• Szerző:Simor János Sablon:Szülhal székesfehérvári kanonok, később győri püspök, majd bíboros, esztergomi érsek.
• Szerző:Sinor Dénes (Denis Sinor, eredetileg Zsinór Dénes, Kolozsvár, 1916. április 17. – Bloomington, Indiana, 2011. január 12.) magyar származású és születésű amerikai nyelvész, történész, filológus, altajista, uralista, finnugrista, orientalista a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Sipos Aladár (Kisköre, 1927. augusztus 5. – Budapest, 2005. március 6.) közgazdász, az MTA tagja (levelező: 1976. május 7.; rendes: 1982. május 7.).
• Szerző:Sipos Gábor (írói álneve: Tanka Endre; Szignója: S-R.; Érszodoró, 1951. október 30. –) erdélyi magyar történész, levéltáros, egyetemi oktató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Sir John Frederick William Herschel (Slough, 1792. március 7. – London, 1871. május 11.) angol csillagász és matematikus.
• Szerző:Sir Julian Sorell Huxley (London, 1887. június 22. – London, 1975. február 14.) angol biológus, zoológus, szakíró.
• Szerző:Sitkei György (Orosháza, 1931. február 13.) magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a keverékképzés, égés és hőátadás a dízelmotorokban, a talajjármű-mechanika, valamint a mezőgazdasági és faipari mechanikája.
• Szerző:Sőtér István (Szeged, 1913. június 1. – Budapest, 1988. október 7.) Kossuth-díjas író, irodalomtörténész, esszéista, egyetemi tanár. Felesége, Jász Veronika grafikus-iparművész volt.
• Szerző:Soós Lajos (Magyargencs, 1879. február 6. – Budapest, 1972. augusztus 28.) zoológus, malakológus, paleontológus, a biológiai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi malakológia (puhatestű-kutatás) iskolateremtő alakja. Monografikus igénnyel feltárta a Kárpát-medence recens és fosszilis puhatestű-faunáját, megalkotta származástani szempontú állatföldrajzi csoportosításukat, de jelentősek puhatestű-anatómiai vizsgálatainak eredményei is.
• Szerző:Sohár Pál (Budapest, 1936. június 10.) Széchenyi-díjas magyar vegyészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az infravörös és a mágneses magrezonanciás színképelemzés neves tudósa.
• Szerző:Solti László (Budapest, 1946. augusztus 28.) Széchenyi-díjas magyar állatorvos, biotechnológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a háziállatok és haszonállatok, elsősorban a szarvasmarhák szaporodása és ennek biológiai folyamatai, valamint a biotechnológia. 1989 és 1994 között a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont főigazgató-helyettese. 1997 és 1999 között az Állatorvostudományi Egyetem rektora, majd az egyetemi integrációt követően 2004-ig a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kar dékánja. 2004 és 2005 között a Bécsi Állatorvostudományi Egyetem rektorhelyettese. 2007 és 2013 között a Szent István Egyetem egyetem rektora.
• Szerző:Solymos Rezső (Bejcgyertyános, 1929. június 12. – 2019. október 27.) Széchenyi-díjas magyar erdőmérnök, tudományos kutató, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az erdő- és fagazdálkodás neves kutatója. Nevéhez fűződnek különböző, természetközeli erdőgazdálkodással kapcsolatos erdőfelújítási és erdőnevelési eljárások.
• Szerző:Solymosi Frigyes (Kistelek, 1931. március 30. – Szeged, 2018. július 22.) Széchenyi-díjas magyar kémikus, fiziko-kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a szilárdtestkémia, a heterogén katalízis, a felületkémia és a reakciókinetika. Jelentős közéleti publicisztikai munkássága is.
• Szerző:Solymosi László (Veszprém, 1944. június 25. –) történész, középkorkutató, diplomatikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Solymossy Sándor (Pest, 1864. augusztus 28. – Budapest, 1945. április 9.) magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, az MTA tagja.
• Szerző:Somfai László (Jászladány, 1934. augusztus 15. –) Széchenyi-díjas magyar zenetörténész, egyetemi tanár, professor emeritus a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Bartók Béla zenei hagyatékának neves kutatója.
• Szerző:Somhegyi Ferenc, született Schröck (Bánd, 1813. október 9. – Budapest, 1879. július 1.) történész, tanügyi író, egyetemi tanár, a kegyes tanítórend tartományi főnöke, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Somlyódy László (Kecskemét, 1943. szeptember 30.) Széchenyi-díjas magyar vízépítő mérnök, gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az áramlástan, a vízminőségi modellezés és a diszperziós mérések. 1990 és 1991 között a Vituki főigazgatója. Dédapja Thirring Gusztáv (1861–1941) statisztikus, demográfus, akadémikus.
• Szerző:Somogyi Károly (Tiszaföldvár, 1811. április 1. – Esztergom, 1888. március 20.) esztergomi kanonok, könyvtáralapító, az MTA tagja.
• Szerző:Somogyi Péter (Szentendre, 1950. február 27. –) magyar neurobiológus, a biológiai tudomány doktora. A központi idegrendszer és az agy szerkezetének, illetve a neuronhálózatok működésének nemzetközileg elismert kutatója. 1985-től az oxfordi Anatómiai és Neurofarmakológiai Intézet társigazgatója és 1998-tól 2015-ig az igazgatója volt. 1996-tól az Oxfordi Egyetem neurobiológia professzora.
• Szerző:Somos András (Mezőberény, 1911. szeptember 18. – Budapest, 1996. március 15.) Kossuth- és állami díjas kertészmérnök, a kert- és szőlőgazdaság-tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a zöldségtermesztés agrotechnikai eljárásainak növényélettani alapú fejlesztése volt, nevéhez fűződik a fóliasátras zöldségtermesztés magyarországi bevezetése. 1946-tól 1981-ig volt a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, illetve jogelődei zöldségtermesztési tanszékének vezetője.
• Szerző:Somosi János, névváltozatok: Somossi, Somossy, korábbi családneve: Ködöböcz (Bodzásújlak, 1783. május 24. – Sárospatak, 1855. augusztus 21.) református teológiai tanár, a Tiszáninneni Református Egyházkerület esperese, héber nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1834).
• Szerző:Spät András (Budapest, 1940. november 7.) Széchenyi-díjas magyar orvos, fiziológus, endokrinológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a biológiai jelátalakítás, ezen belül a kalcium-jel létrejötte és a mellékvesekéreg-hormonok elválasztásának szabályozása. 1995 és 2005 között a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (2000-től Semmelweis Egyetem) Élettani Intézete igazgatója.
• Szerző:Spiridion Brusina (Zára, 1845. december 11. – Zágráb, 1908. május 21.) horvát zoológus, malakológus, paleontológus, tengerbiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Spitzer Hermina
• Szerző:Spitzer Lujza
• Szerző:Spitzer Mór
• Szerző:Stáhly Ignác, (Pest, 1787. július 31. – Pest, 1849. április 28.) országos főorvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Stépán Gábor (Budapest, 1953. december 13.) Széchenyi-díjas magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területei az analitikus mechanika, a stabilitáselmélet és a nemlineáris rezgések. 2008-ban Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának dékánjává választották.
• Szerző:Stanisław Smolka (Lemberg, 1854. június 29. – 1924. augusztus 27.) lengyel történetíró, Franciszek Jan Smolka fia.
• Szerző:Stark Ervin (Nyírbogdány, 1922. augusztus 27. – Budapest, 1995. július 22.) magyar orvos, endokrinológus, fiziológus, patológus, az orvostudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a belső elválasztású mirigyek, elsősorban az agyalapi mirigy és a mellékvesekéreg működését szabályozó neurális és humorális mechanizmusok feltárása, a hormonok kiválasztódása és hatásmódja volt. Három évtizeden keresztül (1958–1989) volt az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet meghatározó vezető kutatója.
• Szerző:Staub Móric (Pozsony, 1842. szeptember 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. április 14.) paleobotanikus, pedagógus, királyi tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1898). A tudományos paleofitológia magyarországi megalapítója.
• Szerző:Stauber Ármin
• Szerző:Stauber Karolin
• Szerző:Stefán Mihály (Bódvaszilas, 1932. július 8. – Budapest, 2009. augusztus 6.) kohómérnök, a műszaki tudományok kandidátusa (1962) és doktora (1973), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1976). A finomkohászati anyagtudomány meghatározó jelentőségű kutatója volt. 1964 és 1983 között a Csepel Vas- és Fémművek felsővezetéséhez tartozott.
• Szerző:Stefanovits Pál (Kassa, 1920. november 24. − 2016. augusztus 4.) magyar vegyészmérnök, talajtanász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A talajtérképezés, a talajképződési folyamatok és a mezőgazdasági környezetvédelem neves tudósa. Több magyar vonatkozású talajjal kapcsolatos térkép elkészítése fűződik a nevéhez. 1969 és 1975 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (ma: Szent István Egyetem) rektorhelyettese. Fiai Stefanovits Péter festőművész és ifj. Stefanovits Pál kertészmérnök.
• Szerző:Stein Aurél, angolos névformában Sir Marc Aurel Stein, teljes nevén: Stein Márk Aurél (Pest, 1862. november 26. – Kabul, 1943. október 28.) magyar származású Kelet-kutató, az MTA tiszteletbeli (1895) tagja, aki brit alattvalóként lett világhírű. Keller András (1925–1999) nagy-britanniai magyar fizikokémikus, polimerfizikus nagybátyja.
• Szerző:Steindl Imre (teljes nevén: Steindl Imre Ferenc Károly, németül néhol Emerich Steindl vagy Emmerich Steindl), magyar építész, a magyar Országház tervezője, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Steiner Lajos (Vác, 1871. június 15.) magyar geofizikus, a földmágnesség kutatója, az MTA levelező tagja (1917). Testvére Sajó Aladár hírlapíró.
• Szerző:Stiller Bertalan (Miskolc, 1837. június 23. – Budapest, 1922. január 3.) magyar belgyógyász, egyetemi tanár, a MTA tagja.
• Szerző:Stoczek József, más írásmóddal Sztoczek József (Szabadka, 1819. január 19. – Budapest, 1890. május 11.) magyar mérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, alelnöke (1886–1889). 1865-től 1867-ig a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöke.
• Szerző:Strasser Irén
• Szerző:Strasser József
• Szerző:Strasser Miksa
• Szerző:Straub Ferenc Brunó (Nagyvárad, 1914. január 5. – Budapest, 1996. február 15.) biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1946), majd rendes tagja (1949). 1985–1990 közt országgyűlési képviselő; 1988 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának utolsó elnöke.
• Szerző:Stummer Ferenc (1799–1848) Hont vármegyei főszolgabíró voltak. A gimnázium I. és II. osztályát Kamiss Ferenc magántanítása mellett otthon, a többit Korponán és Selmecbányán végezte, ahol a német és szlovák nyelvben első ismereteit szerezte. Tanárai közül különösen Lőrincz György klasszikai képzettségével volt a magyar irodalom megkedveltetésében az ifjúra nagy befolyással.
• Szerző:Suhayda János (Miskolc, 1818. december 29. – Budapest, 1881. szeptember 18.) jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1864).
• Szerző:Supka Géza, Supka Géza Ernő Károly (Budapest, 1883. április 8. – Budapest, 1956. május 25.) magyar régész, művészettörténész, író, újságíró, az MTA levelező tagja, a Literatura c. folyóirat és a Világ c. lap főszerkesztője, az Ünnepi Könyvhét kezdeményezője.
• Szerző:Surányi-Unger Tivadar (Theodor), Budapest, 1898. február 4. – New York, 1973. november 1.) jogász, közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1935).
• Szerző:Surányi János (Győr, 1886. február 12. – Budapest, 1965. november 8.) magyar mezőgazdász, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1945-49; 1954, rendes 1960), Kossuth-díjas (1957).
• Szerző:Svoboda Ludmilla
• Szerző:Sz. Jónás Ilona, Szabó Kálmánné Jónás Ilona (Görömböly, 1929. augusztus 26. – Budapest, 2017. április 18.) magyar középkortörténész, tanszékvezető egyetemi tanár, professor emerita.
• Szerző:Szádeczky-Kardoss Elemér (Kolozsvár, 1903. szeptember 10. – Budapest, 1984. augusztus 23.) geológus, geokémikus, egyetemi tanár, dékán, rektor, országgyűlési képviselő.
• Szerző:Szántay Csaba (Salgótarján, 1928. január 4. – 2016. január 17.) Állami és Széchenyi-díjas magyar vegyészmérnök, feltaláló, a természetes szerves anyagok neves kutatója, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Feltalálók Egyesületének alapító elnöke.
• Szerző:Szász Domokos (Budapest, 1941. augusztus 18.) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 2011-től az akadémia természettudományokért felelős alelnöke. A matematikai statisztikus fizika és a dinamikai rendszerek elméletének neves kutatója. Dédapja Szász Béla (1840–1898) költő, műfordító, akadémikus.
• Szerző:Szászy-Schwarz Gusztáv (Pest, 1858. január 1. – Budapest, 1920. április 8.) jogász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1918).
• Szerző:Szászy Béla (Pócsmegyer, 1865. november 26. – Budapest, 1931. június 17.) magyar jogász, az MTA levelező tagja (1931). Fia, Szászy István (1899–1976) jogász, az MTA tagja.
• Szerző:Szászy István (Budapest, 1899. december 1. – Budapest, 1976. április 10.) nemzetközi jogász, jogtudós, kodifikátor, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Széchy Ágoston (Sárospatak, 1778. július 5. – Pest, 1852. március 6.) piarista pap, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1840).
• Szerző:Széchy Károly (Budapest, 1903. december 27. – Budapest, 1972. május 22.) Kossuth-díjas, magyar hídépítő mérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az alagútépítés nemzetközileg elismert szakembere.
• Szerző:Széchy Károly, Závodszky (Cegléd, 1848. február 18. – Budapest, 1906. január 3.) irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Székács József (Orosháza, 1809. február 2. – Budapest, 1876. július 29.) a Bányai evangélikus egyházkerület püspöke 1860-tól 1872-ig, író, az MTA tagja, Székács Ferenc bíró, jogi szakíró apja.
• Szerző:Székely György (Budapest, 1924. február 12. – Budapest, 2016. február 28.) magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyar és európai város- és egyetemtörténet neves kutatója. 1955 és 1962, valamint 1976 és 1982 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese, 1956-ban rektora, 1969 és 1975 között a Bölcsészettudományi Kar dékánja. 1982 és 1987 között a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója.
• Szerző:Székely György (Püspökladány, 1926. október 2. – 2017. szeptember 24.) Széchenyi-díjas magyar orvos, hisztológus, neurobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az ember anatómiája, az agy szerkezete és organizáció kialakulása. 1981 és 1986 között a Debreceni Orvostudományi Egyetem tudományos rektorhelyettese.
• Szerző:Székely István, Sztarill (Nagyvárad, 1861. február 26. – Budapest, Kőbánya, 1927. február 27.) teológus, egyházi író, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1921).
• Szerző:Székely Vladimír (Budapest, 1941. január 11. – Budapest, 2020. november 13.) magyar villamosmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a mikroelektronika, a félvezető eszközök fizikája, az integrált áramkörök, valamint ezek modellezése és szimulációja.
• Szerző:Széki Tibor (Kolozsvár, 1879. április 18. – Budapest, 1950. december 4.) gyógyszerész, vegyész, egyetemi tanár, az MTA tagja.
• Szerző:Szénássy Sándor (Ákos, 1828. április 24. – Pest, 1872. november 29.) tanár, klasszika-filológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1871).
• Szerző:Szépfalusy Péter (Szeged, 1931. június 12. – Budapest, 2014. november 16.) Széchenyi-díjas magyar fizikus, villamosmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a kvantummechanika, a statisztikus fizika és a kaotikus viselkedés vizsgálata. Felesége Menyhárd Nóra állami díjas fizikus.
• Szerző:Szépirodalmi művei
• Szerző:Szépirodalmi művei
• Szerző:Szépirodalom:
• Szerző:Szörényi Erzsébet (Bártfafürdő, 1904. június 27. – Budapest, 1987. május 17.) magyar geológus, paleontológus, egyetemi tanár, a föld- és ásványtani tudományok doktora (1954). Szörényi Imre orvos, biokémikus, egyetemi tanár nővére.
• Szerző:Szörényi Imre (Vágmedence, 1905. május 12. – Budapest, 1959. január 17.) magyar orvos, biokémikus, fiziológus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Tudományos pályafutása jelentős részét (1929–1950) nyugat-európai és szovjetunióbeli emigrációban töltötte. Jelentős eredményeket ért el a fehérjék és enzimek funkcionális, élettani szempontú biokémiai kutatása terén.
• Szerző:Szövegkiadásai
• Szerző:Szabad György (Arad, 1924. augusztus 4. – Budapest, 2015. július 3.) Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, politikus, 1990 és 1994 között az Országgyűlés elnöke, Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a magyarországi polgári átalakulás volt.
• Szerző:Szabadváry Ferenc (Kőszeg, 1923. szeptember 1. – Budapest, 2006. május 21.) Széchenyi-díjas magyar vegyészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Szabó Árpád (Budapest, 1913. október 16. – Budapest, 2001. szeptember 13.) Széchenyi-díjas klasszika-filológus, történész, tudománytörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Filológiai-filozófiai alapokon fekvő tudománytörténeti kutatásaiban matematikai és természettudományos műveltségünk ókori alapjainak feltárását és kereteinek felvázolását tűzte ki célul.
• Szerző:Szabó András (Radnót, Románia, 1928. február 19. – Pilisborosjenő, 2011. július 30.) magyar jogász, kriminológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi kriminológiai tudomány neves képviselője. Nevéhez fűződik az alkotmányos büntetőjog fogalmának megalapozása. 1990 és 1998 között az Alkotmánybíróság tagja.
• Szerző:Szabó Anna Ilona (Érsekújvár, 1698 körül –
• Szerző:Szabó Dezső (Makó, 1882. december 3. – Debrecen, 1966. október 4.) magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1931–1949), a történelemtudományok kandidátusa (1952). Fia, Szabó Dezső (1912–1992) közlekedésmérnök.
• Szerző:Szabó Ferenc (Gyoma, 1926. március 10. – Budapest, 2002. július 13.) kétszeres állami díjas magyar reaktorfizikus, villamosmérnök, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi nukleáris energetika fejlesztésének, a szükséges kutatási háttér megteremtésének egyik vezéralakja volt. Az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet szervezeti keretein belül az 1960-as–1970-es években ő irányította az elméleti és gyakorlati atomreaktor-kutatásokat, kutatóreaktorok tervezési és építési munkálatait. Villamosmérnökként részt vett az 1986-os Vega űrszondák fedélzeti berendezéseinek fejlesztésében. 1978 és 1989 között az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetének főigazgatói tisztét töltötte be.
• Szerző:Szabó Gábor (Nagykanizsa, 1954. január 28. –) magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 2004, rendes: 2010), a Szegedi Tudományegyetem rektora (2010-2018).
• Szerző:Szabó Gábor (Sárospatak, 1927. január 2. – Debrecen, 1996. december 14.) magyar orvos-biológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1973, rendes: 1982). Az orvostudományok kandidátusa (1956), az orvostudományok doktora (1971).
• Szerző:Szabó Imre (Beregszász, 1912. november 25. – Budapest, 1991. május 31.) Kossuth-díjas magyar jogász, jogfilozófus, egyetemi tanár, a jogi tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az államszocialista korszak vezető jogfilozófusa, a marxista–leninista gyökerű szocialista normativizmus jogbölcseleti irányzatának legnagyobb hatású képviselője volt. 1955-től 1981-ig irányította az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében folyó tudományos munkát.
• Szerző:Szabó Imre Sablon:Szülhal író, püspök, tanár, az MTA tiszteleti tagja.
• Szerző:Szabó István (Bakonyszentkirály, Veszprém megye; 1801. július 4. – Kazár, Nógrád megye; 1892. március 27.) pap, műfordító, hellénista tudós, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja.
• Szerző:Szabó István (Debrecen, 1898. július 2.<ref name=szul/> – Budapest, 1969. február 19.) posztumusz Széchenyi-díjas magyar történész, levéltáros, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyar agrár-, parasztság- és településtörténet jelentős kutatója. Kutatásaiban elsősorban a középkor és a kora újkor időszakát vizsgálta. Agrártörténeti munkássága iskolateremtő. 1949–1950-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar dékánja. 1956-ban az Egyetemi Forradalmi Bizottság társelnöke.
• Szerző:Szabó István Mihály (Baja, 1925. augusztus 19. – 2015. augusztus 31.) magyar mikrobiológus, ökológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a talaj- és vízi mikroorganizmusok, valamint azok ökológiája volt. Nevéhez fűződik a mikrobiológus-képzés bevezetése a magyar felsőoktatásban.
• Szerző:Szabó János (Budapest, 1920. november 27. – Budapest, 2012. március 15.) magyar építőmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a tartószerkezetek elmélete, valamint a mátrixszámítás mérnöki alkalmazásai. A tartószerkezeti mechanika területén több állapotváltozást írt le. 1959 és 1961 között az Építéstudományi Intézet igazgatója, majd 1964-ig építésügyi miniszterhelyettes. 1968 és 1983 között az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium államtitkára.
• Szerző:Szabó József
• Szerző:Szabó Kálmán (Bogyoszló, 1921. november 20. – Budapest, 2007. május 25.) magyar közgazdász. Felesége, Sz. Jónás Ilona jeles középkortörténész volt.
• Szerző:Szabó Károly (Köröstarcsa, 1824. december 14. – Kolozsvár, 1890. augusztus 31.) magyar történész, műfordító, az MTA rendes tagja.
• Szerző:Szabó Miklós (Szombathely, 1940. július 3. –) Széchenyi-díjas magyar régész, ókorkutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az ókori (elsősorban görög, kelta és etruszk) régészet neves kutatója. 1991 és 1993 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem általános rektorhelyettese, majd 1999-ig rektora.
• Szerző:Szabó T(örpényi) Attila (Fehéregyháza, 1906. január 12. – Kolozsvár, 1987. március 3.) erdélyi magyar nyelvész, történész, irodalomtörténész, néprajzkutató. Fiai Szabó T. Ádám magyar nyelvész, művelődéstörténész és Szabó T. E. Attila biológus. Unokája (Attila lánya
• Szerző:Szabó Zoltán (Budapest, 1882. november 25. – Budapest, 1944. május 18.) Corvin-koszorús magyar botanikus, növénygenetikus, genetikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Munkássága kiterjedt a botanika számos területére, foglalkozott növényrendszertannal, növénymorfológiával és -anatómiával, növényföldrajzzal és florisztikával, agrobotanikával és mikológiával, de legjelentősebb tudományos eredményeit a növények öröklődéstani vizsgálata és úttörő jelentőségű általános genetikai kutatásai során érte el. Sablon:Botnév
• Szerző:Szabó Zoltán (Budapest, 1965. november 24. –) magyar származású amerikai matematikus.
• Szerző:Szabó Zoltán Gábor (Debrecen, 1908. május 30. – Budapest, 1995. június 16.) kétszeres Kossuth-díjas fiziko-kémikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja (1964).
• Szerző:Szabolcs Ottó (Sásd, 1939. október 19. –) az MTA doktora, egyetemi tanár.
• Szerző:Szabolcsi Anna (Budapest, 1953. július 24. –) magyar nyelvész, egyetemi tanár.
• Szerző:Szabolcsi Bence Győző (Budapest, 1899. augusztus 2. – Budapest, 1973. január 21.) zenetörténész, művészettörténész, Baumgarten-díjas (1933, 1947); Kossuth-díjas (1951, 1965). Herder-díjas (1971), az MTA tagja (levelező 1948, rendes tag 1955).
• Szerző:Szabolcsi Gertrúd (Nagyvárad, 1923. január 26. – Budapest, 1993. március 28.) állami díjas magyar biokémikus, enzimológus, a biológiai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A biokémián belül fő kutatási területe az enzimek működésének funkcionális vizsgálata volt, nevéhez fűződik az enzimszerkezet dinamikus jellegének feltárása. Születési neve: Fischer Anna Gertrúd, első házassága révén Szabolcsi Lászlóné, második férje után Straub F. Brunóné, de tudósi névként, tudományos közleményekben az első férje vezetéknevét és születési nevének második keresztnevét használta. 1988 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa utolsó elnökének feleségeként Magyarország „first ladyje” volt.
• Szerző:Szabolcsi Miklós (Budapest, 1921. március 3. – Budapest, 2000. szeptember 2.) állami díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe József Attila életműve, a magyar és az európai avantgárd. 1981 és 1988 között az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója volt.
• Szerző:Szabolcska Mihály (Tiszakürt, 1861. szeptember 30. – Temesvár, 1930. október 31.) református lelkész, költő. Fia, Szabolcska László (1897–1957) irodalomtörténész volt.
• Szerző:Szaharón Selah (héber betűkkel <big>שהרן שלח</big>, izraeli héber átírásal Saharon Shelah; Jeruzsálem, 1945. július 3.) Bolyai és Wolf-díjas izraeli matematikus.
• Szerző:Szakály Ferenc (Zalaegerszeg, 1942. október 28. – Budapest, 1999. július 6.) magyar történész, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Kutatási területe a magyarországi török hódoltság korszaka volt, elsősorban gazdaság-, társadalom- és politikatörténeti szemszögből. Jelentős helytörténeti munkássága is. 1991-től haláláig a Történelmi Szemle főszerkesztője volt.
• Szerző:Szakirodalom
• Szerző:Szalai István (Somogyvisonta, 1816. június 9. – Szentes, 1878. március 6.) magyar református lelkész, filozófiai író.
• Szerző:Szalai Sándor (Budapest, 1912. október 22. – Budapest, 1983. május 18.) szociológus, filozófus, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező 1948, rendes 1970), Állami díjas (1980).
• Szerző:Szalay A. Sándor (Debrecen, 1949. június 17. –) Széchenyi-díjas magyar asztrofizikus, kozmológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az asztrofizika, a galaxiskeletkezés és a kozmológia nemzetközi hírű tudósa.
• Szerző:Szalay Imre (Szombathely, 1787. november 2. – Veszprém, 1848. szeptember 17.) teológiai doktor, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja és veszprémi kanonok.
• Szerző:Szalay Sándor (Nyíregyháza, 1909. október 4. – Debrecen?, 1987. október 11.) állami díjas magyar fizikus, akadémikus, a magyarországi magfizikai kutatások megteremtője.
• Szerző:Szüllő Géza (Budapest, 1873. február 5. – Kisfalud, 1957. július 28.) nagybirtokos, politikus, az MTA levelező tagja (1937–1945).
• Szerző:Színdarabjai
• Szerző:Színművei:
• Szerző:Színpadi művei
• Szerző:Színpadi művei
• Szerző:Szarvas Gábor (Ada, 1832. március 22. – Budapest, 1895. október 12.) nyelvész, a magyar nyelvművelés megteremtője.
• Szerző:Szarvasy Imre (Pest, 1872. január 5. – Balatonfüred, 1942. május 15.) vegyészmérnök, fizikokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi elektrokémiai kutatások iskolateremtő alakja, közel négy évtizeden keresztül volt e tudományszak első egyetemi tanára Magyarországon.
• Szerző:Szathmáry Eörs (Budapest, 1959. december 18. –) Széchenyi-díjas evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja, Az ELTE Természettudományi Kar Biológia Intézetének egyetemi tanára.<ref name="MTA"/> Szakterülete: elméleti evolúcióbiológia.
• Szerző:Szathmáry György (Alpestes, 1845. április 9. – Budapest, 1898. január 14.) újságíró, országgyűlési képviselő, miniszteri tanácsos, művelődéspolitikus, író, műfordító, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1895).
• Szerző:Szauder József (Budapest, 1917. február 26. – Budapest, 1975. augusztus 6.) irodalomtudós, esszéista, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Szeder Fábián János OSB (Csáb, 1859. december 13.) bencés áldozópap és tanár. Széles körű irodalmi tevékenységet folytatott, részt vett számos irodalmi lap szerkesztésében.
• Szerző:Szegedi Gyula István (Újszász, 1936. február 21. – Újszász, 2013. október 30.) Széchenyi-díjas magyar orvos, belgyógyász, immunológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe nem differenciált collagenosis (NDC) nevű kórállapot klinikai és laboratóriumi jellemzőinek meghatározása. 1979 és 1985 között a Debreceni Orvostudományi Egyetem oktatási, 1995 és 1999 között klinikai rektorhelyettese.
• Szerző:Szegedy-Maszák Mihály (Budapest, 1943. június 23. – Budapest, 2016. július 24.) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az összehasonlító irodalomtudomány, a fordításelmélet és a magyar irodalom 19. századtól 21. századig tartó időszakának neves kutatója.
• Szerző:Szegedy Márió (1960. október 23. –) magyar származású amerikai matematikus, a Rutgers Egyetem professzora.
• Szerző:Szekeres György (külföldön: George Szekeres) AM (Budapest, 1911. május 29. – Adelaide, 2005. augusztus 28.) magyar-ausztrál matematikus, Szekeres Eszter férje.
• Szerző:Szekfű Gyula Ignác (Székesfehérvár, 1883. május 23. – Budapest, 1955. június 28.) magyar történész, publicista, egyetemi tanár, az MTA tagja, a kora újkori magyar történelem kutatója. A Három nemzedék szerzőjeként a Horthy-rendszer egyik fő ideológusa, ugyanakkor az 1945 utáni rendszer is kitüntetett helyen kezelte őt.
• Szerző:Szelényi Iván (Budapest, 1938. április 17. –) Széchenyi-díjas magyar szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A város- és településszociológia, a kapitalizmus és a szocializmus szerkezeti problémáinak nemzetközi hírű kutatója.
• Szerző:Szemerédi Endre (Budapest, 1940. augusztus 21. –) Abel- és Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A Magyar Szent István-rend kitüntetettje. Nemzetközi tudományos ismertségre tett szert kombinatorikai, számelméleti és algoritmuselméleti kutatásaival, eredményeivel. Legjelentősebb eredményét 1975-ben érte el, amikor Erdős Pál és Turán Pál egyik sejtését bizonyította, miszerint minden pozitív felső sűrűségű sorozat tartalmaz tetszőleges hosszú számtani sorozatot. 1990-től a Rutgers Egyetem számítógép-tudományi tanszékének egyetemi tanára. A Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet professor emeritusa.
• Szerző:Szemere Miklós (Lasztóc, Zemplén vármegye; 1802. június 17. – Lasztóc, 1881. augusztus 20.) költő, ügyvéd, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező és Kisfaludy Társaság tagja.
• Szerző:Szemere Samu, született Stern 1881. december 13. – Budapest, 1978. május 4.) filozófiai író, esztéta, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Szemerjai Szász Károly (Szabadszállás, 1865. november 11. – 1950. március 21.) politikus, irodalomtörténész, író, a Magyar Tudományos Akadémia, Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság tagja. Közoktatásügyi miniszteri tanácsos, utóbb országgyűlési képviselő, a képviselőház elnöke.
• Szerző:Szenczy Imre, Szenczi (Szombathely, 1798. július 8. – Csorna, 1860. március 2.) tanár, klasszika-filológus, műfordító; a Kisfaludy Társaság tagja (1847), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1838).
• Szerző:Szendrei (Szendrey) János, 1882-ig Wágner (Mindszent, 1857. március 28. – Budapest, 1927. szeptember 25.) magyar művészeti író, régész, történész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1903).
• Szerző:Szendy Károly Lipót Béla Kálmán (Budapest, 1911. július 7. – Budapest, 1981. november 20.) Kossuth-díjas gépészmérnök, az MTA levelező tagja. Szendy Károly politikus fia.
• Szerző:Szent-Iványi Tamás (Szentivánlaborfalva, 1920. november – Budapest, 1991. április 4.) állatorvos, egyetemi tanár.
• Szerző:Szentágothai János, eredeti nevén Schimert János (Pestújhely, 1912. október 31. – Budapest, 1994. szeptember 8.) Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár, professor emeritus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1976-tól 1985-ig, a magyar szkeptikus mozgalom atyja. Antal Géza orvos unokája és Lumniczer Sándor (akinek nagybátyja Schöpf-Merei Ágost volt) orvos dédunokája.
• Szerző:Szentes Tamás (Dunakeszi, 1933. március 8. –) Széchenyi-díjas magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A világgazdaságtani és az ezzel összefüggő globalizációs kérdések jelentős kutatója.
• Szerző:Szentkirályi Zsigmond (Kolozsvár, 1804. május 14. – Kolozsvár, 1870. április 16.) bányamérnök, erdélyi bányakapitány, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1845).
• Szerző:Szentkláray Jenő (Aracs, 1843. január 21. – Temesvár, 1925. október 12.) római katolikus pap, teológiai és filozófiai doktor, régész, irodalom- és műtörténész, az MTA kültagja.
• Szerző:Szentpétery Imre (Középpalojta, 1878. szeptember 23. – Budapest, 1950. július 14.) történész, egyetemi tanár, az MTA tagja. Munkássága során főleg oklevéltani kutatásokkal és forráskiadásokkal foglalkozott.
• Szerző:Szenvey József, (Pozsony, 1800. augusztus 28. – Pest, 1857. január 22.) magyar író, hírlapíró, szerkesztő, az MTA tagja.
• Szerző:Szepesi Imre (Léva, 1811. április 9. – Budapest, 1875. január 9.) klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1858).
• Szerző:Szeremlei Sámuel, Szeremlei Császár Sámuel (Gelej, 1837. szeptember 4. – Hódmezővásárhely, 1924. november 20.) református lelkész, történelmi és egyházi író, utazó, az Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1908).
• Szerző:Szerk. Sipos Lajos, változó kiadókkal, 1996–2010, 15 db
• Szerző:Szerk. Sipos Lajos, változó kiadókkal, 2002–
• Szerző:Szidarovszky János (Budapest, 1881. október 21. – Budapest, Kőbánya, 1947. december 30.) magyar nyelvész, az MTA tagja.
• Szerző:Szigeti György (Szentes, 1905. január 29. – Budapest, 1978. november 27.) Kossuth-díjas magyar fizikus, villamosmérnök, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Elméleti és kísérleti fizikai kutatásai elsősorban a vákuumfizikára irányultak, behatóan foglalkozott a gázkisülések fizikájával és műszaki kérdéseivel, emellett az elektrolumineszcens és a félvezető anyagok elektrotechnikai kérdéseivel. Szervezőmunkájának köszönhetően jött létre az MTA Műszaki Fizikai Kutatóintézete, amelynek 1958-tól 1974-ig alapító igazgatója volt.
• Szerző:Szigeti József (Rákospalota, 1921. március 19. – Budapest, 2012. szeptember 24.) Baumgarten-jutalommal kitüntetett magyar marxista filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az ismeretelmélet és a marxista filozófia. Fő eredménye a művészet megformált, valódi tartalommá vált matéria egységéből történő levezetése. 1957 és 1959 között művelődési miniszterhelyettes, 1959 és 1968 között az MTA Filozófiai Intézet igazgatója.
• Szerző:Szigeti József, családi nevén Tripammer József (Veszprém, 1822. május 11. – Budapest, 1902. február 26.) színműíró, színész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja és a Kisfaludy Társaság tagja.
• Szerző:Szigligeti Ede, Szigligeti Edvárd; eredetileg: Szathmáry József (Nagyvárad, 1814. március 8. – Budapest, 1878. január 19.) drámaíró, színpadi rendező, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1840).
• Szerző:Szilády Áron (Ságvár, 1837. november 3. – Kiskunhalas, 1922. március 20.) református lelkész, irodalomtörténész, nyelvész, orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Szilágyi Dezső (Nagyvárad, 1840. április 1. – Budapest, 1901. július 30.) magyar jogász, politikus, igazságügy-miniszter, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Szilágyi Ferenc (Kolozsvár, 1797. április 14. – Budapest, 1876. május 20.) magyar történész, tanár, újságíró, az MTA levelező tagja, Szilágyi Ferenc teológiai tanár fia, Szilágyi Sándor történész (1827–1899) édesapja.
• Szerző:Szilágyi István (Nagykálló, 1819. január 6. – Máramarossziget, 1897. április 12.) református főiskolai igazgatótanár, író, az MTA levelező tagja (1846). Szilágyi János és Forró Sára – régi vagyonos magyar nemesi család – fia.
• Szerző:Szilágyi Sándor (Kolozsvár, 1827. augusztus 30. – Budapest, 1899. január 12.) magyar történész, az MTA rendes tagja, Szilágyi Ferenc történész (1797–1876) fia.
• Szerző:Szilasi Móric, olykor Szilasi Mór formában is, születési és 1881-ig használt nevén Sonnenfeld Móric) (Szilasbalhás, 1854. október 20. – Kolozsvár, 1905. május 15.) zsidó származású magyar filozófiai doktor, klasszika-filológus, nyelvész, finnugrista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1902).
• Szerző:Szilasy János (Bögöte, 1795. január 7. – Nagyvárad, 1859. november 4.) teológiai doktor, egyetemi tanár, nagyváradi kanonok és a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Szinnyei Ferenc (Budapest, 1875. április 2. – Budapest, 1947. november 9.) bölcseleti doktor, irodalomtörténész, egyetemi magántanár, állami felsőipariskolai rendes tanár, az MTA levelező (1914) majd rendes (1928) tagja.
• Szerző:Szinnyei József (Budapest, 1881. március 6. – Budapest, 1943. március 16.) orvosdoktor, budapesti gyakorló orvos, belgyógyász, az MTA tagja (levelező: 1916, rendes: 1928).
• Szerző:Szkalnitzky Antal (Lak, 1836. május 6. – Lipótmező, 1878. június 9.) magyar építész. A kiegyezés és a városegyesítés nyomán kialakuló Budapest arculatának meghatározó építésze.
• Szerző:Szőkefalvi-Nagy Béla (Kolozsvár, 1913. július 29. – Szeged, 1998. december 21.) Kossuth-díjas matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (1956), Szőkefalvi Nagy Gyula fia. A matematikai analízis világhírű művelője, a 20. századi magyar matematika egyik legnagyobb alakja volt.
• Szerző:Szőkefalvi Nagy Gyula (Erzsébetváros, 1887. április 11. – Szeged, 1953. október 14.) matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Szőkefalvi-Nagy Béla apja.
• Szerző:Szőllősy Ferenc, névvariáns: Szöllősy (?, 1796. körül – Oravicabánya, 1854. március 31.) utazó, emlékiratíró, Kossuth Lajos elnöki titkára, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1847).
• Szerző:Szőnyi Pál (Debrecen, 1808. április 22. – Budapest, 1878. június 17.) pedagógus, tanügyi író, ásványgyűjtő, Tisza Lajos (1798–1856) császári és királyi kamarás, Bihar vármegye alispánja, majd főispáni helytartója gyermekeinek nevelője; királyi tanácsos, az MTA levelező tagja, 1851-től 1858-ig a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöke.
• Szerző:Szűcs András (Budapest, 1950. augusztus 3. –) magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Szűcs István (Tiszaderzs (Jász-Nagykun-Szolnok megye), 1811. május 1. – Debrecen, 1891. december 23.) köz- és váltójogi ügyvéd, királyi törvényszéki bíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Szladits Károly (máshol Szladics Dunaszerdahely, 1871. december 27. – Budapest, 1956. május 22.) magyar jogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Szlemenics Pál (Kecskemét, 1783. január 22. – Pozsony, 1856. december 6.) jogtudós, szakíró, az MTA tagja.
• Szerző:Szobrok
• Szerző:Szobrok:<br>
• Szerző:Szolcsányi János (Budapest, 1938. február 24. – Pécs, 2018. november 5.) Széchenyi-díjas magyar orvos, farmakológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a fájdalomcsillapítók és a gyulladásgátlók farmakológiája. Nevéhez fűződik számos gyógyszer kidolgozása. 1991 és 2000 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem, majd 2004-ig a Pécsi Tudományegyetem tudományos rektorhelyettese.
• Szerző:Szvorényi József (Sáta, 1816. július 5. – Eger, 1892. december 11.) író, ciszterci rendi szerzetes, pap, tanár, az MTA tiszteleti tagja.
• Szerző:T. Sós Vera (Turán Pálné; Budapest, 1930. szeptember 11. –) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a számelmélet, a kombinatorika és a matematikai analízis. Híres eredménye az Erdős–Rényi–Sós-féle barátságtétel a gráfelméletben. Férje Turán Pál (1910–1976) matematikus, akadémikus.
• Szerző:Tájképei:
• Szerző:Tárczy-Hornoch Antal (Oroszvég, 1900. október 13. – Sopron, 1986. január 17.<!--MÉL.: január 16., MNL.: január 15.-->) Kossuth- és állami díjas magyar geodéta, bányamérnök, metrológus, geofizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A felsőgeodézia, azon belül a bányaméréstan 20. századi magyarországi történetének egyik legkiemelkedőbb alakja, a kiegyenlítő számítás nemzetközileg elismert szaktekintélye volt. Oktatói és tudományszervező munkássága szintén jelentős: több évtizeden keresztül volt a geodézia és bányaméréstan egyetemi tanára Sopronban (1926–1959), valamint az általa szervezett soproni MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetnek és elődintézményeinek vezetője (1949–1972).
• Szerző:Tárkányi Béla József, született: Viperina József (Miskolc, 1821. január 2. – Eger, 1886. február 16.) egri kanonok, költő, műfordító, az MTA levelező, majd rendes tagja, a Kisfaludy Társaság tagja.
• Szerző:Társszerzőként:
• Szerző:Téglás Gábor (Brassó, 1848. március 30. – Budapest, 1916. február 4.) középiskolai igazgató, régész, az MTA levelező tagja (1888). Az erdélyi turisztika egyik úttörője.
• Szerző:Télfy Iván (Zima Iván, Nagyszombat, 1816. június 18. – Budapest, 1898. augusztus 2.) bölcseleti doktor, egyetemi rendes tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Tétényi Pál (Budapest, 1929. október 3. – ) magyar kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a szerves kémiai katalitikus reakciók mechanizmusa és kinetikája, valamint a szerves vegyületek adszorpciója. 1985 és 1989 között az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, illetve az Országos Atomenergia Bizottság elnöke.
• Szerző:Tézisregényei • Ugyancsak az 1900-as évektől jelentkezett társadalmi regényeivel, amelyek ugyanakkor a századelő lélektani regényirodalmának is úttörő darabjai voltak. Lírai nyelvezete hangulatos olvasmánnyá teszi olyan műveit, mint például az 1905-ben folytatásokban megjelent Ábel és Eszter, amelyet maga Gárdonyi „az epedés végtelen énekének” titulált. Ugyanebben az évben adták ki Az öreg tekintetes című munkáját, amelyben a magyar műveltség szárba szökkenését elősegítő és a polgári nemzetet megteremtő, a történelem színpadáról levonulni kényszerülő nemesi középosztálynak állított egyszerre elégikus és ironikus irodalmi emlékművet, amelyben Gárdonyinak a „visszájára fordult világ”-ról alkotott elképzelései is megjelennek. Egyes irodalomtörténészek ezt a regényt tartják legjobban megszerkesztett, letisztult tudatosságról való alkotásának. 1912–1913-ban írt, de könyvformában csak halála után megjelent, Te, Berkenye! című regényében a letűnő 19. századi feudalista és az új típusú 20. századi kapitalista világeszmény összecsapását jeleníti meg egy össze nem illő emberpár élettörténetén keresztül. Az első világháborús pusztítás és az annak terheit viselő egyszerű nép sorsa felett érzett aggodalom ihlette naturalista háborúellenes kisregényeit, amelyekben visszanyúlt a vidéki életérzés idillikus ábrázolásához, ám ezúttal a háború dúlta könyörtelen világgal állította szembe az egyszerű emberek életét (A kapitány, 1914; A kürt, 1915; Aggyisten, Biri!, 1915–1916). 1916-ban jelent meg prózaírói munkásságának egyik jelentős darabja, a tézisregényként számon tartott, 1913-ban írt Szunyoghy miatyánkja, amely művével a főszereplő jellemvonásainak, sorsának lélektani és társadalmi ábrázolása terén korábban nem látott gazdagságra és hitelességre jutott el. Utolsó nagy munkája az 1918–1920 között írt Ida regénye volt, amelyben Gárdonyi egy apácának szánt, de szerelemről ábrándozó leány kiszolgáltatottságát, lázadását, majd végül a kényszerű látszatházasságban megtalált boldogságát írja le romantikus fordulatokban bővelkedő formában.
• Szerző:Török Ádám (Budapest, 1952. október 23. -) magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A versenypolitika, a piacelmélet neves kutatója. 1993 és 1994 között a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke, 2009-től a Költségvetési Tanács tagja. 2014-ben az MTA főtitkárává választották.
• Szerző:Török Aurél vagy eredeti nevén Ponori Thewrewk Aurél (Pozsony, 1842. február 13. – Genf, 1912. szeptember 1.) magyar orvos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1892), egyetemi rendes tanár, és rektor, m. kir. udvari tanácsos. Nevének írásmódját azért változtatta az egyszerű Török névváltozatra, – testvéreivel ellentétben – mert a polgári pályán mozgó tudóshoz ez jobban illett. Külföldi útjain azonban mindig hozzátette a nemességet jelző “von” vagy “de” tagot. Apja Ponori Thewrewk József író, régiséggyűjtő, a róla elnevezett 16. századi nyelvemlék-kódex a Thewrewk-kódex felfedezője. Unokája Ponori Thewrewk Aurél csillagász.
• Szerző:Török János (Tapolca, 1809. június 6./1807. június 6.
• Szerző:Török József (Alsóvárad, 1813. október 14. – Debrecen, 1894. március 14.) orvos, természettudós, tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Török László (Budapest, 1941. május 13. – Budapest, 2020. szeptember 17.) Széchenyi-díjas magyar ókortörténész, régész, núbiológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az ókori Núbia története és régészete, valamint az ókori Egyiptom hellenisztikus művészete.
• Szerző:Törő Imre (Debrecen, 1900. szeptember 28. – Budapest, 1993. szeptember 27.) magyar orvos, hisztológus.
• Szerző:Történelmi regényei • Gárdonyi írói életműve szempontjából az 1897 utáni egri évek bizonyultak a legtermékenyebbnek. Már Az én falum elbeszéléseiben is realista leírásra, ugyanakkor lírai mesemondásra törekedett: az aprólékosan kidolgozott háttér egy-egy személyes probléma, emberi sors díszletéül szolgált csupán. A történeti hűség és a lírai mondandó kettős igénye nyomán bontakozott ki prózaírói munkásságának legjelentősebb vonulata és legmaradandóbb alkotásai: történelmi regényei. 1899 végén a Pesti Hírlap kezdte folytatásokban közölni Az egri csillagokat (1905 óta Egri csillagok cím alatt jelenik meg), amely a magyar irodalmi panteonban biztosította Gárdonyi számára azt a helyet, amely ma is megilleti. A maga korában is elnyerte az olvasóközönség és a pályatársak tetszését, a Magyar Tudományos Akadémia pedig 1902-ben Péczely-díjjal jutalmazta a regényt. A mű egyfelől a nemzeti önfeláldozás, a hazafiasság hőskölteménye a török uralom alá kerülő 16. századi Magyarország kulisszájával, ugyanakkor egy idillikus költői eszközökkel ábrázolt szerelem – Bornemissza Gergely és Cecey Éva – sorsát is végigkövetheti benne az olvasó. Ahogy naplójából és feljegyzéseiből kiderül: a századforduló önáltató és hamis magyarságkultuszával szemben a történelemismereten és demokratizmuson alapuló nemzetképet kívánta megfogalmazni művében. További történelmi regényeinek hősei – a szerző életérzéséből merítve – a csöndes szenvedés és az egész életet végigkísérő magányosság hősei, Gárdonyi eme műveiben a századforduló eszmeiségét behálózó gondolatok jelképteremtő módon érvényesülnek. A Láthatatlan ember (1901, 1975 óta A láthatatlan ember címen jelenik meg) című műve a hun Attila udvarában játszódik, kerettörténetéül a görög rabszolgának, Zétának az előkelő hun leány, Emőke iránt táplált szerelme szolgál. Irodalomtörténetünk a magyar szecessziós népiesség egyik fő műveként tartja számon. Az egyes szám első személyben megírt énregény élményszerű, lírai önvallomás, amely a szerzőt foglalkoztató misztikus témák, a halál, az álom, a hatalom, a magány stb. szimbólumsorára fűződik fel. Gárdonyi voltaképpen ugyanazt az idill utáni sóvárgást idézi fel A láthatatlan emberben, amely már megjelent Az én falumban is, csak éppen szereplőit történelmi környezetben helyezi el. E párhuzam felismerése késztette a 20. század nagy irodalomtörténészét, Schöpflin Aladárt arra a megállapításra, hogy Gárdonyi az egyszerű falusi emberek és a rég letűnt korok világában is egyetemes emberi problémákra, érzésekre koncentrál. Másik jelentős műve, a középkori Magyarországon játszódó, Árpád-házi Szent Margit sorsát felelevenítő Isten rabjai (1908) történetében az egyszerre valóságos és metaforikus rabság értelmezése szorosan egybefűződik az egyidejűleg földi és transzcendentális szerelem szimbolikájával, Margit alakjában az erkölcsi tökéletességet rajzolta meg. Olyan kérdéseket is feszegetett ebben a művében Gárdonyi, mint a keresztény dogmatika és a lélekvándorlás viszonya, vagy éppen a szabadság és a rabság paradox azonossága. Egyházi körökben eleinte rosszallóan fogadták, keresztényietlennek tartották az Isten rabjait, és a mű irodalmi értékeit vitatva a kritikusok is fanyalogtak. Az olvasóközönség azonban megszerette a könyvet, s a 20. század első felében – főként Sík Sándor értelmezése nyomán – már az irodalmi kánonba is úgy vonult be a regény, mint a korábban vallástalan Gárdonyi katolikus íróvá válásának mérföldköve. A későbbiekben sokban módosult a mű irodalomtörténeti helyének értékelése, s többnyire legenda és történelem összefonódásából fogant, lírai tónusú, romantikus történelmi regényként tartják számon.
• Szerző:Tadeusz Kaczorek (Elżbiecin, 1932. április 27.) lengyel villamosmérnök, matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Fő kutatási területe az irányításelméletben alkalmazható matematikai módszerek vizsgálata.
• Szerző:Tagányi Károly (Nyitra, 1858. március 19. – Budapest, 1924. szeptember 9.)
• Szerző:Takács Lajos (Maglód, 1924. augusztus 21. – Lyndhurst, Ohio, 2015. december 4.) amerikai-magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (k: 1993). A matematikai tudományok doktora (1957).
• Szerző:Takáts Sándor (Komárom, 1860. december 7. – Budapest, 1932. december 21.) piarista tanár, művelődéstörténész, az MTA rendes tagja (1925, levelező 1906).
• Szerző:Tóbiás Károly (Charles Williams Tobias) (Budapest, 1920. november 2. – Kalifornia, 1996. március 6.) magyar születésű amerikai vegyészmérnök, elektrokémikus. A Nemzeti Mérnöki Akadémia tagja volt. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem díszdoktora.
• Szerző:Tüdős Ferenc (Szuhakálló, 1931. április 1. – Budapest, 1998. április 20.) állami díjas magyar kémikus, a kémiai tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a polimerizáció kinetikai kutatása volt, nevéhez fűződik a műanyagipari szempontból is jelentős forró gyökök elméletének kidolgozása. Negyed századon keresztül (1973–1998) irányította az ELTE kémiai technológiai tanszékén folyó oktató- és kutatómunkát.
• Szerző:Tallián Tibor (született: báró vizeki Tallián Tibor Béla Miklós) (Salzburg, Ausztria, 1946. április 12. –) Széchenyi- és Erkel Ferenc-díjas zenetörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Zenetudományi Intézete és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusa.
• Szerző:Tóth Ágoston Rafael (Marcali, 1812. október 24. – Graz, 1889. június 9.) honvédezredes, hadmérnök, térképész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Tóth Albert Kálmán (Baja, 1831. március 30. – Budapest, 1881. február 3.) magyar költő, dráma- és újságíró, politikus, az MTA levelező, a Kisfaludy Társaság rendes tagja. Majthényi Flóra költő férje, akitől később elvált, Tóth Béla újságíró, filológus apja.
• Szerző:Tóth Dezső (Budapest, 1925. november 2. – Budapest, 1985. szeptember 19.) magyar kultúrpolitikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1979), József Attila-díjas (1964).
• Szerző:Tóth Erzsébet
• Szerző:Tóth István
• Szerző:Tóth Katalin
• Szerző:Tóth Klára, esetleg Szepesváry Tamásné vagy Szepesváryné Tóth Klára (Nagykanizsa, 1939. február 6. – Budapest, 2013. december 9.) Széchenyi-díjas magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kémiai és a bioszenzor-kutatás neves tudósa.
• Szerző:Tóth Lajos (Kiskunhalas, 1876. szeptember 28. – Budapest, 1936. november 25.) akadémikus, a magyar magánjog professzora.
• Szerző:Tóth Lőrinc (Rév-Komárom, 1814. december 17. – Budapest, 1903. március 17.) okleveles ügyvéd, kúriai elnök, drámaíró, szakíró; a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság, a Petőfi Társaság, valamint a Fővárosi törvényhatósági bizottság virilista tagja.
• Szerző:Tóth Sándor (Debrecen, 1828. február 16. – Pest, 1862. november 22.) zoológus, orvos, főreáliskolai tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1861).
• Szerző:Tóth Zoltán (Budapest, 1888. december 9. – Budapest, 1958. június 12.) történész, hadtörténész, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Legfőbb szakterülete a középkori magyar hadtörténet volt, azon belül érdeklődése elsősorban a hadszervezeti és hadviselési formák, valamint a fegyverzetek vizsgálatára irányult. Különösen jelentősek Mátyás fekete seregére, illetve a huszárság eredethagyományára vonatkozó kutatásai.
• Szerző:Tamás Lajos (Temesvár, 1904. március 23. – Budapest, 1984. szeptember 19.) bánsági nyelvész, nyelvtudományi szakíró, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja (1964). 1933-ig apja után a Treml nevet viselte, ekkor behívták a Volksbundba, ez elleni tiltakozását hangsúlyozva vette fel anyja családnevét.
• Szerző:Tamás Márton községi jegyző (1769?-1836. okt. 17./ +kolera) és Bálint Borbála
• Szerző:Tamási Áron (született: Tamás János, Farkaslaka, Osztrák–Magyar Monarchia, 1897. szeptember 19. vagy 20.. Kossuth-díjas székely magyar író. Leggyakrabban az ún. népi írók közé sorolják.
• Szerző:Tamássy István (Kula, 1924. július 21. – Gyöngyös, 1995. június 25.) állami díjas magyar kertészmérnök, növénynemesítő, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kertészeti növények nemesítésével és annak elméleti, öröklődéstani hátterével foglalkozott.
• Szerző:Tanárky Gedeon (Nagykőrös, 1815. október 26. – Budapest, 1887. november 28.) politikus, országgyűlési képviselő, vallás- és közoktatásügyi államtitkár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Tanárky Sándor (Bia, 1784 – 1839. december 29.) császári-királyi őrnagy, hadtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Tandori Károly (Újvidék, Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, 1925. augusztus 23. – Szeged, 2005. január 24.) Kossuth- és Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Tangl Ferenc (Pest, 1866. január 6. – Budapest, 1917. december 19.) fiziológus, humán és állatorvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Tangl Károly bátyja, Tangl Harald apja.
• Szerző:Tangl Károly (Pest, 1869. október 14. – Budapest, 1940. január 10.) fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, Tangl Ferenc öccse.
• Szerző:Tarczy Lajos (Hetény, 1807. december 6. – Bécs, 1881. március 20.) filozófus, természettudós, a Pápai Református Kollégium tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Tardos Éva (Budapest, 1957. október 1. –) az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar matematikus, informatikus.
• Szerző:Tardos Gábor (Budapest, 1964. július 11.) magyar matematikus. Univerzális algebrával, kombinatorikával, kombinatorikus geometriával, számítógéptudománnyal foglalkozik.
• Szerző:Tariska István (Kölcse, 1915. június 28. – Budapest, 1989. február 5.) orvos, neurológus, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Tarján Gusztáv (Sopron, 1907. március 16. – Miskolc, 1998. június 9.) bányamérnök, az MTA tagja. Az érc- és szénelőkészítés egyetemi tanára a Miskolci Egyetemen.
• Szerző:Tarján Imre (Richter, Szabadka, 1912. július 26. – 2000. január 19.) magyar biofizikus, egyetemi tanár.
• Szerző:Tarnai Tibor (Hatvan, 1943. szeptember 28. –) Széchenyi-díjas magyar építőmérnök, alkalmazott matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a szerkezeti mechanika, ezen belül a stabilitáselmélet. Számos publikációját Gáspár Zsolttal közösen írta.
• Szerző:Tasner Antal (Öskü, 1808. május 5. – Pest, 1861. augusztus 25.) ügyvéd, gróf Széchenyi István titkára, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Taubner Károly (Velegh, 1809. október 15. – Verona, 1860 körül) matematikus, bölcseleti doktor, evangélikus lelkész és igazgató-tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Telegdi-Roth Károly vagy Telegdi Roth Károly, született Róth Károly Ágoston (Budapest, 1886. november 14. – Budapest, 1955. szeptember 28.) magyar geológus, paleontológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Telegdi Bálint, Valentine Telegdi (Budapest, 1922. január 11. – Pasadena, 2006. április 8. [1]) Wolf-díjas kísérleti részecskefizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Telegdy Gyula (Nagyszeben, Románia, 1935. június 5.) Széchenyi-díjas magyar orvos, neuroendokrinológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A reprodukciós endokrinológia neves kutatója. 1985 és 1990 között a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar dékánja, 1997 és 2000 között az egyetem általános és oktatási rektorhelyettese.
• Szerző:Teleki Ferenc gróf (Beszterce, 1785. április 4. – Paszmos, 1831. december 16.) költő, matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (1831).
• Szerző:Teleki József (Pest, 1790. október 24. – Pest, 1855. február 15.) magyar történetíró, jogász, Erdély kormányzója, az Akadémiai Könyvtár alapítója, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítója és első elnöke 1830-tól 1855-ig. Fő műve a Hunyadiak kora Magyarországon, amelyet haláláig csak részben tudott megjelentetni, de jegyzeteiből később mások részben kiadták a hiányzó köteteket.
• Szerző:Teleszky János (Nagyvárad, 1868. szeptember 15. – Budapest, 1939. június 13.) pénzügyi szakember, politikus, pénzügyminiszter, az MTA tagja.
• Szerző:Teller Ede, angolosan: Edward Teller (Budapest, 1908. január 15. – Stanford, Kalifornia, 2003. szeptember 9.) magyar–amerikai atomfizikus, aki élete jelentős részét az Amerikai Egyesült Államokban élte le, és sikereit is főként ott érte el. Legismertebb a hidrogénbomba-kutatásokban való aktív részvétele, emiatt mint „a hidrogénbomba atyja” vált közismertté.
• Szerző:Teplán István (Magyarkeszi, 1932. szeptember 4. –) Széchenyi-díjas magyar kémikus, biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a fiziológiailag (élettanilag) aktív peptidek. Bevezette Magyarországon a szilárdfázisú peptidszintézist. 1994 és 1996 között az MTA megbízott főtitkárhelyettese.
• Szerző:Terplán Zénó (Hegyeshalom, 1921. május 25. – Miskolc, 2002. január 16.) Széchenyi-díjas magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja. Számos szakmai és civil szervezet munkájában vett részt. Az 1949-ben alapított Nehézipari Műszaki Egyetem gépelemek tanszékének alapító vezetője. Miskolc díszpolgára és több külföldi egyetem tiszteletbeli és díszdoktora.
• Szerző:Tessedik Ferenc (Szarvas, 1800. február 22. – Bécs, 1844. június 17.) ügyvéd, földrajzi utazó, író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Testvére: Helena, (1848. november 15. – 1914); házassága: (1866. december 2. Paolo Borghese herceg (1845 – 1920)<br />
• Szerző:Thaisz András (Jolsva, Gömör megye, 1789. november 15. – Pest, 1840. július 9.) királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Thanhoffer Lajos (Nyírbátor, 1843. november 23. – Budapest, 1909. március 22.) orvos, anatómus, hisztológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Thúry József (Makád, 1861. december 25. – Szabadka, 1906. május 22.) magyar nyelvész, turkológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Theodor von Sickel (Aken, 1826. december&nbsp;18. – Merano, 1908. április&nbsp;21.) német-osztrák esszéíró, középkorász, író és egyetemi tanár.
• Szerző:Thirring Gusztáv (Sopron, 1861. december 25. – Budapest, 1941. március 31.) magyar földrajztudós, statisztikus, demográfus, természetjáró, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kezdetben földrajzi kérdésekkel foglalkozott, majd demográfiai kutatásokat végzett, elsősorban a fővárossal kapcsolatban. Nagy szerepe volt a kivándorlások statisztikai feldolgozásában. A turizmus népszerűsítésében végzett munkássága is jelentős. 1906 és 1926 között a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal igazgatója. Fia Thirring Lajos (1899–1982) statisztikus, demográfus, dédunokája Somlyódy László (1943) vízépítő mérnök, egyetemi tanár, akadémikus.
• Szerző:Tigyi József (Kaposvár, 1926. március 19. – Pécs, 2016. március 19.) magyar orvos, biofizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az izomműködés biofizikája és a biológiai sugárhatás elemi jelenségei. 1967 és 1973 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese, majd 1979-ig rektora. 1988–1990-ben az MTA egyik alelnöke.
• Szerző:Tittel Pál (Pásztó, 1784. június 28. – Buda, 1831. augusztus 26.) római katolikus pap, az Egri Egyházmegye áldozópapja, a Budai Csillagvizsgáló igazgatója, magyar királyi egyetemi csillagász és tanár, az MTA rendes tagja.
• Szerző:Tőke László (Vönöck, 1933. május 3.) magyar vegyészmérnök, szerves kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az alkaloidkémia és a gyógyszerkémia neves tudósa. Munkássága jelentős a gyógyszerek és növényvédő szerek szintézise területén.
• Szerző:Tőkei Ferenc (Budapest, 1930. október 3. – Budapest, 2000. augusztus 13.) sinológus, irodalom- és filozófiatörténész, műfordító. A Magyar Tudományos Akadémia tagja. (Kínai neve: pinjin hangsúlyjelekkel: Dù Kèyì, magyar népszerű átírás: Tu Ko-ji, hagyományos kínai: 杜克義; egyszerűsített kínai: 杜克义.)
• Szerző:Tolcsvai Nagy Gábor (Budapest, 1953. november 24.) magyar nyelvész, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a kognitív nyelvészet, a szövegtan, a stilisztika és a hermeneutika.
• Szerző:Toldy Ferenc, születési nevén Schedel Ferenc (Buda, 1805. augusztus 10. – Budapest, 1875. december 10.) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, titkára, 1841-től 1861-ig Kisfaludy Társaság igazgatója, majd másodelnöke. Toldy István író, újságíró és Toldy László fővárosi főlevéltárnok apja, Sikor Margit nagyapja.
• Szerző:Tolnai Gábor (Kunszentmiklós, 1910. december 29.) irodalomtörténész, esszéíró, egyetemi tanár, az MTA tagja.
• Szerző:Tolnai Vilmos, születési nevén Lehr Vilmos (Pozsony, 1870. július 24. – Sopron, 1937. július 29.) nyelvész, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Tomcsányi Pál (Budapest, 1924. február 27. – Budapest, 2018. február 22.) Széchenyi-díjas magyar agrármérnök, marketingszakember, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a fajtakutatás, a gyümölcs-, a szőlő-, dísznövény- és az erdészeti fajtaminősítés. Az agrármarketing, valamint a kertészeti szabványosítás egyik úttörője. 1983 és 1986 között az Országos Mezőgazdasági Minősítési Intézet kertészeti és erdészeti igazgatója. Tomcsányi Vilmos Pál (1880–1959) volt igazságügy-miniszter fia és Tomcsányi Móric (1878–1951) jogász, akadémikus unokaöccse.
• Szerző:Tomori Anasztáz (eredeti nevén: Theodorovits; Dunaföldvár, 1824. május 1. – Budapest, 1894. október 9.) mérnök, református főgimnáziumi tanár, a magyar tudományos és művészeti élet híres támogatója, az MTA levelező tagja (1858).
• Szerző:Tompa Ferenc (1893. január 6. – Budapest, 1945. február 9.) régész, a Pázmány Péter Tudományegyetem első ősrégészet tanára, az MTA levelező tagja (1935), az 1940-es elmaradt III. nemzetközi ősrégészeti kongresszus elnöke, több külföldi tudományos egyesület választott tagja.
• Szerző:Tompa Mihály (Rimaszombat, 1817. szeptember 28. – Hanva, 1868. július 30.) magyar költő, a népi-nemzeti irodalmi irányzat egyik legjelentősebb képviselője, református lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1858).
• Szerző:Toró Tibor (Énlaka, 1931. július 16. – Temesvár, 2010. október 17.) romániai magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A részecskék közötti alapvető kölcsönhatások geometriai leképezésével, a mértéktérelmélet különböző kérdéseivel foglalkozott. Magyar nyelven elsőként foglalta össze monografikusan a neutrínók kvantumdinamikai sajátosságait. Jelentős tudománytörténeti eredményei közé tartozik Bolyai János életművének és tudományos eredményeinek elhelyezése az egyetemes fizikatörténet kontextusában. Toró T. Tibor (1957) romániai magyar fizikus, politikus apja.
• Szerző:Tormay Béla (Szekszárd, 1839. október 10. – Budapest, 1906. december 29.) mezőgazdász, állatorvos professzor, számos állatgyógyászati alapmű szerzője.
• Szerző:Totik Vilmos (Mosonmagyaróvár, 1954. március 8.) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területei az ortogonális polinomok, az approximációelmélet és a potenciálelmélet. Több approximációs (közelítési) elmélet kidolgozása fűződik nevéhez. 1993 és 1996 között a József Attila Tudományegyetem Bolyai Intézet igazgatója.
• Szerző:Traian Săvulescu (Râmnicu Sărat, 1889. február 2. - Bukarest, 1963. március 29.) román biológus, botanikus, a román fitopatológiai iskola megteremtője, a Román Akadémia tagja és elnöke. Sablon:Botnév
• Szerző:Trócsányi Zoltán (Miskolc, 1961. augusztus 11. –) magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a részecskefizika kutatója. A Debreceni Egyetem Fizikai Intézetének igazgatója, az MTA-DE Részecskefizikai Kutatócsoport csoportvezetője.
• Szerző:Trefort Ágoston, teljes nevén: Trefort Ágoston Ádám Ignác (Homonna, 1817. február 6. – Budapest, 1888. augusztus 22.) magyar művelődéspolitikus, reformer, publicista, vallás- és közoktatásügyi miniszter, az MTA tagja, később igazgatója, majd elnöke 1885-től 1888-ig.
• Szerző:Trencsényi-Waldapfel Imre (Budapest, 1908. június 16. Állami Díjas és kétszeres Baumgarten-díjas magyar klasszika-filológus, irodalomtörténész, vallástörténész, egyetemi tanár, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1949), majd rendes (1950) tagja. Kutatási területei az antik irodalomtörténet, a vallástörténet, a magyar irodalomtörténet és a humanizmus voltak.
• Szerző:Tudományos közlemények:
• Szerző:Tulassay Tivadar (Galánta, Csehszlovákia, 1949. január 18. –) magyar orvos, gyermekgyógyász, nefrológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1995 és 2000 között a Semmelweis Egyetem általános és klinikai rektorhelyettese, 2003–2012 között az egyetem rektora.
• Szerző:Turán Pál (született Rosenfeld) (Budapest, 1910. augusztus 18. – Budapest, 1976. szeptember 26.) magyar matematikus, aki a számelmélet, a gráfelmélet és a klasszikus analízis területén ért el jelentős eredményeket.
• Szerző:Turóczi-Trostler József (Moskóc, 1888. október 1. – Budapest, 1962. április 6.) (Neve helytelenül: Turóczi Trostler József) Kossuth-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező tag 1945-től, rendes tag 1947-től).
• Szerző:Turcsányi Sámuel
• Szerző:Turcsányi Zsuzsanna
• Szerző:Tuschák Róbert (Salgótarján, 1927. április 15. – 2018. november 22.) Széchenyi-díjas magyar gépész- és villamosmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a szabályozástechnika, a villamos gépek és az irányításelmélet. Számos méretezési és szabályozási eljárás kifejlesztője. 1973 és 1979 között a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Villamosmérnöki Kar dékánja, 1984 és 1990 között a BME rektorhelyettese.
• Szerző:Tusnády Gábor (Mátészalka, 1941. december 21.) Széchenyi-díjas magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a valószínűségszámítás, a matematikai statisztika, a bioinformatika, valamint a matematika alkalmazásai. Munkatársaival kidolgozta az entrópia megmaradásának elvét, valamint jelentős sztochasztikai általánosításokat írt le.
• Szerző:Ubrizsy Gábor (Ungvár, 1919. szeptember 23. – Budapest, 1973. május 25.) Kossuth-díjas növénypatológus, mikológus, botanikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az egyes növénybetegségek hátterében álló mikroszkopikus gombák kutatásán, növényvédelmi módszerek kidolgozásán túlmenően Moesz Gusztáv mellett a 20. századi magyarországi mikológia (gombatan) kiemelkedő alakja volt. Két évtizeden keresztül, 1950-től 1969-ig irányította alapító igazgatóként a Növényvédelmi Kutatóintézetben folyó tudományos munkát.
• Szerző:Ujfalussy József (Debrecen, 1920. február 13. – Budapest, 2010. január 22.) Kossuth- és Széchenyi-díjas magyar zenetörténész, zeneesztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A zeneesztétika és a 20. századi zenetörténet, ezen belül Bartók Béla, Claude Debussy és Liszt Ferenc zenéje neves tudósa. 1973 és 1980 között az MTA Zenetudományi Intézet igazgatója, majd 1988-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 1995 és 1998 között a Károli Gáspár Református Egyetem rektora. 1985 és 1993 között az MTA alelnöke.
• Szerző:Uray Zoltán (Kolozsvár, 1931. szeptember 23. –) erdélyi magyar biológus, radiológus, vívó, a biológia tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Urházy György, 1848–49-ben Urházi György (Tokaj, 1823. december 15. – Pest, 1873. április 21.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, honvédtiszt, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Váczy János (Kecskemét, 1859. december 3. – Kecskemét, 1918. augusztus 1.) magyar irodalomtörténész és filológus. 1908-ban választották be a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé.
• Szerző:Vágó Szilárd (Constatin Vago) (Debrecen, 1921. május 2. – Alès/Montpellier, 2012. február 6.) magyar-francia biológus, patológus, egyetemi tanár. A Francia Tudományos Akadémia, a Francia Mezőgazdasági Akadémia, az Európai Tudományos Akadémia és az Indiai Tudományos Akadémia tagja volt. A Debreceni Orvostudományi Egyetem díszdoktora volt.
• Szerző:Vághy Ferenc, eredeti családi neve Wagner (Sopron, 1776. április 7. – Matzleinsdorf, Ausztria, 1862. április 23.) törvény- és jogtudós, Sopron város polgármestere (1840-ig), országgyűlési követe és a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagja.
• Szerző:Vállas Antal (Pest, 1809. május 18. – New Orleans, (Louisiana) 1869. július 20.) magyar mérnök, matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja.
• Szerző:Vályi Gyula (Marosvásárhely, 1855. január 25. – Kolozsvár, 1913. október 13.) matematikus, egyetemi tanár, a kolozsvári egyetem professzora, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Vályi Károly fia, Vályi Gábor öccse.
• Szerző:Vámbéry Ármin (eredeti neve: Wamberger Hermann) (Szentgyörgy, 1832. március 19. – Budapest, 1913. szeptember 15.), Hermann Vámbéry, Arminus Vámbéry. Magyar orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Vámbéry Rusztem, teljes nevén: Vámbéry Rustem Loránd Vilfried (Budapest, 1872. február 29. – New York, 1948. október 24.) jogász, polgári radikális publicista, Vámbéry Ármin orientalista fia.
• Szerző:Vámos Tibor (Budapest, 1926. június 1. –) Széchenyi-díjas villamosmérnök, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Vámossy Zoltán (Pest, 1868. december 15. – Leányfalu, 1953. december 26.) orvosdoktor, farmakológus, egyetemi tanár, lapszerkesztő, a gyógyszertani tanszék első segéde, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1920–1949), az orvostudományok kandidátusa (1952). Vámossy Mihály fia.
• Szerző:Várallyay György (Debrecen, 1935. július 17. – 2018. december 2.) Széchenyi-díjas magyar agrármérnök, agrogeológus, talajkutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a talajtérképezés, a talajtani adatbázisok és a környezeti monitoring. Számos talajtani magyarországi és világtérkép szerkesztője. 1981 és 1997 között az MTA Talajtani és Agrokémiai Intézet igazgatója.
• Szerző:Várdy Béla (Steven Béla Várdy) (Bercel, 1935. július 3. – 2018. július 23.) amerikai magyar történész, egyetemi tanár, a Pennsylvania állambeli Pittsburghben a német alapítású katolikus Duquesne Egyetem oktatója, az MTA külső tagja.
• Szerző:Vári Rezső, teljes nevén Vári Rezső Ferenc Károly (Buda<!--ÚMIL.: Gaya, Ausztria-->, 1867. december 5. – Budapest, 1940. május 17.) klasszika-filológus, bizantinológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Életműve az ógörög nyelvészet, az ókori görög szövegkritika, valamint a korai magyar történelem bizánci forrásainak feltárása terén kimagasló jelentőségű.
• Szerző:Vásárhelyi Pál (Szepesolaszi, 1795. március 25. – Pest, 1846. április 8.) magyar vízépítő mérnök, a Tisza szabályozásának mérnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Vásáry István (Budapest, 1945. május 4. –) magyar orientalista, történész, turkológus, egyetemi tanár, diplomata, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a török filológia és történelem, ezen belül Kelet-Európa török népi elemeinek nyelvi és történeti problémái, valamint az Arany Horda története. Tudományos munkássága mellett diplomáciai tevékenységet is folytatott: 1990 és 1991 között isztambuli főkonzul, majd 1995-ig ankarai, valamint 1999 és 2003 között teheráni nagykövet.1965-90-ig az Mszmp tagja.
• Szerző:Vécsei László (Kiskunfélegyháza, 1954. szeptember 10. –) Széchenyi-díjas magyar orvos, neurológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A fejfájás és a sclerosis multiplex kutatásának neves tudósa. 2010-ben a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Kar dékánjává választották.
• Szerző:Vékás Lajos (Kolozsvár, 1939. november 25. –) Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2014-től társadalomtudományi alelnöke. 1990 és 1993 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1992 és 1997 között a Collegium Budapest rektora, Vékás Gusztáv testvére.
• Szerző:Vértes Attila (Türje, 1934. október 10. – Budapest, 2011. december 31.) Széchenyi-díjas magyar vegyészmérnök, közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a magkémia és a spektroszkópia egyes alkalmazási kérdései. Testvére Vértes Árpád, aki több választási cikluson keresztül volt Hévíz polgármestere. Fia Vértes Attila énekes.
• Szerző:Vész János Ármin (Weiss) (Szeged, 1826. április 7. – Budapest, 1882. június 29.) magyar matematikus, mérnök, műegyetemi tanár, sakkozó, sakkfeladványszerző.
• Szerző:Völgyesi Lajos (Budapest, 1947. március 15.) geofizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Vörös Attila (Budapest, 1944. június 3. –) Széchenyi-díjas magyar paleontológus, geológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
• Szerző:Vörös Imre (Budapest, 1944. október 20.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a versenyjog, a nemzetközi gazdasági jog, ezen belül is a kollíziós jog. Munkássága jelentős a rendszerváltást követő gazdasági és versenyjogi rendszer tudományos megalapozásában. 2002-től nyugdíjazásáig az MTA Jogtudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese. 1990 és 1998 között az Alkotmánybíróság tagja.
• Szerző:Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.
• Szerző:Vadász Elemér, született Weisz Móric Elemér kétszeres Kossuth-díjas geológus.
• Szerző:Vajda György (Budapest, 1927. június 18.) Állami és Széchenyi-díjas magyar gépész- és villamosmérnök, energetikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, címzetes egyetemi tanár. Kutatási területe a nagyfeszültségű elektrotechnika, a villamosszigetelés-technika, valamint az energetika. 1952 és 1957 között a Méréstechnikai Intézet megbízott igazgatója, 1970 és 1992 között a Villamosenergia-ipari Kutatóintézet igazgatója. 1994 és 2000 között az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója.
• Szerző:Vajda Imre (Budapest, 1900. július 24. – Bécs, 1969. augusztus 30.) közgazdász, akadémikus; szociáldemokrata, később kommunista párti gazdaságpolitikus, többszörös államtitkár volt. Bár fontos szerepe volt a Magyar Dolgozók Pártjának létrehozásában, 1950-ben életfogytiglani börtönre ítélték. 1956-ban rehabilitálták, ezt követően tudományos tevékenységet folytatott.
• Szerző:Vajda Mihály András (Budapest, 1935. február 10.–) Széchenyi-díjas magyar filozófus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Munkásságát elsősorban a fenomenológia, a 20. századi német filozófia és a totalitariánus társadalmak elmélete terén fejtette ki. 1996 és 2000 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Filozófiai Intézete, 2005 és 2009 között az MTA Filozófiai Kutatóintézet igazgatója.
• Szerző:Vajda Péter (Vanyola (Veszprém vármegye), 1808. január 20. – Szarvas (Békés vármegye), 1846. február 10.) magyar költő, drámaíró, pedagógus, evangélikus gimnáziumi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja. Vajda János költő nagybátyja.
• Szerző:Vajna Zoltán (Kolozsvár, Románia, 1928. augusztus 15.) Széchenyi-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a folyadékok mechanikája, az áramlástechnikai gépek és csőhálózatok áramlási viszonyai és méretezése. 1990 és 1994 között a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának dékánja.
• Szerző:Vandrák András (Csetnek, 1807. január 24. – Eperjes, 1884. szeptember 14.) bölcseleti doktor, evangélikus kollégiumi tanár, pedagógiai szakíró, filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Varga Attila (Budapest, 1958. június 18. –) magyar közgazdász, egyetemit tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Közgazdaságtudományi Karának egyetemi tanára, a Regionális Innováció- és Vállalkozáskutatási Központ (RIERC) és a Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola igazgatója.
• Szerző:Varga Béla (Torda, 1886. október 23. – Kolozsvár, 1942. április 10.) unitárius lelkész, erdélyi magyar unitárius püspök 1938-tól 1940-ig, filozófus, teológus, pedagógiai elméletíró.
• Szerző:Varga István (Budapest, 1897. július 5. – 1962. december 30.) posztumusz Széchenyi-díjjal kitüntetett, közgazdász, egyetemi tanár, gazdaságpolitikus.
• Szerző:Varga János (Győr, 1941. június 3.) magyar állatorvos, mikrobiológus, járványügyi szakértő, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az állatorvosi mikrobiológia, illetve a háziállatok fertőző betegségei. Számos állatbetegség elleni oltóanyag kifejlesztője.
• Szerző:Varga János (Sótony, 1927. március 7. – Budapest, 2008. január 10.) Széchenyi-díjas magyar történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A kora újkori és újkori magyar társadalom-, agrár- és politikatörténet kutatója. 1978 és 1990 között a Magyar Országos Levéltár főigazgatója, 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő.
• Szerző:Varga József (Budapest, 1891. február 8. – Budapest, 1956. december 28.) Corvin-koszorús és kétszeres Kossuth-díjas magyar vegyészmérnök, gazdaságpolitikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a közép- és nagy nyomás alatti szénhidrogén-kémiai folyamatok reakciókinetikai vizsgálata volt. Nemzetközi szinten is elismert ipari eljárást dolgozott ki a műbenzin, gázolaj és fűtőolaj előállítására a kőszén és kőolaj katalitikus hidrogénezése, hidrokrakkolása útján (ún. Varga-eljárás). 1939 és 1943 között Magyarország iparügyi, valamint kereskedelem- és közlekedésügyi minisztere volt.
• Szerző:Varga Jenő, 1903-ig Weisz Jenő (Nagytétény, 1879. november 6. – Moszkva, 1964. október 7.) pék, földrajz-történelem szakos tanár, szociáldemokrata politikus, – a Magyarországi Tanácsköztársaság pénzügyi népbiztosa (pénzügyminisztere) – majd nemzetközi tekintélyt szerzett kommunista közgazdász, a Komintern gazdasági szakértője, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Számos nyelvre lefordított, csaknem 80 könyvének, 500 cikkének és tanulmányának döntő hányadát 1919 után, emigrációban írta, orosz nyelvterületen Евгений Самуилович Варга, míg angol és német nyelvterületen Eugen Varga néven ismerik. Álneve: Balog István. Munkássága elismeréseként a szovjet kormánytól háromszor is megkapta a Lenin-rendet.<ref name="Christfried Tögel">{{cite web
• Szerző:Varga Lajos (Désakna, 1890. január 26. – Sopron, 1963. május 10.) magyar zoológus, az MTA tagja. Sablon:Zoonév
• Szerző:Varga Ottó (Szepetnek, 1909. november 22. – Budapest, 1969. június 14.) Kossuth-díjas matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Debreceni Egyetem Természettudományi Karának első dékánja, a modern differenciálgeometriai kutatások magyarországi elindítója.
• Szerző:Vargha Damján György Péter (Mosonszentmiklós, 1873. április 6. – Hegyeshalom, 1956. április 6.) ciszterci szerzetes, irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (1919–1949 között, majd 1989-től).
• Szerző:Vargha László (Berhida, 1903. január 25. – Budapest, 1971. július 1.) Kossuth-díjas kémikus, gyógyszerkémiai kutató, az MTA rendes tagja (1964).
• Szerző:Vaskovics László Árpád (Csallóköznádasd, 1936. június 19. – ) magyar származású német szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
• Szerző:Vass József (Zalaegerszeg, 1813. március 19. – Buda, 1873. január 13.) klasszika-filológus, történész, kegyes tanítórendi áldozópap és tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Vass László (Salomvár (Zala megye), 1780. június 9. – Pest, 1842. március 24.) filozófus, egyháztörténész, egyetemi teológiai tanár, apát-kanonok, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Vass Margit (Márta) (1690?-1749.ápr.05.)
• Szerző:Vaszary Kolos Ferenc Sablon:Szülhal pannonhalmi főapát, bíboros-hercegprímás, 1891–1912 között esztergomi érsek, történész, 1894-től az MTA igazgató tagja. Címtemploma Szent Szilveszter és Márton bazilikája (Santi Silvestro e Martino ai Monti).
• Szerző:Vatroslav Jagić (Varasd, 1838. július 6. – Bécs, 1923. augusztus 5.) horvát nyelvész, filológus, szlavista, egyetemi tanár. Kutatási területe a horvát nyelv szintaxisa, nyelvtana és története volt, emellett foglalkozott a régi egyházi szláv eredetével is. A modern szlavisztika egyik alapítójának tekintik, számos későbbi szlavista tudós tanult nála. A Magyar Tudományos Akadémia 1896-ban tiszteleti tagjává választotta.
• Szerző:Vayer Lajos (Budapest, 1913. június 30. – Budapest, 2001. március 31.) Széchenyi-díjas művészettörténész, az MTA rendes tagja (1991).
• Szerző:Veli-Mikko Korhonen (Kuopio, 1936. október 14. – Helsinki, 1991. augusztus 19.) finn nyelvész, finnugrista, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Vendel Miklós, 1943-ig Vendl Miklós (Sopron, 1896. október 8. – Sopron, 1977. február 7.) Kossuth-díjas magyar geológus, petrográfus, geokémikus, hidrológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Legjelentősebb tudományos eredményeit a kőzetalkotó ásványok és ércek geokémiai, genetikai és teleptani kutatásai során érte el. Közel négy évtizeden keresztül (1923–1959) volt a soproni bányamérnökképzés meghatározó alakja, az ásványföldtani és teleptani tanszékek vezetője.
• Szerző:Vendl Aladár (Ditró, 1886. november 18. – Budapest, 1971. január 9.) Kossuth-díjas magyar geológus, petrográfus, szedimentológus, hidrológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. Tudományos életműve legjelentősebb eredményeit a laza üledékes kőzetek újító szemléletű fizikai, kémiai és ásványtani vizsgálata terén érte el. Klasszikus kőzettani és hidrogeológiai munkássága szintén jelentős, továbbá hozzájárult a magyarországi szénhidrogén-kutatások kibontakozásához is. Több mint három évtizeden keresztül (1926–1960) volt a budapesti műegyetemen a mérnökhallgatókat geológiai ismeretekkel felvértező ásvány- és földtani tanszék vezetője.
• Szerző:Venetianer Pál (Budapest, 1935. április 15.) magyar biológus, biokémikus, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A molekuláris biológia neves kutatója. 1994 és 1996 között az MTA Szegedi Biológiai Központ igazgatója.
• Szerző:Verő József (Sopron, 1904. január 26. – Budapest, 1985. május 21.) kohómérnök, egyetemi tanár, tanszékvezető, kutatóintézeti igazgató, az MTA tagja, a fémtan egyik megteremtője.
• Szerző:Verő József (Sopron, 1933. július 23. –) Széchenyi-díjas magyar geofizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a geomágneses pulzációk, a magnetotellurikus mérések és adatfeldolgozás. Édesapja Verő József kohómérnök, akadémikus.
• Szerző:Versei
• Szerző:Verseskötetei
• Szerző:Vicsek Tamás (Budapest, 1948. május 10. –) Széchenyi-díjas magyar fizikus, egyetemi tanár, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A biológiai fizika és a komplex alakzatok természetben történő kialakulásának neves kutatója. Munkáiban a statisztikus fizika és a fraktálgeometria eszközeit használja.
• Szerző:Vida Gábor (Budapest, 1935. március 24.) Széchenyi-díjas magyar biológus, genetikus, ökológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A biogenetika és az ökológia neves kutatója. 2004 és 2006 között az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet igazgatója.
• Szerző:Vigh László (Magyarszerdahely, 1950. február 6. –) Széchenyi-díjas magyar biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A növényélettan neves kutatója, a sejtmembránok molekuláris szerveződését, fizikai állapotát, illetve funkcióit kutatja. Kidolgozója a sejtmembránok úgynevezett homogén katalitikus hidrogénezéssel való módosításának. Joó Ferenccel közösen önálló módszert vezettek be a hidrogénező katalizátorokkal való programozott változások terén, elsősorban a membránlipidek telítettségénél és a membránfluiditásnál. Emellett nevéhez fűződik a membrán termoszenzor hipotézisének megalkotása. 1993 és 2004 között az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Kutatóintézet igazgatója. 2001 és 2004 között a központ innovációs, 2008-tól stratégiai főigazgató-helyettese.
• Szerző:Vikár Béla (Hetes, 1859. április 1. – Dunavecse, 1945. szeptember 22.) magyar etnográfus, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Kalevala műfordítója.
• Szerző:Viktor Hambarcumján (Sablon:Örményül, Sablon:Oroszul / Viktor Amazaszpovics Ambarcumjan, Grúzia, Tbiliszi, 1908. szeptember 18. – Örményország, Bjurakan, 1996. augusztus 12.) örmény születésű szovjet-orosz csillagász.
• Szerző:Világhy Miklós (Szolnok, 1916. október 22. – Budapest, 1980. február 24.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Tudományos munkásságát a polgári jog, ezen belül a szellemi alkotások jogára, a szerzői jogra és az iparjogvédelemre. 1953 és 1956 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, majd 1957-ig az egyetem rektora. 1962 és 1965 között az egyetem tudományos rektorhelyettese.
• Szerző:Vilhelm Ludwig Peter Thomsen (Koppenhága, 1842. január 25. – Koppenhága, 1927. május 12.) dán nyelvész.
• Szerző:Vincze Mária Magdolna (Kolozsvár, 1942. február 12. –) közgazdász, egyetemi tanár.
• Szerző:Viola József (Marosvásárhely, 1770. március 15. – Moldva, 1849.) orvos, a moldvai fejedelem főorvosa, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja (1838).
• Szerző:Viski Károly (Torda, 1883. április 14. – Budapest, 1945. szeptember 5.) etnográfus, egyetemi tanár, 1945-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Vitális István (Pusztaszenttornya, 1871. március 14. – Budapest, 1947. november 9.) geológus, paleontológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A Kárpát-medence számos táján végzett szénteleptani felvételezéseivel hozzájárult a magyarországi szénbányászat kibontakozásához, emellett jelentősek őslénytani kutatásai is.
• Szerző:Vizaknai Antal eredetileg Vizneker Antal (Ürög, 1863. december 3. – Rácváros, 1911. november 29.), statisztikus, a Központi Statisztikai Hivatal aligazgatója; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1905).
• Szerző:Vizi E. Szilveszter (teljes nevén: Vizi Elek Szilveszter, Budapest, 1936. december 31. –) kétszeres Széchenyi-díjas magyar orvos, farmakológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és a Szent István Tudományos Akadémia Több mint 450 tudományos dolgozat és 8 szabadalom szerzője, tulajdonosa. Több európai, köztük az Academie Europaea (London), az Academie Royal de Medicine de Belgique, a Lengyel Tudományos és Művészeti Akadémia (Krakkó) tiszteleti tagja.
• Szerző:Vizkelety András (Tata, 1931. augusztus 26. –) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, filológus, középkorkutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A középkori német és latin nyelvű kéziratok neves kutatója.
• Szerző:Voinovich Géza (Debrecen, 1877. március 14. – Budapest, 1952. szeptember 20.) irodalomtörténész, esztéta, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Volf György (Törökbálint, 1843. október 3. – Budapest, 1897. szeptember 13.) gimnáziumi igazgató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
• Szerző:Volker Diehl (Berlin, 1938. február 28. –) német orvos, hematológus, onkológus, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
• Szerző:Volodimir Vasziljovics Morhun (ukránul: Володимир Васильович Моргун; Novoszelicja, 1938. március 10.) ukrán kutató, genetikus, növénynemesítő, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia tagja, a Növényélettani és Genetikai Intézet igazgatója.
• Szerző:Wälder Gyula (Szombathely, 1884. február 25. – Budapest, 1944. június 10.) építész, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Waldapfel József (Budapest, 1904. október 28. – Budapest, 1968. február 14.) irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A reneszánsz és felvilágosodás korabeli magyar irodalom egyik legjelentősebb 20. századi kutatója volt. Elsősorban összehasonlító filológiai kutatásokon alapuló monografikus korszakvizsgálatai jelentősek, illetve mások mellett Heltai Gáspár, Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály és Katona József munkásságának, irodalomtörténeti kapcsolatainak és műveik beágyazottságának átfogó kutatása fűződik a nevéhez.
• Szerző:Walter Benz (Lahnstein, 1931. május 2. – Ratzeburg, 2017. január 13.) német matematikus.
• Szerző:Walther Hermann Nernst (Briesen, Porosz Királyság, 1864. június 25. – Zibelle, 1941. november 18.) német fizikokémikus. A modern fizikai kémia úttörő egyénisége volt, elektro-, termo- és fotokémiai kutatásaival nagyban hozzájárult a vegyészet fejlődéséhez. Termokémiai kutatási eredményeiért 1920-ban a kémiai Nobel-díj kitüntetettje lett.
• Szerző:Waltherr László Imre (Tarcal (Zemplén megye), 1788. november 1. – Tarcal, 1866. október 23.) történész, nyelvész, a gróf Károlyi-nemzetség levéltárnoka, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
• Szerző:Wartha Vince (Fiume, 1844. július 17. – Budapest, Kőbánya, 1914. július 20.) kémikus, borász, műegyetemi tanár, rektor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1899-től 1909-ig a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöke.
• Szerző:Weinek László (Buda, 1848. február 13. – Prága, 1913. november 12./november 14./1918. november 2.) magyar származású csillagász, egyetemi tanár; az MTA levelező tagja (1879).
• Szerző:Wellmann Imre (Budapest, 1909. március 22. – Budapest, 1994. augusztus 5.) magyar történész, levéltáros, muzeológus, a történettudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A 18. századi agrártörténet neves kutatója, számos parasztsággal, gazdálkodással kapcsolatos könyv és tanulmány szerzője. 1951 és 1957 között a Fővárosi Levéltár igazgatója, 1965 és 1980 között a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgató-helyettese. Wellmann Oszkár (1876–1943) állatorvos, akadémikus fia.
• Szerző:Wellmann Oszkár, Wellmann Oszkár Vilmos (Szászrégen, 1876. október 8. – Budapest, 1943. május 4.) állatorvos, állattenyésztési szakember, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Korszerű, kísérletes biológiai kutatási módszerek alapján – gyakran Marek Józseffel és Urbányi Lászlóval közösen – leírta az állati szervezet ásványianyag-forgalmának biokémiai alapjait, s tudományos eredményeivel hozzájárult a hazai takarmányozási módszerek okszerűbbé válásához. Ugyancsak nevéhez fűződik a szarvasmarha-törzskönyvezés tudományos alapjainak kidolgozása és országos bevezetése. Három évtizeden keresztül, 1910-től haláláig állt az Állatorvosi Főiskola állattenyésztési tanszékének élén. Munkásságával és életművével nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az állattenyésztéstan az állatorvosképzés fontos része legyen.
• Szerző:Weltner Andor (Pápa, 1910. október 19. – Budapest, 1978. szeptember 21.) jogtudós, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A munkajog területén a legkiemelkedőbb hazai szaktekintélyek közé tartozott. Átfogó munkajogi tudományos munkássága mellett a munkaszociológia és a munkavédelem jogi vonatkozásaival is foglalkozott.
• Szerző:Weninger Vince (Pest, 1834. április 30. – Budapest, 1879. május 29.) magyar közgazdász, akadémikus.
• Szerző:Went István (Arad, 1899. március 30. – Debrecen, 1963. május 13.) Kossuth-díjas orvos, fiziológus, patofiziológus, bakteriológus, biokémikus, egyetemi tanár, az orvostudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Kísérletes orvostudományi pályáját bakteriológusként kezdte, de a 20. század nagy magyar iskolateremtő orvosegyéniségeinek sorába biokémiai megközelítésű élettani és kórélettani kutatásai emelték. A szervezet neurohormonális szabályozómechanizmusának (ún. ellenreguláció) feltérképezésével jelentősen hozzájárult az egyes életműködések, az immunitás biokémiai, neurokémiai alapú szabályozásának jobb megértéséhez.
• Szerző:Westsik Vilmos (Modor, 1883. március 3. – Nyíregyháza, 1976. január 29.) Kossuth-díjas mezőgazdasági szakember.
• Szerző:Wigner Jenő Pál angol nyelvterületen Eugene Paul "E. P." Wigner (Budapest, Terézváros, 1902. november 17. 1972-ben elméleti fizikai eredményeiért Albert Einstein-díjat kapott.
• Szerző:Wilhelm Friedrich Ostwald (Riga, 1853. szeptember 2. – Lipcse, 1932. április 4.) balti német kémikus, a fizikai kémia úttörője. 1909-ben „a katalízissel kapcsolatos munkásságáért, valamint a kémiai egyensúlyokat és a reakciósebességeket meghatározó tényezők vizsgálataiért” kémiai Nobel-díjjal tüntették ki.
• Szerző:Wilhelm Haidinger (Bécs, 1795. február 5. – Dornbach, 1871. március 19.) osztrák mineralógus.
• Szerző:Wilhelm Schott (Mainz, 1802. szeptember 3. – Berlin, 1889. január 21.) német orientalista, sinológus.
• Szerző:William Ewart Gladstone (Liverpool, Anglia, 1809. december 29. – Hawarden Castle, Wales, 1898. május 19.) angol liberális politikus, az Egyesült Királyság miniszterelnöke négy alkalommal (1868–1874, 1880–1885, 1886, 1892–1894).
• Szerző:Winkler Lajos (Arad, 1863. május 21. – Budapest, 1939. április 14.) magyar kémikus, gyógyszervegyész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Számos analitikai kémiai eljárás kidolgozása fűződik a nevéhez (gázanalízis, gravimetria stb. területén), nemzetközi szinten is jelentős a vízben oldott oxigén jodometriás meghatározására máig alkalmazott módszere, valamint a gázok oldhatósága és viszkozitása közötti ún. Winkler-féle összefüggés felismerése. A gyógyszerkémia szintén iskolateremtő alakjai között tartja számon. Idegen nyelvű tudományos közleményeit Ludwig Wilhelm Winkler néven jegyezte.
• Szerző:Winter Ernő (Győr, 1897. március 15. – Budapest, 1971. június 2.) magyar vegyészmérnök, feltaláló az MTA tagja.
• Szerző:Wittmann Ferenc (Hódmezővásárhely, 1860. január 19. fizikus, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1908).
• Szerző:Wolsky Sándor (Alexander Wolsky, Budapest, 1902. augusztus 12. – Sutton Junction, Québec, Kanada, 2004. szeptember 8.) magyar származású amerikai biológus, zoológus, genetikus, evolúciókutató, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a rovarszemek felépítése, a fejlődésfolyamatok alapjai, valamint az evolúció módjának kritikai vizsgálata volt.
• Szerző:Wosinsky Mór (Tolna, 1854. március 28. – Szekszárd, 1907. február 22.) magyar apát-plébános, régész, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Zádor György (eredeti neve: Stettner; Duka, Vas vármegye, 1799. július 3. – Pest, 1866. augusztus 17.) legfelsőbb ítélőszéki bíró, jogtudós, író, a Kisfaludy Társaság és az MTA tagja.
• Szerző:Závodszky Péter (Debrecen, 1939. március 18. –) Széchenyi-díjas magyar biofizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a szerkezeti biokémia, az enzimológia és a molekuláris immunológia. Fontos szerkezeti modellek felállítója. 1990 és 1992 között a MOM Finommechanikai és Optikai Rt. igazgatótanácsának elnöke. 2007-től az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Enzimológiai Intézet igazgatója.
• Szerző:Zahlbruckner Sándor (Pozsony vármegye, Szentgyörgy, 1860. május 31. - Ausztria, Bécs, 1938. május 8.) botanikus.
• Szerző:Zala György (eredeti családneve: Mayer) (Alsólendva, Zala vármegye, 1858. április 16. – Budapest, Józsefváros, 1937. július 31.) szobrászművész, az előző századforduló hivatalos művészetének jelentős képviselője, a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere.
• Szerző:Zalai Ernő (Budapest, 1943. augusztus 5. –) Széchenyi-díjas magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1988 és 1991 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tantervi reformért és nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettese.
• Szerző:Zólyomi Bálint (Pozsony, 1908. május 31. – Budapest, 1997. szeptember 21.) botanikus. A Soó Rezső-féle debreceni botanikai iskola jeles képviselője, a magyarországi vegetációtörténet-kutatás kiemelkedő alakja. A 20. század második felének egyik legjelentősebb botanikusa volt, de személyében tisztelik a hazai palinológia úttörőjét is. 1951-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt.
• Szerző:Zambó János (Hegykő, 1916. május 2. – Miskolc, 2000. december 3.) bányamérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja.
• Szerző:Zaránd Gergely (Budapest, 1969. július 25.) magyar elméleti fizikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.
• Szerző:Zawadowski Alfréd (Budapest, 1936. április 15. – 2017. augusztus 5.) Széchenyi-díjas magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az elméleti szilárdtestfizika, ezen belül az alagútdiódák, az amorf fémek és mágneses szennyezések különböző fémekben. 1992–2000 között a Budapesti Műszaki Egyetem Fizikai Intézete igazgatója.
• Szerző:Zechmeister László (Győr, 1889. május 14. – Pasadena (USA), 1972. február 28.) magyar vegyészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus.
• Szerző:Zelnik József (Gyula, 1949. július 19. –) magyar etnográfus, író.
• Szerző:Zelovich Kornél (Dömös, 1869. március 11. – Budapest, 1935. április 10.) mérnök, műegyetemi tanár, az MTA tagja.
• Szerző:Zemplén Géza, teljes nevén: Zemplén Géza Gusztáv (Trencsén, 1883. október 26. – Budapest, 1956. július 24.) Kossuth-díjas vegyész, bölcseleti doktor, a Királyi József Műegyetem tanára, az MTA tagja, Zemplén Győző öccse.
• Szerző:Zemplén Győző (Nagykanizsa, 1879. október 17. – Asiago közelében Monte Dorole fizikus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, ütegparancsnok, tüzérfőhadnagy; Zemplén Géza bátyja.
• Szerző:Zilahy Lajos (Nagyszalonta, 1891. március 27. – Újvidék, 1974. december 1.) magyar író, publicista, filmrendező, forgatókönyvíró és producer, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, emigrációjában amerikai állampolgár.
• Szerző:Zimányi József (Budapest, 1931. december 5. – Budapest, 2006. szeptember 26.) Széchenyi-díjas magyar fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi magfizika és nagyenergiájú fizika egyik úttörője, Zimányi Magdolna férje.
• Szerző:Zimányi Károly (Buda, 1862. március 2. – Budapest, 1941. szeptember 24.) magyar geofizikus, mineralógus, múzeumigazgató.
• Szerző:Zimmermann Ágoston (Mór, 1875. december 3. – Budapest, 1963. október 6.) Kossuth-díjas állatorvos, állatanatómus, egyetemi tanár, az állatorvos-tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. A háziállatok összehasonlító és funkcionális anatómiájának iskolateremtő alakja volt. 1910-től 1946-ig a magyarországi állatorvosképzés anyaintézetében, a Magyar Királyi Állatorvosi Főiskolán és utódintézményeiben volt a leíró és tájanatómia tanszékvezető tanára. 1937-től 1944-ig a Királyi Magyar Természettudományi Társulat elnöke.
• Szerző:Zipernowsky Károly (Bécs, 1853. április 4. – Budapest, 1942. november 29.) magyar mérnök, a transzformátor egyik feltalálója, a váltakozó áram apostola.
• Szerző:Zlamál Vilmos (Morsitz, (Morvaország), 1803. június 21. – Budapest, 1886. november 11.) állatorvos, egyetemi tanár, az MTA tagja, miniszteri osztálytanácsos.
• Szerző:Zlinszky Aladár (Cegléd, 1864. június 5. – Veszprém, 1941. december 2.) irodalomtörténész, esztéta, az MTA tagja. Zlinszky Imre fia.
• Szerző:Zlinszky Imre (Pest, 1834. november 4. – Balatonfüred, 1880. július 14.) a budapesti ítélőtábla bírája, jogi szakíró, az MTA levelező tagja, Zlinszky Aladár apja.
• Szerző:Zolnai Béla (Székesfehérvár, 1890. március 10. – Budapest, 1969. május 26.) irodalomtörténész, nyelvesztéta, egyetemi tanár, az MTA tagja (levelező: 1940, rendes: 1948–1949), az irodalomtudományok doktora (1955). Apja Zolnai Gyula nyelvész (1862–1949).
• Szerző:Zolnai Gyula, írói álneve Somkuti (Nagysomkút, 1862. december 3. – Budapest, 1949. december 24.) magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1897, r. 1924, t. 1945). Zolnai Béla francia filológus atyja.
• Szerző:Zoltai Tibor (Győr, 1925. október 17. – Saint Paul, 2003. július 13.) amerikai-magyar geológus, mineralógus; a Magyar Tudományos Akadémia tagja (k: 1990).
• Szerző:Zrínyi Miklós (Jákó, 1949. május 22. –) magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a kolloidkémia, ezen belül a nanorendszerek fizikai kémiája, valamint a funkcionális lágy anyagok, a polimergélek mechanikai, orvosbiológiai és termodinamikai szempontú vizsgálata. Ezenkívül publikált a szabályozott hatóanyag-leadás kérdéskörében is. 2004 és 2008 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos és nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese.
• Szerző:Zsidó László (Brassó, 1946. február 22. –) erdélyi származású magyar matematikus, egyetemi tanár.
• Szerző:Zsigmond Ferenc (Kunhegyes, 1883. március 6. – Kunhegyes, 1949. július 20.) irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Életművének fő vonulatát magyar irodalomtörténeti portrék egész sora adja. Munkásságának kiemelkedő eredménye Jókai-monográfiája, de úttörő jelentőségűek Mikszáth- és Ady-kutatásai is.
• Szerző:Zsigmond László (Mohács, 1907. december 3. – Budapest, 1992. április 14.) Kossuth-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
• Szerző:Zsigmondy Vilmos (Pozsony, 1821. május 15. – Budapest, 1888. december 21.) magyar bányamérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A magyarországi artézi kutak fúrásának kialakítója és elterjesztője.
• Szerző:Zsilinszky Mihály (Békéscsaba, 1838. május 1. – Budapest, 1925. október 6.) belső titkos tanácsos, államtitkár, tanár, történész, az MTA tagja (levelező: 1878, rendes: 1899).
• Szerző:Zsirai Miklós (Mihályi, 1892. október 10. – Budapest, 1955. szeptember 9.) Kossuth-díjas nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
• Szerző:Zsivora György, dr. (Sárszentlőrinc, 1804. augusztus 25. – Budapest, 1883. november 30.) jogász, kúriai tanácselnök, az MTA tagja. Testvére Zsivora József színész.
• Szerző:Zsoldos Attila (Budapest, 1962. június 23. –) magyar történész, középkorkutató, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az Árpád- és Anjou-kori Magyarország politika- és társadalomtörténete. 2001-től az MTA Történettudományi Intézet osztályvezetője.
• Szerző:Zsoldos Ignác, dr. (Pápa, 1803. július 24. – Veszprém, 1885. szeptember 24.) jogtudós, bírósági tanácselnök, a Magyar Tudós Társaság levelező (1837), majd rendes (1838) tagja.