Szerző:Heinrich Gusztáv

Heinrich Gusztáv (Pest, 1845. március 17. – Budapest, 1922. november 7.) irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja. A hazai pozitivista irodalomtörténet kiemelkedő képviselője.

Egyetemes irodalomtörténet I., II., III.

Munkái[szerkesztés]

Deutsche Verslehre, Bpest, 1869. (2. kiadás 1878. Ism. Paedagog. Jahresbericht 1879.)
Cäsars Denkwürdigkeiten über den Gallischen Krieg, übersetzt und erklärt. Budapest,. 1869. Erstes Bändchen (III. 14-ig; több nem jelent meg).
Deutsches Lehr- und Lesebuch für höhere Lehranstalten, I. Bd. Mit einem Grundriss der Poetik, II. Bd. Mit einem Grundriss der Stillehre, III. Bd. Mit einem Grundriss der Literaturgeschichte. Bpest, 1870-76. (1890-től e címmel: Német tan- és olvasókönyv és magyar jegyzetekkel. I. köt. 6. kiad. Bpest, 1894., II. köt. 9. kiad. 1896, III. köt. 5. kiad. 1894.)
Német olvasókönyv középiskolák számára. Három kötet. Bpest, 1873-77. (I. köt. 5. kiad. 1889., II. köt. 3. kiad. 1894., III. köt. 2. kiad. 1894.)
Reden und Studien von Aug. Greguss. (ford.), Zerbst, 1875.
M. T. Ciceronis Cato major de senectute, magyarázta. Bpest, 1869., (2. kiad. 1877. Görög és latin remekírók IX. Bir. Tanáregyleti Közlöny).
M. T. Ciceronis Laelius de amicitia, magyarázta. Bpest, 1869. (2. kiad. 1877. Görög és latin remekírók X.)
Franz Deák von Anton Csengery (ford.) Leipzig, 1877.
Német balladák és románczok bevezetéssel és magyarázattal. I. Bevezetés, Bürger, Goethe. Leipzig, 1878. 3. kiad. 1896. (Jeles írók tára III.)
Kazinczy F., Bácsmegyei gyötrelmei, bevezetéssel és jegyzésekkel ellátta. Leipzig, 1878. (Olcsó Könyvtár 60.)
Bánk bán a német költészetben. Irodalomtörténeti tanulmányok. Leipzig, 1879. (Ism. Havi Szemle, Wiener Abendpost 1879. júl. 12., berlini Nationalzeitung 1879. szept. 9., Zeitschrift für deutscher Alterthum, XXI. Anzeiger 132. l.)
Herder Cid-románczai, kiadta és magyarázta. Leipzig, 1879., 3. kiadás 1893. (Jeles Irók Tára IX. Ism. Katona Lajos Egyet. Philolog. Közlöny).
Mészáros Ignácz Kartigámja bevezetéssel és jegyzetekkel kiadta. Leipzig, 1880. (Olcsó Könyvtár 93.)
Boccaccio élete és művei, a legújabb kutatások alapján. Budapest, 1881. (Ism. P. Napló 97. sz., Főv. Lapok, Philolog. Wochenschrift 1882. máj. 6., Zeitschrift für vergleich. Literaturgeschichte VII. 1894. 227. l. Egyetemes Philolog. Közlöny XVIII. 1894. 545. l.)
Etzelburg és a magyar hunmonda. Budapest, 1882. (Értek. a nyelv- és széptud. köréből X. 2. Székfoglaló.)
Hartmann v. Aue, Der arme Heinrich, XIII. sz. német költői elb., bevezetéssel, jegyzetekkel és szótárral kiadta. Leipzig, 1882.
Emlékbeszéd Klein Lipót Gyula fölött. Budapest, 1882. (Ért. a nyelv- és széptud. kör. X. 10.)
Schiller, Wilhelm Tell, kiadta és magyarázta. Leipzig, 1883. 3. kiad. 1896. (Jeles Irók Isk. Tára XXI.)
Dugonics András, Kún László, bevezetéssel kiadta. Leipzig, 1883. (Olcsó Könyvtár 186.)
Német balladák és románczok, II. Schiller balladái és románczai, magyarázta. Leipzig, 1885., 2. kiad. 1896. (Jeles Irók XXV.)
Kudrun, a monda és az eposz. Budapest, 1885. (Ért. a nyelv- és széptud. kör. XIII. 1.)
A német irodalom története. I. köt. Leipzig, 1886.; II. köt. Leipzig. 1889.
Dugonics András, Báthory Mária, irodalomtörténeti bevezetéssel. Leipzig, 1887. (Olcsó K. 230.)
Goethe Fausztja. Tanulmányok, írták Boyesen H. H. és Heinrich G. Leipzig, 1888.
Lessing, Minna v. Barnhelm, kiadta és magyarázta. Leipzig, 1888. (Jeles Ivók XXXII.)
A német irodalom rövid története középiskolák számára. Leipzig, 1889.
Dugonics András, Toldi Miklós, irodalomtörténeti bevezetéssel. Leipzig, 1893. (Olcsó K. 326.)
Egyetemes irodalomtörténet. Budapest, 1903.
Ossian. Budapest, 1903.
Ünnepi beszéd, melyet a budapesti kir. magyar tud.-egyetem újjáalakításának CXXIV. évfordulója alkalmából 1904. máj. 13-án mondott Heinrich Gusztáv. Budapest, 1904.
Magyar elemek a német költészetben. Budapest, 1909.
Az ál-shakespearei drámák : irodalomtörténeti kísérlet. Budapest, 1910.
Deutsche Verslehre. Budapest, 1912.
Faust. Bp., 1914.
A Don Juan-monda. Bp., 1917.
A bolygó zsidó mondája. Bp., 1920.
Árgirus-mese. Bp., 1921.