Proo: Egyedűl a tudományok teszik halhatatlanná az embert, kivált a poézis

Proo: Egyedűl a tudományok teszik halhatatlanná az embert, kivált a poézis szerző: Csokonai Vitéz Mihály

Bár bírj te nagy gazdagsággal,
     Világon égjen fényed,
S főldi minden boldogsággal
     Dicsekedjen reményed,

Bár hectori vitézséged
     Itt mindent felűlmúljon,
S mindeneknél kedvességed
     Gyönyörűségbe fúljon,

Legyenek bár kamaráid
     Sok kincsekkel teljesek,
És szép, fényes palotáid
     Cirádákkal ékesek,

Bízd el magad tisztségedben
     A grófi méltósággal,
Kevélykedj örökségedben
     Sok szép, drága jószággal,

Bár bírj sok birodalmakat,
     Mástól csalárdságoddal
Végy el csak sok városokat,
     Uralkodj hatalmaddal:

De ezt az idő vaskeze
     Egészen mind lerontja,
Mindent, ami gyűlekeze,
     A főldre veti s ontja.

Aki szereti a virtust,
     Poézist gyakorolja,
Kötik annak a szép mirtust,
     A halált nem kóstolja.

Ki Pinduson múlatozik
     És Pegazust kóstolta,
A szűz múzsáknak áldozik
     S ezt kedveli azolta.

Itt az Ovid, Horatius,.
     A koszorús Virgilius,
Kik eztet bizonyítják,
     Múzsákat felindítják.