Lear király/Negyedik felvonás, 5. szín

Lear király
szerző: William Shakespeare, fordító: Vörösmarty Mihály
Negyedik felvonás, 5. szín

Szoba Gloster kastélyában
Regan és Oszvald jőnek

REGAN

Csakugyan kiindult már bátyám hada?

OSZVALD

Igen, asszonyom.

REGAN

Személyesen velök van ő is ott?

OSZVALD

Nagy bajjal bírhaták rá.
Nővéred a valódi katona.

REGAN

Edmund úr nem szólt otthon az uraddal?

OSZVALD

Nem, asszonyom.

REGAN
                Mit foglalhat magában
Nénémnek e hozzá írt levele?

OSZVALD

Azt nem tudom, asszonyom.

REGAN
                          Úgy hiszem,
Nagy balgaság volt Glostert, vak levén már,
Életben hagyni. Hová csak érkezik,
Minden szivet fellázit ellenünk.
Edmund talán, megszánva nyomorát,
Vak életének véget vetnie
S egyúttal ellenségünk erejét
Kémlelni indult.

OSZVALD
               Okvetetlen
Utána kell sietnem e levéllel.

REGAN

Hadunk holnap megyen: maradj velünk;
Az út nem biztos.

OSZVALD
                 Nem lehet, asszonyom.
Úrnőm lelkemre kötötte az ügyet.

REGAN

Miért ír Edmundnak? Üzenetét
Nem mondanád meg szóval? Nincs-e tán -
Mit is tudom, mi? Én kegyembe veszlek.
Hagyd e levelet feltörnöm.

OSZVALD
                         Asszonyom,
Jobban szeretném -

REGAN
                   Úrnőd, jól tudom,
Nem szereti férjét. Ez már bizonyos;
S végső ittlétekor sokat jelentő
S igen csodálatos szemeket vetett
Nemes Edmundra. S én tudom,
Hogy meghízottja vagy.

OSZVALD
                     Én, asszonyom?

REGAN

Jól érts meg. Én tudom jól, hogy te az vagy.
Azért tanácslom, jegyzd meg magadnak:
Uram meghalt; Edmund s én egyezénk,
S illőbb is ő hozzám, mint asszonyodhoz.
Ebből itélhetsz. Add ezt át neki,
Kérlek, ha feltalálod. És ha úrnőd
Mindezt megtudja tőled, mondd neki,
Kérlek, hogy tartsa ildomhoz magát.
Élj boldogúl. Ha a vak árulónak
Hirét történnék hallanod, jelentsd, hogy
Jutalmat kap, ki őt agyonveri.

OSZVALD

Bár én találnék rá, majd megmutatnám,
Mily párthoz tartozom.

REGAN
                     Élj boldogul.

Mindketten el